1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
BELÜGYMINISZTÉRIUMA
T/1912/105.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényjavaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Kuncze Gábor
Budapest, 1996. március " "
Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok fizetõképességének helyreállítása, a
hitelezõk követelésének vagyonarányos kielégítése és a helyi önkormányzatok
kötelezõ feladatainak az adósságrendezési eljárás alatti folyamatos
teljesítése érdekében a következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
E törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetõképességének
helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a
hitelezõknek hatékony jogvédelmet biztosítson és az eljárás eredményeképpen
pedig elõsegítse a helyi önkormányzatok átgondolt, felelõsségteljes
gazdálkodását.
2. §
E törvény alkalmazásában:
a) helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
(a továbbiakban: Ötv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzat;
b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság
adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. §
(1) bekezdés] kezdõdik;
c) hitelezõ: az adósságrendezés megindításának idõpontjáig az, akinek a helyi
önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése
áll fenn; az adósságrendezés megindításának idõpontját követõen az, aki a
követelését a hitelezõi igény bejelentésére nyitva álló határidõ alatt
bejelentette és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének
jogerõs elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;
d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának
idõpontjában meglévõ és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai,
amelyeket a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény befektetett és
forgóeszköznek minõsít;
e) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen
törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvetõ lakossági
szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész. Az adósság-
rendezésbe vonható vagyon forgalomképes.
3. §
(1) Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint
illetékes megyei (fõvárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás.
(2) Ha e törvénybõl és az eljárás nem peres jellegébõl más nem következik, az
eljárások lefolytatása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelõen kell alkalmazni azzal,
hogy az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye.
Szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának idõpontjáig, az
eljárásban résztvevõ felek közös kérelmére van helye. Az eljárás
megszüntetésének az adósságrendezés megindításának idõpontjáig van helye.
(3) Az adósságrendezési eljárás során hozott jogerõs végzés ellen nincs helye
felülvizsgálati kérelemnek.
II. fejezet
Az adósságrendezési eljárás megindítása
4. §
(1) Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, továbbá annak
hitelezõje kezdeményezheti. Az eljárás kezdõ idõpontja az a nap, amelyen a
kérelem a bírósághoz érkezik.
(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhetõ, ha a helyi
önkormányzat vagy az általa finanszírozott önkormányzati költségvetési szerv
a) a hitelezõ által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett
hitelezõ esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét,
illetve - a késõbb esedékessé váló követelés tekintetében - az esedékességet
követõ 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki;
b) elismert tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem fizette ki;
c) jogerõs és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési
kötelezettségét nem teljesítette;
d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési
eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
5. §
(1) A polgármester, (a fõpolgármester), megyei közgyûlés elnöke (a
továbbiakban együtt: polgármester) a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban
foglalt helyzet fennállásáról - ha ilyet korábban a képviselõ-testület
létrehozott - a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a
képviselõ-testületet, illetve a közgyûlést (a továbbiakban együtt: képviselõ-
testület) 8 napon belül összehívja. A képviselõ-testület a fizetési
kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, vagy felhatalmazza a
polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.
(2) Ha a 4. § (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet
követõ 90. napon, illetve a c)-d) pontban megjelölt helyzet a bekövetkezését
követõ 30. napon is fennáll, a polgármester - a képviselõ-testület döntésétõl
függetlenül - 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást
kezdeményezni. Errõl egyidejûleg a lakosságot a helyben szokásos módon
tájékoztatja.
(3) Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a polgármester megbízó levelének másolatát;
b) a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat, amelyekbõl a
követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának idõpontja) megállapítható,
továbbá a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendõ költségtérítés
befizetésének igazolását;
c) az (1) bekezdés alapján összehívott képviselõ-testületi ülés jegyzõkönyvét
és az ahhoz kapcsolódó elõterjesztéseket, valamint a képviselõ-testület
határozatát.
(4) Ha a polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke (a továbbiakban
együtt: polgármester) az e törvényben elõírt bármely kötelezettségét nem
teljesíti, a bíróság - esetenként - százezer forintig terjedõ pénzbírsággal
sújthatja.
(5) Az adósságrendezési eljárás megindításáról a polgármester az eljárás
bíróság elõtti kezdeményezésével egyidejûleg tájékoztatja a megyei, fõvárosi
közigazgatási hivatal vezetõjét.
6. §
(1) Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelezõ kezdeményezi,
kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a
lejárat (esedékesség) idõpontját. A kérelemben foglaltak bizonyításához
szükséges iratokat csatolni kell.
(2) Ha az adósságrendezési eljárás lefolytatását a hitelezõ kérte és a bíróság
a kérelmet - a 8. § szerint - érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a
bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével
haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.
(3) A polgármester az értesítés kézhezvételétõl számított 15 napon belül
köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak
fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester a határidõn
belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni
kell.
7. §
Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását
követõen hozott eljárást befejezõ végzés [25. § (3) bek., 32. § (4) bek.]
jogerõre emelkedésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezheti az
adósságrendezési eljárás lefolytatását az a hitelezõ, aki fennálló (lejárt és
le nem járt) követelését a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban
is érvényesíthette volna.
8. §
A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elõ;
b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmezõ 8 napon belül nem
egészítette ki, vagy ismét hiányosan adta be;
c) a polgármester a képviselõ-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve,
ha az 5. § (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást;
d) a helyi önkormányzat, illetve a hitelezõ a 7. §-ban meghatározott idõtartam
letelte elõtt kezdeményezte az eljárást.
9. §
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik
feltétel fennáll, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását,
ellenkezõ esetben az adósságrendezési eljárást megszünteti.
(2) A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzésében kijelöli a
pénzügyi gondnokot.
(3) Nem jelölhetõ ki pénzügyi gondnoknak,
a) aki az önkormányzat polgármestere, képviselõ-testületének tagja,
költségvetési intézményének vezetõje és dolgozója, illetve ezek
hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi
IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], e minõsége fennállása
alatt, illetve annak megszûnésétõl számított 3 évig;
b) aki az önkormányzat hitelezõje, vagy akinek az önkormányzat a hitelezõje,
illetve akinél az önkormányzat tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. E
szabályok irányadóak a kijelölt pénzügyi gondnok munkavállalóira is;
c) aki az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló, belsõ ellenõr;
d) aki a képviselõ-testület bizottságának nem képviselõ tagja;
e) a jegyzõ, a polgármesteri hivatal dolgozója.
(4) Ha a helyi önkormányzat vagy az is kezdeményezte az adósságrendezési
eljárás megindítását, az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye. Ha a hitelezõ kezdeményezésére indult az eljárás,
a végzés ellen a hitelezõ nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a
képviselõ-testület döntése alapján terjeszthet elõ fellebbezést.
Az adósságrendezés megindítása
10. §
(1) A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerõs végzését a
Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának
idõpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja.
(2) A közzétételnek tartalmaznia kell
a) a bíróság nevét és az ügy számát;
b) a helyi önkormányzat nevét, székhelyét;
c) az adósságrendezési eljárás kezdõ idõpontját;
d) azt, hogy az adósságrendezés megindításának idõpontja a végzés
Cégközlönyben való megjelenésének napja;
e) a hitelezõknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy
költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerûségében ismeretlen,
illetve összegszerûségében változó fennálló (lejárt és le nem járt)
követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzés közzétételétõl
számított 60 napon belül a pénzügyi gondnokhoz jelentsék be;
f) a 11. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményekre történt
figyelmeztetést;
g) a pénzügyi gondnok nevét, címét vagy székhelyét;
h) az egyéb lényeges körülményeket.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezõknek szóló felhívás a
végzés Cégközlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül legalább két
országos napilapban is megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon
is ki kell hirdetni. A felhívásban a hitelezõi igény bejelentésére nyitva álló
határidõt a (2) bekezdés e) pontja alapján pontosan meg kell határozni. A
közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell.
(4) Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a
pénzügyi gondnok) - a végzés Cégközlönyben történõ megjelenését követõ 8 napon
belül - tájékoztatja:
a) a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal vezetõjét;
b) a megyei területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat, a
fõvárosban a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat
(a továbbiakban: TÁKISZ) igazgatóját;
c) a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának költségvetési elszámolási
számláját vezetõ pénzintézetet, valamint a helyi önkormányzat költségvetési
szerveinek bankszámláit, költségvetési elszámolási számláit vezetõ
pénzintézeteket;
d) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a
nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét.
(5) A számlavezetõ pénzintézet az adósságrendezés megindításának idõpontjától
kezdõdõen a pénzintézeti tevékenységbõl eredõ esedékes követeléseivel a helyi
önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat
pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg,
kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett
megbízások alapján teljesíthet.
Az adósságrendezés megindításának idõpontjához fûzõdõ
jogkövetkezmények
11. §
(1) A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés
megindításának idõpontjától kezdõdõen csak az adósságrendezési eljárásban
lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés
megindításának idõpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének
azon vagyoni jellegû kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem
járt követeléssel rendelkezõ hitelezõk jelentettek be.
(2) Az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ idõszakra a
bejelentett és elfogadott (vitatott és nem vitatott) kötelezettségek után
szerzõdéses és késedelmi kamat (járulék, pótlék) a 30. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthetõ.
(3) Beszámításnak az adósságrendezés megindítása elõtt keletkezett követelések
tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést
lehet beszámítani, amelyet a hitelezõ a 10. § (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott határidõn belül a pénzügyi gondnoknak bejelentett.
(4) A hitelezõi igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidõ
[10. § (2) bek. e) pont] elmulasztása esetén
a) igazolási kérelemnek helye nincs;
b) a hitelezõk fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket azonnali
beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás
kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerõs befejezését
követõ 2 év eltelte után érvényesíthetik.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelések után az
adósságrendezés megindításának idõpontja utáni idõszakra késedelmi kamat nem
érvényesíthetõ. E követelések elévülésére a Ptk. 326. § (2) bekezdésében
foglaltak az irányadók.
12. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés
megindításának idõpontjában folyamatban lévõ, a pénzkövetelések behajtására
irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság
megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett
pénzösszegeket - a pénzügyi gondnok egyidejû értesítése mellett - a helyi
önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási
jog az adósságrendezés megindításának idõpontjában megszûnik. A szükséges
földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi.
(2) Az adósságrendezés megindításának idõpontjában a helyi önkormányzat
ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerzõdésen
alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog
megszûnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi. A
zálogjog megszûnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési
rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét.
(3) Az adósságrendezés megindításának idõpontja elõtt a helyi önkormányzattal
szemben indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróságok elõtt
folytatódnak.
(4) A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának
idõpontja elõtt indított eljárás a hitelezõt nem mentesíti a 10. § (2)
bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól.
13. §
(1) Az adósságrendezés megindításának idõpontjától a helyi önkormányzat
a) többlet vagyoni kötelezettség-vállalással járó döntést nem hozhat;
b) vállalkozást nem alapíthat;
c) vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet;
d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti,
kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket,
valamint a közüzemi díjtartozásokat, továbbá a válságköltségvetésben és a
válságtervben megjelölt kötelezettségeket.
(2) A polgármester az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 30
napon belül a pénzügyi gondnoknak átadja:
a) a helyi önkormányzat önként vállalt és jogszabályban kötelezõen elõírt
feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáiról, valamint ezek pénzügyi
finanszírozásáról szóló jelentését;
b) a helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának
idõpontját megelõzõ nappal készített vagyonleltárt és éves beszámolót,
amelyben - megfelelõ indokolással alátámasztva - elkülönítve szerepel a
törzsvagyon, a jogszabályokban kötelezõen elõírt feladat- és hatáskör
teljesítéséhez szükséges vagyon, illetve a hitelezõk kielégítéséhez
felhasználható vagyon;
c) a válságköltségvetési rendelet-tervezetet;
d) a folyamatban lévõ bírósági, más hatósági eljárásokról, végrehajtási
eljárásokról készített részletes összefoglalót;
e) a helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó, az adósságrendezési eljárás kezdõ
idõpontját megelõzõ 1 éven belül és azóta kötött szerzõdéseket, illetve a
vagyont érintõ, bármely idõpontban tett kötelezettség-vállaló nyilatkozatokat;
f) a helyi önkormányzat részvételével mûködõ gazdasági társaságokról szóló
részletes tájékoztatást;
g) a helyi önkormányzat intézményeirõl, azok gazdasági helyzetérõl,
tartozásaikról, követeléseikrõl szóló részletes tájékoztatást;
h) azokat az egyéb iratokat, amelyek a pénzügyi gondnok feladatának
ellátásához szükségesek.
A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre
14. §
(1) A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának idõpontjától
kezdõdõen figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a
jogszabályokban kötelezõen elõírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A
képviselõ-testületi ülésre készült költségvetést érintõ elõterjesztésekhez a
pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettség-vállalások és
kifizetések csak az õ ellenjegyzésével teljesíthetõk.
(2) A pénzügyi gondnok
a) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását és feltárja, hogy milyen okok
vezettek az adósságrendezési eljárás megindításához;
b) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselõ-testület és a bizottságok - a
helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos - nyilvános és zárt ülésén;
d) az adósságrendezéssel kapcsolatban elõterjesztést tehet, amelyet a
képviselõ-testület vagy a bizottság köteles soron kívül tárgyalni;
e) kezdeményezi a helyi önkormányzat esedékessé vált követeléseinek
behajtását;
f) a hitelezõket - kérésükre - tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával,
továbbá az adósságrendezési eljárással kapcsolatban;
g) tájékoztatja a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjét, ha a
képviselõ-testület az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem
teljesíti;
h) az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított 90 napon belül az
általános hatáskörû bíróság elõtt a helyi önkormányzat nevében keresettel
megtámadhatja a helyi önkormányzatnak és költségvetési szervének az
adósságrendezési eljárás kezdõ idõpontját megelõzõ 1 éven belül és azt
követõen megkötött szerzõdését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a
helyi önkormányzat vagyonából történõ ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont
terhelõ ingyenes kötelezettség-vállalás, vagy harmadik személy javára
feltûnõen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A
megtámadási határidõ számítására a Ptk. 236. § (3) bekezdésében foglalt
szabályok vonatkoznak.
(3) A pénzügyi gondnok jogszabálysértõ intézkedése vagy mulasztása ellen a
tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással
élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstõl, vagy mulasztástól számított 30
nap elteltével kifogás nem terjeszthetõ elõ.
(4) A bíróság a kifogás alapján elrendelheti az intézkedés felfüggesztését.
Ha a kifogást megalapozottnak találja, a pénzügyi gondnok intézkedését
megsemmisíti, megváltoztatja, vagy a pénzügyi gondnokot megfelelõ intézkedés
megtételére kötelezi, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja.
(5) Ha a pénzügyi gondnok az e törvényben foglalt kötelezettségét megszegi,
vagy a kifogásnak helyt adó jogerõs bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság
hivatalból, vagy kérelemre a pénzügyi gondnokot tisztébõl felmentheti, az
ezzel járó költségek viselésére kötelezheti, díját csökkentheti.
15. §
(1) A pénzügyi gondnok a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott
határidõben jelentkezõ hitelezõket nyilvántartásba veszi, követeléseiket
megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidõ lejártát követõ 15
napon belül tájékoztatja a hitelezõket arról, hogy követeléseiket, illetve
ezek biztosítékait elfogadja-e.
(2) Amennyiben a pénzügyi gondnok a hitelezõ bírósági (hatósági) határozattal
még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelezõ az általános hatáskörû
bíróság elõtt az elutasítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül indított
eljárásban érvényesítheti. Errõl a pénzügyi gondnokot - a keresetlevél
(fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejûleg - tájékoztatja. Folyamatban
levõ bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejûleg a hitelezõnek
csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is.
(3) A (2) bekezdésben írt határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelemnek
helye nincs, a hitelezõ a követelését a folyamatban lévõ adósságrendezési
eljárásban nem érvényesítheti.
16. §
(1) Az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 8 napon belül
megalakul az adósságrendezési bizottság, amelynek tagjai a polgármester, a
jegyzõ, a pénzügyi bizottság elnöke (pénzügyi bizottság hiányában egy
önkormányzati képviselõ) és egy önkormányzati képviselõ, elnöke a pénzügyi
gondnok. Az adósságrendezési bizottság képviselõ tagját (tagjait) a képviselõ-
testület egyszerû szótöbbséggel választja meg. Ha a képviselõk egyike sem
vállalja a bizottsági tagságot, az adósságrendezési bizottság önkormányzati
képviselõ nélkül is létrejön.
(2) A bizottság akkor határozatképes, ha a pénzügyi gondnok és a tagok fele
jelen van. Döntését többségi szavazataránnyal hozza meg, szavazategyenlõség
esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági
döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselõ-testülettõl.
(3) Az Ötv. 10. §-ában meghatározott - a képviselõ-testület kizárólagos
hatáskörébe tartozó - ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezõen
ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi
gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.
17. §
(1) Ha a képviselõ-testület az e törvényben foglalt kötelezettségei
teljesítése érdekében a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének
felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhetõ.
(2) Amennyiben a képviselõ-testület mûködésképtelenné válik, továbbá ha a
feloszlatását kezdeményezték [Ötv. 93. § (2) bek.] a helyi önkormányzattal
szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az
adósságrendezési eljárást lefolytatni.
18. §
(1) A jegyzõ, a fõjegyzõ (a továbbiakban együtt: jegyzõ) az adósságrendezés
megindításának idõpontját követõ 30 napon belül elkészíti a
válságköltségvetési rendelet-tervezetet.
(2) A válságköltségvetésben - a (3) bekezdésben foglalt feltételek
figyelembevételével - az e törvény mellékletében felsorolt alapvetõ lakossági
szolgáltatások és hatósági feladatok mûködési kiadásai szerepelnek.
(3) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan
egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50
%-ot nem éri el, valamint ahol a közszolgáltatás fajlagos kiadása az elõzõ évi
országos átlagot 30 %-kal meghaladja, kivéve ha a településen
intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel.
19. §
(1) A válságköltségvetési rendelet-tervezetet - a pénzügyi gondnoknak történõ
átadást követõ 8 napon belül - az adósságrendezési bizottság megtárgyalja.
Annak elfogadása után a polgármester a válságköltségvetési rendelet-tervezetet
megküldi a képviselõk részére és egyidejûleg 8 napon belüli idõpontra
képviselõ-testületi ülést hív össze.
(2) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetést elfogadja, a hitelezõkkel
történõ egyezség megkötéséig, illetve a vagyon bíróság által történõ
felosztásáig a helyi önkormányzat e költségvetés alapján gazdálkodik. Ha az
adósságrendezési eljárás a válságköltségvetés szerinti költségvetési évben nem
fejezõdik be, a következõ költségvetési évre új válságköltségvetést kell
készíteni.
(3) Az adósságrendezés megindítása idõpontjától kezdõdõen a
válságköltségvetési rendelet elfogadásáig - a 13. § (1) bekezdésében írt
rendelkezése megtartása mellett - a helyi önkormányzat korábbi rendeleteinek
megfelelõen kell a feladatokat ellátni. A hatósági feladatok, valamint az
alapvetõ lakossági szolgáltatások folyamatos ellátásával összefüggõen ebben az
idõtartamban keletkezett, ki nem egyenlített tartozásokat a
válságköltségvetésben kiadásként kell figyelembe venni.
(4) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetési rendeletet az
adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 60 napon belül nem fogadja
el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az
adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti
folytatását rendeli el.
III. fejezet
Egyezségi tárgyalás
20. §
(1) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetési rendeletet elfogadta, az
adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi
javaslatot készít.
(2) A reorganizációs program a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének
részletes leírása mellett tartalmazza az adósságrendezésbe vonható vagyon
hasznosítására, illetve az adósságrendezéssel kapcsolatos egyéb tervezett
intézkedésekre (pl. hitelfelvétel) vonatkozó javaslatot annak megjelölésével,
hogy ilyen módon a helyi önkormányzat milyen bevételekhez juthat.
(3) Az egyezségi javaslatban az adósságrendezési bizottság a hitelezõi
követelések összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendezõ elv
alapján a helyi önkormányzat hitelezõit csoportokba sorolja, és a különbözõ
csoportok tekintetében - megfelelõ indokolás mellett - eltérõ egyezségi
javaslatot terjeszthet elõ.
(4) A vitatott igénnyel rendelkezõ hitelezõt - amennyiben a követelés
érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van - az adósságrendezési
bizottság az egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelezõ által bejelentett
követelés szerint veszi figyelembe.
21. §
A reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítését követõen a
pénzügyi gondnok azokat - a polgármester által 8 napon belüli idõpontra
összehívott - képviselõ-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. A képviselõ-
testület döntését zárt ülésen, minõsített többséggel, név szerinti szavazással
hozza meg. Ha a képviselõ-testület a reorganizációs programot és az egyezségi
javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat.
22. §
(1) Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az
adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés
megindításának idõpontjától számított 150 napon belül a képviselõ-testület nem
fogadja el, a pénzügyi gondnok errõl a hitelezõket értesíti.
(2) A hitelezõk a pénzügyi gondnok értesítését követõ 30 napon belül a helyi
önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezõi egyezségi tervet
(terveket) készíthetnek. Errõl a szándékukról az értesítést követõ 8 napon
belül a pénzügyi gondnokot tájékoztatniuk kell.
(3) A pénzügyi gondnok - a hitelezõk kérésére - az egyezségi terv
kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja.
(4) Az elkészült tervet a hitelezõk átadják a pénzügyi gondnoknak, aki azt -
az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva - a 21.§ szerinti
eljárással a képviselõ-testület elé terjeszti. Ha a képviselõ-testület a
tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni.
(5) Ha a hitelezõk a pénzügyi gondnokot - az (1) bekezdésben megjelölt
határidõben - nem tájékoztatják az egyezségi tervkészítési szándékukról, a
pénzügyi gondnok bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül.
23. §
(1) A képviselõ-testület által elfogadott reorganizációs programot és az
egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi hitelezõ részére megküldi,
egyidejûleg meghívja õket az egyezségi tárgyalásra. A meghívót és mellékleteit
legalább 8 nappal a tárgyalást megelõzõen a hitelezõkhöz eljuttatja. A
hitelezõk számától függõen a hitelezõkkel csoportonként is lehet egyezségi
tárgyalást tartani.
(2) Az egyezségi tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. Az egyezségi
tárgyaláson a hitelezõk személyesen vagy képviselõjük útján vehetnek részt. A
képviselõknek e minõségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is -
igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távollevõ hitelezõk
írásban is megadhatják. Ha a jegyzõkönyv az egyezséget is tartalmazza, a
jegyzõkönyvet a két hitelesítõn kívül a 25. § (1) bekezdésében felsoroltak is
aláírják.
(3) Egyezség akkor köthetõ, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának
idõpontjában fennálló követeléssel rendelkezõ hitelezõknek több mint fele
hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezõknek az összes követelése eléri az
összes bejelentett és nem vitatott hitelezõi követelés kétharmadát. Ha az
egyezségi javaslatban a hitelezõket csoportosították, úgy csoportonként
legalább a hitelezõk felének hozzá kell járulnia az egyezséghez.
(4) A (3) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre
jogosult hitelezõkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy
szabályszerû értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt.
Az egyezség e hitelezõkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket,
mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezõkre megállapított. Ha a
helyi önkormányzat a hitelezõket már az egyezségi javaslatában
csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem
lehetnek eltérõek.
(5) Az egyezségkötés idõpontjában vitatott követeléssel rendelkezõ
hitelezõknek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelõ összeget
elkülönítve kell kezelni. A hitelezõ az egyezségkötésben nem vehet részt,
követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehetõ követelések (3)
bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelés
elbírálásától függõen a kényszeregyezség rá is kihat.
(6) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére az (5) bekezdés
szerint jutó vagyonhányad járulékait - a jogvita jogerõs befejezéséig - a
vagyonhányaddal együtt külön kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a
követelés fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. A
vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból
kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére elszámolást kell átadni a
vagyonnal kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról. Ha utóbb kiderül, hogy a
hitelezõ követelése nem volt jogos, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a többi
hitelezõ között kell szétosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük
erejéig. E szétosztásért a mindenkori jegyzõ a felelõs.
24. §
Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a hitelezõk által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és
ellenõrzés módját;
b) a hitelezõk kielégítésének módját;
c) a teljesítési határidõk esetleges módosítását, a hitelezõk követeléseinek
elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a
hitelezõk a helyi önkormányzat fizetõképességének helyreállítása vagy
megõrzése érdekében szükségesnek tartanak;
d) a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezõknek az egyezség
megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását.
25. §
(1) Az egyezséget a polgármester, a jegyzõ, valamint a hitelezõk, illetve
törvényes képviselõik vagy meghatalmazottaik írják alá és azt a pénzügyi
gondnok ellenjegyzi.
(2) Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül
benyújtja a bírósághoz, amelyhez csatolja:
a) az egyezségi javaslatot,
b) a reorganizációs programot,
c) az egyezségi eljárás során keletkezett jegyzõkönyveket, valamint
d) a kimutatást, amelybõl megállapítható, hogy a 23. § (3) bekezdésében
foglalt feltételeknek az egyezség megfelel,
e) a vitatott hitelezõi igényekre vonatkozó kimutatást és a szükséges iratokat
arra vonatkozóan, hogy ezek kielégítése a 23. § (5)-(6) bekezdés szerinti
módon biztosítva van.
(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a
bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli e végzésnek a
Cégközlönyben való közzétételét. Ellenkezõ esetben elrendeli az eljárás
folytatását a IV. fejezet 29.§-ában foglaltak szerint. Az eljárást befejezõ
végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4) Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejûleg a bíróság külön
végzésben a pénzügyi gondnokot felmenti és - a 33. §-ban foglaltak szerint -
megállapítja a díját.
(5) Amennyiben az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított 210
napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt a pénzügyi gondnok 3 napon belül
bejelenti a bírósághoz.
26. §
A helyi önkormányzat és a hitelezõk megállapodhatnak abban, hogy az egyezség
végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az
esetben a pénzügyi gondnoknak az eljárást befejezõ végzést követõen felmerülõ
feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a
felügyelet idejére a pénzügyi gondnok díjazásáról.
27. §
Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz
eleget, a hitelezõ újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az
eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti.
28. §
A bíróság a pénzügyi gondnok és a képviselõ-testület vagy a hitelezõk
követelés szerint számított többségének - a határidõ lejárta elõtt benyújtott
- indokolt kérelmére a 22. § (1) bekezdésében, valamint a 25. § (5)
bekezdésében foglalt határidõket további 30 nappal meghosszabbíthatja. E
végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
IV. fejezet
A vagyon bírósági felosztása
29. §
(1) A 17. § (2) bekezdésében, a 19. § (4) bekezdésében, a 22. § (5)
bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében
meghatározott esetben a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a
vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról. E végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye.
(2) A vagyon bíróság által történõ felosztásáig a helyi önkormányzat
kötelezettségeit a válságköltségvetési rendelet alapján kell teljesíteni. Ha
nincs válságköltségvetési rendelet, a pénzügyi gondnok az (1) bekezdésben
meghatározott végzés kézhezvételét követõ 8 napon belül - az adósságrendezési
bizottság véleményének meghallgatása után - mûködési válságtervet dolgoz ki a
18. § (2)-(3) bekezdésében foglalt elvek szerint, és ezt a bírósághoz és a
képviselõ-testülethez tájékoztatásul megküldi. Az adósságrendezési eljárás
befejezéséig a helyi önkormányzat a válságterv alapján mûködik.
(3) A pénzügyi gondnok
a) meghatározza a helyi önkormányzat jogszabályokban kötelezõen elõírt
feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáit;
b) megállapítja, hogy az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a
helyi önkormányzat mely vagyontárgyai, illetve milyen központi költségvetéstõl
kapott támogatások szükségesek;
c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét [2. § e) pont].
(4) A pénzügyi gondnok a (3) bekezdésben foglaltakra vonatkozó - megfelelõ
indokolással ellátott - jelentését az (1) bekezdésben megjelölt végzés
kézbesítését követõ 30 napon belül benyújtja a bírósághoz, valamint megküldi a
helyi önkormányzatnak és valamennyi hitelezõnek.
(5) A pénzügyi gondnok jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezõk
a bíróságon a jelentés kézhezvételét követõ 15 napon belül észrevételt
tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi a pénzügyi gondnoknak
azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejûleg soron
kívül személyes meghallgatást tûz ki, amelyre a pénzügyi gondnokot, az
észrevételt elõterjesztõt és, ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi
önkormányzatot is megidézi. A pénzügyi gondnok a beérkezett észrevételek
alapján jelentését módosíthatja.
(6) A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése, az észrevételt elõterjesztõ,
illetve a helyi önkormányzat által elõadottak alapján végzésével a pénzügyi
gondnok jelentését jóváhagyja vagy a pénzügyi gondnokot új jelentés
készítésére kötelezi.
(7) A (6) bekezdésben megjelölt végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az
észrevételt elõterjesztõ hitelezõ fellebbezhet. A fellebbezést
észrevételezésre csak a pénzügyi gondnoknak, illetve azoknak kell megküldeni,
akiknek fellebbezési joguk van.
30. §
(1) A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés
jogerõre emelkedését követõ
a) 30 napon belül a hitelezõk követelését a 31. §-ban meghatározott
kielégítési sorrend alapján besorolja és errõl a hitelezõket értesíti;
b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe
vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhetõ legmagasabb
áron. A vagyon értékesítése során a hitelezõket elõvásárlási jog illeti meg. A
60 napos határidõ a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A
pénzügyi gondnok a határidõ lejártát követõ 30 napon belül az
adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezõk részére történõ felosztására tesz
javaslatot. A hitelezõi igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az
értékesítetlen vagyontárgyak hitelezõk részére történõ átadásával is. Ez
utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezõi
követelések arányának megfelelõen -, hogy a hitelezõk a helyi önkormányzat
vagyonából milyen arányban részesednek.
(2) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezõk közötti felosztásával
történõ vagyonszerzés illeték- és általános forgalmiadó-mentes.
(3) A mûemlékek és a védett természeti területek elidegenítésére, kezelõi vagy
használati joga átadására az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak
önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény
rendelkezései vonatkoznak.
(4) A vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még vitatott hitelezõi igénnyel
rendelkezõ hitelezõk igényét úgy kell figyelembe venni, mintha a pénzügyi
gondnok a hitelezõk által követelt teljes összeget elfogadta volna, és az
ennek megfelelõen számított, a vagyonfelosztás során a vitatott követeléssel
rendelkezõ hitelezõnek jutó vagyonhányadot a jogvita jogerõs lezárásáig
elkülönítve kell kezelni. Ha jogerõs bírósági határozat megállapítja, hogy a
hitelezõ követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi
hitelezõ között - a 31.§-ban meghatározott sorrend figyelembe vételével,
követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig - kell szétosztani. E
szétosztásért a mindenkori jegyzõ a felelõs.
(5) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére a (4) bekezdés szerint
jutó vagyonhányad járulékát - a jogvita jogerõs befejezéséig - a
vagyonhányaddal együtt kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés
fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad
kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni.
A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére elszámolást kell átadni a vagyonnal
kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról.
31. §
(1) Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következõ sorrendben kell a
hitelezõk között felosztani (kielégítési rangsor):
a) rendszeres személyi jellegû juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá
közalkalmazotti jogviszony megszûnésekor járó végkielégítést is;
b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék)
értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás
kezdõ idõpontja elõtt legalább 6 hónappal kikötötték. Ez a korlátozás nem
vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel
kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára. Ha a zálogtárgyat több zálogjog
terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 251. § (3) bekezdése az
irányadó;
c) az államot illetõ, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött
egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredõ követelések, a
visszafizetendõ cél- és címzett támogatás, továbbá egyéb - visszatérítendõ -
költségvetési támogatás összege;
d) a társadalombiztosítási tartozások, az adók és adók módjára behajtható
köztartozások;
e) egyéb követelések;
f) a 11. § (2) bekezdésben meghatározott kamatkövetelések, továbbá a d) pontba
sorolt tartozások után az adósságrendezés idõtartama alatt felszámított
késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok.
(2) A kielégítési rangsorban elõbb álló hitelezõi csoport követelésének teljes
kiegyenlítését követõen kerülhet sor a következõ pontba sorolt hitelezõk
igényének kielégítésére.
(3) Az (1) bekezdés azonos pontjába sorolt hitelezõk között a kielégítésükre
rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani, azonban az
(1) bekezdés d) pontjában elõször a társadalombiztosítási tartozásokat kell
teljes egészében kiegyenlíteni, majd ezt követõen a többi hitelezõt
követelésük arányában.
32. §
(1) A pénzügyi gondnok az adósságrendezésbe vonható vagyon alakulásáról
készített jelentést és a 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon-
felosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi valamennyi
hitelezõnek és a polgármesternek, aki ezt a képviselõ-testület elõtt
ismerteti.
(2) A törvény végrehajtásával kapcsolatos eljárás szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg.
(3) A helyi önkormányzat és a hitelezõk a jelentés és a vagyonfelosztási
javaslat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül kifogással élhetnek,
illetve a hitelezõk ennek ismeretében követelésükrõl lemondhatnak.
(4) A bíróság a kifogást elõterjesztõ, továbbá a pénzügyi gondnok és a
polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról.
(5) Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi
gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására. A vagyonfelosztás megtörténtét a
pénzügyi gondnok haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A
bejelentést követõen a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel
befejezi, a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(6) A bíróság az eljárást befejezõ végzéssel egyidejûleg a pénzügyi gondnokot
a tisztsége alól felmenti és megállapítja díját. A végzés díjmegállapító
rendelkezése ellen a pénzügyi gondnoknak és a belügyminiszternek van
fellebbezési joga.
(7) Az adósságrendezési eljárás befejezését a bíróság a Cégközlönyben közzé
teszi.
V. fejezet
Egyéb rendelkezések
33. §
(1) A pénzügyi gondnok díját - az eset összes körülményétõl függõen - a
bíróság állapítja meg. Összegét az éves költségvetési törvény határozza meg;
1996-ban legalább 300 ezer Ft, legfeljebb 2 millió Ft.
(2) A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetésben a
mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása. A
belügyminiszter a bíróság jogerõs végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a
TÁKISZ-on keresztül intézkedik.
(3) A pénzügyi gondnok igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértõk
díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. A pénzügyi gondnok
errõl az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával
egyidejûleg a bíróságnak tételes elszámolást nyújt be, megindokolva a
szakértõ igénybevételének szükségességét.
34. §
(1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzintézeti
hitellel teremtette meg, a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztés
azon részére, amelyet az esedékesség idõpontjában a helyi önkormányzat saját
forrásból kifizetni nem tud, kamatmentes visszatérítendõ támogatást nyújt,
legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1%-os mértékéig. Erre az esetre a helyi
önkormányzat kötelezettségét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2)
bek.] nem vonatkozik.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetben a visszatérítendõ
kamattámogatás igénybevételét a belügyminiszternél kezdeményezi. A kérelemhez
mellékelni kell a helyi önkormányzat és hitelezõi között létrejött egyezséget
tartalmazó okiratot, a reorganizációs javaslatot, a bíróság eljárást befejezõ
végzését, továbbá a helyi önkormányzat forrásaira és fizetõképességére
vonatkozó nyilatkozatát és az ezt bizonyító iratokat, valamint a
hitelnyújtásra vonatkozó pénzintézeti iratokat.
(3) A helyi önkormányzat a pénzintézet által nyújtott hitel teljes
visszafizetését követõen köteles az állam részére - a belügyminiszterrel
történt megállapodás alapján - az igénybe vett kamattámogatást
visszatéríteni.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
35. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba.
(2) Az a helyi önkormányzat, amely a Magyar Köztársaság 1996. évi
költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 30. § (3) bekezdése alapján
kapja a normatív állami hozzájárulást és a személyi jövedelemadót - a
belügyminiszter egyidejû értesítése mellett - e törvény hatályba lépésétõl
számított 8 napon belül kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást. Ebben az
esetben a költségvetési törvény 30. § (3) bekezdése szerinti finanszírozás az
adósságrendezés megindításáig megilleti a helyi önkormányzatot.
36. §
Az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzat mûködésére az Ötv.
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
37. §
(1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
(a továbbiakban: Nek. tv.) 59.§-ának (3) bekezdése a következõ rendelkezéssel
egészül ki:
"Az átadáskor írásban kell rögzíteni:
(a) az átadandó vagyontárgyak pontos leírását, értékét;
(b) az átadott vagyontárgyakkal elérni kívánt kisebbségi célokat;
(c) azt, hogy a feladatok teljesítése során felmerült és a helyi kisebbségi
önkormányzat vagyonából ki nem fizetett tartozásokért vállalja-e, és milyen
arányban a felelõsséget a települési önkormányzat abban az esetben, ha a helyi
kisebbségi önkormányzat átvállalja a települési önkormányzat jogszabályban
kötelezõen elõírt feladatainak egy részét az átadott vagyontárgyakkal együtt."
(2) A Nek. tv. 60.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A helyi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a települési
önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan ezt
a közöttük létrejött megegyezésben kifejezetten vállalta."
38. §
Az illetékekrõl szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának
(1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
"l) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása."
39. §
(1) A pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló többször
módosított 1991. évi LXIX. törvény 46/A.§-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn.]
"f) a csõd-, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró vagyonfelügyelõvel,
felszámolóval, továbbá a helyi önkormányzat adósságrendezési ügyében eljáró
pénzügyi gondnokkal; "
40. §
Az Ötv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény
rendelkezik."