- 1 -
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A T/1978.. számon beterjesztett az "Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról"
szóló" törvényjavaslathoz az alábbi
módosító indítványt
nyújtjuk be:
A törvénytervezet 1.§-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
1.§ (1) A Tv. 2.§-ának (2) bekezdése a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában/
"a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: pénztár):
munkahelyi, szakmai, ágazati és területi [vagy egyéb alapon]
szervezõdési elvek szerint, kizárólag természetes személyek (a
továbbiakban: pénztártag) által a függetlenség, a kölcsönösség, a
szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott,
társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítõ, pótló, illetve ezeket
helyettesítõ szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elõsegítõ
ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervezõ és finanszírozó
társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekbõl,
egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza illetve nyújtja. A
pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelõsségi szabályokat
és jogosultságokat e törvény szabályozza;"
Indokolás
A szabályozás jogszakmailag és közgazdasági (pénztárüzemi) értelemben sem
helytálló. Jogszakmailag az "egyéb alapon" kiegészítés rontja a felsorolt
szervezõdési kritériumok kogens jellegét, feleslegessé illetve ajánlássá
degradálja azokat. Ezáltal az idézett hely kodifikációs értéke megszûnik, a
fogalmi meghatározás redundánssá válik. Emellett a helytelen és súlytalan
szervezõdési szabályozás jogviták és jogértelmezési problémák forrásává válik.
Pénztárüzemi szempontból az "egyéb alapon" történõ pénztárszervezés a
pénztárkonstrukció nyílt jellegét, az állampolgárok számára a
hozzáférhetõséget korlátozhatja. Az egyéb alapon jogcímre hivatkozva
létrehozott zárt érdekközösségek számára szervezett pénztárak ellentétesek a
törvény szellemével, elõbb utóbb megkérdõjelezik az öngondoskodási konstrukció
közhasznúságát, non-profit beállítottságát. Ebbõl következõen megszûnik az a
jogalap, nevezetesen a különbözõ élethelyzetû pénztártagok közötti
szolidaritás és a tömegszerûség, amely a magas állami támogatást és a
köztehermentességet indokolja.
Budapest, February 21, 1996
Csépe Béla Dr. Semjén Zsolt
KDNP KDNP
Dr. Surján László Szilágyiné Császár Terézia
KDNP KDNP