ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló, H/2252.. számon
benyújtott országgyûlési határozati javaslathoz
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztünk elõ.
1.
A határozati javaslat mellékletében az I. rész 3. pontjának (3) bekezdése a
következõképpen egészül ki:
"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az
állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok, védelmére,
tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági, testi és
szel-lemi jólétének biztosítására, az állam szociális feladata-inak
ellátására."
Indokolás
Lasd a 3. pont indokolasat.
2.
A határozati javaslat mellékletében a II. rész, 1. fejezet f) pontjának (1)
bekezdése a következõ új fá) alponttal egészül ki, a további pontok jelölése
értelemszerûen változik:
/Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó ala-nyi jogok:/
"fá) a biztonságos, egészséget nem veszélyeztetõ környe-
zethez való jog;"
Indokolás
Lasd a 3. pont indokolasat.
3.
A határozati javaslat mellékletében a II. rész, 1. fejezet g) pontja (2)
bekezdésének ge) alpontja elmarad, a további alpontok jelölése értelemszerûen
változik:
/Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotásá-ra, illetve
intézmények kialakítására irányuló állami kö-telezettségvállalásként
megfogalmazható emberi jogok a kö-vetkezõk:/
"[ge) a biztonságos környezet kialakítása és védelme;]"
Indokolás
Az alkotmány nem csak jogi dokumentum, hanem társadalmi-politikai okmány is,
ezért lehetnek benne nem normatív jellegû kitételek is.
- Ha azonban ezek az elõírások nem az alanyi jogok megerõsítését
szolgálják, nem azok garanciáit jelentik, akkor az alanyi jogok
érvényesítésének lehetõsége gyengül, és e nem normatív elõírások jelszóvá
degradálódnak.
- Ha egyes jogok, így a szociális és a környezeti jogok államcélként,
általános állami önkötelezésként kerülnek rögzítésre, akkor kiesik az
alkotmánybírósági kontroll lehetõsége, mert a kormányzat bármikor hivatkozhat
arra, hogy most nincsen ereje e jogok érvényesítésére, vagy egy cél elérése
érdekében átmenetileg szükség van az ellátások akár teljes mértékû megvonására
is.
A szociális és környezeti jogok alanyi jogként egyáltalán nem
érvényesíthetetlenek, illetõleg éppen úgy érvényesíthetõk vagy nem
érvényesíthetõk mint államcélként. Az érvényesítési nehézségek lekûzdésének
nem az az útja, hogy nem válnak alanyi joggá, hanem ezen belül az állami
szerepvállás anyagi mértékét kell rögzíteni - megtartva az alkotmánybírósági
és egyéb szervezeti kontroll lehetõségét.
4.
A határozati javaslat mellékletében a II. rész, 1. fejezet g) pontja (2)
bekezdésének ge) alpontja a következõképpen módosul:
/Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotásá-ra, illetve
intézmények kialakítására irányuló állami kö-telezettségvállalásként
megfogalmazható emberi jogok a kö-vetkezõk:/
"ge) a biztonságos, [egészséges] egészséget nem veszé-
lyeztetõ környezet kialakítása és védelme;"
Indokolás
A határozati javaslat mellõzi a jelenleg hatályos Alkotmány 18. §-ában megfo-
galmazott alanyi emberi jogok elismerését: a Magyar Köztársaság elismeri és
érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez; illetve a 70/D. § (1)
be-kezdésében kinyilvánított célt: sem az elvekkel, célokkal foglalkozó
fejezet, sem az emberi és állampolgári jogok felsorolása nem tartalmazza, hogy
a Magyar Köz-társaság területén élõknek joguk volna a lehetõ legmagasabb
szintû testi és lelki egészséghez.
Ha ezek az elvek nem jelennek meg határozottan lagalább az állam
teherbíróképes-ségével arányos kötelezettségek sorában, akkor ez ellentétes
lesz az európai jogszabályok irányában folyamatban lévõ harmonizációs
erõfeszítésekkel, gátolja a szükséges együttmûködés megvalósítását,
megnehezítheti az EU iparával való megfeleltetést, a magyar árukínálat
megjelenését a szigorú környezetvédelmi feltételek között termelõ országok
piacán.
Ez azért is súlyos következménnyel járhat, mert az állampolgárok egyre
pozitívabban viszonyulnak az egészséges környezethez való jogukhoz, továbbá az
Alkotmány-bíróság is kinyilvánítottan kiemelkedõ jelentõséget tulajdonít e jog
érvényesülésének. A 996/G/1990.. AB határozat szerint az egészséges
környezethez való jog - 18. § - állami környezetvédelmi feladatkénti
megjelenítése - 70/D. § (1) bek. - nem értelmezhetõ ezen jog korlátozásaként.
A 27/1995. (V. 15.) AB határozat szerint pedig: éppen ezen alapvetõ jogra
tekintettel a hatóság a jogszabály elõírásától való eseti eltérést akkor
alkalmazhat, ha ezáltal (mûszaki vagy egyéb intézkedések révén) legalább a
jogszabályban biztosítottal azonos értékû állapot (a megfelelõ környe-
zetbiztonság) megteremthetõ.
Az állampolgárok testi jólétének alapvetõ alkotmányos elvébõl vezethetõ le az
egészséges élethez és az egészséget nem veszélyeztetõ környezethez fûzõdõ ál-
lampolgári jog.
Az életközösségek életében, az ökológiai rendszerekben, így az ember vonatko-
zásában sem használató, mert értelmezhetetlen az "egészséges környezet" jelzõs
szerkezet. Az "egészség" kifejezés csak az ember esetében nyerhet értelmet,
ezért a környezet csak olyan lehet amely az embert nem veszélyezteti, nem
károsítja.
5.
A határozati javaslat mellékletében a II. rész, 1. fejezet g) pontjának (2)
bekezdése a következõ új gh) alponttal egészül ki:
/Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotásá- ra, illetve
intézmények kialakítására irányuló állami kö-telezettségvállalásként
megfogalmazható emberi jogok a kö-vetkezõk:/
"gh) a kultúrális értékekkel és a természeti erõforrások-
kal való okszerû, célszerû és takarékos gazdálkodás,
a természet egységének, folyamatainak és sokfélesé-
gének megõrzése;"
Indokolás
Lasd a 7. pont indokolasat.
6.
A határozati javaslat mellékletében a II. rész, 1. fejezet g) pontja a
következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok érvényesítésé-hez az
állampolgároknak és közösségeiknek joguk van a meg-bízható, teljes és idõben
nyújtott információhoz."
Indokolás
Lasd a 7. pont indokolasat.
7.
A határozati javaslat mellékletében a II. rész, 1. fejezet g) pontja a
következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok érvényesülését az állampolgárok és
közösségeik kötelesek elõsegíteni."
Indokolás
A határozati javaslat nem tartalmazza a hatályos Alkotmány 70/D. § (2)
bekezdésében megfogalmazottakat, miszerint a lehetõ legmagasabb szintû testi
és lelki egészséghez való jogot az állam - többek közt - az épített és a
temészetes környezet védelmével valósítja meg. Ezért a jelenlegihez képest
szûkítõ rendelkezések nem teszik lehetõvé az élet természeti alapjainak
védelmét, a véges javakkal való gazdálkodás intézményének kiépítését,
fenntartását, valamint nem biztosítja a kultúrális környezet megóvását. Az
egészséges, illetõleg az egészséget nem veszélyeztetõ környezet elõírásából
még nem vezethetõ le a nemzeti vagyon e célból történõ megõrzésének
szükségessége, pedig az ember egészsége hosszú távon csak úgy biztosítható, ha
az élõvilág, a biológiai sokféleség fennmaradásához, a szárazföld, a vizek és
a légtér, az épített környezet oltalmához, a fenntartható fejlõdés eléréséhez
szükséges természei javakkal való gazdálkodáshoz létfontosságú jogi alap
megfogalmazásra kerül. Ez túlmutat az egészséges, az egészséget nem
veszélyeztetõ környezet elvén.
Az egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott (harmonikus) környezethez való
jogot "harmadik generációs jogként" valamennyi legújabb (az ún. szocialista
államrendszer bukása után keletkezett) alkotmány tartalmazza a szociális-,
egészségügyi jogok között. A környezet védelmét nem csak állami feladatnak
tekintik, hanem állampolgári kötelességnek is. Kimondják a környezet
állapotáról, s ennek az állapotnak az okairól és következményeirõl szóló
teljes és idõben nyújtott információkhoz való jogot is. Megfontolandó e
kötelezettségek kiterjesztése a többi állami kötelezettségvállalásként
megfogalmazott jogra is.
8.
A határozati javaslat mellékletében a VI. rész, 2. fejezetének (1) bekezdése a
következõképpen módosul, vagy kiegészül:
A)
"(1) Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jo-gok országgyûlési
biztosáról, általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek
országgyûlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról és a
környezetvédelmi biztosról. Az országgyûlési biztosokat a köztársasági el-nök
javaslatára az Országgyûlés választja meg hat évre, a képviselõk kétharmadának
szavazatával. Az országgyûlési biztosok egy alkalommal újraválaszthatók."
B)
"(1) Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jo-gok országgyûlési
biztosáról, általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek
országgyûlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyûlési
bizto-sokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés vá-lasztja meg
hat évre, a képviselõk kétharmadának szavaza-tával. Az országgyûlési biztosok
egy alkalommal újravá-laszthatók. Az Országgyûlés egyes alkotmányos jogok
védel-mére külön biztost is választhat."
Indokolás
Mint a határozati javaslat indokolásból kitûnik, az a mai törvényes helyzetet
kívánja rögzíteni, és a hatályos Alkotmánnyal ellentétben nem hagy lehetõséget
"külön biztos" megválasztására. Ezért most alaposan meg kell fontolni a
környezetvédelmi biztos intézményének megteremtését, vagy pedig továbbra is
fenn kell tartani a lehetõséget "külön biztos" választásra.
Az Országgyûlés kezében fontos eszköz meghatározott alapjogok védelmére, egyes
intézmények ellenõrzésére a nemzetközileg is bevált, mással nehezen
helyettesítõ intézmény. Ezért nem célszerû megkötni a jogalkotók kezét. Egyes
területeken kialakuló jogvédelmet igénylõ helyzet szükségessé teheti a
munkamegosztás jelenlegitõl eltérõ alakítását. Így az sem látszik
szükségszerûnek, hogy az adatvédelmi biztosra távlatilag is szükség lesz,
ezért elegendõ két ombudsmant alkotmányosan "bebetonozni" és az intézményt
nyitottá kell tenni.
Budapest, 1996. junius 6.
Dr.Kiss Róbert
SZDSZ