- 1 -

_______________________________

C:\MUNKA\ALK\H2252EGY.DOC

H / 2252 / 295. szám

E G Y S É G E S J A V A S L A T

a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló

országgyûlési határozati javaslat

Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z

Elõterjesztõ:

Az Országgyûlés

Alkotmány-elõkészítõ bizottsága

- 1 -

_______________________________

C:\MUNKA\ALK\H2252EGY.DOC

Az Országgyûlés

...../1996. ( ) OGY

h a t á r o z a t a

a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl

Az Országgyûlés

1. a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveit a

határozat melléklete szerint elfogadja;

2. felkéri az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ Bizottságát, hogy

az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot az elfogadott

szabályozási elveknek megfelelõ tartalommal készítse elõ, és

1996. november 30-áig nyújtsa be az Országgyûléshez.

M e l l é k l e t

a ... /1996. ( ) OGY

határozathoz

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÚJ ALKOTMÁNYÁNAK

SZABÁLYOZÁSI ELVEI

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK

alkotmány részletesen szabályozza az államszervezet csúcsain elhelyezkedõ

szerveket, míg más állami szervek, egyes jogintézmények esetében csak a

legfontosabb szabályokat kell rögzíteni.

szövegezésnél törekedni kell a normatív megfogalmazásra, deklaratív szabályok

csak kivételképpen kerüljenek az alkotmányba. Törekedni kell továbbá a jogi és

a nyelvi pontosságra, valamint a közérthetõségre.

új alkotmányt az alábbi szerkezetben és tartalommal kell kidolgozni.

AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMA

Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezõen utaljon

az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság

állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; a magyar

államiság ezer éves folytonosságára; az alkotmányosság egyetemes értékeire a

szabadság, az egyenlõség és a testvériség szellemében; az emberi és

állampolgári jogokra, ezek védelmére; a jogállamiság és a népszuverenitás

tiszteletben tartására.

I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. fejezet. Az állam megnevezése, az államforma

alkotmány elsõ rendelkezései tartalmazzák az állam megnevezését úgy, hogy a

megnevezésben jusson kifejezésre az államforma is. Az alkotmány deklarálja,

hogy Magyarország köztársaság, hivatalos neve pedig "Magyar Köztársaság".

Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. E jelzõk tartalmát a

normaszövegben pontosan meg kell határozni. Az állam, illetve a társadalmi

berendezkedés szociális jellegét az alapvetõ alkotmányos elvek és célok,

valamint az emberi jogok megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni.

2. fejezet. A szuverenitás

alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a hatalmat

elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja, törvényben meghatározott

esetben azonban népszavazást kell, illetõleg lehet tartani.

választójognak, a választási rendszernek az országgyûlési, a helyi

önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választások során alkalmazandó

meghatározó szabályait az alkotmányban önálló fejezetben indokolt elhelyezni.

A népszuverenitás elvével való összefüggés miatt az alapelvek között kell

azonban kimondani, hogy a népképviseleti testületekbe történõ választás során

a választójog általános és egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos.

alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy része

nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az ilyen

szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott döntése

szükséges. Az alkotmány rögzítse, melyek azok a felségjogok, amelyek

egyáltalán nem ruházhatók át, és melyek azok, amelyek átruházását

népszavazással kell megerõsíttetni.

3. fejezet. Alapvetõ alkotmányos elvek és célok

alapvetõ alkotmányos elvek között ki kell mondani a hatalommegosztás elvét, a

jogállamiság és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hatalom

erõszakos megszerzésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát is.

politikai demokrácia feltétele a többpártrendszer és az ezen alapuló,

rendszeres idõközökben megtartott népképviseleti választás. A pártok

alkotmányos szerepére vonatkozóan rögzíteni kell: a Magyar Köztársaságban a

pártok szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, közremûködnek a népakarat

kialakításában és kinyilvánításában, az alkotmányt és a jogszabályokat

tiszteletben kell tartaniuk, és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az állam

kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére és

tiszteletben tartására, tényleges érvényesülésük támogatására, az

állampolgárok gazdasági és szellemi jólétének biztosítására, az állam

szociális feladatainak ellátására.

alkotmány az emberi jogokat az embert megilletõ, elidegeníthetetlen és

sérthetetlen jogoknak ismeri el.

államcélként kell kifejezésre juttatni az ország nemzetközi együttmûködés

iránti elkötelezettségét, továbbá a Magyar Köztársaság azon szándékát, hogy

részt kíván venni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában.

külpolitikai államcélok sorában kiemelt fontosságú a határon túli magyarságért

való felelõsség kinyilvánítása és annak érvényesítése mind a kétoldalú, mind a

többoldalú kapcsolatokban.

alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család

intézményét, és különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására

és nevelésére.

4. fejezet. Az állam területe

alkotmány az állam területének meghatározásánál általános jelleggel utaljon az

állam határára és területi épségére.

Magyar Köztársaság területe fõvárosra, megyékre, városokra és községekre, a

fõváros kerületekre tagozódik. Törvény megengedhet egyéb területi tagozódást

is. Az ország fõvárosa Budapest.

5. fejezet. Az állampolgárság

alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõ

tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság megszerzésének

és megszûnésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi meg az a

személy, akinek bármelyik szülõje magyar állampolgár, vagy aki Magyarország

területén születik, és a szülei hontalanok vagy ismeretlenek. Az

állampolgárság honosítás útján történõ megszerzésekor a kérelmezõk között a

magyar származásúak számára kedvezõbb feltételek biztosíthatók.

alkotmány rögzítse, hogy magyar állampolgárságától senki sem fosztható meg. Az

állampolgárság megszerzésének és elvesztésének egyéb kérdéseit törvény

rendezze.

állampolgárokat megilletõ legfontosabb státusjogok közül kerüljön az

alkotmányba az állampolgár idegen államnak való kiadatásának tilalma azzal a

megszorítással, hogy törvényben meghatározott esetekben kiadatásnak helye van;

az állam területére való belépés joga és a kiutasítás tilalma, továbbá az

állam területének elhagyásához való jog.

külföldön élõ magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány tartalmazzon

olyan elõírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar állampolgár

egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élõkhöz képest eltérõen

állapíthatja meg - pl. a politikai és szociális jogok vagy a honvédelmi

kötelezettségek körében -, de ne legyen különbségtétel aszerint, hogy közülük

kinek van és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága.

6. fejezet. Az állami jelképek

alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és leírását,

továbbá utaljon a Himnuszra mint jelképre.

alkotmánynak tartalmaznia kell a nemzeti ünnepeket (március 15., augusztus

20., október 23.). Ezek közül a hivatalos állami ünnepet törvény határozza

meg.

II. RÉSZ. AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK

1. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok

a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles körû

szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is

tartalmazza. A szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében

elsõsorban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok

Európai Egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, továbbá a Gyermek Jogairól szóló egyezményt kell

figyelembe venni.

szükséges az alkotmányban az emberi jogok alanyait. Az alkotmányba foglalt

emberi jogok, állampolgárságára tekintet nélkül, minden embert

megilletnek, aki a magyar állam joghatósága alá tartozik. Vannak azonban

olyan - elsõsorban politikai - jogok, melyek csak a magyar

állampolgárokat illetik meg. Ezeket a jogokat az alkotmányban

kifejezetten meg kell jelölni.

külföldiekre külön rendelkezések egyébként elõírhatók. Ezek a rendelkezések a

jogegyenlõség elvétõl való alkotmányos eltérés keretében bizonyos

idegenrendészeti szabályokat tartalmazhatnak, továbbá egyes jogok (pl.

politikai jogok, a tulajdonszerzéshez és a szabad munkavállaláshoz való

jog) korlátozására irányulhatnak.

a jogok, amelyek jellegüknél fogva nem kizárólag a természetes személyekhez

kapcsolódhatnak (pl. a tulajdonhoz való jog, a jóhírnévhez való jog)

értelemszerûen a jogi személyeket is megilletik. Az, hogy az adott jog

természetes személyre, jogi személyre vagy mindkettõre vonatkozik, a jog

tartalmából következik.

emberi és állampolgári jogok körében az alanyi jogok és az ezek biztosításával

összefüggõ állami kötelezettségek nehezen választhatók el. Az állam

kötelezettségét ezért az alanyi jogokkal együtt kell szabályozni, de az

alkotmány szövegezése során meg kell majd különböztetni ezeket egymástól.

egymással összefüggõ jogokat együvé csoportosítva, fejezeti tagolás nélkül

kell szabályozni.

állam a jogszabályokban egyrészt saját polgáraira, másrészt a területén

tartózkodó személyekre kötelezõ rendelkezéseket állapíthat meg, és e

kötelezettségek megsértõit joghátrányokkal sújthatja.

alapvetõ kötelezettségeket általában nem az alapvetõ jogokról szóló

fejezetben, hanem azoknál a tárgyköröknél célszerû elhelyezni, amelyekkel

e kötelezettségek öszefüggenek. A honvédelmi kötelezettséget a

honvédelemmel foglalkozó rendelkezések között, a közterhekhez való

hozzájárulást a közpénzügyekrõl szóló fejezetben kell szabályozni. A

tankötelezettség az oktatáshoz való jog mellett szerepelhet.

kötelezettségek címzettjeit a szabályozás során meg kell jelölni.

e.) Az egyes emberi jogokat az alkotmány az alábbi szerkezetben szabályozza:

a jog kinyilvánítása;

a jog tartalmi meghatározása;

a jog érvényesülésének intézményi garanciája;

a jog korlátozásának lehetõsége, ennek feltételei; a korlátozás kizárása.

alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogok:

az élethez való jog;

az emberi méltósághoz való jog;

a személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog, a kínzás, a

kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma,

valamint az érintett beleegyezése nélkül történõ orvosi vagy

tudományos kísérletek tilalma;

az egészségügyi alapellátáshoz való jog;

a személyi szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog: a szabadságtól

való megfosztásnak csak törvényben meghatározott okból és törvényben

meghatározott eljárás alapján van helye. Az õrizetbe vett személyt

72 órán belül bíró elé kell állítani vagy szabadon kell bocsátani. A

szabadságkorlátozások eljárását a törvényben pontosan szabályozni

kell, és a jogorvoslat lehetõségét az érintett számára feltétlenül

biztosítani szükséges. A kényszermunka tilos, kivétel ez alól az

elítéltek munkára kötelezése;

a jogegyenlõség, az egyenjogúság és a törvény elõtti egyenlõség: ember és

ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv,

vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi

származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos

megkülönböztetés tilalma;

a jogképesség: minden ember jogok és kötelezettségek alanya lehet;

a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga: a

tartózkodási és a lakóhely szabad megválasztása, az államon belüli

szabad mozgás, az állam területének szabad elhagyása, és a

visszatérés joga. A nem magyar állampolgár törvényben meghatározott

okból és eljárás szerint kiutasítható;

a magánélet, magántitok sérthetetlenségének joga: a magánélethez való jogot

csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének

indokával lehet korlátozni;

a személyhez fûzõdõ jogok;

a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a vallás és más

lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztására, a vallás

szertartások és vallásos cselekmények végzése útján vagy egyéb

módon, akár egyénileg, akár másokkal együtt történõ gyakorlásának

szabadságára, illetve a hit tanításához, továbbá a meggyõzõdés

kinyilvánításához vagy kinyilvánításának mellõzéséhez fûzõdõ jogra.

Az alkotmánynak ki kell nyilvánítania az állam és az egyház

szétválasztásának elvét, továbbá azt, hogy az állam világnézetileg

semleges, és biztosítja az egyházak önállóságát, függetlenségét;

a szülõknek a gyermeknevelés módja megválasztására irányuló joga;

a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságának joga;

a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús propaganda

és a gyûlöletre uszítás tilalma, a hiteles, pontos, tárgyilagos

tájékoztatás követelménye;

a tanítás, a tanulás és az iskolaalapítás szabadsága: ehhez kapcsolódóan annak

kimondása, hogy az állam szakmai és pénzügyi ellenõrzést gyakorol az

oktatás felett;

a mûvészet és a tudományos kutatás szabadságának joga;

a tandíjmentes állami közoktatáshoz, a szabad iskolaválasztáshoz és az elsõ

szakképzettség megszerzéséhez való jog; ki kell mondani a gyermek

tankötelezettségét;

az eljárásban részt vevõ személy által értett nyelv használatához való jog;

az igazságszolgáltatáshoz, a törvényes bírósághoz és a törvény által rendelt

bíróhoz való jog;

a független és pártatlan bírósághoz való jog;

a jogorvoslati jogosultsághoz való jog;

a "mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni

rendel", és a "mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a

törvény meghatároz" elve;

az ártatlanság vélelme;

az azonos cselekményért való többszöri elítélés tilalma;

a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;

a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;

a fegyvertelen, békés gyülekezéshez való jog és az egyesülési jog, amelyek

alapvetõ emberi jogok. Az egyesülési jog kiterjed bármely szervezet,

vagy annak nem tekinthetõ önkéntes szervezõdés alakításának jogára,

de fegyveres szervezet alapítására nem. E jogok gyakorlásához nem

magyar állampolgárok esetében törvény további feltételeket és

korlátokat állapíthat meg;

a közügyekben való részvétel joga (választójog, népszavazás kezdeményezéséhez

és az abban való részvételhez való jog, hivatalviseléshez való jog);

a kérelmezési és panaszjog;

a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához és megismeréséhez való jog,

amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga

az alkotmány határozza meg;

a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jog;

a tulajdonhoz és az örökléshez való jog: ehhez kapcsolódóan rögzíteni kell,

hogy a tulajdonhoz való jog magában foglalja a tulajdonnal való

rendelkezés jogát - ide értve annak egyes, önállóan gyakorolható

részjogosítványait is -, valamint a tulajdontól való megfosztással

szemben alkotmányos védelmet. Ez utóbbival összefüggésben az

alaptörvényben elõ kell írni, hogy tulajdont kisajátítani csak

közérdekbõl, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett

szabad. Kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a tulajdon és a

tulajdonosi minõség az állammal és a társadalommal szemben bizonyos

kötelezettségekkel is jár;

a vállalkozás és a verseny szabadsága: az állam a verseny biztosítása

érdekében a tulajdon koncentrációját, a monopolhelyzet kialakulását

megtilthatja;

a munkavállalói, szakszervezeti szervezõdéshez való jog;

a sztrájkjog;

a munkához való jog, amely a foglalkozás és a munkahely szabad megvá-

lasztásának jogát jelenti; az állam feladata a minél teljesebb

foglalkoztatás elõsegítése;

az egészségkárosodott - fogyatékosok különleges védelme;

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: az anyanyelv használatára, az

anyanyelvû kultúrára, oktatásra, az ehhez kapcsolódó intézmények

fenntartására, a névhasználatra, a közéletben való részvételre való

jogosultság, valamint a képviselethez, az önkormányzatok

létrehozására való joguk; ki kell nyilvánítani a nemzeti és etnikai

kisebbségek államalkotó mivoltát is; valamint utalni kell arra, hogy

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat egyénileg és kollektíven

is gyakorolják;

a menedékjog;

a gyermekek jogai.

a nemzetközi egyezményekben is szereplõ emberi jogokat - tárgyi

összefüggésükre tekintettel - nem ebben a Részben, hanem az

igazságszolgáltatás alapelvei között kell elhelyezni.

nemzetközi egyezmények alapjogokat tartalmazó katalógusaiban fellelhetõ néhány

olyan rendelkezés, amelyek elsõsorban állami kötelezettségként írhatók

elõ. Az említett rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények is úgy

fogalmazzák meg, hogy minden állam fokozatosan, teherbíró-képessége

arányában köteles a megvalósításukra.

új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve intézmények

kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként megfogalmazható

emberi jogok a következõk:

a pihenéshez, a szabadidõhöz, a testedzéshez, a munkaidõ ésszerû

korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes

munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog;

a szociális biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog;

a tudomány, a mûvészet és a kultúra, valamint a sport nemzeti és egyetemes

értékeinek védelme és támogatása (ideértve a mûvészet és a kultúra

nemzeti kisebbségi értékeit is);

a biztonságos, egészséget nem veszélyeztetõ környezet kialakítása és védelme;

a tisztességtelen piaci verseny tilalma (a verseny biztosítása az államnak

nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége).

2. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok korlátozása és felfüggesztése

emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az alkotmányban vagy - az

alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján - törvényben történhet.

Az alkotmány szabjon általános keretet a törvényi korlátozásra: az emberi

és állampolgári jogok "lényeges tartalmának" korlátozását tiltsa meg.

alkotmányban a jogok gyakorlásának általános korlátjaként mások alapvetõ

jogainak védelmét, bûncselekmény elkövetését, illetõleg közegészségügyi

vagy közrendvédelmi okot indokolt megjelölni. Az egyes alapjogok

szabályozásánál egyértelmûen meg kell határozni az adott jogosítvány

korlátozását megalapozó, alkotmányosan elfogadott szempontokat.

korlátozások a legszükségesebb mértékre szorítandók, vagyis az elõbb említett

korlátozási oknak kényszerítõnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak

az elérendõ céllal (pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a

közfeladatok ellátásának biztosítása) arányban állónak kell lennie.

emberi és állampolgári jogok korlátozásától meg kell különböztetni a jogok

felfüggeszthetõségét - vagyis a jogoktól való eltérés lehetõségét -

rendkívüli helyzetek esetén. A jogoktól való eltérést a nemzetközi jogi

szabályok szigorú feltételekhez kötik, és meghatározzák azokat a jogokat,

amelyektõl rendkívüli helyzetekben sem lehet eltérni.

feltételek a következõk:

a rendkívüli helyzeteket hivatalosan ki kell hirdetni;

a jogoktól való eltérés csak az adott helyzet által szigorúan megkövetelt

mértékben és azzal szoros összefüggésben történhet;

a jogoktól való eltérés nem állhat ellentétben az idevonatkozó nemzetközi jogi

kötelezettségekkel;

az eltérés nem jelenthet faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi

származás alapján történõ különbségtételt.

emberi és állampolgári jogok közül rendkívüli helyzetek esetén sem lehet

eltérni a következõ jogoktól:

az élethez való jog;

az emberi méltósághoz való jog;

a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés, valamint az

érintett beleegyezése nélkül végzett orvosi vagy tudományos

kísérletek tilalma;

a "mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni

rendel", és a "mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a

törvény meghatároz" szabálya;

az ártatlanság vélelme;

a védelemhez való jog;

az azonos cselekményért való többszöri elítélés tilalma;

a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;

a jogképesség;

a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága;

az állampolgárságtól megfosztás tilalma.

a nemzetközi jogi szabályokat indokolt az alkotmányba is átvenni. A jogoktól

való eltérés legfontosabb tartalmi szabályait is ott kell meghatározni. A

rendkívüli helyzetekben lehetséges jogkorlátozások részletes szabályait

pedig minõsített többséggel elfogadandó törvény tartalmazza.

3. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok alkotmányos biztosítékai

Az alkotmány rögzítse: mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberi és állampolgári

jogainak megsértése esetén a bírósághoz forduljon, ha megsértett jogai alanyi

jogok. Az ezzel kapcsolatos részletes - elsõsorban eljárási - szabályokat

törvény tartalmazza. Ha valakit jogsérelem ér jogszabály alkotmányellenessége

miatt, alkotmányos panaszával az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

III. RÉSZ. JOGRENDSZER, JOGALKOTÁS

1. fejezet. A jogszabályok

a.) Az új alkotmányban a hatályos szabályozáshoz képest egy helyen

összegyûjtve, jóval bõvebb és konkrétabb tartalommal szükséges

szabályozni a jogrendszer és a jogalkotás kérdéseit. A jogrendszer és a

jogalkotás mint szabályozási tárgy az államhoz hasonlóan önálló részben

helyezendõ el, az államra vonatkozó szabályokat megelõzve.

b.) A jogrendszert és a jogalkotást illetõen az alábbi általános

rendelkezéseket indokolt e rész elején megfogalmazni:

a Magyar Köztársaság jogrendszerének alapja az alkotmány;

az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok minden, a magyar állam joghatósága

alá tartozó személyre és szervezetre kötelezõek;

jogalkotási hatáskört csak az alkotmány adhat, azaz állami szerv csak olyan

elnevezéssel és tartalommal adhat ki jogszabályt, amilyenre az

alkotmány jogosítja fel;

a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata, és

csak az alkotmányellenesség megállapítása és a jogszabály

megsemmisítése oldja fel a jogszabályok általánosan kötelezõ erejét;

a jogszabály a hatálybalépését megelõzõ idõszakra kötelezettséget nem

állapíthat meg, és nem nyilváníthat valamely cselekményt vagy

mulasztást jogszabályellenessé (a visszaható hatály tilalma);

a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell kihirdetni,

kivéve a helyi önkormányzatok rendeleteit, amelyeket a helyben

szokásos módon hirdetnek ki.

alkotmány a jogszabályok között rendelkezzen a törvényrõl, a

kormányrendeletrõl, a miniszteri rendeletrõl és a helyi önkormányzat

rendeletérõl, továbbá arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke

rendelkezést bocsáthat ki.

jogszabály az alkotmánnyal, a többi jogszabály a törvénnyel nem lehet

ellentétes. A miniszteri rendelet továbbá nem állhat ellentétben a

kormányrendelettel sem. Mindegyik szerv az alkotmányban meghatározott

feladatkörében adhat ki jogszabályt.

Országgyûlés törvényalkotási hatáskörét az alkotmány állapítja meg. Az új

alkotmányban meghatározandó tárgykörök kizárólagos törvényalkotási

tárgyak olyan értelemben, hogy ezekben a tárgykörökben más jogszabály

csak a törvény végrehajtására alkotható. A kizárólagos törvényalkotási

tárgykörökben törvény határozza meg a jogintézmény tartalmát, garanciáit,

korlátait. Ez a szabályozás nem korlátozza az Országgyûlést abban, hogy a

nevesített tárgykörökön felül bármely tárgyban törvényt alkosson.

a minõsített többséggel - a jelenlevõ képviselõk kétharmadának szavazatával -

elfogadandó törvények kategóriája, de a jelenleginél jóval szûkebb

körben. A minõsített többségû döntéshozatal követelményét kizárólag az

alkotmány írhatja elõ. Az ide tartozó törvények listája az alkotmány

normaszövegének ismeretében véglegesíthetõ.

törvényalkotási tárgyak tekintetében ki kell nyilvánítani, hogy az

Országgyûlés saját kizárólagos törvényalkotási jogkörét még rendkívüli

helyzetben sem ruházhatja át más állami szervezetre.

e.) A Kormány és az önkormányzatok jelenleg is külön felhatalmazás nélkül

alkothatnak rendeletet közvetlenül az alkotmány alapján törvényben nem

szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény végrehajtásának

részletes szabályairól. Ezt a szabályozási autonómiát továbbra is

biztosítani kell részükre. A miniszter azonban ilyen jogkörrel ne

rendelkezzék, miniszteri rendelet csak törvényi vagy kormányrendeleti

felhatalmazáson alapulhat.

2. fejezet. A jogalkotási eljárás

alkotmányban csak a törvényalkotási eljárást kell szabályozni. A

törvényalkotási eljárás részletei nem igényelnek alkotmányos

meghatározást, mert a Házszabály megfelelõen rendezi a szükséges

kérdéseket. Rendelkezni kell azonban az alkotmányban a

törvénykezdeményezési jogról, a bizottságok szerepérõl a

törvényalkotásban, továbbá a döntéshozatal és a kihirdetés szabályairól.

joga a Kormánynak és az országgyûlési képviselõknek legyen. A döntéshozatal és

a kihirdetés jelenlegi szabályait nem szükséges jelentõsen módosítani,

kisebb szövegpontosításokra azonban sor kerülhet.

3. fejezet. A nemzetközi jog és a belsõ jog viszonya

a.) Az alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi

jog általánosan elismert szabályait, és biztosítja a nemzetközi jogi

kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. Arról is rendelkezni kell,

hogy ha a megkötendõ nemzetközi szerzõdés az alkotmánnyal össze nem

egyeztethetõ rendelkezést tartalmaz, a szerzõdés nem köthetõ meg,

illetõleg megkötésére csak az alkotmány módosítását követõen vagy azzal

egyidejûleg kerülhet sor.

nemzetközi szerzõdések megkötésének legfontosabb hatásköri szabályait az

alkotmányban kell rögzíteni.

Országgyûlés hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés megerõsítése, amely

törvényalkotási tárgykörbe tartozik, vagy

a Magyar Köztársaság külkapcsolatai, alkotmányos rendje szempontjából alapvetõ

fontosságú, így különösen

a hadiállapot és a békekötés kérdését, a magyar honvédség és a határõrség

harci cselekmények céljából való alkalmazását, az államhatárt,

államterületet érinti,

katonai vagy politikai integrációs szervezetbe csatlakozásra irányul,

az államháztartás számára elõre nem tervezett jelentõs pénzügyi

kötelezettséget tartalmaz.

köztársasági elnök hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés megerõsítése, amely

tartalmából vagy a felek akaratából következõen megerõsítést igényel, de

nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe.

A köztársasági elnököt a megerõsítéskor - értelemszerû eltérésekkel -

azok a jogok illetik meg, mint a törvény kihirdetésekor. A megerõsítést

nem igénylõ minden más szerzõdés megkötésérõl (jóváhagyásáról) - a

feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - a Kormány dönt.

nemzetközi szerzõdések megkötésének részletes eljárási szabályait törvény

tartalmazza.

IV. RÉSZ. AZ ÁLLAM

1. fejezet. A választások szabályai

a.) A választójog, mint állampolgári jog kinyilvánítása az emberi és

állampolgári jogokat tartalmazó rendelkezések között történjen. A

választójog tartalmi elemei, az aktív és passzív választójog feltételei,

a választójogból kizárás esetei, továbbá az országgyûlési képviselõk

választásának módját meghatározó legfontosabb rendelkezések az új

alkotmányban az államszervezetrõl szóló részben, annak is elsõ

fejezetében kerüljenek szabályozásra.

választójoga az alább meghatározott kivételekkel minden nagykorú magyar

állampolgárnak. Az országgyûlési választásokról szóló törvény a külföldön

élõ - magyar állampolgárságukat igazoló -, illetve a választás napján

külföldön tartózkodó állampolgároknak a választásokon történõ részvétele

szabályait meghatározza.

helyi önkormányzati képviselõk választásánál az aktív választójog terjedjen ki

a bevándorolt személyekre is.

választhatóság feltételeit az alkotmány felhatalmazása alapján a választójogi

törvény tartalmazza.

se legyen választójoga annak, aki a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró

gondnokság alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs

ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs szabadságvesztés-

büntetését, vagy büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti

kényszergyógykezelését tölti.

képviselõválasztás jelenlegi vegyes - listás és egyéni választókerületi -

rendszerét alapvetõen fenn kell tartani, de meg kell vizsgálni a

módosítás lehetõségét. A választási mód legfontosabb szabályait indokolt

az alkotmányban rögzíteni.

részletes szabályokat továbbra is minõsített többséggel elfogadandó törvényben

kell elhelyezni.

2. fejezet. Az Országgyûlés

Országgyûlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar

Köztársaságban a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom

ellenõrzését az állam polgárainak képviseletében, az alkotmány alapján az

Országgyûlés gyakorolja.

alkotmány jelölje meg az Országgyûlés feladat- és hatásköreit a

törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi

szerzõdések megkötésével, a Kormány megalakulásával, ellenõrzésével, a

magyar honvédség alkalmazásával, a külföldi fegyveres erõk Magyarország

területére beengedésével, a rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés

elfogadásával és a zárszámadással, az önkormányzatokkal, továbbá az egyes

tisztségviselõk megválasztásával kapcsolatban.

magyar Országgyûlés továbbra is egykamarás legyen.

alkotmányban szabályozni kell az Országgyûlés megalakulását, megbízatásának

idejét, megszûnésének módját. Az Országgyûlés alakuló ülését a választást

követõ egy hónapon belüli idõpontra a köztársasági elnök hívja össze. A

képviselõk mandátumának igazolását követõen az Országgyûlés megalakul. Az

Országgyûlés megbízatása a választástól számított négy évig tart.

Országgyûlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elõtt is. A

köztársasági elnök a választások kitûzésével együtt feloszlathatja az

Országgyûlést, ha az Országgyûlés tizenkét hónapon belül legalább négy

esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatásának

megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt

személyt az Országgyûlés a jelöléstõl számított negyven napon belül nem

választja meg.

az alkotmány az Országgyûlés ülésszakairól, üléseirõl, a határozathozatal

szabályairól. Rögzíteni kell továbbá a parlamenti kisebbségek

legfontosabb jogait.

alkotmányban indokolt röviden szabályozni az Országgyûlés tisztségviselõinek

feladatait, a képviselõcsoportok intézményét és a bizottságokat. Új

szabályként rögzíteni szükséges, hogy - a jelenlegi gyakorlatnak

megfelelõen - a bizottságokban a képviselõcsoportokat létszámukkal

arányos számú hely illeti meg, de ettõl az Országgyûlés az ellenzéki

képviselõcsoportok javára eltérhet. Továbbra is szabályozni kell az

állampolgároknak és az állami szervek képviselõinek a bizottságok

irányában fennálló megjelenési és adatszolgáltatási kötelezettségét.

alkotmányban szabályozni kell a képviselõk összeférhetetlenségét. A

legfontosabb közjogi összeférhetetlenségi okokat az alkotmány

tartalmazza, az egyéb (gazdasági) összeférhetetlenségeket külön törvény

rendezze.

Kormány tagja és a politikai államtitkár lehet képviselõ. A kormánytagságnak

nem feltétele a képviselõi megbízatás.

alkotmányban rögzíteni kell a szabad mandátum elvét, vagyis, hogy a

képviselõket utasítás nem köti. A képviselõk védelmét szolgálja a

mentelmi jog intézménye. A mentelmi jog tartalmát az alkotmányban kell

meghatározni, a részleteket törvény szabályozza. Indokolt kimondani

továbbá, hogy a képviselõt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj és

kedvezmények illetik meg, amelyeket törvény szabályoz részletesen.

képviselõ megbízatása akkor szûnik meg, ha:

az Országgyûlés megbízatása megszûnik;

a képviselõ meghal;

a képviselõ elveszti választójogát;

a képviselõ lemond;

a képviselõ összeférhetetlenségét megállapították.

képviselõknek az Országgyûlés mûködésével, a törvényalkotással és a végrehajtó

hatalom ellenõrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - így pl. a

törvénykezdeményezést, a kérdés és interpelláció jogát - továbbra is az

alkotmánynak kell tartalmaznia.

alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntõ és a véleményezõ

népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntõ népszavazást

kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon kívül

helyezésére. Az ügydöntõ és a véleményezõ népszavazás egyéb formáit csak

az állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú

országgyûlési képviselõ kezdeményezhetik.

alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható

tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet), de lehetõséget kell

adni arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bõvítse.

állampolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás feltételrendszerét úgy kell

átalakítani, hogy megszûnjön vagy jelentõsen csökkenjen az ellentmondás a

könnyen teljesíthetõ kezdeményezés és a nehezen teljesíthetõ

eredményesség között.

3. fejezet. A köztársasági elnök

köztársasági elnök jogállását, funkcióját akként kell meghatározni, hogy

Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet

egységét és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett.

köztársasági elnököt az Országgyûlés választja meg. Megválasztásához az elsõ

és a második fordulóban az összes képviselõ kétharmadának szavazata, a

harmadik és a további fordulókban az összes képviselõ több, mint felének

szavazata szükséges.

köztársasági elnök megbízatása megszûnik a megbízatás idejének lejártával, az

elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné

tevõ állapottal, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással,

valamint az elnöki tisztségtõl való megfosztással.

igényelnek alapvetõ változtatást az államfõ jelenlegi jogosítványai. Így

fennmaradnak az Országgyûléssel (általános választás kitûzése, alakuló

ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyûlésben, rendkívüli

ülés kezdeményezése, az Országgyûlés feloszlatása, népszavazás

kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére,

miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával

(az állam képviselete, nemzetközi szerzõdések megkötése, nagykövetek,

követek és - új elemként - fõkonzulok kinevezése), valamint az

igazságszolgáltatással (bírák, legfõbb ügyész -helyettesek kinevezése)

kapcsolatos jogosítványai. Változatlanul az elnök jogkörébe tartozik az

állampolgári jogok biztosainak jelölése, a tábornokok kinevezése és a

külön törvényben meghatározott tisztséget betöltõk (pl. az állami

felsõoktatási intézmények egyetemi és fõiskolai tanárai) kinevezése,

illetve (pl. az állami egyetemek rektorainak, valamint az állami

fõiskolák fõigazgatóinak) tisztségükben megerõsítése, a címek, a

kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés és a törvényben

meghatározott állampolgársági ügyekben való döntés.

módosítások szükségesek az elnök egyéb jogköreinél. A törvényalkotást illetõen

megmarad az elnök joga arra, hogy a már elfogadott törvényt megfontolás

céljából visszaküldje az Országgyûléshez, illetõleg alkotmányossági

vizsgálat céljából megküldje az Alkotmánybírósághoz, megszûnik viszont a

törvénykezdeményezési joga. A honvédelemmel kapcsolatban a fõparancsnoki

jogkör megmarad, de ez a magyar honvédségre korlátozódik. A rendkívüli

helyzetekben is változik az elnök szerepe: a rendkívüli állapotot és a

szükségállapotot az Országgyûlés akadályoztatása esetén továbbra is a

köztársasági elnök hirdeti ki, de a Honvédelmi Tanács szerepének és

összetételének módosulása folytán az államfõ nem lesz tagja e

testületnek, és szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel történik

majd az operatív szabályozás.

változik lényegesen az elnök önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, de az

Alkotmányban jelenleg is szabályozott jogkörök (pl. önkormányzati

választások kitûzése) mellett egyes, az önkormányzati törvényben szereplõ

jogai is alkotmányba kerülhetnek (pl. területszervezési ügyekben való

döntés, városi cím adományozása).

államfõ aktusainak érvényességéhez - az alkotmányban meghatározott

kivételekkel - miniszteri ellenjegyzés szükséges. A kivételeket az

alkotmány normaszövegének elkészítésekor lehet pontosan meghatározni.

c.) Szabályozni kell az alkotmányban a köztársasági elnök jogi felelõsségét.

Ha az elnök alkotmány- vagy törvénysértést követ el, az Országgyûlés

kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a felelõsségrevonást. Ha az

Alkotmánybíróság az elnök felelõsségét megállapítja, egyéb joghátrányok

megállapítása mellett megfoszthatja õt tisztségétõl is.

4. fejezet. A Kormány és a közigazgatás

a.) A végrehajtó hatalom élén a Kormány áll.

Kormány a miniszterelnökbõl és a miniszterekbõl áll, a miniszterelnököt az

általa kijelölt miniszter helyettesíti.

kormányalakításról az alkotmány úgy rendelkezzen, hogy a miniszterelnököt a

köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai többségének

szavazatával választja meg; a minisztereket a miniszterelnök javaslatára

a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

Kormány (a miniszterelnök) az Országgyûlésnek tartozik felelõsséggel. A

miniszterelnökkel szemben ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt

lehet benyújtani, vagyis az indítványban meg kell nevezni a javasolt új

kormányfõt. A bizalmatlansági indítvány eredményessége esetén a

megnevezett személy lesz a miniszterelnök.

egyes miniszterek is felelõsek az Országgyûlésnek, de ellenük bizalmatlansági

indítvány nem nyújtható be.

Kormány tagjainak jogállását, felelõsségét, valamint díjazását és

kedvezményeit külön törvény szabályozza.

alkotmányban szabályozni kell a közigazgatás alábbi alapelveit:

a közigazgatás törvényességének elvét;

a jogorvoslati jogosultság elvét, beleértve az ügyfél számára a bírósághoz

fordulás jogát (ez alól törvényben meghatározott szûk körben

lehetséges kivétel);

a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott ügyekben (hatáskör), illetve

földrajzi területen (illetékesség) való kötelezõ eljárásának elvét;

a "közigazgatási szervtõl a hatáskörébe tartozó egyedi ügy nem vonható el"

elvét;

a közigazgatás mûködése nyilvánosságának elvét - a nyilvánosságot csak törvény

korlátozhatja.

államigazgatási szervezettípusok közül az alkotmányban a minisztériumot mint

intézményt nevesíteni szükséges. A Kormány hatáskörébe tartozik az

államigazgatási szervezet-rendszer kialakítása.

5. fejezet. Az igazságszolgáltatás

fejezet elején az igazságszolgáltatás elveit kell meghatározni.

igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között szabályozott általános

elvek mellett - a következõk:

a bírói függetlenség elve;

az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt értve a

választott bíróságokat is);

a bíróság elõtti egyenlõség elve;

a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való jog;

a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

a személyes meghallgatáshoz való jog;

a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott ügyekben és

módon;

a védõnek az a joga, hogy nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során

kifejtett véleménye miatt.

bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói hatalom önálló

hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy a bírósági szervezeti rendszer

felépítésérõl csak törvény rendelkezhet, mely az ügyek meghatározott

csoportjára külön bíróságok létesítését is elrendelheti. Ez utóbbi

felhatalmazás rendkívüli bíróság létesítésének elõírására nem terjedhet

ki.

alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet alakíthatnak.

alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és

összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy bíróval

szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a

kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására vonatkozó

rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése határozatlan

idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ felmentést ide

nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt életkor elérése,

illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás eseteire

korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.

bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák elmozdíthatatlansága. E

körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a bírákat - a fegyelmi

okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak az illetékes

bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben meghatározott

okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba helyezni.

A bíró - ha törvény kivételt nem tesz - csak beleegyezése esetén

helyezhetõ át más bíróságra.

alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt állapít meg,

amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály általános

jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a Legfelsõbb

Bíróság elnökét.

bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró más

közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,

politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá

tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ

tevékenységet nem végezhet.

bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak alkotmányban

való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön

fejezetben biztosítja a központi költségvetés.

d.) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót

töltsön be. Elnökét az Országgyûlés - az országgyûlési képviselõk

kétharmadának szavazatával - a bírák közül választja meg hat évre,

elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki.

Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: az ügyészség üldözi a

tudomására jutott bûncselekményeket, továbbá a törvényben meghatározott

esetekben és módon fellép más jogszabálysértõ cselekményekkel és

mulasztásokkal szemben, valamint elõsegíti a jogszabálysértések

megelõzését.

ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a

bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági

eljárásban és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége

felett. Polgári és közigazgatási ügyekben bekövetkezett jogsértés esetén,

ha az érintett jogainak védelmére nem képes, illetõleg kifejezett

törvényi rendelkezés alapján, a közérdek védelme érdekében bírósági

eljárást kezdeményez, fellép az eljárásban, illetõleg per- és

jogorvoslatot vesz igénybe, továbbá a hatáskörébe tartozó ügyekben

intézkedéseket tesz a jogszabálysértés megszüntetése, illetve annak

megelõzése érdekében.

f.) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfõbb

ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az Országgyûlésnek

beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök

javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási

ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak

közügyektõl eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb

ügyész helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök

nevezi ki és szünteti meg megbízatásukat.

6. fejezet. A közpénzügyek

Az alkotmány rögzítse azt, hogy az Országgyûlés törvényben határozza meg az

államháztartás rendszerét, mûködésének és ellenõrzésének legfontosabb

szabályait.

kell az alkotmányban a központi költségvetés tartalmát és elfogadásának

eljárási szabályait. A közvetlen állami feladatként jelentkezõ

közkiadásokat évente a költségvetési törvényben kell meghatározni. A

Kormány törvényben elõírt határidõben köteles a költségvetésrõl

törvényjavaslatot benyújtani.

kell arról is, hogy mi történjék akkor, ha a költségvetési év kezdetéig az

Országgyûlés az éves költségvetési törvényt nem alkotta meg. Ebben az

esetben a Kormány köteles az átmeneti gazdálkodásról szóló

törvényjavaslatot az Országgyûlésnek benyújtani.

Az Országgyûlés ennek alapján olyan törvényt alkot, melyben felhatalmazza

a Kormányt a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Ez a

felhatalmazás azonban határozott idõre szól és legkésõbb az új

költségvetési törvény hatálybalépésével megszûnik.

az Országgyûlés nem hozott az átmeneti gazdálkodásról törvényt, vagy az

hatályát vesztette, és új törvény nem lépett hatályba, a Kormány jogosult

a költségvetési bevételek beszedésére a hatályos jogszabályok szerint, és

az elõzõ évi kiadási elõirányzatokon belül a kiadások idõarányos

teljesítésére.

költségvetési törvény végrehajtásáról (a zárszámadásról) a Kormány

törvényjavaslat benyújtása útján számol el. A törvény elfogadásáról

legkésõbb a költségvetési évet követõ év tizedik hónapja végéig az

Országgyûlésnek határoznia kell. A zárszámadásról szóló törvény fõbb

tartalmáról, elfogadásának és el nem fogadásának jogkövetkezményérõl az

alkotmányban rendelkezni kell. Ha az Országgyûlés nem fogadja el az

átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, továbbá a zárszámadási törvényt,

a Kormány köteles bizalmi szavazást kérni.

kell a közteherviselés elvét.

okból rögzíteni kell az alkotmányban, hogy az adó-, és más fizetési

kötelezettségek formáit, a fizetésre kötelezett alanyok körét, a fizetési

kötelezettségek alapját, mértékét, a mentességeket és kedvezményeket

törvény állapítja meg.

alkotmányban kell kimondani azt az elvet, hogy az állam köteles az adórendszer

kiszámíthatóságát biztosítani.

alkotmányban szabályozni kell a Magyar Nemzeti Bankot, annak jogállását, fõbb

feladatait és hatásköreit.

Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi

bankja. A jegybank független a Kormánytól.

ország pénzrendszerérõl az Országgyûlés törvényben rendelkezik. A jegybank

alapvetõ feladata a nemzeti fizetõeszköz belsõ és külsõ vásárlóerejének

védelme. A Magyar Nemzeti Bank kizárólagosan jogosult bankjegy- és érme

kibocsátásra.

Magyar Nemzeti Bank alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert,

szabályozza a pénzforgalmat. A Magyar Nemzeti Bank a devizagazdálkodás

központi szerve.

Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történõ kinevezését és beszámolási

kötelezettségét illetõen nem indokolt a változtatás, de a szabályokat ki

kell egészíteni a Bank alelnökeinek kinevezésére vonatkozó

rendelkezésekkel. A Bank elnökéhez a képviselõk kérdést intézhetnek. A

Bankra vonatkozó szabályokat továbbra is törvényben kell elhelyezni.

alkotmánynak tartalmaznia kell az Állami Számvevõszék jogállásáról,

feladatairól, hatáskörérõl és vezetõirõl szóló rendelkezéseket. Az Állami

Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerve, a

pénzügyi, gazdasági ellenõrzés általános hatáskörû és legfõbb szerve.

Ellenõrzési tevékenységét kizárólag törvényeknek alárendelten végzi.

Állami Számvevõszék feladatkörébe tartozzék, hogy törvényességi, célszerûségi

és eredményességi szempontból ellenõrizze az államháztartás

alrendszereinek mûködését, költségvetését, zárszámadását, az

államháztartás eszközeinek államháztartáson kívüli felhasználását, az

állami vagyon kezelését, el kell végeznie továbbá a törvénnyel

hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

Állami Számvevõszék az általa végzett ellenõrzésekrõl jelentésben tájékoztatja

az Országgyûlést. A jelentést az Állami Számvevõszék nyilvánosságra

hozza, az államtitkot tartalmazó részek kivételével.

Állami Számvevõszék elnökét és alelnökeit az Országgyûlés a képviselõk

kétharmadának szavazatával választja meg. Az alkotmányban kell

rendelkezni az elnök és az alelnökök megbízatási idejérõl: a jelenleg

törvényben meghatározott 12 évi idõtartamon nem szükséges változtatni. Ki

kell mondani továbbá, hogy az Állami Számvevõszék választott vezetõi nem

lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében nyilvános

közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

Állami Számvevõszék részletes feladatait, szervezetének és mûködésének

alapelveit, a számvevõk jogállását, javadalmazását külön törvény

szabályozza.

7. fejezet. A katonai és a rendvédelmi szervek

alkotmány rendelkezzen a honvédelemrõl, a közrend és a közbiztonság

védelmérõl, valamint a katasztrófa-védelemrõl, és határozza meg mindhárom

feladat tartalmi elemeit. A felsorolt feladatokat ellátó szervezetek

közül az alkotmány nevesítve szabályozza a magyar honvédséget, a

határõrséget, a rendõrséget, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Az

egyéb rendvédelmi szervezetekrõl, ezek feladatairól és irányítási

viszonyairól törvény rendelkezzen.

magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme. Alapvetõ feladatán

túl - a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint - közremûködik

az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére

irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és

vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy

felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények elhárításában,

segítséget nyújt rendkívüli méretû elemi csapás és ipari szerencsétlenség

(katasztrófa) következményeinek felszámolásához.

magyar honvédség irányítására - ha nemzetközi szerzõdés másként nem

rendelkezik - törvényben meghatározott keretek között az Országgyûlés, a

köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és a Kormány kijelölt

tagja jogosult. A magyar honvédségrõl és a honvédelemrõl törvény

rendelkezik.

határõrség feladata a határõrizet, a határforgalom ellenõrzése és a

határrendészet.

rendõrség alapvetõ feladata a bûncselekmények megakadályozása és felderítése,

a közbiztonság és a belsõ rend védelme.

nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az ország függetlenségét és nemzeti

érdekeit veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati törekvések felderítése

és elhárítása, az alkotmányos rend ellen irányuló bûncselekmények

felderítése és megakadályozása, az ország érdekeit szolgáló bizalmas

értesülések megszerzése, értékelése és elemzése.

határõrséget, a rendõrséget és a nemzetbiztonsági szolgálatokat a Kormány

irányítja. A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét az Országgyûlés

folyamatosan ellenõrzi. A részletes szabályokat törvény állapítja meg.

b.) A magyar honvédség és a határõrség egységei - a hatályos nemzetközi

szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült Nemzetek

Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével -

csak az Országgyûlés elõzetes hozzájárulá-

sával léphetik át az államhatárt. Ugyanígy érvényes nemzetközi szerzõdés

eltérõ rendelkezése hiányában idegen fegyveres erõk az Országgyûlés

elõzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem vonulhatnak át, nem

használhatók fel és nem állomásozhatnak. Az Országgyûlés döntési

módozataiban célszerû differenciált szabályozást alkalmazni a magyar,

illetõleg a külföldi fegyveres csapat létszámától, alkalmazási céljától

függõen. Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy törvényben meghatározott

nagyságrendû katonai erõ gyakorlat, kiképzés vagy egyéb, a hadseregek

közötti együttmûködést megvalósító más célból kormányengedéllyel - az

Országgyûlés egyidejû tájékoztatásával - átléphesse az országhatárt,

illetve hasonló nagyságrendû, felszerelésû, célú, idegen haderõ

Magyarország területére léphessen.

védelme minden magyar állampolgár joga és kötelezettsége.

állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségeit, és a katonai szolgálat

alól lelkiismereti és egyéb okból történõ felmentés rendjét törvény

szabályozza.

szabályozza az állampolgárok kötelességeit rendkívüli helyzetek esetén.

állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ

szervezetek a honvédelem érdekében meghatározott gazdasági magatartásra

és szolgáltatások nyújtására kötelezhetõk. A kötelezettségek azonban nem

jelenthetnek aránytalan terhet, és számukra a tulajdon alkotmányos

védelmével összhangban mind a jogvédelem, mind a kártalanítás intézményes

formáit meg kell teremteni.

állampolgárok a katonai és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományába

léphetnek. A hivatásos állomány számára különös magatartási és

felelõsségi szabályok állapíthatók meg. Egyebek mellett ki kell mondani,

hogy nem lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében

nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

8. fejezet. Az önkormányzatok

hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint

a megye alakíthat helyi önkormányzatot. A község és a város helyi

önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani. Indokolt

azonban a fõváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának, valamint a

középszintû (területi) önkormányzat-alakítási jognak az újragondolása. A

változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkormányzati rendszer

továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó

munkálatok keretében indokolt elõkészíteni.

önkormányzáshoz való jogot a helyi polgárok kollektív jogaként kell

meghatározni, amely jogot a választópolgárok közössége választott

képviselõi útján, illetve közvetlenül, népszavazással gyakorolja. A helyi

választások és népszavazás részletes szabályait külön törvény állapítja

meg.

helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeiként meg kell jelölni:

a helyi önkormányzás tárgyköreit (a lakosság közszolgáltatásokkal való

ellátása; a közhatalom önkormányzati gyakorlása; az ezekhez

szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása);

a helyi önkormányzat önállóságát és alapvetõ viszonyát a Kormányhoz (a helyi

önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza és egyedi

ügyekben szabadon igazgatja önkormányzati feladat- és hatásköreit, a

Kormány segíti az önkormányzatokat és törvényességi ellenõrzést

gyakorol felettük), továbbá

az önkormányzati jogok demokratikus gyakorlását (a választott testületek

demokratikusan mûködnek, az önkormányzat biztosítja a helyi közösség

tagjainak a helyi közügyekben való részvételét).

alkotmányban különbséget kell tenni a kötelezõ és az önként vállalt feladatok

között is. A kötelezõ feladatok tekintetében az alábbi elvek

érvényesüljenek:

a kötelezõ feladat- és hatáskört törvény írhatja elõ, az ezekhez kapcsolódó

végrehajtási szabályokat kormányrendelet is tartalmazhatja;

a kötelezõ feladat- és hatáskör meghatározásával egyidejûleg biztosítani kell

az ezekhez szükséges finanszírozási feltételeket;

törvény elõírhatja a kötelezõ feladat- és hatáskör önkormányzati társulásban

való ellátását (körjegyzõség).

helyi közügyek ellátására általában az állampolgárokhoz legközelebb álló helyi

önkormányzatot kell kötelezni. A feladat csak akkor rendelhetõ át más

szervhez, ha ezt a közügy természete, az eredményesség és a gazdaságosság

követelménye indokolttá teszi. Ebben az esetben is biztosítani kell a

finanszírozás feltételeit.

helyi képviselõtestület, illetve a közgyûlés alapjogai - az adott tárgykört

szabályozó törvény keretei között - a következõk legyenek:

meghatározza szervezeti és mûködési rendjét;

gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ

jogokat;

megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét;

e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel vállalkozást folytathat,

amely nem veszélyeztetheti kötelezõ feladatainak ellátását;

meghatározza éves költségvetését és azzal önállóan gazdálkodik;

szabadon társulhat más önkormányzatokkal és érdekszövetségeket hozhat létre;

önkormányzati ügyekben rendeletet alkot és határozatot hoz, amelyet csak

jogszabálysértés esetén lehet felülvizsgálni;

a hatáskörrel rendelkezõ szervtõl tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményez-

het, véleményt nyilváníthat;

önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerõ címeket

alapíthat.

alkotmánynak garantálnia kell, hogy az önkormányzat hatáskörei és

jogosítványai bírói védelemben részesüljenek.

helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése a Kormány feladata. Az

ellenõrzést ellátó szervezetek, továbbá az ellenõrzés terjedelme,

tartalma és eszközei külön törvényben szabályozandók.

helyi önkormányzatok külsõ pénzügyi ellenõrzését az Állami Számvevõszék

végezze, a belsõ ellenõrzést az önkormányzatok maguk lássák el.

b.) A köztestületek közjogi jelentõsége indokolja, hogy ezt a jogintézményt

az alkotmány szabályozza. A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott

tagsággal rendelkezõ szervezet, amelyet törvény hoz létre. A köztestület

a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó

közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.

c.) Az "Önkormányzatok" címû fejezetben kell szabályozni a nemzeti és etnikai

kisebbségek önkormányzatait is.

V. RÉSZ. RENDKÍVÜLI HELYZETEK

új alkotmányban a rendkívüli helyzetek három formáját, a védelmi helyzetet, a

szükséghelyzetet és a katasztrófahelyzetet kell szabályozni.

védelmi helyzeten belül megkülönböztetendõ:

a megelõzõ védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl megnyilvánuló súlyos

fenyegetettség, továbbá külsõ fegyveres csoport váratlan betörése

esetén áll elõ, illetõleg

a fegyveres védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl várható támadás

közvetlen veszélye esetén beáll, illetõleg a hadiállapot

kinyilvánításától, vagy valamely idegen hatalom támadásának

bekövetkezésétõl a háborús harci cselekmények befejezéséig tart.

megelõzõ védelmi helyzetet a Kormány állapítja meg, és rendeletben megelõzõ

védelmi állapotot hirdet ki. A Kormány jogosult - a köztársasági elnök

által jóváhagyott országvédelmi terv szerint - a várható támadással

arányos elõkészületi intézkedések haladéktalan megtételére. Az

Országgyûlés 15 napon belül dönt a Kormány által elrendelt intézkedések

jóváhagyásáról.

fegyveres védelmi helyzetet az Országgyûlés - akadályoztatása esetén a

köztársasági elnök - állapítja meg, és rendkívüli állapotot hirdet ki. A

rendkívüli állapot kihirdetése, továbbá megszûntnek nyilvánítása az

Országgyûlés hatáskörébe tartozik. A kihirdetéshez minõsített, a

megszûntnek nyilvánításhoz egyszerû többség szükséges. Ha az Országgyûlés

a rendkívüli állapot kihirdetésében akadályoztatva van, a döntést a

köztársasági elnök hozza meg; az akadályoztatás tényét elõzetesen az

Országgyûlés elnöke, a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke

együttesen állapítja meg.

rendkívüli állapot idején is megmarad a hatalmi ágak különválasztása, nem jön

létre több hatalmi ágat egyesítõ csúcsszerv. Az Országgyûlés, a

köztársasági elnök és a Kormány is ellátja a maga feladatait, azonban a

Kormány széles körû rendeletalkotási és intézkedési jogot kap: a

honvédelemmel, illetve a belsõ rend biztosításával kapcsolatosan - a

szükséges lépések megtétele érdekében - rendeleteiben eltérhet a

törvényektõl, valamint az alkotmány azon rendelkezéseitõl is, amelyektõl

való eltérést maga az alkotmány megenged. A Kormány a rendkívüli

állapottal összefüggõ hatásköreit szûkebb kabinet formájában is

gyakorolhatja.

Honvédelmi Tanács az Országgyûlés tagjaiból álló olyan testület, amely az

Országgyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ, meghatározott döntési

jogosítványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenõrzi a Kormány

rendkívüli állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az

esetben pedig, ha a rendkívüli állapot miatt az Országgyûlés nem hívható

össze, a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyûlés valamennyi

hatáskörét, de az alkotmányt és a minõsített többséggel meghozandó

törvényeket nem változtathatja meg, és a köztársasági elnököt sem

választhatja meg. A Honvédelmi Tanács javaslatára a köztársasági elnök

köteles az Országgyûlést összehívni. A Honvédelmi Tanácsban valamennyi

képviselõcsoport a parlamenti erõviszonyoknak megfelelõen képviselteti

magát. A Honvédelmi Tanács az országgyûlési ciklus idejére alakul meg, és

a rendkívüli állapot kihirdetésekor összeül. A Honvédelmi Tanács

összetételét és eljárási rendjét törvény szabályozza. A Honvédelmi Tanács

ülésein a Kormány tagjai és a köztársasági elnök részt vehetnek és

felszólalhatnak.

b.) A szükséghelyzet fogalma alatt azok a belsõ eredetû helyzetek értendõk,

amikor az állam alkotmányos rendje, mûködése, valamint a személy- és

vagyonbiztonság erõszakos cselekmények miatt súlyos veszélybe kerül.

Szükséghelyzetben a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell

megfelelõen alkalmazni.

katasztrófahelyzet fogalmát az alkotmány úgy határozza meg, hogy ezek olyan

társadalmi (pl. migrációs), technikai, természeti eredetû események által

elõidézett, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan sértõ vagy

veszélyeztetõ helyzetek, amikor az adott események elhárítása az

általános mûködés rendjében nem lehetséges, és felszámolásuk központi

vagy területi szintû közvetlen állami irányítást tesz szükségessé.

katasztrófahelyzetet a Kormány állapítja meg, és a katasztrófa-állapot

rendeleti kihirdetésével egyidejûleg az általa megjelölt közigazgatási

területet katasztrófasújtotta területté nyilvánítja.

Kormány rendeleti úton jogszabályoktól eltérõ intézkedéseket vezethet be,

elrendelheti a magyar honvédség kijelölt részeinek igénybevételét.

d.) A rendkívüli helyzetekben alkalmazandó szabályokat, az egyes állami

szervekre ilyen helyzetekben irányadó speciális hatásköri

rendelkezéseket, a bevezethetõ rendkívüli intézkedéseket, az alkotmányos

alapjogok korlátozásának pontos tartalmát minõsített többséggel

elfogadandó törvény szabályozza.

e.) Az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekben is folytatja mûködését,

egyes hatásköreire azonban speciális rendelkezéseket indokolt elõírni:

az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekkel összefüggésben hozott

jogszabályokat - az alábbi említett eset kivételével - a rendkívüli

helyzet fennállása alatt nem, hanem csak utólag vizsgálhatja és

utólag állapíthatja meg az alkotmányellenességet;

ha a meghozott jogszabály olyan alkotmányos alapjogot sért vagy korlátoz,

amely még rendkívüli helyzetekben sem korlátozható, illetõleg a

korlátozás alkotmányos feltételei nem állnak fenn, az

Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzet fennállása alatt is

vizsgálhatja a jogszabály alkotmányosságát és az alkotmányellenes

rendelkezést azonnal megsemmisítheti.

VI. RÉSZ. ALKOTMÁNYVÉDELEM

1. fejezet. Az Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét az alkotmányban kell

meghatározni. Az Alkotmánybíróság alapvetõ feladata az alkotmány

rendelkezéseinek megvalósulása feletti õrködés.

Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed:

a törvény kihirdetése elõtti alkotmányossági vizsgálatra az Országgyûlés által

már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében;

a jogszabályok kihirdetése utáni alkotmányossági vizsgálatra;

a nemzetközi szerzõdések alkotmányossági vizsgálatára ezek megkötése elõtt;

a hazai jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára;

az alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére;

a jogalkotói kötelezettség elmulasztásával megvalósuló alkotmányellenesség

megállapítására;

az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával elszenvedett jogsérelem esetén

az állampolgárok által benyújtott alkotmányos panasz elbírálására;

az állami szervek közötti hatásköri viták - kivéve a bíróságokat érintõ

hatásköri vitákat - eldöntésére;

a köztársasági elnök jogi felelõsségének megállapítására;

a népszavazási kezdeményezés, illetõleg a népszavazás alkotmányosságának

elbírálására.

egyes ügycsoportokban az indítványozók körét a hatáskörök mellé rendelve kell

meghatározni, úgy, hogy az indítványozók köre az ésszerû határok között

maradjon.

Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban két alapvetõ szabályt kell az

alkotmányban kimondani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság határozatai

mindenkire kötelezõek. Másrészt viszont hangsúlyozni kell az

Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét azzal is, hogy feladata

alkotmányos jogviták eldöntése. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok

megsemmisítésére irányuló joga nem jelentheti azt, hogy a jogszabály

egyes rendelkezéseinek tartalmát megváltoztathatja.

az alkotmányban rögzíteni, hogy a bíróságok döntései felett - az alkotmányos

panaszt kivéve - az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati joga.

alkotmánynak tartalmaznia kell az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó

legfontosabb szabályokat. Így:

meg kell határozni, milyen ügyekben dönt a teljes ülés és milyen ügyekben

háromtagú tanács;

szabályozni kell a teljes ülés határozatképességét;

rögzíteni kell, hogy az Alkotmánybíróság csak az erre jogosultak indítványára

jár el, hivatalból nem;

szabályozni kell az indítványozók és a jogalkotók jogosítványait.

eljárás részletes szabályait az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza.

Alkotmánybíróság létszámát, a bírák jelölését és választását, a bírák

jogállását az alkotmányban a jelenleg hatályos szövegnek megfelelõen kell

szabályozni, de a részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló

törvényben kell elhelyezni.

alkotmánybíróvá választás feltételeinek alapjait az alkotmányban kell

rögzíteni éppúgy, mint az alkotmánybírák függetlenségének és

elmozdíthatatlanságának elvét is. A megválasztás elõfeltételeinek

részletezése az Alkotmánybíróságról szóló törvényben helyezendõ el, az

alkotmányban csak a legfontosabb garanciális szabályokat kell

meghatározni. Az alkotmányban kell azonban rendelkezni az

Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának idõtartamáról és

újjáválaszthatóságuk tilalmáról. A megbízatás jelenlegi kilencéves

idõtartama nem csökkenthetõ, indokolt lehet azonban a megbízatási idõ

mérsékelt növelése. Ugyancsak garanciális okokból (ha nem is részletesen)

meghatározandók az alkotmányban az alkotmánybírói minõség megszûnésének

esetei is.

alkotmány rendelkezzen az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának

szabályáról. A bírák maguk válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét és

alelnökét.

alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen minden más politikai, állami,

társadalmi vagy gazdasági tisztséggel vagy megbízatással; az

alkotmánybíró csak szerzõi jogvédelem alá tartozó, illetve tudományos és

oktató tevékenységet folytathat, minden egyéb jövedelemszerzõ tevékenység

tilos számára.

2. fejezet. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosai

alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról,

általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési

biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyûlési

biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg

hat évre, a képviselõk kétharmadának szavazatával. Az országgyûlési

biztosok egy alkalommal újraválaszthatók.

országgyûlési biztosok feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban

tudomásukra jutott visszásságok megvizsgálása, kivizsgáltatása, és

orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.

Az országgyûlési biztosok tevékenységükrõl évente beszámolnak az

Országgyûlésnek. Az éves jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az

országgyûlési biztosokhoz bárki fordulhat panaszával. Az országgyûlési

biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben nincs jogorvoslati út

vagy azt már kimerítették.

3. fejezet. Az alkotmány megváltoztatása

alkotmányozás során abból kell kiindulni, hogy az elõkészítés alatt lévõ új

alkotmány a jelenlegi szabályok szerint kerül megalkotásra, tehát az

Országgyûlés tagjai kétharmados többségével fogadja el, majd azt

népszavazásnak kell megerõsítenie.

új alkotmány módosításához a mostanihoz képest szigorúbb feltételeket kell

elõírni.

VII. RÉSZ

ZÁRÓ- ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

alkotmány tartalmazzon megfelelõ átmeneti rendelkezéseket a jogbiztonság

érdekében. Az új alkotmány kihirdetésére és hatálybalépésére a

népszavazással történõ megerõsítést követõen kerülhet sor. A

népszavazásra bocsátás módjáról és idõpontjáról külön kell rendelkezni.

új alkotmány hatálybalépése nem szûnteti meg egyetlen, a korábbi alkotmány

alapján megválasztott vagy kinevezett tisztségviselõ megbízatását sem.

Eleje Honlap