T/1966/40.. számú

Egységes javaslat

a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról rendelkezõ

törvényjavaslat zárószavazásához

Budapest, 1996. május 30.

Dr. Vastagh Pál

igazságügy-miniszter

2

1996. évi ... törvény

a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

1.§

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 264.§-a és alcíme

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Visszaélés radioaktív anyaggal

264.§ (1) Aki az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív

anyagot vagy készítményt jogosulatlanul elõállít, megszerez, tart, forgalomba

hoz, feldolgoz vagy egyébként felhasznál, tartására nem jogosult személynek

átad, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki radioaktív anyagot a

jogszabályban elõírt kötelezettség megszegésével állít elõ, tárol, szállít

vagy helyez el.

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt

bûnszövetségben követi el, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel

büntetendõ.

(4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el,

vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

2.§

A Btk. a következõ 264/A.§-szal és alcímmel egészül ki:

"Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével

264/A.§ (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az

engedélytõl eltérõen nukleáris létesítményt üzemeltet, bûntettet követ el, és

öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményt bûnszövetségben

követi el, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

3.§

A Btk. a következõ 264/B.§-szal és alcímmel egészül ki:

"Visszaélés atomenergia alkalmazásával

264/B.§ (1) Aki az atomenergia felhasználásához a jogszabály által

meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy

személyt megtéveszti, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ

szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos és jogszabályban elõírt

bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedõ

szabadságvesztéssel büntetendõ."

4.§

A Btk. 270/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és e §

a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha az

(1) bekezdésben írt bûncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el.

(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén

öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat

súlyosan megzavarta."

5.§

A Btk. 274.§-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)

bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra

irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedõ

szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."

6.§

A Btk. 280.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"280.§ (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja,

illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége

megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a

környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bûntettet követ el, és három

évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a környezetet vagy a

környezet valamely elemét jelentõs mértékben szennyezi, illetve jogszabályban

vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan

magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak

valamely elemét jelentõs mértékben szennyezze.

(3) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben

írt bûncselekmény jelentõs mértékû károsodást okoz, illetve alkalmas arra,

hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentõs mértékben károsítsa.

(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a

bûncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben

károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi

állapota nem állítható helyre.

(5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az

(1) - (3) bekezdés esetén két évig terjedõ szabadságvesztéssel, a (4) bekezdés

esetén három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

7.§

A Btk. 281.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"281.§ (1) Aki

a) fokozott védelem alatt álló, vagy nemzetközi szerzõdés hatálya alá

tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlõdési szakaszában levõ

egyedét, vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja,

értékesíti vagy elpusztítja,

b) védett természeti területet jogellenesen jelentõs mértékben

megváltoztat,

bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a természetkárosítás

az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy állat tömeges

pusztulását, az (1) bekezdés b) pontja esetén a terület helyrehozhatatlan

károsodását vagy megsemmisülését idézi elõ.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítást

gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel

büntetendõ."

8.§

A Btk. a következõ 281/A.§-szal és alcímmel egészül ki:

"A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése

281/A.§ (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve

jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított

kötelezettsége megszegésével gyûjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít

olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy

a) az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,

b) a vizet, a levegõt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós

elváltozásokat okozzon,

c) az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,

bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a jogszabályban meghatározott

engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre,

illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot.

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt

gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel

büntetendõ."

9.§

A Btk. 286.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"286.§ (1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263.§),

lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés (263/A.§), fegyvercsempészet (263/B.§),

radioaktív anyaggal (264.§), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A.§),

méreggel (265.§), ártalmas közfogyasztási cikkel (279.§) vagy kábítószerrel

való visszaélés (282.§) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a

bûncselekményt elkövették, ha az elkövetõ tulajdona, vagy egyébként is, ha

annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77.§ (4) bekezdése azonban

nem alkalmazható.

10.§

A Btk. 286/A.§-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi

szövegének jelölése (2) bekezdésre változik:

"(1) A 280.§ alkalmazásában

a) környezeti elem: a föld, a levegõ, a víz, az élõvilág, valamint az

ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevõi,

b) szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy

hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó

terhelése,

c) károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy

valamely elemének olyan mértékû változása, szennyezettsége, illetve

igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a

környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy

egyáltalán nem állítható helyre, illetõleg olyan tevékenység, amely az

élõvilágot kedvezõtlenül érinti."

11.§

A Btk. 292.§ (1) bekezdésében a "jelentõs mennyiségû vagy értékû" szövegrész

helyébe a "nagyobb mennyiségû vagy értékû" szövegrész lép.

12.§

A Btk. 293.§-ában a "jelentõs mennyiségû vagy értékû" szövegrész helyébe a

"nagyobb mennyiségû vagy értékû" szövegrész lép.

13.§

A Btk. 294.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kötelezõen alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó

termék akkor rossz minõségû, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb

minõségi követelményeknek sem felel meg."

14.§

A Btk. 296.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"296.§ Aki nagyobb mennyiségû árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül -

olyan jellegzetes külsõvel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz

forgalomba, amelyrõl a versenytársat, illetõleg annak jellegzetes

tulajdonságokkal rendelkezõ áruját ismerhetik fel, bûntettet követ el, és

három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

15.§

A Btk. 296/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és e §

a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának

minõsül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre

gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a

jogszabályi elõírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben

támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a

szokásostól lényegesen eltérõ feltételek megvalósítását igényli.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának

minõsül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetõség vagy más elõnyös

következmény is."

16.§

A Btk. 298/C .§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"298/C.§ Aki közremûködik abban, hogy a gazdasági társaság részére

nyújtott, nem pénzbeli betét (hozzájárulás) értékét a társasági szerzõdésben a

szolgáltatás idõpontjában fennálló értéktõl eltérõen jelöljék meg, bûntettet

követ el és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

17.§

A Btk. a következõ 298/E.§-szal és alcímmel egészül ki:

"Jogosulatlan biztosítási tevékenység

298/E.§ Aki biztosítási tevékenységet a törvényben elõírt engedély nélkül

végez, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû

munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."

18.§

A Btk. a következõ 299/C.§-szal és alcímmel egészül ki:

"Piramisjáték szervezése

299/C.§ Aki mások pénzének elõre meghatározott formában történõ és

kockázati tényezõt is tartalmazó módon való összegyûjtésén és szétosztásán

alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerûen bekapcsolódó résztvevõk

a láncban elõttük álló résztvevõk számára közvetlenül vagy a szervezõ útján

pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bûntettet követ el, és három

évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

19.§

A Btk. 300/C.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt

cselekményt közcélú távbeszélõ szolgáltatás, illetve közcélú mobil

rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya

felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlõ mikroszámítógép

programjának megváltoztatásával követi el."

20.§

A Btk. 309.§-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Devizabûncselekmény

309.§ (1) Aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével

a) a konvertibilis devizára, valutára, aranyra vonatkozó hazautalási,

hazahozatali, illetõleg forintra történõ átváltási kötelezettségének nem tesz

eleget,

b) a megvásárolt devizát, valutát devizahatósági engedély vagy a

devizahatóságnak történõ elõzetes bejelentés nélkül olyan célra használja fel,

amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges,

c) devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését nem jelenti

be,

d) külföldi vagy belföldi fizetõeszközt, aranyat, vagyoni értéket visz ki

vagy küld ki,

e) külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír-

vagy hitelmûveletre, valamint pénzpiaci és átruházható eszközzel végzett

mûveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési

kötelezettségének nem tesz eleget,

ha a bûncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedõ

szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

21.§

A Btk. 312.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"312.§ Aki

a) vámárut a vámellenõrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a

vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények

tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet),

b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy

elidegenítésében közremûködik (vámorgazdaság),

vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával

vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a

bûncselekményt

a) üzletszerûen,

b) bûnszövetségben,

c) jelentõs értékû vámárura,

d) muzeális tárgyra

követik el.

(3) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt

a) különösen nagy értékû vámárura,

b) üzletszerûen vagy bûnszövetségben jelentõs értékû vámárura

követik el.

(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a

bûncselekményt üzletszerûen vagy bûnszövetségben különösen nagy értékû

vámárura követik el."

22.§

A Btk. a következõ 312/A.§-szal és alcímmel egészül ki:

"Fedezetlen bankkártya felhasználása

312/A.§ Aki fedezetlen bankkártyát használ fel, amennyiben súlyosabb

bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedõ

szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."

23.§

A Btk. 313/D.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"313/D.§ A 312/A.§, valamint a 313/B-313/C.§ alkalmazásában bankkártya

minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végzõ jogi személy által kibocsátott

kártya, amely pénz felvételére, illetõleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének

kiegyenlítésére szolgál.

24.§

A Btk. XVII. fejezete V. Címének jelölése IV. Címre változik.

25.§

A Btk. 314.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat

az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bûncselekményt elkövetik. Ha az

anyagi javak, az áru nem az elkövetõ tulajdona és az elkobzás a tulajdonosra

méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellõzését

nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkövetõt az anyagi javak, az

áru értékének megfizetésére kell kötelezni."

26.§

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és

végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet (Btké.) 27.§ (2)

bekezdésében a "devizagazdálkodás megsértését" szövegrész helyébe a

"devizabûncselekményt" szövegrész lép.

27.§

(1) A Btké. 27/A.§-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A jelentõs, a különösen nagy és a nagyobb elkövetési érték

(1) A rossz minõségû termék forgalomba hozatalát (292-293.§), a minõség

hamis tanúsítását (295.§), a devizabûncselekményt (309.§ (3) bek. a) pont és

(5) bek.), a lopást (316.§ (5) bek. a) pont), a sikkasztást (317.§ (5) bek.

a) pont), a rablást (321.§ (3) bek. b) pont), a kifosztást (322.§ (2) bek. a)

pont) és az orgazdaságot (326.§ (4) bek. a) pont) akkor követik el jelentõs

értékre, a számítógépes csalással (300/C.§ (2) bek. a) pont), a bankkártyával

visszaéléssel (313/C.§ (4) bek. a pont), a csalással (318.§ (5) bek. a) pont)

és a rongálással (324.§ (4) bek. a pont) okozott kár, illetõleg a hûtlen

kezeléssel (319.§ (3) bek. b) pont) és a szerzõi és szomszédos jogok

megsértésével (329/A.§ (2) bek.) okozott vagyoni hátrány akkor jelentõs, ha az

érték, a kár, illetõleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad."

(2) A Btké. 27/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A devizabûncselekménytT/309..§ (4) bek. a) pont/, a lopástT/316..§ (6)

bek. a) pont/, a sikkasztást /317.§ (6) bek. a) pont/, a rablást /321.§ (4)

bek. a) pont/ és az orgazdaságot /326.§ (5) bek./ akkor követik el különösen

nagy értékre, a számítógépes csalással /300/C.§ (2) bek. b) pont/, a

bankkártyával visszaéléssel /313/C.§ (5) bek. a) pont/, a csalássalT/318..§ (6)

bek. a) pont/ és a rongálással /324.§ (5) bek./ okozott kár, illetõleg a

közveszélyokozással /259.§ (2) bek. b) pont és (4) bek./, a közédekû üzem

mûködésének megzavarásával /260.§ (2) - (3) bek./, a hûtlen kezeléssel /319.§

(3) bek. c) pont/, a hanyag kezelésselT/320..§ (2) bek./ és a szerzõi és

szomszédos jogok megsértésével /329/A.§ (3) bek./ okozott vagyoni hátrány

akkor különösen nagy, továbbá az adó-, társadalombiztosítási csalássalT/310.

(3) bek./ okozott adóbevétel, társadalombiztosítási járulék,

egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék bevétel csökkenés, Munkanélküliek

Szolidaritási Alapjába fizetendõ munkaadói és munkavállalói járulék fizetési

kötelezettség megszegésével /310/A.§ (3) bek./ okozott bevételcsökkenés akkor

különösen nagy mértékû, illetõleg csempészetnél és vámorgazdaságnálT/312..§ (3)

- (4) bek./ a vámáru akkor különösen nagyértékû, ha az érték, a kár, a vagyoni

hátrány, illetõleg az adó, a társadalombiztosítási járulék, az

egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási

Alapjába fizetendõ munkaadói és munkavállalói járulék bevétel csökkenése

ötmillió forintot meghalad."

(3) A Btké. 27/A.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A rossz minõségû termék forgalomba hozatalát (292-293.§) akkor

követik el nagyobb értékre, ha az érték kétszázezer forintot meghalad."

28.§

A Btké. a következõ 27/D.§-szal és alcímmel egészül ki:

"A fedezetlen bankkártya felhasználása bûncselekményének értékhatára

27/D.§ A fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A.§) akkor

bûncselekmény, ha az elkövetési érték - az óvadékul lekötött összeg, illetve a

rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl - húszezer forintot

meghalad."

29.§

A Btké. 28.§-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Nem bûncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

"d) a devizabûncselekményt (309.§) ötvenezer forintot meg nem haladó

értékre,"

(követik el.)

30.§

A büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 118.§-ának helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"118.§ A büntetõ ügyekben eljáró hatóságok az állami szervekhez, a

társadalmi szervezetekhez és a gazdálkodó szervezetekhez megkeresést

intézhetnek."

31.§

A Be. 283.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"283.§ E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelõen alkalmazni kell, ha

a perújítási indítványt, illetõleg kérelmet az eljárást megszüntetõ, próbára

bocsátó vagy tárgyalás mellõzésével hozott végzés ellen terjesztették elõ."

32.§

A Be. a következõ 304/A.§-szal és alcímmel egészül ki:

"A tárgyalás mellõzése

304/A.§ A 353.§ (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tárgyalás tartását

kérheti a törvényes képviselõ, a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is."

33.§

A szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 108/G.§-a a

következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása

(3) bekezdésre változik:

"(2) Azt a terméket, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott

szabálysértést elkövették, el lehet kobozni."

34.§

Az Sztv. 114.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Aki vámárut a vámellenõrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a

vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények

tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru belföldi

forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e

cselekmények bármelyikét megkísérli,

ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható."

35.§

(1) Az Sztv. 116.§-a (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) Aki a devizáról szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló

jogszabályokban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat"

(szándékosan megszegi, úgyszintén aki ezt megkísérli,)

(2) Az Sztv. 116.§-ának (3) bekezdésében a "devizagazdálkodás

megsértésére" szövegrész helyébe a "devizabûncselekményre" szövegrész lép.

36.§

E törvény a kihirdetését követõ második hónap 15. napján lép hatályba. Ezzel

egyidejûleg a Btk. 239.§-ában a "munkaügyi vagy szövetkezeti döntõbizottsági,"

szövegrész, a Btk. 242.§-ában a "munkaügyi vagy szövetkezeti döntõbizottsági,"

szövegrész, a Btk. 290.§-ának (6) bekezdésében "a csõdeljárás azért nem volt

megindítható, mert az adós a csõd kötelezõ bejelentését elmulasztotta, vagy"

szövegrész, a Btk. 291.§-ának (2) bekezdésében "a csõdeljárás azért nem volt

megindítható, mert az adós a csõd kötelezõ bejelentését elmulasztotta, vagy"

szövegrész, a Btk. 311.§-a, a Btké. 20.§-a, a Btké. 27.§-ának (1) bekezdésében

a "jövedékkel visszaélésnél (311.§ (2) bek.)," szövegrész, a Btké. 28.§ (1)

bekezdésének c) és e) pontja hatályát veszti.

Eleje Honlap