1
T/2060/101.. szám
EGYSÉGES JAVASLAT
az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos
törvények módosításáról
szóló törvényjavaslat
ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ
Ellenjegyezte:
Szabó György
népjóléti miniszter
Budapest, 1996. április " ".
1996. évi ........ törvény
az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények
módosításáról
Az Országgyûlés a szociális ellátó rendszer átalakítása érdekében egyes
törvények módosítására a következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló
1990. évi XXV. törvény módosítása
1. §
(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV.
törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes
törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.)
67. §-ával megállapított 13/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az 1. § (1) bekezdésében említett szülõt gyermekgondozási segély illeti
meg
a) a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, ha a családban a
jogosultsági év kezdõ napját megelõzõ naptári évben az egy fõre jutó havi
nettó jövedelem nem haladja meg
aa) egyedülálló esetén a nettó 23.400,- forintot,
ab) egyéb esetben a nettó 19.500,- forintot,
b) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeke tizedik
életévének betöltéséig."
(2) A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(3) A gyermekgondozási segély folyósításának idõtartama szolgálati idõnek
minõsül."
2. §
A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/B. §-ának helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"13/B. § (1) Nem jár gyermekgondozási segély a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének
g) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátás folyósításának idõtartamára,
kivéve a gyermekgondozási segély mellett végzett keresõtevékenység után járó
táppénzt."
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély,
illetve a megállapított segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a
gyermekgondozási segélyre jogosító gyermek ideiglenes hatályú beutalt, állami
nevelt, illetve szociális intézményben kerül elhelyezésre. Kormányrendeletben
meghatározott kivétellel az e bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha
a gyermeket gyermekek napközbeni ellátásában részesítik."
3. §
A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"13/D. § A gyermekgondozási segélyt a gyermekkel közös háztartásban élõ
bármelyik szülõ igénybe veheti. Ha az együttélõ szülõk egyidejûleg több
gyermek után lennének jogosultak gyermekgondozási segélyre, a
gyermekgondozási segélyt csak az egyik szülõ részére lehet megállapítani."
4. §
A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/E. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"13/E. § A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek
számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével,
töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A
gyermekgondozási segélyben részesülõ személy az ellátás után 6 %
nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett."
5. §
A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására,
folyósítására és megszüntetésére, valamint a felelõsségi szabályokra, a
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a családi pótlékra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a gyermekgondozási
segély megállapítására, folyósítására és megszüntetésére a nyugdíjfolyósító
szervek nem jogosultak."
6. §
A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/H. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"13/H. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója a
gyermekgondozási segély folyósítását
a) engedélyezheti
aa) a gyermeket nevelõ közeli hozzátartozónak, ha a gyermek szülei a
gyermek nevelésében tartósan akadályoztatva vannak vagy egyedülálló szülõ
keresõ tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható,
ab) az ellátás 50 %-ában annak, aki rokkantsági nyugdíjban, baleseti
rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban, ápolási díjban, illetve
rendszeres szociális segélyben részesül, feltéve, hogy a családban az egy
fõre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 13/A. § (1) bekezdésében
meghatározott mértéket,
b) meghosszabbíthatja
ba) a gyermek 3 éves koráig, egy alkalommal és legfeljebb 6 hónappal, ha
a méltányossági kérelem benyújtását közvetlenül megelõzõen a szülõ
gyermekgondozási segélyben részesült,
bb) a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb
azonban a gyermek nyolcadik életévének betöltéséig, ha a gyermek
betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátása keretében nem gondozható,
feltéve, hogy a gyermek után családi pótlékot folyósítanak.
bc) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek tizennegyedik
életévének betöltéséig."
7. §
A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/I. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(6) Az anyasági támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 150 %-ával.
(7) Az anyasági támogatás iránti igényt a szülést, illetve a (5) bekezdésben
szabályozott esetben a nyilatkozat visszavonását, valamint az ideiglenes
hatályú intézeti elhelyezés megszûnését követõ 30 napon belül - a
nyugdíjfolyósító szervek kivételével - a családi pótlékot folyósító szervnél
lehet elõterjeszteni. A családi pótlékot folyósító szerv a gyermek anyakönyvi
kivonatának bemutatásakor az anyasági támogatást kifizeti és ennek tényét az
anyakönyvi kivonatra rávezeti."
II. FEJEZET
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény módosítása
8. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának utolsó
mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Nem minõsül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti
segély, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért
fizetendõ személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos
mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és
a vakok személyi járadéka;"
(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja a következõ szövegrésszel
egészül ki: "a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék;".
(3) Az Szt. 4. §-a (2) bekezdésében a "II. Fejezet" szövegrész helyébe "II.-
III. Fejezet" szövegrész lép.
9. §
Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és
illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést,
illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi
épségét veszélyezteti."
10. §
(1) Az Szt. 27. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya, nevelõanya, - illetve
külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa, nevelõapa - aki
saját háztartásában otthon három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a
családban a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvényben
meghatározott módon számított egy fõre jutó havi nettó jövedelem nem haladja
meg a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából irányadó
értékhatárt.
A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének
betöltésétõl azon év december 31-ig, amelyben az általános iskolai
tanulmányait megkezdi, legfeljebb azonban nyolcadik életévének betöltéséig
állapítható meg. A támogatásra való jogosultság szempontjából nem vehetõ
figyelembe az a gyermek, aki keresõ tevékenységet folytat, kivéve, ha a
keresõ tevékenységet a tanulói jogviszony mellett vagy annak keretében
végzi."
(2) Az Szt. 27. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Nem állapítható meg a gyermeknevelési támogatás, illetve a megállapított
támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha/
"a) a kérelmezõ családjában az egy fõre jutó havi jövedelem meghaladja az
(1) bekezdés szerinti értékhatárt,"
11. §
Az Szt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § A népjóléti miniszter a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot
annak a személynek is megállapíthatja
a) akinek jogosultsága megszûnt, legfeljebb 2 évig,
b) akinek nagykorú gyermekei oktatási intézmény nappali tagozatán tanulnak,
a tanulmányaik befejezéséig, legfeljebb azonban 25. életévük betöltéséig,
feltéve, hogy a kérelmezõ legalább három - a b) pontban szabályozott esetben
legalább egy - kiskorút nevel és a legkisebb gyermek megfelel a 27.§ (1)
bekezdésében szabályozott feltételeknek."
12. §
Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A jövedelempótló támogatás folyósításának idõtartama 24 hónap, amelyet
a jogosultság megállapításának napjától kell számolni. A jövedelempótló
támogatás folyósításának idõtartamába - az e törvényben foglalt kivétellel -
nem számítható be
a) a korábbi jogosultság megszüntetését megelõzõ folyósítás idõtartama;
b) a megállapított jogosultság fennállása alatt a folyósítás
szüneteltetésének idõtartama".
13. §
Az Szt. 34. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"34. § (1) Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a
munkanélkülinek, aki:
a) rendszeres pénzellátásban részesül;
b) elõzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését
tölti;
c) fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálatot (a
továbbiakban: katonai szolgálat) teljesít;
d) az illetékes megyei (fõvárosi) munkaügyi központtal (a továbbiakban:
munkaügyi központ) az Flt. 25.§-a (3) bekezdésében, az önkormányzattal
pedig az e törvényben szabályozott együttmûködést nem vállalja.
(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a munkanélküli:
a) határozatlan idejû rendszeres pénzellátásban részesül;
b) a jövedelempótló támogatás folyósításának a 33. § (2) bekezdése szerinti
idõtartama lejárt;
c) az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott keresõ
tevékenység idõtartamával a munkanélküli járadék megállapítására szerez
jogot;
d) jövedelempótló támogatásának folyósítása szünetel és a szünetelés
idõtartama meghaladja a (4) bekezdés szerinti idõtartamot.
(3) Szünetel a munkanélküli jövedelempótló támogatás folyósítása, ha a
munkanélküli:
a) határozott idejû rendszeres pénzellátásban részesül;
b) katonai szolgálatot teljesít, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti
büntetését tölti;
c) oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait, illetve
olyan képzésben vesz részt, amelyre figyelemmel munkanélküli járadékban nem
részesülhetne;
d) keresõ tevékenységet folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres
munkavégzéssel járó keresõ tevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri
el a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeghatár 50 %-át;
e) családjában az egy fõre jutó havi jövedelem a 33. § (1) bekezdése
szerinti értékhatárt - figyelemmel a 25. § (4) bekezdésében foglaltakra is
- meghaladja;
f) a 34/A. § szerinti együttmûködést nem vállalónak minõsül.
(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a (3) bekezdésben foglalt
idõtartamra, de legfeljebb 24 hónapra szüneteltethetõ. Ha a szünetelés oka
megszûnik és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, a
támogatást - figyelemmel a 33. § (2) bekezdésében foglaltakra is - tovább
kell folyósítani."
14. §
Az Szt. 34/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"34/A. § (1) Együttmûködést nem vállalónak minõsül az a munkanélküli, aki:
a) az illetékes munkaügyi központtal nem mûködik együtt, (Flt.25. § (3)
bekezdés);
b) az önkormányzat által felkínált megfelelõ közhasznú munkát vagy az
önkormányzat közremûködésével felajánlott egyéb megfelelõ munkahelyet nem
fogadja el, vagy e foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással
vagy a rendkívüli felmondásnak az Flt. 58. §-a (6) bekezdése b) pontjában
szabályozott módon szüntette meg;
c) a támogatás feltételeinek évenkénti felülvizsgálatakor az ellátást
megállapító önkormányzattal neki felróható módon nem mûködik együtt.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a munkahely akkor
megfelelõ, ha a felajánlott munkahely, közhasznú munka:
a) a munkanélküli szakképzettségének, illetve iskolai végzettségének, vagy
annál eggyel alacsonyabb szintû végzettségnek, valamint az Flt. 25.§-ának
(2) bekezdése b) és d) pontjában foglaltaknak megfelel;
b) esetén a várható kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegét.
(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok
miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének idõtartama 6 hónap. Ezen
idõszak mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli együttmûködést nem
vállalónak minõsül.
(4) A (3) bekezdés szerinti idõtartamot a jövedelempótló támogatás
folyósításának idõtartamába be kell számítani.
(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a 34. § (3) bekezdésének a)-e)
pontja alapján szünetel, a munkanélküli nem minõsíthetõ együttmûködést nem
vállalónak."
15. §
Az Szt. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A támogatás megszüntetésérõl, illetve szüneteltetésérõl - a
szüneteltetés okának feltüntetésével - az önkormányzat dönt és a döntésrõl az
önkormányzat jegyzõje a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot
tájékoztatja."
16. §
Az Szt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A fõjegyzõ által folyósított jövedelempótló támogatás összegét a
Munkaerõpiaci Alap a Fõvárosi Önkormányzat részére megtéríti."
17. §
Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díj
állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan
beteg személy gondozását végzi."
18. §
(1) Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész
helyébe az "(1) és (3) bekezdésben" szövegrész lép.
(2) Az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A települési önkormányzat jegyzõje közgyógyellátásra való jogosultságot
állapít meg egy év idõtartamra - 1996. évben december 31-ig terjedõ idõre,
illetve ha a jogosultságot 1996. július 1-jét követõen állapították meg, hat
hónap idõtartamra - annak a személynek, akinek havi rendszeres
gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-
át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem
nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló
esetén 150 %-át."
19. §
Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A jegyzõ által a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartás a 18. §
a)-g) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza az igazolvány sorszámát és a
közgyógyellátott társadalombiztosítási azonosító jelét. A jegyzõ és a megyei
egészségbiztosítási pénztárak, valamint a Fõvárosi és Pest Megyei
Egészségbiztosítási Pénztár - kormányrendeletben szabályozott módon - a
nyilvántartás adatait évente egyeztetik."
20. §
Az Szt. 58. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"58. § (1) A helyi önkormányzatok, valamint az önkormányzatokkal szerzõdéses
jogviszony alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes és jogi
személyek a személyes gondoskodást az e törvényben, valamint külön
jogszabályban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre
meghatározott feltételek szerint biztosítják.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak az
irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást
igénybe vevõ szociális vállalkozásokra és nem állami szervekre is (a
továbbiakban: nem állami szervek)."
21. §
Az Szt. 94. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:
"(2) A személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe
vevõ nem állami szervek az (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2) bekezdésében
foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátás igénybevételét nem beutaló határozat alapozza meg, az
ellátás igénybevételérõl, valamint az intézményi jogviszony megszûnésének
feltételeirõl a kérelmezõ és a nem állami szerv megállapodást köt."
22. §
Az Szt. 109. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat
egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni."
23. §
Az Szt. 114. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Az e törvényben foglalt kivételekkel a fenntartó ingyenes ellátásban
részesíti azt a jogosultat, aki/
"b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik és akinek a
térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint
tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs."
24. §
(1) Az Szt. 115. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési
díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv
évente kétszer állapíthatja meg.
(2) A kötelezett által a 116. §, valamint a 117. § (1)-(2) bekezdés alapján
fizetendõ térítési díj összegérõl (a továbbiakban: személyi térítési díj) - a
117. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az intézmény vezetõje az ellátás
igénybevétele után, de legkésõbb az igénybevételtõl számított 30 napon belül
írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési
díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét."
(2) Az Szt. 115. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül
és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj
fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó
mértékben növekedett."
(3) Az Szt. 115. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:
"(6) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési
díj megfizetésének idõpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel,
hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhetõ a
felülvizsgálatot megelõzõ idõszakra."
25. §
Az Szt. 115/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ (4)-(5) bekezdés lép:
"(4) Gyermekétkeztetés esetén
a) a diákotthonban, kollégiumban - ideértve a gyógypedagógiai nevelési-
oktatási intézményeket is - elhelyezett
aa) gyermek,
ab) alapfokú mûvészetoktatási intézményben tanuló,
ac) általános iskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 50 %-át;
b) a kollégiumban, diákotthonban, szakmunkásotthonban - ideértve a
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeket is - elhelyezett és
externátusi ellátásban részesülõ
ba) szakmunkásképzõ iskolai és szakiskolai tanuló,
bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 30 %-át;
c) a három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi
térítési díj 50 %-át;
d) a fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után az intézményi térítési
díj 30 %-át kedvezményként (az a)-d) pont alattiak a továbbiakban: normatív
kedvezmény) kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen
vehetõ igénybe.
(5) A normatív kedvezmény összegét a kedvezményre jogosult gyermek, tanuló
lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek nevelését, oktatását végzõ
közoktatási intézmény, valamint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító
intézmény részére - az intézmény igénybejelentése alapján - havonta
átutalja."
26. §
(1) Az Szt. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások intézményi térítési
díjának alapja/
"b) átmeneti vagy tartós bentlakásos intézmény esetén az egy ellátottra
jutó önköltség napi összege."
(2) Az Szt. 117. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha az intézményi térítési díjat a (2) bekezdés c) pontjában
meghatározott intézményi elhelyezés esetén az ellátásban részesülõ a havi
jövedelmébõl nem tudja megfizetni, a fenntartó a személyi térítési díjat
határozattal az alábbiak figyelembevételével állapítja meg:
a) az ellátásban részesülõ havi jövedelme,
b) az ellátásban részesülõ jelentõs készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek
hiányában
c) a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme.
(4) Az a készpénz vagy ingatlan vagyon tekinthetõ jelentõsnek, amelynek
összege, illetve forgalmi értéke az intézményi térítési díj egy évi összegét
a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor, illetve a
lekötött készpénzvagyon és a jelzálogjog értékének módosításakor meghaladja."
27. §
(1) Az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdése helyébe helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A bentlakásos intézményekben a jövedelemmel nem rendelkezõ 16 év fölötti
ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény
költõpénzt biztosít. Költõpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki
helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és
képes személy fizeti, illetve a térítési díjat ingatlan vagyona terhére
állapították meg. Ha az ingatlan vagyonnal rendelkezõ ellátottnak költõpénzt
állapítanak meg, a költõpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok
szerint kell elrendelni. A költõpénz havi összege nem lehet kevesebb a
tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-
ánál. Legalább a költõpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az
összeget el nem érõ jövedelmét."
(2) Az Szt. 117/A. §-ának (2) bekezdésében a "zsebpénz" szó helyébe a
"költõpénz" szó lép.
28. §
Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A személyi térítési díj fizetésére köteles ingatlan tulajdonjogával
rendelkezõ jogosult esetén a térítési díjat és az intézmény által biztosított
költõpénzt jelzálogjog biztosítja."
29. §
Az Szt. 119. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A személyi térítési díjat/
"b) a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegû családi pótlékban
részesülõ jogosult esetén a családi pótlékra vagy a családi pótlék
felvételére jogosult,"
30. §
Az Szt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az állami költségvetés terhére kell biztosítani a gyermeknevelési
támogatásnak, valamint az 50. § (1) és (3) bekezdése alapján kiállított
közgyógyellátási igazolvány és az 54-55. § alapján kiállított - a
társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító -
igazolvány után fizetendõ térítésnek a fedezetét."
31. §
(1) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa/
"b) a közgyógyellátásra való jogosultság, valamint az igazolványok
kiadásának, visszavonásának, az igazolvány alapján járó kedvezmények
igénybevételének részletes szabályait, valamint az igazolvány tartalmát;"
(2) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa/
"f) a nem állami szervek által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó
intézmények engedélyezésének és mûködésének részletes szabályait;"
32. §
Az Szt. 134. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"134. § Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó
kötelezõ ellátási formák feltételeinek megteremtésérõl fokozatosan, de
legkésõbb 1999. december 31. napjáig kell gondoskodni."
III. FEJEZET
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása
33. §
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 25.
§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A terhességi gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 %-a, ha a szülõ
nõ a szülést megelõzõ két éven belül legalább 270 napon át biztosított volt.
Ennél kevesebb, de legalább 180 napos biztosítási idõ esetén a terhességi-
gyermekágyi segély a napi átlagkereset 60 %-a."
34. §
A T.103/B. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A gyermekggondozási segélyben részesülõ személy az ellátás összege után
hatszázalékos mértékû nyugdíjjárulékot köteles fizetni, ha az ellátást az
egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996.
évi ...... törvénnyel módosított, a családi pótlékról és a családok
támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján állapították meg. Az
ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot köteles az ellátás összegébõl
levonni, és azt havonta az elõírt határidõig az illetékes
társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalni."
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35.§
(1) Ez a törvény, - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - valamint a Gst.
66-67. §-a 1996. április 15-én lép hatályba.
(2) E törvény 18-19. §-a 1996. április 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) a T. 15. §-ának (1) bekezdésébõl az "és gyermekgondozási díj"
szövegrész; 25/A. §-a;
b) a magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 4. §-a; 17. §-a
(1) bekezdésének második és harmadik mondata;
c) az Szt. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja; 36/A.-36/D. §-a; 32. §-ának
(1) bekezdésébõl és 51. §-ának (1) bekezdésébõl az "állandó" szó; 118. §-
ának (2) bekezdésébõl az "önkormányzat" szó; 132. §-ának (3) bekezdése;
d) a Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/A. §-ának (4)-(5) bekezdése és
13/I. §-ának (1) bekezdésébõl az "és családja megfelel az 1. § (1) és (2)
bekezdésében elõírt jövedelmi és vagyoni feltételeknek. E bekezdés
alkalmazásában a család egy fõre jutó havi nettó jövedelmének
kiszámításánál az 1/A. § rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell."
szövegrész; a Gst. 73. §-a; 77. §-ából az "és az anyasági támogatás"
szövegrész; 79. §-ának (6)-(7) bekezdése és 83. §-a.
(4) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen
a) született gyermekek után a terhességi gyermekágyi segélyt, és a
gyermeknevelési támogatást a törvény hatályba lépését megelõzõ napon
hatályban lévõ jogszabályok alapján kell megállapítani és folyósítani,
azzal, hogy a népjóléti miniszter a gyermeknevelési támogatásra való
jogosultságot annak a személynek is megállapíthatja, akinek gyermeke e
törvény hatálybalépését megelõzõen született, és jogosultsága az elõzetes
biztosítási idõ hiánya miatt nem állapítható meg;
b) született gyermekek után a gyermekgondozási díjat a törvény
hatálybalépését megelõzõ napon hatályban lévõ jogszabályok alapján kell
megállapítani és folyósítani, kivéve, ha a szülõ gyermekgondozási díjra
egyébként jogosult, de az e törvény szerinti gyermekgondozási segély
folyósítását kéri;
c) már megállapított várandóssági pótlékot változatlan feltételekkel tovább
kell folyósítani.
(5) Az e törvény hatályba lépését megelõzõen született gyermek után a
gyermekgondozási segélyt a szülõ választása szerint az e törvény vagy az e
törvény hatályba lépését megelõzõ napon hatályban lévõ szabályok szerint lehet
megállapítani. Aki az e törvény hatályba lépését megelõzõ napon
gyermekgondozási segélyben részesült, kérheti a Cst. szerinti gyermekgondozási
segélynek a megállapítását, ha a Cst. 13/A. § (1) bekezdése szerinti jövedelmi
feltételeknek megfelel.
(6) Anyasági támogatásra való jogosultságot nem lehet megállapítani, ha a
terhes nõ a (4) bekezdés c) pontja alapján várandóssági pótlékban részesül.
36. §
Ha a jövedelempótló támogatásra való jogosultság 1995. július 1-je után
keletkezett és a jövedelempótló támogatást az e törvénnyel megállapított Szt.
34. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szüntették meg, a megszüntetést a
támogatás folyósítása szempontjából szüneteltetésnek kell tekinteni.
37. §
(1) A hozzátartozói jogon közgyógyellátásban részesülõk közgyógyellátásra való
jogosultsága a 18-19. § hatályba lépésétõl számított harmadik hónap elsõ
napján megszûnik. Ezen idõponttól a hozzátartozói jogon kiadott
közgyógyellátási igazolványok érvényüket vesztik.
(2) A települési önkormányzat jegyzõje az (1) bekezdés szerinti idõtartamig
hivatalból megvizsgálja, hogy a hozzátartozói jogon közgyógyellátásban
részesülõk az e törvény 18. §-ával megállapított Szt. 50. § (3) bekezdése
szerint jogosultak-e közgyógyellátásra. Ha a hozzátartozói jogon
közgyógyellátásban részesülõ az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti
feltételeknek megfelel, részére saját jogon járó új közgyógyellátási
igazolványt kell kiállítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolványok bevonásáról, illetve érvénytelenné
nyilvánításáról a települési önkormányzat jegyzõje az új közgyógyellátási
igazolvány kiállításával egyidejûleg, illetve az (1) bekezdés szerinti
idõponttól számított 5 napon belül gondoskodik.
38. §
A Gst. 79. §-ának (2) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki:
"Az e bekezdés szerint 1996. október 1-jétõl megállapítható jövedelempótló
támogatást 24 hónapra kell megállapítani. Ha 1995. július 1-je és 1996.
szeptember 30-a között az (1) bekezdés szerinti személy a 90 nap idõtartamú
munkaviszonyt gyermekszülés vagy az Szt. 34. §-a (3) bekezdésének b)-c)
pontja szerinti ok miatt nem tudta megszerezni, akkor a munkaviszony
megszerzésére rendelkezésre álló idõszak az Szt. 34. §-a (3) bekezdésének
b)-c) pontja szerinti esetben annak idõtartamával, legfeljebb azonban 12
hónappal meghosszabbodik."
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat a családi támogatások új rendszerének bevezetésérõl és a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
(Szt.) módosításáról rendelkezik.
A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló
1995. évi XLVIII. törvénynek (Gst.) a családi támogatások átalakítására
vonatkozó részét az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette, részben nem
engedte hatályba lépni. A döntés indokolása a családi támogatásoknak
népesedéspolitikai célokat is szolgáló jelentõségét, ezzel összefüggésben a
változásokhoz megfelelõ felkészülési idõ biztosításának szükségességét
hangsúlyozta, melyekre a támogatások átalakítása során figyelemmel kell lenni.
Az Alkotmánybíróság 1995. június 15. napjától számított 300 napban határozta
meg azt a várományi idõszakot, melyen belül születendõ gyermekek tekintetében
a támogatásokat a hatályos jogszabályokban meghatározottaknál kedvezõtlenebb
feltételekkel és idõtartamra nem lehet biztosítani.
A Kormány az Alkotmánybíróság döntése alapján új koncepciót dolgozott ki
a családi támogatások átalakítására, amelynek fõ irányait és a törvényjavaslat
elkészítésének rendjét a 2401/1995. (XII.12.) Korm. határozatban szabályozta.
Az e koncepció alapján készült Javaslat öt családtámogatási forma
újraszabályozását érinti: a várandóssági pótlékot, a terhességi gyermekágyi
segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt és a
gyermeknevelési támogatást.
A terhességi gyermekágyi segély a továbbiakban is biztosítási alapon
illeti meg az anyákat, míg a többi ellátásnál megszûnik az elõzetes
biztosítási idõ mint jogosultsági feltétel, és az ellátások - a várandóssági
pótlék helyébe lépõ anyasági támogatás kivételével - a család jövedelmi
helyzetétõl függõen vehetõk igénybe.
A Javaslat a családi támogatások új jogosultsági feltételeit, valamint az
új feltételek alkalmazását - összhangban az Alkotmánybíróság által
megfogalmazott elvárásokkal, és figyelemmel a 300 napos várományi idõszakra -
csak az 1996. április 15-tõl születendõ gyermekekre tekintettel rendeli el. Az
ezen idõpont elõtt született gyermekekre a családi támogatások jelenleg
hatályos jogosultsági feltételeit és szabályait kell alkalmazni. Ez azt
jelenti, hogy 1996. április 15-tõl kezdõdõen a régi feltételek szerinti és az
új konstrukció alapján megállapított támogatási formák több éven keresztül
párhuzamosan fognak mûködni. A Javaslat lehetõséget ad arra is, hogy azok a
családok, akik megfelelnek a jövedelmi összeghatároknak, a támogatásokat a
számukra kedvezõbb feltételek szerint vegyék igénybe.
A családi támogatások új konstrukciós változásai összhangban vannak az ez
évi költségvetési törvény elõirányzataival, az új rendelkezések
költségfedezete biztosított.
A családi támogatások feltételeinek újraszabályozása mellett meg kell
teremteni az összhangot a Gst. és az Szt. hatályos rendelkezéseivel is, de az
Szt. módosítását más okok is indokolják. A Gst. jelentõsen megváltoztatta a
munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszerét azáltal, hogy a korábban
korlátlan idõtartamú ellátást határozott idejû, 24 hónapra járó támogatásra
korlátozta. Ez szükségessé teszi a jövedelempótló támogatási rendszer mûködési
szabályainak kiegészítését egy új jogintézménnyel, az ellátás folyósításának
szüneteltetésével. Ezáltal lehet meghatározni azokat az idõtartamokat,
melyeket a 24 havi folyósítás idõtartamába figyelembe kell venni, továbbá
különválaszthatók azok az esetek, melyek az ellátás megszüntetését vonják
maguk után.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a közösségi munkavégzésre vonatkozó
szabályokat, mert e jogintézmény mûködése nem igazolta a jogalkotói szándékot.
Természetesen továbbra is fennmarad a közhasznú munkavégzés speciális
támogatása azoknak a hosszú ideje munkanélküli személyeknek, akik az
önkormányzatok szervezése útján kapcsolódnak be a folyamatba.
A Javaslat a hosszú idõ óta folyamatosan emelkedõ gyógyszerárak miatt a
közgyógyellátási rendszert kiterjeszti a lakosság legrászorultabb rétegeire. A
rászorultságon alapuló normatív közgyógyellátás jogosultsági feltételei a
támogatást a jövedelmi helyzethez és a rendszeres gyógyszerköltség nagyságához
kötik. A Javaslat értelmében az önkormányzatok jegyzõi további mintegy 300
ezer rászoruló személy részére nyújthatnak majd ilyen módon támogatást,
egyidejûleg átrendezõdik a jelenlegi méltányossági alapon támogatottak köre
is.
A közgyógyellátási rendszer kiterjesztése ez évben mintegy 6 milliárd Ft
többletkiadást jelent a központi költségvetésnek.
Szükséges az önkormányzati és a nem állami szociális intézmények esetében
az azonos és eltérõ szabályok pontosítása, a nem állami intézményekben az
ellátás igénybevételi módjának meghatározása.
A személyes gondoskodásért fizetendõ térítési díjak megállapításának
szabályai oly módon változnak, hogy az intézményeket fenntartók a térítési
díjakat az eddigi egy alkalom helyett ezután évente két alkalommal
megváltoztathatják, és a bentlakásos intézményekben bõvül a térítési díj
megállapításánál figyelembe vehetõ költségek köre.
A módosítások további részei a jogalkalmazás segítésére, az elõforduló
kodifikációs hibák megszüntetésére és pontosításra irányulnak. E
rendelkezéseknek költségvetési kihatásuk nincs, a jogalkalmazók munkáját
segítik.
Részletes indokolás
Az 1- 5. §-okhoz
A Javaslat szerint alapvetõen megváltoznak a gyermekgondozási segély
(GYES) jogosultsági feltételei. Megszûnik az elõzetes biztosítási idõre
vonatkozó feltétel és az igénybevétel a család jövedelmi helyzetéhez igazodik.
Fõ szabályként a rászorultsági elv érvényesítése valósul meg, hiszen a
leghátrányosabb helyzetben lévõ családok is részesülhetnek ebben az
ellátásban. A rászorultsági elv maradéktalan alkalmazása egy esetben nem
érvényesül, nevezetesen a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos
gyermekek után a jövõben alanyi jogon jár az ellátás. A Javaslat a jövedelmi
feltételeket a családi pótlék rendszerével azonosan határozza meg. Nem
változik a GYES idõtartama, az általános szabály szerint a GYES a gyermek
három éves korának betöltéséig jár, tartósan beteg, testi vagy értelmi
fogyatékos gyermek esetén a gyermek tíz éves korának betöltéséig vehetõ
igénybe.
A Javaslat részletesen szabályozza azokat az eseteket, amelyek
fennállásakor GYES nem vehetõ igénybe. A szabályozás az Szt. vonatkozó
rendelkezéseivel teremt összhangot azáltal, hogy a GYES-t igénybevevõk körébõl
kizárja a rendszeres pénzellátásban részesülõ személyeket. Nem vehetõ igénybe
a GYES továbbá azokban az esetekben sem, amikor a gyermek gyermek- és
ifjúságvédelmi intézményrendszerben, vagy szociális intézményben kerül
elhelyezésre. A GYES-t bármelyik szülõ - ideértve az örökbefogadó és
nevelõszülõket is - igénybe veheti. Ha a szülõk egy háztartásban élnek és
egyidejûleg több gyermek után is jogosultak lennének az ellátásra, akkor is
csak az egyik szülõ részére lehet az ellátást megállapítani.
A 6. §-hoz
A Javaslat lehetõséget ad arra, hogy - meghatározott esetekben - a GYES-t
annak a személynek is megállapítsák, aki egyébként arra nem lenne jogosult.
Ilyen jogkör korábban is volt és azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
fõigazgatója gyakorolta. Új elem, hogy a GYES megállapítására - a
jogosultsági feltételek hiányában - csak a törvényjavaslatban nevesített
esetekben van lehetõség. Így például annak a szülõnek, aki a jövedelmi
helyzetében történt változás miatt a GYES idõtartamának utolsó hat hónapjára
már elvesztené a jogosultságot, illetve annak a szülõnek, akinek a gyermeke
betegsége teszi indokolttá a GYES idõtartamának meghosszabbítását a gyermek
általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8
éves korának betöltéséig.
A 7. §-hoz
A várandóssági pótlékot az egyösszegû anyasági támogatás váltja fel,
amely függetlenül a jövedelemtõl minden szülõ nõt megillet. Az anyasági
támogatás összege az 1996. évben gyermekenként 10.000 Ft. Az 1996. április 15.
elõtt megállapított várandóssági pótlékot a jogosultság idõtartamáig tovább
kell folyósítani, de azok a személyek, akik várandóssági pótlékban
részesültek, a szülést követõen anyasági támogatást nem vehetnek igénybe.
A 8. §-hoz
A családi támogatások újraszabályozása szükségessé teszi az Szt.
rendelkezéseivel való összhang megteremtését. Ezért az Szt-nek azt a
rendelkezését, mely felsorolja, hogy a jövedelem számításánál mely
támogatásokat nem kell figyelembe venni, ki kell egészíteni az anyasági
támogatással.
A 9. §-hoz
A Javaslat kiegészíti és pontosítja a települési önkormányzatok
kötelezettségét azokban az esetekben, amikor a hatáskörre és illetékességre
tekintet nélkül intézkedési kötelezettsége van az önkormányzatnak.
A 10. §-hoz
A gyermeknevelési támogatás (GYET) jogosultsági feltételeinek
megváltoztatását a GYES-sel való összhang megteremtése indokolja. Az 1996.
április 15-tõl születendõ gyermekekre tekintettel ennél az ellátásnál is
megszûnik az elõzetes biztosítási idõ mint jogosultsági feltétel. A
jogosultságnál alkalmazott jövedelemhatár a GYES-nél figyelembe vett mértékkel
azonos. A GYET idõtartamának felsõ határa módosul a legkisebb gyermek
általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, de legfeljebb nyolcadik
életévének betöltéséig.
Az új feltételek szerinti GYET-et legkorábban 1999. április 15-tõl lehet
igénybe venni, eddig az idõpontig a jelenleg hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
A 11. §-hoz
A GYES segély jogosultsági feltételeinek megváltozása a gyermeknevelési
támogatás korábbi méltányossági szabályainak módosítását is szükségessé teszi.
A GYET-nek az általános feltételek hiányában történõ megállapítására csak a
Javaslatban nevesített esetekben van mód. Így annak a személynek a részére,
akinek korábban már megszûnt a jogosultsága, az legfeljebb két év idõtartammal
hosszabbítható meg, továbbá annak a személynek, akinek nagykorú gyermeke
oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a tanulmányok
befejezéséig hosszabbítható meg. Mindkét esetben további feltétel, hogy a
kérelmezõ a családban más kiskorú gyermekek nevelésérõl is gondoskodik.
A GYET ideje alatt újból szülõ nõk esetén a méltányosság feleslegessé
vált, miután a GYES-re való jogosultság feltétele fennáll.
A 12-15. §-okhoz
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának jogosultsági feltételei
változatlanok maradnak. Ennek ellenére indokolt az Szt. rendelkezését több
helyen megváltoztatni, mert a Gst. a korábban korlátlan idõtartamú támogatást
megváltoztatta, a megállapítás és folyósítás idõtartamát 24 hónapra
korlátozta. Ez szükségessé teszi a folyósítási idõszakok egybeszámításának
szabályozását, valamint az ellátás folyósításának szüneteltetésére vonatkozó
szabályok megalkotását. Ezáltal egyrészt egyértelmûen meghatározhatóak azok az
idõszakok, amelyeket a 24 havi folyósításnál nem kell figyelembe venni, mert
az ellátás szünetel (pl.: katonai szolgálat, büntetés idõtartama, oktatási
intézmény nappali tagozatán történõ képzés stb.), másrészt különválaszthatók
azok az esetek, amelyek az ellátás megszüntetését vonják maguk után (pl.:
letelik a 24 havi idõtartam, határozatlan idejû rendszeres pénzellátást
állapítanak meg stb.).
A Javaslat az ellátás folyósításának szünetelési idõtartamát 24 hónapban
maximálja, ennek lejárta az ellátás megszüntetését is jelenti.
A 16. §-hoz
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának finanszírozási részét 1996.
január 1-tõl a központi költségvetéstõl a Munkaerõpiaci Alap vette át. Az erre
vonatkozó fõbb rendelkezéseket az 1996. évi költségvetésrõl szóló CXXI.
törvény tartalmazza. Ezzel összhangban rendelkezni kell arról is, hogy a
fõvárosi fõjegyzõ által folyósított munkanélküli hajléktalan személyek
jövedelempótló támogatását a Munkaerõpiaci Alap megtéríti.
A 17. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegû kiegészítést tartalmaz a méltányossági
jogkörben megállapítható ápolási díjra, azáltal, hogy a feltételek
önkormányzati rendeletben történõ szabályozását írja elõ.
A 18-19. §-okhoz
A Javaslat a közgyógyellátásra jogosultak körét részben szûkíti,
(megszûnik a hozzátartozói jogon járó közgyógyellátás), részben kiterjeszti a
rászorultsági alapon járó normatív közgyógyellátás bevezetésével. Az alanyi
jogosultak és a méltányossági alapon támogatottak közé beépül a normatív
feltételek szerint jogosultak köre. Normatív alapon kell a közgyógyellátást
biztosítani azoknak a személyeknek, akiknek a családjában az egy fõre jutó
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét
(jelenleg 9.600 Ft/hó), - egyedülállók esetén ez az összeghatár 50 %-kal
magasabb - és a havi rendszeres gyógyszerköltség meghaladja ennek az
összeghatárnak a 10 %-át. A közgyógyellátottak e csoportja után az
önkormányzatoknak nem kell térítést fizetniük az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár részére, ugyanis e többletkiadásokat a központi költségvetés
biztosítja. A közgyógyellátásnak ez az új formája mintegy 300 ezer rászoruló
személynek nyújt segítséget a betegségükhöz nélkülözhetetlen és rendszeresen
szükséges gyógyszerek biztosításához.
A Javaslat tartalmazza a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartások
adatainak a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelével történõ
kiegészítését. Ezen túlmenõen a kormányzati döntéshez szükséges szakszerû és
megbízható információk biztosítása érdekében elrendeli, hogy a települési
önkormányzatok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyei szervei
évente egy alkalommal kötelesek a közgyógyellátottakra vonatkozó adatokat
egyeztetni. Az egyeztetés részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A 20 - 21. §-okhoz
A hatályos jogszabályok értelmében a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátásokat az állam és az önkormányzatok biztosítják. Lehetõség van
arra is, hogy ilyen tevékenységet non-profit szervezetek és szociális
vállalkozások (a továbbiakban: nem állami szervek) is végezzenek. Az Szt.
alapján a nem állami szervek kötelesek az önkormányzati intézményekre
vonatkozó szabályokat betartani. Ez a gyakorlatban nem vált be, a nem állami
szervek gyakran maguk döntenek az intézményi jogviszony létesítésérõl és
megszüntetésérõl, mivel az általuk fenntartott intézményekben csak
meghatározott személyi kör gondozását végzik. Az önkormányzati beutalási
jogkör kötelezõ fenntartása azért sem indokolt, mert a nem állami intézmények
konkrét ellátási területtel nem rendelkeznek. Ezért a Javaslat a nem állami
szervek által biztosított ellátás igénybevételét alternatív módon szabályozza,
lehetõvé téve az önkormányzati beutalás mellett a jogosult és az intézmény
közötti megállapodás kötését is.
A 22. §-hoz
Az Szt. lehetõvé teszi, hogy egy intézményen belül többféle szakosított
ellátási forma mûködjön. Nem voltak azonban szabályozva azok az eljárások,
amikor a beutalt az intézményen belül más ellátási formára lesz jogosult. A
Javaslat úgy rendelkezik, hogy ezekben az esetekben a jogosultat át kell
helyezni, amirõl beutaló határozatban kell dönteni.
A 23-24. §-okhoz
A Javaslat a személyes gondoskodásért fizetendõ térítési díjak
szabályozásában fontos változást tartalmaz. A jelenleg hatályos rendelkezések
szerint mind az intézményi térítési díjat, mind a személyi térítési díjat a
fenntartó évente egy alkalommal, törvényben rögzített idõpontig vizsgálhatta
felül és változtathatta meg. A Javaslat a felülvizsgálatot és az új
megállapítást nem köti idõponthoz, ezt a fenntartó fogja meghatározni, akinek
lehetõsége lesz arra, hogy a térítési díjakat évente két alkalommal
felülvizsgálja és módosítsa. Ez a fenntartók részére lehetõvé teszi az
évközbeni áremelések bizonyos mértékû követését, ugyanakkor az évi két
alkalom megakadályozza a térítési díjak túl gyakori változtatását.
A 25. §-hoz
A jogalkalmazás során felszínre került problémák miatt pontosítani
szükséges a gyermekétkeztetésért fizetendõ térítési díjak normatív
kedvezményrendszerét. Fõ szabály marad, hogy a diákotthonban, illetve a
kollégiumban lakó általános iskolai és középiskolai tanulók, valamint a három-
és többgyermekes családok gyermekei normatív kedvezményben részesüljenek.
Emellett általános szabályként fogalmazódik meg a Javaslatban, hogy a
fogyatékos gyermekek és tanulók részére - függetlenül attól, hogy a közoktatás
melyik területén részesülnek képzésben, illetve hogy diákotthonban vagy
kollégiumban laknak-e - is normatív kedvezményt kell biztosítani. A Javaslat
egyértelmûen rögzíti, hogy a normatív kedvezmények csak egy jogcímen vehetõk
igénybe. Az Szt.-ben szabályozott normatív kedvezmények mellett az
önkormányzatoknak lehetõségük van arra, hogy a szociálisan rászorult családok
gyermekeit további kedvezményben részesítsék, akár a térítési díj teljes
elengedésével is.
A Javaslat az Szt. 115/A. §-át kiegészítve rendezi azt a problémát, hogy
a normatív kedvezményt melyik önkormányzatnak kell biztosítania akkor, ha a
kedvezményre jogosult nem a saját lakóhelye szerint illetékes önkormányzat
intézményében került elhelyezésre, illetve folytatja tanulmányait. Ilyen
esetekben a normatív kedvezmény összegét a gyermek lakóhelye szerint illetékes
önkormányzat biztosítja.
A 26. §-hoz
A bentlakást nyújtó szociális intézmények intézményi térítési díja - a
jelenleg hatályos rendelkezések szerint - szûkített önköltségen alapult, így a
tényleges kiadásoknál jóval kevesebb volt. A Javaslat szerint ezentúl az
intézményi térítési díj elérheti az egy fõre jutó napi, illetve havi tényleges
kiadások mértékét. Az intézményi térítési díj alapján megállapítható személyi
térítési díj számításának szabályai változatlanok maradnak. Ezzel
biztosítható, hogy csak az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élõk
fizessenek többet az intézményi gondozásért.
A Javaslat az Szt. 117/A. §-a (1) bekezdésének módosításával összhangban
pontosítja a térítési díj szempontjából figyelembe vehetõ készpénz, valamint
ingatlanvagyon fogalmát. A pontosítás indoka az, hogy a jövõben az intézmény
által fizetett költõpénzzel terhelhetõ a beutalt készpénz-, illetve
ingatlanvagyona, ezért az Szt. 117. §-ának (4) bekezdésében az ezzel
összefüggõ szabályokat módosítani kell.
A 27-28. §-okhoz
Az Szt.-nek a költõpénzre vonatkozó rendelkezései nem határozzák meg,
hogy a rendszeres jövedelemmel nem, de ingatlan és készpénz- vagyonnal
rendelkezõ gondozottak esetén a költõpénz milyen feltételek szerint adható. A
Javaslat szerint a jelentõs készpénz-, illetve ingatlanvagyonnal rendelkezõ
gondozottak költõpénzének megállapítására a térítési díjra vonatkozó
szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett
költõpénz összegével terhelni kell az ingatlant, illetve készpénzvagyont.
A 29. §-hoz
A Cst. rendelkezései szerint a bentlakásos szociális intézményekben élõk
esetében a magasabb összegû családi pótlékot az intézményvezetõ részére kell
folyósítani. E szabályozással összhangban módosítani szükséges az Szt. 119. §-
ának b.) pontját, ugyanis azokban az esetekben, amikor az intézményvezetõ a
családi pótlék felvevõje, a térítési díj megfizetésére is õ köteles.
A 30. §-hoz
A Javaslat a szociális ellátások tervezésére vonatkozó szabályokat
egészíti ki. A kiegészítés lényege, hogy a közgyógyellátásra alanyi jogon
jogosultak, valamint a normatív módon közgyógyellátásban részesülõk után a
központi költségvetésnek hozzájárulást kell fizetnie az Egészségbiztosítási
Alap javára.
A 31. §-hoz
A Javaslat 31. §-a pontosítja az Szt.-nek a közgyógyellátásra, valamint a
nem állami szervek által mûködtetendõ személyes gondoskodást nyújtó
intézmények létesítésére és mûködtetésére vonatkozó felhatalmazó
rendelkezéseit.
A 32. §-hoz
A Gst. a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátási formák
kialakítására rendelkezésre álló határidõt két évvel meghosszabbította. Ezt a
szabályt indokolt beépíteni az Szt. rendelkezéseibe, mivel jelenleg az Szt.
132. §-a nincs összhangban a Gst. szabályaival.
A 33. §-hoz
A Javaslat a TES jogosultsági feltételeit és idõtartamát nem érinti. Ezen
ellátásnál változás kizárólag a TES összegében van. A jövõben a TES összege
gyakorlatilag a táppénz összegével azonos módon kerül meghatározásra.
A 34-37. §-hoz
A Javaslat 34-37. §-ai hatályba léptetõ, hatályon kívül helyezõ
rendelkezéseket és átmeneti szabályokat fogalmaznak meg.
A Javaslat többségében 1996. április 15-én lép hatályba, figyelemmel az
Alkotmánybíróság 43/1995.(VI.30.) AB határozatában foglaltakra. Ez alól a
közgyógyellátásra vonatkozó új szabályok képeznek kivételt, mivel azokat az új
gyógyszertámogatási rendszer életbelépésével egyidejûleg célszerû hatályba
léptetni.
A Javaslat átmeneti rendelkezései lehetõvé teszik, hogy az 1996. április
15-e elõtt született gyermekek esetén a családok a jelenleg hatályos
szabályok alapján részesüljenek szociális ellátásban. Figyelemmel arra, hogy
az új GYES összege magasabb a jelenleg hatályos GYES összegénél, a GYES-en és
GYED-en lévõ szülõk választhatnak, hogy a régi szabályok szerint fennálló
jogosultságuk esetén az új GYES-t, avagy a régi GYES-t és GYED-et veszik-e
igénybe.
Ha a szülõ a jelenleg hatályos szabályok alapján GYES-re nem jogosult, de
a Javaslat szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel, kérheti az új szabályok
alapján a gyermekgondozási segély megállapítását.
A közgyógyellátás rendszerének átalakítása, a hozzátartozói jogon járó
közgyógyellátás megszüntetése indokolttá teszi, hogy a települési önkormányzat
jegyzõje a törvény erejénél fogva megszûnõ jogosultságokat felülvizsgálja és a
normatív feltételeknek megfelelõ személyek részére új igazolványt állítson ki.