ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló T/1912.. számú törvény
javaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
" 25. § (3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt
követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli
e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Ellenkezõ esetben elrendeli az
eljárás folytatását a VI. fejezet 29. §-ában foglaltak szerint. [Az eljárást
befejezõ végzés ellen fellebezésnek a 23. § (2) bekezdésben és a 25. § (1)
bekezdésében foglalt feltételek megsértése esetén van helye.] Az eljárást
befejezõ végzés ellen fellebezésnek helye nincs."
Indokolás:
A javaslat szerint az aláírásokkal kapcsolatos hiányosságok miatt lehetne
fellebezni, pedig pont ezek a hiányok pótolhatók egy egyezségnél, ha megvan az
egyezségkötési szándék. Az elsõfokú bíróság szerepe a fellebezéssel
kapcsolatosan kérdésessé válik, mert ha valamelyik hitelezõ megfellebbezi az
eljárást befejezõ végzést, s csak azt mondja, hogy fellebezek, mert
megsértették az eljárási szabályokat, akkor az elsõfokú bíróságnak kell
lefolytatni azt a bizonyítást, hogy ténylegesen mire irányult a fellebezése a
hitelezõnek, mert ha nem az aláírással kapcsolatos volt a fellebezés, akkor
azt el kell utasítani hivatalból. Ha az iratokat felterjesztik a másodfokú
bírósághoz elbírálásra, addig az egyezséget teljesíteni nem lehet - mert az is
lehet, hogy a bírósági vagyonfelosztást kell majd elrendelni egy aláírás
hiánya miatt, - s addig az állam viseli az eljárási költségeket és a
pénzügyi gondnok díját is fizeti.
Miután az eljárásba dupla szûrõ van beépítve - az egyezség ellenjegyzése a
pénzügyi gondnok által akinek a törvényességre is ügyelnie kell és a bírósági
vizsgálat, a törvénysértés lehetõsége kicsi. Ezen kivül a hitelezõk, ha
törvénysértést észlelnek a pénzügyi gondnok részérõl, kifogást terjeszthetnek
elõ s mivel az egyezségkötés nyilvánosan történik, lehetõség van a
törvénysértés megakadályozására. A fellebezési jog megadása egyébként is
kényszeregyezségek esetében kérdéses, hiszen mindig lesz olyan hitelezõ,
akinek a többség megegyezése miatt az egyezség kényszer lesz, s természetesen
meg akarja azt akadályozni. Ha ez lehetséges, akkor nincs értelme a
készszeregyezségi szabályoknak.
Budapest, 1996. március 01.
Keller László
országgyûlési képviselõ