ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A természet védelmérõl szóló, T/2098.. számon benyújtott törvényjavaslathoz
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztünk elõ.
1.
A törvényjavaslat 1. §-ának a) pontja a következõképpen egészül ki:
"1. § A törvény célja:
a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti
rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és
fenntartható haszná-latának elõsegítése, továbbá a társadalom egészséges, esz-
tétikus természet iránti igényének kielégítése;"
Indokolás
A természet védelme csak akkor lehet eredményes, ha a társadalom széles rétege
megismeri.
2.
A törvényjavaslat 2. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege a következõképpen
módosul:
"(1) A törvény rendelkezéseit [figyelembe kell venni] al-kalmazni kell:"
Indokolás
Szövegpontosítás.
3.
A törvényjavaslat 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következõképpen egészül
ki:
/A törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni:/
"b) a magyar részrõl elfogadott nemzetközi szerzõdésekkel összhangban, az
élõvilág és élõhelyei, a biológiai sokfé-leség, a természeti rendszerek,
természeti erõforrások vé-delmezése és mûködõképességük fenntartása;"
/során./
Indokolás
A megújuló erõforrások csak abban az esetben tarthatók fenn, ha mûködõképesek
maradnak. Ez nagyobb követelmény mint a védelem.
4.
A törvényjavaslat 3. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti ér-tékre és területre,
tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi
egyezményekbõl és együttmûködésbõl fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve
ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik."
Indokolás
A törvényjavaslat külön foglalkozik a tájak védelmével, amely nem minden
esetben azonos a természeti értékek és területek védelmével. Emiatt a törvény
hatálya körében a tájnak is önállóan meg kell jelenítõdnie.
5.
A törvényjavaslat 4. §-ának d) pontja a következõképpen módosul:
/A törvény alkalmazásában/
"d) természetközeli állapot: az az élõhely, táj, életkö-zösség,
amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez
hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó [folyamatokat még
többségében] fo-lyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de köz-
vetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;"
Indokolás
Stílus javítás, szövegpontosítás.
6.
A törvényjavaslat 4. §-ának h) pontja a következõképpen módosul:
/A törvény alkalmazásában/
"h) élõhely: az a meghatározó térbeli egység, ahol adott élõ szervezet és
állománya (populáció), vagy élõlények életközössége a természeti rendszerben
elõfordul és a ki-alakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyész-
[t]éséhez szükséges feltételek adottak;"
Indokolás
Szövegpontosítás.
7.
A törvényjavaslat 4. §-ának k) pontja a következõképpen módosul:
/A törvény alkalmazásában/
"k) életközösség (társulás): az élõvilág [meghatározható térbeli
egységben (élõhelyen) elõforduló olyan szervezett egysége] egy meghatározott
élõhelyen található olyan szer-vezõdése, amelyben a különbözõ élõ szervezetek
állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt;"
Indokolás
A h) pont meghatározásának megismétlése felesleges. Ebben az esetben
"szervezett egységrõl" nem beszélhetünk.
8.
A törvényjavaslat 4. §-ának l) pontja a következõképpen módosul:
/A törvény alkalmazásában/
"l) fenntartható használat (hasznosítás): a természeti ér-tékek olyan módon
és ütemben történõ használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket,
nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel
fenntartva [a benne lévõ lehetõségeket] a jelen és jövõ generációk [részére]
életlehetõségeit;"
Indokolás
Stílus javítás.
9.
A törvényjavaslat 5. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) A természeti értékek és területek csak olyan mérték-ben igénybevehetõk,
hasznosíthatók, hogy a mûködésük szem-pontjából alapvetõ természeti rendszerek
és azok folyama-tainak mûködõképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai
sokféleség fenntartható legyen."
Indokolás
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
fogalmi rendszerével T/4.. § d) pont/ való összhang megteremtését szolgálja a
módosítás.
10.
A törvényjavaslat 6. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) Egyedi tájértéknek minõsül az adott tájra jellemzõ természeti érték,
képzõdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek
természeti, történel-mi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempont-
ból a társadalom számára jelentõsége van."
Indokolás
Pontosítás, amely elsõsorban a magas korú vagy különleges fajú fák egyedi
védelmét szolgálja.
11.
A törvényjavaslat 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következõképpen módosul:
/A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai
adottságok megóvása érdekében:/
"b) gondoskodni kell a [véglegesen] használaton kívûl he-lyezett épületek,
építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának
megállapításáról, illetve en-nek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról,
az érin-tett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezésérõl;
Indokolás
A véglegesen használaton kívül helyezett épületnek nem lehet új funkciót adni.
12.
A törvényjavaslat 7. §-a (2) bekezdésének g) pontja a következõképpen módosul:
/A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai
adottságok megóvása érdekében:/
"g) autópályát, valamint a vadon élõ állatfajok ismert vo-nuló útvonalait
[érintõ közutat] keresztezõ vonalas léte-sítményt úgy kell építeni, hogy a
vadon élõ állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelõ térközönként - biztosítva
legyen."
Indokolás
A biológiai sokféleség megõrzésének érdekében az állatfajok szabad vonulását
nem szabad akadályozni. A vadon élõ állatok útvonalait nem csak a közutak,
hanem egyéb vonalas létesítmények is keresztezik - és nem csak érintik -, így
például a vasútvonalak, csatornák.
13a.
A törvényjavaslat 8. §-ának (6) bekezdése a következõképpen módosul:
"(6) A vadon élõ [növény- és állatfajokra] szervezetekre vonatkozó
rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlõdési
szakaszára, alakjára, állapotá-ra, részére."
13b.
A törvényjavaslat 10. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Vadon élõ [növény- és állatfaj] szervezet egyedének a kivitele,
behozatala, az országon történõ átszállítása, mesterséges körülmények közötti
szaporítása, tartása, ter-mesztése, tenyésztésbe vonása, keresztezése,
természetbe kijuttatása, értékesítése a Kormány által rendeletben
meghatározott feltételekkel és módon történhet."
13c.
A törvényjavaslat 10. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Vadon élõ [állatfaj] szervezet állományának csökken-tését szolgáló új
eljárás bevezetéséhez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a
továbbiakban: Mi-nisztérium) hozzájárulása szükséges."
Indokolás
A 4. § f) pontja szerinti fogalom használatát, valamint a 10. § (2) bekezdése
rendelkezésének általánossá tételét javasoljuk.
14.
A törvényjavaslat 9. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(4) Növény- és állatföldrajzi szempontból új élõ szer-vezet betelepítése
akkor engedélyezhetõ, ha megtelepedé-sük, alkalmazkodásuk esetén a hazai
életközösségben a ter-mészetes folyamatokat az õshonos fajok rovására nem
módo-sítják károsan."
Indokolás
A nem õshonos fajok tájjellegre gyakorolt hatása nem keverhetõ össze az
általuk okozható ökológiai kárral. A nem õshonos fajok káros ökológiai hatását
a törvénytervezet 9. és a 13. §-a alapján kell megakadályozni.
15.
A törvényjavaslat 9. §-ának (5) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(5) A biológiai sokféleséget befolyásoló, genetikailag módosított szervezetek
létrehozása, az azokkal folytatandó kísérletek, termesztésük, tenyésztésük,
terjesztésük, az országból történõ kivitelük és behozataluk a természetvé-
delmi feladatok ellátásáért felelõs miniszter (a további-akban: miniszter), az
erdõ- és vadgazdálkodási, halászati és földmûvelésügyi feladatok ellátásáért
felelõs miniszter (a továbbiakban: földmûvelésügyi miniszter) és a népjóléti
miniszter együttes rendeletében meghatározott feltételek-kel és módon
történhet."
Indokolás
Szövegpontosítás.
16a.
A törvényjavaslat 9. §-ának (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) A biológiai sokféleséget befolyásoló, genetikailag módosított szervezetek
létrehozása, az azokkal folytatható kísérletek, termesztésük, tenyésztésük,
terjesztésük, ki-vitelük és behozataluk [a természetvédelmi feladatok ellá-
tásáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter), az erdõ- és
vadgazdálkodási, halászati és földmûvelésügyi fe-ladatok ellátásáért felelõs
miniszter (a továbbiakban: földmûvelésügyi miniszter) és a népjóléti miniszter
együttes rendeletében] - e törvény rendelkezéseivel össz-hangban - külön
törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet."
16b.
A törvényjavaslat 11. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A nem halászható (horgászható) fajokról, a halászati (horgászati)
tilalmakról és fajok szerinti tilalmi idõkrõl [a földmûvelésügyi miniszter a
miniszterrel] az erdõ- és vadgazdálkodási, halászati és földmûvelésügyi
feladatok ellátásáért felelõs miniszter (a továbbiakban: földmûve-lésügyi
miniszter) a természetvédelmi feladatok ellátásá-ért felelõs miniszterrel (a
továbbiakban: miniszter) együttesen rendelkezik."
Indokolás
A genetikailag módosított szervezetek problémaköre olyan súlyú kérdés,
amelynek szabályozása törvényi szintet igényel.
17.
A törvényjavaslat 10. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Vadon élõ növény- és állatfaj egyedének [a kivitele, behozatala, az
országon] az országba történõ behozatala, átszállítása, kivitele, mesterséges
körülmények közötti szaporítása, tartása, termesztése, tenyésztésbe vonása,
keresztezése, természetbe kijuttatása, értékesítése a Kor-mány által
rendeletben meghatározott feltételekkel és mó-don történhet.
Indokolás
Szövegpontosítás.
18.
A törvényjavaslat 12. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A vadászható vad- és a halászható (horgászható) hal-faj túlszaporodása
esetén, illetve a nem õshonos, nem meg-honosodott, a hazai állatvilágtól
idegen állomány felszá-molása érdekében, az igazgatóság a vadászati
(halászati) hatóságnál [állományszabályozás elrendelését kezdeményez-heti] az
állomány szabályozását vagy felszámolását kezde-ményezi."
Indokolás
A felszámolás érdekében felszámolást kell kezdeményezni, és nem állomány-
szabályozást.
19.
A törvényjavaslat 14. §-a a következõképpen módosul:
"14. § Tilos a nem õshonos[, illetve nem meghonosodott (nem honosított)]
halfajok természetes vagy természetköze-li vizekbe telepítése, továbbá
halgazdasági célú halasta-vakból az ilyen halfajok más élõvizekbe való
juttatása."
Indokolás
A törvényjavaslat az elhagyni kívánt fogalmakat nem használja, illetve nem
határozza meg, ezért alkalmazásuk zavart okoz.
20.
A törvényjavaslat 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következõképpen
módosul:
/Természeti területnek minõsül, ha a 4. § d) pontjában meghatározott
feltételeknek megfelel:/
"a) az erdõ, gyep, [nád,] nádas mûvelési ágú termõföld;"
Indokolás
Szövegpontosítás.
21.
A törvényjavaslat 15. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó természeti terü-letek jegyzékét a
miniszter folyamatosan, de legkésõbb a törvény hatálybalépésétõl számított 2
éven belül a földmû-velésügyi miniszterrel [együttes rendeletben] együtt köz-
zéteszi. A jegyzék tájékoztató jellegû, nem érinti az e törvény
hatálybalépésével bekövetkezõ és az egyéb jogsza-bályok által biztosított
védettségeket, korlátozásokat."
Indokolás
A pontosítás a jegyzék jogi helyzetét, hatályát tisztázza.
22.
A törvényjavaslat 16. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A mezõ-, erdõ-, gyep-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban:
gazdálkodás) során biztosítani kell a fenn-tartható használatot, ami magában
foglalja a tartamossá-got, a természetkímélõ módszerek alkalmazását és a
bioló-giai sokféleség védelmét."
Indokolás
A gyep is olyan jellegzetes természeti terület, amellyel való gazdálkodás
megköveteli a természetkímélõ módszerek alkalmazását a biológiai sokféleség
védelme érdekében.
23.
A törvényjavaslat 16. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) [Törekedni kell arra, hogy az erdõ] Erdõ telepítése - ha a termõhelyi
adottságok lehetõvé teszik - õshonos fa-fajokkal, természetes elegyarányban,
természetkímélõ módon történjék."
Indokolás
Szövegpontosítás.
24.
A törvényjavaslat 18. §-ának (4) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú víz-folyások, vizes
élõhelyek partvonalától számított 1000 mé-teren belül - a vízkárelhárításhoz
szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a
vizekre és a vízben élõ szervezetre veszélyes növényvédõ-szerek, vegyi anyagok
kijuttatása."
Indokolás
A víz mint környezeti elem védelmét alapvetõen más jogszabálynak kell
biztosítani. Ez a törvény a vízzel, "csak" mint élõhellyel foglalkozhat.
25.
A törvényjavaslat 18. §-ának (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"(4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú víz-folyások, vizes
élõhelyek partvonalától számított 1000 mé-teren belül - a vízkárelhárításhoz
szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott,
vizekre veszélyes [növényvédõszerek,] vegyi anyagok kijuttatása."
Indokolás
A rendelkezés felhatalmazást ad a természetes, természetközeli állapotú
vizekre veszélyes anyagok meghatározására, így itt a növényvédõszerek
kiemelése felesleges.
26.
A törvényjavaslat 19. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) [A fejlesztési tevékenység (beruházás, építés, léte-sítés stb.)] A
természeti érték igénybevételével járó te-vékenység, így különösen a
beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése, során biztosítani kell,
hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ás-ványvagyon
csak a lehetõ legkisebb mértékben károsodjon."
Indokolás
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
fogalmi rendszerével való összhang megteremtését és az rendelkezés általánossá
tételét szolgálja a módosítás.
27.
A törvényjavaslat 20. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A bányászati tevékenységet a természeti területek lehetõ legkisebb
mértékû igénybevételével kell folytatni. [a] A felhagyott bányaterületen a
felszíni tájsebeket fo-lyamatosan meg kell szüntetni, és - ha lehetséges -
termé-szetszerû állapotot kell kialakítani."
Indokolás
Stílus javítás.
28.
A törvényjavaslat 21. § (1) bekezdésének b) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges:/
"b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetésé-
hez."
Indokolás
A gyepek védelme érdekében az égetéséhez is biztosítani kell a hatósági
jogkört a védelméért felelõs hatóságnak.
29.
A törvényjavaslat 22. §-ának felvezetõ szövege a következõképpen egészül ki:
"22. § Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a
tudományos, a kultúrális, az esztétikai, az oktatási, a gazdasági és más
közérdekbõl, valamint a bio-lógiai sokféleség [biztosítása] megõrzése céljából
arra érdemes"
Indokolás
Szövegpontosítás.
30.
A törvényjavaslat 28. §-ának (5) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(5) Természeti emlék valamely különlegesen jelentõs egyedi természeti érték,
képzõdmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23. § (2) bekezdés alapján
védett for-rás, állandóan vagy idõszakosan mûködõ víznyelõ, kunhalom
természeti emléknek minõsül."
Indokolás
Pontosítás, amely elsõsorban a magas korú vagy különleges fajú fák egyedi
védelmét teszi lehetõvé.
31.
A törvényjavaslat 33. §-ának (8) bekezdése a következõképpen módosul:
"(8) Véghasználat a (6) és a (7) bekezdésben meghatáro-zott kivétellel csak a
biológiai [vágáskor elérése esetén] vágásérettséghez közeli idõpontban
végezhetõ."
Indokolás
A biológiai vágáskort elért fák gazdasági értéke már kisebb mint azt megelõzõ
közeli években, ezért a vágást pár évvel korábban szükséges elvégezni.
32.
A törvényjavaslat 36. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Valamennyi védett természeti területre - az ott te-vékenységet
folytatókra kötelezõ erejû - kezelési tervet kell készíteni. A kezelési tervet
10 évenként felül kell vizsgálni."
Indokolás
A kezelési terv alapvetõen meghatározza a védett természeti értékek sorsát,
ezért elkészítésük reális ütemezésével kell biztosítani elkészülésüket.
33.
A törvényjavaslat 42. §-ának (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) Védett fasorban lévõ, valamint egyes védett fák és cserjék természetes
állapotának megváltoztatásához, kivá-gásához az igazgatóság engedélye
szükséges[, az]. Az eljá-rásban az erdészeti hatóság szakhatósági
hozzájárulását be kell szerezni."
Indokolás
Mesterséges beavatkozással a fa, cserje állapota, megjelenése alapvetõen
megváltoztatható, szakszerûtlen munkával elpusztítható.
34.
A törvényjavaslat 53. §-a (2) bekezdésének h) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Az Alapterv tartalmazza:/
"h) a természeti értékek és területek megfigyelését, adat-gyûjtését,
nyilvántartását és értékelését végzõ rendszer kiépítésének és fenntartásának
elveit."
Indokolás
Szövegpontosítás.
35.
A törvényjavaslat 61. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) A megyei önkormányzat a helyi jelentõségû védett természeti területek
fenntartása érdekében a települési önkormányzatokkal megállapodást köthet,
vagy társulást hozhat létre."
Indokolás
Szövegpontosítás.
36.
A törvényjavaslat 65. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege a következõképpen
módosul:
"(1) A [védett] természeti területek és értékek jogelle-nes károsítása,
veszélyeztetése vagy zavarása esetén a természet védelme érdekében a
természetvédelmi célú társa-dalmi szervezetek jogosultak fellépni és"
Indokolás
Nem csak a védett, hanem minden olyan földterület védelmének érdekében meg
kell adni a jogosultságot, amelyet természetközeli állapot jellemez.
37.
A törvényjavaslat 83. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A szabálysértésekrõl szóló, többször módosított 1968. évi I. törvény az
alábbi [116/C.] 116/D. §-al egé-szül ki:
"[116/C.] 116/D. §
Természetvédelmi szabálysértés""
Indokolás
Szövegpontosítás.
Budapest, 1996. április 29.
Dr. Házas József Tamássy István
MSZP SZDSZ
Dr. Baráth Etele Dr. Kiss Róbert
MSZP SZDSZ