T/1967/33... számú
Egységes javaslat
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
törvényjavaslat zárószavazásához
Budapest, 1996. június 20.
Dr.Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
1996. évi ..... számú törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci
verseny fenntartásához fûzõdõ közérdek, továbbá az üzleti tisztesség
követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy
az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és
szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges,
amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütközõ, illetve a
gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a
vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, gondoskodva a szükséges
szervezeti és eljárási feltételekrõl is. E célok megvalósítására az
Országgyûlés - figyelembe véve az Európai Közösség jogszabályaihoz való
közelítés követelményét, valamint a hazai versenyjog hagyományait is - a
következõ törvényt alkotja:
I. RÉSZ
I. fejezet
A törvény hatálya
1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek,
valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban
együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci
magatartására, kivéve, ha törvény eltérõen rendelkezik. E törvény hatálya alá
tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások
kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha
annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.
II. fejezet
A tisztességtelen verseny tilalma
2. § Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a
versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ módon
vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközõen - folytatni.
3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós
tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a
versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetõleg
veszélyeztetni.
4. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy
felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra
hozni.
(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minõsül az is,
ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok
megszerzése idején vagy azt megelõzõen - bizalmi viszonyban vagy üzleti
kapcsolatban álló személy közremûködésével szerezték meg.
(3) E törvény alkalmazásában:
a) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény,
információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak
méltányolható érdeke fûzõdik, és amelynek titokban tartása érdekében a
jogosult a szükséges intézkedéseket megtette;
b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony és a tagsági viszony;
c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelõzõ tájékoztatás, tárgyalás,
ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerzõdéskötés.
5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik
személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat
létrejöttének megakadályozását célozza.
6. § Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a
versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsõvel, csomagolással,
megjelöléssel - ideértve az eredet-megjelölést is - vagy elnevezéssel
elõállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy
árujelzõt használni, amelyrõl a versenytársat, illetõleg annak áruját szokták
felismerni.
7. § Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a
pályáztatás -, az árverés, a tõzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon
megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket
e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.
III. fejezet
A fogyasztói döntések tisztességtelen
befolyásolásának tilalma
8. § (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E
törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelõ, a vevõ és a felhasználó.
(2) A fogyasztók megtévesztésének minõsül különösen, ha
a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele,
használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint
kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy
módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas
módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzõvel látják el, vagy
az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas
tájékoztatást adnak;
b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak
vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy
annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérõ feltételek megvalósítását
igényli;
c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggõ, a fogyasztó döntését
befolyásoló körülményekrõl - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési
feltételekrõl, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekrõl, a nyerési
esélyrõl - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
d) különösen elõnyös vásárlás hamis látszatát keltik.
9. § A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetõleg a szakmában
elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a
tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
10. § Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó
üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minõsül különösen, ha olyan
körülményeket teremtenek, amelyek jelentõsen megnehezítik az áru, illetve az
ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történõ tárgyszerû
összehasonlítását.
IV. fejezet
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma
11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt
magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének,
köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a
továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny
megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást
fejthet, illetve fejt ki.
(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen
a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek
közvetlen vagy közvetett meghatározására;
b) az elõállítás, a forgalmazás, a mûszaki fejlesztés vagy a befektetés
korlátozására vagy ellenõrzés alatt tartására;
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás
lehetõségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének
valamely áru beszerzésébõl történõ kizárására;
d) a piac felosztására, az értékesítésbõl történõ kizárásra, az
értékesítési lehetõségek közötti választás korlátozására;
e) a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra;
f) a piacra lépés akadályozására;
g) arra az esetre, ha azonos értékû vagy jellegû ügyletek tekintetében az
üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidõk,
megkülönböztetõ eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását,
amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a szerzõdéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történõ függõvé
tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerzõdési
gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerzõdés tárgyához.
(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben
meghatározott tilalom megszegéséhez fûz, együttesen kell alkalmazni a Polgári
Törvénykönyvben a jogszabályba ütközõ szerzõdésre elõírt jogkövetkezményekkel.
12. § Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha
a) csekély jelentõségû, vagy
b) egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
13. § Csekély jelentõségû a megállapodás, ha a megállapodást kötõ feleknek
az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. E
feltételnek a megállapodás érvényességének idõtartama alatt, ha pedig az egy
évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.
14. § (1) Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a
földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenõen az azt ésszerûen
helyettesítõ árukat is figyelembe kell venni. Ennek során a felhasználási
célra, az árra, a minõségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel
lenni.
(3) Földrajzi terület az, amelyen kívül
a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevõen kedvezõtlenebb feltételek
mellett tudja az árut beszerezni, vagy
b) az áru értékesítõje nem, vagy csak számottevõen kedvezõtlenebb
feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
15. § (1) Nem függetlenek a vállalkozások, ha a 23.§ (1) bekezdésének b)
és c) pontja szerint
a) az egyik a másikat irányítja, vagy
b) azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások
közösen irányítják.
(2) Függetlennek kell azonban tekinteni a 25. §-ban említett
vállalkozásokat, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi
tulajdonban lévõ vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában
önálló döntési joggal rendelkeznek (27.§ (3) bek.).
16. § A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben
mentesítheti a 11.§-ban foglalt tilalom alól. A Kormány a megállapodások
csoportos mentesülésérõl a törvény 17.§-ában foglalt szempontok
figyelembevételével rendelkezhet.
17. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott
határozattal mentesíti a 11.§-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy a
tervezett megállapodást, ha
a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerûbb megszervezéséhez,
vagy a mûszaki vagy a gazdasági fejlõdés elõmozdításához, vagy a
környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;
b) a megállapodásból származó elõnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;
c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag
indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
d) nem teszi lehetõvé az érintett áruk jelentõs részével kapcsolatban a
verseny kizárását.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a határozatban a megállapodás mentesítését
feltételhez és határidõhöz kötheti, illetve meghatározott magatartás
tanúsításától teheti függõvé.
(3) A megállapodást mentesítõ határozat hatálya visszahat a megállapodás
megkötésének idõpontjára.
18. § (1) A Gazdasági Versenyhivataltól kérni lehet annak megállapítását,
hogy a megállapodás, illetve a tervezett megállapodás
a) nem minõsül a 11.§ értelmében a gazdasági versenyt korlátozó
megállapodásnak,
b) a 12. § alapján nem esik tilalom alá, vagy
c) a 16.§ alapján mentesül a tilalom alól.
(2) A Gazdasági Versenyhivataltól kérni kell a megállapodásnak vagy a
tervezett megállapodásnak a tilalom alól a 17. § alapján történõ mentesítését.
19. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 18.§ alapján hozott határozatát
visszavonja, ha
a) az érdekeltek a határozatban foglalt valamely elõírással ellentétes
magatartást tanúsítanak,
b) a bíróság által felül nem vizsgált határozat a döntés szempontjából
fontos tény félrevezetõ közlésén alapult, vagy
c) a határozat szempontjából fontos piaci körülmények lényegesen
megváltoztak, különösen ha a feltétel, amelyhez a határozat a mentesítést
kötötte, idõközben megszûnt.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott
esetben a határozatban elõírtakkal ellentétes magatartás megkezdésének
napjára, az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben pedig a határozat
meghozatalának napjára visszaható hatállyal is határozhat a visszavonásról.
20. § Annak bizonyítása, hogy a megállapodás vagy a tervezett megállapodás
nem minõsül a 11.§ értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak,
nem esik tilalom alá a 12.§ alapján, vagy a tilalom alól a 16. § vagy a 17. §
alapján mentesül, azt terheli, aki ennek megállapítását kéri.
V. fejezet
A gazdasági erõfölénnyel való visszaélés tilalma
21. § Tilos a gazdasági erõfölénnyel visszaélni, így különösen:
a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerzõdési feltételek
alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat
megállapítani vagy más módon indokolatlan elõnyt kikötni vagy hátrányos
feltételek elfogadását kikényszeríteni;
b) a termelést, a forgalmazást vagy a mûszaki fejlõdést a fogyasztók kárára
korlátozni;
c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelõ üzleti
kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan elõny szerzése céljából
befolyásolni;
e) az árut az ár emelését megelõzõen vagy az ár emelkedésének elõidézése
céljából, vagy egyébként indokolatlan elõny szerzésére, illetve versenyhátrány
okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetõleg
visszatartani;
f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétõl,
továbbá a szerzõdéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függõvé tenni,
amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerzõdési gyakorlatra
figyelemmel nem tartoznak a szerzõdés tárgyához;
g) azonos értékû vagy jellegû ügyletek esetén az üzletfeleket
indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidõk,
megkülönböztetõ eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását,
amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra
lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb
hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;
i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy
j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet
teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan elõny szerzése céljából
befolyásolni.
22. § (1) Gazdasági erõfölényben van az érintett piacon (14. §)
a) az, akinek az áruját ésszerûen helyettesítõ árut nem, vagy csak a szakma
és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevõen kedvezõtlenebb
feltételekkel lehet beszerezni, vagy
b) az olyan áru megrendelõje, amely árut másnak nem, vagy csak a szakma és
az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevõen kedvezõtlenebb
feltételekkel lehet értékesíteni.
(2) Gazdasági erõfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac
többi résztvevõjétõl nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy
piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie
versenytársainak, szállítóinak, vevõinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos
piaci magatartására.
(3) A gazdasági erõfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen
a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történõ kilépés
milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen mûszaki,
gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;
b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak
alakulását;
c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac
résztvevõinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására
gyakorolt gazdasági befolyását.
(4) Gazdasági erõfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás
közösen.
VI. fejezet
A vállalkozások összefonódásának ellenõrzése
23. § (1) Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha
a) két vagy több elõzõleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy
egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független
másik vállalkozás részévé válik,
b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további
egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett, vagy
c) több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk
irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást
kiegészítõ tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minõsül a 11. §
értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.
(2) Az irányítás megszerzésének minõsül, ha egy vállalkozás vagy több
vállalkozás közösen a másik vállalkozás
a) többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit, illetõleg
a szavazati jogok több, mint ötven százalékát megszerzi, vagy
b) vezetõ tisztségviselõi többségének kijelölésére, megválasztására vagy
visszahívására jogosultságot szerez.
(3) E törvény alkalmazásában a (2) bekezdés a) pontjában említett többségi
szavazati jogok megszerzésével azonos módon kell elbírálni azt is, ha a másik
vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására való - szerzõdésen alapuló
- jogosultság nem jár együtt tagsági (részvényesi) jogviszonnyal.
24. § (1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól
engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások (26.§) elõzõ üzleti évben
elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve,
hogy a beolvadó vagy az irányítás alá kerülõ vállalkozás, illetve az
összeolvadásban részt vevõ legalább két vállalkozás nettó árbevétele
ötszázmillió forint felett van.
(2) Az engedélykérési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó
vállalkozásnak, az összeolvadó vállalkozások valamelyikének vagy az irányítás
alá kerülõ vállalkozásnak az éves nettó árbevétele az ötszázmillió forintot
nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az
összefonódást megelõzõ két évben összesen ötszázmillió forint nettó árbevételt
meghaladó összefonódást valósít meg.
(3) A pénzintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a
pénzintézet mérlegfõösszege tíz százalékát kell figyelembe venni. A
biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a lekötött
bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni.
25. § Nem minõsül összefonódásnak a pénzintézet, a biztosítóintézet, a
pénzügyi holding, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelõ szervezet
átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés
elõkészítése. E törvény alkalmazásában nem minõsül irányításnak a felszámoló
és a végelszámoló tevékenysége.
26. § (1) Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és
közvetetten részt vevõ vállalkozások.
(2) Közvetlen résztvevõk azok, akik között az összefonódás létrejön.
(3) Közvetett résztvevõ az,
a) akit a közvetlen résztvevõ a 23.§ (1) bekezdés b) pontjában foglaltak
szerint irányít;
b) aki a közvetlen résztvevõt az a) pont szerint irányítja;
c) akit a b) pont szerinti közvetett résztvevõ - a közvetlen résztvevõn
kívül - az a) pont szerint irányít;
d) akit két vagy több résztvevõ közösen irányít függetlenül attól, hogy
azok közvetlen résztvevõk vagy az a)-c) pontban felsorolt közvetett
résztvevõk.
(4) A közvetett résztvevõk körének meghatározása során figyelmen kívül kell
hagyni azt, akinek az irányítási joga az összefonódás következtében megszûnik.
27. § (1) A 24.§ (1)-(2) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel
számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozásoknak (26.§)
vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát.
(2) Külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a
Magyar Köztársaság területén eladott árukból az elõzõ üzleti évben elért nettó
árbevételt kell figyelembe venni.
(3) Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévõ érintett
vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet
alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának
meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.
28. § (1) Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen
résztvevõ, minden más esetben az irányítási jog megszerzõje köteles - a 24. §
alapján - engedélyt kérni.
(2) Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás
közzétételének, a szerzõdés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének
idõpontjai közül a legkorábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtani.
(3) A pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek összefonódása esetén az
engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti szerv
engedélye iránti kérelemmel azonos idõpontban kell benyújtani a Gazdasági
Versenyhivatalhoz.
29. § A vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódását eredményezõ
szerzõdés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
30. § (1) Az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az
összefonódással járó elõnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell
különösen
a) az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy
lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetõségeket; a
piacralépés és a piacról történõ kilépés költségeit, kockázatait, valamint
mûszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az
érintett piacokon folyó versenyre;
b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és
pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét,
illetve ezek várható változásait;
c) az összefonódásnak a szállítókra, a közbeesõ és a végsõ fogyasztókra
gyakorolt hatását.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha - az (1)
bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy
nem erõsít meg gazdasági erõfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny
kialakulását, fennmaradását vagy fejlõdését az érintett piacon (14. §) vagy
annak jelentõs részén, illetve, ha az összefonódással járó elõnyök meghaladják
az abból származó hátrányokat.
(3) Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében az engedély
feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelõ határidõ
megállapításával elõírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak
elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevõ felett gyakorolt irányítás
megszüntetését.
31. § Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az
engedély nélkül létrehozott - a 24. § szerint egyébként engedélyköteles -
összefonódás nem lett volna engedélyezhetõ, a Gazdasági Versenyhivatal
határozatában megfelelõ határidõ megállapításával elõírja az egyesült
vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását,
elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más feltételt
szabhat a hatékony verseny helyreállítása érdekében.
32. § A Gazdasági Versenyhivatal a 30.§ alapján hozott határozatát
visszavonja, ha
a) a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a
döntés szempontjából fontos tény félrevezetõ közlésén alapul, vagy
b) az érintett vállalkozások nem teljesítették a határozatban foglalt
valamely feltételt.
II. RÉSZ
VII. fejezet
A Gazdasági Versenyhivatal
33. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal állami költségvetési szerv, amely az
állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot.
(2) Az e törvényben, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben
meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja
el, kivéve, ha e törvény eltérõen rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal
számára feladatot csak törvény írhat elõ.
34. § A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állókra az
e törvényben meghatározott eltérésekkel a köztisztviselõk jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
35. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint két elnökhelyettesét a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és egyben megbízza
az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendõinek az ellátásával. A
kinevezés hat évre szól.
(3) A miniszterelnök javaslatának megtétele elõtt a jelölteket a
miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyûlés illetékes bizottsága
nyilvánosan meghallgatja.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása
megszûnik, ha
a) a kinevezési idõtartam lejár,
b) az elnök (elnökhelyettes) a tisztségérõl lemond,
c) az elnök (elnökhelyettes) meghal,
d) az elnököt (elnökhelyettest) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági
elnök felmenti a tisztsége alól.
(5) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)
a) a tisztségére méltatlanná vált,
b) a tisztségére alkalmatlanná vált,
c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg
(40. §).
(6) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a tisztségviselõt, ha büntetett
elõéletû, illetve vele szemben a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést
alkalmazott, és a bûnügyi nyilvántartásból még nem törölték.
(7) Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni a tisztségviselõt, ha
munkaköri feladatait tartósan nem képes ellátni, illetve munkáját szakmai
szempontból nem megfelelõen végzi.
36. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét,
b) képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt,
c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és mûködési
szabályzatát, illetve jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és mûködési
szabályzatát,
d) gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése
kivételével - a munkáltatói jogokat.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a) részt vehet az Országgyûlés ülésein,
b) külön felkérés alapján az Országgyûlésnek a gazdasági versenyt érintõ
kérdésekben szakvéleményt ad,
c) évente beszámol az Országgyûlésnek, illetve külön felkérésre az
Országgyûlés hatáskörrel rendelkezõ bizottságának a Gazdasági Versenyhivatal
tevékenységérõl és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján
arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül,
d) a Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintõ kérdések
tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével egyeztetni kell minden olyan
elõterjesztés és jogszabály tervezetét, amely érinti a hivatal feladatkörét,
így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt - valamely
tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági
jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre
vonatkozó elõírásokat tartalmaz.
(4) A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a
Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintõen
a mûködése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel
kapcsolatos kérdésekrõl. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal önkéntes
válaszadáson alapuló adatgyûjtést végezhet és információt kérhet.
37. § (1) A Versenytanács elnökbõl és tagokból áll. A Versenytanács
ellátja a törvényben meghatározott feladatokat.
(2) A Versenytanács elnöke
a) szervezi a Versenytanács munkáját,
b) ellenõrzi az eljárási határidõk megtartását,
c) elkészíti és jóváhagyásra (36. § (1) bekezdés c) pont) elõterjeszti a
Versenytanács szervezeti és mûködési szabályzatát,
d) gondoskodik a Versenytanács határozatainak nyilvánosságra hozataláról
(80. §).
38. § (1) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés
határozatlan idõre szól.
(2) A Versenytanács tagja a versenyfelügyeleti eljárás során csak a
törvénynek van alárendelve.
(3) A Versenytanács tagja felmentésének van helye, ha
a) tisztségére méltatlanná vált (35. § (6) bekezdés),
b) tisztségére alkalmatlanná vált (35. § (7) bekezdés),
c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg
(40. §),
d) vele szemben hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabtak ki.
39. § A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot végzõ, illetve a vizsgálat
eredményességét segítõ feladatokat ellátó köztisztviselõit (a továbbiakban:
vizsgáló) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nevezi ki.
40. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettesei, a
Versenytanács tagja, a vizsgáló - tudományos, oktatói, mûvészeti, szerzõi jogi
védelem alá esõ, valamint iparjogvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó,
továbbá lektori, szerkesztõi tevékenységre irányuló jogviszony kivételével -
más megbízást nem fogadhatnak el, más keresõ foglalkozást nem folytathatnak,
nem lehetnek gazdasági társaság, szövetkezet vezetõ tisztségviselõi, felügyelõ
bizottsági tagjai (összeférhetetlenség).
(2) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését kötelesek haladéktalanul
bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok
megszüntetésére a munkáltatói jogkör gyakorlója rövid határidõt ad.
(3) Ha a bejelentésre kötelezett az összeférhetetlenséget nem jelentette
be, vagy határidõ alatt nem szünteti meg, felmentésérõl kell intézkedni.
41. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökére a miniszteri besorolású
személyekre, az elnökhelyettesekre az államtitkári besorolású személyekre
vonatkozó szabályok az irányadóak.
42. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit
az államtitkárnak, a versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a
köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak
szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg.
43. § (1) A Versenytanács tagja szakirányú felsõfokú végzettséggel
rendelkezõ személy lehet. A Versenytanács jogi végzettségû tagjának jogi
szakvizsgával kell rendelkeznie.
(2) A Gazdasági Versenyhivatalban a vizsgálónak szakirányú felsõfokú
végzettséggel kell rendelkeznie.
III. RÉSZ
VIII. fejezet
A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának
általános szabályai
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
44. § A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérõ rendelkezése
hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi
IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 3. § (1) bekezdése, (3)-(8)
bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 5. § (1)-(3) bekezdése, 6. §, 8. § (2)
bekezdés a) pontja, 9. §, 11. §, 12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. §, 15. §, 16.
§ (1)-(2) és (4) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 19. § (2)-(7) bekezdése, 24.
§ (2) és (7) bekezdése, 27. § (3)-(4) bekezdése, 35. §, 36. § (4) bekezdése,
37. § (3) bekezdése, 38. §, 40. §, 41. § (1)-(2) bekezdése, 49-60.§, 62-72. §,
75. §, 77. §, 78. §, 82. § (1) bekezdés c) pontja, illetve (2) és (3)
bekezdése, 85. §, 89. § (1) és (2) bekezdése, 90-96. § kivételével.
Hatáskör és illetékesség
45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti
ügyben, amely nem tartozik a bíróság (86. §) hatáskörébe.
46. § A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére
kiterjed.
A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai,
az eljáró szerv összetétele, kizárás
47. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai:
a) a vizsgáló eljárása,
b) a versenytanács eljárása,
c) az utóvizsgálat,
d) a végrehajtás.
(2) Az eljárás folyamán mind a vizsgáló, mind az eljáró versenytanács, az
ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot.
48. § (1) Az eljáró versenytanács az érdemi határozatát (77. §) három tagú
- ha az eljárás tárgya a vállalkozások összefonódásának ellenõrzése, gazdasági
erõfölénnyel való visszaélés vagy a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás
elbírálása és az indokolt, öt tagú - tanácsban hozza meg.
(2) Ha e törvény eljáró versenytanácsot említ, azon az (1) bekezdésben
meghatározott tanácsot kell érteni. Egyéb esetekben a vizsgáló vagy az eljáró
versenytanács tagja egyedül is eljárhat.
49. § (1) Az ügy intézésébõl ki kell zárni
a) az ügyfelet, az ügyféllel együtt jogosított vagy kötelezett személyt,
továbbá azt, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye
hatással lehet,
b) az a) pontban írt személyek képviselõjét.
c) az a) és b) pontban írt személyek hozzátartozóját vagy volt házastársát,
d) akit az eljárás során tanúként vagy szakértõként kihallgattak, vagy
akinek tanúként vagy szakértõként való kihallgatását elrendelték, vagy
e) azt a személyt, akitõl az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem
várható (elfogultság).
(2) Az eljáró versenytanácsnak nem lehet tagja az, aki a vizsgálatot
folytatta.
50. § (1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró
versenytanács tagja a Versenytanács elnökének haladéktalanul köteles
bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az
eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes
teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelõsséggel tartozik.
(2) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti,
azonban a versenytanács eljárása során a kizárási okot csak akkor
érvényesítheti, ha nyomban valószínûsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló
tényrõl akkor szerzett tudomást.
(3) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló
bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten
alaptalan bejelentést tesz, õt a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal
(61. §) lehet sújtani.
51. § (1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági
Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács
elnöke dönt és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró
versenytanács új tagját.
(2) Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a kizárási okot
maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden
más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményezõ határozatot
nem hozhat. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten elõterjesztett
bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
(3) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó
határozat ellen az eljáró versenytanács által hozott érdemi határozat (77. §)
elleni jogorvoslatban élhet kifogással.
(4) A vizsgáló kizárása esetében a vizsgálati határidõk az új vizsgáló
kijelölésével újra kezdõdnek, a versenytanács tagjának kizárása esetén pedig a
kizárás elintézésére fordított idõt az eljárási határidõk számítása során
figyelmen kívül kell hagyni.
Az ügyfél
52. § E törvény alkalmazásában ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult
meg az eljárás, illetve a kérelmezõ (68. §) továbbá az, akire a kérelem
vonatkozik.
53. § (1) Az ügyfél jogutódlással történõ megszûnése esetén a kérelemre
indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított harminc napon belül
önként beléphet. Az önkéntes belépés hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró
versenytanács az eljárást megszünteti.
(2) Ha a hivatalból indult eljárásban az ügyfél megszûnik, jogutódja az
eljárásba bevonható. Ha a jogutód bevonása - a 70. § (1) bekezdésében
foglaltakra tekintettel - nem indokolt, vagy ha az ügyfélnek nincs jogutódja,
a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.
(3) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy hivatalból az
eljárás nem a megfelelõ ügyfél ellen indult, a megfelelõ ügyfél az eljárásba
az elõzõ ügyfél egyidejû elbocsátásával bevonható. Ennek hiányában a vizsgáló,
illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.
A képviselet
54. § (1) Az ügyfelet az eljárásban törvényes képviselõje, illetve
meghatalmazottja képviseli.
(2) Meghatalmazottként eljárhat
a) az ügyféltárs, továbbá annak törvényes képviselõje vagy
meghatalmazottja,
b) az ügyfél hozzátartozója,
c) ügyvéd, ügyvédi iroda,
d) állami szerv ügyintézõje, az állami szerv tevékenységével kapcsolatos
ügyekben,
e) a gazdálkodó szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a
gazdálkodó szervezet ügyeiben,
f) az adott gazdasági tevékenységben érintettek érdekképviseleti
szervezete,
g) akit erre jogszabály feljogosít.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti meghatalmazott esetében a vizsgáló
vagy az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet más meghatalmazott
megbízására, ha az ügyben elõreláthatólag a érdekképviseleti szervezet
meghallgatását el fogja rendelni.
(4) A meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás keletkezésére és
megszûnésére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 68-71. §-
ában írt rendelkezések az irányadóak.
Az iratok megtekintése, üzleti titok
55. § (1) Az ügyfél és képviselõje, valamint az ügyész az eljárás során
bármikor betekinthet az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevõi kérhetik az üzleti titok
védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történõ
másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A kérelemrõl való döntéssel
egyidejûleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az
ügyfelet, illetve az eljárás egyéb résztvevõjét olyan iratváltozat
elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A vizsgáló, illetve az
eljáró versenytanács határozata ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.
(3) Az eljárás egyéb résztvevõi a vizsgálónak, illetve az eljáró
versenytanács tagjának engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában
is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor
készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük
fûzõdik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelem szabályába, illetve
az üzleti titkot nem sérti. A bejelentõnek - kérelmére - az érdemi határozat
meghozatalát követõ 15 napon belül az eljáró versenytanács köteles lehetõvé
tenni, hogy az ügy irataiba - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás
figyelembevételével - betekinthessen és azokról feljegyzést készíthessen.
(4) A külföldi hatóság igényelheti, hogy a megkeresésre adott válaszában
foglaltakat - részben vagy egészben - üzleti titokként kezeljék. Az üzleti
titok kezelésére a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
A határidõszámítás, mulasztás
56. § (1) A határidõt napokban, hónapokban vagy években kell számítani.
(2) A hónapokban vagy az években megállapított határidõ azon a napon jár
le, amely számánál fogva a kezdõnapnak megfelel, ha pedig a lejárat hónapjában
ilyen nap nincs, a hónap utolsó napján.
57. § (1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidõt elmulasztotta,
a mulasztás következményeinek orvoslása érdekében igazolási kérelmet
terjeszthet elõ az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidõ
utolsó napjától számított nyolc napon belül. Ha a mulasztás az ügyfélnek
késõbb jutott tudomására vagy az akadály késõbb szûnt meg, a határidõ a
tudomásra jutástól, illetõleg az akadály megszûnésétõl kezdõdik. Hatvan nap
elteltével igazolási kérelmet elõterjeszteni nem lehet.
(2) Az igazolási kérelemben elõ kell adni a mulasztás okát, és azokat a
körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínûsítik. Határidõ
elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy idõben az elmulasztott
cselekményt is pótolni kell.
(3) Az igazolási kérelemrõl a vizsgálat ideje alatt a vizsgáló, a
versenytanács elõtti eljárásban az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló
igazolási kérelmet elutasító határozata ellen külön jogorvoslati kérelemnek
van helye (82.§). Az eljáró versenytanács igazolási kérelmet elutasító
határozata az érdemi döntés ellen a bírósághoz benyújtott keresetben
kifogásolható.
Megkeresés
58. § (1) Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, a külföldrõl
érkezõ megkeresést a Gazdasági Versenyhivatalnak közvetlenül is meg lehet
küldeni.
(2) A külföldre irányuló megkeresést, továbbá a külföldi szerv vagy személy
megkeresésére, illetve kérelmére adott választ - ha nemzetközi szerzõdés
másként nem rendelkezik - a Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül küldi meg a
külföldi hatóság részére.
(3) A külföldi hatóság megkeresésére az eljárásban keletkezett iratok
kiadhatók. Az üzleti titkot tartalmazó iratok csak akkor adhatók ki, ha errõl
nemzetközi szerzõdés rendelkezik. Amennyiben a kért iratok üzleti titkot
tartalmaznak, a kiadás feltétele, hogy a külföldi hatóság az iratban foglaltak
üzleti titokként kezelését vállalja.
Kézbesítés
59. § (1) Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, a Gazdasági
Versenyhivatal közvetlenül kézbesíti az iratokat külföldre az illetékes
hatóság részére.
(2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az
akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén
irányadó jogszabályoknak megfelel.
Az eljárás felfüggesztése
60. § Kérelemre indult eljárásban az eljárás felfüggesztése esetén a
vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács határozata ellen külön
jogorvoslatnak (82. §) van helye.
Az eljárás során kiszabható rendbírság
61. § (1) Az ügyféllel és az eljárás más résztvevõjével szemben rendbírság
szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan
magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás
feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetõje rendre
utasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá
rendbírsággal sújthatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság legkisebb összege
tízezer forint, legmagasabb összege százezer forint. Eljárási kötelezettség
teljesítésére megadott határidõ túllépése esetén a rendbírság napi összege
legfeljebb tízezer forint. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön
jogorvoslatnak van helye (82. §), amely a végrehajtásra halasztó hatályú.
Rendbírságot kiszabó határozatát a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács
maga is megváltoztathatja.
Az eljárási díj és költség
62. § (1) Ha az eljárás kérelemre indul, a kérelmezõ a 18. § (1)-(2)
bekezdése alapján indított eljárás esetén százezer forint, a 24. §-a alapján
indított eljárás esetén ötszázezer forint eljárási díjat fizet. Az eljárási
díjat a kérelem benyújtásával egyidejûleg kell befizetni. Az áremelés elõzetes
bejelentése (67. § (2) bekezdés d) pont) díjmentes. Az eljárásnak a 68. § (5)
bekezdése alapján történõ megszüntetése esetében az eljárási díj felét kell
megfizetni, míg a 68. § (4) bekezdése alapján történõ megszüntetés esetében az
eljárás díjmentes.
(2) Ha az eljáró versenytanács érdemi határozatában a 77. § (1)
bekezdésének b) pontja alkalmazásával a gazdasági versenyt korlátozó
megállapodást a tilalom alól mentesíti vagy a vállalkozások összefonódását
engedélyezi, egyúttal kötelezi az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott
díj, illetve a (3) bekezdésben meghatározott költségek megfizetésére.
(3) Az ügyfél köteles elõlegezni és - az eljárás eredményére tekintet
nélkül -viselni a kérelemre indult eljárás költségeit. Amennyiben a kérelem
alapos, az eljárási díj és költség a kérelmezõ és azon vállalkozás között,
akire az érdemi határozat vonatkozik, megosztható.
(4) A hivatalból indított eljárásban felmerült költséget a törvénybe ütközõ
magatartás megállapítása esetén - ideértve az eljárás 76. § (3) bekezdés c)
pontja alapján történt megszüntetését is - az ügyfél viseli. A törvénybe
ütközõ magatartás megállapításának hiányában a hivatalból indított eljárás
költségét az állam viseli.
(5) Hivatalból indult vizsgálat esetén, ha több vállalkozás együttesen
valósította meg a törvénybe ütközõ magatartást, az eljárás költségeinek
megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
(6) Az eljárási díj, valamint a költség megfizetése alól mentesség nem
adható. A tolmács díját az állam elõlegezi és viseli.
(7) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek
megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni
kell. A szakértõk díjazása az igazságügy-miniszter rendeletében foglaltaknak
megfelelõen történik. A tanú- és szakértõi díjat megállapító határozat ellen
külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó
hatályú.
Az elintézési határidõ
63. § (1) Az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerû idõn belül történõ
befejezésérõl hivatalból kell gondoskodni.
(2) Ha törvény más határidõt nem állapít meg, az érdemi határozatot
a) kérelemre indított eljárás esetén a kérelem beérkezésétõl, hiánypótlásra
történõ visszaadás esetén az ismételt kézhezvételtõl, a hiánypótlás
elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelem esetében a kérelemnek helytadó
határozat meghozatalától,
b) hivatalból indított eljárás esetén a vizsgálat elrendelésétõl
számított kilencven napon belül kell meghozni.
(3) Az elintézési határidõ számításánál a jogutód eljárásba vonásáig vagy
az eljárásba való önkéntes belépéséig, valamint a megfelelõ ügyfél eljárásba
vonásáig, illetve a kérelemnek a megfelelõ ügyfélre való kiterjesztéséig
eltelt idõt nem kell figyelembe venni.
(4) Az elintézési határidõ számításánál a következõ intézkedésekkel eltelt
idõt nem kell figyelembe venni:
a) az ügyfél törvényes képviselõjének halála esetén - ha a törvényes
képviselõnek nem volt meghatalmazottja - az ügyfél új törvényes képviselõjének
bejelentéséig,
b) külföldi kézbesítéskor annak foganatosításáig,
c) ha a 82. § (3) bekezdésében szabályozott jogorvoslati kérelemrõl való
döntés hiánya az érdemi határozat meghozatalának akadályát képezi, a
jogorvoslati kérelem elbírálásáig,
d) a Gazdasági Versenyhivatal mûködésének valamely elháríthatatlan esemény
miatti szünetelése esetén, ha az ügyféllel ilyen okból nem lehet érintkezni,
az akadály megszûnése idõpontjáig,
e) a versenytanács tagnak az 51. § (4) bekezdése szerinti kizárása
elintézéséig
eltelt idõt.
(5) A Versenytanács elnöke indokolt esetben az elintézési határidõt
legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja. Errõl - az eredeti határidõ
lejárta elõtt - az érdekelteket értesíteni kell.
64. § Ha az eljáró versenytanács - a 67. § (2) bekezdés a)-d) pontja
alapján kérelemre induló eljárásban - a 63. § szerinti határidõben nem hoz
döntést, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.
A tényállás tisztázása
65. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a törvényben
meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult
a) a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is
tartalmazó - iratokba betekinteni,
b) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, az ügyfelet,
illetve megbízottját szóban vagy írásban felvilágosítás adására kötelezni,
illetve a helyszínen más módon tájékozódni,
c) az iratokból másolatot, kivonatot készíteni.
(2) A vizsgált gazdasági tevékenységgel kapcsolatos állami és szolgálati
titkot tartalmazó iratok betekintésére külön jogszabály elõírásai az
irányadóak.
(3) Ha a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél
vagy szervezetnél is szükséges tájékozódni, az köteles a szükséges
felvilágosításokat megadni és a vizsgálat tárgyával összefüggõ iratokat
rendelkezésre bocsátani.
(4) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács jogosult - a vizsgált
gazdasági tevékenységgel összefüggésben - megismerni az ügyfélnek és az
eljárás más résztvevõinek a személyi adatait.
(5) A versenyfelügyeleti eljárás során az ügyfelet olyan idõben kell
tájékoztatni a jogsértés feltételezésérõl, illetve a vizsgált tényekrõl, hogy
az ügyfél az ezekre vonatkozó álláspontjáról nyilatkozhasson.
Lefoglalás
66. § (1) Az ügyfél eredeti iratait akkor lehet lefoglalni, ha súlyos
jogsértés gyanúja merült fel, és az irat meghamisításától vagy
megsemmisítésétõl lehet tartani.
(2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél birtokában, õrizetében lévõ iratot, ha a
rajta lévõ jelbõl vagy más körülménybõl minden bizonyítás nélkül kétségtelenül
megállapítható, hogy az irat nem az ügyfél tulajdona.
(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a lefoglalásról határozatot
hoz, amely ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.
(4) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már
nincs szükség.
IX. fejezet
A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatása
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása
67. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul, továbbá hivatalból
megindítható.
(2) A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul a következõ ügyekben:
a) a 18. § (1) bekezdése szerinti megállapítás,
b) a 18. § (2) bekezdése szerinti mentesítés,
c) a 24.§ szerinti engedélyezés,
d) az áremelés elõzetes bejelentése.
(3) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalból is megindítható, ha
megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdésben felsorolt esetekben a
versenyhivatali eljárás kérelmezésének lett volna helye, de azt
elmulasztották.
(4) Nem indítható vizsgálat, ha az e törvénybe ütközõ magatartás elkövetése
óta három év eltelt. Ha a törvény rendelkezéseibe ütközõ magatartás azzal
valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a
határidõ mindaddig nem kezdõdik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
A vizsgálat megindítása kérelemre
68. § (1) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet az nyújthat be,
a) akinek a 18. § (1) bekezdése szerinti megállapítás az érdekében áll,
b) aki a 18.§ (2) bekezdése alapján mentesítést kíván kérni,
c) akit az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására a 28.§
(1) bekezdése kötelez,
d) aki külön jogszabály alapján az áremelés elõzetes bejelentésére
kötelezett.
(2) A 18. §, illetve a 24. § alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell
a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett bejelentési ûrlap megfelelõen
kitöltött példányát.
(3) A 24. § szerinti kérelmet a 28. § (2) bekezdésében meghatározott
idõpontban kell benyújtani.
(4) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot
tartalmaznia kell. Ennek hiányában a vizsgáló a kérelmet a beérkezéstõl
számított tizenöt napon belül egy alkalommal - határidõ megjelölésével -
hiánypótlásra visszaadhatja. Ha a hiánypótlásra történõ felhívás után a
kérelmezõ a kérelem hiányait nem vagy nem megfelelõen pótolja, a vizsgáló az
eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntetõ határozat ellen külön
jogorvoslatnak van helye (82. §).
(5) A kérelmezõ az eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárás során
- az érdemi határozat hozataláig - visszavonhatja. Ebben az esetben az
eljárást meg kell szüntetni.
A bejelentés és a meghallgatás
69. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, e törvénybe
ütközõ magatartás észlelése esetén a Gazdasági Versenyhivatalhoz címzett
bejelentéssel élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A
bejelentõt nem illetik meg az ügyfél jogai és nem terhelik annak kötelességei.
(2) A bejelentésben meg kell jelölni azt a tevékenységet vagy magatartást,
amelynek alapján a törvény megsértése valószínûsíthetõ.
(3) Ha a bejelentés a szükséges tényeket, adatokat nem tartalmazza, a
vizsgáló az érdekeltek közremûködésével szóbeli meghallgatást tart, beszerzi
az írásbeli bizonyítékokat, illetve szükség esetén szakértõ közremûködésével
tisztázza azokat a tényeket, amelyek az e törvénybe ütközõ magatartást
valószínûsítik.
(4) A meghallgatás költségeit az állam elõlegezi és viseli. Ha a
versenyfelügyeleti eljárásban a magatartás törvénybe ütközõ volta
megállapításra kerül, a meghallgatás költségeit az viseli, akinek az e
törvénybe ütközõ magatartását megállapították.
(5) A bejelentõ kérheti, hogy a vizsgálat során ne fedjék fel személyét,
illetve - ha tanúként kihallgatják - azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a
Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(6) A bejelentés beérkezésétõl számított harminc napon belül:
a) a vizsgálat elrendelésérõl intézkedni kell, vagy
b) amennyiben a vizsgálat megindítása nem indokolt, az errõl hozott
határozatot a bejelentõnek meg kell küldeni.
(7) A bejelentõ a (6) bekezdés b) pontja szerinti határozat ellen
jogorvoslati kérelemmel élhet. Az eljáró versenytanács elutasító döntése ellen
- a 82. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - külön jogorvoslatnak van helye.
A vizsgálat elrendelése hivatalból
70. § (1) A vizsgáló határozattal vizsgálatot rendel el olyan tevékenység,
magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely e törvény rendelkezéseit
sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe
tartozik és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A
határozatban meg kell jelölni azokat a körülményeket és magatartásokat,
amelyek miatt az eljárás megindult.
(2) Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági
Versenyhivatalhoz átteszi, a vizsgáló a 67.§ (2) bekezdése szerinti esetekben
a 68. §, egyéb esetekben a 69.§ (6) bekezdése szerint jár el.
(3) A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható. Ha a vizsgálat
elrendelésének tényét nyilvánosságra hozzák, a vizsgálat eredményérõl is
tájékoztatni kell a nyilvánosságot.
A vizsgáló jelentése
71. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az
iratokkal együtt - legkésõbb a vizsgálat elrendelését vagy megindítását követõ
ötven napon belül - köteles a versenytanácshoz elõterjeszteni. A Versenytanács
elnöke - a vizsgáló indokolt kérelme alapján - a határidõt egy ízben,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(2) A jelentésnek tartalmaznia kell
a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c) a vizsgáló indítványát az eljárás további menetére, illetve - szükség
esetén - az ideiglenes intézkedés elrendelésére.
(3) A vizsgáló indokolt esetben a vizsgálat lezárását megelõzõen, külön
jelentésben is tehet indítványt az ideiglenes intézkedés elrendelésére.
A versenytanács eljárása
72. § (1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján
a) az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását,
illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütközõ
magatartás hiányában nem marasztalható el;
b) az iratokat a kézhezvételtõl számított tizenöt napon belül a vizsgálónak
a jelentés kiegészítésére - az elintézési határidõ meghosszabbításának
kezdeményezésével (63. § (5) bekezdés) egyidejûleg - legfeljebb harminc napra
visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához további
vizsgálatra van szükség;
c) határozatában ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a törvény
rendelkezéseibe ütközõ magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a
törvénybe ütközõ állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy
gazdasági érdekeinek védelme, valamint a gazdasági verseny kialakulásának,
fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt - halaszthatatlanul
szükség van.
(2) Ha az ideiglenes intézkedés elrendelését az ügyfél kérte, az eljáró
versenytanács annak feltételéül biztosítékadást írhat elõ. A határozat ellen
külön jogorvoslatnak van helye (82. §).
73. § Ha a 72. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban írt intézkedésekre nincs
szükség, a versenytanács tárgyalást tûz ki, egyben közli az ügyféllel, hogy
mely körülmények és magatartások miatt határozott a tárgyalás kitûzésérõl. A
tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában legyen az
iratokba betekinteni és a tárgyalásra felkészülni.
A versenytanács tárgyalása
74. § (1) Az eljáró versenytanács érdemi határozatát (77. §) tárgyaláson
hozza. Az érdemi határozat tárgyaláson kívül is meghozható, ha a tárgyalás
mellõzését az ügyfelek együttesen kérték, vagy az ilyen kérelemmel valamennyi
ügyfél egyetértett.
(2) Az eljáró versenytanács a tárgyaláson a 72. § (1) bekezdésének a)
pontja szerint is határozhat.
(3) A versenytanács tárgyalása nyilvános. Az eljáró versenytanács indokolt
határozatával a tárgyalásról vagy annak egy részérõl a nyilvánosságot
kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok,
üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettõl
beszerzett adat (banktitok) vagy biztosítótól beszerzett adat (biztosítási
titok) megõrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel
feltétlenül szükséges.
Az eljárás szünetelése
75. § (1) Az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését
rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát
csekély fokban veszélyezteti és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy
a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint
b) kárveszély esetén megteszi a kár megelõzéséhez szükséges intézkedéseket.
(2) Az eljárás szünetelésének idõtartamát az eljáró versenytanács határozza
meg, az azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.
Utóvizsgálat
76. § (1) A vizsgáló
a) az eljárás szünetelése esetén utóvizsgálatot tart,
b) az eljáró versenytanács érdemi határozatával befejezett ügyben
utóvizsgálatot tarthat.
(2) Az utóvizsgálat során e törvény eljárási szabályait kell megfelelõen
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelentést harminc napon belül kell az
eljáró versenytanácshoz benyújtani. E határidõ meghosszabbításának nincs
helye.
(3) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján
a) az érdemi határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az
utóvizsgálatot megszünteti,
b) az érdemi határozat végrehajtását önkéntes teljesítés hiányában
elrendeli,
c) szünetelés alapján elrendelt utóvizsgálat esetén a versenyfelügyeleti
eljárást megszünteti vagy elrendeli annak folytatását.
Érdemi határozat
77. § (1) Az eljáró versenytanács határozatában
a) dönt a 67.§ (2) bekezdése szerinti kérelemrõl,
b) a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárásban a gazdasági versenyt
korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesítheti, illetve a vállalkozások
összefonódását engedélyezheti,
c) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,
d) elrendelheti a törvénybe ütközõ állapot megszüntetését,
e) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütközõ magatartás további
folytatását,
f) elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban
helyreigazító nyilatkozat közzétételét,
g) korábbi határozatát visszavonhatja (19. § (1) bekezdés, illetve 32. §),
h) a 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárást megszünteti.
(2) A gazdasági versenyt korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesítõ,
illetve a vállalkozások összefonódását engedélyezõ határozatban a kérelem
teljesítése feltételekhez köthetõ, továbbá a gazdasági versenyt korlátozó
megállapodás tilalom alóli mentesítése határidõre is szólhat.
78. § (1) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e
törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság többszörös törvénysértés esetén
halmozottan is kiszabható.
(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a
jogsérelem súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára, a jogsértéssel elért
elõnyre, a jogsértõ felek piaci helyzetére, a törvénybe ütközõ magatartás
ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát
különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói
érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
(3) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási
Alapba kell befizetni.
79. § A bírság összege a 24. § szerinti engedély iránti kérelem
elõterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi tízezer forint.
A határozat nyilvánosságra hozatala
80. § Az eljáró versenytanács határozatait a Gazdasági Versenyhivatal
hivatalos lapjában nyilvánosságra hozhatja. A nyilvánosságra hozatalnak nem
akadálya az, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Ha a vizsgálatot
elrendelõ határozatot nyilvánosságra hozták, az eljárás megszüntetését
elrendelõ, illetve az érdemi határozatot is nyilvánosságra kell hozni.
X. fejezet
Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában
A vizsgálati kifogás
81. § Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak
tartott intézkedéstõl számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A
kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró
versenytanács az eljárást befejezõ határozatában köteles megindokolni.
Az eljárás során hozott határozat elleni jogorvoslat
82. § (1) A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás
során hozott határozata ellen az e törvényben meghatározott esetekben külön
jogorvoslatnak van helye, melynek a határozatban foglaltak foganatosítására,
az eljárás folytatására - e törvény eltérõ rendelkezése hiányában - halasztó
hatálya nincs. A jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a
határozat rendelkezést tartalmaz, a határozat közlésétõl számított nyolc napon
belül terjesztheti elõ.
(2) A vizsgáló határozata ellen elõterjesztett jogorvoslati kérelmet az
eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el. Az eljáró versenytanács
határozata ellen - a 69. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - további
jogorvoslatnak helye nincs.
(3) Az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott határozata elleni
külön jogorvoslati kérelmet a Fõvárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron
kívül bírálja el. A bíróság az eljáró versenytanács határozatát
megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs
helye.
A közigazgatási per
83. § (1) Az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálata - ideértve
annak kiegészítését és a rendelkezõ részt érintõ kijavítását is - a
kézbesítésétõl számított harminc napon belül keresettel kérhetõ a bíróságtól.
A keresetnek a határozat végrehajtására - a meghatározott cselekmény
végrehajtásáról rendelkezõ rész kivételével - halasztó hatálya van, de az
eljáró versenytanács a határozat azonnali végrehajtását - a közérdekre
tekintettel - elrendelheti.
(2) A keresetet a versenytanácsnál kell benyújtani. Az eljáró versenytanács
a keresetlevelet az ügy irataival együtt a beérkezésétõl számított nyolc napon
belül továbbítja a bíróságnak.
(3) A közigazgatási perben a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében nem
járhat el az, aki a vizsgálatban, illetve a versenytanács érdemi határozatának
meghozatalában részt vett.
(4) A bíróság a versenytanács határozatát megváltoztathatja.
(5) Ha az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett és ennek
következtében az ügyfélnek igénye keletkezik a bírság visszatérítésére, a
visszatérítendõ összeg után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres
összegének megfelelõ kamatot is meg kell téríteni.
84. § Az eljáró versenytanács érdemi határozata ellen benyújtott kereset
alapján indult bírósági eljárás során - a 83. §-ban meghatározott eltérésekkel
- a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete az
irányadó.
XI. fejezet
A Gazdasági Versenyhivatal által indítható per
85. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal mûködése során észleli, hogy
valamely közigazgatási határozat a verseny szabadságát sérti, a közigazgatási
szervet a határozat módosítására vagy visszavonására felszólítja.
(2) Amennyiben a közigazgatási szerv az (1) bekezdésben foglalt
felszólításnak harminc napon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal
keresettel a közigazgatási szerv által hozott, a verseny szabadságát sértõ
határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, kivéve, ha törvény a
közigazgatási határozat felülvizsgálatát kizárja. A határozat jogerõre
emelkedésétõl számított hat hónap elteltével ilyen kérelemnek nincs helye,
illetve a határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthetõ elõ.
(3) A perre a megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság illetékes.
Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság a Pp. XX.
fejezetének megfelelõ alkalmazásával jár el.
XII. fejezet
A bíróság versenyfelügyeleti eljárása
86. § (1) A 2-7. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás
lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.
(2) Az érdekelt a keresetben
a) követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértõ eltiltását a további
jogsértéstõl,
c) követelheti, hogy a jogsértõ - nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon -
adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértõ részérõl vagy költségén az
elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak,
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ
állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel elõállított vagy forgalomba
hozott áruk jogsértõ jellegétõl való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges
- megsemmisítését, továbbá az elõállításra szolgáló különleges eszközök
megsemmisítését,
e) kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve
f) az ügylet jellegének megfelelõ üzleti kapcsolat létrehozásától való
indokolatlan elzárkózás esetén (21. § c) pont) követelheti a szerzõdés
létrehozását.
(3) Ha a jogosult a (2) bekezdés f) pontja alapján keresetet indít, a
bíróság az ügylet jellegének megfelelõ üzleti kapcsolat létrehozásától való
indokolatlan elzárkózás megállapítása végett a Gazdasági Versenyhivatalt
megkeresi. A Gazdasági Versenyhivatal a megkeresés alapján köteles eljárni.
87. § A bíróság eljárása a 78. § szerinti bírság kiszabására is kiterjed.
88. § (1) A 2-7. §-okba ütközõ magatartásra hivatkozással a
tudomásszerzéstõl számított hat hónapon belül indítható per. A magatartás
tanúsításától számított három év eltelte után perindításnak helye nincs.
(2) Ha a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet
vagy állapotot nem szüntetnek meg, az (1) bekezdés szerinti határidõk
mindaddig nem kezdõdnek meg, amíg a helyzet (állapot) fennáll.
(3) Az e fejezet alapján indított perekre a megyei (fõvárosi) bíróságnak
van hatásköre.
XIII. fejezet
A Gazdasági Versenyhivatal határozatának végrehajtása
89. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat jogerõs és
végrehajtható, ha a határozat ellen határidõn belül jogorvoslatot nem
terjesztettek elõ, arról lemondtak, vagy a jogorvoslatot e törvény kizárja.
Végrehajtható az a határozat is, amelynek azonnali végrehajtását e törvény
alapján elrendelték, illetve amely határozat esetében a törvény rendelkezése
alapján a jogorvoslatnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
(2) Ha az eljáró versenytanács határozata teljesítési határidõt vagy
határnapot állapított meg, a határozat csak ennek eredménytelen eltelte után
hajtható végre. A versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás során hozott
határozatok végrehajtását hivatalból rendeli el.
90. § (1) Ha az eljáró versenytanács érdemi határozatában kiszabott bírság
végrehajtható, az önkéntes teljesítésre a határozatban megadott határidõ
lejártától a bírsággal sújtott ügyfél a bírság összege után a mindenkori
jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelõ kamatot köteles fizetni.
(2) Ha a végrehajtás a versenytanács határozatában meghatározott cselekmény
elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban: meghatározott
cselekményre) irányul, a végrehajtást az eljáró versenytanács rendeli el,
egyúttal végrehajtási bírságot szab ki, továbbá az önkéntes teljesítésre újabb
határidõt állapíthat meg.
(3) A végrehajtási bírság napi összege tízezer forintig terjedhet, melyet a
kötelezett a végrehajtást elrendelõ határozat közlésétõl a meghatározott
cselekmény teljesítésének igazolásáig eltelt idõszakra köteles megfizetni. Ha
az eljáró versenytanács az (2) bekezdés alapján az önkéntes teljesítésre újabb
határidõt állapított meg, és az eredménytelenül telt el, az eljáró
versenytanács a végrehajtási bírság napi összegét - a korábban hozott
határozatban foglaltakhoz képest - felemelheti.
(4) A végrehajtási bírságot mind a vállalkozással, mind a vállalkozás
vezetõjével szemben egyidejûleg is ki lehet szabni.
91. § (1) Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás elrendelése,
illetve a végrehajtási bírság kiszabása sérti, a sérelemrõl szerzett
értesüléstõl számított három nap alatt végrehajtási kifogást terjeszthet elõ a
Versenytanács elnökénél.
(2) A Versenytanács elnöke a végrehajtási kifogásról nyolc napon belül
határoz. A határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
IV. RÉSZ
XIV. fejezet
Záró rendelkezések
92. § (1) Az ellen, aki a törvénybe ütközõ tevékenységével a fogyasztók
széles körét érintõ vagy jelentõs nagyságú hátrányt okoz, a gazdasági kamara
vagy a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet, továbbá a Gazdasági
Versenyhivatal - a hatáskörébe tartozó ügyben akkor, ha a jogsértést
határozattal megállapította - pert indíthat a fogyasztók polgári jogi
igényeinek érvényesítése iránt abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett
fogyasztók személye nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett igény a hátrány bekövetkezésétõl számított
egy év alatt elévül.
(3) A bíróság kötelezheti a jogsértõt az ár leszállítására, az áru
kijavítására vagy kicserélésére, illetõleg az ár visszafizetésére. A bíróság
az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítõjét, hogy a jogsértõ
költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(4) A jogsértõ köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek
megfelelõen kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a
jogsértõvel szemben a polgári jog szabályai szerint más igényt érvényesítsen.
93. § A törvény rendelkezéseinek megsértése miatt alkalmazott
jogkövetkezmények és érvényesített polgári jogi igények nem érintik a külön
jogszabályokban foglaltak szerinti egyéb polgári jogi jogkövetkezmény
alkalmazásának, illetõleg szabálysértési vagy büntetõeljárás megindításának
lehetõségét.
94. § A külföldi versenyfelügyeleti szervekkel való együttmûködés eljárási
rendjét nemzetközi szerzõdés vagy külön jogszabály állapítja meg.
95. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéskor
folyamatban lévõ ügyekben azonban a tisztességtelen piaci magatartás
tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, valamint elnökhelyetteseinek az e
törvény hatálybalépésekor fennálló határozott idõre szóló kinevezését a
törvény hatálybalépése nem érinti.
(3) A versenytanácstagok kinevezésére a törvény hatálybalépésétõl számított
hatvan napon belül kell elõterjesztést tenni.
(4) Az e törvény 11. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom - a törvény
hatálybalépésétõl számított egy évig - nem alkalmazható a törvény
hatálybalépése elõtt kötött és a korábban hatályos rendelkezések értelmében
nem tiltott megállapodásra. A jogosult ennek megállapítását kérheti a
Gazdasági Versenyhivataltól. A Gazdasági Versenyhivatal eljárására ebben az
esetben a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
96. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a
megállapodások egyes csoportjainak a 11. §-ban foglalt tilalom alól történõ
mentesülését.
97. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI.
törvény;
b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 155. §-a.
c) a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi
XCVI. törvény 173. §-a;
d) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 84. §-a (1)
bekezdésének f), g), h) és i) pontjai;
e) az árutõzsdérõl és az árutõzsdei ügyletekrõl szóló 1994. évi XXXIX.
törvény 67. §-a;
f) a pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991. évi
LXIX. törvény módosításáról rendelkezõ 1993. évi CXII. törvény 43. §-ának (3)
bekezdése;
g) a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejû rendelet;
h) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 4. §-ában az
"1990. évi LXXXVI. törvény 52. §" szövegrész;
98. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 16. §-ának
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"16. § Ha a 12. §-ban meghatározott irányár meghirdetése, továbbá a 13. §
(2) bekezdése alapján megvalósuló mennyiségi szabályozás a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. §-ában
foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a
miniszter biztosítja, hogy az irányár, valamint a mennyiségi korlátozás révén
megvalósuló gazdasági elõnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból
adódó hátrányokat. Ennek alapján az így alkalmazott irányár és mennyiségi
korlátozás mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás
tilalmáról szóló törvény 11. §-ában foglalt tilalom alól."