ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke részére
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
tárgyában benyújtott T/2054. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztjük elõ.
A 15.§-nak a Kjt. 46.§ (8) bekezdését megállapító rendelkezése helyett
szövegjavaslatunk a következõ:
"(8) Mellõzhetõ a fegyelmi eljárás lefolytatása - a (2) bekezdésben [b)
pontjában] foglalt esetet kivéve - , ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és
a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell
hallgatni. Az [fegyelmi eljárás lefolytatásának mellõzése esetén az] ügy
érdemérõl a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás büntetés
szabható ki."
I n d o k o l á s
A módosítást az indokolja, hogy a 46.§ (2) és (8) bekezdései a Javaslat
szerinti megfogalmazásban önellentmondást hordoznak. Eszerint ugyanis
mellõzhetõ a fegyelmi eljárás lefolytatása a jelentõs súlyú fegyelmi vétség
elkövetésének alapos gyanuja esetén, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és
a tényállás tisztázott. Ezért az alkalmazhatóság körébõl ki kell zárni a (2)
bekezdés b) pontja mellett az a) pontot is.
Ugyanilyen ellentmondásos a harmadik mondat megfogalmazása is, mely szerint a
fegyelmi eljárás megindítója dönt a fegyelmi eljárás mellõzése esetén az ügy
érdemérõl. Nem szerencsés, hogy a Javaslat új elnevezés/eke/t intézményesít a
fegyelmi jogkör gyakorlójára, a fegyelmi eljárás megindítójának, illetve
ritkábban a fegyelmi eljárás megindítására jogosultnak nevezi. Ennek
elfogadása mellett azonban el kell kerülni a Javaslat szerinti
megfogalmazást.
Budapest, 1996. március 18.
(Czellár István) (dr. Juhászné Lévai Katalin) (Kónya
Lajos)
MSZP MSZP MSZP