_______________________________
C:\MUNKA\ALK\H2252EGY.DOC
H / 2252 / 295. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló
országgyûlési határozati javaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
Elõterjesztõ:
Az Országgyûlés
Alkotmány-elõkészítõ bizottsága
- 1 -
_______________________________
C:\MUNKA\ALK\H2252EGY.DOC
Az Országgyûlés
...../1996. ( ) OGY
h a t á r o z a t a
a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl
Az Országgyûlés
1. a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveit a
határozat melléklete szerint elfogadja;
2. felkéri az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ Bizottságát, hogy
az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot az elfogadott
szabályozási elveknek megfelelõ tartalommal készítse elõ, és
1996. november 30-áig nyújtsa be az Országgyûléshez.
M e l l é k l e t
a ... /1996. ( ) OGY
határozathoz
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÚJ ALKOTMÁNYÁNAK
SZABÁLYOZÁSI ELVEI
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK
alkotmány részletesen szabályozza az államszervezet csúcsain elhelyezkedõ
szerveket, míg más állami szervek, egyes jogintézmények esetében csak a
legfontosabb szabályokat kell rögzíteni.
szövegezésnél törekedni kell a normatív megfogalmazásra, deklaratív szabályok
csak kivételképpen kerüljenek az alkotmányba. Törekedni kell továbbá a jogi és
a nyelvi pontosságra, valamint a közérthetõségre.
új alkotmányt az alábbi szerkezetben és tartalommal kell kidolgozni.
AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMA
Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezõen utaljon
az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság
állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; a magyar
államiság ezer éves folytonosságára; az alkotmányosság egyetemes értékeire a
szabadság, az egyenlõség és a testvériség szellemében; az emberi és
állampolgári jogokra, ezek védelmére; a jogállamiság és a népszuverenitás
tiszteletben tartására.
I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. fejezet. Az állam megnevezése, az államforma
alkotmány elsõ rendelkezései tartalmazzák az állam megnevezését úgy, hogy a
megnevezésben jusson kifejezésre az államforma is. Az alkotmány deklarálja,
hogy Magyarország köztársaság, hivatalos neve pedig "Magyar Köztársaság".
Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. E jelzõk tartalmát a
normaszövegben pontosan meg kell határozni. Az állam, illetve a társadalmi
berendezkedés szociális jellegét az alapvetõ alkotmányos elvek és célok,
valamint az emberi jogok megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni.
2. fejezet. A szuverenitás
alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a hatalmat
elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja, törvényben meghatározott
esetben azonban népszavazást kell, illetõleg lehet tartani.
választójognak, a választási rendszernek az országgyûlési, a helyi
önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választások során alkalmazandó
meghatározó szabályait az alkotmányban önálló fejezetben indokolt elhelyezni.
A népszuverenitás elvével való összefüggés miatt az alapelvek között kell
azonban kimondani, hogy a népképviseleti testületekbe történõ választás során
a választójog általános és egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos.
alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy része
nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az ilyen
szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott döntése
szükséges. Az alkotmány rögzítse, melyek azok a felségjogok, amelyek
egyáltalán nem ruházhatók át, és melyek azok, amelyek átruházását
népszavazással kell megerõsíttetni.
3. fejezet. Alapvetõ alkotmányos elvek és célok
alapvetõ alkotmányos elvek között ki kell mondani a hatalommegosztás elvét, a
jogállamiság és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hatalom
erõszakos megszerzésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát is.
politikai demokrácia feltétele a többpártrendszer és az ezen alapuló,
rendszeres idõközökben megtartott népképviseleti választás. A pártok
alkotmányos szerepére vonatkozóan rögzíteni kell: a Magyar Köztársaságban a
pártok szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, közremûködnek a népakarat
kialakításában és kinyilvánításában, az alkotmányt és a jogszabályokat
tiszteletben kell tartaniuk, és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az állam
kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére és
tiszteletben tartására, tényleges érvényesülésük támogatására, az
állampolgárok gazdasági és szellemi jólétének biztosítására, az állam
szociális feladatainak ellátására.
alkotmány az emberi jogokat az embert megilletõ, elidegeníthetetlen és
sérthetetlen jogoknak ismeri el.
államcélként kell kifejezésre juttatni az ország nemzetközi együttmûködés
iránti elkötelezettségét, továbbá a Magyar Köztársaság azon szándékát, hogy
részt kíván venni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában.
külpolitikai államcélok sorában kiemelt fontosságú a határon túli magyarságért
való felelõsség kinyilvánítása és annak érvényesítése mind a kétoldalú, mind a
többoldalú kapcsolatokban.
alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család
intézményét, és különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására
és nevelésére.
4. fejezet. Az állam területe
alkotmány az állam területének meghatározásánál általános jelleggel utaljon az
állam határára és területi épségére.
Magyar Köztársaság területe fõvárosra, megyékre, városokra és községekre, a
fõváros kerületekre tagozódik. Törvény megengedhet egyéb területi tagozódást
is. Az ország fõvárosa Budapest.
5. fejezet. Az állampolgárság
alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõ
tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság megszerzésének
és megszûnésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi meg az a
személy, akinek bármelyik szülõje magyar állampolgár, vagy aki Magyarország
területén születik, és a szülei hontalanok vagy ismeretlenek. Az
állampolgárság honosítás útján történõ megszerzésekor a kérelmezõk között a
magyar származásúak számára kedvezõbb feltételek biztosíthatók.
alkotmány rögzítse, hogy magyar állampolgárságától senki sem fosztható meg. Az
állampolgárság megszerzésének és elvesztésének egyéb kérdéseit törvény
rendezze.
állampolgárokat megilletõ legfontosabb státusjogok közül kerüljön az
alkotmányba az állampolgár idegen államnak való kiadatásának tilalma azzal a
megszorítással, hogy törvényben meghatározott esetekben kiadatásnak helye van;
az állam területére való belépés joga és a kiutasítás tilalma, továbbá az
állam területének elhagyásához való jog.
külföldön élõ magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány tartalmazzon
olyan elõírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar állampolgár
egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élõkhöz képest eltérõen
állapíthatja meg - pl. a politikai és szociális jogok vagy a honvédelmi
kötelezettségek körében -, de ne legyen különbségtétel aszerint, hogy közülük
kinek van és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága.
6. fejezet. Az állami jelképek
alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és leírását,
továbbá utaljon a Himnuszra mint jelképre.
alkotmánynak tartalmaznia kell a nemzeti ünnepeket (március 15., augusztus
20., október 23.). Ezek közül a hivatalos állami ünnepet törvény határozza
meg.
II. RÉSZ. AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK
1. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok
a.) Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles körû
szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges
pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is
tartalmazza. A szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében
elsõsorban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok
Európai Egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányát, továbbá a Gyermek Jogairól szóló egyezményt kell
figyelembe venni.
szükséges az alkotmányban az emberi jogok alanyait. Az alkotmányba foglalt
emberi jogok, állampolgárságára tekintet nélkül, minden embert
megilletnek, aki a magyar állam joghatósága alá tartozik. Vannak azonban
olyan - elsõsorban politikai - jogok, melyek csak a magyar
állampolgárokat illetik meg. Ezeket a jogokat az alkotmányban
kifejezetten meg kell jelölni.
külföldiekre külön rendelkezések egyébként elõírhatók. Ezek a rendelkezések a
jogegyenlõség elvétõl való alkotmányos eltérés keretében bizonyos
idegenrendészeti szabályokat tartalmazhatnak, továbbá egyes jogok (pl.
politikai jogok, a tulajdonszerzéshez és a szabad munkavállaláshoz való
jog) korlátozására irányulhatnak.
a jogok, amelyek jellegüknél fogva nem kizárólag a természetes személyekhez
kapcsolódhatnak (pl. a tulajdonhoz való jog, a jóhírnévhez való jog)
értelemszerûen a jogi személyeket is megilletik. Az, hogy az adott jog
természetes személyre, jogi személyre vagy mindkettõre vonatkozik, a jog
tartalmából következik.
emberi és állampolgári jogok körében az alanyi jogok és az ezek biztosításával
összefüggõ állami kötelezettségek nehezen választhatók el. Az állam
kötelezettségét ezért az alanyi jogokkal együtt kell szabályozni, de az
alkotmány szövegezése során meg kell majd különböztetni ezeket egymástól.
egymással összefüggõ jogokat együvé csoportosítva, fejezeti tagolás nélkül
kell szabályozni.
állam a jogszabályokban egyrészt saját polgáraira, másrészt a területén
tartózkodó személyekre kötelezõ rendelkezéseket állapíthat meg, és e
kötelezettségek megsértõit joghátrányokkal sújthatja.
alapvetõ kötelezettségeket általában nem az alapvetõ jogokról szóló
fejezetben, hanem azoknál a tárgyköröknél célszerû elhelyezni, amelyekkel
e kötelezettségek öszefüggenek. A honvédelmi kötelezettséget a
honvédelemmel foglalkozó rendelkezések között, a közterhekhez való
hozzájárulást a közpénzügyekrõl szóló fejezetben kell szabályozni. A
tankötelezettség az oktatáshoz való jog mellett szerepelhet.
kötelezettségek címzettjeit a szabályozás során meg kell jelölni.
e.) Az egyes emberi jogokat az alkotmány az alábbi szerkezetben szabályozza:
a jog kinyilvánítása;
a jog tartalmi meghatározása;
a jog érvényesülésének intézményi garanciája;
a jog korlátozásának lehetõsége, ennek feltételei; a korlátozás kizárása.
alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogok:
az élethez való jog;
az emberi méltósághoz való jog;
a személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog, a kínzás, a
kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma,
valamint az érintett beleegyezése nélkül történõ orvosi vagy
tudományos kísérletek tilalma;
az egészségügyi alapellátáshoz való jog;
a személyi szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog: a szabadságtól
való megfosztásnak csak törvényben meghatározott okból és törvényben
meghatározott eljárás alapján van helye. Az õrizetbe vett személyt
72 órán belül bíró elé kell állítani vagy szabadon kell bocsátani. A
szabadságkorlátozások eljárását a törvényben pontosan szabályozni
kell, és a jogorvoslat lehetõségét az érintett számára feltétlenül
biztosítani szükséges. A kényszermunka tilos, kivétel ez alól az
elítéltek munkára kötelezése;
a jogegyenlõség, az egyenjogúság és a törvény elõtti egyenlõség: ember és
ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv,
vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi
származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos
megkülönböztetés tilalma;
a jogképesség: minden ember jogok és kötelezettségek alanya lehet;
a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga: a
tartózkodási és a lakóhely szabad megválasztása, az államon belüli
szabad mozgás, az állam területének szabad elhagyása, és a
visszatérés joga. A nem magyar állampolgár törvényben meghatározott
okból és eljárás szerint kiutasítható;
a magánélet, magántitok sérthetetlenségének joga: a magánélethez való jogot
csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének
indokával lehet korlátozni;
a személyhez fûzõdõ jogok;
a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a vallás és más
lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztására, a vallás
szertartások és vallásos cselekmények végzése útján vagy egyéb
módon, akár egyénileg, akár másokkal együtt történõ gyakorlásának
szabadságára, illetve a hit tanításához, továbbá a meggyõzõdés
kinyilvánításához vagy kinyilvánításának mellõzéséhez fûzõdõ jogra.
Az alkotmánynak ki kell nyilvánítania az állam és az egyház
szétválasztásának elvét, továbbá azt, hogy az állam világnézetileg
semleges, és biztosítja az egyházak önállóságát, függetlenségét;
a szülõknek a gyermeknevelés módja megválasztására irányuló joga;
a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságának joga;
a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús propaganda
és a gyûlöletre uszítás tilalma, a hiteles, pontos, tárgyilagos
tájékoztatás követelménye;
a tanítás, a tanulás és az iskolaalapítás szabadsága: ehhez kapcsolódóan annak
kimondása, hogy az állam szakmai és pénzügyi ellenõrzést gyakorol az
oktatás felett;
a mûvészet és a tudományos kutatás szabadságának joga;
a tandíjmentes állami közoktatáshoz, a szabad iskolaválasztáshoz és az elsõ
szakképzettség megszerzéséhez való jog; ki kell mondani a gyermek
tankötelezettségét;
az eljárásban részt vevõ személy által értett nyelv használatához való jog;
az igazságszolgáltatáshoz, a törvényes bírósághoz és a törvény által rendelt
bíróhoz való jog;
a független és pártatlan bírósághoz való jog;
a jogorvoslati jogosultsághoz való jog;
a "mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni
rendel", és a "mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a
törvény meghatároz" elve;
az ártatlanság vélelme;
az azonos cselekményért való többszöri elítélés tilalma;
a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;
a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;
a fegyvertelen, békés gyülekezéshez való jog és az egyesülési jog, amelyek
alapvetõ emberi jogok. Az egyesülési jog kiterjed bármely szervezet,
vagy annak nem tekinthetõ önkéntes szervezõdés alakításának jogára,
de fegyveres szervezet alapítására nem. E jogok gyakorlásához nem
magyar állampolgárok esetében törvény további feltételeket és
korlátokat állapíthat meg;
a közügyekben való részvétel joga (választójog, népszavazás kezdeményezéséhez
és az abban való részvételhez való jog, hivatalviseléshez való jog);
a kérelmezési és panaszjog;
a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához és megismeréséhez való jog,
amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga
az alkotmány határozza meg;
a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jog;
a tulajdonhoz és az örökléshez való jog: ehhez kapcsolódóan rögzíteni kell,
hogy a tulajdonhoz való jog magában foglalja a tulajdonnal való
rendelkezés jogát - ide értve annak egyes, önállóan gyakorolható
részjogosítványait is -, valamint a tulajdontól való megfosztással
szemben alkotmányos védelmet. Ez utóbbival összefüggésben az
alaptörvényben elõ kell írni, hogy tulajdont kisajátítani csak
közérdekbõl, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett
szabad. Kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a tulajdon és a
tulajdonosi minõség az állammal és a társadalommal szemben bizonyos
kötelezettségekkel is jár;
a vállalkozás és a verseny szabadsága: az állam a verseny biztosítása
érdekében a tulajdon koncentrációját, a monopolhelyzet kialakulását
megtilthatja;
a munkavállalói, szakszervezeti szervezõdéshez való jog;
a sztrájkjog;
a munkához való jog, amely a foglalkozás és a munkahely szabad megvá-
lasztásának jogát jelenti; az állam feladata a minél teljesebb
foglalkoztatás elõsegítése;
az egészségkárosodott - fogyatékosok különleges védelme;
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: az anyanyelv használatára, az
anyanyelvû kultúrára, oktatásra, az ehhez kapcsolódó intézmények
fenntartására, a névhasználatra, a közéletben való részvételre való
jogosultság, valamint a képviselethez, az önkormányzatok
létrehozására való joguk; ki kell nyilvánítani a nemzeti és etnikai
kisebbségek államalkotó mivoltát is; valamint utalni kell arra, hogy
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat egyénileg és kollektíven
is gyakorolják;
a menedékjog;
a gyermekek jogai.
a nemzetközi egyezményekben is szereplõ emberi jogokat - tárgyi
összefüggésükre tekintettel - nem ebben a Részben, hanem az
igazságszolgáltatás alapelvei között kell elhelyezni.
nemzetközi egyezmények alapjogokat tartalmazó katalógusaiban fellelhetõ néhány
olyan rendelkezés, amelyek elsõsorban állami kötelezettségként írhatók
elõ. Az említett rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények is úgy
fogalmazzák meg, hogy minden állam fokozatosan, teherbíró-képessége
arányában köteles a megvalósításukra.
új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve intézmények
kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként megfogalmazható
emberi jogok a következõk:
a pihenéshez, a szabadidõhöz, a testedzéshez, a munkaidõ ésszerû
korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes
munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog;
a szociális biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog;
a tudomány, a mûvészet és a kultúra, valamint a sport nemzeti és egyetemes
értékeinek védelme és támogatása (ideértve a mûvészet és a kultúra
nemzeti kisebbségi értékeit is);
a biztonságos, egészséget nem veszélyeztetõ környezet kialakítása és védelme;
a tisztességtelen piaci verseny tilalma (a verseny biztosítása az államnak
nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége).
2. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok korlátozása és felfüggesztése
emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az alkotmányban vagy - az
alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján - törvényben történhet.
Az alkotmány szabjon általános keretet a törvényi korlátozásra: az emberi
és állampolgári jogok "lényeges tartalmának" korlátozását tiltsa meg.
alkotmányban a jogok gyakorlásának általános korlátjaként mások alapvetõ
jogainak védelmét, bûncselekmény elkövetését, illetõleg közegészségügyi
vagy közrendvédelmi okot indokolt megjelölni. Az egyes alapjogok
szabályozásánál egyértelmûen meg kell határozni az adott jogosítvány
korlátozását megalapozó, alkotmányosan elfogadott szempontokat.
korlátozások a legszükségesebb mértékre szorítandók, vagyis az elõbb említett
korlátozási oknak kényszerítõnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak
az elérendõ céllal (pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a
közfeladatok ellátásának biztosítása) arányban állónak kell lennie.
emberi és állampolgári jogok korlátozásától meg kell különböztetni a jogok
felfüggeszthetõségét - vagyis a jogoktól való eltérés lehetõségét -
rendkívüli helyzetek esetén. A jogoktól való eltérést a nemzetközi jogi
szabályok szigorú feltételekhez kötik, és meghatározzák azokat a jogokat,
amelyektõl rendkívüli helyzetekben sem lehet eltérni.
feltételek a következõk:
a rendkívüli helyzeteket hivatalosan ki kell hirdetni;
a jogoktól való eltérés csak az adott helyzet által szigorúan megkövetelt
mértékben és azzal szoros összefüggésben történhet;
a jogoktól való eltérés nem állhat ellentétben az idevonatkozó nemzetközi jogi
kötelezettségekkel;
az eltérés nem jelenthet faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi
származás alapján történõ különbségtételt.
emberi és állampolgári jogok közül rendkívüli helyzetek esetén sem lehet
eltérni a következõ jogoktól:
az élethez való jog;
az emberi méltósághoz való jog;
a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés, valamint az
érintett beleegyezése nélkül végzett orvosi vagy tudományos
kísérletek tilalma;
a "mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni
rendel", és a "mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a
törvény meghatároz" szabálya;
az ártatlanság vélelme;
a védelemhez való jog;
az azonos cselekményért való többszöri elítélés tilalma;
a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;
a jogképesség;
a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága;
az állampolgárságtól megfosztás tilalma.
a nemzetközi jogi szabályokat indokolt az alkotmányba is átvenni. A jogoktól
való eltérés legfontosabb tartalmi szabályait is ott kell meghatározni. A
rendkívüli helyzetekben lehetséges jogkorlátozások részletes szabályait
pedig minõsített többséggel elfogadandó törvény tartalmazza.
3. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok alkotmányos biztosítékai
Az alkotmány rögzítse: mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberi és állampolgári
jogainak megsértése esetén a bírósághoz forduljon, ha megsértett jogai alanyi
jogok. Az ezzel kapcsolatos részletes - elsõsorban eljárási - szabályokat
törvény tartalmazza. Ha valakit jogsérelem ér jogszabály alkotmányellenessége
miatt, alkotmányos panaszával az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
III. RÉSZ. JOGRENDSZER, JOGALKOTÁS
1. fejezet. A jogszabályok
a.) Az új alkotmányban a hatályos szabályozáshoz képest egy helyen
összegyûjtve, jóval bõvebb és konkrétabb tartalommal szükséges
szabályozni a jogrendszer és a jogalkotás kérdéseit. A jogrendszer és a
jogalkotás mint szabályozási tárgy az államhoz hasonlóan önálló részben
helyezendõ el, az államra vonatkozó szabályokat megelõzve.
b.) A jogrendszert és a jogalkotást illetõen az alábbi általános
rendelkezéseket indokolt e rész elején megfogalmazni:
a Magyar Köztársaság jogrendszerének alapja az alkotmány;
az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok minden, a magyar állam joghatósága
alá tartozó személyre és szervezetre kötelezõek;
jogalkotási hatáskört csak az alkotmány adhat, azaz állami szerv csak olyan
elnevezéssel és tartalommal adhat ki jogszabályt, amilyenre az
alkotmány jogosítja fel;
a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata, és
csak az alkotmányellenesség megállapítása és a jogszabály
megsemmisítése oldja fel a jogszabályok általánosan kötelezõ erejét;
a jogszabály a hatálybalépését megelõzõ idõszakra kötelezettséget nem
állapíthat meg, és nem nyilváníthat valamely cselekményt vagy
mulasztást jogszabályellenessé (a visszaható hatály tilalma);
a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell kihirdetni,
kivéve a helyi önkormányzatok rendeleteit, amelyeket a helyben
szokásos módon hirdetnek ki.
alkotmány a jogszabályok között rendelkezzen a törvényrõl, a
kormányrendeletrõl, a miniszteri rendeletrõl és a helyi önkormányzat
rendeletérõl, továbbá arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke
rendelkezést bocsáthat ki.
jogszabály az alkotmánnyal, a többi jogszabály a törvénnyel nem lehet
ellentétes. A miniszteri rendelet továbbá nem állhat ellentétben a
kormányrendelettel sem. Mindegyik szerv az alkotmányban meghatározott
feladatkörében adhat ki jogszabályt.
Országgyûlés törvényalkotási hatáskörét az alkotmány állapítja meg. Az új
alkotmányban meghatározandó tárgykörök kizárólagos törvényalkotási
tárgyak olyan értelemben, hogy ezekben a tárgykörökben más jogszabály
csak a törvény végrehajtására alkotható. A kizárólagos törvényalkotási
tárgykörökben törvény határozza meg a jogintézmény tartalmát, garanciáit,
korlátait. Ez a szabályozás nem korlátozza az Országgyûlést abban, hogy a
nevesített tárgykörökön felül bármely tárgyban törvényt alkosson.
a minõsített többséggel - a jelenlevõ képviselõk kétharmadának szavazatával -
elfogadandó törvények kategóriája, de a jelenleginél jóval szûkebb
körben. A minõsített többségû döntéshozatal követelményét kizárólag az
alkotmány írhatja elõ. Az ide tartozó törvények listája az alkotmány
normaszövegének ismeretében véglegesíthetõ.
törvényalkotási tárgyak tekintetében ki kell nyilvánítani, hogy az
Országgyûlés saját kizárólagos törvényalkotási jogkörét még rendkívüli
helyzetben sem ruházhatja át más állami szervezetre.
e.) A Kormány és az önkormányzatok jelenleg is külön felhatalmazás nélkül
alkothatnak rendeletet közvetlenül az alkotmány alapján törvényben nem
szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény végrehajtásának
részletes szabályairól. Ezt a szabályozási autonómiát továbbra is
biztosítani kell részükre. A miniszter azonban ilyen jogkörrel ne
rendelkezzék, miniszteri rendelet csak törvényi vagy kormányrendeleti
felhatalmazáson alapulhat.
2. fejezet. A jogalkotási eljárás
alkotmányban csak a törvényalkotási eljárást kell szabályozni. A
törvényalkotási eljárás részletei nem igényelnek alkotmányos
meghatározást, mert a Házszabály megfelelõen rendezi a szükséges
kérdéseket. Rendelkezni kell azonban az alkotmányban a
törvénykezdeményezési jogról, a bizottságok szerepérõl a
törvényalkotásban, továbbá a döntéshozatal és a kihirdetés szabályairól.
joga a Kormánynak és az országgyûlési képviselõknek legyen. A döntéshozatal és
a kihirdetés jelenlegi szabályait nem szükséges jelentõsen módosítani,
kisebb szövegpontosításokra azonban sor kerülhet.
3. fejezet. A nemzetközi jog és a belsõ jog viszonya
a.) Az alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi
jog általánosan elismert szabályait, és biztosítja a nemzetközi jogi
kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. Arról is rendelkezni kell,
hogy ha a megkötendõ nemzetközi szerzõdés az alkotmánnyal össze nem
egyeztethetõ rendelkezést tartalmaz, a szerzõdés nem köthetõ meg,
illetõleg megkötésére csak az alkotmány módosítását követõen vagy azzal
egyidejûleg kerülhet sor.
nemzetközi szerzõdések megkötésének legfontosabb hatásköri szabályait az
alkotmányban kell rögzíteni.
Országgyûlés hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés megerõsítése, amely
törvényalkotási tárgykörbe tartozik, vagy
a Magyar Köztársaság külkapcsolatai, alkotmányos rendje szempontjából alapvetõ
fontosságú, így különösen
a hadiállapot és a békekötés kérdését, a magyar honvédség és a határõrség
harci cselekmények céljából való alkalmazását, az államhatárt,
államterületet érinti,
katonai vagy politikai integrációs szervezetbe csatlakozásra irányul,
az államháztartás számára elõre nem tervezett jelentõs pénzügyi
kötelezettséget tartalmaz.
köztársasági elnök hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés megerõsítése, amely
tartalmából vagy a felek akaratából következõen megerõsítést igényel, de
nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe.
A köztársasági elnököt a megerõsítéskor - értelemszerû eltérésekkel -
azok a jogok illetik meg, mint a törvény kihirdetésekor. A megerõsítést
nem igénylõ minden más szerzõdés megkötésérõl (jóváhagyásáról) - a
feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - a Kormány dönt.
nemzetközi szerzõdések megkötésének részletes eljárási szabályait törvény
tartalmazza.
IV. RÉSZ. AZ ÁLLAM
1. fejezet. A választások szabályai
a.) A választójog, mint állampolgári jog kinyilvánítása az emberi és
állampolgári jogokat tartalmazó rendelkezések között történjen. A
választójog tartalmi elemei, az aktív és passzív választójog feltételei,
a választójogból kizárás esetei, továbbá az országgyûlési képviselõk
választásának módját meghatározó legfontosabb rendelkezések az új
alkotmányban az államszervezetrõl szóló részben, annak is elsõ
fejezetében kerüljenek szabályozásra.
választójoga az alább meghatározott kivételekkel minden nagykorú magyar
állampolgárnak. Az országgyûlési választásokról szóló törvény a külföldön
élõ - magyar állampolgárságukat igazoló -, illetve a választás napján
külföldön tartózkodó állampolgároknak a választásokon történõ részvétele
szabályait meghatározza.
helyi önkormányzati képviselõk választásánál az aktív választójog terjedjen ki
a bevándorolt személyekre is.
választhatóság feltételeit az alkotmány felhatalmazása alapján a választójogi
törvény tartalmazza.
se legyen választójoga annak, aki a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró
gondnokság alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs
ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs szabadságvesztés-
büntetését, vagy büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti
kényszergyógykezelését tölti.
képviselõválasztás jelenlegi vegyes - listás és egyéni választókerületi -
rendszerét alapvetõen fenn kell tartani, de meg kell vizsgálni a
módosítás lehetõségét. A választási mód legfontosabb szabályait indokolt
az alkotmányban rögzíteni.
részletes szabályokat továbbra is minõsített többséggel elfogadandó törvényben
kell elhelyezni.
2. fejezet. Az Országgyûlés
Országgyûlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar
Köztársaságban a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom
ellenõrzését az állam polgárainak képviseletében, az alkotmány alapján az
Országgyûlés gyakorolja.
alkotmány jelölje meg az Országgyûlés feladat- és hatásköreit a
törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi
szerzõdések megkötésével, a Kormány megalakulásával, ellenõrzésével, a
magyar honvédség alkalmazásával, a külföldi fegyveres erõk Magyarország
területére beengedésével, a rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés
elfogadásával és a zárszámadással, az önkormányzatokkal, továbbá az egyes
tisztségviselõk megválasztásával kapcsolatban.
magyar Országgyûlés továbbra is egykamarás legyen.
alkotmányban szabályozni kell az Országgyûlés megalakulását, megbízatásának
idejét, megszûnésének módját. Az Országgyûlés alakuló ülését a választást
követõ egy hónapon belüli idõpontra a köztársasági elnök hívja össze. A
képviselõk mandátumának igazolását követõen az Országgyûlés megalakul. Az
Országgyûlés megbízatása a választástól számított négy évig tart.
Országgyûlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elõtt is. A
köztársasági elnök a választások kitûzésével együtt feloszlathatja az
Országgyûlést, ha az Országgyûlés tizenkét hónapon belül legalább négy
esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatásának
megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt
személyt az Országgyûlés a jelöléstõl számított negyven napon belül nem
választja meg.
az alkotmány az Országgyûlés ülésszakairól, üléseirõl, a határozathozatal
szabályairól. Rögzíteni kell továbbá a parlamenti kisebbségek
legfontosabb jogait.
alkotmányban indokolt röviden szabályozni az Országgyûlés tisztségviselõinek
feladatait, a képviselõcsoportok intézményét és a bizottságokat. Új
szabályként rögzíteni szükséges, hogy - a jelenlegi gyakorlatnak
megfelelõen - a bizottságokban a képviselõcsoportokat létszámukkal
arányos számú hely illeti meg, de ettõl az Országgyûlés az ellenzéki
képviselõcsoportok javára eltérhet. Továbbra is szabályozni kell az
állampolgároknak és az állami szervek képviselõinek a bizottságok
irányában fennálló megjelenési és adatszolgáltatási kötelezettségét.
alkotmányban szabályozni kell a képviselõk összeférhetetlenségét. A
legfontosabb közjogi összeférhetetlenségi okokat az alkotmány
tartalmazza, az egyéb (gazdasági) összeférhetetlenségeket külön törvény
rendezze.
Kormány tagja és a politikai államtitkár lehet képviselõ. A kormánytagságnak
nem feltétele a képviselõi megbízatás.
alkotmányban rögzíteni kell a szabad mandátum elvét, vagyis, hogy a
képviselõket utasítás nem köti. A képviselõk védelmét szolgálja a
mentelmi jog intézménye. A mentelmi jog tartalmát az alkotmányban kell
meghatározni, a részleteket törvény szabályozza. Indokolt kimondani
továbbá, hogy a képviselõt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj és
kedvezmények illetik meg, amelyeket törvény szabályoz részletesen.
képviselõ megbízatása akkor szûnik meg, ha:
az Országgyûlés megbízatása megszûnik;
a képviselõ meghal;
a képviselõ elveszti választójogát;
a képviselõ lemond;
a képviselõ összeférhetetlenségét megállapították.
képviselõknek az Országgyûlés mûködésével, a törvényalkotással és a végrehajtó
hatalom ellenõrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - így pl. a
törvénykezdeményezést, a kérdés és interpelláció jogát - továbbra is az
alkotmánynak kell tartalmaznia.
alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntõ és a véleményezõ
népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntõ népszavazást
kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon kívül
helyezésére. Az ügydöntõ és a véleményezõ népszavazás egyéb formáit csak
az állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú
országgyûlési képviselõ kezdeményezhetik.
alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható
tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet), de lehetõséget kell
adni arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bõvítse.
állampolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás feltételrendszerét úgy kell
átalakítani, hogy megszûnjön vagy jelentõsen csökkenjen az ellentmondás a
könnyen teljesíthetõ kezdeményezés és a nehezen teljesíthetõ
eredményesség között.
3. fejezet. A köztársasági elnök
köztársasági elnök jogállását, funkcióját akként kell meghatározni, hogy
Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett.
köztársasági elnököt az Országgyûlés választja meg. Megválasztásához az elsõ
és a második fordulóban az összes képviselõ kétharmadának szavazata, a
harmadik és a további fordulókban az összes képviselõ több, mint felének
szavazata szükséges.
köztársasági elnök megbízatása megszûnik a megbízatás idejének lejártával, az
elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné
tevõ állapottal, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással,
valamint az elnöki tisztségtõl való megfosztással.
igényelnek alapvetõ változtatást az államfõ jelenlegi jogosítványai. Így
fennmaradnak az Országgyûléssel (általános választás kitûzése, alakuló
ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyûlésben, rendkívüli
ülés kezdeményezése, az Országgyûlés feloszlatása, népszavazás
kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére,
miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával
(az állam képviselete, nemzetközi szerzõdések megkötése, nagykövetek,
követek és - új elemként - fõkonzulok kinevezése), valamint az
igazságszolgáltatással (bírák, legfõbb ügyész -helyettesek kinevezése)
kapcsolatos jogosítványai. Változatlanul az elnök jogkörébe tartozik az
állampolgári jogok biztosainak jelölése, a tábornokok kinevezése és a
külön törvényben meghatározott tisztséget betöltõk (pl. az állami
felsõoktatási intézmények egyetemi és fõiskolai tanárai) kinevezése,
illetve (pl. az állami egyetemek rektorainak, valamint az állami
fõiskolák fõigazgatóinak) tisztségükben megerõsítése, a címek, a
kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés és a törvényben
meghatározott állampolgársági ügyekben való döntés.
módosítások szükségesek az elnök egyéb jogköreinél. A törvényalkotást illetõen
megmarad az elnök joga arra, hogy a már elfogadott törvényt megfontolás
céljából visszaküldje az Országgyûléshez, illetõleg alkotmányossági
vizsgálat céljából megküldje az Alkotmánybírósághoz, megszûnik viszont a
törvénykezdeményezési joga. A honvédelemmel kapcsolatban a fõparancsnoki
jogkör megmarad, de ez a magyar honvédségre korlátozódik. A rendkívüli
helyzetekben is változik az elnök szerepe: a rendkívüli állapotot és a
szükségállapotot az Országgyûlés akadályoztatása esetén továbbra is a
köztársasági elnök hirdeti ki, de a Honvédelmi Tanács szerepének és
összetételének módosulása folytán az államfõ nem lesz tagja e
testületnek, és szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel történik
majd az operatív szabályozás.
változik lényegesen az elnök önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, de az
Alkotmányban jelenleg is szabályozott jogkörök (pl. önkormányzati
választások kitûzése) mellett egyes, az önkormányzati törvényben szereplõ
jogai is alkotmányba kerülhetnek (pl. területszervezési ügyekben való
döntés, városi cím adományozása).
államfõ aktusainak érvényességéhez - az alkotmányban meghatározott
kivételekkel - miniszteri ellenjegyzés szükséges. A kivételeket az
alkotmány normaszövegének elkészítésekor lehet pontosan meghatározni.
c.) Szabályozni kell az alkotmányban a köztársasági elnök jogi felelõsségét.
Ha az elnök alkotmány- vagy törvénysértést követ el, az Országgyûlés
kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a felelõsségrevonást. Ha az
Alkotmánybíróság az elnök felelõsségét megállapítja, egyéb joghátrányok
megállapítása mellett megfoszthatja õt tisztségétõl is.
4. fejezet. A Kormány és a közigazgatás
a.) A végrehajtó hatalom élén a Kormány áll.
Kormány a miniszterelnökbõl és a miniszterekbõl áll, a miniszterelnököt az
általa kijelölt miniszter helyettesíti.
kormányalakításról az alkotmány úgy rendelkezzen, hogy a miniszterelnököt a
köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai többségének
szavazatával választja meg; a minisztereket a miniszterelnök javaslatára
a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
Kormány (a miniszterelnök) az Országgyûlésnek tartozik felelõsséggel. A
miniszterelnökkel szemben ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt
lehet benyújtani, vagyis az indítványban meg kell nevezni a javasolt új
kormányfõt. A bizalmatlansági indítvány eredményessége esetén a
megnevezett személy lesz a miniszterelnök.
egyes miniszterek is felelõsek az Országgyûlésnek, de ellenük bizalmatlansági
indítvány nem nyújtható be.
Kormány tagjainak jogállását, felelõsségét, valamint díjazását és
kedvezményeit külön törvény szabályozza.
alkotmányban szabályozni kell a közigazgatás alábbi alapelveit:
a közigazgatás törvényességének elvét;
a jogorvoslati jogosultság elvét, beleértve az ügyfél számára a bírósághoz
fordulás jogát (ez alól törvényben meghatározott szûk körben
lehetséges kivétel);
a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott ügyekben (hatáskör), illetve
földrajzi területen (illetékesség) való kötelezõ eljárásának elvét;
a "közigazgatási szervtõl a hatáskörébe tartozó egyedi ügy nem vonható el"
elvét;
a közigazgatás mûködése nyilvánosságának elvét - a nyilvánosságot csak törvény
korlátozhatja.
államigazgatási szervezettípusok közül az alkotmányban a minisztériumot mint
intézményt nevesíteni szükséges. A Kormány hatáskörébe tartozik az
államigazgatási szervezet-rendszer kialakítása.
5. fejezet. Az igazságszolgáltatás
fejezet elején az igazságszolgáltatás elveit kell meghatározni.
igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között szabályozott általános
elvek mellett - a következõk:
a bírói függetlenség elve;
az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt értve a
választott bíróságokat is);
a bíróság elõtti egyenlõség elve;
a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való jog;
a nyilvános tárgyaláshoz való jog;
a személyes meghallgatáshoz való jog;
a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;
a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;
a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);
a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott ügyekben és
módon;
a védõnek az a joga, hogy nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során
kifejtett véleménye miatt.
bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói hatalom önálló
hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy a bírósági szervezeti rendszer
felépítésérõl csak törvény rendelkezhet, mely az ügyek meghatározott
csoportjára külön bíróságok létesítését is elrendelheti. Ez utóbbi
felhatalmazás rendkívüli bíróság létesítésének elõírására nem terjedhet
ki.
alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet alakíthatnak.
alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és
összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.
bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy bíróval
szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a
kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.
bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására vonatkozó
rendelkezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése határozatlan
idõre szól, a felmentés - a bíró saját kérésére történõ felmentést ide
nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az elõírt életkor elérése,
illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás eseteire
korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.
bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák elmozdíthatatlansága. E
körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a bírákat - a fegyelmi
okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak az illetékes
bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben meghatározott
okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba helyezni.
A bíró - ha törvény kivételt nem tesz - csak beleegyezése esetén
helyezhetõ át más bíróságra.
alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt állapít meg,
amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály általános
jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a Legfelsõbb
Bíróság elnökét.
bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró más
közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,
politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá
tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ
tevékenységet nem végezhet.
bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak alkotmányban
való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön
fejezetben biztosítja a központi költségvetés.
d.) A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót
töltsön be. Elnökét az Országgyûlés - az országgyûlési képviselõk
kétharmadának szavazatával - a bírák közül választja meg hat évre,
elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki.
Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: az ügyészség üldözi a
tudomására jutott bûncselekményeket, továbbá a törvényben meghatározott
esetekben és módon fellép más jogszabálysértõ cselekményekkel és
mulasztásokkal szemben, valamint elõsegíti a jogszabálysértések
megelõzését.
ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a
bûncselekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági
eljárásban és felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége
felett. Polgári és közigazgatási ügyekben bekövetkezett jogsértés esetén,
ha az érintett jogainak védelmére nem képes, illetõleg kifejezett
törvényi rendelkezés alapján, a közérdek védelme érdekében bírósági
eljárást kezdeményez, fellép az eljárásban, illetõleg per- és
jogorvoslatot vesz igénybe, továbbá a hatáskörébe tartozó ügyekben
intézkedéseket tesz a jogszabálysértés megszüntetése, illetve annak
megelõzése érdekében.
f.) A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfõbb
ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az Országgyûlésnek
beszámolni, interpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyûlés választja meg. A legfõbb ügyész megbízatási
ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,
felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,
országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgármesterré
történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak
közügyektõl eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb
ügyész helyetteseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök
nevezi ki és szünteti meg megbízatásukat.
6. fejezet. A közpénzügyek
Az alkotmány rögzítse azt, hogy az Országgyûlés törvényben határozza meg az
államháztartás rendszerét, mûködésének és ellenõrzésének legfontosabb
szabályait.
kell az alkotmányban a központi költségvetés tartalmát és elfogadásának
eljárási szabályait. A közvetlen állami feladatként jelentkezõ
közkiadásokat évente a költségvetési törvényben kell meghatározni. A
Kormány törvényben elõírt határidõben köteles a költségvetésrõl
törvényjavaslatot benyújtani.
kell arról is, hogy mi történjék akkor, ha a költségvetési év kezdetéig az
Országgyûlés az éves költségvetési törvényt nem alkotta meg. Ebben az
esetben a Kormány köteles az átmeneti gazdálkodásról szóló
törvényjavaslatot az Országgyûlésnek benyújtani.
Az Országgyûlés ennek alapján olyan törvényt alkot, melyben felhatalmazza
a Kormányt a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Ez a
felhatalmazás azonban határozott idõre szól és legkésõbb az új
költségvetési törvény hatálybalépésével megszûnik.
az Országgyûlés nem hozott az átmeneti gazdálkodásról törvényt, vagy az
hatályát vesztette, és új törvény nem lépett hatályba, a Kormány jogosult
a költségvetési bevételek beszedésére a hatályos jogszabályok szerint, és
az elõzõ évi kiadási elõirányzatokon belül a kiadások idõarányos
teljesítésére.
költségvetési törvény végrehajtásáról (a zárszámadásról) a Kormány
törvényjavaslat benyújtása útján számol el. A törvény elfogadásáról
legkésõbb a költségvetési évet követõ év tizedik hónapja végéig az
Országgyûlésnek határoznia kell. A zárszámadásról szóló törvény fõbb
tartalmáról, elfogadásának és el nem fogadásának jogkövetkezményérõl az
alkotmányban rendelkezni kell. Ha az Országgyûlés nem fogadja el az
átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, továbbá a zárszámadási törvényt,
a Kormány köteles bizalmi szavazást kérni.
kell a közteherviselés elvét.
okból rögzíteni kell az alkotmányban, hogy az adó-, és más fizetési
kötelezettségek formáit, a fizetésre kötelezett alanyok körét, a fizetési
kötelezettségek alapját, mértékét, a mentességeket és kedvezményeket
törvény állapítja meg.
alkotmányban kell kimondani azt az elvet, hogy az állam köteles az adórendszer
kiszámíthatóságát biztosítani.
alkotmányban szabályozni kell a Magyar Nemzeti Bankot, annak jogállását, fõbb
feladatait és hatásköreit.
Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi
bankja. A jegybank független a Kormánytól.
ország pénzrendszerérõl az Országgyûlés törvényben rendelkezik. A jegybank
alapvetõ feladata a nemzeti fizetõeszköz belsõ és külsõ vásárlóerejének
védelme. A Magyar Nemzeti Bank kizárólagosan jogosult bankjegy- és érme
kibocsátásra.
Magyar Nemzeti Bank alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert,
szabályozza a pénzforgalmat. A Magyar Nemzeti Bank a devizagazdálkodás
központi szerve.
Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történõ kinevezését és beszámolási
kötelezettségét illetõen nem indokolt a változtatás, de a szabályokat ki
kell egészíteni a Bank alelnökeinek kinevezésére vonatkozó
rendelkezésekkel. A Bank elnökéhez a képviselõk kérdést intézhetnek. A
Bankra vonatkozó szabályokat továbbra is törvényben kell elhelyezni.
alkotmánynak tartalmaznia kell az Állami Számvevõszék jogállásáról,
feladatairól, hatáskörérõl és vezetõirõl szóló rendelkezéseket. Az Állami
Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerve, a
pénzügyi, gazdasági ellenõrzés általános hatáskörû és legfõbb szerve.
Ellenõrzési tevékenységét kizárólag törvényeknek alárendelten végzi.
Állami Számvevõszék feladatkörébe tartozzék, hogy törvényességi, célszerûségi
és eredményességi szempontból ellenõrizze az államháztartás
alrendszereinek mûködését, költségvetését, zárszámadását, az
államháztartás eszközeinek államháztartáson kívüli felhasználását, az
állami vagyon kezelését, el kell végeznie továbbá a törvénnyel
hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
Állami Számvevõszék az általa végzett ellenõrzésekrõl jelentésben tájékoztatja
az Országgyûlést. A jelentést az Állami Számvevõszék nyilvánosságra
hozza, az államtitkot tartalmazó részek kivételével.
Állami Számvevõszék elnökét és alelnökeit az Országgyûlés a képviselõk
kétharmadának szavazatával választja meg. Az alkotmányban kell
rendelkezni az elnök és az alelnökök megbízatási idejérõl: a jelenleg
törvényben meghatározott 12 évi idõtartamon nem szükséges változtatni. Ki
kell mondani továbbá, hogy az Állami Számvevõszék választott vezetõi nem
lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében nyilvános
közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.
Állami Számvevõszék részletes feladatait, szervezetének és mûködésének
alapelveit, a számvevõk jogállását, javadalmazását külön törvény
szabályozza.
7. fejezet. A katonai és a rendvédelmi szervek
alkotmány rendelkezzen a honvédelemrõl, a közrend és a közbiztonság
védelmérõl, valamint a katasztrófa-védelemrõl, és határozza meg mindhárom
feladat tartalmi elemeit. A felsorolt feladatokat ellátó szervezetek
közül az alkotmány nevesítve szabályozza a magyar honvédséget, a
határõrséget, a rendõrséget, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Az
egyéb rendvédelmi szervezetekrõl, ezek feladatairól és irányítási
viszonyairól törvény rendelkezzen.
magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme. Alapvetõ feladatán
túl - a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint - közremûködik
az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére
irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és
vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy
felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények elhárításában,
segítséget nyújt rendkívüli méretû elemi csapás és ipari szerencsétlenség
(katasztrófa) következményeinek felszámolásához.
magyar honvédség irányítására - ha nemzetközi szerzõdés másként nem
rendelkezik - törvényben meghatározott keretek között az Országgyûlés, a
köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és a Kormány kijelölt
tagja jogosult. A magyar honvédségrõl és a honvédelemrõl törvény
rendelkezik.
határõrség feladata a határõrizet, a határforgalom ellenõrzése és a
határrendészet.
rendõrség alapvetõ feladata a bûncselekmények megakadályozása és felderítése,
a közbiztonság és a belsõ rend védelme.
nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az ország függetlenségét és nemzeti
érdekeit veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati törekvések felderítése
és elhárítása, az alkotmányos rend ellen irányuló bûncselekmények
felderítése és megakadályozása, az ország érdekeit szolgáló bizalmas
értesülések megszerzése, értékelése és elemzése.
határõrséget, a rendõrséget és a nemzetbiztonsági szolgálatokat a Kormány
irányítja. A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét az Országgyûlés
folyamatosan ellenõrzi. A részletes szabályokat törvény állapítja meg.
b.) A magyar honvédség és a határõrség egységei - a hatályos nemzetközi
szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült Nemzetek
Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével -
csak az Országgyûlés elõzetes hozzájárulá-
sával léphetik át az államhatárt. Ugyanígy érvényes nemzetközi szerzõdés
eltérõ rendelkezése hiányában idegen fegyveres erõk az Országgyûlés
elõzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem vonulhatnak át, nem
használhatók fel és nem állomásozhatnak. Az Országgyûlés döntési
módozataiban célszerû differenciált szabályozást alkalmazni a magyar,
illetõleg a külföldi fegyveres csapat létszámától, alkalmazási céljától
függõen. Az alkotmány tegye lehetõvé, hogy törvényben meghatározott
nagyságrendû katonai erõ gyakorlat, kiképzés vagy egyéb, a hadseregek
közötti együttmûködést megvalósító más célból kormányengedéllyel - az
Országgyûlés egyidejû tájékoztatásával - átléphesse az országhatárt,
illetve hasonló nagyságrendû, felszerelésû, célú, idegen haderõ
Magyarország területére léphessen.
védelme minden magyar állampolgár joga és kötelezettsége.
állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségeit, és a katonai szolgálat
alól lelkiismereti és egyéb okból történõ felmentés rendjét törvény
szabályozza.
szabályozza az állampolgárok kötelességeit rendkívüli helyzetek esetén.
állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezetek a honvédelem érdekében meghatározott gazdasági magatartásra
és szolgáltatások nyújtására kötelezhetõk. A kötelezettségek azonban nem
jelenthetnek aránytalan terhet, és számukra a tulajdon alkotmányos
védelmével összhangban mind a jogvédelem, mind a kártalanítás intézményes
formáit meg kell teremteni.
állampolgárok a katonai és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományába
léphetnek. A hivatásos állomány számára különös magatartási és
felelõsségi szabályok állapíthatók meg. Egyebek mellett ki kell mondani,
hogy nem lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében
nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.
8. fejezet. Az önkormányzatok
hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint
a megye alakíthat helyi önkormányzatot. A község és a város helyi
önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani. Indokolt
azonban a fõváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának, valamint a
középszintû (területi) önkormányzat-alakítási jognak az újragondolása. A
változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkormányzati rendszer
továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó
munkálatok keretében indokolt elõkészíteni.
önkormányzáshoz való jogot a helyi polgárok kollektív jogaként kell
meghatározni, amely jogot a választópolgárok közössége választott
képviselõi útján, illetve közvetlenül, népszavazással gyakorolja. A helyi
választások és népszavazás részletes szabályait külön törvény állapítja
meg.
helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeiként meg kell jelölni:
a helyi önkormányzás tárgyköreit (a lakosság közszolgáltatásokkal való
ellátása; a közhatalom önkormányzati gyakorlása; az ezekhez
szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása);
a helyi önkormányzat önállóságát és alapvetõ viszonyát a Kormányhoz (a helyi
önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza és egyedi
ügyekben szabadon igazgatja önkormányzati feladat- és hatásköreit, a
Kormány segíti az önkormányzatokat és törvényességi ellenõrzést
gyakorol felettük), továbbá
az önkormányzati jogok demokratikus gyakorlását (a választott testületek
demokratikusan mûködnek, az önkormányzat biztosítja a helyi közösség
tagjainak a helyi közügyekben való részvételét).
alkotmányban különbséget kell tenni a kötelezõ és az önként vállalt feladatok
között is. A kötelezõ feladatok tekintetében az alábbi elvek
érvényesüljenek:
a kötelezõ feladat- és hatáskört törvény írhatja elõ, az ezekhez kapcsolódó
végrehajtási szabályokat kormányrendelet is tartalmazhatja;
a kötelezõ feladat- és hatáskör meghatározásával egyidejûleg biztosítani kell
az ezekhez szükséges finanszírozási feltételeket;
törvény elõírhatja a kötelezõ feladat- és hatáskör önkormányzati társulásban
való ellátását (körjegyzõség).
helyi közügyek ellátására általában az állampolgárokhoz legközelebb álló helyi
önkormányzatot kell kötelezni. A feladat csak akkor rendelhetõ át más
szervhez, ha ezt a közügy természete, az eredményesség és a gazdaságosság
követelménye indokolttá teszi. Ebben az esetben is biztosítani kell a
finanszírozás feltételeit.
helyi képviselõtestület, illetve a közgyûlés alapjogai - az adott tárgykört
szabályozó törvény keretei között - a következõk legyenek:
meghatározza szervezeti és mûködési rendjét;
gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ
jogokat;
megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét;
e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel vállalkozást folytathat,
amely nem veszélyeztetheti kötelezõ feladatainak ellátását;
meghatározza éves költségvetését és azzal önállóan gazdálkodik;
szabadon társulhat más önkormányzatokkal és érdekszövetségeket hozhat létre;
önkormányzati ügyekben rendeletet alkot és határozatot hoz, amelyet csak
jogszabálysértés esetén lehet felülvizsgálni;
a hatáskörrel rendelkezõ szervtõl tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményez-
het, véleményt nyilváníthat;
önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerõ címeket
alapíthat.
alkotmánynak garantálnia kell, hogy az önkormányzat hatáskörei és
jogosítványai bírói védelemben részesüljenek.
helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése a Kormány feladata. Az
ellenõrzést ellátó szervezetek, továbbá az ellenõrzés terjedelme,
tartalma és eszközei külön törvényben szabályozandók.
helyi önkormányzatok külsõ pénzügyi ellenõrzését az Állami Számvevõszék
végezze, a belsõ ellenõrzést az önkormányzatok maguk lássák el.
b.) A köztestületek közjogi jelentõsége indokolja, hogy ezt a jogintézményt
az alkotmány szabályozza. A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott
tagsággal rendelkezõ szervezet, amelyet törvény hoz létre. A köztestület
a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó
közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
c.) Az "Önkormányzatok" címû fejezetben kell szabályozni a nemzeti és etnikai
kisebbségek önkormányzatait is.
V. RÉSZ. RENDKÍVÜLI HELYZETEK
új alkotmányban a rendkívüli helyzetek három formáját, a védelmi helyzetet, a
szükséghelyzetet és a katasztrófahelyzetet kell szabályozni.
védelmi helyzeten belül megkülönböztetendõ:
a megelõzõ védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl megnyilvánuló súlyos
fenyegetettség, továbbá külsõ fegyveres csoport váratlan betörése
esetén áll elõ, illetõleg
a fegyveres védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl várható támadás
közvetlen veszélye esetén beáll, illetõleg a hadiállapot
kinyilvánításától, vagy valamely idegen hatalom támadásának
bekövetkezésétõl a háborús harci cselekmények befejezéséig tart.
megelõzõ védelmi helyzetet a Kormány állapítja meg, és rendeletben megelõzõ
védelmi állapotot hirdet ki. A Kormány jogosult - a köztársasági elnök
által jóváhagyott országvédelmi terv szerint - a várható támadással
arányos elõkészületi intézkedések haladéktalan megtételére. Az
Országgyûlés 15 napon belül dönt a Kormány által elrendelt intézkedések
jóváhagyásáról.
fegyveres védelmi helyzetet az Országgyûlés - akadályoztatása esetén a
köztársasági elnök - állapítja meg, és rendkívüli állapotot hirdet ki. A
rendkívüli állapot kihirdetése, továbbá megszûntnek nyilvánítása az
Országgyûlés hatáskörébe tartozik. A kihirdetéshez minõsített, a
megszûntnek nyilvánításhoz egyszerû többség szükséges. Ha az Országgyûlés
a rendkívüli állapot kihirdetésében akadályoztatva van, a döntést a
köztársasági elnök hozza meg; az akadályoztatás tényét elõzetesen az
Országgyûlés elnöke, a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke
együttesen állapítja meg.
rendkívüli állapot idején is megmarad a hatalmi ágak különválasztása, nem jön
létre több hatalmi ágat egyesítõ csúcsszerv. Az Országgyûlés, a
köztársasági elnök és a Kormány is ellátja a maga feladatait, azonban a
Kormány széles körû rendeletalkotási és intézkedési jogot kap: a
honvédelemmel, illetve a belsõ rend biztosításával kapcsolatosan - a
szükséges lépések megtétele érdekében - rendeleteiben eltérhet a
törvényektõl, valamint az alkotmány azon rendelkezéseitõl is, amelyektõl
való eltérést maga az alkotmány megenged. A Kormány a rendkívüli
állapottal összefüggõ hatásköreit szûkebb kabinet formájában is
gyakorolhatja.
Honvédelmi Tanács az Országgyûlés tagjaiból álló olyan testület, amely az
Országgyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ, meghatározott döntési
jogosítványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenõrzi a Kormány
rendkívüli állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az
esetben pedig, ha a rendkívüli állapot miatt az Országgyûlés nem hívható
össze, a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyûlés valamennyi
hatáskörét, de az alkotmányt és a minõsített többséggel meghozandó
törvényeket nem változtathatja meg, és a köztársasági elnököt sem
választhatja meg. A Honvédelmi Tanács javaslatára a köztársasági elnök
köteles az Országgyûlést összehívni. A Honvédelmi Tanácsban valamennyi
képviselõcsoport a parlamenti erõviszonyoknak megfelelõen képviselteti
magát. A Honvédelmi Tanács az országgyûlési ciklus idejére alakul meg, és
a rendkívüli állapot kihirdetésekor összeül. A Honvédelmi Tanács
összetételét és eljárási rendjét törvény szabályozza. A Honvédelmi Tanács
ülésein a Kormány tagjai és a köztársasági elnök részt vehetnek és
felszólalhatnak.
b.) A szükséghelyzet fogalma alatt azok a belsõ eredetû helyzetek értendõk,
amikor az állam alkotmányos rendje, mûködése, valamint a személy- és
vagyonbiztonság erõszakos cselekmények miatt súlyos veszélybe kerül.
Szükséghelyzetben a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell
megfelelõen alkalmazni.
katasztrófahelyzet fogalmát az alkotmány úgy határozza meg, hogy ezek olyan
társadalmi (pl. migrációs), technikai, természeti eredetû események által
elõidézett, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan sértõ vagy
veszélyeztetõ helyzetek, amikor az adott események elhárítása az
általános mûködés rendjében nem lehetséges, és felszámolásuk központi
vagy területi szintû közvetlen állami irányítást tesz szükségessé.
katasztrófahelyzetet a Kormány állapítja meg, és a katasztrófa-állapot
rendeleti kihirdetésével egyidejûleg az általa megjelölt közigazgatási
területet katasztrófasújtotta területté nyilvánítja.
Kormány rendeleti úton jogszabályoktól eltérõ intézkedéseket vezethet be,
elrendelheti a magyar honvédség kijelölt részeinek igénybevételét.
d.) A rendkívüli helyzetekben alkalmazandó szabályokat, az egyes állami
szervekre ilyen helyzetekben irányadó speciális hatásköri
rendelkezéseket, a bevezethetõ rendkívüli intézkedéseket, az alkotmányos
alapjogok korlátozásának pontos tartalmát minõsített többséggel
elfogadandó törvény szabályozza.
e.) Az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekben is folytatja mûködését,
egyes hatásköreire azonban speciális rendelkezéseket indokolt elõírni:
az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekkel összefüggésben hozott
jogszabályokat - az alábbi említett eset kivételével - a rendkívüli
helyzet fennállása alatt nem, hanem csak utólag vizsgálhatja és
utólag állapíthatja meg az alkotmányellenességet;
ha a meghozott jogszabály olyan alkotmányos alapjogot sért vagy korlátoz,
amely még rendkívüli helyzetekben sem korlátozható, illetõleg a
korlátozás alkotmányos feltételei nem állnak fenn, az
Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzet fennállása alatt is
vizsgálhatja a jogszabály alkotmányosságát és az alkotmányellenes
rendelkezést azonnal megsemmisítheti.
VI. RÉSZ. ALKOTMÁNYVÉDELEM
1. fejezet. Az Alkotmánybíróság
Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét az alkotmányban kell
meghatározni. Az Alkotmánybíróság alapvetõ feladata az alkotmány
rendelkezéseinek megvalósulása feletti õrködés.
Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed:
a törvény kihirdetése elõtti alkotmányossági vizsgálatra az Országgyûlés által
már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében;
a jogszabályok kihirdetése utáni alkotmányossági vizsgálatra;
a nemzetközi szerzõdések alkotmányossági vizsgálatára ezek megkötése elõtt;
a hazai jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára;
az alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére;
a jogalkotói kötelezettség elmulasztásával megvalósuló alkotmányellenesség
megállapítására;
az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával elszenvedett jogsérelem esetén
az állampolgárok által benyújtott alkotmányos panasz elbírálására;
az állami szervek közötti hatásköri viták - kivéve a bíróságokat érintõ
hatásköri vitákat - eldöntésére;
a köztársasági elnök jogi felelõsségének megállapítására;
a népszavazási kezdeményezés, illetõleg a népszavazás alkotmányosságának
elbírálására.
egyes ügycsoportokban az indítványozók körét a hatáskörök mellé rendelve kell
meghatározni, úgy, hogy az indítványozók köre az ésszerû határok között
maradjon.
Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban két alapvetõ szabályt kell az
alkotmányban kimondani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság határozatai
mindenkire kötelezõek. Másrészt viszont hangsúlyozni kell az
Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét azzal is, hogy feladata
alkotmányos jogviták eldöntése. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok
megsemmisítésére irányuló joga nem jelentheti azt, hogy a jogszabály
egyes rendelkezéseinek tartalmát megváltoztathatja.
az alkotmányban rögzíteni, hogy a bíróságok döntései felett - az alkotmányos
panaszt kivéve - az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati joga.
alkotmánynak tartalmaznia kell az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó
legfontosabb szabályokat. Így:
meg kell határozni, milyen ügyekben dönt a teljes ülés és milyen ügyekben
háromtagú tanács;
szabályozni kell a teljes ülés határozatképességét;
rögzíteni kell, hogy az Alkotmánybíróság csak az erre jogosultak indítványára
jár el, hivatalból nem;
szabályozni kell az indítványozók és a jogalkotók jogosítványait.
eljárás részletes szabályait az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza.
Alkotmánybíróság létszámát, a bírák jelölését és választását, a bírák
jogállását az alkotmányban a jelenleg hatályos szövegnek megfelelõen kell
szabályozni, de a részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló
törvényben kell elhelyezni.
alkotmánybíróvá választás feltételeinek alapjait az alkotmányban kell
rögzíteni éppúgy, mint az alkotmánybírák függetlenségének és
elmozdíthatatlanságának elvét is. A megválasztás elõfeltételeinek
részletezése az Alkotmánybíróságról szóló törvényben helyezendõ el, az
alkotmányban csak a legfontosabb garanciális szabályokat kell
meghatározni. Az alkotmányban kell azonban rendelkezni az
Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának idõtartamáról és
újjáválaszthatóságuk tilalmáról. A megbízatás jelenlegi kilencéves
idõtartama nem csökkenthetõ, indokolt lehet azonban a megbízatási idõ
mérsékelt növelése. Ugyancsak garanciális okokból (ha nem is részletesen)
meghatározandók az alkotmányban az alkotmánybírói minõség megszûnésének
esetei is.
alkotmány rendelkezzen az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának
szabályáról. A bírák maguk válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét és
alelnökét.
alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen minden más politikai, állami,
társadalmi vagy gazdasági tisztséggel vagy megbízatással; az
alkotmánybíró csak szerzõi jogvédelem alá tartozó, illetve tudományos és
oktató tevékenységet folytathat, minden egyéb jövedelemszerzõ tevékenység
tilos számára.
2. fejezet. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosai
alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról,
általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési
biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyûlési
biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg
hat évre, a képviselõk kétharmadának szavazatával. Az országgyûlési
biztosok egy alkalommal újraválaszthatók.
országgyûlési biztosok feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban
tudomásukra jutott visszásságok megvizsgálása, kivizsgáltatása, és
orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.
Az országgyûlési biztosok tevékenységükrõl évente beszámolnak az
Országgyûlésnek. Az éves jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az
országgyûlési biztosokhoz bárki fordulhat panaszával. Az országgyûlési
biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben nincs jogorvoslati út
vagy azt már kimerítették.
3. fejezet. Az alkotmány megváltoztatása
alkotmányozás során abból kell kiindulni, hogy az elõkészítés alatt lévõ új
alkotmány a jelenlegi szabályok szerint kerül megalkotásra, tehát az
Országgyûlés tagjai kétharmados többségével fogadja el, majd azt
népszavazásnak kell megerõsítenie.
új alkotmány módosításához a mostanihoz képest szigorúbb feltételeket kell
elõírni.
VII. RÉSZ
ZÁRÓ- ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
alkotmány tartalmazzon megfelelõ átmeneti rendelkezéseket a jogbiztonság
érdekében. Az új alkotmány kihirdetésére és hatálybalépésére a
népszavazással történõ megerõsítést követõen kerülhet sor. A
népszavazásra bocsátás módjáról és idõpontjáról külön kell rendelkezni.
új alkotmány hatálybalépése nem szûnteti meg egyetlen, a korábbi alkotmány
alapján megválasztott vagy kinevezett tisztségviselõ megbízatását sem.