cm;1,871 cm;PCX
AZ ORSZÁGGYÛLÉS HONVÉDELMI
BIZOTTSÁGA
Bizottsági kapcsolódó módosító javaslat!
az országgyûlési határozati javaslat
mellékletéhez
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság alkotmányának
szabályozási elveirõl szóló H/2252.. számú országgyûlési határozati javaslathoz
- a H/2252/229.. számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódva - a
következõ
bizottsági kapcsolódó módosító javaslatokat
terjesztem elõ:
1/a. A határozati javaslat melléklete V. rész (Rendkívüli helyzetek) a.)
pontjának (2) bekezdése [aa) és ab) pont] helyébe a következõ szöveg lép:
[A védelmi helyzeten belül megkülönböztetendõ:
a megelõzõ védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl megnyilvánuló súlyos
fenyegetettség, továbbá külsõ fegyveres csoport váratlan betörése esetén áll
elõ, illetõleg a fegyveres védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl
várható támadás közvetlen veszélye esetén beáll, illetõleg a hadiállapot
kinyilvánításától, vagy valamely idegen hatalom támadásának bekövetkezésétõl a
háborús harci cselekmények befejezéséig tart.]
"Az alkotmány határozza meg a védelmi helyzet fogalmát. A védelmi helyzeten
belül különböztesse meg: a fenyegetettségi helyzetet, a korlátozott védelmi
helyzetet, és a teljes védelmi helyzetet."
1/b. A - H/2252/229.. számú módosító javaslathoz kapcsolódva - a határozati
javaslat melléklete V. rész (Rendkívüli helyzetek) a.) pontjának (3) bekezdése
helyébe a következõ szöveg lép:
[A megelõzõ védelmi helyzetet a Kormány állapítja meg, és rendeletben megelõzõ
védelmi állapotot hirdet ki. A Kormány jogosult - a köztársasági elnök által
jóváhagyott országvédelmi terv szerint - a várható támadással arányos
elõkészületi intézkedések haladéktalan megtételére. Az Országgyûlés 15 napon
belül dönt a Kormány által elrendelt intézkedések jóváhagyásáról.]
"A fenyegetettségi helyzet, illetve a korlátozott védelmi helyzet, valamint a
kihirdethetõ állapotok alapvetõ tartalmi, hatásköri és eljárási szabályait az
alkotmány határozza meg."
1/c. A - H/2252/229.. számú módosító javaslathoz kapcsolódva - a határozati
javaslat melléklete V. rész (Rendkívüli helyzetek) a.) pontjának (4) bekezdése
elsõ mondatának a helyébe a következõ mondat lép:
"A [fegyveres] teljes védelmi helyzetet az Országgyûlés - akadályoztatása
esetén a köztársasági elnök - állapítja meg és rendkívüli állapotot hirdet
ki."
I n d o k o l á s
A határozati javaslat mellékletében a védelmi helyzet tagolására tett javaslat
helyett indokolt annak fogalmi meghatározása illetve a veszélyhelyzetek
jellegzetességeit jobban tükrözõ fogalomrendszer használata és az ezekre
vonatkozó alapvetõ alkotmányos szabályok meghatározása.
2. A - H/2252/207. számú módosító javaslathoz kapcsolódva - a határozati
javaslat melléklete V. rész (Rendkívüli helyzetek) a.) pontjának (5) és (6)
bekezdése helyébe a következõ meghatározás lép:
[A rendkívüli állapot idején is megmarad a hatalmi ágak különválasztása, nem
jön létre több hatalmi ágat egyesítõ csúcsszerv. Az Országgyûlés, a
köztársasági elnök és a Kormány is ellátja a maga feladatait, azonban a
Kormány széleskörû rendeletalkotási és intézkedési jogot kap: a honvédelemmel,
illetve a belsõ rend biztosításával kapcsolatosan - a szükséges lépések
megtétele érdekében - rendeleteiben eltérhet a törvényektõl, valamint az
alkotmány azon rendelkezéseitõl is, amelyektõl való eltérést maga az alkotmány
megenged. A Kormány a rendkívüli állapottal összefüggõ hatásköreit szûkebb
kabinet formájában is gyakorolhatja.
A Honvédelmi Tanács az Országgyûlés tagjaiból álló olyan testület, amely az
Országgyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ, meghatározott döntési
jogosítványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenõrzi a Kormány rendkívüli
állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az esetben pedig, ha a
rendkívüli állapot miatt az Országgyûlés nem hívható össze, a Honvédelmi
Tanács gyakorolja az Országgyûlés valamennyi hatáskörét, de az alkotmányt és a
minõsített többséggel meghozandó törvényeket nem változtathatja meg, és a
köztársasági elnököt sem választhatja meg. A Honvédelmi Tanács összehívhatja
az Országgyûlést, ha ezt szükségesnek tartja. A Honvédelmi Tanácsban
valamennyi képviselõcsoport a parlamenti erõviszonyoknak megfelelõen
képviselteti magát. A Honvédelmi Tanács az országgyûlési ciklus idejére alakul
meg, és a rendkívüli állapot kihirdetésekor összeül. A Honvédelmi Tanács
összetételét és eljárási rendjét törvény szabályozza.]
"A rendkívüli állapot idejére vonatkozó szabályokat alapvetõen a hatályos
Alkotmány rendelkezéseinek átvételével indokolt meghatározni.
A hatalmi ágakat összesítõ csúcsszervként létre kell hozni a Honvédelmi
Tanácsot. A Honvédelmi Tanács és a rendkívüli állapotban is mûködõ
alkotmányos szervek (Országgyûlés, Kormány) alapvetõ alkotmányos hatáskör-
megosztási szabályait meg kell határozni.
Az alkotmányban vagy törvényben a Kormányhoz kapcsolva indokolt létrehozni egy
olyan szervet, amely az ország védelmi felkészítésének feladatait békeidõben
is koordinálja, illetve a rendkívüli állapotra való gyors és zökkenõmentes
áttérést elõsegíti.
A Honvédelmi Bizottság hatályos Alkotmányban szereplõ, szükséghelyzetre
vonatkozó hatásköreit indokolt átvenni és a védelmi helyzetre is
kiterjeszteni."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat a Honvédelmi Tanács összetételét, hatáskörét és eljárási
szabályait a határozati javaslat mellékletétõl eltérõen kívánja meghatározni.
A javasolt változtatás alapvetõen a hatályos Alkotmány szabályainak
átvételével és pontosításával a hatalmi ágakat egyesítõ csúcsszervként
határozza meg a Honvédelmi Tanácsot. A változtatások különösen a Honvédelmi
Tanács hatáskörét, és a kormányzati döntéselõkészítést érintik.
A javaslatot a nemzetközi gyakorlat és az elmúlt néhány év tapasztalata
indokolja.
Budapest, 1996. június 14.
Mécs Imre
a Honvédelmi Bizottság elnöke