Környezetvédelmi Bizottság
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úr részére
az Országgyûlés elnöke
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a természet
védelmérõl szóló, T/2098.. számú törvényjavaslathoz a Környezetvédelmi
Bizottság a következõ
módosító javaslatokat
terjeszti elõ:
1./A törvényjavaslat 7. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
(3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület, belterületbe vonására
akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és
természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.
Indokolás
Az indokolatlan és a természeti és táji adottságokat figyelmen kívül hagyó
belterületbe vonás a természeti területek és értékek degradációjával,
megsemmisülésével járhat. Emiatt a belterületbe vonás során kiemelt figyelmet
kell fordítani a természeti és tájképi értékek megóvására.
2./ A törvényjavaslat 27.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) Ha valamely természeti terület idõszakosan, fokozottan védett élõ
szervezetek [növény- vagy állatfajok] élõhelyéül szolgál, melyek megóvása
másként nem biztosítható, az igazgatóság a területet meghatározott idõre -
de legfeljebb 3 hónapra, az érdekelt hatóságokkal történõ egyeztetést
követõen - átmenetileg védetté nyilváníthatja, azonnal végrehajtandó
határozattal.
Indokolás
Szövegpontosítás, mivel a törvényjavaslat gyûjtõfogalomként az élõ szervezetek
fogalmát használja.
3./ A törvényjavaslat 37. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) Külterületi védett természeti terület belterületbe nem csak akkor vonható,
ha a település belterülete is védett természeti terület.
Indokolás
A külterületen található védett természeti terület belterületbe vonása,
valamint az ezt többnyire követõ beépítés a védett természeti terület
létesítési céljaival ellentétes, a természeti értékek pusztulásával,
degradációjával járhat. A módosító javaslat ezt kívánja korlátozni.
4./ A törvényjavaslat 42.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(5) Védett fasorban lévõ, valamint egyes védett fák és cserjék természetes
állapotának megváltoztatásához, kivágásához a[z igazgatóság] természetvédelmi
hatóság engedélye szükséges[,]. [a] A természetvédelmi hatóság az engedélyrõl
[eljárásban] - a cserjék esetének kivételével - tájékoztatja az erdészeti
hatóságot. [szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.]
Indokolás
A törvényjavaslat rendelkezéseit indokolt kiterjeszteni a védett cserjékre is,
azok kivágására, természetes állapotuk megváltoztatására. Cserjék
vonatkozásában az erdészeti hatóság az engedélyezés szempontjából nem minõsül
érdekeltnek.
5./ A törvényjavaslat 49.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(2) A barlangokról - az ingatlannyilvántartástól függetlenül - közhiteles
nyilvántartást kell vezetni, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a
nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter rendeletben
határozza meg.
Indokolás
A barlangnyilvántartás vezetésének az indoka a naprakész információ
biztosítása a barlangokról. Emiatt a nyilvántartásnak meg kell felelnie a
közhitelesség követelményének is.
6./ A törvényjavaslat 56. § i/ pontja az alábbiak szerint módosul:
(A miniszter:)
i/ közremûködik a természet védelmével kapcsolatos oktatási,
ismeretterjesztési tevékenységek irányításában, valamint a természetvédelmi
ismeretek oktatási tanrendbe illesztésében.
Indokolás
A természetvédelmi ismeretek oktatási tanrendbe illesztésében is biztosítani
kell a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közremûködõi jogkörét,
mert ennek hiányában a törvényi kötelezettség teljesítése nehezül el.
7./ A törvényjavaslat 57. § (2) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(2) Az igazgatóságok [feladat- és hatáskörét a Kormány, mûködési]
illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg.
Indokolás
Az igazgatóságok feladat- és hatáskörét a törvényjavaslat tartalmazza,
kormányrendeleti szintû megismétlése szükségtelen. Az igazgatóságoknak
illetékességi nem pedig mûködési területe van.
8./ A törvényjavaslat 63. § (2) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(2) [Az önkormányzati természetvédelmi õr feladata a helyi jelentõségû védett
természeti terület védelme érdekében a külön törvényben és az 59. §-ban
meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése.]
Az önkormányzati természetvédelmi õr, - mint hivatalos személy - az
önkormányzat illetékességi területén található helyi jelentõségû védett
természeti terület megóvása érdekében jogosult és köteles:
a) a helyi jelentõségû védett természeti területre vonatkozó elõírások
betartását ellenõrizni;
b) a helyi jelentõségû védett természeti területet veszélyeztetõ, illetve
károsító cselekményt elkövetõ személyt a cselekményének abbahagyására
felszólítani, igazoltatni, a területrõl eltávolítani;
c) az általa észlelt vagy tudomására jutott, a természet védelmének
érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ cselekmény miatt a gyanúsított(akk)al
szemben eljárást kezdeményezni;
d) a helyi jelentõségû védett természeti területen károsító vagy
veszélyeztetõ cselekmény elkövetésén tettenért vagy ezzel alaposan
gyanúsított személytõl a jogellenesen szerzett védett természeti
értéket, illetve az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt
lefoglalni;
e) Az a)-d) pontokban foglaltak érvényesítése érdekében területre,
helyiségbe belépni, tárgyakat, eszközöket megtekinteni, megvizsgálni,
bármely érintett személytõl felvilágosítást, információt illetve egyéb
bizonyítást kérni;
f) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.
Az 59. § (3) bekezdését az önkormányzati természetvédelmi õr eljárása során is
alkalmazni kell.
Indokolás
A törvényjavaslat az önkormányzati természetvédelmi õr jogait és
kötelezettségeit külön törvény szabályozási körébe utalja. A javasolt
módosítás értelmében az önkormányzati természetvédelmi õr alapvetõ
jogosítványait is a természet védelmérõl szóló törvény tartalmazná.
9./A törvényjavaslat 65. § (1) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint
változik:
( A védett természeti területek és értékek jogellenes károsítása,
veszélyeztetése vagy zavarása esetén a természet védelme érdekében a
természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és)
b) [ ha a keresetindításra jogosult, illetve az ügyész keresetindítási jogával
nem él,] a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetõje,
zavarója ellen pert indítani.
Indokolás
A törvényjavaslat a keresetindítást olyan feltételhez köti, amely teljesítése
nehézkes, jogértelmezési és jogalkalmazási problémákat is felvet.
10./ A törvényjavaslat 69. § (1) bekezdésének a felvezetõ mondata az alábbiak
szerint változik:
(1) A központi költségvetés, az elkülönített állami és fejezeti kezelésû
pénzalapokkal összhangban
Indokolás
Az államháztartási törvény nemcsak elkülönített, hanem fejezeti kezelésû
pénzalapot is ismer.
11./ A törvényjavaslat 69. § (2) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(2) A természet védelme céljainak eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet
elsõsorban a központi költségvetésben és a természet védelmét is szolgáló
elkülönített állami és fejezeti kezelésû pénzalapokban, különösen a Központi
Környezetvédelmi Alapban kell biztosítani.
Indokolás
Az államháztartási törvény ismeri a fejezeti kezelésû pénzalapokat is. A
Központi Környezetvédelmi alapot jelentõsége miatt indokolt kiemelni.
12./ A törvényjavaslat 78. § (2) bekezdése az alábbiak szerint változik:(2) A
jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket - ha az nem
áll állami tulajdonban - az arra feljogosított hatóság, ennek hiányában az
igazgatóság határozattal elkobozza.
IndokolásA törvényjavaslat értelmében a védett természeti értékek nagy része
állami tulajdonban áll. Mivel a kobzás - az elkobzást kimondó határozat
jogerõre emelkedésével egyidejûleg - állami tulajdonszerzést eredményez ,
indokolt a törvényjavaslat módosítása. Tulajdonváltozás csak akkor következik
be, ha nem áll állami tulajdonban a természeti érték.
13./ A törvényjavaslat 80. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:(4) Ha
a természetvédelmi bírságota/ az igazgatóság szabta ki, akkor a Központi
Környezetvédelmi Alap természetvédelmi célokat szolgáló részének,b/ a jegyzõ
szabta ki (80.§ (2) bekezdés), akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja,
vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének (62. §(3)
bekezdés)bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik
környezetvédelmi alappal, akkor a b/ pontban foglalt bevétel nem illeti meg.
(5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetõjogi, a szabálysértési, a
kártérítési felelõsség, valamint a tevékenység korlátozására,
felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség
teljesítése alól.IndokolásAz államháztartási törvény rendelkezései értelmében
rendelkezni kell arról, hogy a bevétel (bírság) a költségvetés mely
alrendszerét illeti. Errõl a törvényjavaslat nem rendelkezik, a módosítás ezt
kívánja pótolni.
14./ A törvényjavaslat 81. § (1) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(1) Aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági
elõírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346. §-
aiban [(1) bekezdésében] foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni.
Indokolás
Szövegpontosítás.
15./ A törvényjavaslat 82. (1) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(1) E törvény a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg
a természetvédelemrõl szóló 1982.évi 4. törvényerejû rendelet, valamint [-
a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -] a végrehajtásáról szóló az
58/1986.(XII.10.)MT rendelettel, a 26/1987.(VII.30.)MT rendelettel, a
88/1990-(V.30.)MT rendelettel, a 24/1992.(I.28.) Korm. rendelettel, továbbá
a 71/1994.(V.7.)Korm. rendelettel módosított 8/1982.(II.15.) MT rendelet (a
továbbiakban: Tvhr.) hatályát veszti.
Indokolás
Ha a természetvédelmi õrök jogállását e törvényjavaslat rendezi, szükségtelen
a kivételes és átmeneti szabályra utalás.
16./ A törvényjavaslat 82. § (6) bekezdés elsõ mondata az alábbiak szerint
változik:(6) Az ([3] 5) bekezdés szerinti országos jelentõségû védett
természeti területek jegyzékét a miniszter közzéteszi.
Indokolás
Szövegpontosítás, az utalás csak a törvény hatálybalépése elõtt védetté
nyilvánított természeti területekre vonatkozhat.
17./ A törvényjavaslat 82. § (7) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(7) Az ([3] 5) bekezdés alapján létesített védett (fokozottan védett)
természeti területekre - ha a védetté nyilvánítást kimondó határozat, vagy
jogszabály szigorúbb szabályokat nem állapít meg - e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
Indokolás
Szövegpontosítás.
18./ A törvényjavaslat 83. §-a az alábbiak szerint változik:
(1) A szabálysértésekrõl szóló, többször módosított 1968. évi I. törvény ( a
továbbiakban: Sztv.) az alábbi 32/A. §-sal egészül ki:
"32/A. §
Természetvédelmi szabálysértés esetén elsõ fokon a nemzeti park igazgatóság,
illetve természetvédelmi igazgatóság, másodfokon a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium jár el."
(2) Az Sztv. [szabálysértésekrõl szóló, többször módosított 1968. évi I.
törvény] 39. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság
illetékességét az elkövetés helye alapozza meg, ha ez nem állapítható meg,
vagy az elkövetés több igazgatóság mûködési területén történt, a Budapesti
Természetvédelmi Igazgatóság jár el elsõ fokon."
(3) Az Sztv. [szabálysértésekrõl szóló, többször módosított 1968.évi I.
törvény] az alábbi 116/[C]D. §-sal egészül ki:
"116/[C] D. §
Természetvédelmi szabálysértés
(1) Aki
(a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött
tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytõl,
hozzájárulástól eltérõ módon végez vagy végeztet, bejelentési
kötelezettségének nem tesz eleget,
(b) természeti területen - beleérve a védett természeti területet - a
természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethetõ tevékenységet folytat;
szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik,
tiltott módon közlekedik engedély nélkül tüzet rak,
(c) védett elõ szervezet egyedét, származékát barlangi képzõdményt
jogellenesen elpusztít, megrongál, illetõleg védett állatfaj egyedét
élettevékenységében jelentõs mértékben zavar,
(d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
feltéve, hogy a cselekmény nem bûncselekmény ötvenezer [200.000] forint
pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetõjére a
természetvédelmi õr, valamint a természetvédelmi hatóság részérõl eljáró és
erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A nemzeti park, illetve természetvédelmi igazgatóság a jogellenesen
birtokban tartott védett növény- és állatfaj egyedét, annak bármely
fejlõdési alakjában, származékában a védett ásványi képzõdményt, illetve
barlangi képzõdményt határozattal elkobozza.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, fokozottan védett
természeti terület és érték esetében is, ha a cselekmény nem
bûncselekmény."
Indokolás
A hatályos szabálysértési törvény 17. §-a értelmében a szabálysértés miatt
kiszabható bírság felsõ határa ötvenezer forint. A módosító javaslat az Sztv-
vel való összhang megteremtését szolgálja. A 116/C. tényállás a "nemzeti
jelkép jogosulatlan használata" szabálysértésrõl rendelkezik.
19./ A törvényjavaslat 85. § a/ pontja az alábbiak szerint változik:
(Felhatalmazást kap a )
a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 7. § (3) bekezdésében, 10.§ (1)
bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, [57. § (2)
bekezdésének elsõ fordulatában,] 59. § (4) bekezdésének elsõ mondatában, 63. §
(3) bekezdésében, 71.§ (3) bekezdésében, 72.§(3) bekezdésében, 73. § (2)
bekezdésében, 80.§ (4) bekezdésében,
Indokolás
A 7. pontban javasolt módosítással összefüggõ szövegpontosítás.
Budapest, 1996. május 16.
Dr. Baráth Etele
elnök