________________________

BIZJELEN\H2252RES.DOC

H/2252/256.. szám

Az Országgyûlés

Alkotmány-elõkészítõ bizottságának

a j á n l á s a

a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló H/2252.. sz.

országgyûlési határozati javaslat

r é s z l e t e s

vitájához

T A R T A L O M J E G Y Z É K :

A határozati javaslat..................................... 2.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK.............................. 2.

PREAMBULUM.................................................. 4.

I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.......................... 5.

1.) pont............... Az állam megnevezése, az államforma 6.

2.) pont.................................... A szuverenitás 7.

3.) pont............... Alapvetõ alkotmányos elvek és célok 12.

4.) pont................................. Az állam területe 20.

5.) pont................................. Az állampolgárság 20.

6.) pont................................ Az állami jelképek 23.

II. RÉSZ..................AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK 25.

1. fejezet...................Az emberi és állampolgári jogok 25.

2. fejezet.Az emberi és állampolgári jogok korlátozása és felfüggesztése

66.

3. fejezet.Az emberi és állampolgári jogok alkotmányos biztosítékai 70.

III. RÉSZ..........................JOGRENDSZER, JOGALKOTÁS 70.

1. fejezet....................................A jogszabályok 70.

2. fejezet.............................A jogalkotási eljárás 73.

3. fejezet..........A nemzetközi jog és a belsõ jog viszonya 74.

IV. RÉSZ..........................................AZ ÁLLAM 75.

1. fejezet...........................A választások szabályai 75.

2. fejezet...................................Az Országgyûlés 79.

3. fejezet..............................A köztársasági elnök 85.

4. fejezet.......................A Kormány és a közigazgatás 89.

5. fejezet....................................A közpénzügyek 102.

6. fejezet................A katonai és a rendvédelmi szervek 111.

7. fejezet.................................Az önkormányzatok 119.

8. fejezet..............................A bírósági szervezet 125.

9. fejezet......................................Az ügyészség 139.

V. RÉSZ. RENDKÍVÜLI HELYZETEK............................. 145.

VI. RÉSZ...................................ALKOTMÁNYVÉDELEM 150.

1. fejezet...............................Az Alkotmánybíróság 153.

2. fejezet......Az állampolgári jogok országgyûlési biztosai 154.

3. fejezet......................Az alkotmány megváltoztatása 156.

VII. RÉSZ................ZÁRÓ- ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 157.

- 1 -Tisztelt Országgyûlés!

Az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ bizottsága megvitatta "a Magyar

Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl" szóló, H/2252.. számon

beterjesztett országgyûlési határozati javaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott

H/2252/2-247.,H/249.-255. számú módosító javaslatokat.

Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság, mint az országgyûlési határozati

javaslat elõterjesztõje a benyújtó levélben jelezte, hogy "a határozati

javaslat elfogadásához az Alkotmány 24. § (3) bekezdése értelmében az

országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges".

Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a módosító javaslatokról az ajánlás

szerint foglalt állást.

Dr. Dornbach Alajos, dr. Fodor Gábor, dr. Hack Péter és dr. Szigethy

István képviselõk a H/2252/91.., H/97.. sz., dr. Bihari Mihály képviselõ a

H/2252/210. sz. módosító javaslatának az I. Rész 2.) pont (3) bekezdésére

vonatkozó részét, a H/2252/218.-2. sz., dr. Salamon László képviselõ a

H/2252/90-12., -29. sz., dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a

H/2252/19..,H/20.., H/29.. sz., dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky

György és dr. Varga László képviselõk a H/2252/161. sz., dr. Deutsch Tamás

képviselõ a H/2252/84.. sz., dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a H/2252/188.,

/194., /197. számú módosító javaslatukat visszavonták.

Megjegyzés: Az ajánlás-tervezet az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ

bizottságának titkársága által AEB/245/4/1996. számon kiadott Segédlet

alapján készült, amely a szabályozási elvek egyes részeit - a könnyebb

kezelhetõség érdekében - szám- és betûjellel látta el. (Az elfogadott

határozat a szám- és betûjeleket már nem fogja tartalmazni.)

Megjegyzés: Az országgyûlési határozati javaslat szövegébõl elhagyni

javasolt szöveget [ ] zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig

aláhúzással jelöljük. Ha a módosító javaslatban ettõl eltérõ jelölési mód

szerepel - az egységes elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a

javaslatot ehhez a jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára

figyelemmel.

Amennyiben a módosító javaslat tartalmából egyértelmûen megállapítható,

hogy az az országgyûlési határozati javaslat mely részéhez érkezett, akkor a

módosító javaslatot a tartalma szerinti helyén szerepelteti az ajánlás,

függetlenül attól, hogy a módosító javaslat pontosan tartalmazza-e a

Segédlet szerinti jelöléseket.

Amennyiben a módosító javaslat az országgyûlési határozati javaslat

pontjainak, illetve bekezdéseinek számozására, jelölésére is vonatkozik, a

javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerûen megváltoznak az országgyûlési

határozati javaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, az erre

történõ külön utalás nélkül is.

A Házszabály 145. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a módosító

javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fûzött

keretes megjegyzések tartalmazzák.

Az ajánlásban az országgyûlési határozati javaslat mellékletét

"Szabályozási elvek" megnevezéssel jelöljük.

A Házszabály 134/B. § (1) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaság új

alkotmányának kidolgozását, az alkotmány törvényjavaslat elõterjesztését és

a kijelölt bizottság feladatának ellátását az Országgyûlés Alkotmány-

elõkészítõ bizottsága végzi."

A Házszabály 134/E. § (4) bekezdése szerint csak olyan módosító

indítvány bocsátható az Országgyûlés ülésén szavazásra, amely az Alkotmány-

elõkészítõ bizottságban a Házszabály 134/D. § (3) bekezdése szerinti

támogatást megkapta. A kiegészítõ ajánlás - az ajánlás pontszámaira történõ

utalással - tartalmazni fogja ezeket a módosító javaslatokat.

1. Dr. Salamon László képviselõ a határozati javaslat Címének a következõ

módosítását javasolja:

"[A Magyar Köztársaság] Magyarország alkotmányának szabályozási elveirõl"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

2. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a határozati javaslat 2.

pontjának a következõ módosítását javasolják:

"2. felkéri az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ Bizottságát, hogy az új

alkotmányról szóló törvényjavaslatot az elfogadott szabályozási elveknek

megfelelõ tartalommal készítse elõ, és [1996. november 30-áig] 1997. március

31-éig nyújtsa be az Országgyûléshez."

Indokolás: Lásd a H/2252/38.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

*

3. Dr. Salamon László képviselõ a Szabályozási elvek Címének a következõ

módosítását javasolja:

"[A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG] MAGYARORSZÁG ÚJ ALKOTMÁNYÁNAK SZABÁLYOZÁSI ELVEI"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

4. Nagy Sándor képviselõ az Általános szabályozási elvek (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmány részletesen szabályozza [az államszervezet csúcsain

elhelyezkedõ szerveket] az államhatalom gyakorlásában az alkotmányból eredõ

önállósággal részt vevõ szerveket, míg más állami szervek, egyes

jogintézmények esetében csak a legfontosabb szabályokat kell rögzíteni."

Indokolás: Lásd a H/2252/246. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

5. Dr. Salamon László képviselõ az Általános szabályozási elvek (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmány részletesen szabályozza az államszervezet [csúcsain

elhelyezkedõ szerveket] legfelsõbb szerveit és mûködésének fõ elemeit, míg más

állami szervek, egyes jogintézmények esetében csak a legfontosabb szabályokat

kell rögzíteni."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

6. Dr. Salamon László képviselõ az Általános szabályozási elvek (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) [A szövegezésnél törekedni kell a normatív megfogalmazásra,

deklaratív szabályok csak kivételképpen kerüljenek az alkotmányba.] Az

alkotmánynak egyaránt deklaratív és normatív jellegûnek kell lennie. Az

alkotmány deklaratív jellegû annyiban, hogy kinyilvánítja mindazokat az

elveket és jogokat, melyek az emberi és állampolgári jogok érvényesülése,

illetve a demokratikus jogállam felépítése és mûködése szempontjából

meghatározó jelentõségûek. Ugyanakkor az alkotmánynak tartalmaznia kell

mindazokat az alkotmányos jelentõségû normákat, melyeknek alkotmányba

foglalása az alkotmányban rögzített elvek, jogok és rendelkezések

kiüresítésével szembeni védelem érdekében elengedhetetlenek. Törekedni kell

továbbá a jogi és a nyelvi pontosságra, valamint a közérthetõségre."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

*

7. Dr. Torgyán József képviselõ a Preambulumnak a következõ módosítását

javasolja:

"Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot[, amely tömören és kifejezõen

utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság

állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; az

alkotmányosság egyetemes értékeire; az emberi és állampolgári jogokra, ezek

védelmére; a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartására.],

amelynek utalnia kell a magyar államiságot kifejezõ, az ezeréves Szent István-

i keresztény államiság hagyományain nyugvó Szent Korona tanra és az Aranybulla

azon rendelkezéseire, amelynek érvényesülése napjainkban is szükséges. Külön

is kiemelendõ a kizárólagos hatalomra való törekvés és a hatalom kizárólagos

birtoklásának tilalma és az ezzel szembeni ellenállási jog.

A preambulumnak tehát ki kell fejeznie a magyarság több mint ezeréves

hagyományaihoz fûzõdõ elkötelezettséget és meg kell határozni azok megõrzését

szolgáló alkotmányos eszközöket. Hangsúlyozni kell, hogy országunkban minden

hatalom a néptõl származik és minden választott képviselõ a népnek tartozik

felelõsséggel és tisztségbõl visszahívható."

Indokolás: Lásd a H/2252/116. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

8. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a Preambulumnak a jelzett szövegrésszel történõ

kiegészítését javasolják:

"Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezõen

utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság

állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; az

alkotmányosság egyetemes értékeire a szabadság, az egyenlõség és a testvériség

szellemében; az emberi és állampolgári jogokra, ezek védelmére; a jogállamiság

és a népszuverenitás tiszteletben tartására."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/159. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

9. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a Preambulum jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezõen

utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság

állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; a magyar

államiság ezer éves folytonosságára; az alkotmányosság egyetemes értékeire; az

emberi és állampolgári jogokra, ezek védelmére; a jogállamiság és a

népszuverenitás tiszteletben tartására."

Indokolás: Lásd a H/2252/9.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

10. Kaszás Tibor képviselõ a Preambulumnak a jelzett szövegrésszel történõ

kiegészítését javasolja:

"Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezõen

utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság

állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; az

alkotmányosság egyetemes értékeire; az emberi és állampolgári jogokra, ezek

védelmére; a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartására; a

demokrácia érvényre juttatására, kiszélesítésére, a jogok demokratikus

gyakorlására irányuló törekvésre."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

I. RÉSZ

*

11. Dr. Salamon László képviselõ az I. Részben alkalmazott "pont" elnevezés

helyett a "fejezet" megnevezés használatát javasolja.

"1.[)] fejezet. Az állam megnevezése, az államforma"

"2.[)] fejezet. A szuverenitás"

"3.[)] fejezet. Alapvetõ alkotmányos elvek és célok"

"4.[)] fejezet. Az állam területe"

"5.[)] fejezet. Az állampolgárság"

"6.[)] fejezet. Az állami jelképek"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-4. és -11. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

1.) Az állam megnevezése, az *

12. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ az I. Rész 1.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmány elsõ rendelkezései tartalmazzák az állam megnevezését

[úgy, hogy a megnevezésben jusson kifejezésre az államforma is]. Az

alkotmány[nak] deklarálja, hogy Magyarország köztársaság, hivatalos neve pedig

["Magyar Köztársaság"] Magyarország."

Indokolás: Lásd a H/2252/98.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

13. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a I. Rész 1.) pont (2) bekezdésének a következõ módosítását

javasolják:

"(2) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Magyar

Köztársaság szociális állam. E jelzõk tartalmát a normaszövegben pontosan meg

kell határozni. [Az állam, illetve a társadalmi berendezkedés szociális

jellegét az alapvetõ alkotmányos elvek és célok, valamint az emberi jogok

megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/157. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

14. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 1.) pont (2) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(2) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. E jelzõk

tartalmát a normaszövegben pontosan meg kell határozni. A[z állam, illetve a]

társadalmi berendezkedés szociális jellegét és az államot ennek megvalósítása

érdekében terhelõ kötelezettségeket az alapvetõ alkotmányos elvek és célok,

valamint az emberi és állampolgári jogok megfogalmazása során kell kifejezésre

juttatni, illetve meghatározni."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-5. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

*

15. Dr. Bihari Mihály képviselõ az I. Rész 2.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a

hatalmat [elsõsorban] választott képviselõi útján vagy népszavazással

gyakorolja[, törvényben meghatározott esetben azonban népszavazást kell,

illetõleg lehet tartani]. A népszavazás kiírásának feltételeit minõsített

többséggel elfogadandó törvény határozza meg."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/210. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

16. Horváth Zoltán, dr. Haller Zoltán és Csizmár Gábor képviselõk az I. Rész

2.) pont (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(1) Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a

hatalmat elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja[, törvényben

meghatározott esetben azonban népszavazást kell, illetõleg lehet tartani] az

alkotmányban, illetve törvényben meghatározott esetekben és módon pedig

közvetlenül is."

Indokolás: Lásd a H/2252/76.. és H/144.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

17. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 2.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a

hatalmat [elsõsorban] általában választott képviselõi útján gyakorolja,

törvényben meghatározott esetben azonban népszavazás[t kell, illetõleg lehet

tartani] útján érvényesíti akaratát."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-6. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

18. Kaszás Tibor képviselõ az I. Rész 2.) pont (1) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a

hatalmat elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja; az alkotmányban,

illetõleg törvényben meghatározott esetben azonban népszavazást kell,

illetõleg lehet tartani."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

19. Dr. Szabad György képviselõ az I. Rész 2.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a

hatalmat [elsõsorban] általában választott képviselõi útján gyakorolja,

törvényben meghatározott esetekben azonban népszavazást kell, illetõleg lehet

tartani."

Indokolás: Lásd a H/2252/40.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

20. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság az I. Rész 2.) pont (2) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A választójognak, a választási rendszernek az országgyûlési, a helyi

önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások során alkalmazandó

meghatározó szabályait az alkotmányban önálló fejezetben indokolt elhelyezni.

A népszuverenitás elvével való összefüggés miatt az alapelvek között kell

azonban kimondani, hogy a népképviseleti testületekbe történõ választás során

a választójog általános és egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-1. sz. módosító javaslat indokolását.

21. Jakab Róbertné képviselõ az I. Rész 2.) pont (2) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A választójognak, a választási rendszernek az országgyûlési (a

nemzetiségek képviselõinek megválasztását is beleértve), a helyi önkormányzati

és kisebbségi önkormányzati, valamint a társadalombiztosítási önkormányzati

választások során alkalmazandó szabályait az alkotmányban önálló fejezetben

indokolt elhelyezni. A népszuverenitás elvével való összefüggés miatt az

alapelvek között kell azonban kimondani, hogy a népképviseleti testületbe

történõ választás során a választójog általános és egyenlõ, a szavazás pedig

közvetlen és titkos."

Indokolás: Lásd a H/2252/167.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

22. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk az I. Rész 2.) pont (2)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(2) A választójog, a választási rendszer meghatározó szabályait az

alkotmányban önálló fejezetben indokolt elhelyezni. A népszuverenitás elvével

való összefüggés miatt az alapelvek között kell azonban kimondani, hogy a

népképviseleti testületbe történõ választás során a választójog általános és

egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos."

Indokolás: Lásd a H/2252/10.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

23. Dr. Szabad György képviselõ az I. Rész 2.) pont (2) bekezdésének a jelzett

szövegrészlettel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A választójog, a választási rendszer szabályait az alkotmányban

önálló fejezetben indokolt elhelyezni. A népszuverenitás elvével való

összefüggés miatt az alapelvek között kell azonban kimondani, hogy a

népképviseleti testületekbe történõ választás során a választójog általános és

egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos."

Indokolás: Lásd a H/2252/41.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

24. Nagy Sándor képviselõ az I. Rész 2.) pont (2) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A választójog, a választási rendszer szabályait az alkotmányban

önálló fejezetben indokolt elhelyezni. A népszuverenitás elvével való

összefüggés miatt az alapelvek között kell azonban kimondani, hogy a

népképviseleti testületbe történõ választás során a választójog általános és

egyenlõ, arányos, a szavazás pedig közvetlen és titkos."

Indokolás: Lásd a H/2252/247. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

25. Dr. Torgyán József képviselõ az I. Rész 2.) pont (2) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A választójog, a választási rendszer szabályait az alkotmányban

önálló fejezetben indokolt elhelyezni. A népszuverenitás elvével való

összefüggés miatt az alapelvek között kell azonban kimondani, hogy a

népképviseleti testületbe történõ választás során a választójog általános és

egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos. Azt is ki kell mondani, hogy az

ország területén való élés ne legyen elõfeltétele a választójog

gyakorolhatóságának."

Indokolás: Lásd a H/2252/111. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

26. Kaszás Tibor képviselõ az I. Rész 2.) pont (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezések felvételét javasolja:

"(3) [Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy

része nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az

ilyen szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott

döntése szükséges.] Az alkotmány rögzítse, hogy a magyar állam felségjogai

közül melyek nem ruházhatók át nemzetközi szervezetekre. Az átruházható

felségjogokra vonatkozó nemzetközi szerzõdés megkötéséhez valamennyi

országgyûlési képviselõ kétharmadának szavazatával meghozott döntés

szükséges."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

27. Dr. Szabad György képviselõ az I. Rész 2.) pont (3) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(3) Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak [egy

része] meghatározandó elemei nemzetközi szerzõdéssel idõlegesen átruházhatóak

legyenek olyan nemzetközi szervezetre, amelyben a teljes jogú tagállamok

többsége a 20. század második felében pluralista parlamentáris demokráciaként

mûködött és mûködik. Az ilyen szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés

minõsített többséggel meghoz[ott]andó felhatalmazó döntése szükséges."

Indokolás: Lásd a H/2252/39.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

28. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 2.) pont (3) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(3) Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy

része nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Ha ez

az alkotmány módosítását nem igényli, [A]az ilyen szerzõdés megkötéséhez az

Országgyûlés minõsített többséggel meghozott döntése szükséges. Alkotmány-

módosítást igénylõ felségjog-átruházás esetén az alkotmány-módosítás szabályai

szerint kell eljárni azzal, hogy az alkotmány-módosításhoz annak népszavazás

útján történõ megerõsítése is szükséges."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-7. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

29. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk az I. Rész 2.) pont (3)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(3) Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy

része nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az

ilyen szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott

döntése szükséges. Az alkotmány rögzítse, melyek azok a felségjogok, amelyek

egyáltalán nem ruházhatók át, és melyek azok, amelyek átruházását

népszavazással kell megerõsíttetni."

Indokolás: Lásd a H/2252/16.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

30. Nagy Sándor képviselõ a I. Rész 2.) pont (3) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(3) Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy

része nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az

ilyen szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott

döntése, hatálybalépéséhez pedig népszavazáson történõ megerõsítés szükséges."

Indokolás: Lásd a H/2252/244. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

3.) Alapvetõ alkotmányos elvek és *

31. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pont (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alapvetõ alkotmányos elvek között ki kell mondani a

hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogállamiság

és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hatalom erõszakos

megszerzésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát is."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-8. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

32. Nagy Sándor képviselõ az I. Rész 3.) pont (1) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alapvetõ alkotmányos elvek között ki kell mondani a

hatalommegosztás elvét, a jogállamiság és ennek részeként a jogbiztonság

elvét, továbbá a decentralizáció igényét, valamint a hatalom erõszakos

megszerzésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát is."

Indokolás: Lásd a H/2252/245. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

33. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság az I. Rész 3.) pont (2) bekezdésébõl a

jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"(2) A politikai demokrácia [egyik legfontosabb] feltétele a

többpártrendszer és az ezen alapuló, rendszeres idõközökben megtartott

népképviseleti választás. A pártok alkotmányos szerepére vonatkozóan rögzíteni

kell: a Magyar Köztársaságban a pártok szabadon alakulhatnak és

tevékenykedhetnek, közremûködnek a népakarat kialakításában és

kinyilvánításában, az alkotmányt és a jogszabályokat tiszteletben kell

tartaniuk és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-2. sz. módosító javaslat indokolását.

34. Dr. Szabad György képviselõ az I. Rész 3.) pont (2) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(2) A politikai demokrácia [egyik legfontosabb] mellõzhetetlen feltétele

a többpártrendszer és az ezen alapuló, rendszeres idõközökben megtartott

népképviseleti választás. A pártok alkotmányos szerepére vonatkozóan rögzíteni

kell: a Magyar Köztársaságban a pártok szabadon alakulhatnak és

tevékenykedhetnek, közremûködnek a népakarat kialakításában és

kinyilvánításában, az alkotmányt és a jogszabályokat tiszteletben kell

tartaniuk és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak."

Indokolás: Lásd a H/2252/42.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

35. Jakab Róbertné képviselõ az I. Rész 3.) pont (3) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja, két változatban, s egyidejûleg

javaslatot tesz a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdés fú) alpontjának

elhagyására is:

"A" változat

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az

állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére,

tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági és szellemi

jólétének biztosítására, az állam szociális feladatainak ellátására.

Ugyancsak itt kell kinyilvánítani, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek a

társadalom kulturális, közéleti gazdagságát növelõ tényezõk. Nyelvük,

hagyományaik fennmaradása és a magyarországi kulturális örökségbe való mind

teljesebb illeszkedése közérdek."

Indokolás: Lásd a H/2252/174.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

"B" változat

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az

állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére,

tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági és szellemi

jólétének biztosítására, az állam szociális feladatainak ellátására.

Ugyancsak itt kell kinyilvánítani a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó

szerepét."

Indokolás: Lásd a H/2252/174.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

36. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pont (3) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között általános államcélként

meg kell fogalmazni az állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári

jogok védelmére, tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok

gazdasági és szellemi jólétének biztosítására, az állam szociális feladatainak

ellátására."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-9. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

37. Dr. Molnár Péter és dr. Fodor Gábor képviselõk az I. Rész 3.) pont (3)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az

állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok tiszteletben

tartására és védelmére, tényleges érvényesülésük támogatására, az

állampolgárok gazdasági és szellemi jólétének biztosítására, az állam

szociális feladatainak ellátására."

Indokolás: Lásd a H/2252/130.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

38. Lendvay Ildikó és dr. Schiffer János képviselõk az I. Rész 3.) pont (3)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az

állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére,

tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági és szellemi

jólétének biztosítására, a nemzeti kultúra örökségének és alapintézményeinek

védelmére, a közoktatásra és a tájékoztatási, közmûvelõdési

alapszolgáltatásokra, az állam szociális feladatainak ellátására."

Indokolás: Lásd a H/2252/151.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

39. Dr. Kiss Róbert képviselõ az I. Rész 3.) pont (3) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az

állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére,

tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági, testi és

szellemi jólétének biztosítására, az állam szociális feladatainak ellátására."

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

40. Csizmár Gábor képviselõ az I. Rész 3.) pont (3) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az

állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére,

tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági és szellemi

jólétének biztosítására, az állam szociális feladatainak ellátására, a

társadalmi csoportokkal, azok képviselõivel való érdekegyeztetésre."

Indokolás: Lásd a H/2252/74.. és H/147.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

41. Dr. Bihari Mihály képviselõ az I. Rész 3.) pont (3) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(3) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az

állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére,

tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági és szellemi

jólétének biztosítására, az állam szociális feladatainak ellátására. Kerüljön

meghatározásra az állam feladata szoros összefüggésben az állam jellegével, az

államnak a gazdasági életben való részvétele mértékével."

Indokolás: Lásd a H/2252/211. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

42. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pontját a következõ új (4)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni, (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(4) Az alkotmány az emberi jogokat az embert megilletõ,

elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogoknak ismeri el."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-10. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

43. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pontját a következõ új (5)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(5) Az alkotmány kiemelt alapelvként ismerje el a szabadság elvét,

kimondva, hogy minden ember szabadnak született, és legáltalánosabb

szabadságelvként deklarálja, hogy "mindent szabad, ami másnak nem árt"."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-10. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

44. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pontját a következõ új (6)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(6) Az alkotmány az emberek és állampolgárok viszonyában meghatározó

alapelvként ismerje el a jogegyenlõség, az egyenjogúság, a törvény elõtti

egyenlõség elvét. Ennek értelmében deklarálja ember és ember közötti bármiféle

diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más

vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb

helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-10. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

45. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pontját a következõ új (7)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(7) Az alkotmány általános alapelvként fogadja el a társadalmi

szolidaritás elvét. Ennek értelmében a társadalom egészének kötelessége az

állami kötelezettségvállalás eszközei útján gondoskodni a társadalom

elesettjeirõl, e gondoskodással elõmozdítani az emberhez méltó életfeltételek

biztosítását. Ez az alkotmányban kiemelkedõ fontosságú államcélként jelenjen

meg azzal, hogy az állam egyébként is törekedjen az emberek közötti

esélyegyenlõség elõmozdítására, és ennek eszközeként a pozitív diszkrimináció

eszközét is igénybe vehesse."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-10. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

46. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pontját a következõ új (10)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(10) Az alkotmány további államcélként mondja ki, hogy a Magyar

Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, és különös gondot fordít

az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-10. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

47. Dr. Salamon László képviselõ az I. Rész 3.) pontját a következõ új (11)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(11) Az alkotmány az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között kiemelt

államcélként mondja ki, hogy különös gondot fordít az emberi környezet

megóvására."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-10. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

48. Horváth Zoltán, dr. Haller Zoltán és Csizmár Gábor képviselõk az I. Rész

3.) pontját a következõ új (4) bekezdéssel javasolják kiegészíteni (a módosító

javaslat elfogadása esetén a további bekezdések számozása értelemszerûen

változik):

"(4) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között kell megfogalmazni,

hogy a demokrácia érvényesülésében meghatározó szerepet játszanak az

önkormányzatok, a köztestületek, a polgárok önszervezõdései, munkavállalói és

munkaadói szervezetek, más civil kezdeményezések és egyesületek. E szervezetek

és a közhatalom együttmûködési formáit törvények szabályozzák."

Indokolás: Lásd a H/2252/75.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

49. Horváth Zoltán, dr. Haller Zoltán és Csizmár Gábor képviselõk az I. Rész

3.) pontját a következõ új (4) bekezdéssel javasolják kiegészíteni (a módosító

javaslat elfogadása esetén a további bekezdések számozása értelemszerûen

változik):

"(4) A demokrácia érvényesülésében meghatározó szerepet játszanak az

önkormányzatok, a köztestületek, a polgárok önszervezõdései, munkavállalói és

munkaadói szervezetek, más civil kezdeményezések és egyesületek. E szervezetek

és a közhatalom együttmûködési formáit törvények szabályozzák."

Indokolás: Lásd a H/2252/148. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

50. Dr. Kónya Imre képviselõ az I. Rész 3.) pontját a következõ új (4)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(4) Speciális államcélként kell megfogalmazni a házasság és a család

intézményének védelmét."

Indokolás: Lásd a H/2252/81-3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

51. Dr. Szabad György képviselõ az I. Rész 3.) pont (5) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(5) A külpolitikai államcélok [mellett] sorában kiemelt fontosságú

[kérdés] a határon túli magyarságért való felelõsség kinyilvánítása és annak

érvényesítése mind a kétoldalú, mind a többoldalú kapcsolatokban."

Indokolás: Lásd a H/2252/43.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

*

52. Balsay István képviselõ az I. Rész 4.) pont (2) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A Magyar Köztársaság területe fõvárosra, megyékre, városokra és

községekre, a fõváros kerületekre tagozódik. Az ország fõvárosa Budapest.

Törvény megengedhet egyéb területi tagozódást is (pl.: kis térség,

városkörnyék, régió)."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/87.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

53. Dr. Hack Péter képviselõ az I. Rész 4.) pont (2) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A Magyar Köztársaság területe fõvárosra, megyékre, városokra és

községekre, a fõváros kerületekre tagozódik. Az ország fõvárosa Budapest.

Törvény elrendelheti egyéb területi tagozódás kialakítását is (pl. kis térség,

városkörnyék, régió)."

Indokolás: Lásd a H/2252/134. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

*

54. Kaszás Tibor képviselõ az I. Rész 5.) pont (1) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak

megfelelõ tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság

megszerzésének, keletkezésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi

meg az a személy, akinek bármelyik szülõje magyar állampolgár, vagy aki

Magyarország területén születik, és a szülei Magyarország területén élõ

hontalanok vagy ismeretlenek. Az állampolgárság honosítás és visszahonosítás

útján történõ megszerzésekor a kérelmezõk között a magyar származásúak számára

kedvezõbb feltételek biztosíthatók."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-4. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

55. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk az I. Rész 5.) pont (1)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(1) Az alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak

megfelelõ tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság

megszerzésének és megszûnésének módjait. Az állampolgárságot születéssel

szerzi meg az a személy, akinek bármelyik szülõje magyar állampolgár, vagy aki

Magyarország területén születik, és a szülei hontalanok vagy ismeretlenek. Az

állampolgárság honosítás útján történõ megszerzésekor a kérelmezõk között a

magyar származásúak számára kedvezõbb feltételek biztosíthatók."

Indokolás: Lásd a H/2252/11.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

56. Dr. Boross Péter képviselõ az I. Rész 5.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak

megfelelõ tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság

megszerzésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi meg az a

személy, akinek bármelyik szülõje magyar állampolgár, vagy aki Magyarország

területén születik, és a szülei hontalanok vagy ismeretlenek. Az

állampolgárság honosítás útján történõ megszerzésekor a kérelmezõk között a

magyarok és a magyar származásúak számára kedvezõbb feltételeket kell

biztosít[hatók]ani."

Indokolás: Lásd a H/2252/51.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

57. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk az I. Rész 5.) pont (3)

bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolják:

"(3) Az állampolgárokat megilletõ legfontosabb státusjogok közül kerüljön

az alkotmányba [a konzuli védelemhez való jog idegen államokban;] az

állampolgár idegen államnak való kiadatásának tilalma azzal a megszorítással,

hogy törvényben meghatározott esetekben, vagy ha ezt nemzetközi szerzõdés

lehetõvé teszi, kiadatásnak helye van; az állam területére való belépés joga

és a kiutasítás tilalma, továbbá az állam területének elhagyásához való jog."

Indokolás: Lásd a H/2252/12.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

58. Dr. Boross Péter képviselõ az I. Rész 5.) pont (3) bekezdésébõl a jelzett

szövegrész elhagyását javasolja:

"(3) Az állampolgárokat megilletõ legfontosabb státusjogok közül kerüljön

az alkotmányba a konzuli védelemhez való jog idegen államokban; az állampolgár

idegen államnak való kiadatásának tilalma azzal a megszorítással, hogy

törvényben meghatározott esetekben[, vagy ha ezt nemzetközi szerzõdés lehetõvé

teszi,] kiadatásnak helye van; az állam területére való belépés joga és a

kiutasítás tilalma, továbbá az állam területének elhagyásához való jog."

Indokolás: Lásd a H/2252/52.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

59. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk az I. Rész 5.) pont (4)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(4) A külföldön élõ magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány

tartalmazzon olyan elõírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar

állampolgár egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élõkhöz képest

eltérõen állapíthatja meg - pl. a politikai és szociális jogok vagy a

honvédelmi kötelezettségek körében -, de ne legyen különbségtétel aszerint,

hogy közülük kinek van és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága. A

választójog gyakorlása terén a törvény nem tehet különbséget a külföldön és a

belföldön élõ és tartozkodó magyar állampolgár között."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 11-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/15.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

60. Dr. Boross Péter képviselõ az I. Rész 5.) pont (4) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(4) A külföldön élõ magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány

tartalmazzon olyan elõírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar

állampolgár egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élõkhöz képest

eltérõen állapíthatja meg - pl. a [politikai és] szociális jogok vagy a

honvédelmi kötelezettségek körében -, de ne legyen különbségtétel aszerint,

hogy közülük kinek van és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága.

Egyes tisztségekre történõ választást vagy kinevezést többes állampolgárság

esetén az alkotmány vagy törvény korlátozhatja."

Indokolás: Lásd a H/2252/53.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

61. Dr. Torgyán József képviselõ az I. Rész 5.) pont (4) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(4) A külföldön élõ magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány

tartalmazzon olyan elõírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar

állampolgár egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élõkhöz képest

eltérõen állapíthatja meg - pl. a politikai és szociális jogok vagy a

honvédelmi kötelezettségek körében -, de ne legyen különbség[tétel] aszerint,

hogy közülük kinek van és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága.

Biztosítani kell az állampolgárság visszaszerezhetõségének jogát."

Indokolás: Lásd a H/2252/112. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

*

62. Dr. Boross Péter képviselõ az I. Rész 6.) pontját a következõ új (1)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(1) A Szent Korona közjogi jellegét az alkotmányban rögzíteni kell."

Indokolás: Lásd a H/2252/54.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

63. Dr. Csapody Miklós képviselõ az I. Rész 6.) pont (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és a nemzeti zászló és

címer megnevezését és leírását, továbbá utaljon a Himnuszra, mint jelképre."

Indokolás: Lásd a H/2252/222.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

64. Dr. Torgyán József képviselõ az I. Rész 6.) pont (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és

leírását, továbbá utaljon a Himnuszra és a Szent Koronára, mint állami

jelképre."

Indokolás: Lásd a H/2252/113. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

65. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk az I. Rész 6.) pont (1)

bekezdésének a jelzett szövegrészekkel történõ kiegészítését javasolják:

"(1) Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és

leírását, továbbá utaljon a magyar Szentkoronára és a Himnuszra, mint

jelképekre."

Indokolás: Lásd a H/2252/13.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

66. Kaszás Tibor képviselõ az I. Rész 6.) pont (1) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és

leírását, továbbá utaljon a Himnuszra, valamint a Szózatra, mint jelképre."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-5. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

67. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk az I. Rész 6.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(2) Az alkotmánynak tartalmaznia kell a nemzeti ünnepeket (március 15.,

augusztus 20., október 23.)[. Ezek], ezek közül a hivatalos állami ünnep[et

törvény határozza meg]: augusztus 20."

Indokolás: Lásd a H/2252/14.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

II. RÉSZ

*

68. Kaszás Tibor képviselõ a II. Rész Címe helyébe a következõ cím felvételét

javasolja:

"II. RÉSZ. [AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK] EMBERI JOGOK, ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK

ÉS KÖTELESSÉGEK"

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-6. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

1. fejezet.

*

69. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 1. fejezet a.) pontjának a

következõ módosítását javasolja:

"a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles

körû szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is tartalmazza. A

szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsõsorban az Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Polgári

és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális,

Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, továbbá a[z Emberi Jogok Európai

Egyezményét] Gyermek Jogairól szóló egyezményt kell figyelembe venni."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-3. sz. módosító javaslat indokolását.

70. Dr. Szabad György képviselõ a II. Rész 1. fejezet a.) pontjának a

következõ módosítását javasolja:

"a.) Az új alkotmány törekedj[en]ék az emberi és állampolgári jogok

széles körû szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a

szükséges pontosításokkal [újrafogalmazva - lehetõleg] - az új alkotmány is

tartalmazza. A szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében

elsõsorban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai

Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok

Nemzetközi Egyezségokmányát, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményét kell

figyelembe venni."

Indokolás: Lásd a H/2252/44.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

71. Dr. Boross Péter képviselõ a II. Rész 1. fejezet a.) pontjából a jelzett

szövegrész elhagyását javasolja:

"a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles

körû szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is tartalmazza. [A

szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsõsorban az Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményét kell figyelembe

venni.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/55.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

72. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a II. Rész 1. fejezet a.) pontjának a

következõ módosítását javasolja:

"a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles

körû szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is tartalmazza. A

szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsõsorban az Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatát[,] és az Emberi Jogok Európai Egyezményét,

továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a

Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát[, továbbá

az Emberi Jogok Európai Egyezményét] kell figyelembe venni."

Indokolás: Lásd a H/2252/110.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

73. Csizmár Gábor képviselõ a II. Rész 1. fejezet a.) pontjának a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles

körû szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is tartalmazza. A

szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsõsorban az Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, továbbá az Emberi Jogok

Európai Egyezményét kell figyelembe venni."

Indokolás: Lásd a H/2252/68.. és H/138.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

74. Hegyi Gyula képviselõ a II. Rész 1. fejezet a.) pontjának a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles

körû szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is tartalmazza. A

szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsõsorban az Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát,

a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, továbbá

az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az Európai Szociális Chartát kell

figyelembe venni."

Indokolás: Lásd a H/2252/176. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

75. Dr. Fodor Gábor és dr. Mészáros István képviselõk a II. Rész 1. fejezet

a.) pontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles

körû szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is tartalmazza. A

szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsõsorban az Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményét kell figyelembe

venni. Lehetõleg el kell kerülni a vonatkozó kétharmados törvényekben,

valamint az Alkotmánybíróság idevágó döntéseiben már kifejtett tartalom

megváltoztatását."

Indokolás: Lásd a H/2252/95.-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

76. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Rögzíteni szükséges az alkotmányban az emberi jogok alanyait. Az

alkotmányba foglalt emberi jogok a magyar jog alkalmazása során

állampolgárságukra tekintet nélkül, minden embert megilletnek[, akik a magyar

állam joghatósága alá tartoznak]. Vannak azonban olyan - elsõsorban politikai

- jogok, melyek csak a magyar állampolgárokat illetik meg. Ezeket a jogokat az

alkotmányban kifejezetten meg kell jelölni."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-13. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

77. Dr. Szabad György képviselõ a II. Rész 1. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Rögzíteni szükséges az alkotmányban az emberi jogok alanyait. Az

alkotmányba foglalt emberi jogok, állampolgárság[uk]ára tekintet nélkül,

minden embert megilletnek, aki[k] a magyar állam joghatósága alá

tartoz[nak]ik. Vannak azonban olyan - elsõsorban politikai - jogok, melyek

csak a magyar állampolgárokat illetik meg. Ezeket a jogokat az alkotmányban

kifejezetten meg kell jelölni."

Indokolás: Lásd a H/2252/45.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

78. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet b.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A külföldiekre külön rendelkezések egyébként elõírhatók. Ezek a

rendelkezések [a jogegyenlõség elvétõl való alkotmányos eltérés keretében] a

belföldiek javára szóló pozitív diszkrimináció következtében bizonyos

idegenrendészeti szabályokat tartalmazhatnak, továbbá egyes jogok (pl.

politikai jogok, a tulajdonszerzéshez és a szabad munkavállaláshoz való jog)

korlátozására irányulhatnak."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-14. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

79. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a II. Rész 1. fejezet b.) pont (2)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A külföldiekre külön rendelkezések egyébként elõírhatók. Ezek a

rendelkezések a jogegyenlõség elvétõl való alkotmányos eltérés keretében

bizonyos idegenrendészeti szabályokat tartalmazhatnak, továbbá egyes jogok

(pl. politikai jogok, a tulajdonszerzéshez, jövedelemszerzõ tevékenységhez és

a szabad munkavállaláshoz való jog) korlátozására irányulhatnak."

Indokolás: Lásd a H/2252/109.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

80. Csizmár Gábor képviselõ a II. Rész 1. fejezetét a következõ új d.) ponttal

javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a további pontok

betûjelzése értelemszerûen változik):

"d.) Az Alkotmányban meg kell határozni azokat a tárgyköröket (vagy

társadalmi rétegeket), amelyekben (vagy amelyekkel kapcsolatosan) az

állampolgárok jogegyenlõségének tényleges biztosítása érdekében az állam:

- többletjogokat biztosít,

- kompenzációs céllal elõnyben részesít,

- különleges jogalkalmazási eljárások feltételeit biztosítja,

- minimum-állapotok meglétét garantálja,

- a jogok érvényesülése érdekében a jogi szabályozásban szükségszerû tartalmi

elemként kötelezettségek megfogalmazását követeli meg."

Indokolás: Lásd a H/2252/77.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

81. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet e.) pontját a következõ

új ec) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén

az alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/e.) Az egyes emberi jogokat az alkotmány az alábbi szerkezetben

szabályozza:/

"ec) a jog érvényesülésének intézményi garanciája;"

Indokolás: Lásd a H/2252/212. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

82. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.) és g.) pontjának a következõ

szerkezeti és tartalmi módosítását javasolják:

"f.) (1) Az alkotmány[ban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok] az alábbi, konkrétan nevesített alapjogokat tartalmazza:

fa) az élethez való jog;

.

.

.

fû) a menedékjog[.];

fv1) a munkához való jog (amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely

szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos

munkabérhez, az egyenlõ munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges

munkakörülményekhez való jog);

fv2) a pihenéshez, a szabadidõhöz, a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a

rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó

díjazáshoz való jog;

fv3) a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog;

fv4) a tudomány, a mûvészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelme és

támogatása;

fv5) a biztonságos, egészséges környezet kialakítása és védelme;

fv6) a házasság, a család védelme, ideértve a szülõnek a gyermeknevelés

módjának megválasztására irányuló jogát;

fv7) a tisztességtelen piaci verseny tilalma (a verseny biztosítása az

államnak nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége).

(2) Egyes, a nemzetközi egyezményekben is szereplõ emberi jogokat -

tárgyi összefüggésükre tekintettel - nem ebben a Részben, hanem az

igazságszolgáltatás alapelvei között kell elhelyezni.

[g.) (1) A nemzetközi egyezmények alapjogokat tartalmazó katalógusaiban

fellelhetõ néhány olyan rendelkezés, amely az új alkotmányban nem jelenhet meg

alanyi jogként, hanem csak állami kötelezettségként. Az említett

rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények is úgy fogalmazzák meg, hogy minden

állam fokozatosan, teherbíró-képessége arányában köteles a megvalósításukra.

(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként megfogal-

mazható emberi jogok a következõk:

ga) a munkához való jog (amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely

szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos

munkabérhez, az egyenlõ munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges

munkakörülményekhez való jog);

gb) a pihenéshez, a szabadidõhöz, a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a

rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó

díjazáshoz való jog;

gc) a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog;

gd) a tudomány, a mûvészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelme és

támogatása;

ge) a biztonságos, egészséges környezet kialakítása és védelme;

gf) a házasság, a család védelme, ideértve a szülõnek a gyermeknevelés

módjának megválasztására irányuló jogát;

gg) a tisztességtelen piaci verseny tilalma (a verseny biztosítása az

államnak nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége).]"

H/2.. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok korlátozása és

felfüggesztése/

Indokolás: Lásd a H/2252/162. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

83. Mécs Imre képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fa)

alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fa) az élethez való jog; a méhmagzat élethez való joga; az élet

elvételének tilalma;"

Indokolás: Lásd a H/2252/6. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

84. Dr. Torgyán József képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fa) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fa) az élethez való jog, azzal a megszorítással, hogy a halálbüntetés

indokolt esetben és idõlegesen visszaállítható;"

Indokolás: Lásd a H/2252/114. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

85. Dr. Kiss Róbert képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdését a

következõ új fá) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat

elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fá) a biztonságos, egészséget nem veszélyeztetõ környezethez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

86. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fb) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fb) a személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog, a

kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma,

valamint az érintett beleegyezése nélkül történõ orvosi vagy tudományos

kísérletek tilalma;"

Indokolás: Lásd a H/2252/82-3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

87. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fb) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fb) a személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog, a

kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma,

valamint az érintett beleegyezése nélkül történõ orvosi [kísérletek]

beavatkozás tilalma;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-15. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

88. Deutsch Tamás képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fc)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fc) a személyi szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog: a

szabadságtól való megfosztásnak csak törvényben meghatározott okból és

törvényben meghatározott eljárás alapján van helye. Az õrizetbe vett személyt

[a lehetõ legrövidebb idõn] 72 órán belül bíró elé kell állítani vagy szabadon

kell bocsátani. A szabadságkorlátozások eljárását a törvényben pontosan

szabályozni kell, és a jogorvoslat lehetõségét az érintett számára feltétlenül

biztosítani szükséges. A kényszermunka tilos, kivétel ez alól az elítéltek

munkára kötelezése;"

Indokolás: Lásd a H/2252/89.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

89. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fcs) alpontjának az elhagyását javasolja (a módosító javaslat elfogadása

esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

[fcs) a jogegyenlõség, az egyenjogúság és a törvény elõtti egyenlõség:

ember és ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv,

vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,

vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés tilalma;]

Indokolás: Lásd a H/2252/90-16. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

90. Jakab Róbertné képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fcs)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fcs) a jogegyenlõség, az egyenjogúság és a törvény elõtti egyenlõség:

ember és ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz [faj,] szín, nem, nyelv,

vallás, etnikai hovatartozás, politikai vagy más vélemény, [nemzeti vagy]

társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti

megkülönböztetés tilalma;"

Indokolás: Lásd a H/2252/172.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

91. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fcs) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fcs) a jogegyenlõség, az egyenjogúság és a törvény elõtti egyenlõség:

ember és ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv,

vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,

vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés

tilalma;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/213. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

92. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fe) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fe) a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga:

a tartózkodási és a lakóhely szabad megválasztása, az államon belüli szabad

mozgás, az állam területének szabad elhagyása, és a visszatérés joga. A nem

magyar állampolgár törvényben meghatározott okból és eljárás szerint

felszólítható az ország elhagyására, illetve kiutasítható. Senkit nem lehet

olyan országba vagy olyan terület határára visszairányítani vagy kiutasítani,

ahol faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai

nézetei miatt üldöztetés veszélyének, illetve kínzásnak, embertelen megalázó

bánásmódnak lenne kitéve;"

Indokolás: Lásd a H/2252/108.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

93. Kaszás Tibor képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fé)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fé) a magánélet, magántitok sérthetetlenségének [joga: a magánélethez

való jogot csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének

indokával] jogát csak törvényben meghatározott olyan esetekben lehet

korlátozni, amikor az ország szuverenitásának védelme, a nemzetbiztonság, a

közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy

bûncselekmény megelõzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások

jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges;"

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-7. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

94. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fé) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fé) a magánélet, a magántitok sérthetetlenségének joga, a személyes

adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jog: a magánélethez

való jogot csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének

indokával lehet korlátozni;"

Indokolás: Lásd a H/2252/107.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

95. Dr. Molnár Péter és dr. Fodor Gábor képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.)

pont (1) bekezdése fé) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fé) a magánélet, magántitok sérthetetlenségének joga: a magánélethez

való jogot csak a [közélet tisztasága védelmének,] közfunkciók viselésének

indokával, a közügyek szabad vitatása érdekében lehet korlátozni;"

Indokolás: Lásd a H/2252/132.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

96. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

ff) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"ff) a személyhez fûzõdõ jogok; a házasságkötéshez és a család

együttéléséhez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/106.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

97. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdése fg) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fg) a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a vallás és más

lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztására, a vallás[i] szertartások és

vallásos cselekmények végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár

másokkal együtt történõ gyakorlásának szabadságára, illetve a hit tanításához,

továbbá a meggyõzõdés kinyilvánításához vagy kinyilvánításának mellõzéséhez

fûzõdõ jogra. [A vallásszabadság joga egyénileg és kollektíven is

gyakorolható.] Az alkotmánynak [továbbra is] ki kell nyilvánítania az állam és

az egyház szétválasztásának elvét, továbbá azt, hogy az állam világnézetileg

semleges, és biztosítja az egyházak önállóságát, függetlenségét;"

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-4. sz. módosító javaslat indokolását.

98. Dr. Fodor Gábor és dr. Mészáros István képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fg) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fg) a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a meggyõzõdés

szabad megválasztására, a vallás[i] szertartások, illetve vallásos

cselekmények végzése útján, vagy egyéb módon történõ gyakorlásának

szabadságára, illetve a hit tanításához, továbbá a meggyõzõdés

kinyilvánításához vagy kinyilvánításának mellõzéséhez fûzõdõ jogra. A

vallásszabadság joga egyénileg és kollektíven is gyakorolható. Az alkotmánynak

továbbra is ki kell nyilvánítania az állam és az egyház szétválasztásának

elvét. Rögzítenie szükséges továbbá az egyházak egyenjogúságának elvét is;"

Indokolás: Lásd a H/2252/95.-2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

99. Sasvári Szilárd képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fg)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fg) a lelkiismereti és vallásszabadság[, amely] kiterjed a vallás és más

lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztására, [a] vallási cselekmények,

szertartások [gyakorlásának szabadságára, illetve a hit tanításához fûzõdõ

jogra. A vallásszabadság joga egyénileg és kollektíven is gyakorolható. Az

alkotmánynak továbbra is] végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár

másokkal együtt.

Az Alkotmánynak ki kell nyilvánítania [az állam és az egyház szétválasztásának

elvét], hogy az állam világnézetileg semleges, továbbá garantálnia kell az

egyházak autonómiáját;"

Indokolás: Lásd a H/2252/50. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

100. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fg) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fg) a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a meggyõzõdés

szabad megválasztására, a vallási szertartás gyakorlásának szabadságára,

illetve a hit tanításához fûzõdõ jogra. [A vallásszabadság joga egyénileg és

kollektíven is gyakorolható. Az alkotmánynak továbbra is ki kell nyilvánítania

az állam és az egyház szétválasztásának elvét;] A vallásszabadság joga

terjedjen ki a vallási szertartások gyakorlásán túl a vallás egyéb módon való

gyakorlására, valamint a tanulás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás

intézményrendszerében megfelelõ feltételek és intézmények biztosítására és

fejlõdésére;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/17.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

101. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fg) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fg) a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a vallás vagy más

meggyõzõdés szabad megválasztására vagy elfogadására, a vallási szertartás

gyakorlásának szabadságára, ideértve annak nyilvánosan vagy magánkörben,

egyénileg vagy másokkal együttesen történõ, vallásos cselekmények,

szertartások vagy egyéb módon történõ gyakorlását, valamint kiterjed [illetve]

a hit tanításához fûzõdõ jogra. [A vallásszabadság joga egyénileg és

kollektíven is gyakorolható.] Az alkotmánynak továbbra is ki kell

nyilvánítania az állam és az egyház szétválasztásának elvét;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-17. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

102. Sasvári Szilárd képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdését a

következõ új fgy) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat

elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fgy) a szülõknek a gyermeknevelés módja megválasztására irányuló joga;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/49. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

103. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fgy) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fgy) a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságának joga; jog a

közérdekû információk megismeréséhez;"

Indokolás: Lásd a H/2252/105.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

104. Jakab Róbertné képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdését a

következõ új fh) alponttal javasolja kiegészíteni, s egyúttal javaslatot tesz

az fú) alpont elhagyására is:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fh) az etnikai identitás szabad megválasztásának, kifejezésének és

megélésének joga;"

Indokolás: Lásd a H/2252/171.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

105. Márfai Péter, dr. Haller Zoltán és Horváth Zoltán képviselõ a II. Rész 1.

fejezet f.) pont (1) bekezdése fh) alpontjának a következõ módosítását

javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fh) a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús

propaganda és a gyûlöletre uszítás tilalma, a frekvencia, mint nemzeti vagyon

szabadsága, a közszolgálati rádió, televízió, hírügynökség [hiteles, pontos,

tárgyilagos tájékoztatási követelménye] törvényben szabályozott mûködése;"

Indokolás: Lásd a H/2252/149. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

106. Deutsch Tamás képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fh)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fh) a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús

propaganda és a gyûlöletre uszítás tilalma, a [közszolgálati] rádiók,

televíziók (mûsorszolgáltatók), hírügynökségek függetlensége, a hiteles,

pontos, [tárgyilagos] kiegyensúlyozott tájékoztatás[i] követelménye;"

Indokolás: Lásd a H/2252/86.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

107. Dr. Molnár Péter és dr. Fodor Gábor képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.)

pont (1) bekezdése fh) alpontjából a jelzett szövegrész elhagyását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fh) a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús

propaganda és a gyûlöletre uszítás tilalma[, a közszolgálati rádió, televízió,

hírügynökség hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatási követelménye];"

Indokolás: Lásd a H/2252/129.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

108. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fh) alpontjából a jelzett szövegrészek elhagyását

javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fh) a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús

propaganda és a gyûlöletre uszítás tilalma, a [közszolgálati rádió, televízió,

hírügynökség] hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatás[i] követelménye;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/18.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

109. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdését a következõ új fi) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító

javaslat elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen

változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fi) a hiteles és sokoldalú tájékozódáshoz való jog, melynek egyfelõl

részét képezi a hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatási kötelezettség,

másfelõl magában foglalja a nagyobb számú azonos vagy hasonló vélemény

megismeréséhez fûzõdõ jogot, melynek érvényesülését az állam támogatni

köteles;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-18. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

110. Dr. Molnár Péter és dr. Fodor Gábor képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.)

pont (1) bekezdését a következõ két új fi) alponttal javasolják kiegészíteni

akként, hogy mindkét alpont - a jelzett sorrendben - elõzze meg a jelenlegi

fi) alpontot (a módosító javaslat elfogadása esetén a további alpontok

betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fi) a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához való jog,

amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga az

alkotmány határozza meg;

fi) a személyes adatokkal való rendelkezés joga;"

Indokolás: Lásd a H/2252/131.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

111. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdése fi) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fi) a[z oktatás] tanítás, a tanulás és az iskolaalapítás szabadsága:

ehhez kapcsolódóan annak kimondása, hogy az állam [felügyeletet] szakmai és

pénzügyi ellenõrzést gyakorol az oktatás felett;"

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-5. sz. módosító javaslat indokolását.

112. Szabó Katalin és Csizmár Gábor képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.) pont

(1) bekezdése fi) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fi) a[z oktatás] tanítás, a tanulás és az iskolaalapítás szabadsága:

ehhez kapcsolódóan annak kimondása, hogy az állam [felügyeletet gyakorol az

oktatás felett] mûködteti, szakmailag, törvényességi szempontból ellenõrzi és

támogatja a közoktatás intézményrendszerét;"

Indokolás: Lásd a H/2252/72.. és H/145.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

113. Dr. Fodor Gábor és dr. Mészáros István képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fi) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fi) az oktatás[,] és az iskolaalapítás szabadsága: ehhez kapcsolódóan

annak kimondása, hogy az állam [felügyeletet gyakorol az oktatás felett]

mûködteti az oktatás szakmai és pénzügyi ellenõrzésének rendszerét; továbbá a

tanszabadság, ide értve a szülõk jogát arra, hogy a gyermeküknek adandó

nevelést megválasszák;"

Indokolás: Lásd a H/2252/95.-3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

114. Lendvay Ildikó és dr. Schiffer János képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.)

pont (1) bekezdése fí) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fí) a mûvészet [és], a tudományos kutatás és a kulturális értékekhez

való hozzáférés szabadságának joga;"

Indokolás: Lásd a H/2252/150.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

115. Lendvay Ildikó és dr. Schiffer János képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.)

pont (1) bekezdését a következõ új fj) alponttal javasolják kiegészíteni (a

módosító javaslat elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése

értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fj) a mûvelõdéshez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/150.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

116. Szabó Katalin és Csizmár Gábor képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.) pont

(1) bekezdése fj) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fj) [a tandíjmentes állami] a gyermeknek a neki megfelelõ tanuláshoz,

tehetsége szabad kibontakoztatásához való joga, az ingyenes közoktatáshoz és

az elsõ szakképzettség megszerzéséhez való jog; ide kapcsolódóan kell

kimondani a gyermek [16 éves koráig tartó] tankötelezettség[e]ét. A

tankötelezettség teljesítésének feltételeit törvény állapítja meg;"

Indokolás: Lásd a H/2252/71.. és H/143.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

117. Hegyi Gyula képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fj)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fj) az ingyenes [tandíjmentes állami] közoktatáshoz, a szabad

iskolaválasztáshoz és az elsõ szakképzettség megszerzéséhez való jog; ide

kapcsolódóan kell kimondani a gyermek 16 éves koráig tartó

tankötelezettséget;"

Indokolás: Lásd a H/2252/173.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

118. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdését a következõ új fk) alponttal javasolja kiegészíteni azzal, hogy a

IV. Rész 8. fejezetében található hasonló szövegrész maradjon el (a módosító

javaslat elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen

változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fk) az eljárásban részt vevõ személy által értett nyelv használatához

való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/82-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

119. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdése fo) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését

javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fo) a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/187.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

120. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fo) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fo) a védelemhez és képviselethez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-19. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

121. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fó) alpontjának az elhagyását javasolja úgy, hogy az itt elhagyni javasolt

szövegrész változatlan tartalommal kerüljön a IV. Rész 8. fejezet a.) pont (2)

bekezdésének új ag) alpontjába (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

[fó) a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;]

Indokolás: Lásd a H/2252/90-20. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

122. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fó) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fó) a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez, illetve a

közhatalmi szerv jogellenes eljárásával okozott kár megtérítéséhez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/104.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

123. Dr. Molnár Péter és dr. Fodor Gábor képviselõk a a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fq) és fr) alpontjainak az elhagyását javasolják (a

módosító javaslat elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése

értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

[fq) a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához való jog,

amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga az

alkotmány határozza meg;

fr) a személyes adatokkal való rendelkezés joga;]

Indokolás: Lásd a H/2252/131.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

124. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdése fq) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését

javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fq) a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához és megismeréséhez

való jog, amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga

az alkotmány határozza meg;"

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-6. sz. módosító javaslat indokolását.

125. Dr. Fodor Gábor és dr. Mészáros István képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fq) alpontjából a jelzett szövegrész elhagyását

javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fq) a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához való jog[,

amelynek korlátja az államtitok]. Az államtitok tartalmi elemeit maga az

alkotmány határozza meg;"

Indokolás: Lásd a H/2252/95.-4. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

126. Kaszás Tibor képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fq)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fq) a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához való jog,

amelynek korlátja az államtitok és a szolgálati titok. Az államtitok tartalmi

elemeit maga az alkotmány határozza meg;"

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-8. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

127. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fs) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fs) a tulajdonhoz és az örökléshez való jog: ehhez kapcsolódóan

rögzíteni kell[: a tulajdon gyakorlását csak kivételes esetben, törvényben

meghatározott feltételekkel lehet korlátozni. Külön kell megfogalmazni a

kisajátítás szabályait úgy, hogy tulajdont kisajátítani csak közérdekbõl,

teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett szabad.], hogy a

tulajdonhoz való jog magában foglalja a tulajdonnal való rendelkezés jogát -

ide értve annak egyes, önállóan gyakorolható részjogosítványait is - valamint

a tulajdontól való megfosztással szemben alkotmányos védelmet. Ez utóbbival

összefüggésben az alaptörvényben elõ kell írni, hogy tulajdont kisajátítani

csak közérdekbõl, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett szabad.

Kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a tulajdon és a tulajdonosi minõség az

állammal és a társadalommal szemben bizonyos kötelezettségekkel is jár;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/214. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

128. Dr. Kónya Imre képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fs)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fs) a tulajdonhoz és az örökléshez való jog: ehhez kapcsolódóan

rögzíteni kell: a tulajdon gyakorlását csak kivételes esetben, törvényben

meghatározott feltételekkel lehet korlátozni. Törvény a termõföld tulajdonra

és használatra vonatkozóan a termõföld védelme érdekében speciális szabályokat

állapíthat meg. Külön kell megfogalmazni a kisajátítás szabályait úgy, hogy

tulajdont kisajátítani csak közérdekbõl, teljes, feltétlen és azonnali

kártalanítás mellett szabad. Kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a tulajdon

és a tulajdonosi minõség az állammal és a társadalommal szemben bizonyos

kötelezettségekkel is jár;"

Indokolás: Lásd a H/2252/81-6. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

129. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fsz) alpontja helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fsz) [a vállalkozás és a verseny szabadsága: az állam a verseny

biztosítása érdekében a tulajdon koncentrációját, a monopolhelyzet

kialakulását megtilthatja] - a vállalkozás joga: az állampolgárokat és azok

szervezeteit megilletõ alanyi jog, melynek tartalma, hogy az állam nem

zárhatja ki, illetõleg csak az elkerülhetetlenül szükséges esetben és arányos

módon korlátozhatja a vállalkozóvá válás, illetõleg a vállalkozóként való

mûködés lehetõségét. A vállalkozás jogának alkotmányos védelme magában

foglalja azt a követelményt, hogy a korlátozó elõírások - így pl. az adott

vállalkozás folytatásának képesítési, tárgyi feltételei - indoka az azt

megállapító jogszabályi rendelkezésbõl kiolvasható legyen. A vállalkozás

jogának lényeges tartalmi eleme a tulajdonossá válás joga, mint a

vállalkozáshoz való joghoz kapcsolódó olyan részjogosítvány, melynek hiánya -

a tulajdonszerzési jog törvényi kizárása - a vállalkozóként való mûködést is

lehetetlenné teheti. Következésképpen a tulajdonszerzési jog törvényi

korlátozására is ugyanazon alkotmányos védelem vonatkozik, mint a

vállalkozáshoz való jog más módon megvalósuló korlátozása esetére;"

Indokolás: Lásd a H/2252/215. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

130. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fsz) alpontjának a jelzett szövegrészekkel történõ kiegészítését javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fsz) a szerzõdéskötés, a vállalkozás és a verseny szabadsága: az állam a

verseny biztosítása érdekében a tulajdon koncentrációját, a monopolhelyzet

kialakulását megtilthatja, a tisztességtelen piaci versenyt tilalmazza;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-30. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

131. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdése ft) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"ft) a [munkahelyi (szakszervezeti) szervezkedéshez] munkavállalói,

szakszervezeti szervezõdéshez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-7. sz. módosító javaslat indokolását.

132. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

ft) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"ft) a [munkahelyi (szakszervezeti) szervezkedéshez] szakszervezeti

szervezõdéshez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/216. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

133. Szöllõsi Istvánné képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

ft) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"ft) az [munkahelyi] érdekvédelmi (szakszervezeti) szervezkedéshez való

jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

134. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdését

a következõ új fu) alponttal javasolja kiegészíteni, a ga) alpont elhagyásával

egyidejûleg (a módosító javaslat elfogadása esetén a további alpontok

betûjelzése értelemszerûen változik):

"fu) a munkához való jog, amely a foglalkozás és a munkahely szabad

megválasztásának jogát jelenti; az állam feladata a minél teljesebb

foglalkoztatás elõsegítése;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i,

illetõleg 13-i ülésén szóban pontosított, H/2252/212. sz. módosító

javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

135. Bauer Tamás és Béki Gabriella képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.) pont

(1) bekezdését a következõ új fu) alponttal javasolják kiegészíteni, egyúttal

javaslatot tesznek a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdés gb) alpontjának

elhagyására (a módosító javaslat elfogadása esetén a további alpontok

betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fu) a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a rendszeres fizetett

szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/83.-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

136. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése

fu) alpontjának az elhagyását javasolja azzal, hogy annak szövege változatlan

formában új fv) alpontként szerepeljen (a módosító javaslat elfogadása esetén

a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

[fu) a gyermekek jogai;]

Indokolás: Lásd a H/2252/90-21. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

137. Szabó Katalin és Csizmár Gábor képviselõk a II. Rész 1. fejezet f.) pont

(1) bekezdése fu) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését

javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fu) a gyermekek sajátos jogai;"

Indokolás: Lásd a H/2252/73.. és H/146.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

138. Dr. Avarkeszi Dezsõ képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdését a következõ új fú) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító

javaslat elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen

változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fú) az egészségkárosodott - fogyatékosok különleges védelme;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/140.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

139. Jakab Róbertné képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése fú)

alpontjának az elhagyását javasolja (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

[fú) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: az anyanyelv használatára,

az anyanyelvû kultúrára, oktatásra, az ehhez kapcsolódó intézmények

fenntartására, a névhasználatra, a közéletben való részvételre való

jogosultság, valamint a képviselethez, a önkormányzatok létrehozására való

joguk; ki kell nyilvánítani a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó

mivoltát is;]

Indokolás: Lásd a H/2252/171.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

140. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fú) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ

kiegészítését javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fú) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: az anyanyelv használatára,

az anyanyelvû kultúrára, oktatásra, az ehhez kapcsolódó intézmények

fenntartására, a névhasználatra, a közéletben való részvételre való

jogosultság, valamint a képviselethez, a önkormányzatok létrehozására való

joguk; ki kell nyilvánítani a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó

mivoltát is, valamint utalni kell arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek

jogaikat egyénileg és kollektíven is gyakorolják;"

Indokolás: Lásd a H/2252/23.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

141. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdése fû) alpontjának az elhagyását javasolják:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

[fû) a menedékjog.]

Indokolás: Lásd a H/2252/25.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

142. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1)

bekezdését a következõ új fv) alponttal javasolja kiegészíteni:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"fv) a gyermekek jogai;"

Megjegyzés: A módosító javaslat arra irányul, hogy "a gyermekek jogai"

meghatározás a II. Rész 1. fejezet f.) pont (1) bekezdése utolsó alpontja

legyen.

Indokolás: Lásd a H/2252/90-21. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

143. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pont (1) bekezdését a következõ két új alponttal javasolják kiegészíteni:

/f.) (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi

jogok:/

"f ) a pihenéshez, a szabadidõhöz, a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a

rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó

díjazáshoz való jog;

f ) a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog;"

Megjegyzés: A módosító javaslat nem jelöli meg, hogy az újonnan felveendõ

szöveg az f.) pont (1) bekezdés melyik alpontjában szerepeljen.

Indokolás: Lásd a H/2252/24.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

144. Dr. Baráth Etele és dr. Szili Katalin képviselõk a II. Rész 1. fejezet

f.) pontját a következõ szövegrésszel javasolják kiegészíteni:

"Az ország minden lakosának - alapvetõ emberi jogként - joga van az

egészségét, a biztonságát és a jólétét biztosító környezetben élni. Az

egészséges, biztonságos, kedvezõ környezeti körülmények biztosítása egyúttal

az élethez való alapjog - és ezen túlmenõen a megfelelõ életminõségre, a

gazdasági, szociális, kulturális jogok érvényesítésére, valamint a fejlõdésre

vonatkozó jog - érvényesítésének is egyik alapvetõ elõfeltétele."

Megjegyzés: A módosító javaslat nem jelöli meg, hogy az újonnan felveendõ

szöveg az f.) pont melyik bekezdésében szerepeljen.

Indokolás: Lásd a H/2252/154. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

145. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"g.) (1) A nemzetközi egyezmények alapjogokat tartalmazó katalógusaiban

fellelhetõ néhány olyan rendelkezés, amely az új alkotmányban teljes

terjedelmében nem jelenhet meg alanyi jogként, hanem csak részben

államcélként, melynek elõmozdítása érdekében az államra az alkotmány és ennek

alapján a törvények és más jogszabályok különbözõ állami

kötelezettségvállalást rónak állami kötelezettségként. Az említett

rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények is úgy fogalmazzák meg, hogy minden

állam fokozatosan, teherbíró-képessége arányában köteles a megvalósításukra."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-22. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

146. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

felvezetõ szövegének helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"(2) [Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként megfogal-

mazható emberi jogok a következõk:] Azok a jogok és igények, melyek részben

alanyi jogokként, részben csupán államcélként határozhatók meg, a következõk:"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-23. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

147. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2)

bekezdésébõl a ga) alpontnak az elhagyását javasolja (a módosító javaslat

elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

[ga) a munkához való jog (amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely

szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos

munkabérhez, az egyenlõ munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges

munkakörülményekhez való jog);]

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/212. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

148. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

ga) alpontjának helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"ga) [a munkához való jog (amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely

szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos

munkabérhez, az egyenlõ munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges

munkakörülményekhez való jog)] alanyi jogként biztosított a foglalkozás és a

munkahely szabad megválasztásának joga (senki sem kényszeríthetõ akarata

ellenére valamilyen foglalkozás gyakorlására, és senki sem kényszeríthetõ nem

kívánt munkaviszony fenntartására), a munkaszerzõdésben meghatározott

méltányos munkabérhez való jog, a biztonságos és egészségóvó

munkakörülményekhez való jog. Az állam feladata a minél teljesebb

foglalkoztatottság elõsegítése;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 12-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-24. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

149. Szöllõsi Istvánné képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

ga) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"ga) a munkához való jog (amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely

szabad megválasztása, a végzett munkának megfelelõ, a tisztességes megélhetést

biztosító [méltányos] munkabérhez, a nem és életkor különleges követelményeit

is figyelembe vevõ [az] egyenlõ munkafeltételekhez, a biztonságos és

egészséges munkakörülményekhez való jog);"

Indokolás: Lásd a H/2252/4. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

150. Csizmár Gábor képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése ga)

alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"ga) a munkához való jog (amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely

szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos

munkabérhez, az egyenlõ munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges

munkakörülményekhez való jog. Az elsõ munkahelyhez, pályakezdéshez, a munkába

állást elõsegítõ juttatásokhoz és szolgáltatásokhoz való jog, képzettségnek

megfelelõ elsõ munkahely hiányában az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök

igénybevételéhez és az átképzéshez való jog);"

Indokolás: Lásd a H/2252/79.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

151. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

g.) pont (2) bekezdése gb) és gc) alpontjainak az az elhagyását javasolják (a

módosító javaslat elfogadása esetén az alpontok betûjelzése értelemszerûen

változik):

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

[gb) a pihenéshez, a szabadidõhöz, a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a

rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díja-

záshoz való jog;

gc) a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog;]

Indokolás: Lásd a H/2252/24.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

152. Bauer Tamás és Béki Gabriella képviselõk a II. Rész 1. fejezet g.) pont

(2) bekezdése gb) alpontjának az elhagyását javasolják (a módosító javaslat

elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

[gb) a pihenéshez, a szabadidõhöz, a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a

rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó

díjazáshoz való jog;]

Indokolás: Lásd a H/2252/83.-2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

153. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

gb) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gb) alanyi jogként biztosított törvényben meghatározott mértékben és

módon a pihenéshez, a szabadidõhöz, a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a

rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó

díjazáshoz való jog; egyes munkaviszonyok sajátosságai folytán a törvény egyes

jogok biztosításától részben vagy egészben eltekinthet;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-25. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

154. Dr. Nádori László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

gb) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gb) a pihenéshez, a szabadidõhöz, a testedzéshez, a munkaidõ ésszerû

korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti

napokra járó díjazáshoz való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/67.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

155. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

gc) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gc) államcélt képez a mind teljesebb [a] szociális biztonság[hoz] és

ellátás[hoz való jog] feltételeinek elõmozdítása;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-26. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

156. Csizmár Gábor képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése gc)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gc) a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog - kivéve a gyermekek

védelme, valamint szociális biztonsága és ellátása, amelyet az államnak alanyi

jogként, minden körülmények között biztosítania kell;"

Indokolás: Lásd a H/2252/78.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

157. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

gc) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gc) a szociális biztonsághoz és [ellátáshoz] az emberhez méltó

életkörülményekhez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/212. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

158. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

gd) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gd) a tudomány, a mûvészet és a kultúra nemzeti [értékeinek védelme és

támogatása] értékeivel kapcsolatos állami feladatként jelenjen meg az

alkotmányban kettõs kötelezettségvállalás: az állam egyfelõl köteles ezen

értékek védelmére és támogatására, másfelõl köteles a tudomány, a mûvészet és

a kultúra feladatainak betöltéséhez szükséges feltételekrõl gondoskodni;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-27. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

159. Lendvay Ildikó és dr. Schiffer János képviselõk a II. Rész 1. fejezet g.)

pont (2) bekezdése gd) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gd) a tudomány, a mûvészet és a kultúra nemzeti és egyetemes értékeinek

védelme és támogatása;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/152.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

160. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

g.) pont (2) bekezdése gd) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ

kiegészítését javasolják:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gd) a tudomány, a mûvészet és a kultúra, valamint a sport nemzeti

értékeinek védelme és támogatása;"

Indokolás: Lásd a H/2252/21.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

161. Dr. Fodor Gábor és dr. Mészáros István képviselõk a II. Rész 1. fejezet

g.) pont (2) bekezdése gd) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ

kiegészítését javasolják:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gd) a tudomány, a mûvészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelme és

támogatása (ideértve a mûvészet és a kultúra nemzeti kisebbségi értékeit is);"

Indokolás: Lásd a H/2252/95.-5. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

162. Lendvay Ildikó és dr. Schiffer János képviselõk a II. Rész 1. fejezet g.)

pont (2) bekezdését a következõ új ge) alponttal javasolják kiegészíteni (a

módosító javaslat elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése

értelemszerûen változik):

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"ge) a társadalmi és regionális eredetû oktatási és mûvelõdési

esélykülönbségek csökkentése;"

Indokolás: Lásd a H/2252/152.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

163. Dr. Kiss Róbert képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

ge) alpontjának az elhagyását javasolja (a módosító javaslat elfogadása esetén

a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

[ge) a biztonságos, egészséges környezet kialakítása és védelme;]

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

164. Dr. Kiss Róbert képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése

ge) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"ge) a biztonságos, egészsége[s]t nem veszélyeztetõ környezet kialakítása

és védelme;"

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-4. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

165. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk, továbbá dr. Salamon

László képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése gf) alpontjának

az elhagyását javasolják (a módosító javaslat elfogadása esetén az alpontok

betûjelzése értelemszerûen változik):

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

[gf) a házasság, a család védelme, ideértve a szülõnek a gyermeknevelés

módjának megválasztására irányuló jogát;]

Indokolás: Lásd a H/2252/19.. sz., továbbá az Alkotmány-elõkészítõ

bizottság 1996. június 13-i ülésén szóban pontosított, H/2252/90-28.

sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

166. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 1. fejezet

g.) pont (2) bekezdésének gf) alpontja helyébe a következõ rendelkezés

felvételét javasolják:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gf) [a házasság, a család védelme, ideértve a szülõnek a gyermeknevelés

módjának megválasztására irányuló jogát;] a sporthoz való jog elismerése és

támogatása;"

Indokolás: Lásd a H/2252/22.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

167. Sasvári Szilárd képviselõ, továbbá dr. Fodor Gábor és dr. Mészáros István

képviselõk a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdése gf) alpontjából a

jelzett szövegrész elhagyását javasolják:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gf) a házasság, a család védelme[, ideértve a szülõnek a gyermeknevelés

módjának megválasztására irányuló jogát];"

Indokolás: Lásd a H/2252/49. sz., továbbá a H/2252/95.-6. sz.

módosító javaslatok indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

168. Dr. Torgyán József képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2)

bekezdését a következõ új gh) alponttal javasolja kiegészíteni:

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gh) a fiatalok elsõ munkahelyhez és lakáshoz való joga."

Indokolás: Lásd a H/2252/115. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

169. Dr. Kiss Róbert képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pont (2) bekezdését a

következõ új gh) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat

elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve

intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként

megfogalmazható emberi jogok a következõk:/

"gh) a kulturális értékekkel és a természeti erõforrásokkal való okszerû,

célszerû és takarékos gazdálkodás, a természet egységének, folyamatainak és

sokféleségének megõrzése;"

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-5. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

170. Dr. Kiss Róbert képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pontját a következõ

új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok érvényesítéséhez az

állampolgároknak és közösségeiknek joguk van a megbízható, teljes és idõben

nyújtott információhoz."

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-6. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

171. Dr. Kiss Róbert képviselõ a II. Rész 1. fejezet g.) pontját a következõ

új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok érvényesülését az

állampolgárok és közösségeik kötelesek elõsegíteni."

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-7. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

172. Dr. Baráth Etele és dr. Szili Katalin képviselõk a II. Rész 1. fejezet

g.) pontját a következõ szövegrésszel javasolják kiegészíteni:

"Az ország területén található természeti értékek, természeti

erõforrások, a biológiai sokféleség, az ország és egyes térségeinek környezeti

állapota az országnak olyan alapvetõ adottságai, amelyek megõrzése, védelme,

ésszerû felhasználása, javítása, illetve helyreállítása fontos

kötelezettségeket jelentenek az állam, a helyi közösségek, illetve az

önkormányzatok, valamint az állampolgárok számára.

Az ország természeti környezetének védelme, megóvása és javítása a jelen

és a következõ nemzedékek számára az állam kötelezettsége és felelõssége, az

államnak ki kell dolgoznia a maga integrált környezetvédelmi és fejlesztési

politikáját.

Az állam, a helyi közösségek, illetve az önkormányzatok, valamint az

állampolgárok kötelezettsége a környezet védelme, az ökológiai egyensúly

megõrzése, és a természeti értékek és a biológiai sokféleség megõrzése - azok

fenntartható használatával - mind a jelen, mind a jövendõ nemzedékek javára.

Az állam alapvetõ kötelezettsége, hogy tegye lehetõvé minden érintett

állampolgár számára a megfelelõ tájékozódást a környezet állapotában

esetlegesen lényeges változást eredményezõ bármely folyamatról, tervezett

tevékenységrõl, és adjon minden érintett állampolgár számára egyenlõ

hozzáférési és részvételi lehetõséget az ilyen folyamatokkal, tevékenységekkel

kapcsolatos döntésekben, az ezekkel összefüggõ igazgatási és jogi

eljárásokban."

Megjegyzés: A módosító javaslat nem jelöli meg, hogy az újonnan felveendõ

szöveg a g.) pont melyik bekezdésében szerepeljen.

Indokolás: Lásd a H/2252/154. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

2. fejezet.

Az emberi és állampolgári jogok korlátozása

*

173. Dr. Szabad György képviselõ a II. Rész 2. fejezet címének a következõ

módosítását javasolja:

"2. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok [korlátozása és felfüggesztése]

érvényesítésének határai, ideiglenes felfüggesztésük feltételei"

Indokolás: Lásd a H/2252/46.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

174. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 2. fejezet a.) pontjának a

következõ szerkezeti és tartalmi módosítását javasolja:

"a.) (1) [Az emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az

alkotmányban vagy - az alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján -

törvényben történhet.] Az alkotmány szabjon általános keretet a [törvényi]

korlátozásra[: az emberi és állampolgári jogok "lényeges tartalmának"

korlátozását tiltsa meg].

(2) Az alkotmányban a jogok [gyakorlásának] korlátozásának általános

korlátjaként mások alapvetõ jogainak védelmét, bûncselekmény elkövetését,

illetõleg közegészségügyi, [vagy] közrendvédelmi és közerkölcsvédelmi okot

indokolt megjelölni. Minden egyes jognál azonban külön kell vizsgálni, milyen

korlátozási cél elismerésére van elegendõ alkotmányos indok.

(3) [A korlátozások a legszükségesebb mértékre szorítandók, vagyis az] Az

elõbb említett korlátozási oknak kényszerítõnek és elkerülhetetlennek, a

korlátozásnak az elérendõ céllal (pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a

közfeladatok ellátásának biztosítása) arányban állónak, továbbá a korlátozásra

okot adó fenyegetés elhárításához szükséges legkisebb mértékûnek kell lennie.

(4) Az elõbbiekben részletezett, a jogok korlátozását szabályozó

általános alkotmányi rendelkezés mellett az alkotmány - ugyancsak általános

szabályként - az egyes jogok korlátozásának szabályozását utalja a

törvényhozás feladatkörébe. Ennek értelmében az alkotmány általános

szabályként mondja ki, hogy az egyes jogok alkotmányosan megengedett korlátait

a törvények határozzák meg.

Ez a rendezés ugyanakkor nem akadálya annak, hogy az alkotmány egyes jogoknál

- a jogok, illetve a korlátozások különös jelentõsége következtében - maga is

korlátozási szabályokat tartalmazzon."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-31. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

175. Dr. Bihari Mihály képviselõ a II. Rész 2. fejezet a.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) Az alkotmányban a jogok gyakorlásának általános korlátjaként mások

alapvetõ jogainak védelmét, bûncselekmény elkövetését, illetõleg

közegészségügyi vagy közrendvédelmi okot indokolt megjelölni. [Minden egyes

jognál azonban külön kell vizsgálni, milyen korlátozási cél elismerésére van

elegendõ alkotmányos indok.] Az egyes alapjogok szabályozásánál egyértelmûen

meg kell határozni az adott jogosítvány korlátozását megalapozó, alkotmányosan

elfogadott szempontokat."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/217. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

176. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 2. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Az emberi és állampolgári jogok korlátozásától meg kell

különböztetni a jogok felfüggeszthetõségét - vagyis a jogoktól való eltérés

lehetõségét - [háború vagy az ország biztonságát fenyegetõ más] rendkívüli

helyzetek esetén. A jogoktól való eltérést a nemzetközi jogi szabályok szigorú

feltételekhez kötik, és meghatározzák azokat a jogokat, amelyektõl rendkívüli

helyzetekben sem lehet eltérni."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-8. sz. módosító javaslat indokolását.

177. Juhász Ferenc és Sebõk János képviselõk a II. Rész 2. fejezet b.) pont

(2) bekezdése ba) alpontjának a következõ módosítását javasolják:

/(2) A feltételek a következõk:/

"ba) a rendkívüli [állapotot, szükségállapotot] helyzeteket hivatalosan

ki kell hirdetni;"

Indokolás: Lásd a H/2252/177. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

178. Kaszás Tibor képviselõ a II. Rész 2. fejezet b.) pont (2) bekezdése ba)

alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/(2) A feltételek a következõk:/

"ba) a rendkívüli állapotot, szükségállapotot és a veszélyhelyzetet

hivatalosan ki kell hirdetni;"

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-9. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

179. Dr. Molnár Péter és dr. Fodor Gábor képviselõk a II. Rész 2. fejezet b.)

pont (2) bekezdése bb) alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ

kiegészítését javasolják:

/(2) A feltételek a következõk:/

"bb) a jogoktól való eltérés csak az adott helyzet által szigorúan

megkövetelt mértékben és azzal szoros összefüggésben történhet;"

Indokolás: Lásd a H/2252/133.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

180. Dr. Salamon László képviselõ a II. Rész 2. fejezet b.) pont (2) bekezdése

bc) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) A feltételek a következõk:/

"bc) a jogoktól való eltérés nem állhat ellentétben [más] az idevonatkozó

nemzetközi jogi kötelezettségekkel;"

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-32. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

181. Jakab Róbertné képviselõ a II. Rész 2. fejezet b.) pont (2) bekezdése bd)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(2) A feltételek a következõk:/

"bd) az eltérés nem jelenthet [faj,] szín, nem, nyelv, vallás, etnikai

hovatartozás vagy társadalmi származás alapján történõ különbségtételt."

Indokolás: Lásd a H/2252/170.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

182. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 2. fejezet b.) pont (3)

bekezdése felvezetõ szövegének a következõ módosítását javasolja:

"(3) Az emberi és állampolgári jogok közül [az ország biztonságát

fenyegetõ] rendkívüli helyzetek esetén sem lehet eltérni a következõ

jogoktól:"

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-9. sz. módosító javaslat indokolását.

183. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a II. Rész 2. fejezet b.) pont (3)

bekezdése bh) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(3) Az emberi és állampolgári jogok közül az ország biztonságát

fenyegetõ rendkívüli helyzet esetén sem lehet eltérni a következõ jogoktól:/

"bh) a[z igazságtalan] jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti

kártérítéshez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-10. sz. módosító javaslat indokolását.

3. fejezet.

Az emberi és állampolgári jogok

*

184. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a II. Rész 3.

fejezetének a következõ módosítását javasolják:

"Az alkotmány rögzítse: mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberi és

állampolgári jogainak megsértése esetén a bírósághoz forduljon, ha megsértett

jogai alanyi jogok. Az ezzel kapcsolatos részletes - elsõsorban eljárási -

szabályokat törvény tartalmazza. [Ha valakit jogsérelem ér j] Jogszabály

alkotmányellenessége miatt, alkotmányos panaszával bárki az

Alkotmánybírósághoz fordulhat."

Indokolás: Lásd a H/2252/26.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

III. RÉSZ

*

1. fejezet.

*

185. Dr. Salamon László képviselõ a III. Rész 1. fejezet b.) pont bd)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/b.) A jogrendszert és a jogalkotást illetõen az alábbi általános

rendelkezéseket indokolt e rész elején megfogalmazni:/

"bd) a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata az Alkotmánybíróság

feladata, és csak az alkotmányellenesség megállapítása és a jogszabály

[megsemmisítése] hatályon kívül helyezése oldja fel a jogszabályok általánosan

kötelezõ erejét;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-33. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

186. Szöllõsi Istvánné képviselõ a III. Rész 1. fejezet b.) pont bf)

alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/b.) A jogrendszert és a jogalkotást illetõen az alábbi általános

rendelkezéseket indokolt e rész elején megfogalmazni:/

"bf) a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell

kihirdetni, kivéve a helyi önkormányzatok rendeleteit, amelyeket a helyben

szokásos módon hirdetnek ki. A törvényeket végrehajtási rendeletükkel együtt

kell megjelentetni."

Indokolás: Lásd a H/2252/5. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

187. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a III. Rész 1. fejezet

c.) pont (1) bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolják:

"c.) (1) Az alkotmány a jogszabályok között rendelkezzen a törvényrõl, a

kormányrendeletrõl, a miniszteri rendeletrõl és a helyi önkormányzat

rendeletérõl[, továbbá arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelkezést

bocsáthat ki]."

Indokolás: Lásd a H/2252/27.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

188. Dr. Bihari Mihály képviselõ a határozati javaslat mellékletében a III.

rész 1. fejezete d.) pontjának (1) bekezdésének a következõ módosítását

javasolja:

d.) (1) Az Országgyûlés törvényalkotási hatáskörét feltétlenül az

alkotmányban [állapítja meg] kell meghatározni. Az új alkotmányban

meghatározandó tárgykörök kizárólagos törvényalkotási tárgyak olyan

értelemben, hogy ezekben a tárgykörökben más jogszabály csak a törvény

végrehajtására alkotható. A kizárólagos törvényalkotási tárgykörökben törvény

határozza meg a jogintézmény tartalmát, garanciáit, korlátait. Ez a

szabályozás nem korlátozza az Országgyûlést abban, hogy a nevesített

tárgykörökön felül bármely tárgyban törvényt alkosson. A kizárólagos

törvényhozási tárgyak az alábbiak:

1./ Alkotmány elfogadása és módosítása.

2./ Az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi képviselõ testületek

tagjainak és a polgármestereknek a választása, valamint jogállása.

3./ Az állampolgárság.

4./ A népszavazás.

5./ A rendkívüli helyzetek idején alkalmazandó részletes szabályok, a

fegyveres erõk feladatai és a rájuk vonatkozó részletes szabályok.

6./ A rendõrségrõl és a nemzetbiztonsági szolgálatról szóló részletes

szabályok.

7./ Az Alkotmánybíróságról szóló részletes szabályok.

8./ Az országgyûlési biztosokról szóló részletes szabályok.

9./ A helyi önkormányzatokról szóló részletes szabályok, beleértve a helyi

önkormányzati jogokat és kötelezettségeket is.

10./ A bíróságokról szóló részletes szabályok.

11./ Az ügyészségre vonatkozó szabályok.

12./ A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállására, díjazására, továbbá

felelõsségre vonására vonatkozó részletes szabályok.

13./ A jogalkotás rendje.

14./ A Magyar Köztársaság címere, zászlaja, és azok használata.

15./ A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályok az ország

biztonságát fenyegetõ helyzetekben.

16./ Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíja és a költségtérítés összege,

valamint kedvezményeik köre.

17./ A köztársasági elnök tiszteletdíja, az õt megilletõ költségtérítés

összege, valamint kedvezményei.

18./ A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökségre, vezetõikre, továbbá a

kereskedelmi rádióra és televízióra vonatkozó szabályok a tájékoztatási

monopólium megakadályozása érdekében.

19./ A pártok mûködése és gazdálkodása.

20./ A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai.

21./ A menedékjog.

22./ A sztrájkjog.

23./ A honvédelmi kötelezettség.

24./ Az állam kizárólagos tulajdona, valamint kizárólagos gazdasági

tevékenységének köre.

25./ A tulajdon kisajátításának esetei és feltételei.

26./ A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolása, a Kormány hatáskörébe

tartozó feladatok meghatározása.

27./ A helyi adók fajtái kereteinek meghatározása.

28./ A helyi képviselõtestület szervezete és mûködési rendje kereteinek

meghatározása.

29./ A polgármester államigazgatási feladattal és hatáskörrel való

felruházása.

30./ A büntetõ és a polgári peres eljárás, valamint az államigazgatási, végül

a szabálysértési eljárás.

31./ A bûncselekmények, a büntetések és a büntetésvégrehajtás meghatározása.

32./ A magánszemélyek és jogi személyek vagyoni viszonyai.

33./ Az adó és az adó jellegû kötelezettségek.

34./ A központi költségvetés és az államháztartás rendje.

35./ A munkaviszony és a munkavédelem alapvetõ kérdései.

36./ A Magyar Nemzeti Bank.

37./ Az Állami Számvevõszék.

38./ A Magyar Tudományos Akadémia.

39./ Az ügyvédekre vonatkozó szabályok."

Indokolás: Lásd a H/2252/218.-1. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

189. Kaszás Tibor képviselõ a III. Rész 1. fejezet e.) pontjának a következõ

módosítását javasolja:

"e.) A Kormány és az önkormányzatok jelenleg is külön felhatalmazás

nélkül alkothatnak rendeletet közvetlenül az alkotmány alapján[,] törvényben

nem szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény végrehajtásának

részletes szabályairól. Ezt a szabályozási autonómiát továbbra is biztosítani

kell részükre. A miniszter azonban ilyen jogkörrel ne rendelkezzék, miniszteri

rendelet csak törvényi vagy kormányrendeleti felhatalmazáson alapulhat."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-10. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

2. fejezet.

*

190. Szöllõsi Istvánné képviselõ a III. Rész 2. fejezet (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmányban csak a törvényalkotási eljárást kell szabályozni. A

törvényalkotási eljárás részletei nem igényelnek alkotmányos meghatározást,

mert a Házszabály megfelelõen rendezi a szükséges kérdéseket. Rendelkezni kell

azonban az alkotmányban a törvénykezdeményezési jogról, a bizottságok

szerepérõl a törvényalkotásban, a törvény-tervezetekkel kapcsolatosan a

Kormányt terhelõ érdekegyeztetési kötelezettségrõl, ezen belül az

érdekegyeztetési fórumok létrehozásáról és mûködtetésérõl, továbbá a

döntéshozatal és [a] kihirdetés szabályairól."

Indokolás: Lásd a H/2252/2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

3. fejezet.

A nemzetközi jog és a belsõ jog *

191. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a III. Rész 3. fejezet

címének a következõ módosítását javasolják:

"3. fejezet. A nemzetközi [jog és a belsõ jog viszonya] szerzõdésekkel

kapcsolatos jogalkotási eljárás"

Indokolás: Lásd a H/2252/28.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

192. Dr. Avarkeszi Dezsõ és dr. Bihari Mihály képviselõk a III. Rész 3.

fejezet a.) pontja helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolják:

"a.) [Az alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a

nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, és biztosítja a nemzetközi

jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. Arról is rendelkezni kell,

hogy ha a megkötendõ nemzetközi szerzõdés az alkotmánnyal össze nem

egyeztethetõ rendelkezést tartalmaz, a szerzõdés nem köthetõ meg, illetõleg

megkötésére csak az alkotmány módosítását követõen vagy azzal egyidejûleg

kerülhet sor.] A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja a nemzetközi jog

általános elveit és biztosítja azok jóhiszemû alkalmazását. Az alkotmányos

elõírásoknak megfelelõen megkötött és hatályos nemzetközi szerzõdések

hivatalos közzétételük után a törvényekhez képest elsõbbséget élveznek."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/153. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

193. Dr. Csizmadia László, dr. Bihari Mihály és dr. Egerszegi László

képviselõk a III. Részt a következõ új 4. fejezettel javasolják kiegészíteni:

"4. fejezet. A gazdasági-szociális érdekegyeztetés

A gazdasági-szociális érdekegyeztetés - garanciális okból - nyerjen

alkotmányos szabályozást."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/205.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

IV. RÉSZ

*

1. fejezet.

*

194. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 1. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Legyen választójoga az alább meghatározott kivételekkel [a

Magyar Köztársaság területén élõ] minden nagykorú magyar állampolgárnak[, ha a

választás napján az ország területén tartózkodik]. Az országgyûlési

választásokról szóló törvény a külföldön élõ - magyar állampolgárságukat

igazoló -, illetve a választás napján külföldön tartózkodó állampolgároknak a

választásokon történõ részvétele szabályait meghatározza."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-34. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

195. Mécs Imre képviselõ a IV. Rész 1. fejezet b.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Legyen választójoga az alább meghatározott kivételekkel a Magyar

Köztársaság területén élõ minden [nagykorú] magyar állampolgárnak, ha a

választás napján az ország területén tartózkodik. Kiskorú állampolgár

választójogát természetes gyámja révén gyakorolja."

Indokolás: Lásd a H/2252/7. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

196. Jakab Róbertné képviselõ a IV. Rész 1. fejezet b.) pont (2) bekezdésének

a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk

választásánál az aktív választójog terjedjen ki a bevándorolt személyekre is."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/169.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

197. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 1. fejezet b.) pont (2)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A helyi önkormányzati képviselõk választásánál a választásra

jogosultak körét a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek

választásáról szóló törvény határozza meg azzal, hogy az aktív választójog

terjedjen ki a bevándorolt személyekre is."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-35. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

198. Nagy Sándor képviselõ a IV. Rész 1. fejezet b.) pont (2) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A helyi önkormányzati képviselõk választásánál az aktív választójog

terjedjen ki a bevándorolt személyekre is. Ezen túlmenõen az aktív és a

passzív választójog egybeesésének vagy helyenkénti elkülönülésének

lehetõségeit is szükséges újragondolni."

Indokolás: Lásd a H/2252/242. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

199. Mécs Imre képviselõ a IV. Rész 1. fejezet b.) pont (4) bekezdésébõl a

jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"b.) Továbbra se legyen választójoga annak, aki a cselekvõképességet

korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt[, illetõleg aki a közügyek

gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt] áll, továbbá aki [jogerõs

szabadságvesztés-büntetését, vagy] büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt

intézeti kényszergyógykezelését tölti."

Indokolás: Lásd a H/2252/8. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

200. Trombitás Zoltán képviselõ a IV. Rész 1. fejezet c.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"c.) (1) A képviselõválasztás jelenlegi vegyes - listás és egyéni

választókerületi - rendszerét alapvetõen fenn kell tartani, de [meg kell

vizsgálni a módosítás lehetõségét] a szükséges módosítások elvégzése során

törekedni kell a választási rendszer arányosítására és képviselõi létszám

csökkentésére. A választási mód legfontosabb szabályait indokolt az

alkotmányban rögzíteni."

Indokolás: Lásd a H/2252/88.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

201. Jakab Róbertné képviselõ a IV. Rész 1. fejezet c.) pont (1) bekezdésének

a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"c.) (1) A képviselõválasztás jelenlegi vegyes - listás és egyéni

választókerületi - rendszerét alapvetõen fenn kell tartani, de meg kell

vizsgálni a módosítás lehetõségét. A választási mód legfontosabb szabályait,

valamint a nemzetiségi képviselõk megválasztásának alapelveit indokolt az

alkotmányban rögzíteni."

Indokolás: Lásd a H/2252/168.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

202. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a IV. Rész 1. fejezet

c.) pont (1) bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését

javasolják:

"c.) (1) A képviselõválasztás jelenlegi vegyes - listás és egyéni

választókerületi - rendszerét alapvetõen fenn kell tartani, de meg kell

vizsgálni a módosítás lehetõségét. A választási mód legfontosabb szabályait

indokolt az alkotmányban rögzíteni. Itt kell rendelkezni az egyéni és listás

képviselõk arányáról, az országos lista és a területi listák arányáról, a

parlamenti bejutási küszöbrõl, az egyéni választókerületek nagyságáról, a

választások két fordulós jellegérõl, a képviselõjelölés és listaállítás

legfontosabb feltételeirõl."

Indokolás: Lásd a H/2252/30.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

203. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 1. fejezet c.) pontját a

következõ új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(3) Az országgyûlési és helyi önkormányzati választásokról szóló törvény

módosítása esetén a módosítást elsõ ízben csak az azt követõ második

választáson lehet alkalmazni. Ettõl a megkötéstõl az országgyûlési képviselõk

4/5-ének egyetértésével el lehet térni."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-36. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

2. fejezet.

*

204. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 2. fejezet a.) pontjának a

következõ szerkezeti és tartalmi módosítását javasolja:

"a.) (1) [A magyar Országgyûlés továbbra is egykamarás legyen.

(2)] Az Országgyûlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy

a Magyar Köztársaságban a választójogosult állampolgárok megbízásából az

Országgyûlés gyakorolja a népszuverenitásból eredõ jogokat, a törvényhozó

hatalmat [és a végrehajtó hatalom ellenõrzését az állam polgárainak

képviseletében, az alkotmány alapján az Országgyûlés gyakorolja], meghatározza

és ellenõrzi a végrehajtó hatalom mûködését. Az Országgyûlés tevékenysége a

megbízási idõszak alatt a nyilvánosság és a törvényben meghatározott esetekben

tartandó népszavazás ellenõrzése alatt áll.

[(3)] (2) Az alkotmány jelölje meg az Országgyûlés feladat- és

hatásköreit a törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a

nemzetközi szerzõdések megkötésével, a Kormány megalakulásával,

ellenõrzésével, a fegyveres erõk alkalmazásával, a külföldi fegyveres erõk

Magyarország területére beengedésével, az ország biztonságát fenyegetõ

rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés elfogadásával és a zárszámadással, az

önkormányzatokkal, továbbá az egyes tisztségviselõk megválasztásával

kapcsolatban.

(3) A magyar Országgyûlés továbbra is egykamarás legyen."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-37. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

205. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 2. fejezet a.) pontjának a

következõ szerkezeti módosítását javasolja:

"a.) (1) [A magyar Országgyûlés továbbra is egykamarás legyen.

(2)] Az Országgyûlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy

a Magyar Köztársaságban a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom

ellenõrzését az állam polgárainak képviseletében, az alkotmány alapján az

Országgyûlés gyakorolja.

[(3)] (2) Az alkotmány jelölje meg az Országgyûlés feladat- és

hatásköreit a törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a

nemzetközi szerzõdések megkötésével, a Kormány megalakulásával,

ellenõrzésével, a fegyveres erõk alkalmazásával, a külföldi fegyveres erõk

Magyarország területére beengedésével, az ország biztonságát fenyegetõ

rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés elfogadásával és a zárszámadással, az

önkormányzatokkal, továbbá az egyes tisztségviselõk megválasztásával

kapcsolatban.

(3) A magyar Országgyûlés továbbra is egykamarás legyen."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-37. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

206. Nagy Sándor képviselõ a IV. Rész 2. fejezet a.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"a.) (1) A magyar Országgyûlés [továbbra is] egykamarás [legyen]

modelljét alapulvevõ, a Magyar Köztársaság új Alkotmányáról szóló

törvényjavaslatban az Országgyûlés Alkotmányelõkészítõ bizottsága alternatív

javaslatként szerepeltesse az olyan kétkamarás Országgyûlésre vonatkozó

javaslatot, amelynek képviselõházában a pártlista alapján választott

képviselõk, míg területi kamarájában az önkormányzatok delegáltjai kapnának

helyet. A területi kamara kompetenciája szorosan kötõdjön a települési és

területi érdekek megjelenítéséhez, s ennek megfelelõen szûkebb körre terjedjen

ki mint a képviselõházé. A két ház képviselõinek együttes létszáma ne lépje

túl (lehetõség szerint legyen kevesebb) a jelenlegi Országgyûlés létszámát."

Indokolás: Lásd a H/2252/243. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

207. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 2. fejezet a.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"a.) (1) A magyar Országgyûlés [továbbra is egykamarás] a jövõben

kétkamarás legyen."

Indokolás: Lásd a H/2252/117. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

208. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a IV. Rész 2. fejezet a.) pont (3)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(3) Az alkotmány jelölje meg az Országgyûlés feladat- és hatásköreit a

törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi

szerzõdések megkötésével, a Kormány megalakulásával, ellenõrzésével, a

[fegyveres erõk] magyar honvédség alkalmazásával, a külföldi fegyveres erõk

Magyarország területére beengedésével, a[z ország biztonságát fenyegetõ]

rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés elfogadásával és a zárszámadással, az

önkormányzatokkal, továbbá az egyes tisztségviselõk megválasztásával

kapcsolatban."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-11. sz. módosító javaslat indokolását.

209. Juhász Ferenc és Sebõk János képviselõk a IV. Rész 2. fejezet a.) pont

(3) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(3) Az alkotmány jelölje meg az Országgyûlés feladat- és hatásköreit a

törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi

szerzõdések megkötésével, a Kormány megalakulásával, ellenõrzésével, a

[fegyveres erõk] hadsereg alkalmazásával, a külföldi [fegyveres erõk] haderõk

kiképzésre, gyakorlatra, állomásoztatásra vagy hadmûveletre Magyarország

területére beengedésével, az ország biztonságát fenyegetõ rendkívüli

helyzetekkel, a költségvetés elfogadásával és a zárszámadással, az

önkormányzatokkal, továbbá az egyes tisztségviselõk megválasztásával

kapcsolatban."

Indokolás: Lásd a H/2252/178. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

210. Kaszás Tibor képviselõ a IV. Rész 2. fejezet a.) pontját a következõ új

(4) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(4) Meg kell határozni az Országgyûlés rendelkezési jogkörét, ennek

tartalmát. Az Országgyûlés rendelkezési jogkörére vonatkozó részletes

szabályokat külön fejezet tartalmazza."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-11. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

211. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 2. fejezet b.) pont (1)

bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"b.) (1) Az alkotmányban szabályozni kell az Országgyûlés megalakulását,

megbízatásának idejét, megszûnésének módját. Az Országgyûlés alakuló ülését a

választást követõ egy hónapon belüli idõpontra a köztársasági elnök hívja

össze. A képviselõk mandátumának igazolását követõen az Országgyûlés

megalakul. Az Országgyûlés megbízatása [a választástól számított] négy évig

tart."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-38. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

212. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 2. fejezet b.) pont (4)

bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"(4) Az alkotmányban indokolt röviden szabályozni az Országgyûlés

tisztségviselõinek feladatait, a képviselõcsoportok intézményét és a

bizottságokat. [Új szabályként rögzíteni szükséges, hogy - a jelenlegi

gyakorlatnak megfelelõen - a bizottságokban a képviselõcsoportokat

létszámukkal arányos számú hely illeti meg, de ettõl az Országgyûlés az

ellenzéki képviselõcsoportok javára eltérhet.] Továbbra is szabályozni kell az

állampolgároknak és az állami szervek képviselõinek a bizottságok irányában

fennálló megjelenési és adatszolgáltatási kötelezettségét."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-39. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

213. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 2. fejezet c.) pont (4)

bekezdését a következõ új cf) alponttal javasolja kiegészíteni:

/(4) A képviselõ megbízatása akkor szûnik meg, ha:/

"cf) a képviselõnek a választók által történõ visszahívásával."

Indokolás: Lásd a H/2252/118. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

214. Csizmár Gábor képviselõ a IV. Rész 2. fejezet d.) pontját elhagyni

javasolja azzal, hogy az abban írtak a IV. Rész új 8. fejezeteként jelenjenek

meg:

[d.) (1) Az alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntõ

és a véleményezõ népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntõ népszavazást

kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon kívül

helyezésére. Az ügydöntõ és a véleményezõ népszavazás egyéb formáit csak az

állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú

országgyûlési képviselõ kezdeményezhetik.

(2) Az alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható

tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet), de lehetõséget kell adni

arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bõvítse.

(3) Az állampolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás feltételrendszerét

úgy kell átalakítani, hogy megszûnjön vagy jelentõsen csökkenjen az

ellentmondás a könnyen teljesíthetõ kezdeményezés és a nehezen teljesíthetõ

eredményesség között.]

Indokolás: Lásd a H/2252/69.. és H/137.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

215. Csizmár Gábor képviselõ a IV. Rész 2. fejezet d.) pont (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"d.) (1) Az alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntõ,

megerõsítõ és a véleményezõ népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntõ

népszavazást kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon

kívül helyezésére. Az ügydöntõ és a véleményezõ népszavazás egyéb formáit csak

az állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú

országgyûlési képviselõ kezdeményezhetik."

Indokolás: Lásd a H/2252/70.. és H/139.. sz. módosító javaslatok

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

216. Kaszás Tibor képviselõ, továbbá Csizmár Gábor képviselõ a IV. Rész 2.

fejezet d.) pont (2) bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolják:

"(2) Az alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem

bocsátható tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet)[, de

lehetõséget kell adni arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört

bõvítse]."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-12. sz., továbbá a H/2252/139. sz.

módosító javaslatok indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

217. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 2. fejezet d.) pont (3)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(3) Az állampolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás

feltételrendszerét úgy kell [át]alakítani, hogy [megszûnjön vagy jelentõsen

csökkenjen az ellentmondás a könnyen teljesíthetõ kezdeményezés és a nehezen

teljesíthetõ eredményesség között] az visszaélésszerû, rendeltetésellenes vagy

félrevezetõ módon ne legyen gyakorolható (pl. aláírás-gyûjtés összekapcsolt

kérdésekre, összekapcsolt kérdések népszavazása, egyoldalúan kiragadott

kérdések népszavazásra bocsátása)."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-40. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

218. Csizmár Gábor képviselõ a IV. Rész 2. fejezet d.) pontját a következõ új

(4) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(4) Az alkotmány határozza meg azokat a törvényhozási tárgyakat,

amelyekben kötelezõ népszavazást kiírni."

Indokolás: Lásd a H/2252/139. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

3. fejezet.

*

219. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Rész 3. fejezet a.) pont (2) bekezdésének a következõ

módosítását javasolják:

"(2) A köztársasági elnököt [az Országgyûlés választja meg.

Megválasztásához az elsõ és a második fordulóban az összes képviselõ

kétharmadának szavazata, a harmadik és a további fordulókban az összes

képviselõ több, mint felének szavazata szükséges.] a választópolgárok

általános és egyenlõ választójog alapján közvetlen és titkos szavazással

választják. A köztársasági elnököt a leadott érvényes szavazatok abszolút

többségével választják. Amennyiben ezt a többséget az elsõ fordulóban egyik

jelölt sem szerzi meg, a második fordulóban csak az elsõ két jelölt indulhat."

Indokolás: Lásd a H/2252/163. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

220. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 3. fejezet a.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A köztársasági elnököt [az Országgyûlés választja meg.

Megválasztásához az elsõ és a második fordulóban az összes képviselõ

kétharmadának szavazata, a harmadik és a további fordulókban az összes

képviselõ több, mint felének szavazata szükséges.] közvetlenül, népszavazás

útján kell megválasztani."

Indokolás: Lásd a H/2252/119. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

221. Dr. Avarkeszi Dezsõ képviselõ a IV. Rész 3. fejezet a.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A köztársasági elnököt [az Országgyûlés] közvetlenül a nép választja

meg. [Megválasztásához az elsõ és a második fordulóban az összes képviselõ

kétharmadának szavazata, a harmadik és a további fordulókban az összes

képviselõ több, mint felének szavazata szükséges.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/142.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

222. Dr. Avarkeszi Dezsõ képviselõ a IV. Rész 3. fejezet a.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A köztársasági elnököt az [Országgyûlés] országgyûlési

képviselõkbõl, valamint a megyei önkormányzatok küldötteibõl álló

választótestület választja meg. [Megválasztásához az elsõ és a második

fordulóban az összes képviselõ kétharmadának szavazata, a harmadik és a

további fordulókban az összes képviselõ több, mint felének szavazata

szükséges.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/141.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

223. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 3. fejezet a.) pontját a

következõ új (4) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(4) A köztársasági elnök jogait és feladatkörét pontosítani kell."

Indokolás: Lásd a H/2252/120. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

224. Dr. Bihari Mihály képviselõ a IV. Rész 3. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Nem igényelnek alapvetõ változtatást az államfõ jelenlegi

jogosítványai. Így fennmaradnak az Országgyûléssel (általános választás

kitûzése, alakuló ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyûlésben,

rendkívüli ülés kezdeményezése, az Országgyûlés feloszlatása, népszavazás

kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére,

miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával (az

állam képviselete, nemzetközi szerzõdések megkötése, nagykövetek, követek és -

új elemként - fõkonzulok kinevezése), valamint az igazságszolgáltatással

(bírák, legfõbb ügyész - helyettesek kinevezése) kapcsolatos jogosítványai.

Változatlanul az elnök jogkörébe tartozik az állampolgári jogok biztosainak

jelölése, a tábornokok kinevezése és a külön törvényben meghatározott

tisztséget betöltõk (pl. az állami felsõoktatási intézmények egyetemi és

fõiskolai tanár[ok]ai) kinevezése, illetve (pl. az állami egyetemek

rektorainak, valamint az állami fõiskolák fõigazgatóinak) tisztségükben

megerõsítése, a címek, a kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés és a

törvényben meghatározott állampolgársági ügyekben való döntés."

Indokolás: Lásd a H/2252/209.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

225. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 3. fejezet b.) pont (2) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"(2) [Bizonyos módosítások szükségesek az elnök egyéb jogköreinél. A

törvényalkotást illetõen megmarad az elnök joga arra, hogy a már elfogadott

törvényt megfontolás céljából visszaküldje az Országgyûléshez, illetõleg

alkotmányossági vizsgálat céljából megküldje az Alkotmánybírósághoz, megszûnik

viszont a törvénykezdeményezési joga. A honvédelemmel kapcsolatban a

fõparancsnoki jogkör megmarad, de ez a magyar honvédségre korlátozódik. A

rendkívüli helyzetekben is változik az elnök szerepe: a rendkívüli állapotot

és a szükségállapotot az Országgyûlés akadályoztatása esetén továbbra is a

köztársasági elnök hirdeti ki, de a Honvédelmi Tanács szerepének és

összetételének módosulása folytán az államfõ nem lesz tagja e testületnek, és

szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel történik majd az operatív

szabályozás.] A köztársasági elnök a Honvédelmi Tanács elnöke."

Indokolás: Lásd a H/2252/232.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

226. Kaszás Tibor képviselõ a IV. Rész 3. fejezet b.) pont (2) bekezdésébõl a

jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"(2) Bizonyos módosítások szükségesek az elnök egyéb jogköreinél. A

törvényalkotást illetõen megmarad az elnök joga arra, hogy a már elfogadott

törvényt megfontolás céljából visszaküldje az Országgyûléshez, illetõleg

alkotmányossági vizsgálat céljából megküldje az Alkotmánybírósághoz, megszûnik

viszont a törvénykezdeményezési joga. A honvédelemmel kapcsolatban a

fõparancsnoki jogkör megmarad[, de ez a magyar honvédségre korlátozódik. A

rendkívüli helyzetekben is változik az elnök szerepe: a rendkívüli állapotot

és a szükségállapotot az Országgyûlés akadályoztatása esetén továbbra is a

köztársasági elnök hirdeti ki, de a Honvédelmi Tanács szerepének és

összetételének módosulása folytán az államfõ nem lesz tagja e testületnek, és

szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel történik majd az operatív

szabályozás]."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-13. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

227. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 3. fejezet b.) pont (4)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(4) Az államfõ aktusainak érvényességéhez - az alkotmányban

meghatározott kivételekkel - miniszteri ellenjegyzés szükséges. [A kivételeket

az alkotmány normaszövegének elkészítésekor lehet pontosan meghatározni.] A

miniszteri ellenjegyzést igénylõ javaslatokat a köztársasági elnök ésszerû

határidõn belül köteles aláírni."

Indokolás: Lásd a H/2252/57.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

228. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 3. fejezet c.) pontjának a

következõ módosítását javasolja:

"c.) Szabályozni kell az alkotmányban a köztársasági elnök jogi

felelõsségét. Ha az elnök alkotmány- vagy törvénysértést követ el, [az

Országgyûlés] ötven fõ országgyûlési képviselõ kezdeményezheti az

Alkotmánybíróságnál a felelõsségrevonást. Ha az Alkotmánybíróság az elnök

felelõsségét megállapítja, egyéb joghátrányok megállapítása mellett

megfoszthatja õt tisztségétõl is."

Indokolás: Lásd a H/2252/58.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

4. fejezet.

*

229. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a IV. Rész 4. fejezet a.) pontja

helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"a) [Az új alkotmány a Kormány feladat- és hatáskörét úgy jelölje meg,

hogy a Kormány az Országgyûlés ellenõrzése mellett meghatározza és

megvalósítja az állam politikáját, valamint végrehajtja az alkotmányt és a

törvényeket.] A végrehajtó hatalom élén a Kormány áll."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-12. sz. módosító javaslat indokolását.

230. Dr. Kristóf István képviselõ a IV. Rész 4. fejezet a.) pontjának a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a) A végrehajtó hatalom élén a Kormány áll. Az új alkotmány a Kormány

feladat- és hatáskörét úgy jelölje meg, hogy a Kormány az Országgyûlés

ellenõrzése mellett meghatározza és megvalósítja az állam politikáját,

valamint végrehajtja az alkotmányt és a törvényeket."

Indokolás: Lásd a H/2252/182. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

231. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 4. fejezet a.) pontjának a

következõ módosítását javasolja:

"a) Az új alkotmány a Kormány feladat- és hatáskörét úgy jelölje meg,

hogy a Kormány [az Országgyûlés ellenõrzése mellett meghatározza és

megvalósítja az állam politikáját, valamint végrehajtja az alkotmányt és a

törvényeket] a törvények és az országgyûlési határozatok keretei között

megvalósítja az ország politikáját és gondoskodik azok végrehajtásáról."

Indokolás: Lásd a H/2252/66.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

232. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 4. fejezet a.) pontjának a

következõ módosítását javasolja:

"a) Az új alkotmány a Kormány feladat- és hatáskörét úgy jelölje meg,

hogy a Kormány az Országgyûlés ellenõrzése mellett [meghatározza és

megvalósítja az állam politikáját, valamint végrehajtja az alkotmányt és a

törvényeket] legfelsõbb szinten gyakorolja a végrehajtó hatalmat és ellátja a

kormányzati tevékenységet."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-41. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

233. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) A Kormány a miniszterelnökbõl, két miniszterelnök-helyettesbõl

és [a] miniszterekbõl áll[, a]. A miniszterelnököt az általa kijelölt

miniszterelnök-helyettes helyettesíti."

Indokolás: Lásd a H/2252/121. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

234. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"b.) (1) A Kormány a miniszterelnökbõl, helyetteseibõl és a

miniszterekbõl áll, a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter

helyettesíti."

Indokolás: Lásd a H/2252/59.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

235. Dr. Bihari Mihály képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A kormányalakításról az alkotmány úgy rendelkezzen, hogy a

miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai

többségének szavazatával választja meg[;]. A miniszterelnök meghatározza a

Kormány politikai irányvonalát, összehangolja a Kormány tevékenységét. A

miniszterelnök megbízatása megszûnik az új Kormány megválasztásával, a

miniszterelnök, illetve a Kormány lemondásával, ha az Országgyûlés a

miniszterelnöktõl a bizalmat megvonja, és új miniszterelnököt választ,

összeférhetetlenségének megállapításával, választójogának elvesztésével,

büntetlen elõéletének megszûnésével, továbbá halálával. [a] A minisztereket a

miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki [és menti fel],

illetve szünteti meg megbízatásukat. A miniszter megbízatása megszûnik a

Kormány megbízatásának megszûnésével, lemondásával, felmentésével, a

választójogának elvesztésével, büntetlen elõéletének megszûnésével,

összeférhetetlenségének kimondásával, illetõleg halálával."

Indokolás: Lásd a H/2252/220. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

236. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A kormányalakításról az alkotmány úgy rendelkezzen, hogy a

miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai

többségének [szavazatával] elnök javaslatára választja meg[;], a minisztereket

a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A

köztársasági elnöknek, a miniszterelnök személyére tett javaslatának

sikertelensége esetén a második fordulóban minimálisan száz országgyûlési

képviselõ is jelölhessen miniszterelnököt."

Indokolás: Lásd a H/2252/122. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

237. Dr. Bihari Mihály képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pont (3)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(3) [A Kormány (a miniszterelnök) az Országgyûlésnek tartozik

felelõsséggel.] A Kormány mint testület, valamint a saját mûködéséért a

miniszterelnök az Országgyûlésnek felelõs. A Kormány tevékenységérõl a

miniszterelnök köteles beszámolni. A miniszterek a miniszterelnöknek

felelõsek, tevékenységükrõl a miniszterelnöknek és az Országgyûlésnek

kötelesek beszámolni. A miniszterelnökkel szemben ún. konstruktív

bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani, vagyis az indítványban meg kell

nevezni a javasolt új kormányfõt. A bizalmatlansági indítvány eredményessége

esetén a megnevezett személy lesz a miniszterelnök."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/219. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

238. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pont (4)

bekezdésének a jelzett szövegrészekkel történõ kiegészítését javasolja:

"(4) Az egyes miniszterek is felelõsek az Országgyûlésnek, de ellenük

bizalmatlansági indítvány általában nem nyújtható be. Súlyos alkotmánysértés

esetén az Országgyûlés alkotmányügyekkel foglalkozó bizottsága, illetve

indokolt esetben a miniszter mûködése szerint illetékes országgyûlési

bizottság a miniszterrel szemben bizalmatlansági indítványt önállóan is

elõterjeszthet."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-42. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

239. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pont (4)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(4) Az egyes miniszterek is felelõsek az Országgyûlésnek[, de ellenük

bizalmatlansági indítvány nem nyújtható be]. Szélsõséges esetben ellenük is

benyújtható bizalmatlansági indítvány."

Indokolás: Lásd a H/2252/60.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

240. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 4. fejezet b.) pontját a következõ

új (6) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(6) A kormány, illetõleg egyes miniszterek felelõsségének

elbírálhatósága miatt a döntési folyamatokat utólagosan is ellenõrizhetõvé

kell tenni."

Indokolás: Lásd a H/2252/63.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

241. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a IV. Rész 4. fejezet c.) pont (1) bekezdését

a következõ új ce) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat

elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/c) (1) Az alkotmányban szabályozni kell a közigazgatás alábbi

alapelveit:/

"ce) a köztisztviselõ feladatát a jogszabályokban meghatározott módon

látja el; munkájában pártérdek nem befolyásolhatja; párt érdekében vagy

nevében közszereplést nem vállalhat. E szabályok vonatkoznak a rendvédelmi

szervek hivatásos állományú tagjaira is;"

Indokolás: Lásd a H/2252/103.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

242. Dr. Molnár János és Sebõk János képviselõk a IV. Rész 4. fejezet c.) pont

(1) bekezdését a következõ új cf) alponttal javasolják kiegészíteni:

/c) (1) Az alkotmányban szabályozni kell a közigazgatás alábbi

alapelveit:/

"cf) a köztisztviselõk nem lehetnek pártnak tagjai, és párt nevében vagy

érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak;"

Indokolás: Lásd a H/2252/176. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

243. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 4. fejezet c.) pont (1) bekezdését

a következõ új cf) alponttal javasolja kiegészíteni:

/c) (1) Az alkotmányban szabályozni kell a közigazgatás alábbi

alapelveit:/

"cf) a köztisztviselõk jogait, kötelezettségeit és felelõsségét

meghatározó elveket."

Indokolás: Lásd a H/2252/61.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

244. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 4. fejezet c.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) Az államigazgatási szerv[ezet]típusok közül az alkotmányban elegendõ

a minisztériumot, mint intézményt nevesíteni. [A Kormány hatáskörébe tartozik

az] Az államigazgatási szervezet-rendszer kialakítása törvényhozás tárgyát

képezi."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-43. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

245. Dr. Dornbach Alajos, dr. Fodor Gábor, dr. Hack Péter és dr. Szigethy

István képviselõk a IV. Rész 4. fejezet c.) pont (2) bekezdésének a következõ

módosítását javasolják:

"(2) Az államigazgatási szervezettípusok közül az alkotmányban [elegendõ]

a minisztériumot[,] mint intézményt nevesíteni szükséges. A Kormány

hatáskörébe tartozik az államigazgatási szervezet-rendszer kialakítása."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/94.-2. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

246. Dr. Dornbach Alajos, dr. Fodor Gábor, dr. Hack Péter és dr. Szigethy

István képviselõk a IV. Rész 4. fejezet c.) pontját a következõ új (3)

bekezdéssel javasolják kiegészíteni:

"(3) Szabályozni kell az ügyészség megváltozó jogállását. Az ügyészség a

Kormány felügyelete alatt, annak alárendelve végzi törvényben meghatározott

feladatait."

Indokolás: Lásd a H/2252/94.-3. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

247. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Részt a következõ új 5. és 6.

fejezettel javasolja kiegészíteni úgy, hogy a két új fejezet együttesen

kerüljön a jelenlegi 5. fejezet elé. Az új 5. és 6. fejezet a jelenlegi 8. és

9. fejezet szövegét változtatás nélkül emeli át (a módosító javaslat

elfogadása esetén a fejezetek további számozása értelemszerûen változik):

"5. fejezet. A bírósági szervezet

a) (1) A bírósági szervezetrõl szóló fejezet elején az igazságszolgáltatás

elveit kell meghatározni.

(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:

aa) a bírói függetlenség elve;

ab) az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt

értve a választott bíróságokat is);

ac) a bíróság elõtti egyenlõség elve;

ad) a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való

jog;

ae) a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

af) a személyes meghallgatáshoz való jog;

ag) a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

ah) a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

ai) a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma;

aj) a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

ak) a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott

ügyekben és módon;

al) az eljárásban résztvevõ személy által értett nyelv használatához való

jog.

b) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, a Fõvárosi Bíróság, a megyei,

valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény más bírósági szint kialakítását,

továbbá az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is

elrendelheti. E felhatalmazás rendkívüli bíróságok létesítésére nem terjedhet

ki.

(2) Az alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet

alakíthatnak.

c.) (1) Az alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és

összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

(2) A bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy

bíróval szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a

kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására

vonatkozó rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése

határozatlan idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ

felmentést ide nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt

életkor elérése, illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás

eseteire korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.

(4) A bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák

elmozdíthatatlansága. E körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a

bírákat - a fegyelmi okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak

az illetékes bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben

meghatározott okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba

helyezni. A bíró csak beleegyezése esetén helyezhetõ át más bíróságra.

(5) Az alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt

állapít meg, amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály

általános jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a

Legfelsõbb Bíróság elnökét.

(6) A bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró

más közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,

politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá

tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ

tevékenységet nem végezhet.

(7) A bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak

alkotmányban való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön

fejezetben biztosítja az állami költségvetés.

d) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót

töltsön be. Elnökét az Országgyûlés választja meg hat évre, elnökhelyettesét a

köztársasági elnök nevezi ki. Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a

Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati

joga.

6. fejezet. Az ügyészség

a.) (1) Az Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: a legfõbb ügyész és

az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl, valamint az

alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ vagy

veszélyeztetõ cselekmények következetes üldözésérõl.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a

bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági eljárásban

és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.

Közremûködik továbbá a törvények megtartásának biztosításában, és fellép a

törvényesség védelmében.

b) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfõbb

ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az Országgyûlésnek

beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök

javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási ideje

hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és menti fel."

Indokolás: Lásd a H/2252/189. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

248. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a IV. Részt a következõ

új 5. fejezettel javasolják kiegészíteni, az eredeti 8. és 9. fejezet

kismértékben megváltoztatott szövegének átemelésével:

"5. fejezet. Az igazságszolgáltatás

a) (1) A fejezet elején az igazságszolgáltatás elveit kell meghatározni.

(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között szabályozott

általános elvek mellett - a következõk:

aa) a bírói függetlenség elve;

ab) az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt

értve a választott bíróságokat is);

ac) a bíróság elõtti egyenlõség elve;

ad) a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való

jog;

ae) a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

af) a személyes meghallgatáshoz való jog;

ag) a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

ah) a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

ai) a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma;

aj) a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

ak) a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott

ügyekben és módon;

al) az eljárásban résztvevõ személy által értett nyelv használatához való

jog.

b.) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, a Fõvárosi Bíróság, a megyei,

valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény más bírósági szint kialakítását,

továbbá az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is

elrendelheti. E felhatalmazás rendkívüli bíróságok létesítésére nem terjedhet

ki.

(2) Az alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet

alakíthatnak.

c.) (1) Az alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és

összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

(2) A bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy

bíróval szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a

kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására

vonatkozó rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése

határozatlan idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ

felmentést ide nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt

életkor elérése, illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás

eseteire korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.

(4) A bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák

elmozdíthatatlansága. E körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a

bírákat - a fegyelmi okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak

az illetékes bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben

meghatározott okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba

helyezni. A bíró csak beleegyezése esetén helyezhetõ át más bíróságra.

(5) Az alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt

állapít meg, amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály

általános jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a

Legfelsõbb Bíróság elnökét.

(6) A bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró

más közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,

politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá

tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ

tevékenységet nem végezhet.

(7) A bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak

alkotmányban való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön

fejezetben biztosítja az állami költségvetés.

d.) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót

töltsön be. Elnökét az Országgyûlés választja meg hat évre, elnökhelyettesét a

köztársasági elnök nevezi ki. Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a

Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati

joga.

e.) (1) Az Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: a legfõbb ügyész és

az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl, valamint az

alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ vagy

veszélyeztetõ cselekmények következetes üldözésérõl.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a

bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági eljárásban

és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.

Közremûködik továbbá a törvények megtartásának biztosításában, és fellép a

törvényesség védelmében.

f.) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfõbb

ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az Országgyûlésnek

beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök

javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási ideje

hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és menti fel."

Indokolás: Lásd a H/2252/34.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

249. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a IV. Részt a következõ új 5. fejezettel

javasolja kiegészíteni úgy, hogy a IV. Rész 8. fejezetét változtatás nélkül

emeli át (a módosító javaslat elfogadása esetén a fejezetek további számozása

értelemszerûen változik):

"5. fejezet. A bírósági szervezet

a) (1) A bírósági szervezetrõl szóló fejezet elején az igazságszolgáltatás

elveit kell meghatározni.

(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:

aa) a bírói függetlenség elve;

ab) az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt

értve a választott bíróságokat is);

ac) a bíróság elõtti egyenlõség elve;

ad) a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való

jog;

ae) a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

af) a személyes meghallgatáshoz való jog;

ag) a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

ah) a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

ai) a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma;

aj) a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

ak) a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott

ügyekben és módon;

al) az eljárásban résztvevõ személy által értett nyelv használatához való

jog.

b) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, a Fõvárosi Bíróság, a megyei,

valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény más bírósági szint kialakítását,

továbbá az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is

elrendelheti. E felhatalmazás rendkívüli bíróságok létesítésére nem terjedhet

ki.

(2) Az alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet

alakíthatnak.

c.) (1) Az alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és

összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

(2) A bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy

bíróval szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a

kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására

vonatkozó rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése

határozatlan idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ

felmentést ide nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt

életkor elérése, illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás

eseteire korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.

(4) A bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák

elmozdíthatatlansága. E körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a

bírákat - a fegyelmi okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak

az illetékes bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben

meghatározott okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba

helyezni. A bíró csak beleegyezése esetén helyezhetõ át más bíróságra.

(5) Az alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt

állapít meg, amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály

általános jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a

Legfelsõbb Bíróság elnökét.

(6) A bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró

más közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,

politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá

tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ

tevékenységet nem végezhet.

(7) A bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak

alkotmányban való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön

fejezetben biztosítja az állami költségvetés.

d) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót

töltsön be. Elnökét az Országgyûlés választja meg hat évre, elnökhelyettesét a

köztársasági elnök nevezi ki. Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a

Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati

joga."

Indokolás: Lásd a H/2252/82-8. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

5. fejezet.

*

250. Dr. Szabad György képviselõ a IV. Rész 5. fejezetének címe helyébe a

következõ cím felvételét javasolja:

"5. fejezet [A közpénzügyek] A közpénzek és kezelésük"

Indokolás: Lásd a H/2252/47.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

251. Dr. Brúszel László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 5.

fejezetét a következõ új a.) ponttal javasolják kiegészíteni (a módosító

javaslat elfogadása esetén a további pontok betûjelzése értelemszerûen

változik):

"a.) Az alkotmány rögzítse azt, hogy az Országgyûlés törvényben határozza

meg az államháztartás rendszerét, mûködésének és ellenõrzésének legfontosabb

szabályait."

Indokolás: Lásd a H/2252/166.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

252. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Rész 5. fejezet a.) pont (1) bekezdésének a következõ

módosítását javasolják:

"a.) (1) [Szabályozni kell az alkotmányban az állami költségvetés

tartalmát és elfogadásának eljárási szabályait.] Az alkotmányba a

költségvetési jog alapjait kell rögzíteni. A közvetlen állami feladatként

jelentkezõ közkiadásokat évente a költségvetési törvényben kell meghatározni.

A költségvetési törvényjavaslatot a Kormány [törvényben] az alkotmányban

elõírt határidõben köteles [a költségvetésrõl törvényjavaslatot] benyújtani."

Indokolás: Lásd a H/2252/158. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

253. Dr. Brúszel László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 5. fejezet

a.) pont (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"a.) (1) Szabályozni kell az alkotmányban a[z állami] központi

költségvetés tartalmát és elfogadásának eljárási szabályait. A közvetlen

állami feladatként jelentkezõ közkiadásokat évente a költségvetési törvényben

kell meghatározni. A Kormány törvényben elõírt határidõben köteles a

költségvetésrõl törvényjavaslatot benyújtani."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/165.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

254. Dr. Brúszel László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 5. fejezet

a.) pont (4) bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését

javasolják:

"(4) A költségvetési törvény végrehajtásáról (a zárszámadásról) a Kormány

törvényjavaslat benyújtása útján számol el. A törvény elfogadásáról legkésõbb

a költségvetési évet követõ harmadik negyedév végéig az Országgyûlésnek

határoznia kell. A zárszámadásról szóló törvény fõbb tartalmáról,

elfogadásának és el nem fogadásának jogkövetkezményérõl az alkotmányban

rendelkezni kell."

Indokolás: Lásd a H/2252/164.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

255. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Rész 5. fejezet a.) pont (4) bekezdésnek a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(4) A költségvetési törvény végrehajtásáról (a zárszámadásról) a Kormány

törvényjavaslat benyújtása útján számol el. A törvény elfogadásáról legkésõbb

a költségvetési évet követõ év végéig az Országgyûlésnek határoznia kell. A

zárszámadásról szóló törvény fõbb tartalmáról, elfogadásának és el nem

fogadásának jogkövetkezményérõl az alkotmányban rendelkezni kell. Ha az

Országgyûlés nem fogadja el az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, továbbá

a zárszámadási törvényt, a Kormány köteles bizalmi szavazást kérni."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/158. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

256. Dr. Kristóf István képviselõ a IV. Rész 5. fejezet a.) pontját a

következõ új (5) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(5) Az alkotmányban szükséges rögzíteni garanciális okokból a

költségvetés ún. klasszikus alapelveit, vagyis a teljesség, a valódiság, a

részletesség, a nyilvánosság, az áttekinthetõség és az egységesség elvét."

Indokolás: Lásd a H/2252/183-1. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

257. Kaszás Tibor képviselõ a IV. Rész 5. fejezet b.) pont (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"b.) (1) Rögzíteni kell az arányos közteherviselés elvét, azaz, hogy

minden, a Magyar Köztársaság területén élõ természetes személy, illetõleg itt

mûködõ jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság,

ha jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkezik, jövedelmi és vagyoni

helyzete alapján adó- és egyéb fizetési kötelezettség formájában köteles

hozzájárulni a társadalom közös szükségleteinek fedezéséhez, a közfeladatok

megvalósításához."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-14. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

258. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a IV. Rész 5. fejezet b.) pont (1)

bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"b.) (1) Rögzíteni kell a közteherviselés elvét[, azaz, hogy minden, a

Magyar Köztársaság területén élõ természetes személy, illetõleg itt mûködõ

jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, ha

jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkezik, jövedelmi és vagyoni helyzete

alapján adó- és egyéb fizetési kötelezettség formájában köteles hozzájárulni a

társadalom közös szükségleteinek fedezéséhez, a közfeladatok

megvalósításához]."

Indokolás: Lásd a H/2252/82-4. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

259. Dr. Kristóf István képviselõ a IV. Rész 5. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Rögzíteni kell a közteherviselés elvét, azaz, hogy [minden, a

Magyar Köztársaság területén élõ természetes személy, illetõleg itt mûködõ

jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, ha

jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkezik, jövedelmi és vagyoni helyzete

alapján adó- és egyéb fizetési kötelezettség formájában köteles hozzájárulni a

társadalom közös szükségleteinek fedezéséhez, a közfeladatok megvalósításához]

az egyének és szervezeteik jövedelmi és vagyoni helyzetük, valamint

teherviselõ képességük alapján adókkal, illetékekkel, vámokkal, járulékokkal

és egyes közszolgáltatások után fizetendõ díjakkal járulnak hozzá a közös

szükségletek fedezéséhez, a közfeladatok teljesítéséhez."

Indokolás: Lásd a H/2252/182-2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

260. Dr. Szabad György képviselõ a IV. Rész 5. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Rögzíteni kell a közteherviselés elvét, azaz, hogy minden, a

Magyar Köztársaság területén élõ természetes személy, illetõleg itt mûködõ

jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, ha

jövedelemmel, bevétellel[, vagyonnal] rendelkezik[,jövedelmi és vagyoni

helyzete] annak alapján az Országgyûlés, illetve annak felhatalmazásával

megállapított adó- és egyéb fizetési kötelezettség formájában és mértékében

köteles hozzájárulni a társadalom közös szükségleteinek fedezéséhez, a

közfeladatok megvalósításához."

Indokolás: Lásd a H/2252/48.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

261. Dr. Kristóf István képviselõ a IV. Rész 5. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"b.) (1) Rögzíteni kell a közteherviselés elvét, azaz, hogy minden, a

Magyar Köztársaság területén élõ természetes személy, illetõleg itt mûködõ

jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, ha

jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkezik, jövedelmi és vagyoni helyzete

alapján adó- és egyéb fizetési kötelezettség formájában köteles hozzájárulni a

társadalom közös szükségleteinek fedezéséhez, a közfeladatok megvalósításához.

Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni azt a jövedelemhatárt,

amely alatt közteherviselésre senkit sem lehet kötelezni."

Indokolás: Lásd a H/2252/181.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

262. Dr. Kristóf István képviselõ a IV. Rész 5. fejezet b.) pont (3)

bekezdésének az elhagyását javasolja:

[(3) Az alkotmányban kell kimondani azt az elvet, hogy az állam köteles

az adórendszer kiszámíthatóságát biztosítani.]

Indokolás: Lásd a H/2252/183. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

263. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 5. fejezet b.) pont (3)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(3) Az alkotmányban kell kimondani azt az elvet, hogy az állam köteles

az adórendszer változásait a kiszámíthatóság[át biztosítani] keretei között

tartani."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-44. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

264. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 5. fejezet c.) pont (2)

bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"(2) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a

nemzetgazdaság központi bankja. [A jegybank független a Kormánytól.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/123. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

265. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Rész 5. fejezet c.) pont (2) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(2) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgaz-

daság központi bankja. A jegybank független a Kormánytól, de köteles a

Kormánnyal együttmûködni az erre vonatkozó törvény szerint."

Indokolás: Lásd a H/2252/158. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

266. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a IV. Rész 5. fejezet

c.) pont (3) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(3) Az ország [pénzrendszerének megállapítására és annak

megváltoztatására az Országgyûlés jogosult] pénzrendszerérõl az Országgyûlés

törvényben rendelkezik. A jegybank alapvetõ feladata a nemzeti fizetõeszköz

belsõ és külsõ vásárlóerejének védelme. A Magyar Nemzeti Bank kizárólagosan

jogosult bankjegy- és érme kibocsátásra."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/33.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

267. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a IV. Rész 5. fejezet c.) pont (5)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történõ kinevezését és

beszámolási kötelezettségét illetõen nem indokolt a változtatás, de a

szabályokat ki kell egészíteni a Bank alelnökeinek [megválasztására]

kinevezésére vonatkozó rendelkezésekkel. A Bank elnökéhez a képviselõk kérdést

intézhetnek. A Bankra vonatkozó szabályokat továbbra is törvényben kell

elhelyezni."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-13. sz. módosító javaslat indokolását.

268. Dr. Brúszel László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 5. fejezet

c.) pont (5) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történõ kinevezését és

beszámolási kötelezettségét illetõen nem indokolt a változtatás, de a

szabályokat ki kell egészíteni [a Bank alelnökeinek megválasztására vonatkozó

rendelkezésekkel] annak rögzítésével, hogy az alelnököket is a köztársasági

elnök nevezi ki. A Bank elnökéhez a képviselõk kérdést intézhetnek. A Bankra

vonatkozó szabályokat továbbra is törvényben kell elhelyezni."

Indokolás: Lásd a H/2252/206. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

269. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a IV. Rész 5. fejezet c.) pont (5)

bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történõ kinevezését és

beszámolási kötelezettségét illetõen nem indokolt a változtatás[, de a

szabályokat ki kell egészíteni a Bank alelnökeinek megválasztására vonatkozó

rendelkezésekkel]. A Bank elnökéhez a képviselõk kérdést intézhetnek. A Bankra

vonatkozó szabályokat továbbra is törvényben kell elhelyezni."

Indokolás: Lásd a H/2252/82-2. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

270. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 5. fejezet c.) pont (5)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történõ kinevezését és

beszámolási kötelezettségét illetõen nem indokolt a változtatás, de a

szabályokat ki kell egészíteni a Bank alelnökeinek megválasztására vonatkozó

rendelkezésekkel. Ki kell továbbá egészíteni az alkotmányt a banki vezetõk

kivételes esetben történõ felmentését lehetõvé teendõ; a miniszterelnök

elõterjesztésére köztársasági elnök által, azzal, hogy a döntést az

Országgyûlés - minõsített többséggel történõ - tudomásulvétele. A Bank

elnökéhez a képviselõk kérdést intézhetnek. A Bankra vonatkozó szabályokat

továbbra is törvényben kell elhelyezni."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-45. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

271. Dr. Kristóf István képviselõ a IV. Rész 5. fejezet d.) pont (1)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"d) (1) Az alkotmánynak tartalmaznia kell az Állami Számvevõszék

jogállásáról, feladatairól, hatáskörérõl és vezetõirõl szóló rendelkezéseket.

Az Állami Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi-gazdasági ellenõrzõ szerve, a

pénzügyi, gazdasági ellenõrzés általános hatáskörû és legfõbb szerve. Az

Állami Számvevõszék hatás- és feladatkörét a róla szóló törvény határozza meg.

A feladat vagy hatáskör bõvítése esetén egyben rendelkezni kell a

végrehajtásához szükséges feltételrendszernek a megteremtésérõl is.

Ellenõrzési tevékenységét kizárólag törvényeknek alárendelten végzi."

Indokolás: Lásd a H/2252/180.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

272. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a IV. Rész 5. fejezet d.) pont (3)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(3) Az Állami Számvevõszék az általa végzett ellenõrzésekrõl jelentésben

tájékoztatja az Országgyûlést. A jelentést az Állami Számvevõszék - a

titokvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - nyilvánosságra

hozza[, az államtitkot tartalmazó részek kivételével]."

Indokolás: Lásd a H/2252/82-5. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

273. Dr. Kristóf István képviselõ a IV. Rész 5. fejezet d.) pont (4)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(4) Az Állami Számvevõszék elnökét és alelnökeit az Országgyûlés a

képviselõk kétharmadának szavazatával választja meg. Az alkotmányban kell

rendelkezni az elnök és az alelnökök megbízatási idejérõl: a jelenleg

törvényben meghatározott 12 évi idõtartamon nem szükséges változtatni. Ki kell

mondani továbbá, hogy az Állami Számvevõszék elnökét és elnökhelyetteseit az

Országgyûlés hozzájárulása nélkül letartóztatni, vagy ellenük büntetõ eljárást

indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. Ki kell mondani továbbá,

hogy az Állami Számvevõszék választott vezetõi nem lehetnek tagjai pártnak, és

párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem

folytathatnak."

Indokolás: Lásd a H/2252/179.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

274. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a IV. Részt a következõ

új 6. fejezettel javasolják kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása

esetén a további fejezetek számozása értelemszerûen változik):

"6. fejezet. A közvagyon

Az alkotmány határozza meg az el nem idegeníthetõ állami vagyon körét,

rögzítse az állami vagyon és a közvagyon fogalmát, tartalmazzon

rendelkezéseket a vagyonnal való gazdálkodási kötelezettségrõl, illetve

felelõsségrõl."

Indokolás: Lásd a H/2252/31.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

275. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Részt a következõ új 6. fejezettel javasolják

kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a további fejezetek

számozása értelemszerûen változik):

"6. fejezet. Társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés

A Kormány kötelezettsége, hogy feladatainak ellátása során együttmûködjék

az érdekvédelmi és társadalmi szervezetekkel. A társadalmi, gazdasági és

szociális érdekegyeztetés intézményes formájaként Társadalmi Gazdasági és

Szociális Tanácsot kell felállítani, amely a Kormány mellett konzultatív

szerepet tölt be. A Kormány köteles kikérni és meghallgatni a Tanács

véleményét, de a Tanács állásfoglalásai nem jelenthetnek vétójogot a

kormányzás során. A Tanács összetételét, hatáskörét, szervezetét és mûködését

külön törvény szabályozza."

Indokolás: Lásd a H/2252/156. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

6. fejezet.

*

276. Kaszás Tibor képviselõ a IV. Rész 6. fejezet Címének és e fejezet a.)

pontjának a következõ szerkezeti és tartalmi módosítását javasolja:

"6. fejezet. [A katonai és a rendvédelmi szervek] A honvédelem, a

nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme

a) (1) Az új alkotmány rendelkezzen arról, hogy a Magyar Köztársaság

szuverenitásának, ezen belül honvédelmének és nemzetbiztonságának, valamint

közbiztonságának védelme az egész nemzet ügye. A fegyveres erõk békében és

háborúban egyaránt folyamatos polgári irányítás alatt állnak.

[(1)] (2) Az alkotmány rendelkezzen a honvédelemrõl, [a közrend] a

nemzetbiztonság és a közbiztonság védelmérõl[, valamint a katasztrófa-

védelemrõl,] és határozza meg [mindhárom] e feladatok tartalmi elemeit. A

felsorolt feladatokat ellátó szervezetek közül az alkotmány nevesítve

szabályozza a fegyveres erõk részeként a magyar honvédséget[,] és a

határõrséget, továbbá a rendõrséget, [továbbá] valamint a nemzetbiztonsági

szolgálatokat[. Az egyéb] és a rendvédelmi szerveket. [szervezetekrõl, ezek]

Valamennyi szerv feladatairól és irányítási viszonyairól törvény rendelkezzen.

[(2)] (3) A magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme.

Alapvetõ feladatán túl - a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint -

közremûködik az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos

megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet-

és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy

felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények elhárításában,

[segítséget nyújt] veszélyhelyzetben közremûködik rendkívüli méretû elemi

csapás és ipari szerencsétlenség [(katasztrófa)] és veszélyhelyzet

elhárításában és a következménye[ine]k felszámolásá[hoz]ban.

[(3)] (4) A magyar honvédség irányítására - ha nemzetközi szerzõdés

másként nem rendelkezik - törvényben meghatározott keretek között - az

Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és a

Kormány kijelölt tagja jogosult. A magyar honvédségrõl és a honvédelemrõl

törvény rendelkezik.

[(4)] (5) A határõrség - továbbra is a fegyveres erõk részeként - látja

el feladatait, így az államhatár fegyveres õrzésére irányuló [a] határõrizeti,

[a határforgalom ellenõrzése és] a határrendészeti tevékenységet és a

határforgalom ellenõrzését.

[(5)] (6) A rendõrség alapvetõ feladata a bûncselekmények megelõzése,

megakadályozása és felderítése, a közbiztonság és a belsõ rend védelme.

[(6)] (7) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az ország

függetlenségét és nemzeti érdekeit veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati

törekvések felderítése és elhárítása, az alkotmányos rend ellen irányuló

bûncselekmények felderítése és megakadályozása, az ország érdekeit szolgáló

bizalmas értesülések megszerzése, értékelése és elemzése.

[(7)] (8) A határõrséget, a rendõrséget és a nemzetbiztonsági

szolgálatokat a Kormány irányítja. A nemzetbiztonsági szolgálatok

tevékenységét az Országgyûlés folyamatosan ellenõrzi. A részletes szabályokat

törvény állapítja meg."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-15. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

277. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 6. fejezet Címének a következõ

módosítását javasolja:

"6. fejezet. [A katonai] Fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek"

Indokolás: Lásd a H/2252/233.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

278. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a) (1) Az alkotmány rendelkezzen a honvédelemrõl, a közrend és a

közbiztonság védelmérõl, valamint a katasztrófa-védelemrõl, és határozza meg

mindhárom feladat tartalmi elemeit. A felsorolt feladatokat ellátó szervezetek

közül az alkotmány nevesítve szabályozza a magyar honvédséget, a határõrséget,

a rendõrséget, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Az egyéb rendvédelmi

szervezetekrõl, ezek feladatairól és irányítási viszonyairól törvény

rendelkezzen. Az alkotmány rögzítse egyértelmûen, hogy a határõrség

rendvédelmi szervezet és rendészeti feladatokat lát el, ennek következményei

(nem rendelkezhet sorállománnyal, dönteni kell a határvadász századok

sorsáról, a határvédelem feladatait át kell adni a Honvédségnek) az

alkotmányban, ill. a határõrségrõl szóló törvényben jelenjenek meg."

Indokolás: Lásd a H/2252/231.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

279. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (2) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(2) A magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme.

Alapfeladatát a Magyar Honvédség haderõnemei és fegyvernemei alkalmazásával

látja el válság és háborús helyzet esetén. Alapvetõ feladatán túl - a

rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint - közremûködik az

alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére

irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és

vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy

felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények elhárításában,

segítséget nyújt rendkívüli méretû elemi csapás és ipari szerencsétlenség

(katasztrófa) következményeinek felszámolásához."

Indokolás: Lásd a H/2252/235.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

280. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (2) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(2) A magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme.

Alap[vetõ]feladatán túl a Magyar Honvédség [-] a rendkívüli helyzet[ek]re

irányadó szabályok szerint [- közremûködik] felhasználható arra, hogy

elhárítsa az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos

megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, [továbbá] az állampolgárok

élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy

felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekményeket [elhárításában,

segítséget nyújt] és igénybe vehetõ a rendkívüli méretû elemi csapás, [és]

ipari szerencsétlenség (katasztrófa) következményei[nek] felszámolásához."

Indokolás: Lásd a H/2252/236.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

281. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (2)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme.

Alapvetõ feladatán túl - a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint,

a rendkívüli helyzet kihirdetése után - közremûködik az alkotmányos rend

megdöntésére [vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére] irányuló fegyveres

cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges

méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos,

erõszakos cselekmények elhárításában, ha a rendvédelmi szervek erõi erre nem

elégségesek, segítséget nyújt rendkívüli méretû elemi csapás és ipari

szerencsétlenség (katasztrófa) következményeinek felszámolásához."

Indokolás: Lásd a H/2252/102.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

282. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (4) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(4) A határõrség feladata a határõrizet, a határforgalom ellenõrzése [és

a], rendészeti feladatok ellátása, határrendészet."

Indokolás: Lásd a H/2252/234.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

283. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (4)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(4) A határõrség feladata a határõrizet, a határforgalom ellenõrzése és

a határrendészet. Alapvetõ feladatain túl, a határövezeten kívül - a

rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint, a rendkívüli helyzet

jogszerû kihirdetése után - közremûködik az alkotmányos rend megdöntésére vagy

a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá

az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ,

fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények

elhárításában, ha az erre hivatott rendvédelmi szervek erõi nem elégségesek,

segítséget nyújt rendkívüli méretû elemi csapás és ipari szerencsétlenség

(katasztrófa) következményeinek felszámolásához."

Indokolás: Lásd a H/2252/101.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

284. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 6. fejezet b.) pontjából a

jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"b.) A magyar honvédség és a határõrség egységei - a hatályos nemzetközi

szerzõdésen alapuló hadgyakorlat[, illetõleg az Egyesült Nemzetek Szervezete

felkérésére végzett békefenntartó tevékenység] kivételével - csak az

Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt. Ugyanígy

érvényes nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában idegen fegyveres

erõk az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem

vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak. Az Országgyûlés

döntési módozataiban célszerû differenciált szabályozást alkalmazni a magyar,

illetõleg a külföldi fegyveres csapat létszámától, alkalmazási céljától

függõen."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-46. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

285. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 6. fejezet b.) pontjának a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"b.) A magyar honvédség és a határõrség egységei - a hatályos nemzetközi

szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült Nemzetek Szervezete

felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével - csak az

Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt. Ugyanígy

érvényes nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában idegen fegyveres

erõk az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem

vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak. Az Országgyûlés

döntési módozataiban célszerû differenciált szabályozást alkalmazni a magyar,

illetõleg a külföldi fegyveres csapat létszámától, alkalmazási céljától

függõen. Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy törvényben meghatározott

nagyságrendû katonai erõ gyakorlat, kiképzés vagy egyéb, a hadseregek közötti

együttmûködést megvalósító más célból kormányengedéllyel az Országgyûlés

egyidejû tájékoztatásával átléphesse az országhatárt, illetve hasonló

nagyságrendû, felszerelésû, célú, idegen haderõ Magyarország területére

léphessen."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

és június 17-i ülésén szóban pontosított, H/2252/230.. sz. módosító

javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

286. Dr. Dornbach Alajos, dr. Fodor Gábor, dr. Hack Péter, Mécs Imre és dr.

Szigethy István képviselõk a IV. Rész 6. fejezet c.) pont (1)-(3)

bekezdéseinek a következõ módosítását javasolják:

"c) (1) [A honvédelmi kötelezettség az ország területén élõ] Magyarország

védelme minden magyar állampolgár[ok általános] joga és kötelezettsége.

(2) Az állampolgárok[at] személyes honvédelmi kötelezettség[ként]eit, és

a katonai szolgálat alól lelkiismereti és egyéb okból történõ felmentés

rendjét törvény szabályozza.

[ca) hadkötelezettség,

cb) polgári védelmi kötelezettség,

cc) honvédelmi munkakötelezettség

terheli.]

(3) [A Magyar Köztársaság területén élõ minden magyar férfi állampolgár

az általános hadkötelezettség alapján fegyveres, illetõleg - lelkiismereti

indok alapján - fegyver nélküli katonai szolgálat, vagy polgári szolgálat

teljesítésére köteles.] Törvény szabályozza az állampolgárok kötelességeit

rendkívüli helyzetek esetén."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 17-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/96.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

287. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a IV. Rész 6. fejezet c.) pont (1)-(3)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"c) (1) A [honvédelmi kötelezettség az ország területén élõ állampolgárok

általános kötelezettsége] haza védelme minden, az ország területén élõ

honpolgár kötelezettsége. Törvény honvédelmi feladatokat róhat bevándorolt

külföldiekre is.

(2) [Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként

ca) hadkötelezettség,

cb) polgári védelmi kötelezettség,

cc) honvédelmi munkakötelezettség

terheli.] Személyes honvédelmi kötelezettségeket minõsített többséggel

elfogadott törvény állapíthat meg.

(3) [A Magyar Köztársaság területén élõ minden magyar férfi állampolgár

az általános hadkötelezettség alapján fegyveres, illetõleg - lelkiismereti

indok alapján - fegyver nélküli katonai szolgálat, vagy polgári szolgálat

teljesítésére köteles.] Fegyveres szolgálatra senki sem kötelezhetõ. Azokat,

akik a fegyveres szolgálatot lelkiismereti indokok alapján nem vállalják,

minõsített többséggel elfogadott törvény fegyver nélküli katonai szolgálat

vagy polgári szolgálat teljesítésére kötelezheti."

Indokolás: Lásd a H/2252/100.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

288. Gyuricza Béla képviselõ a IV. Rész 6. fejezet c.) pont (5) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(5) Az [állampolgárok a katonai] állammal létesített szerzõdéses viszony

alapján az állampolgárok a honvédség és a rendvédelmi szerve[zete]k hivatásos

állományába léphetnek. A hivatásos állomány számára törvényben különös

magatartási és felelõsségi szabályok állapíthatók meg. [Egyebek mellett ki

kell mondani, hogy nem lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében

nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.] A hivatásos

állomány tagja szolgálati helyen és a szolgálattal összefüggõ feladatok során

politikai tevékenységet nem végezhet, politikai pártnak nem lehet tagja és

pártpolitikai tevékenységet nem folytathat. A honvédség, a rendõrség, a

határõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja pártnak

tagja nem lehet."

Indokolás: Lásd a H/2252/237.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

289. Dr. Kõszeg Ferenc képviselõ a IV. Rész 6. fejezet c.) pont (5)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(5) Az állampolgárok a katonai és a rendvédelmi szervezetek hivatásos

állományába léphetnek. A hivatásos állomány tagjai számára - a feladatukhoz

szükséges mértékben - különös magatartási és felelõsségi szabályok

állapíthatók meg. Egyebek mellett ki kell mondani, hogy [nem lehetnek tagjai

pártnak] feladatukat - a köztisztviselõkhöz hasonlóan - pártsemleges módon

kell ellátniuk, hogy szolgálati helyükön vagy egyenruhájukon politikai

hovatartozásukra utaló jelvényt nem viselhetnek, és hogy párt nevében vagy

[érdekében] képviseletében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem

folytathatnak."

Indokolás: Lásd a H/2252/99.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

7. fejezet.

*

290. Dr. Lamperth Mónika és dr. Avarkeszi Dezsõ képviselõk a IV. Rész 7.

fejezet a.) pont (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"a.) (1) A hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és

kerületei, valamint a megye alakíthat helyi önkormányzatot. [A község és a

város helyi önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani.

Indokolt azonban a fõváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának

valamint a középszintû (területi) önkormányzat-alakítási jognak az

újragondolása. A változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkormányzati

rendszer továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó

munkálatok keretében indokolt elõkészíteni.] A szabályozásnak ezt a formáját

továbbra is indokolt fenntartani."

Indokolás: Lásd a H/2252/155. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

291. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk, valamint dr. Salamon

László képviselõ a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (1) bekezdésébõl a jelzett

szövegrész elhagyását javasolják:

"a.) (1) A hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és

kerületei, valamint a megye alakíthat helyi önkormányzatot. [A község és a

város helyi önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani.

Indokolt azonban a fõváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának

valamint a középszintû (területi) önkormányzat-alakítási jognak az

újragondolása. A változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkormányzati

rendszer továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó

munkálatok keretében indokolt elõkészíteni.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/32.. sz., valamint a H/2252/90-47. módosító

javaslatok indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

292. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (1)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a.) (1) A hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és

kerületei, valamint a megye alakíthat helyi önkormányzatot. A község és a

város helyi önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani. Az

alkotmány a kisebb települések önkormányzatiságához fûzõdõ jogait részesítse

kiemelt védelemben. Indokolt azonban a fõváros és kerületei önkormányzat

alakítási jogának valamint a középszintû (területi) önkormányzat-alakítási

jognak az újragondolása. A változtatásra vonatkozó javaslatokat az

önkormányzati rendszer továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással

párhuzamosan folyó munkálatok keretében indokolt elõkészíteni."

Indokolás: Lásd a H/2252/62.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

293. Dr. Boross Péter képviselõ a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (1)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a.) (1) A hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és

kerületei, valamint a megye alakíthat helyi önkormányzatot. A község és a

város helyi önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani.

Indokolt azonban a fõváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának

valamint a középszintû (területi) önkormányzat-alakítási jognak az

újragondolása. A változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkormányzati

rendszer továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó

munkálatok keretében indokolt elõkészíteni. Önkormányzat alakítási jogról,

illetõleg e jog megvonásáról az Országgyûlés minõsített többséggel dönt."

Indokolás: Lásd a H/2252/64.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

294. Baky György és dr. Wekler Ferenc képviselõk a IV. Rész 7. fejezet a.)

pont (1) bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését

javasolják:

"a.) (1) A hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és

kerületei, valamint a megye alakíthat helyi önkormányzatot. A község és a

város helyi önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani.

Indokolt azonban a fõváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának

valamint a középszintû (területi) önkormányzat-alakítási jognak az

újragondolása. A változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkormányzati

rendszer továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó

munkálatok keretében indokolt elõkészíteni, ennek során kezdeményezve, illetve

elõsegítve az európai regionalizmus irányába ható folyamatokat."

Indokolás: Lásd a H/2252/224. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

295. Baky György és dr. Wekler Ferenc képviselõk a IV. Rész 7. fejezet a.)

pont (2) bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését

javasolják:

"(2) Az önkormányzáshoz való jogot a helyi polgárok kollektív jogaként

kell meghatározni, amely jogot a választópolgárok közössége választott

képviselõi útján, illetve közvetlenül, népszavazással gyakorolja. A helyi

választások és népszavazás részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A

helyi választások idõpontját úgy kell meghatározni, hogy az az országgyûlési

választásokat követõ második évben legyen."

Indokolás: Lásd a H/2252/226. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

296. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (3)

bekezdése ab) alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(3) A helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeiként meg kell jelölni:/

"ab) a helyi önkormányzat önállóságát és alapvetõ viszonyát a Kormányhoz

(a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza és egyedi

ügyekben szabadon igazgatja önkormányzati feladat- és hatásköreit, a Kormány

segíti az önkormányzatokat és törvényességi [felügyeletet lát el] ellenõrzést

gyakorol felettük), továbbá"

Indokolás: Lásd a H/2252/82-6. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

297. Nagy Sándor képviselõ a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (3) bekezdése ab)

alpontjának a következõ módosítását javasolja:

/(3) A helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeiként meg kell jelölni:/

"ab) a helyi önkormányzat önállóságát és alapvetõ viszonyát a Kormányhoz

(a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza és egyedi

ügyekben szabadon igazgatja önkormányzati feladat- és hatásköreit, a Kormány

segíti az önkormányzatokat és törvényességi [felügyeletet lát el felettük]

ellenõrzést gyakorol), továbbá"

Indokolás: Lásd a H/2252/241. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

298. Dr. Lamperth Mónika, dr. Wekler Ferenc és Pozsgai Balázs képviselõk a IV.

Rész 7. fejezet a.) pont (3) bekezdése ab) alpontjának a következõ módosítását

javasolják:

/(3) A helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeiként meg kell jelölni:/

"ab) a helyi önkormányzat önállóságát és alapvetõ viszonyát a Kormányhoz

(a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza és egyedi

ügyekben szabadon igazgatja önkormányzati feladat- és hatásköreit, a Kormány

segíti az önkormányzatokat és törvényességi [felügyeletet] ellenõrzést lát el

felettük), továbbá"

Indokolás: Lásd a H/2252/228. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

299. Dr. Lamperth Mónika, dr. Wekler Ferenc és Pozsgai Balázs képviselõk a IV.

Rész 7. fejezet a.) pont (4) bekezdése aa) alpontjának a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

/(4) Az alkotmányban különbséget kell tenni a kötelezõ és az önként

vállalt feladatok között is. A kötelezõ feladatok tekintetében az alábbi elvek

érvényesüljenek:/

"aa) a kötelezõ feladat- és hatáskört a jelenlévõ képviselõk több mint

kétharmadával elfogadott törvény írhatja elõ, az ezekhez kapcsolódó

végrehajtási szabályokat kormányrendelet is tartalmazhatja;"

Indokolás: Lásd a H/2252/227. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

300. Dr. Boross Péter képviselõ, továbbá Baky György és dr. Wekler Ferenc

képviselõk a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (4) bekezdése ac) alpontjának az

elhagyását javasolják:

/(4) Az alkotmányban különbséget kell tenni a kötelezõ és az önként

vállalt feladatok között is. A kötelezõ feladatok tekintetében az alábbi elvek

érvényesüljenek:/

[ac) törvény elõírhatja a kötelezõ feladat- és hatáskör önkormányzati

társulásban való ellátását (körjegyzõség)]

Indokolás: Lásd a H/2252/65.. sz., továbbá a H/2252/225. sz. módosító

javaslatok indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

301. Nagy Sándor képviselõ a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (6) bekezdése ab)

alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/(6) A helyi képviselõtestület, illetve a közgyûlés alapjogai - az adott

tárgykört szabályozó törvény keretei között - a következõk legyenek:/

"ab) az önkormányzat közjogi, magánjogi jogalany, gyakorolja az

önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ jogokat. Az

önkormányzatokat mint tulajdonosokat ugyanazok a jogok illetik meg, illetõleg

kötelezettségek terhelik, mint bármely más tulajdonost. Ettõl eltérõ

rendelkezést - külön indokolt kivételként - csak az önkormányzati törvény

tartalmazhat. Ilyen korlát lehet, hogy az önkormányzatok vállalkozó

felelõssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét, valamint, hogy

vállalkozásaik, önként vállalt feladataik nem veszélyeztethetik a kötelezõ

feladatellátás képességét;"

Indokolás: Lásd a H/2252/239. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

302. Nagy Sándor képviselõ a IV. Rész 7. fejezet a.) pont (7) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(7) Az alkotmánynak garantálnia kell, hogy [az önkormányzat hatáskörei

és jogosítványai bírói védelemben részesüljenek] az önkormányzáshoz való

alapjog, valamint a helyi képviselõ-testület, illetve a közgyûlés alapjogai

alkotmánybírósági védelemben, az önkormányzat hatáskörei és jogosítványai

pedig bírói védelemben részesüljenek.

A szervezetátalakítási autonómiát nem általában törvény, hanem kizárólag - a

továbbiakban is 2/3-os - önkormányzati törvény korlátozhatja."

Indokolás: Lásd a H/2252/240. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

303. Baky György és dr. Wekler Ferenc képviselõk a IV. Rész 7. fejezet a.)

pont (9) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(9) A helyi önkormányzatok külsõ pénzügyi ellenõrzését az [Állami]

Önkormányzati Számvevõszék végezze[,]. Az Önkormányzati Számvevõszék az

Országgyûlésnek alárendelt intézmény, melynek határozatai az érintett

önkormányzatok által bíróság elõtt megtámadhatók. [a] A belsõ ellenõrzést az

önkormányzatok maguk lássák el."

Indokolás: Lásd a H/2252/223. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

304. Hegyi Gyula képviselõ a IV. Rész 7. fejezetét a következõ új c.) ponttal

javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a további pontok

betûjelzése értelemszerûen változik):

"c.) Az alkotmányban rögzíteni kell a társadalombiztosítási

önkormányzatok autonóm mûködését."

Indokolás: Lásd a H/2252/136.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

305. Csizmár Gábor képviselõ a IV. Részt a következõ új 8. fejezettel

javasolja kiegészíteni:

"8. fejezet

(1) Az alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntõ és a

véleményezõ népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntõ népszavazást

kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon kívül

helyezésére. Az ügydöntõ és a véleményezõ népszavazás egyéb formáit csak az

állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú

országgyûlési képviselõ kezdeményezhetik.

(2) Az alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható

tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet), de lehetõséget kell adni

arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bõvítse.

(3) Az állampolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás feltételrendszerét

úgy kell átalakítani, hogy megszûnjön vagy jelentõsen csökkenjen az

ellentmondás a könnyen teljesíthetõ kezdeményezés és a nehezen teljesíthetõ

eredményesség között."

Indokolás: Lásd a H/2252/69.. és H/137.. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

8. fejezet.

*

306. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk, továbbá dr. Csákabonyi

Balázs képviselõ a IV. Rész 8. és 9. fejezetének elhagyását javasolják:

[8. fejezet. A bírósági szervezet

a) (1) A bírósági szervezetrõl szóló fejezet elején az igazságszolgáltatás

elveit kell meghatározni.

(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:

aa) a bírói függetlenség elve;

ab) az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt

értve a választott bíróságokat is);

ac) a bíróság elõtti egyenlõség elve;

ad) a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való

jog;

ae) a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

af) a személyes meghallgatáshoz való jog;

ag) a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

ah) a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

ai) a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma;

aj) a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

ak) a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott

ügyekben és módon;

al) az eljárásban résztvevõ személy által értett nyelv használatához való

jog.

b) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, a Fõvárosi Bíróság, a megyei,

valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény más bírósági szint kialakítását,

továbbá az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is

elrendelheti. E felhatalmazás rendkívüli bíróságok létesítésére nem terjedhet

ki.

(2) Az alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet

alakíthatnak.

c.) (1) Az alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és

összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

(2) A bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy

bíróval szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a

kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására

vonatkozó rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése

határozatlan idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ

felmentést ide nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt

életkor elérése, illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás

eseteire korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.

(4) A bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák

elmozdíthatatlansága. E körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a

bírákat - a fegyelmi okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak

az illetékes bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben

meghatározott okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba

helyezni. A bíró csak beleegyezése esetén helyezhetõ át más bíróságra.

(5) Az alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt

állapít meg, amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály

általános jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a

Legfelsõbb Bíróság elnökét.

(6) A bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró

más közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,

politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá

tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ

tevékenységet nem végezhet.

(7) A bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak

alkotmányban való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön

fejezetben biztosítja az állami költségvetés.

d) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót

töltsön be. Elnökét az Országgyûlés választja meg hat évre, elnökhelyettesét a

köztársasági elnök nevezi ki. Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a

Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati

joga.

9. fejezet. Az ügyészség

a.) (1) Az Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: a legfõbb ügyész és

az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl, valamint az

alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ vagy

veszélyeztetõ cselekmények következetes üldözésérõl.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a

bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági eljárásban

és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.

Közremûködik továbbá a törvények megtartásának biztosításában, és fellép a

törvényesség védelmében.

b) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfõbb

ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az Országgyûlésnek

beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök

javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási ideje

hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és menti fel.]

Indokolás: Lásd a H/2252/34.. sz., továbbá a H/2252/189. sz. módosító

javaslatok indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

307. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a IV. Rész 8. fejezetének elhagyását

javasolja (a módosító javaslat elfogadása esetén a fejezetek további számozása

értelemszerûen változik):

[8. fejezet. A bírósági szervezet

a) (1) A bírósági szervezetrõl szóló fejezet elején az igazságszolgáltatás

elveit kell meghatározni.

(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:

aa) a bírói függetlenség elve;

ab) az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt

értve a választott bíróságokat is);

ac) a bíróság elõtti egyenlõség elve;

ad) a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való

jog;

ae) a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

af) a személyes meghallgatáshoz való jog;

ag) a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

ah) a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

ai) a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma;

aj) a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

ak) a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott

ügyekben és módon;

al) az eljárásban résztvevõ személy által értett nyelv használatához való

jog.

b) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, a Fõvárosi Bíróság, a megyei,

valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény más bírósági szint kialakítását,

továbbá az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is

elrendelheti. E felhatalmazás rendkívüli bíróságok létesítésére nem terjedhet

ki.

(2) Az alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet

alakíthatnak.

c.) (1) Az alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és

összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

(2) A bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy

bíróval szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a

kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására

vonatkozó rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése

határozatlan idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ

felmentést ide nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt

életkor elérése, illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás

eseteire korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.

(4) A bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák

elmozdíthatatlansága. E körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a

bírákat - a fegyelmi okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak

az illetékes bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben

meghatározott okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba

helyezni. A bíró csak beleegyezése esetén helyezhetõ át más bíróságra.

(5) Az alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt

állapít meg, amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály

általános jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a

Legfelsõbb Bíróság elnökét.

(6) A bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró

más közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,

politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá

tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ

tevékenységet nem végezhet.

(7) A bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak

alkotmányban való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön

fejezetben biztosítja az állami költségvetés.

d) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót

töltsön be. Elnökét az Országgyûlés választja meg hat évre, elnökhelyettesét a

köztársasági elnök nevezi ki. Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a

Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati

joga.]

Indokolás: Lásd a H/2252/82-8. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

308. Dr. Torgyán József képviselõ a IV. Rész 8. fejezet a.) pont (2) bekezdése

ab) alpontjának a jelzett szövegrészekkel történõ kiegészítését javasolja:

/(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:/

"ab) az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (a bíróságok

alatt értve a választott bíróságokat is).

A bíróság szervezete átalakítandó: Elsõ fokon a helyi bíróságok, másodfokon

törvényszékek, míg harmadfokon az ítélõ tábla járnak el;"

Indokolás: Lásd a H/2252/124. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

309. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 8. fejezet a.) pont (2)

bekezdését a következõ új ag) alponttal javasolja kiegészíteni (a módosító

javaslat elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen

változik):

/(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:/

"ag) a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-48. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

310. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ a IV. Rész 8. fejezet a.) pont (2)

bekezdése ai) alpontját elhagyni javasolja (a módosító javaslat elfogadása

esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:/

[ai) a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma;]

Indokolás: Lásd a H/2252/82-7. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

311. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Rész 8. fejezet a.) pont (2)

bekezdése aj) és ak) alpontjának az elhagyását javasolja (a módosító javaslat

elfogadása esetén a további alpontok betûjelzése értelemszerûen változik):

/(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:/

[aj) a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

ak) a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott

ügyekben és módon;]

Indokolás: Lásd a H/2252/186.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

312. Dr. Kutrucz Katalin képviselõ, továbbá dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a

IV. Rész 8. fejezet a.) pont (2) bekezdése al) alpontjának az elhagyását

javasolja:

/(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között

szabályozott általános elvek mellett - a következõk:/

[al) az eljárásban résztvevõ személy által értett nyelv használatához

való jog.]

Indokolás: Lásd a H/2252/82-1. sz., továbbá a H/2252/190. sz.

módosító javaslatok indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

313. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Rész 8. fejezet b.) pont (1)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"b) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy [az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, a Fõvárosi Bíróság, a megyei,

valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény más bírósági szint kialakítását,

továbbá] a bírósági szervezeti rendszer felépítésérõl csak törvény

rendelkezhet, mely az ügyek meghatározott csoportj[ai]ára külön bíróságok

létesítését is elrendelheti. Ez utóbbi felhatalmazás rendkívüli bíróság[ok]

létesítésé[re]nek elõírására nem terjedhet ki."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/191. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

314. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 8. fejezet b.) pont (1)

bekezdésébõl a jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"b) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, a Fõvárosi Bíróság, a megyei,

valamint a helyi bíróságok végzik. [Törvény más bírósági szint kialakítását,

továbbá az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is

elrendelheti. E felhatalmazás rendkívüli bíróságok létesítésére nem terjedhet

ki.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-49. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

315. Dr. Dornbach Alajos, dr. Fodor Gábor, dr. Hack Péter és dr. Szigethy

István képviselõk a IV. Rész 8. fejezet b.) pont (1) bekezdésének a következõ

módosítását javasolják:

"b) (1) A bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói

hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy az

igazságszolgáltatást a Legfelsõbb Bíróság, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság,

a megyei, valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény [más bírósági szint

kialakítását, továbbá] az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok

létesítését is elrendelheti. E felhatalmazás rendkívüli bíróságok létesítésére

nem terjedhet ki."

Indokolás: Lásd a H/2252/92.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

316. Deutsch Tamás képviselõ a IV. Rész 8. fejezet b.) pontját a következõ új

(2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén

a további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(2) A bírói hatalomnak a végrehajtó hatalomtól való teljes elkülönítése

érdekében a bíróságok külsõ igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási

Tanács (továbbiakban: Tanács) végzi.

A Tanács élén a Legfelsõbb Bíróság elnöke áll. A testület tagjainak 2/3-át a

bírói kar a bírák közül, 1/3-át pedig - a jogi szakma elismert képviselõi

közül - az Országgyûlés delegálja. A testületnek hivatalból tagja az

igazságügyminiszter és a legfõbb ügyész."

Indokolás: Lásd a H/2252/85. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

317. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Rész 8. fejezet b.) pont (2)

bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"(2) [Az alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet

alakíthatnak.] Váljon el a bíróságok ún. külsõ igazgatása - a bírósági

vezetõkkel kapcsolatos személyzeti ügyek és a bíróságok pénzellátása - a

végrehajtó hatalomtól. Létesüljön konkrét hatáskörû és személyi összetételû

Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírói függetlenség maradéktalan

érvényesülése érdekében."

Indokolás: Lásd a H/2252/192.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

318. Dr. Dornbach Alajos, dr. Fodor Gábor, dr. Hack Péter és dr. Szigethy

István képviselõk a IV. Rész 8. fejezet c.) pontját a következõ új (2)

bekezdéssel javasolják kiegészíteni (a módosító javaslat elfogadása esetén a

további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

"(2) A bírói függetlenség intézményes biztosítékaként szerepeljen az

alkotmányban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. A bíróságok mûködéséhez

szükséges személyi feltételeket - a bírói függetlenség sérelme nélkül - az

Országos Igazságszolgáltatási Tanács biztosítja. E testület elnöke a

Legfelsõbb Bíróság elnöke, alelnöke a mindenkori igazságügyminiszter, tagjai

kétharmad részben a bírák közül a bírák által választott tagok, egyharmad

részben pedig az ügyvédi kamara, az ügyészség, valamint a jogtudomány

képviselõi közül az Országgyûlés által választott tagok."

Indokolás: Lásd a H/2252/93.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

319. Kaszás Tibor képviselõ a IV. Rész 8. fejezet c.) pont (3) bekezdésébõl a

jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"(3) A bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására

vonatkozó rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése

határozatlan idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ

felmentést ide nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt

életkor elérése, illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás

eseteire korlátozódik. [A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra

jogosult.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-16. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

320. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Rész 8. fejezet c.) pont (4)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(4) A bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák

elmozdíthatatlansága. E körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a

bírákat - a fegyelmi okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak

az illetékes bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben

meghatározott okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba

helyezni. A bíró - ha törvény kivételt nem tesz - csak beleegyezése esetén

helyezhetõ át más bíróságra."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/193. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

321. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a IV. Rész 8. fejezet d.) pontjából a

jelzett szövegrész elhagyását javasolja:

"d.) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ

funkciót töltsön be. Elnökét az Országgyûlés választja meg hat évre,

elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki. [Indokolt az alkotmányban

rögzíteni, hogy a Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak

nincs felülbírálati joga.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-14. sz. módosító javaslat indokolását.

322. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Rész 8. fejezet d.) pontjának a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"d.) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ

funkciót töltsön be. Elnökét az Országgyûlés - az országgyûlési képviselõk

kétharmadának szavazatával - a bírák közül választja meg hat évre,

elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki. Indokolt az alkotmányban

rögzíteni, hogy a Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak

nincs felülbírálati joga."

Indokolás: Lásd a H/2252/196. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

323. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Rész 8. fejezet d.) pontjának a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"d.) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ

funkciót töltsön be. Elnökét az Országgyûlés választja meg hat évre,

elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsõbb Bíróság

elnökének megbízatása megszûnik a megbízatás idõtartamának elteltével, a

törvényben meghatározott nyugdíjkorhatár elérésével, lemondásával,

felmentésével, összeférhetetlenségének megállapításával, tisztségétõl való

megfosztással, büntetlen elõéletének megszûnésével, választójogának

elvesztésével, halálával. Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a

Legfelsõbb Bíróság döntései felett az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati

joga."

Indokolás: Lásd a H/2252/195. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

324. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Rész 8. fejezetét a következõ új e.)

ponttal javasolja kiegészíteni, s egyúttal javaslatot tesz a IV. Rész 9.

fejezet elhagyására is:

"e.) Az ügyészség feladatát a bíróságok elõtti közvád ellátása képezi, az

ügyészség az igazságügyminiszter útján a Kormány irányítása alatt áll. Az

ügyészség eddig ellátott egyéb feladatait más állami szerveknek a hatáskörébe

kell utalni, melyek rendezése törvényhozási kérdés."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/90-50. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

325. Dr. Salamon László képviselõ a IV. Részt a következõ új 9. és 10.

fejezettel javasolja kiegészíteni a VI. Rész 1. és 2. fejezete szövegének

átemelésével (a módosító javaslat elfogadása esetén a további fejezetek

számozása értelemszerûen változik):

"9. fejezet. Az Alkotmánybíróság

a) (1) Az Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét az alkotmányban

kell meghatározni. Az Alkotmánybíróság alapvetõ feladata az alkotmány

rendelkezéseinek megvalósulása feletti õrködés.

(2) Az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed:

aa) a törvény kihirdetése elõtti alkotmányossági vizsgálatra az

Országgyûlés által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében;

ab) a jogszabályok kihirdetése utáni alkotmányossági vizsgálatra;

ac) a nemzetközi szerzõdések alkotmányossági vizsgálatára ezek megkötése

elõtt;

ad) a hazai jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára;

ae) alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére;

af) a jogalkotói kötelezettség elmulasztásával megvalósuló

alkotmányellenesség megállapítására;

ag) az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával elszenvedett jogsérelem

esetén az állampolgárok által benyújtott alkotmányos panasz elbírálására;

ah) az állami szervek közötti hatásköri viták - kivéve a bíróságokat

érintõ hatásköri vitákat - eldöntésére;

ai) a köztársasági elnök jogi felelõsségének megállapítására;

aj) a népszavazási kezdeményezés, illetõleg a népszavazás

alkotmányosságának elbírálására.

(3) Az egyes ügycsoportokban az indítványozók körét a hatáskörök

mellérendelve kell meghatározni, úgy, hogy az indítványozók köre az ésszerû

határok között maradjon.

(4) Az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban két alapvetõ szabályt

kell az alkotmányban kimondani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság

határozatai mindenkire kötelezõek. Másrészt viszont hangsúlyozni kell az

Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét azzal is, hogy feladata alkotmányos

jogviták eldöntése. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok megsemmisítésére

irányuló joga nem jelentheti azt, hogy a jogszabály egyes rendelkezéseinek

tartalmát megváltoztathatja.

b) (1) Az alkotmánynak tartalmazni kell az Alkotmánybíróság eljárására

vonatkozó legfontosabb szabályokat. Így:

ba) meg kell határozni, milyen ügyekben dönt a teljes ülés és milyen

ügyekben háromtagú tanács;

bb) szabályozni kell a teljes ülés határozatképességét;

bc) rögzíteni kell, hogy az Alkotmánybíróság csak az erre jogosultak

indítványára jár el, hivatalból nem;

bd) szabályozni kell az indítványozók és a jogalkotók jogosítványait.

(2) Az eljárás részletes szabályait az Alkotmánybíróságról szóló törvény

tartalmazza.

(3) Az Alkotmánybíróság létszámát, a bírák jelölését és választását, a

bírák jogállását az alkotmányban a jelenleg hatályos szövegnek megfelelõen

kell szabályozni, de a részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló

törvényben kell elhelyezni.

(4) Az alkotmánybíróvá választás feltételeinek alapjait az alkotmányban

kell rögzíteni éppúgy, mint az alkotmánybírák függetlenségének és

elmozdíthatatlanságának elvét is. A megválasztás elõfeltételeinek részletezése

az Alkotmánybíróságról szóló törvényben helyezendõ el, az alkotmányban csak a

legfontosabb garanciális szabályokat kell meghatározni. Az alkotmányban kell

azonban rendelkezni az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának idõtartamáról és

újjáválaszthatóságuk tilalmáról. A megbízatás jelenlegi kilencéves idõtartama

nem csökkenthetõ, indokolt lehet azonban a megbízatási idõ mérsékelt növelése.

Ugyancsak garanciális okokból (ha nem is részletesen) meghatározandók az

alkotmányban az alkotmánybírói minõség megszûnésének esetei is.

(5) Az alkotmány rendelkezzen az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának

szabályáról. A bírák maguk válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét és

alelnökét.

(6) Az alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen minden más politikai,

állami, társadalmi vagy gazdasági tisztséggel vagy megbízatással; az

alkotmánybíró csak szerzõi jogvédelem alá tartozó, illetve tudományos és

oktató tevékenységet folytathat, minden egyéb jövedelemszerzõ tevékenység

tilos számára.

10. fejezet. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosai

(1) Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési

biztosáról, általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek

országgyûlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyûlési

biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg hat

évre, a képviselõk kétharmadának szavazatával. Az országgyûlési biztosok egy

alkalommal újraválaszthatók.

(2) Országgyûlési biztosok feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban

tudomásukra jutott visszásságok megvizsgálása, kivizsgáltatása, és orvoslásuk

érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Az országgyûlési

biztosok tevékenységükrõl évente beszámolnak az Országgyûlésnek. Az éves

jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az országgyûlési biztosokhoz bárki

fordulhat panaszával. Az országgyûlési biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha

az ügyben nincs jogorvoslati út vagy azt már kimerítették."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-53. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

9. fejezet.

*

326. Dr. Salamon László képviselõ, továbbá dr. Dornbach Alajos, dr. Fodor

Gábor, dr. Hack Péter és dr. Szigethy István képviselõk a IV. Rész 9.

fejezetének az elhagyását javasolja:

[9. fejezet. Az ügyészség

a.) (1) Az Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: a legfõbb ügyész és

az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl, valamint az

alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ vagy

veszélyeztetõ cselekmények következetes üldözésérõl.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a

bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági eljárásban

és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.

Közremûködik továbbá a törvények megtartásának biztosításában, és fellép a

törvényesség védelmében.

b) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfõbb

ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az Országgyûlésnek

beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök

javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási ideje

hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és menti fel.]

Indokolás: Lásd a H/2252/90-50. sz., továbbá a H/2252/94.-1. sz.

módosító javaslatok indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

327. Dr. Csizmadia László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 9.

fejezet a.) pont (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"a.) (1) Az Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: [a legfõbb

ügyész és] az ügyészség [gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl,

valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ

vagy veszélyeztetõ cselekmények következetes üldözésérõl] üldözi a tudomására

jutott bûncselekményeket, továbbá a törvényben meghatározott esetekben és

módon fellép más jogszabálysértõ cselekményekkel és mulasztásokkal szemben,

valamint elõsegíti a jogszabálysértések megelõzését."

Indokolás: Lásd a H/2252/199. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

328. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Rész 9. fejezet a.) pont (1) bekezdésébõl a jelzett

szövegrész elhagyását javasolják:

"a.) (1) Az Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: a legfõbb

ügyész és az ügyészség gondoskodik [az állampolgárok jogainak védelmérõl,

valamint] az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ

vagy veszélyeztetõ cselekmények következetes üldözésérõl."

Indokolás: Lásd a H/2252/160. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

329. Kaszás Tibor képviselõ a IV. Rész 9. fejezet a.) pont (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"a.) (1) Az Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: a legfõbb

ügyész és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl,

valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ

vagy veszélyeztetõ cselekmények következetes üldözésérõl. Az Alkotmány

rendelkezzen arról, hogy törvény meghatározott eljárási körben szabályozza az

ügyész ügydöntõ jogosítványait. Határozza meg továbbá az ügyészre vonatkozó

összeférhetetlenségi szabályokat, valamint azt, hogy az ügyész ne lehessen

pártnak tagja."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-17. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

330. Dr. Csizmadia László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 9.

fejezet a.) pont (2) bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a

bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági eljárásban

és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.

[Közremûködik továbbá a törvények megtartásának biztosításában, és fellép a

törvényesség védelmében.] Polgári és közigazgatási ügyekben bekövetkezett

jogsértés esetén, ha az érintett jogainak védelmére nem képes, illetõleg

kifejezett törvényi rendelkezés alapján, a közérdek védelme érdekében bírósági

eljárást kezdeményez, fellép az eljárásban, illetõleg per- és jogorvoslatot

vesz igénybe, továbbá a hatáskörébe tartozó ügyekben intézkedéseket tesz a

jogszabálysértés megszüntetése, illetve annak megelõzése érdekében."

Indokolás: Lásd a H/2252/200. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

331. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Rész 9. fejezet a.) pont (2) bekezdésébõl a jelzett

szövegrész elhagyását javasolják:

"(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a

bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági eljárásban

és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.

[Közremûködik továbbá a törvények megtartásának biztosításában, és fellép a

törvényesség védelmében.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/160. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

332. Dr. Gáspár Miklós, dr. Isépy Tamás, dr. Rubovszky György és dr. Varga

László képviselõk a IV. Rész 9. fejezet b.) pontjának helyébe a következõ

rendelkezés felvételét javasolják:

"b) [A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A

legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az

Országgyûlésnek beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági

elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási

ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és menti fel.] Az alkotmányban szabályozni kell az ügyészségnek az

államszervezetben elfoglalt helyét és a legfõbb ügyész jogállását. A legfõbb

ügyészt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti

fel. Az ügyészséget a legfõbb ügyészen keresztül az igazságügyminiszter

irányítja."

Indokolás: Lásd a H/2252/160. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

333. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a IV. Rész 9. fejezet

b.) pontjának helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolják:

"b) [A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A

legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az

Országgyûlésnek beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági

elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási

ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és menti fel.] A legfõbb ügyészt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági

elnök nevezi. Tevékenységét a Kormány az igazságügyminiszter útján irányítja."

Indokolás: Lásd a H/2252/35.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

334. Dr. Csizmadia László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 9.

fejezet b.) pontjának a következõ módosítását javasolják:

"b) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A

legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl törvényben

meghatározott idõszakonként köteles az Országgyûlésnek beszámolni[,

interpellálható]. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az

Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási ideje hat év.

Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével, felmentésével,

lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával, országgyûlési, helyi

önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré történõ megválasztásával,

hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl eltiltást kimondó jogerõs

határozatával, halálával. A legfõbb ügyész helyetteseit - a legfõbb ügyész

javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel."

Indokolás: Lásd a H/2252/201. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

335. Dr. Csizmadia László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 9.

fejezet b.) pontjának a következõ módosítását javasolják:

"b) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A

legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az

Országgyûlésnek beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági

elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási

ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

[országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával,] hivatalvesztése kimondásával, [bíróságnak

közügyektõl eltiltást kimondó jogerõs határozatával,] büntetlen elõéletének

megszûnésével, választójogának elvesztésével, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és menti fel."

Indokolás: Lásd a H/2252/202. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

336. Dr. Csizmadia László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 9.

fejezet b.) pontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"b) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A

legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az

Országgyûlésnek beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági

elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási

ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. Az ügyész nem lehet tagja

pártnak, és párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó

tevékenységet nem folytathat. A legfõbb ügyész helyetteseit - a legfõbb ügyész

javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel."

Indokolás: Lásd a H/2252/203. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

337. Dr. Csizmadia László és dr. Bihari Mihály képviselõk a IV. Rész 9.

fejezet b.) pontjának a következõ módosítását javasolja:

"b) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A

legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az

Országgyûlésnek beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági

elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási

ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektõl

eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb ügyész

helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki

és [menti fel] szünteti meg megbízatásukat."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/204. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

338. Dr. Csákabonyi Balázs képviselõ a IV. Részt a következõ új 10. fejezettel

javasolja kiegészíteni:

"10. fejezet. Védelem és jogi képviselet

a.) A védelem és a jogi képviselet alapjogait autonóm és független - kizárólag

a törvényeknek alárendelt - szervezetként az ügyvédi kamarák látják el.

b.) A védõ nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett

véleménye miatt."

Indokolás: Lásd a H/2252/185.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

V. RÉSZ

*

339. Kaszás Tibor képviselõ az V. Rész a.) pontjának a következõ szerkezeti és

tartalmi módosítását javasolja:

"a) (1) [Az új alkotmányban a rendkívüli helyzetek három formáját, a

védelmi helyzetet, a szükséghelyzetet és a katasztrófahelyzetet kell

szabályozni.] Az új alkotmányban a hatályos alkotmánynak megfelelõen meg kell

tartani a minõsített helyzetekre vonatkozó három kategóriát úgy mint a

rendkívüli állapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre irányadó

szabályokat.

(2) Az új alkotmányban külön kell rendelkezni a rendkívüli helyzeteket

megelõzõ fenyegetõ, felkészülést biztosító idõszakokról, ennek

megállapításáról és ehhez kapcsolódó - idõszakonként eltérõ tartalmú -

intézkedési jogkörökrõl. A felkészülési idõszakban a Kormány - tételes

korlátokkal meghatározott - jogkörérõl külön szabályok megfogalmazása

szükséges. [A védelmi helyzeten belül megkülönböztetendõ:

aa) a megelõzõ védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl

megnyilvánuló súlyos fenyegetettség, továbbá külsõ fegyveres csoport váratlan

betörése esetén áll elõ, illetõleg

ab) a fegyveres védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl várható

támadás közvetlen veszélye esetén beáll, illetõleg a hadiállapot

kinyilvánításától, vagy valamely idegen hatalom támadásának bekövetkezésétõl a

háborús harci cselekmények befejezéséig tart.

(3) A megelõzõ védelmi helyzetet a Kormány állapítja meg, és rendeletben

megelõzõ védelmi állapotot hirdet ki. A Kormány jogosult - a köztársasági

elnök által jóváhagyott országvédelmi terv szerint - a várható támadással

arányos elõkészületi intézkedések haladéktalan megtételére. Az Országgyûlés 15

napon belül dönt a Kormány által elrendelt intézkedések jóváhagyásáról.

(4) A fegyveres védelmi helyzetet az Országgyûlés - akadályoztatása

esetén a köztársasági elnök - állapítja meg, és rendkívüli állapotot hirdet

ki. A rendkívüli állapot kihirdetése, továbbá megszûntnek nyilvánítása az

Országgyûlés hatáskörébe tartozik. A kihirdetéshez minõsített, a megszüntnek

nyilvánításhoz egyszerû többség szükséges. Ha az Országgyûlés a rendkívüli

állapot kihirdetésében akadályoztatva van, a döntést a köztársasági elnök

hozza meg; az akadályoztatás tényét elõzetesen az Országgyûlés elnöke, a

miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen állapítja meg.

(5) A rendkívüli állapot idején is megmarad a hatalmi ágak

különválasztása, nem jön létre több hatalmi ágat egyesítõ csúcsszerv.Az

Országgyûlés, a köztársasági elnök és a Kormány is ellátja a maga feladatait,

azonban a Kormány széles körû rendeletalkotási és intézkedési jogot kap: a

honvédelemmel, illetve a belsõ rend biztosításával kapcsolatosan - a szükséges

lépések megtétele érdekében - rendeleteiben eltérhet a törvényektõl, valamint

az alkotmány azon rendelkezéseitõl is, amelyektõl való eltérést maga az

alkotmány megenged. A Kormány a rendkívüli állapottal összefüggõ hatásköreit

szûkebb kabinet formájában is gyakorolhatja.

(6) A Honvédelmi Tanács az Országgyûlés tagjaiból álló olyan testület,

amely az Országgyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ, meghatározott

döntési jogosítványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenõrzi a Kormány

rendkívüli állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az esetben

pedig, ha a rendkívüli állapot miatt az Országgyûlés nem hívható össze, a

Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyûlés valamennyi hatáskörét, de az

alkotmányt és a minõsített többséggel meghozandó törvényeket nem

változtathatja meg, és a köztársasági elnököt sem választhatja meg. A

Honvédelmi Tanács összehívhatja az Országgyûlést, ha ezt szükségesnek tartja.

A Honvédelmi Tanácsban valamennyi képviselõcsoport a parlamenti

erõviszonyoknak megfelelõen képviselteti magát. A Honvédelmi Tanács az

országgyûlési ciklus idejére alakul meg, és a rendkívüli állapot

kihirdetésekor összeül. A Honvédelmi Tanács összetételét és eljárási rendjét

törvény szabályozza.]"

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-18. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

340. Gyuricza Béla képviselõ az V. Rész a.) pont (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"a) (1) [Az új alkotmányban a rendkívüli helyzetek három formáját, a

védelmi helyzetet, a szükséghelyzetet és a katasztrófahelyzetet kell

szabályozni.] Az ország biztonságát veszélyeztetõ minõsített helyzetek:

válság, háborús helyzet, szükség- és katasztrófahelyzet."

Indokolás: Lásd a H/2252/238.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

341. Gyuricza Béla képviselõ az V. Rész a.) pont (2) bekezdésének a következõ

módosítását javasolja:

"(2) A védelmi helyzeten belül megkülönböztetendõ: a háborús

fenyegetettségi helyzet, a korlátozott védelmi helyzet és a teljes védelmi

helyzet.

[aa) a megelõzõ védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl

megnyilvánuló súlyos fenyegetettség, továbbá külsõ fegyveres csoport váratlan

betörése esetén áll elõ, illetõleg

ab) a fegyveres védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl várható

támadás közvetlen veszélye esetén beáll, illetõleg a hadiállapot

kinyilvánításától, vagy valamely idegen hatalom támadásának bekövetkezésétõl a

háborús harci cselekmények befejezéséig tart.] "

Indokolás: Lásd a H/2252/229.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

342. Dr. Várnai László és dr. Bihari Mihály képviselõk az V. Rész a.) pont (6)

bekezdésének a következõ módosítását javasolják:

"(6) A Honvédelmi Tanács az Országgyûlés tagjaiból álló olyan testület,

amely az Országgyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ, meghatározott

döntési jogosítványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenõrzi a Kormány

rendkívüli állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az esetben

pedig, ha a rendkívüli állapot miatt az Országgyûlés nem hívható össze, a

Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyûlés valamennyi hatáskörét, de az

alkotmányt és a minõsített többséggel meghozandó törvényeket nem

változtathatja meg, és a köztársasági elnököt sem választhatja meg. A

Honvédelmi Tanács [összehívhatja az Országgyûlést, ha ezt szükségesnek tartja]

javaslatára a köztársasági elnök köteles az Országgyûlést összehívni. A

Honvédelmi Tanácsban valamennyi képviselõcsoport a parlamenti erõviszonyoknak

megfelelõen képviselteti magát. A Honvédelmi Tanács az országgyûlési ciklus

idejére alakul meg, és a rendkívüli állapot kihirdetésekor összeül. A

Honvédelmi Tanács összetételét és eljárási rendjét törvény szabályozza."

Indokolás: Lásd az Alkotmány-elõkészítõ bizottság 1996. június 13-i

ülésén szóban pontosított, H/2252/207. sz. módosító javaslat

indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

343. Dr. Várnai László és dr. Bihari Mihály képviselõk a V. Rész a.) pont (6)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(6) A Honvédelmi Tanács az Országgyûlés tagjaiból álló olyan testület,

amely az Országgyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ, meghatározott

döntési jogosítványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenõrzi a Kormány

rendkívüli állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az esetben

pedig, ha a rendkívüli állapot miatt az Országgyûlés nem hívható össze, a

Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyûlés valamennyi hatáskörét, de az

alkotmányt és a minõsített többséggel meghozandó törvényeket nem

változtathatja meg, és a köztársasági elnököt sem választhatja meg. A

Honvédelmi Tanács összehívhatja az Országgyûlést, ha ezt szükségesnek tartja.

A Honvédelmi Tanácsban valamennyi képviselõcsoport a parlamenti

erõviszonyoknak megfelelõen képviselteti magát. A Honvédelmi Tanács az

országgyûlési ciklus idejére alakul meg, és a rendkívüli állapot

kihirdetésekor összeül. A Honvédelmi Tanács összetételét és eljárási rendjét

törvény szabályozza. A Honvédelmi Tanács ülésein a Kormány tagjai és a

köztársasági elnök részt vehetnek és felszólalhatnak."

Indokolás: Lásd a H/2252/207. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

344. Kaszás Tibor képviselõ a V. Rész b.) pontjának a következõ módosítását

javasolja:

"b.) A szükséghelyzet fogalma alatt azok a [belsõ eredetû] helyzetek

értendõk, amikor az állam alkotmányos rendje, mûködése, valamint a személy- és

vagyonbiztonság belsõ eredetû erõszakos cselekmények, vagy a veszélyhelyzetet

meghaladó mértékû belsõ eredetû, illetõleg országhatáron túl terjedõ

természeti csapás, ipari baleset miatt súlyos veszélybe kerül.

Szükséghelyzetben a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell

megfelelõen alkalmazni."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-19. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

345. Kaszás Tibor képviselõ az V. Rész c.) pont (1) bekezdésének a következõ

módosítását javasolja:

"c.) (1) A [katasztrófa]veszélyhelyzet fogalmát az alkotmány úgy

határozza meg, hogy ezek olyan társadalmi (pl. migrációs), technikai,

természeti eredetû események által elõidézett, az élet- és vagyonbiztonságot

súlyosan sértõ vagy veszélyeztetõ helyzetek, amikor az adott események

elhárítása az általános mûködés rendjében nem lehetséges, és felszámolásuk

központi vagy területi szintû közvetlen állami irányítást tesz szükségessé."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-19. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

346. Kaszás Tibor képviselõ az V. Rész c.) pont (2) bekezdésének a következõ

módosítását javasolja:

"(2) A [katasztrófa]veszélyhelyzetet a Kormány állapítja meg, és a

katasztrófa-állapot rendeleti kihirdetésével egyidejûleg az általa megjelölt

közigazgatási területet katasztrófasújtotta területté nyilvánítja."

Indokolás: Lásd a H/2252/135.-19. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

347. Dr. Salamon László képviselõ az V. Rész e.) pont ea) alpontjából a

jelzett szövegrészek elhagyását javasolja:

/e.) Az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekben is folytatja

mûködését, egyes hatásköreire azonban speciális rendelkezéseket indokolt

elõírni:/

"ea) az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekkel összefüggésben hozott

jogszabályokat - az alábbi említett eset kivételével - a rendkívüli helyzet

fennállása alatt nem[, hanem csak utólag] vizsgálhatja [és utólag állapíthatja

meg alkotmányellenességet];"

Indokolás: Lásd a H/2252/90-51. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

VI. RÉSZ

*

348. Dr. Salamon László képviselõ a VI. Részbõl a jelzett szövegrész

elhagyását javasolja:

VI. Rész

[ALKOTMÁNYVÉDELEM

1. fejezet. Az Alkotmánybíróság

a.) (1) Az Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét az alkotmányban

kell meghatározni. Az Alkotmánybíróság alapvetõ feladata az alkotmány

rendelkezéseinek megvalósulása feletti õrködés.

(2) Az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed:

aa) a törvény kihirdetése elõtti alkotmányossági vizsgálatra az

Országgyûlés által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében;

ab) a jogszabályok kihirdetése utáni alkotmányossági vizsgálatra;

ac) a nemzetközi szerzõdések alkotmányossági vizsgálatára ezek megkötése

elõtt;

ad) a hazai jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára;

ae) alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére;

af) a jogalkotói kötelezettség elmulasztásával megvalósuló alkotmány-

ellenesség megállapítására;

ag) az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával elszenvedett jogsérelem

esetén az állampolgárok által benyújtott alkotmányos panasz elbírálására;

ah) az állami szervek közötti hatásköri viták - kivéve a bíróságokat

érintõ hatásköri vitákat - eldöntésére;

ai) a köztársasági elnök jogi felelõsségének megállapítására;

aj) a népszavazási kezdeményezés, illetõleg a népszavazás

alkotmányosságának elbírálására.

(3) Az egyes ügycsoportokban az indítványozók körét a hatáskörök mellé

rendelve kell meghatározni, úgy, hogy az indítványozók köre az ésszerû határok

között maradjon.

(4) Az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban két alapvetõ szabályt

kell az alkotmányban kimondani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság

határozatai mindenkire kötelezõek. Másrészt viszont hangsúlyozni kell az

Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét azzal is, hogy feladata alkotmányos

jogviták eldöntése. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok megsemmisítésére

irányuló joga nem jelentheti azt, hogy a jogszabály egyes rendelkezéseinek

tartalmát megváltoztathatja.

b.) (1) Az alkotmánynak tartalmazni kell az Alkotmánybíróság eljárására

vonatkozó legfontosabb szabályokat. Így:

ba) meg kell határozni, milyen ügyekben dönt a teljes ülés és milyen

ügyekben háromtagú tanács;

bb) szabályozni kell a teljes ülés határozatképességét;

bc) rögzíteni kell, hogy az Alkotmánybíróság csak az erre jogosultak

indítványára jár el, hivatalból nem;

bd) szabályozni kell az indítványozók és a jogalkotók jogosítványait.

(2) Az eljárás részletes szabályait az Alkotmánybíróságról szóló törvény

tartalmazza.

(3) Az Alkotmánybíróság létszámát, a bírák jelölését és választását, a

bírák jogállását az alkotmányban a jelenleg hatályos szövegnek megfelelõen

kell szabályozni, de a részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló

törvényben kell elhelyezni.

(4) Az alkotmánybíróvá választás feltételeinek alapjait az alkotmányban

kell rögzíteni éppúgy, mint az alkotmánybírák függetlenségének és

elmozdíthatatlanságának elvét is. A megválasztás elõfeltételeinek részletezése

az Alkotmánybíróságról szóló törvényben helyezendõ el, az alkotmányban csak a

legfontosabb garanciális szabályokat kell meghatározni. Az alkotmányban kell

azonban rendelkezni az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának idõtartamáról és

újjáválaszthatóságuk tilalmáról. A megbízatás jelenlegi kilencéves idõtartama

nem csökkenthetõ, indokolt lehet azonban a megbízatási idõ mérsékelt növelése.

Ugyancsak garanciális okokból (ha nem is részletesen) meghatározandók az

alkotmányban az alkotmánybírói minõség megszûnésének esetei is.

(5) Az alkotmány rendelkezzen az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának

szabályáról. A bírák maguk válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét és

alelnökét.

(6) Az alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen minden más politikai,

állami, társadalmi vagy gazdasági tisztséggel vagy megbízatással; az

alkotmánybíró csak szerzõi jogvédelem alá tartozó, illetve tudományos és

oktató tevékenységet folytathat, minden egyéb jövedelemszerzõ tevékenység

tilos számára.

2. fejezet. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosai

(1) Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési

biztosáról, általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek

országgyûlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyûlési

biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg hat

évre, a képviselõk kétharmadának szavazatával. Az országgyûlési biztosok egy

alkalommal újraválaszthatók.

(2) Országgyûlési biztosok feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban

tudomásukra jutott visszásságok megvizsgálása, kivizsgáltatása, és orvoslásuk

érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Az országgyûlési

biztosok tevékenységükrõl évente beszámolnak az Országgyûlésnek. Az éves

jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az országgyûlési biztosokhoz bárki

fordulhat panaszával. Az országgyûlési biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha

az ügyben nincs jogorvoslati út vagy azt már kimerítették.

3. fejezet.] "Az alkotmány megváltoztatása

(1) Az alkotmányozás során abból kell kiindulni, hogy az elõkészítés

alatt lévõ új alkotmány a jelenlegi szabályok szerint kerül megalkotásra,

tehát az Országgyûlés tagjai kétharmados többségével fogadja el, majd azt

népszavazásnak kell megerõsítenie.

(2) Az új alkotmány módosításához a mostanihoz képest szigorúbb

feltételeket kell elõírni."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-53. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

1. fejezet.

*

349. Dr. Torgyán József képviselõ a VI. Rész 1. fejezet a.) pont (2) bekezdése

aj) alpontjának az elhagyását javasolja:

/(2) Az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed:/

[aj) a népszavazási kezdeményezés, illetõleg a népszavazás

alkotmányosságának elbírálására.]

Indokolás: Lásd a H/2252/125. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

350. Dr. Salamon László képviselõ a VI. Rész 1. fejezet a.) pont (4)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(4) Az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban két alapvetõ szabályt

kell az alkotmányban kimondani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság

határozatai mindenkire kötelezõek. Másrészt viszont hangsúlyozni kell az

Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét azzal is, hogy feladata az

alkotmányos jogviták eldöntése. Az Alkotmánybíróságnak [a jogszabályok

megsemmisítésére] az alkotmányellenesség kiküszöbölésére irányuló joga nem

jelentheti azt, hogy a jogszabályok egyes rendelkezéseinek tartalmát

megváltoztathatja."

Indokolás: Lásd a H/2252/90-52. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

351. Az Alkotmány-elõkészítõ bizottság a VI. Rész 1. fejezet a.) pontját a

következõ új (5) bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(5) Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a bíróságok döntései felett

- az alkotmányos panaszt kivéve - az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati

joga."

Indokolás: Lásd a H/2252/255.-15. sz. módosító javaslat indokolását.

352. Dr. Torgyán József képviselõ a VI. Rész 1. fejezet b.) pont (1)

bekezdését a következõ új be) alponttal javasolja kiegészíteni:

/b) (1) Az alkotmánynak tartalmazni kell az Alkotmánybíróság eljárására

vonatkozó legfontosabb szabályokat. Így:/

"be) az Alkotmánybíróság kötve van az indítvány kereteihez;"

Indokolás: Lásd a H/2252/126. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

353. Dr. Torgyán József képviselõ a VI. Rész 1. fejezet b.) pont (5)

bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(5) Az alkotmány rendelkezzen az Alkotmánybíróság elnöke

megválasztásának szabály[á]airól. [A bírák maguk válasszák meg az

Alkotmánybíróság elnökét és alelnökét.] Az Alkotmánybíróság elnökét az

Országgyûlés válassza meg."

Indokolás: Lásd a H/2252/127. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

2. fejezet.

Az állampolgári jogok országgyûlési *

354. Dr. Toller László képviselõ a VI. Rész 2. fejezet Címének a következõ

módosítását javasolja:

"2. fejezet. Az [állampolgári] alkotmányos jogok országgyûlési biztosai"

Indokolás: Lásd a H/2252/198. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

355. Csizmár Gábor képviselõ a VI. Rész 2. fejezet (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(1) Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési

biztosáról, általános helyettesérõl[, a nemzeti és etnikai kisebbségek

országgyûlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról] és a külön

biztosokról, amelyeknek köre jelenleg a nemzeti és etnikai kisebbségek

országgyûlési biztosából és az adatvédelmi biztosból áll. Az országgyûlési

biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg hat

évre, a képviselõk kétharmadának szavazatával. Az országgyûlési biztosok egy

alkalommal újraválaszthatók."

Indokolás: Lásd a H/2252/80.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

356. Dr. Kiss Róbert képviselõ a VI. Rész 2. fejezet (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja, két változatban:

"A" változat

"(1) Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési

biztosáról, általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek

országgyûlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról és a

környezetvédelmi biztosról. Az országgyûlési biztosokat a köztársasági elnök

javaslatára az Országgyûlés választja meg hat évre, a képviselõk kétharmadának

szavazatával. Az országgyûlési biztosok egy alkalommal újraválaszthatók."

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-8. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

"B" változat

"(1) Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési

biztosáról, általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek

országgyûlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyûlési

biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg hat

évre, a képviselõk kétharmadának szavazatával. Az országgyûlési biztosok egy

alkalommal újraválaszthatók. Az Országgyûlés egyes alkotmányos jogok védelmére

külön biztost is választhat."

Indokolás: Lásd a H/2252/221.-8. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

3. fejezet.

*

357. Dr. Bihari Mihály képviselõ a VI. Rész 3. fejezet (1) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmányozás során abból kell kiindulni, hogy az elõkészítés

alatt lévõ új alkotmány a jelenlegi szabályok szerint kerül megalkotásra,

tehát az Országgyûlés tagjai kétharmados többségével fogadja el, majd azt

népszavazásnak kell megerõsítenie. A népszavazás a szavazáson megjelent

választópolgárok számától függetlenül eredményes, ha a résztvevõk több mint 50

százaléka az alkotmány általános rendelkezéseit és fõbb elveit elfogadja."

Indokolás: Lásd a H/2252/208.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

358. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a VI. Rész 3. fejezet

(2) bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(2) Az új alkotmány módosításához a mostanihoz képest szigorúbb

feltételeket kell elõírni. Az alkotmány módosítása akkor lép hatályba, ha azt

a módosítást követõen megválasztott Országgyûlés a módosításra egyébként

elõírt minõsített többséggel megerõsíti."

Indokolás: Lásd a H/2252/36.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

A Szabályozási elvek

VII. RÉSZ

*

359. Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képviselõk a VII. Rész (1)

bekezdésének a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolják:

"(1) Az alkotmány tartalmazzon megfelelõ átmeneti rendelkezéseket a

jogbiztonság érdekében. Az új alkotmány kihirdetésére és hatálybalépésére a

népszavazással történõ megerõsítést követõen kerülhet sor. A népszavazásra

bocsátás módjáról és idõpontjáról külön kell rendelkezni."

Indokolás: Lásd a H/2252/37.. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. támogatja

360. Dr. Torgyán József képviselõ a VII. Rész (1) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmány tartalmazzon megfelelõ átmeneti rendelkezéseket a

jogbiztonság érdekében. Az új alkotmány kihirdetésére és hatálybalépésére a

népszavazással történõ megerõsítést követõen kerülhet sor.

Az alkotmány legalapvetõbb intézményeirõl, így különösen a kétkamarás

Országgyûlésrõl, a választójog, az állampolgárság, a halálbüntetés tárgyában

elõzetes népszavazást kell tartani."

Indokolás: Lásd a H/2252/128. sz. módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot: - az Alkotmány-elõkészítõ biz. nem támogatja

Az Országgyûlés elnökének döntése alapján bizottsági, illetõleg plenáris

tárgyalásra és szavazásra nem bocsátható módosító javaslatok, tekintettel

arra, hogy azok az általános vita lezárása után érkeztek:

361. A Honvédelmi bizottság az I. Rész 2.) pont (1) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(1) Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a

hatalmat elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja, törvényben

meghatározott esetben azonban népszavazást kell, illetõleg lehet tartani.

Ehhez szükséges a nép, a nemzet és az állampolgár fogalmának tartalmi

meghatározása."

Indokolás: Lásd a H/2252/249-1. sz. módosító javaslat indokolását.

362. A Honvédelmi bizottság az I. Rész 2.) pont (3) bekezdésének a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(3) Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy

része nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. A

felségjogok egyes részeinek átruházása idõleges és visszavonható. Az ilyen

szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott döntése

szükséges."

Indokolás: Lásd a H/2252/249-2. sz. módosító javaslat indokolását.

363. A Honvédelmi bizottság az I. Rész 3.) pontját a következõ új (6)

bekezdéssel javasolja kiegészíteni:

"(6) Az ország biztonságával kapcsolatos alapvetõ államcélként kell

meghatározni az ország szuverenitása védelmére irányuló kötelezettséget, ezen

belül a honvédelemmel és az állampolgárok biztonságának garantálásával

kapcsolatos állami tevékenységet."

Indokolás: Lásd a H/2252/249-3. sz. módosító javaslat indokolását.

364. A Honvédelmi bizottság a II. Rész 2. fejezet a.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"a.) (1) Az emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az

alkotmányban vagy - az alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján -

törvényben történhet. [Az alkotmány szabjon általános keretet a törvényi

korlátozásra: az emberi és állampolgári jogok "lényeges tartalmának"

korlátozását tiltsa meg.] Az emberi és állampolgári jogok korlátozására

kivételes esetben kerülhet sor, azok "lényegi tartalma" törvényben sem

korlátozható."

Indokolás: Lásd a H/2252/250-1. sz. módosító javaslat indokolását.

365. A Honvédelmi bizottság a II. Rész 2. fejezet b.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"b.) (1) Az emberi és állampolgári jogok korlátozásától meg kell

különböztetni a jogok felfüggeszthetõségét - vagyis a jogoktól való eltérés

lehetõségét - [háború vagy] az ország biztonságát fenyegetõ [más] rendkívüli

helyzetek esetén. A jogoktól való eltérést a nemzetközi jogi szabályok szigorú

feltételekhez kötik, és meghatározzák azokat a jogokat, amelyektõl rendkívüli

helyzetekben sem lehet eltérni."

Indokolás: Lásd a H/2252/250-2/a. sz. módosító javaslat indokolását.

366. A Honvédelmi bizottság a II. Rész 2. fejezet b.) pont (2) bekezdése ba)

alpontjának a jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

/(2) A feltételek a következõk:/

"ba) a rendkívüli állapotot, szükségállapotot, katasztrófa állapotot

hivatalosan ki kell hirdetni;"

Indokolás: Lásd a H/2252/250-2/b. sz. módosító javaslat indokolását.

367. A Honvédelmi bizottság a III. Rész 3. fejezet b.) pont (4) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(4) A nemzetközi szerzõdések megkötésének részletes eljárási szabályait

törvény tartalmazza. Az Országgyûlés megerõsítési hatáskörébe tartozó

nemzetközi szerzõdések elõkészítésébe az illetékes országgyûlési bizottságokat

be kell vonni."

Indokolás: Lásd a H/2252/251. sz. módosító javaslat indokolását.

368. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 3. fejezet b.) pont (2) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"(2) Bizonyos módosítások szükségesek az elnök egyéb jogköreinél. A

törvényalkotást illetõen megmarad az elnök joga arra, hogy a már elfogadott

törvényt megfontolás céljából visszaküldje az Országgyûléshez, illetõleg

alkotmányossági vizsgálat céljából megküldje az Alkotmánybírósághoz, megszûnik

viszont a törvénykezdeményezési joga. [A honvédelemmel kapcsolatban a

fõparancsnoki jogkör megmarad, de ez a magyar honvédségre korlátozódik. A

rendkívüli helyzetekben is változik az elnök szerepe: a rendkívüli állapotot

és a szükségállapotot az Országgyûlés akadályoztatása esetén továbbra is a

köztársasági elnök hirdeti ki, de a Honvédelmi Tanács szerepének és

összetételének módosulása folytán az államfõ nem lesz tagja e testületnek, és

szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel történik majd az operatív

szabályozás.] Az alkotmány a köztársasági elnök fõparancsnoki jogköreit -

alapvetõen a hatályos alkotmány szerint - összegyûjtve, teljeskörûen határozza

meg. A rendelkezések tartalmazzák, hogy a köztársasági elnök a Fegyveres Erõk

fõparancsnoka, a Honvédelmi Tanács elnöke és a védelmi terv jóváhagyója."

Indokolás: Lásd a H/2252/252. sz. módosító javaslat indokolását.

369. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet Címének a következõ

módosítását javasolja:

"6. fejezet. A [katonai] fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek"

Indokolás: Lásd a H/2252/253-1. sz. módosító javaslat indokolását.

370. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (1) bekezdésének a

következõ módosítását javasolja:

"a) (1) Az alkotmány rendelkezzen a haza fegyveres és polgári védelmérõl,

a honvédelemrõl, a közrend és a közbiztonság védelmérõl, valamint a

katasztrófa-védelemrõl, és határozza meg [mindhárom feladat tartalmi elemeit]

az állam kapcsolódó feladatait, valamint az ezeket ellátó szervezeteket. A

felsorolt feladatokat ellátó [szervezetek közül az alkotmány] fegyveres erõk

és rendvédelmi szervek fogalmának meghatározása mellett nevesítve kell

szabályoz[za]ni a magyar honvédséget, a határõrséget, a rendõrséget, [továbbá]

a polgári védelmi, valamint a nemzetbiztonsági [szolgálatokat] feladatokat

ellátó szervezeteket. [Az egyéb rendvédelmi szervezetekrõl] A fegyveres

erõkrõl és a rendvédelmi szervekrõl, ezek feladatairól és irányítási

viszonyairól törvény rendelkezzen. Indokolt annak kimondása is, hogy a

fegyveres és a polgári védelemben részt vevõ szervezetek feladataikat

feladatkörük megtartásával, együttmûködve látják el."

Indokolás: Lásd a H/2252/253-2. sz. módosító javaslat indokolását.

371. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (2) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"(2) [A magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme.

Alapvetõ feladatán túl - a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint -

közremûködik az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos

megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet-

és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy

felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények elhárításában,

segítséget nyújt rendkívüli méretû elemi csapás és ipari szerencsétlenség

(katasztrófa) következményeinek felszámolásához.] A magyar honvédség alapvetõ

feladata a haza fegyveres védelme. A magyar honvédség alapfeladatát fegyverei

alkalmazásával látja el.

Alapfeladatán túl a magyar honvédség az alkotmányban meghatározott feltételek

között, a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint felhasználható

arra, hogy elhárítsa:

- az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére

irányuló fegyveres cselekményeket,

- az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben

veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos

cselekményeket.

A magyar honvédség a fentieken kívül - fegyvereinek alkalmazása nélkül -

igénybevehetõ a rendkívüli méretû katasztrófa (természeti csapás, ipari

szerencsétlenség) következményeinek felszámolására.

A Magyar Köztársaság utóbbi években vállalt kötelezettségeire tekintettel az

alkotmánynak tartalmaznia kell, hogy a magyar honvédség részt vehet az ENSZ,

illetve más nemzetközi szervezet felkérésére béketeremtõ, illetve

békefenntartó feladatok ellátásában."

Indokolás: Lásd a H/2252/253-3. sz. módosító javaslat indokolását.

372. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet a.) pont (4) bekezdésének a

jelzett szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"(4) A határõrség feladata a határõrizet, a határforgalom ellenõrzése és

a határrendészet. A határõrség rendvédelmi szerv, ennek következményeit (nem

rendelkezhet sorállománnyal, dönteni kell a határvadász századok sorsáról, a

határvédelem feladatát a honvédségnek kell ellátnia) az alkotmányban, illetve

a törvényekben kell megjeleníteni."

Indokolás: Lásd a H/2252/253-4. sz. módosító javaslat indokolását.

373. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet b.) pontjának a következõ

módosítását javasolja:

"b.) A magyar [honvédség és a határõrség] fegyveres erõk egységei - a

hatályos nemzetközi szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült

Nemzetek Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével

- csak az Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt.

Ugyanígy érvényes nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában idegen

fegyveres erõk az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása nélkül az ország

területén nem vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak. Az

Országgyûlés döntési módozataiban célszerû differenciált szabályozást

alkalmazni a magyar, illetõleg a külföldi fegyveres csapat létszámától,

alkalmazási céljától függõen."

Indokolás: Lásd a H/2252/253-5/a. sz. módosító javaslat indokolását.

374. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet b.) pontjának a következõ

módosítását javasolja:

"b.) A magyar honvédség és a határõrség egységei - a hatályos nemzetközi

szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült Nemzetek Szervezete

felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével - csak az

Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt. Ugyanígy

érvényes nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában idegen fegyveres

erõk az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem

vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak. Az Országgyûlés

döntési módozataiban célszerû differenciált szabályozást alkalmazni a magyar,

illetõleg a külföldi [fegyveres] csapat létszámától, alkalmazási céljától

függõen; ennek keretében a Honvédelmi Bizottság részére döntési jogkör

adható."

Indokolás: Lásd a H/2252/253-5/b. sz. módosító javaslat indokolását.

375. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet b.) pontjának a jelzett

szövegrésszel történõ kiegészítését javasolja:

"b) A magyar honvédség és a határõrség egységei - a hatályos nemzetközi

szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült Nemzetek Szervezete

felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével - csak az

Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt. Ugyanígy

érvényes nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában idegen fegyveres

erõk az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem

vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak. Az Országgyûlés

döntési módozataiban célszerû differenciált szabályozást alkalmazni a magyar,

illetõleg a külföldi fegyveres csapat létszámától, alkalmazási céljától

függõen. A fõszabály megtartása mellett az alkotmány tegye lehetõvé, hogy

meghatározott nagyságrendû katonai erõ gyakorlat, kiképzés vagy egyéb, a

hadseregek közötti együttmûködést megvalósító célból kormányengedéllyel - a

Honvédelmi Bizottság elõzetes tájékoztatásával - átléphesse az államhatárt,

illetve hasonló nagyságrendû, felszerelésû és célú idegen haderõ Magyarország

területére léphessen. Megszorító feltétel lehetne, hogy a külföldi, illetve

hazai tartózkodás ideje a 30 napot nem haladhatja meg."

Indokolás: Lásd a H/2252/253-5/c. sz. módosító javaslat indokolását.

376. A Honvédelmi bizottság a IV. Rész 6. fejezet c.) pont (5) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"(5) [Az állampolgárok a katonai és a rendvédelmi szervezetek hivatásos

állományába léphetnek. A hivatásos állomány számára különös magatartási és

felelõsségi szabályok állapíthatók meg. Egyebek mellett ki kell mondani, hogy

nem lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében nyilvános

közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.] Az alkotmány rögzítse,

hogy az állampolgárok az állammal létesített szerzõdéses viszony alapján a

fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek hivatásos állományába léphetnek. A

hivatásos állomány számára törvényben különös magatartási és felelõsségi

szabályok állapíthatók meg. A hivatásos állomány tagja szolgálati helyén,

illetve a szolgálattal összefüggõ feladatai végrehajtása során politikai

tevékenységet nem végezhet. A honvédség, a rendõrség, a határõrség és a

nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja párttagságának

lehetõségét nem indokolt kizárni, pusztán a pártban való tisztségviselést és a

párt nevében történõ közszereplést."

Indokolás: Lásd a H/2252/253-6. sz. módosító javaslat indokolását.