ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
az országgyûlési határozati
javaslat szövegéhez
dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Magyar
Köztársaság Alkotmányának szabályozási elveirõl szóló H/2252.. számú
országgyûlési határozati javaslathoz a következõ
módosító javaslatokat
terjesztem elõ:
1. A határozati javaslat mellékletében az alkotmány preambulumát a következõ
szöveggel javasolom kiegészíteni:
/AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMA/
"Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezõen
utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság
állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; az
alkotmányosság egyetemes értékeire; az emberi és az állampolgári jogokra, ezek
védelmére; a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartására[.] ; a
demokrácia érvényre juttatására, kiszélesítésére, a jogok demokratikus
gyakorlására irányuló törekvésre."
Indokolás
Az alaptörvény jelentõsége megköveteli, hogy a preambulum a lehetõ
legteljesebb körben vázolja fel a törvény célját.
2. A határozati javaslat I. rész 2. pont (1) bekezdésének a kiegészítését
javasolom a következõ szöveggel:
"(1) Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a
hatalmat elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja; az alkotmányban,
illetõleg törvényben meghatározott esetben azonban népszavazást kell,
illetõleg lehet tartani."
Indokolás
Szükséges, hogy a népszavazásra kerülõ tárgyakat az alkotmány is meghatározza.
3. A határozati javaslat melléklete I. rész 2) pont (3) bekezdése helyébe a
következõ szöveget javasolom:
"(3) [Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy
része nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az
ilyen szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott
döntése szükséges.] Az alkotmány rögzítse, hogy a magyar állam felségjogai
közül melyek nem ruházhatók át nemzetközi szervezetekre. Az átruházható
felségjogokra vonatkozó nemzetközi szerzõdés megkötéséhez valamennyi
országgyûlési képviselõ kétharmadának szavazatával meghozott döntés szükséges.
Indokolás
A jelenlegi megoldás helyett célszerûbb azoknak a jogoknak a nevesítése,
melyeket nem lehet nemzetközi szervezetekre átruházni.
4. A határozati javaslat melléklete I. rész 5) pont (1) bekezdése a következõk
szerint egészül ki:
"(1) Az alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõ
tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság megszerzésének,
keletkezésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi meg az a
személy, akinek bármelyik szülõje magyar állampolgár, vagy aki Magyarország
területén születik, és a szülei Magyarország területén élõ hontalanok, vagy
ismeretlenek. Az állampolgárság honosítás és visszahonosítás útján történõ
megszerzésekor a kérelmezõk között a magyar származásúak számára kedvezõbb
feltételek biztosíthatók."
Indokolás
Az állampolgárságra vonatkozó jelenlegi jogi szabályozást is figyelembe véve
szükséges a jelzett pontosítások végrehajtása, kiegészítése, ugyanis vannak
államok, melyek nem teszik lehetõvé a külföldön élõ állampolgárok külföldön
született gyermeke számára a leszármazással történõ állampolgárság-szerzést.
Igy a gyermek hontalan lesz, holott szülei rendelkeznek állampolgársággal.
5. A határozati javaslat melléklete I. rész 6) pont (1) bekezdése a következõ
szöveggel egészül ki:
"(1) Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és
leírását, továbbá utaljon a Himnuszra, valamint a Szózatra, mint jelképre."
Indokolás
A Szózat, mint jelkép a gyakorlatban már bevonult az állam jelképei közé.
6. A határozati javaslat melléklete II. rész címe a következõk szerint
módosuljon:
"[AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK] EMBERI JOGOK. ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS
KÖTELESSÉGEK."
Indokolás
Zavaró az összefoglaló cím, az elidegeníthetetlen, állampolgárságtól,
lakóhelytõl független emberi jogok és az állampolgári jogok szétválaszthatók.
Kimondható, hogy az állam az emberi jogot minden embernek, az állampolgári
jogokat pedig az állampolgárainak bizotsítja. A külföldieknek is
"korlátozásokkal" biztosíthatók állampolgári jogok, ha magyar joghatóság alá
tartoznak.
7. A határozati javaslat melléklete II. rész 1. fejezet f) pont (1) bekezdés
fé) alpontja a következõk szerint módosul:
"fé) a magánélet, magántitok sérthetetlenségének jogát[a: magánélethez való
jogot csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének indokával]
csak törvényben meghatározott olyan esetekben lehet korlátozni[;] , amikor az
ország szuverenitásának védelme a nemzetbiztonság, a közbiztonság, vagy az
ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bûncselekmény megelõzése, a
közegészség, vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságának
védelme érdekében szükséges."
Indokolás
A pontosítást az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével való összhang
megteremtése teszi szükségessé.
8. A határozati javaslat melléklete II. rész 1. fejezet f) pont (1) bekezdés
fq) alpontja a következõk szerint módosul:
"fq) a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához való jog, amelynek
korlátja az államtitok és a szolgálati titok."
Indokolás
A kiegészítést a jelenleg hatályos korszerû szabályozással való összhang
bizotsítása teszi szükségessé.
9. A határozati javaslat melléklete II. rész 2. fejezet (2) bekezdésének ba)
alpontja a következõkkel egészül ki:
/a feltételek a következõk/
"ba) a rendkívüli állapotot, szükségállapotot és a veszélyhelyzetet
hivatalosan ki kell hírdetni;"
Indokolás
A veszélyhelyzetet a Kormány állapítja meg és rendeleti úton hírdeti ki. (V.
rész. Rendkívüli helyzetek, c) pont (3) bekezdés)
10. A határozati javaslat melléklete III. rész, 1. fejezet, e) pontja a
következõk szerint módosul:
"e) A Kormány és az önkormányzatok jelenleg is külön felhatalmazás nélkül
alkothatnak rendeletet közvetlenül az alkotmány alapján törvényben nem
szabályozott viszonyok rendezésére[.], továbbá törvény végrehajtásának
részletes szabályairól. Ezt a szabályozási autonómiát továbbra is bizotsítani
kell részükre. A miniszter azonban ilyen jogkörrel ne rendelkezzék, miniszteri
rendelet csak törvényi vagy kormányrendeleti felhatalmazáson alapulhat.
Indokolás
A Kormánynak az alkotmányban adott felhatalmazása végrehajtási rendelet
megalkotására változatlanul megmarad. A jogszabályszerkesztés során - azonban
a módosító javaslat elfogadásával - elkerülhetõvé válik az alkotmányra, mint
felhatalmazó szabályra való hivatkozás.
11. A határozati javaslat melléklete IV. rész 2. fejezet a) pontja a következõ
új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Meg kell határozni az Országgyûlés rendelkezési jogkörét, ennek
tartalmát. Az Országgyûlés rendelkezési jogkörére vonatkozó részletes
szabályokat külön fejezet tartalmazza."
Indokolás
Az Országgyûlés rendelkezési joga kétirányú. Jelenti egyfelõl az irányítási
jogkört, másfelõl az egyedi aktusok kibocsátásának jogát. A külön fejezetben
az ezekre irányadó részletes szabályokat kell megfogalmazni, tartalmilag
különös figyelmet fordítva arra a tényre - egyben garanciális szabályra - hogy
a fegyveres erõk minden idõszakban folyamatos "polgári" irányítás alatt
állnak.
12. A határozati javaslat IV. rész 2. fejezet d) pontja (2) bekezdése a
következõk szerint módosul:
"(2) Az alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható
tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet) [, de lehetõséget kell
adni arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bõvítse]."
Indokolás
A népszavazásra bocástható tárgykörök fontosságára tekintettel szükséges, hogy
azokat teljeskörûen az alkotmány rögzítse.
13. A határozati javaslat melléklete IV. rész, 3. fejezet b) pont (2)
bekezdése a következõk szerint módosul:
"(2) ...A honvédelemmel kapcsolatban a fõparancsnoki jogkör megmarad. [, de ez
a Magyar Honvédségre korlátozódik. A rendkívüli helyzetekben is változik az
elnök szerepe: a rendkívüli állapotot és a szükségállapotot az Országgyûlés
akadályoztatása esetén továbbra is a köztársasági elnök hírdeti ki, de a
Honvédelmi Tanács szerepének és összetételének módosulása folytán az államfõ
nem lesz tagja e testületnek, és szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel
történik majd az operatív szabályozás.]
Indokolás
A köztársasági elnöknek a rendkívüli helyzetekkel összefüggõ, továbbá a
honvédelemmel kapcsolatos jogköreit nem indokolt a korábbi szabályozáshoz
képest alapjaiban megváltoztatni.
14. A határozati javaslat melléklete IV. rész, 5. fejezet b) pontja (1)
bekezdését a következõk szerint javaslom módosítani:
"(1) Rögzíteni kell az arányos közteherviselés elvét, azaz hogy minden, a
Magyar Köztársaság..."
Indokolás
A közteherviselés arányosságának elvét az alkotmánynak rögzítenie kell.
15. A határozati javaslat melléklete IV. rész 6. fejezet címe a következõk
szerint módosul, a fejezet a) pontja a következõ (1) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a bekezdések számozása értelemszerûen változik, továbbá az (1),
(2) és a (4), (5) bekezdések szövege a következõk szerint módosul:
"6. fejezet [a katonai és a rendvédelmi szervek] A honvédelem, a
nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme."
- "(1) Az új alkotmány rendelkezzen arról, hogy a Magyar Köztársaság
szuverenitásának, ezen belül honvédelmének és nemzetbiztonságának, valamint
közbiztonságának védelme az egész nemzet ügye. A fegyveres erõk békében és
háborúban egyaránt folyamatos polgári irányítás állnak."
- "(1) Az alkotmány rendelkezzen a honvédelemrõl, a [közrend és a] a
nemzetbiztonság és a közbiztonság védelmérõl [, valamint a
katasztrófavédelemrõl,] és határozza meg [mindhárom] e feladatok tartalmi
elemeit. A felsorolt feladatokat ellátó szervezetek közül az alkotmány
nevesítve szabályozza a fegyveres erõk részeként a magyar honvédséget[,] és a
határõrséget, továbbá a rendõrséget, [továbbá] valamint a nemzetbiztonsági
szolgálatokat és a [egyéb] rendvédelmi szerve[zetekrõl]ket. Valamennyi szerv
feladatairól és irányítási viszonyairól törvény rendelkezzen."
- "(2) A Magyar Honvédség alapvetõ feladata ...erõszakos cselekmények
elhárításában, veszélyhelyzetben közremûködik [segítséget nyújt] rendkívüli
méretû elemi csapás és ipari szerencsétlenség (katasztrófa)] és veszélyhelyzet
elhárításában és a következménye[ine]k felszámolásá[hoz]ban."
- "(4) A határõrség - továbbra is a fegyveres erõk részeként - [feladata]
látja el feladatait, így az államhatár fegyveres õrzésére irányuló [a]
határõrizeti, [a határforgalom ellenõrzése és] a határrendészeti tevékenységet
és a határforgalom ellenõrzését."
- "(5) A rendõrség alapvetõ feladata a bûncselekmények megelõzése,
megakadályozása és felderítése, a közbiztonság és a belsõ rend védelme."
Indokolás
1. A fejezet teljes koncepcionális átgondolása indokolt. Szükséges ugyan az
ország szuverenitásának és közbiztonságának védelmében résztvevõ szervek
pontos alkotmányjogi megfogalmazása, de annak a garanciális szabálynak a
kiemelése mellett, hogy ezek a szervek csak az alkotmány keretei között és
csak az abban foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenykednek.
Hangsúlyos, hogy ezek a szervek - legyenek fegyveres erõk, rendvédelmi
szervek, avagy mások - minden idõszakban polgári irányítás és kontroll alatt
állnak.
2. Nem indokolt változtatni azon a jelenlegi állapoton, amely szerint a
határõrség a fegyveres erõk (katonai szervek) körébe tartozik akkor is, ha
vannak - és kell hogy legyenek - rendvédelmi, rendészeti feladatai. Ilyen
jellegû feladatai a honvédségnek is léteznek, sõt erõsödnek, mégsem
kérdõjelezhetõ meg a jogállásuk.
3. Az alkotmány fejezeti kiemelésének lényege a szuverenitás és a közbiztonság
- ez utóbbiban a veszélyhelyzet elleni védekezés is benne foglaltatik -
védelme. A hangsúly tehát ezen és nem a megvalósító szervezetrendszeren van.
4. A rendõrség feladatainak teljeskörû megfogalmazása igényli a megelõzés
feltüntetését is.
16. A határozati javaslat melléklete IV. rész 8. fejezet c) pontja (3)
bekezdése utolsó mondatának törlését javasolom:
"(3) [A bíró függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.]"
Indokolás
A bíró díjazására vonatkozó kitétel alaptörvénybe történõ iktatása az
alkotmányos értékek lejáratásának tûnik, elvként való kimondása - ha az
alkotmányban rögzített más fontos közintézmény dolgozójánál nem jelenik meg -
elméletileg megmagyarázhatatlan diszkriminációt jelent.
17. A határozati javaslat melléklete IV. rész, 9. fejezet a) pontja (1)
bekezdését javasolom kiegészíteni a követkzõk szerint:
"Az alkotmány rendelkezzen arról, hogy törvény meghatározott eljárási körben
szabályozhatja az ügyész ügydöntõ jogosítványait. Határozza meg továbbá az
ügyészre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, valamint azt, hogy az
ügyész ne lehessen pártnak tagja."
Indokolás
Annak érdekében, hogy az ügyészség alkotmánymódosítás nélkül is elláthsson a
jövõben új feladatot, szükséges a javasolt pontosítás. Ezt indokolja a
szabálysértési joganyag küszöbön álló kodifikációja, amely új szerepet szán az
ügyészségnek. Az ügyész politikamentes, pártatlan, és elfogulatlan
állásfoglalását hivatott bizotsítani az összeférhetetlenségre és a
pártonkívüliségre vonatkozó tilalom.
18. A határozati javaslat melléklete V. rész a) pont (1) bekezdése, a
következõk szerint módosul, továbbá az a) pont egy új (2) bekezdéssel egészül
ki. Az eredeti (2)-(6) bekezdés törlését javasolom.
- "(1) [Az új alkotmányban a rendkívüli helyzetek három formáját, a védelmi
helyzetet, a szükséghelyzetet és a katasztrófahelyzetet kell szabályozni.] Az
új alkotmányban a hatályos alkotmánynak megfelelõen meg kell tartani a
minõsített helyzetekre vonatkozó három kategóriát, úgy mint a rendkívüli
állapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre irányadó szabályokat.
- (2) Az új alkotmányban külön kell rendelkezni a rendkívüli helyzeteket
megelõzõ fenyegetõ, felkészülést biztosító idõszakokról, ennek
megállapításáról és ehhez kapcsolódó - idõszakonként eltérõ tartalmú -
intézkedési jogkörökrõl. A felkészülési idõszakban a Kormány - tételes
korlátokkal meghatározott - jogkörérõl külön szabályok megfogalmazása
szükséges.
Indokolás
Az új alkotmányban meg kell tartani a hatályos alkotmánynak a minõsített
idõszakra irányadó rendelkezéseit. a Honvédelmi Tanács mûködésével
kapcsolatban alkotmányos garanciát nyújt, ha az összetételére, mûködésére
irányadó normák abból az alapállásból indulnak ki, hogy az ilyen minõsített
helyzetekben már az Országgyûlés döntött a hadiállapot kinyilvánításáról.
Ezért a fegyveres erõk, az állami szervek és az ország személy- és
vagyonbiztonságának védelmezése tekintetében koncentrált, egyben katonai
szempontból célszerû és törvényes döntéseket kell - igen rövid idõ alatt -
meghoznia és végrehajtania.
19. A határozati javaslat melléklete V. rész b) pontja, továbbá a c) pont (1)
és (2) bekezdése a következõk szerint módosul:
- b) "A szükséghelyzet fogalma alatt azok a [belsõ eredetû] helyzetek
értendõk, amikor az állam alkotmányos rendje, mûködése, valamint a személy- és
vagyonbiztonság belsõ eredetû erõszakos cselekmények, vagy a veszélyhelyzetet
meghaladó mértékû belsõ eredetû, illetõleg országhatáron túlterjedõ természeti
csapás, ipari baleset miatt súlyos veszélybe kerül.
- c) (1) A [katasztrófa]veszélyhelyzet fogalmát...
- c) (2) A [katasztrófa]veszélyhelyzetet..."
Indokolás
Amennyiben a hatályos alkotmány minõsített idõszaki elhatárolása változatlanul
megmarad, szükséges a szükséghelyzet fogalmának a kiterjesztése. A
katasztrófahelyzet helyett ugyanakkor a veszélyhelyzet fogalmát indokolt
használni.
Budapest, 1996. június 6.
Kaszás Tibor
SZDSZ