1
Módosító javaslat!
az országgyûlési határozati javaslat
mellékletéhez
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Magyar
Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló H/2252.. számú
országgyûlési határozati javaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A határozati javaslat melléklete III. rész a következõképpen módosuljon,
egészüljön ki új 4. fejezettel:
"4. fejezet
A gazdasági-szociális érdekegyeztetés
A gazdasági-szociális érdekegyeztetés rendszere - garanciális okokból -
nyerjen alkotmányos szabályozást."
I n d o k o l á s
A koncepció egyáltalán nem említi az állam érdekegyeztetési kötelezettségét,
illetve az érdekegyeztetés intézményi feltételeit. Ha nem is szükséges, hogy
az alkotmány részletezze az érdekegyeztetés konkrét szervezeti formáit,
azonban az érdekegyeztetés közjogi megalapozása érdekében szükséges, hogy
szóljon az alkotmány a gazdasági-szociális érdekegyeztetésrõl. Az
érdekegyeztetés ugyanis nem azonos a ma mûködõ Érdekegyeztetõ Tanáccsal, más
érdekegyeztetõ fórumok is mûködnek kormányzati részvétellel. Számos európai
alkotmányban ismert megoldás a szociális-gazdasági érdekegyeztetés
rendszerének - garanciális okokból történõ - rögzítése. Megítélésem szerint
azonban elengedhetetlenül szükséges a Kormány felelõsségi körébe tartozó
kérdésekrõl folytatott szociális-gazdasági érdekegyeztetés fogalmának és
lényegének alkotmányban történõ rögzítése. A szociális feladatokat komolyan
vevõ államnak intézményesítenie kell az érdekegyeztetés bizonyos formáit. Ez
már csak a Parlament egykamarás szerkezete miatt is indokolt. Mivel egyébként
is napirenden van az érdekegyeztetés jelenlegi formájának megújítása, jó
alkalom lenne ennek alkotmányos formáját megteremteni.
A módosító indítványom társadalmi megalapozottságának alátámasztásául jelzem,
hogy az elmúlt öt évben a különbözõ társadalmi és civil szervezetek, az
önkormányzati érdekképviseletek elemi erõvel vetették fel, hogy megítélésük
szerint a demokratikus intézményrendszerbõl hiányzik az a fórum, ahol õk az
ország legfontosabb gazdasági és szociális kérdéseirõl érdemben kifejthetik
véleményüket az általuk képviselt társadalmi csoportok érdekében.
Az 1990-es választások után megalakult parlament szinte elsõ döntésével
megszüntette a társadalmi vita intézményét és így azoknak a társadalmi
szervezeteknek, érdekképviseleteknek, amelyek korábban - a jogalkotási
törvényben kapott felhatalmazás alapján - ezen csatornán juttatták el
véleményüket a döntéshozókhoz, ezt követõen már semmilyen törvényes
lehetõségük nem volt erre.
A Kormány formalizált keretek között, meghatározott eljárási szabályok
alapján, a nyilvánosság elõtt egyedül az ÉT-ben tárgyal a munkáltatók és a
munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel. Ezért az ÉT megalakulásától
kezdve az önkormányzatok (a települési, majd késõbb a társadalombiztosításiak
is), a civil szervezetek, szakmai érdekképviseletek folyamatosan
kezdeményezték azt, hogy bõvüljön ki a tripartit érdekegyeztetés és õk is
kapjanak helyet az ÉT asztalánál. Ezeket a kezdeményezéseket - elvi és
gyakorlati alapon - mind ezidáig a szociális partnerek és a Kormány nem
karolták fel.
Megítélésem szerint egy demokráciában, a piacgazdaság viszonyai között
rendkívül fontos lenne, hogy a leglényegesebb gazdasági, szociális és a munka
világát érintõ kérdésekben kialakult, illetve alakuló kapcsolatok - esetleg az
Országgyûlés, de leginkább a Kormány és a társadalom jelentõs rétegeinek
érdekeit megjelenítõ csoportok között - közjogi (alkotmányos) legitimációt
kapjanak és a szociális párbeszéd legfontosabb intézményei természetes
(szerves) részét képezzék az alkotmányos alapintézményeknek.
Nyugat Európa egyes országai ezt a gyakorlatot követik (hozzáteszem, van ahol
alkotmányos rögzítés nélkül, természetes módon mûködik e rendszer).
Mindenesetre Olaszországban (1957-tõl), Franciaországban (1925-tõl),
Spanyolországban (1992-tõl), Portugáliában (1991-tõl), Belgiumban (1948-tól)
és más földrészeken is hosszabb-rövidebb ideje - alkotmányban szabályozott
módon - mûködnek a gazdasági és szociális tanácsok, melyeknek mára már
világszervezetük is alakult. 1995. májusában Portugáliában tartották
találkozójukat, amelyen magyar delegáció is résztvett.
Végezetül megerõsítem, hogy a tárgykör alkotmányos rendezését az EU-hoz
történõ csatlakozásunk dimenziójában is érdemes számításba venni.
Budapest, 1996. június 6.
Csizmadia László Bihari Mihály
országgyûlési képviselõ
Egerszegi László