ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/1912/47..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán

az Országgyûlés elnökének

HELYBEN

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a helyi

önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló T/1912.. számú törvény

javaslathoz a következõ

módosító javaslatot

terjesztem elõ:

" 25. § (3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt

követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli

e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Ellenkezõ esetben elrendeli az

eljárás folytatását a VI. fejezet 29. §-ában foglaltak szerint. [Az eljárást

befejezõ végzés ellen fellebezésnek a 23. § (2) bekezdésben és a 25. § (1)

bekezdésében foglalt feltételek megsértése esetén van helye.] Az eljárást

befejezõ végzés ellen fellebezésnek helye nincs."

Indokolás:

A javaslat szerint az aláírásokkal kapcsolatos hiányosságok miatt lehetne

fellebezni, pedig pont ezek a hiányok pótolhatók egy egyezségnél, ha megvan az

egyezségkötési szándék. Az elsõfokú bíróság szerepe a fellebezéssel

kapcsolatosan kérdésessé válik, mert ha valamelyik hitelezõ megfellebbezi az

eljárást befejezõ végzést, s csak azt mondja, hogy fellebezek, mert

megsértették az eljárási szabályokat, akkor az elsõfokú bíróságnak kell

lefolytatni azt a bizonyítást, hogy ténylegesen mire irányult a fellebezése a

hitelezõnek, mert ha nem az aláírással kapcsolatos volt a fellebezés, akkor

azt el kell utasítani hivatalból. Ha az iratokat felterjesztik a másodfokú

bírósághoz elbírálásra, addig az egyezséget teljesíteni nem lehet - mert az is

lehet, hogy a bírósági vagyonfelosztást kell majd elrendelni egy aláírás

hiánya miatt, - s addig az állam viseli az eljárási költségeket és a

pénzügyi gondnok díját is fizeti.

Miután az eljárásba dupla szûrõ van beépítve - az egyezség ellenjegyzése a

pénzügyi gondnok által akinek a törvényességre is ügyelnie kell és a bírósági

vizsgálat, a törvénysértés lehetõsége kicsi. Ezen kivül a hitelezõk, ha

törvénysértést észlelnek a pénzügyi gondnok részérõl, kifogást terjeszthetnek

elõ s mivel az egyezségkötés nyilvánosan történik, lehetõség van a

törvénysértés megakadályozására. A fellebezési jog megadása egyébként is

kényszeregyezségek esetében kérdéses, hiszen mindig lesz olyan hitelezõ,

akinek a többség megegyezése miatt az egyezség kényszer lesz, s természetesen

meg akarja azt akadályozni. Ha ez lehetséges, akkor nincs értelme a

készszeregyezségi szabályoknak.

Budapest, 1996. március 01.

Keller László

országgyûlési képviselõ

Eleje Honlap