ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
1
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
természet védelmérõl szóló T/2098.. számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
A III. rész A természeti területek és értékek kiemelt oltalma 43. § (4)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (4) Fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak [természetvédelmi vagy
más közérdekbõl] akkor adható meg, ha nem sért természetvédelmi érdeket."
Indokolás
A törvényjavaslat eredeti szövegezése szerint az igazgatóság a törvényben
meghatározott engedélyt csak természetvédelmi vagy más közérdekbõl adhatja
meg.
A fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik szinte
minden vadon élõ állat- és növényfaj, melyeket rekreációs célból szokás
tartani az egész kultúrált világban.
A hazánk által is aláírt "Washingtoni Egyezmény" rendkívül körültekintõ módon,
különbözõ mértékû védelem alá helyez nagyszámú állat- és növényfajt,
elsõsorban ezek transzportálására, tenyésztésére és kereskedelmére
vonatkozóan. A törvényi megfogalmazás ennek ismeretében félrevezetõ, ugyanis a
törvény tartalmáról döntõ, de a szakterületen többnyire nem járatos képviselõk
számára azt a benyomást kelti, hogy csak néhány, rendkívül ritka állatfajról
van szó.
A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez szükséges igazgatósági
engedély megadásának kizárólag csak természetvédelmi vagy más közérdekhez
kötése azt jelenti, hogy az engedélyek megadása egyoldalú döntéshez kötött.
Vagyis kizárólag a természetvédelmi szervek döntik el, hogy az engedélyt
kiállítják-e, attól függõen, hogy érdekük-e a tevékenység folytatása. Így nem
szakmai indokok, nem a valós természetvédelmi érdekek döntik el az engedély-
kérelmek sorsát.
A (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek a védett állatfajok jelentõs része
esetén semmiféle természetvédelmi érdeket nem sértenek, jól lehet azok
folytatása nem érdeke a természetvédelmi szerveknek.
A hatékony természetvédelem megvalósítását is sokkal inkább szolgálja egy
kevésbé szigorúbb korlátozás, amikor az adott tevékenység folytatásához nem
csak meghatározott korlátok között adható meg a szükséges engedély ( csak
természetvédelmi vagy más közérdekbõl), hanem a törvény azt az esetet
szabályozza, amikor az engedélyt meg lehet adni, vagyis akkor, ha a
tevékenység gyakorlása megfelel egyetlen korlátozásnak, konkrétan, hogy nem
sérti a természetvédelem érdekeit.
Így a természetvédelmi hatóságnak elegendõ azt vizsgálnia, hogy valamely
törvényben meghatározott tevékenység folytatása nem ellentétes-e a
természetvédelem érdekeivel. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy az
engedély nem adható ki a természetvédelem érdekében, az engedély kiadását
megtagadhatja. Ezzel egyetlen érdek, a természetvédelem érdeke kerül a döntés
középpontjába.
A törvényjavaslatban foglalt megfogalmazás lehetõséget ad a tudományos kutatás
szabadságának korlátozására is.
A javaslatban felsorolt tevékenységek engedélyezése mindezek alapján kizárólag
szakmai döntések kérdése kell, hogy legyen.
A javasolt módosítás elfogadásával kizárólagossá válik az engedélyezés szakmai
szempontok alapján történõ lebonyolítása, a természetvédelem érdekeinek
kizárólagos középpontba helyezése.
Budapest, 1996. április 18.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP