ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
az országgyûlési határozati javaslat
mellékletéhez
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Magyar
Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló H/2252.. számú
országgyûlési határozati javaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1./ A határozati javaslat melléklete III. rész 1. fejezet d) pontja elsõ
bekezdése
az alábbiak szerint módosul, illetõleg az elsõ bekezdés helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
["d) Az Országgyûlés törvényalkotási hatáskörét az alkotmány állapítja meg. Az
új alkotmányban meghatározandó tárgykörök kizárólagos törvényalkotási tárgyak
olyan értelemben, hogy ezekben a tárgykörökben más jogszabály csak a törvény
végrehajtására alkotható. A kizárólagos törvényalkotási tárgykörökben törvény
határozza meg a jogintézmény tartalmát, garnciáit, korlátait. Ez a szabályozás
nem korlátozza az Országgyûlést abban, hogy a nevesített tárgykörökön felül
bármely tárgyban törvényt alkosson."]
"d) Az Országgyûlés törvényalkotási hatáskörét feltétlenül az alkotmányban
kell meghatározni. Az új alkotmányban meghatározandó tárgykörök kizárólagos
törvényalkotási tárgyak olyan értelemben, hogy ezekben a tárgykörökben más
jogszabály csak a törvény végrehajtására alkotható. A kizárólagos
törvényalkotási tárgykörökben törvény határozza meg a jogintézmény tartalmát,
garanciáit, korlátait. Ez a szabályozás nem korlátozza az Országgyûlést abban,
hogy a nevesített tárgykörökön felül bármely tárgyban törvényt alkosson. A
kizárólagos törvényhozási tárgyak az alábbiak:
1./ Alkotmány elfogadása és módosítása.
2./ Az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi képviselõ testületek
tagjainak és a polgármestereknek a választása, valamint jogállása.
3./ Az állampolgárság.
4./ A népszavazás.
5../ A rendkívüli helyzetek idején alkalmazandó részletes szabályok, a
fegyveres erõk feladatai és a rájuk vonatkozó részletes szabályok.
6./ A rendõrségrõl és a nemzetbiztonsági szolgálatról szóló részletes
szabályok.
7./ Az Alkotmánybíróságról szóló részletes szabályok.
8./ Az országgyûlési biztosokról szóló részletes szabályok.
9./ A helyi önkormányzatokról szóló részletes szabályok, beleértve a helyi
önkormányzati jogokat és kötelezettségeket is.
10./ A bíróságokról szóló részletes szabályok.
11./ Az ügyészségre vonatkozó szabályok.
12./ A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállására, díjazására, továbbá
felelõsségre vonására vonatkozó részletes szabályok.
13./ A jogalkotás rendje.
14./ A Magyar Köztársaság címere, zászlaja, és azok használata.
15./ A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályok az ország
biztonságát fenyegetõ helyzetekben.
16./ Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíja és a költségtérítés összege,
valamint kedvezményeik köre.
17./ A köztársasági elnök tiszteletdíja, az õt megilletõ költségtérítés
összege, valamint kedvezményei.
18./ A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökségre, vezetõikre, továbbá a
kereskedelmi rádióra és televízióra vonatkozó szabályok a tájékoztatási
monopólium megakadályozása érdekében.
19./ A pártok mûködése és gazdálkodása.
20./ A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai.
21./ A menedékjog.
22./ A sztrájkjog.
23./ A honvédelmi kötelezettség.
24./ Az állam kizárólagos tulajdona, valamint kizárólagos gazdasági
tevékenységének köre.
25./ A tulajdon kisajátításának esetei és feltételei.
26./ A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolása, a Kormány hatáskörébe
tartozó feladatok meghatározása.
27./ A helyi adók fajtái kereteinek meghatározása.
28./ A helyi képviselõtestület szervezete és mûködési rendje kereteinek
meghatározása.
29./ A polgármester államigazgatási feladattal és hatáskörrel való
felruházása.
30./ A büntetõ és a polgári peres eljárás, valamint az államigazgatási, végül
a szabálysértési eljárás.
31./ A bûncselekmények, a büntetések és a büntetésvégrehajtás meghatározása.
32./ A magánszemélyek és jogi személyek vagyoni viszonyai.
33./ Az adó és az adó jellegû kötelezettségek.
34./ A központi költségvetés és az államháztartás rendje.
35./ A munkaviszony és a munkavédelem alapvetõ kérdései.
36./ A Magyar Nemzeti Bank
37./ Az Állami Számvevõszék
38./ A Magyar Tudományos Akadémia
39./ Az ügyvédekre vonatkozó szabályok"
2./ A határozati javaslat melléklete III. rész 1. fejezet d) pont második
bekezdése az alábbiak szerint módosul, illetõleg a bekezdés helyébe az alábbi
szöveg lépjen:
["Fenntartandó a minõsített többséggel - a jelen lévõ képviselõk kétharmadának
szavazatával - elfogadandó törvények kategóriája, de a jelenleginél jóval
szûkebb körben. A minõsített többségû döntéshozatal követelményét kizárólag az
alkotmány írhatja elõ. Az ide tartozó törvények listája az alkotmány
normaszövegének ismeretében véglegesíthetõ."]
"Fenntartandó a minõsített többséggel - a jelen lévõ képviselõk kétharmadának
szavazatával - elfogadandó törvények kategóriája, de a jelenleginél jóval
szûkebb körben. A minõsített többségû döntéshozatal követelményét kizárólag a
legfontosabb alkotmányos tárgykörök, intézmények illetõleg szervezetek
tekintetében szükséges elõírni. Az e körben javasolt szabályozási tárgyköröket
a törvényhozási tárgykörök listájának a koncepció elõzõ bekezdése 1./-12./
pontja tartalmazza".
I n d o k o l á s
A koncepciókészítés, az elvi tisztázás idején szükséges meghatározni
kizárólagos törvényhozási tárgyköröket, amely az Országgyûlés törvényalkotási
hatásköre és a Kormány rendeletalkotási hatásköre között meghúzza a kívánatos
határt. Ugyancsak az elvi tisztázás idején szükséges a megfelelõ szintre
szûkíteni a minõsített többséggel megalkotandó törvények körét. E kettõs
igényt szinte az összes parlamenti párt közjogi programja ugyan úgy
tartalmazta, mint a koalíciós megállapodás, valamint a kormányprogram. A
kitapintható konszenzus ellenére a koncepció alkotás bizottsági szintjén
elmaradt e két ügy szakmai rendezése. A módosítási javaslat az elvi tisztázás
igényének tesz eleget, egyidejûleg biztonsággal elhatárolja az Országgyûlés és
a Kormány mozgásterét.
A módosító javaslat logikája szerint egyes tárgykörök közvetlenül az
alkotmányban kerülnek szabályozásra - mint pl. a koncepció szellemének
megfelelõen az alapjogok -, ezek után tételesen meghatározásra kerül az
Országgyûlés törvényalkotási hatásköre, és e körön belül leszûkítve kerül
taxatíve felsorolásra az a néhány legfontosabb tárgykör, amely az
Országgyûlésben minõsített elfogadáshoz kötött.
Budapest, 1996. június 6.
országgyûlési képviselõ