ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke részére
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
tárgyában benyújtott T/2054. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ.
A 19.§-nak a Kjt. 50.§ (2) bekezdését megállapító rendelkezése helyett
szövegjavaslatom a következõ:
" (2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a
közalkalmazott jogi képviselõt is igénybe vehet. A tárgyaláson [nyilvános. A
fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megõrzése
érdekében, valamint a fegyelmi alá vont méltányolható magánérdekére
tekintettel zárt tárgyalást rendelhet el.] a fegyelmi tanács tagjain, a
fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazotton, a vizsgálóbiztoson, illetve a
közalkalmazott jogi képviselõjén kívül más személy csak a fegyelmi tanács
engedélyével vehet részt."
I n d o k o l á s
A fegyelmi eljárás nyilvánossá tételét gyakorlati okokból nem tartom
szerencsésnek. Ezzel lehetetlen helyzetbe kerülhetnek egyrészrõl a
munkáltatók, és személy szerint a fegyelmi tanács tagjai - akik egyébként nem
feltétlenül jogi szakemberek -, pl. a TV nyilvánossága elõtt, még ha
személyiségi jogaik figyelembe vételével képmásuk nem is jelenik meg a
tudósításban, vagy másrészrõl a fegyelmi eljárás alá vont egészségügyi
dolgozók vagy pedagógusok, ha adott esetben a betegek, illetve a szülõk
jelenlétében zajlik az eljárás.
Helyesebb lenne a nyilvánosság megadásának jogát oda telepíteni, ahol az
összes körülmény mérlegelésével a leginkább tudnak felelõsséggel dönteni
arról, hogy a nyilvánosság megadása milyen eredményre vezethet. Véleményem
szerint a fegyelmi eljárás , illetve a bírósági vagy hatósági eljárás a
nyilvánosság szempontjából nem tartozik egy kategóriába, továbbá nem
feledkezhetünk meg arról sem, hogy a fegyelmi határozat ellen - fõ
szabályként - jogvita kezdeményezhetõ a munkaügyi bíróságnál, ahol már
érvényesül a nyilvánosság elve.
Budapest, 1996. március 18.
(Bányász Jánosné dr.)