1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
Új változat a T/2458/490..
számon kiadott egységes
javaslat helyett
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosítására T/2458.. számon benyújtott
törvényjavaslat zárószavazásához
Elôadó: Dr. Magyar Bálint
Budapest, 1996. július
1996. évi ...... törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosításáról
1. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2.
§-ának (1) bekezdése a következô harmadik mondattal egészül ki:
"Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak
szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben."
2. §
(1) A Kt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a helyi
kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar
Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar
Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkezô gazdálkodó
szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes
személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát -
jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. "
(2)A Kt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"E törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést
és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítô pedagógiai szakszolgálatok
igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképzô
iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás."
3. §
(1) A Kt. 4. §-ának (1) bekezdése a következô második mondattal egészül
ki:
"A szülô ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelôen gyakorolja, oly
módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és
vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétôl
függôen - figyelembe veszi."
(2) A Kt. 4. §-ának (2) bekezdése a következô harmadik mondattal
egészül ki:
"Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési,
illetve pedagógiai programja, mûködése, tevékenysége és irányítása vallási és
világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti
kérdésekben semlegesnek kell maradnia."
(3) A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben
lehetôvé kell tenni, hogy a gyermek, illetôleg a tanuló az egyházi jogi
személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az
egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülôk, iskolákban és
kollégiumban a tanulók és a szülôk igénye szerint szervezheti. A hit- és
vallásoktatás az óvodában a nevelési idôn kívül, az iskolában pedig oly módon
szervezhetô, hogy alkalmazkodjon a kötelezô tanórai foglalkozások rendjéhez. A
hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és
ellenôrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggô igazgatási cselekmények
végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés
megszervezése, elômeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a
foglalkozások ellenôrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a
kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre
álló eszközökbôl - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges
tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerû használatát,
valamint a jelentkezéshez és mûködéshez szükséges feltételeket."
(4) A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény
fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben
megállapított mértékû költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat
vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítô anyagi támogatást adhat,
ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e
törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi
önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a
fenntartónak az iskolai rendszerû szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához
abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett. "
(5) A Kt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(7) A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból,
így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti,
etnikai hovatartozása politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy
társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora,
cselekvôképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb
helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján."
4. §
A Kt. 5. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi
nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A
nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján
- anyanyelvükön, illetôleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven
részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve
kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás - részben vagy egészben - más
nyelven is folyhat."
5. §
A Kt. 6. §-a (1) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint -
minden gyermek tanköteles."
6. §
A Kt. 8. §-a elôtt található alcím, valamint a Kt. 8. §-a helyébe a
következô alcím, illetve 8. § lép:
"A nevelô és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere
és az állami vizsgák rendszere
8. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelô és oktató munka
pedagógiai szakaszai:
a) az óvodai nevelés pedagógiai szakasza,
b) az iskolai oktatás általános mûveltséget megalapozó pedagógiai
szakasza,
c) az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítô pedagógiai
szakasza.
(2) Az óvodai nevelés pedagógiai szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés
országos alap-programja határozza meg. Az Óvodai nevelés országos alap-
programja e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának
(1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban
készül.
(3) Az óvodai nevelô munka az Óvodai nevelés országos alap-programjára
épülô óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alap-
programját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alap-programjának a
Kormány részére történô benyújtása elôtt be kell szerezni az Országos
Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintô
kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a
Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
(4) Az iskolai oktatás általános mûveltséget megalapozó pedagógiai
szakasza az elsô évolyamon kezdôdik és a tizenkettedik, az e törvényben
meghatározott feltételek esetén a tizenharmadik évfolyam végéig tart.
(5) Az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban az iskolai
nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a
Nemzeti alaptanterv, továbbá az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga
vizsgakövetelményei biztosítják.
(6) A Nemzeti alaptanterv határozza meg az iskolai oktatás elsô-tízedik
évfolyamán folyó nevelô és oktató munka kötelezô és közös követelményeit e
törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3)
bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.
(7) A Nemzeti alaptanterv az elsô-tizedik évfolyamon folyó nevelô és
oktató munka kötelezô és közös követelményeit mûveltségi területekre osztva
határozza meg.
(8) A Nemzeti alaptanterv a mûveltségi területek szerinti
követelményeket a negyedik, hatodik, nyolcadik és a tizedik évfolyam végére
határozza meg. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza továbbá
a) a nemzeti- és etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás,
b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók
iskolai nevelése és oktatása
sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.
(9) Az iskolában a nevelô és oktató munka - az iskolai pedagógiai
program részét alkotó - helyi tanterv alapján folyik. A helyi tanterv
a) az elsô évfolyamon kezdôdô és a tízedik évfolyam végéig tartó
szakaszban a Nemzeti alaptanterv és az alapmûveltségi vizsga,
b) a tizenegyedik évfolyamon kezdôdô és az érettségi vizsga
vizsgaidôszakáig tartó szakaszban pedig az érettségi vizsga
követelményeire épül.
(10) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv
Kormány részére történô benyújtása elôtt be kell szerezni az Országos
Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és
oktatást érintô kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését,
továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
(11) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda,
iskolai nevelést és oktatást végzô iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat
azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az
iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai
kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség
iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket a mûvelôdési és közoktatási
miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos
Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után.
(12) A két tanítási nyelvû iskolákban az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az
iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvében
foglaltakat is.
(13) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint
nevelését és oktatását végzô iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal
az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai
helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai
nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának
tantervi irányelvét is. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének
irányelvében, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi
irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai
nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.
(14) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben folyó nevelô és oktató
munka tekintetében az (1)-(8) és a (10)-(11) bekezdésben foglaltak nem
alkalmazhatók. Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a (9) bekezdésben
foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv a
mûvelôdési és közoktatási miniszter által - mûvészeti áganként - kiadott
Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A
mûvészeti ágak a következôk: zenemûvészet, táncmûvészet, képzô-iparmûvészet,
színmûvészet-bábmûvészet mûvészeti ág.
(15) A mûvelôdési és közoktatási miniszter a (12)-(14) bekezdésben
szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács
javaslatára, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.
(16) A szakképesítés megszerzésére felkészítô pedagógiai szakaszban -
jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon -a nevelô és oktató
munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján
folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a
továbbiakban: központi program, (tanterv)] kiadásáról a szakképzési törvény
rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - a
mûvelôdési és közoktatási miniszter egyetértésével - szakmai elôkészítô
ismeretek is."
7. §
A Kt. 9. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"9. § (1) Az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga,
melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi
vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az alapmûveltségi vizsga
központi vizsgakövetelményei a Nemzeti alaptantervre épülnek. Az érettségi
vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat általános
követelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga általános
követelményei tartalmazzák az iskolai oktatás tizenegy-tizenkettedik
évfolyamán folyó nevelô és oktató munka kötelezô és közös tantárgyi
követelményeit is. Az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi
vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a
helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel
egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése,
az értékelési módszerek meghatározása az állam feladata. A vizsgát - ha az
érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola
szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság
elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének
fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti,
etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a
vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli
dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.
(2) Az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére,
lebonyolítására, a vizsgatantárgyak általános követelményeire, a vizsgázók
teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó
rendelkezéseket az alapmûveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga
vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata
határozza meg azokat a tantárgyakat, amelyeket a tizenegyedik évfolyamtól
kezdôdôen az iskolában tanítani kell. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát
a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a
Kormány részére történô benyújtása elôtt be kell szerezni az Országos
Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást
érintô kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a
Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
(3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az
iskolában, amelyben a vizsgára történô jelentkezéshez szükséges tanulmányait
befejezte - a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után
alapmûveltségi vizsgát, - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem
rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a
tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát
tehet.
(4) A tanuló az alapmûveltségi vizsgát, illetôleg az érettségi vizsgát
tanulói jogviszonyának megszûnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására
jogosult iskolában, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában
meghatározott - vizsgabizottságot mûködtetô - közoktatási intézményben
leteheti, a vizsga idôpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint.
(5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelezô és választható tantárgyakból
ad számot tudásáról. Kötelezô tantárgyak a következôk: magyar nyelv és
irodalom, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevôk számára emellett
anyanyelv és irodalom, történelem, továbbá - ha jogszabály másképp nem
rendelkezik - matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban
résztvevôk kivételével - idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból
kétféle, eltérô szintû követelmények alapján tehetô vizsga.
(6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a
vizsgakövetelmények nem változtak - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -,
azokból az ismeretekbôl, amelyekbôl már számot adott a tudásáról, nem kell
újból vizsgáznia.
(7) Az alapmûveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az
általános mûveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek
elsajátítását tanúsítja. Az alapmûveltségi vizsga letételérôl kiállított
bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való
bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására
jogosít.
(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a
felsôoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsôoktatási
intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint
szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység
folytatására jogosít. Az érettségi vizsga évében a felsôoktatási intézmény nem
írhat elô írásbeli felvételi vizsgát a jelentkezônek abból a vizsgatárgyból,
amelybôl az a magasabb szintû követelmények alapján tett érettségi vizsgát. A
jelentkezô kérheti, hogy részt vehessen a felvételi vizsgán.
(9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések
megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés
utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6)
bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói
jogviszony megszûnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga
letételének lehetôségérôl, a szakmai vizsga megszervezésérôl, a szakképesítést
tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok
rendelkeznek.
(10) Az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga
vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzôt
használ."
8. §
A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô e)-f) ponttal egészül ki:
[A gyermeknek, tanulónak joga, hogy]
"d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye
igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami,
illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban
vegyen részt,
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad
kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát,
családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a
kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat
másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és
társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét,
illetve a mûvelôdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek
megteremtését, fenntartását,
f) állapotának, személyes adottságának megfelelô megkülönböztetett
ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban -
részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat
intézményéhez forduljon segítségért."
9. §
(1) A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép
[A tanuló joga különösen, hogy]
"e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz,
tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,"
(2) A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következô h)-n) ponttal egészül ki, s
egyidejûleg a jelenlegi h)-m) pont jelölése o)-u) pontra változik:
[A tanuló joga különösen, hogy]
"g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt
nyilvánítson minden kérdésrôl, az ôt nevelô és oktató pedagógus munkájáról; az
iskola, kollégium mûködésérôl, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és
tanulmányait érintô kérdésekrôl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá
kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetôihez, pedagógusaihoz, az
iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésôbb a megkereséstôl
számított harminc napon belül - az iskolaszéktôl, kollégiumi széktôl a
harmincadik napot követô elsô ülésén - érdemi választ kapjon;
h) vallási, világnézeti vagy más meggyôzôdését, nemzeti vagy etnikai
önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy
e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát,
és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát
tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak
ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt
létesítsen;
k) a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon folytatott tanulmányai során -
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között -
megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre
lehetôség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust;
l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint -
eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;
m) személyesen vagy képviselôi útján - jogszabályban meghatározottak
szerint - részt vegyen az érdekeit érintô döntések meghozatalában, a nevelési-
oktatási intézmény irányításában;
n) a szakképzés kivételével magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a
tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését."
(3) A Kt. 11. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô harmadik-negyedik
mondattal egészül ki:
"A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve
104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-
(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a
gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a
munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) -
jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a
tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezôjét, munkaviszonyon a tanulói
jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni."
(4) A Kt. 11. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Nagykorú és cselekvôképes tanuló esetén e törvénynek a szülô jogaira
és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény
vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülô, a szülôi szervezet
(közösség) vagy a szülôk képviselôje részére jogot vagy kötelezettséget
állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek
teljesítése a tanulót, - az iskolaszékbe történô delegálás kivételével - a
diákönkormányzatot, a tanulók képviselôjét illeti meg, illetve terheli. Ha a
nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülôvel közös
háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony
megszûnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a
fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekrôl a szülôt is
értesíteni kell.
(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket
rendeltetésüknek megfelelôen kell gyakorolni, illetôleg teljesíteni. A jogok
rendeltetésszerû gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki
és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthetô
rendeltetésszerûnek, ha az az e törvényben és a szakképzésrôl szóló
törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban
biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetôségek korlátozására,
a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul
vagy erre vezet. A rendeltetés ellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell
szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a
szakképzésrôl szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni
kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem
tisztázható megnyugtatóan."
10. §
(1) A Kt. 12. §-ának c)-d) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A tanuló kötelessége különösen, hogy]
"c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a
kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához,
kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés
rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak elôírásait,
d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és
alkalmazza az egészségét és biztonságát védô ismereteket, továbbá
haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más
alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait
vagy másokat veszélyeztetô állapotot, tevékenységet, illetve balesetet
észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetôvé teszi -, ha megsérült,"
(2) A Kt. 12. §-ának f) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A tanuló kötelessége különösen, hogy]
"f) az iskola, kollégium vezetôi, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai
emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa."
11. §
A Kt. 13-14. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"13. §
(1) A szülôt megilleti a nevelési, illetôleg nevelési-oktatási intézmény
szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad
megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek,
érdeklôdésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyôzôdésének, nemzeti
vagy etnikai hovatartozásának megfelelôen választhat óvodát, iskolát,
kollégiumot.
(2) A szülôk joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem
önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e
törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati
óvodát , iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülô joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és
tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és
tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú
módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-
oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetôvé tegyék.
(4) A szülô (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják
gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek
gyakorlását, - a gyermek érettségének megfelelôen, - a szülô irányíthatja.
Attól az évtôl kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri - ha
nem cselekvôképtelen -, a szülô az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen
gyakorolhatja.
(5) A szülô joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási
helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga
vagy évfolyam ismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem
mûködik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai
nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más
fogyatékos gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a
polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez,
iskolai neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket a településen
megteremtsék.
14. §
(1) A szülô joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai
programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlôdésérôl, magaviseletérôl, tanulmányi elômenetelérôl
rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat,
segítséget kapjon,
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetôje, a
nevelôtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus
megvizsgálja, és arra a megkereséstôl számított harminc napon belül az
óvodaszéktôl, iskolaszéktôl, kollégiumi széktôl legkésôbb a harmincadik napot
követô elsô ülésen érdemi választ kapjon,
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett
kérje, hogy gyermeke a nem kötelezô foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve
ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetôje vagy a pedagógus
hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását,
és részt vegyen a szülôi képviselôk megválasztásában, mint választó és mint
megválasztható személy,
g) kezdeményezze szülôi szervezet (közösség) létrehozását, és
közremûködjön annak tevékenységében,
h) személyesen vagy képviselôi útján - jogszabályban meghatározottak
szerint - részt vegyen az érdekeit érintô döntések meghozatalában, a nevelési-
oktatási intézmény irányításában.
(2) A szülô kötelessége különösen, hogy
a) biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra
felkészítô foglalkozáson való részvételét, tankötelezettségének vagy képzési
kötelezettségének teljesítését,
b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése
érdekében,
c) megtegyen minden tôle elvárhatót gyermeke fejlôdéséért,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó
pedagógusokkal,
e) elôsegítse gyermekének a közösségbe történô beilleszkedését, az
iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak
elsajátítását."
12. §
(1) A Kt. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) Nevelô és oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás,
kollégiumi nevelés, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel,
tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus munkakörben
- az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve
munkaviszonyban - látható el. Pedagógus munkakörben az e törvényben, illetve
más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezô
személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus munkakör
ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem
létesíthetô. A pedagógusok tevékenységét szakértôk és szaktanácsadók segítik.
(2) A pedagógiai szakszolgálatokat és pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokat - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szakirányú
felsôfokú végzettségû szakember végzi."
(2) A Kt. 15. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetôk, pedagógusok,
valamint a nevelô és oktató munkát segítôk körét e törvény 1. számú melléklete
határozza meg."
13. §
A Kt. 17. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következô (6)-(9) bekezdéssel egyészül ki, és a jelenlegi
(6)-(7) bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre változik:
"(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben
pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott
felsôfokú iskolai (egyetemi vagy fôiskolai szintû) végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelô felsôfokú iskolai végzettségek és
szakképzettségek a következôk:
a) óvodában óvodapedagógusi;
b) az iskolai oktatás elsô-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-
tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói
végzettség együtt: konduktor), ha az iskolában a helyi tantervben foglaltak
alapján meghatározott mûveltségi területen emelt szintû oktatás folyik, a
mûvészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és
irodalom, a testnevelés és sport mûveltségi területek tantárgyaihoz tanítói
vagy tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak, illetve -
a Nemzeti alaptantervben meghatározott - mûveltségi területnek megfelelô
szakos tanári, és a mûveltségi területnek megfelelô képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola
kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak, illetve - a Nemzeti
alaptantervben meghatározott - mûveltségi területnek megfelelô szakos tanári;
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdôdôen a tantárgynak,
illetve - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - mûveltségi
területnek megfelelô szakos egyetemi szintû tanári vagy készségtárgyak esetén
a tantárgynak, mûveltségi területnek megfelelô tanári;
f) szakközépiskolában a szakmai elôkészítô ismereteket oktató
pedagógusnak
- a kilencedik-tizedik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelô
tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelô
felsôfokú ,
- a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a képzés szakirányának
megfelelô egyetemi szintû tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés
szakirányának megfelelô fôiskolai szintû tanári vagy a képzés szakirányának
megfelelô felsôfokú,
g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyat oktató pedagógusnak
a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû tanári, ilyen tanárképzés
hiányában a képzés szakirányának megfelelô fôiskolai szintû tanári vagy a
képzés szakirányának megfelelô felsôfokú,
h) szakiskolában a szakmai elméleti és a szakmai elôkészítô tantárgyat
oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelô tanári, ilyen tanárképzés
hiányában a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú,
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végzô
pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást elôkészítô, illetve segítô
elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának
megfelelô tanári vagy a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú,
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak,
kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelô, a b)-f) pontban felsorolt vagy
szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve
nevelôtanár szakos;
k) alapfokú mûvészetoktatási intézményben, mûvészeti
szakközépiskolában, szakiskolában a mûvészeti szakmai tantárgyakat oktató
pedagógusnak a mûvészeti tárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben
meghatározott - mûveltségi területnek megfelelô tanári vagy a mûvészeti
területnek megfelelô felsôfokú iskolai; mûvészeti szakközépiskolában - ha van
a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû képzés - a tizenegyedik
évfolyamtól egyetemi szintû tanári, illetve a mûvészeti területnek megfelelô
egyetemi szintû;
l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás
megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban
felsorolt;
m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában,
kollégiumban pedagógus munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j)
pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros
végzettség és szakképzettség.
(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki
nyelvtanári végzettséggel rendelkezik.
(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés
nyelve a nemzeti vagy az etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv,
az adott nyelven folyó nevelô és oktató munkához pedagógus munkakörben - a
nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi-tanítói oklevéllel
rendelkezik, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsôfokú iskolai végzettséggel és
szakképzettséggel és az iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés
nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkezik.
(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai
szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel vagy pszichológus és
pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(5) A munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség
megszerzését igazoló okirat kiállításától számított tizedik év eltelte után a
pedagógus-munkakörben való foglalkoztatás feltétele - az (1)-(4) bekezdésben
elôírt felsôfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett - felsôoktatási
(egyetemi vagy fôiskolai szintû) szakirányú továbbképzésben a pedagógus
szakvizsga (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) letétele.
(6) A pedagógus-szakvizsga megszerzése nem alkalmazási feltétel az óraadó
tanárnak, továbbá a szakmai elôkészítô, a szakmai elméleti tantárgyat oktató,
a gyakorlati képzést végzô, a munkábaállást elôkészítô, illetve segítô
elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak, amennyiben szakirányú
tanárképzés hiányában a munkakör betöltésére a képzés szakirányának megfelelô
felsôfokú iskolai végzettség és szakképesítés jogosít.
(7) A pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséget és
szakképzettséget tanúsító oklevél kiállításától számított tizedik év eltelte
után - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem foglalkoztatható
pedagógus-munkakörben az, aki nem rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A
pedagógus munkaviszonyát, illetve közalkalmazotti jogviszonyát az Mt. 89. §-
ának (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján
meg kell szüntetni.
(8) A pedagógust, ha nem rendelkezik legalább öt év pedagógus-
munkakörben szerzett gyakorlattal vagy pedagógus-szakvizsgával, a munkáltató
csak abban az esetben alkalmazhatja határozatlan idôre, ha egy évre szóló
munkaszerzôdés, közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történô
foglalkoztatás során meggyôzôdött szakmai alkalmasságáról.
(9) Pedagógusképzô felsôoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai
gyakorlati képzésének vezetésére vagy pedagógusok továbbképzésére vezetô
tanári, (gyakorlatvezetô óvónôi, tanítói) továbbá szaktanácsadói megbízást az
kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsôfokú iskolai
végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a
nevelô-oktató munkában eltöltött legalább öt éves szakmai gyakorlata van."
14. §
(1) A Kt. 18. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetôi megbízás feltétele:]
"a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör
betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsôfokú
iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga,
középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintû tanári
végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;
b) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel -
pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;"
(2) A Kt. 18. §-a (2) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés
és oktatás kizárólag nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven folyik, vagy a
tanulók több mint fele két nyelven - nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven
és magyarul - tanul, vezetôi megbízást az kaphat, aki - az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl - rendelkezik az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feltételekkel. "
(3) A Kt. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû
tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés
szakirányának megfelelô egyetemi szintû végzettséggel és szakképzettséggel és
pedagógus-szakvizsgával vagy felsôoktatási (egyetemi vagy fôiskolai szintû)
szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetôi szakképzettséggel
rendelkezik. "
(4) A Kt. 18. §-ának (5) bekezdése a következô harmadik mondattal
egészül ki:
"A szakmai gyakorlat idôtartamába nem számítható be a pedagógus-
munkakörben eltöltött idô, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a
munkakörre megállapított heti kötelezô óraszám huszonöt százalékát."
(5) A Kt. 18. §-a (6) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:
"(6) Az intézményvezetôi megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható
a) a tanügyirányítási munkakörben,
b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat
ellátását nyújtó munkakörben,
c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati
képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetôi munkakörben,
d) mûvészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú
mûvészetoktatási intézményben a képzés szakirányának megfelelô mûvészeti
pályán
eltöltött idô is, ha a pályázó rendelkezik legalább - nevelési-oktatási
intézményben szerzett - három év pedagógus-munkakörben eltöltött idôvel. A d)
pontban foglaltak esetén elfogadható a felsôoktatási intézményben oktatói
munkakörben eltöltött idô is."
15. §
A Kt. 19. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
" 19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog,
hogy
a/ a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a
tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,
b) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének
kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,
taneszközöket,
c) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és
értékrendje szerint végezze nevelô, illetve nevelô és oktató munkáját,
anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket,
tanulót,
d/ irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,
e/ minôsítse a tanulók teljesítményét,
f/ hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,
g/ a nevelôtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény
foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében,
gyakorolja a nevelôtestület tagjait megilletô jogokat,
h/ szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel
útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos
kutatómunkában,
i/ szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt
vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek
munkájában,
j/ személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi
jogait tiszteletben tartsák, nevelõi, oktatói tevékenységét értékeljék és
elismerjék.
(2) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus
munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus munkakörbôl helyeztek
nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi
önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító
termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas
esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az
okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe
venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által
biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-
nyomtatvány elôállításához és forgalmazásához a mûvelôdési és közoktatási
miniszter engedélye szükséges.
(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus
munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban
meghatározottak szerint - évenként, az év elsô munkanapján érvényes kötelezô
legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százalékának megfelelô hozzájárulást
vegyen igénybe pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat,
elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.
(4) A pedagógus alapvetô feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése,
tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelõ és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és
többoldalúan közvetítse,
b) nevelô és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek,
tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlôdésének ütemét, szociokulturális
helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló
képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva
hátrányos helyzetben lévô gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük
megôrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról
meggyôzôdjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved,
vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,
d) közremûködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a
gyermek, tanuló fejlôdését veszélyeztetô körülmények megelôzésében,
feltárásában, megszüntetésében,
e/ a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,
f/ a szülôket és a tanulókat az ôket érintô kérdésekrôl rendszeresen
tájékoztassa, a szülôt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy
fejlõdésének elõsegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
g/ a szülõ és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.
(5) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban
meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt
vevô, tanulmányait sikeresen befejezô pedagógust - jogszabályban
meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethetô
- az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdésének d)
pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve
közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett
részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben
részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb
jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét
évben."
16. §
(1) A Kt. 20. §-ának e)-f) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A közoktatatás nevelô, valamint nevelô és oktató intézményei:]
"e) alapfokú mûvészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont
alattiak együtt: iskola],
f) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,"
(2) A Kt. 20. §-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
§ jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság
típusának megfelelôen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola,
speciális szakiskola, készségfejlesztô speciális szakiskola, kollégium."
17. §
A Kt. 22. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) A közoktatási intézmény több különbözô típusú közoktatási intézmény
feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. §
alattiak együtt: közoktatási intézmény).
(4) Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel
e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható
össze."
18. §
A Kt. 23. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"23. §. A mûvelôdési és közoktatási miniszter a 20-22. §-ban
meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve
alapítását is engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési
törvény elôírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program
alapján nevelô és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek
nem célja, hogy a tanulót felkészítse az alapmûveltségi vizsgára, illetve az
érettségi vizsgára. Középiskola részére csak akkor engedélyezhetô, hogy a
tanulót ne készítse fel az alapmûveltségi vizsgára, ha érettségi vizsgára sem
készít fel. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával,
tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel
kapcsolatos programot. Ha az iskola nem készít fel az alapmûveltségi vizsgára,
illetve az érettségi vizsgára, e törvény 8. §-ának (5)-(9) bekezdésében, 9. §-
ának (1)-(3) bekezdésében, 46. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni."
19. §
(1) A Kt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben,
amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év elsô napjától
kezdôdôen óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítô
foglalkozáson köteles részt venni."
(2) A Kt. 24. §-a a következô (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda
a szülôk igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek
napközbeni ellátásával összefüggô feladatainak. Az e törvényben meghatározott
óvodai feladatok ellátásához igénybe vehetô heti idôkeret ötven óra, melyet
indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggô
feladatokhoz szükséges idôvel."
20. §
(1) A Kt. 25. §-ának (4) bekezdése a következô második és harmadik
mondattal egészül ki:
"A tizedik évfolyam sikeres elvégzésérôl kiállított bizonyítvány -
iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az
alapfokú iskolai végzettség alapmûveltségi vizsgára történô jelentkezésre
jogosít."
(2) A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az iskolai rendszerû szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) -
jogszabályban meghatározottak szerint - a tankötelezettség megszûnése után, az
alapfokú iskolai végzettség megszerzését követôen, az alapmûveltségi vizsga
letételét követôen, a középiskola érettségi vizsgára felkészítô utolsó
évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követôen készíthet fel
szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló
életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a mûvészeti
szakmai vizsgára történô felkészítés esetén nem kell alkalmazni.
(6) A szakképzésben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai
évfolyamok számozása egytôl kezdôdik és tört jel alkalmazásával kiegészül a
(3) bekezdés alapján soron következô sorszámmal. (a továbbiakban: szakképzési
évfolyam). A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az állam
által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen
iskolai, szakmai elôképzettséggel kezdhetôk meg, továbbá, hogy az (5)
bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdôdhet a szakképzés, valamint a
szakképzési évfolyamok számát."
21. §
A Kt. 26. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"26. § (1) Az általános iskolának - a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - nyolc évfolyama van.
(2) Nyolcnál több - legfeljebb tíz - évfolyammal mûködhet az általános
iskola, ha a középtávú beiskolázási terv (88. § (2) bek.) elôrejelzése alapján
a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetôk
meg.
(3) Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mûködhet az általános iskola
akkor, ha a középtávú beiskolázási terv (88. § (2) bek.) elôrejelzése alapján
a tanulólétszám nem teszi lehetôvé a hiányzó évfolyam indítását, feltéve, hogy
a helyi önkormányzat a feladatellátási kötelezettségét így is teljesíti.
(4) Az általános iskolában általános mûveltséget megalapozó nevelés és
oktatás folyik.
(5) Az általános iskolában a tanuló - az évfolyamok számától függôen
részben, illetve egészben - felkészül az alapmûveltségi vizsgára, továbbá az
érdeklôdésének, képességének és tehetségének megfelelôen középiskolai, illetve
szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra, valamint a társadalmi
beilleszkedésre.
(6) Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre
vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja
tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelô
évfolyamán.
22. §
A Kt. 27. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"27. § (1) A szakiskolának szakképzési évfolyama vagy - a (6)
bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik évfolyama és
szakképzési évfolyama van.
(2) A szakiskola a tankötelezettség megszûnése után, a szakképzési
évfolyamon felkészít szakmai vizsgára. A szakiskolában a kilencedik-tizedik
évfolyamon általános mûveltséget megalapozó oktatás folyik. A kilencedik-
tizedik évfolyamon szakmai elôkészítô ismereteket is oktathatnak a
szakiskolában.
(3) A szakképzési évfolyamon a szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben
szereplô szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A szakiskola a
(8) bekezdésben meghatározott esetben felkészíthet munkába álláshoz és
életkezdéshez szükséges ismeretekre. A munkába álláshoz és életkezdéshez
szükséges ismeretek átadása legfeljebb kettô szakképzési évfolyamon folyhat.
(4) A kilencedik-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az
alapmûveltségi vizsgára való felkészülést, és elôkészül a szakképzésbe való
bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon pedig felkészül a szakmai vizsga
letételére.
(5) A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó
rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait
másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelô évfolyamán.
(6) Ha a szakiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, a
szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következô eltéréssel kell alkalmazni:
a) a tanuló a tankötelezettség megszûnése elôtt, az általános
mûveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,
b) a szakiskolában a nevelô és oktató munka - a központi program
(tanterv) szerint - az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól
kezdôdhet,
c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános mûveltséget
megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejûleg is
folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),
d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános mûveltséget
megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit különbözô
iskolákban és eltérô évfolyamokon is teljesítheti,
e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik
évfolyam sikeres befejezését követôen tehet,
f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló mûvészeti elôadásra készül
fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az elôadás idejéhez,
g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-
ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképzô évfolyamok
számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az elôírt
iskolai végzettséggel rendelkezôk részére kiegészítô képzésként szervezik meg.
(7) Ha a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt az elsô-tizedik
évfolyam ismereteinek elsajátítását nem fejezte be, és szakképzettséggel nem
rendelkezik, részére - a tankötelezettség megszûnése után, a nappali rendszerû
iskolai oktatásban (52. § (1) bek.) a szakképzési évfolyamon - felzárkóztató
oktatás szervezhetô. A felzárkóztató oktatás keretében a tanuló a szakmai
vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítása mellett felkészül az
általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeibôl is. A
felzárkóztató oktatás keretében a szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal
megnövelhetô. Az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz
követelményeinek átadásában az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában
meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezô pedagógus vehet
részt.
(8) A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos
tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális
szakiskolaként vagy készségfejlesztô speciális szakiskolaként is mûködhet.
(9) A szakiskola
a) speciális szakiskolaként mûködik, ha a többi tanulóval
fogyatékossága miatt együtthaladásra képteleneket készíti fel szakmai
vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges
ismereteket,
b) készségfejlesztô speciális szakiskolaként mûködik, ha a középsúlyos
értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való
felkészülést, a munkába állást lehetôvé tevô egyszerû betanulást igénylô
munkafolyamatok elsajátítását.
(10) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) mûködésére, a
tanulók jogállására, Munkaerô-piaci Alapból történô támogatására a
szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket
kell alkalmazni a készségfejlesztô speciális szakiskolára is abban az esetben,
ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések
szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt."
23. §
A Kt. 28. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"28. § (1) A gimnáziumnak - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott
kivétellel - négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és
oktatás a kilencedik évfolyamon kezdôdik és a tizenkettedik évfolyamon
fejezôdik be.
(2) Hat vagy nyolc évfolyammal mûködhet a gimnázium, ha a középtávú
beiskolázási terv (88. § (2) bek.) elôrejelzése alapján a tankötelezettség
teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetôk meg, és fôvárosi,
megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik
gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A
nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos
gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdôdik, és - a hat, illetve a nyolc
évfolyamos gimnáziumban is -a tizenkettedik évfolyamon fejezôdik be.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevelô és
oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a
nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási
nyelven folyó oktatás) - a Kéttanítási nyelvû iskolák irányelve, illetve a
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak
szerint -, a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezôdhet be.
(4) A gimnáziumban általános mûveltséget megalapozó, valamint érettségi
vizsgára és felsôfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítô nevelés és
oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A
gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdôdôen munkába állást elôkészítô,
illetve segítô elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható.
(5) A gimnáziumban a tanuló befejezi az alapmûveltségi vizsgára való
felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsôfokú
iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra.
(6) A gimnázium tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó
rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az
általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelô
évfolyamán."
24. §
A Kt. 29. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"29. § (1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8)-(9) bekezdésben
meghatározott kivétellel - négy általános mûveltséget megalapozó évfolyama (a
továbbiakban: középiskolai évfolyam) van. A szakközépiskolában a középiskolai
évfolyamon a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdôdik és a
tizenkettedik évfolyamon fejezôdik be.
(2) Ha a szakközépiskolában a nevelô és oktató munka két tanítási nyelven
folyik - a Kéttanítási nyelvû iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai
kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a
középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon
fejezôdhet be.
(3) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon középiskolai nevelés
és oktatás, annak befejezését követôen a szakképzési évfolyamon szakképzés
folyik. A szakközépiskolában - az általános mûveltséget megalapozó oktatás
részeként - szakmai elôkészítô ismeretek átadása is folyhat.
(4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési
Jegyzékben meghatározottak szerint, illetôleg az utolsó középiskolai évfolyam
elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések
körében felkészít szakmai vizsgára.
(5) A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az
alapmûveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi
vizsgára, valamint felsôfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra,
és elôkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.
(6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi
vizsgát követôen szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó
jogszabály lehetôvé teszi - csak szakmai vizsgát tesz.
(7) A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó
rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az
általános iskola, másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelô
évfolyamán.
(8) Ha a szakközépiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel
a) párhuzamos oktatás esetén - a központi programban (tantervben)
meghatározottak szerint - a középiskolai évfolyamokon a nevelô és oktató munka
a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdôdhet, és a tizenharmadik
évfolyamon fejezôdhet be,
b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (6) bekezdésének a)-
d) és f-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,
c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követôen teszi le.
(9) Kizárólag szakképzési évfolyammal mûködhet a szakközépiskola, ha
érettségi bizonyítvánnyal rendelkezô tanulókat készít fel szakmai vizsgára.
25. §
(1) A Kt. 30. §-a elôtt található alcím, valamint 30. §-ának (1)-(2)
bekezdése helyébe a következô alcím, illetve rendelkezés lép:
"A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz val
ó jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség
(1) A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos
gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának
megfelelô pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön attól kezdôdôen, hogy fogyatékosságát megállapították. A
különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függôen,
a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértôi és rehabilitációs bizottságok
szakértôi véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az
óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztô felkészítés
keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható
otthoni ellátás, bölcsôdei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában
nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás
keretében.
(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd-
vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és
oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézményben, óvodai csoportban, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban -
vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve
iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön
vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevô óvoda és iskola és a
fogyatékos tanuló ellátásában részt vevô kollégium együtt: gyógypedagógiai
nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási intézmény) történhet. A
gyermekek külön óvodai nevelését végzô óvodai csoportot, illetve a tanulók
külön iskolai nevelését és oktatását végzô iskolai tagozatot, osztályt,
csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel (20. § (2) bek.)
egyezôen - a fogyatékosság típusának megfelelôen kell létrehozni. A
gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási
intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs
és rehabilitációs ellátásban is részesül."
(2) A Kt. 30. §-a (3) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási
intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel,
amelyek a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos
gyermek, tanuló sajátos óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és
oktatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs ellátáshoz szükségesek."
(3) A Kt. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a gyermek tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja
teljesíteni, attól az évtôl, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai
nevelési év elsô napjától kezdôdôen a fejlôdését biztosító fejlesztô
felkészítésben vesz részt (a továbbiakban a fejlesztô felkészítésben való
részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a
tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének
meghosszabbításáról a szakértôi és rehabilitációs bizottság dönt. A fejlesztô
felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló, gondozó
otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében,
fogyatékosok, nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai
tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és
gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetôleg a gyermek hat éves koráig
bölcsôdei gondozás keretében. A jegyzô a (4) bekezdésben meghatározottak
szerint kötelezheti a szülôt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértôi
vizsgálaton, illetôleg, hogy gyermeke részére a szakértôi véleményben
meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztô felkészítésben való részvételt.
(7) A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel küzdô gyermek, tanuló a közösségi életbe való
beilleszkedését elôsegítô rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A
rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés,
az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
(8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral,
tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy
fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértôi és
rehabilitációs bizottság dönt.
(9) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulót,
illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel küzdô tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás
szerint a szakértôi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó
szakértôi véleménye alapján - az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés
kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbôl az értékelés és minôsítés
alól. Az alapmûveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak
helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik
tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó
vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az
alapmûveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán biztosítani kell a
hosszabb felkészülési idôt, az írásbeli beszámolón lehetôvé kell tenni az
iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.)
alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a
szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történô felváltását.
(10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a képzési kötelezettség
feladatait pedagógus munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy
gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén
közremûködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem
pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával
szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelô, pedagógiai
asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsõdei gondozó láthatja el.
(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevô nevelési-oktatási
intézményben a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsôfokú iskolai
végzettségek és szakképzettségek a következôk:
a) ha az óvodai foglalkozás, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás,
kollégiumi foglalkozás elsôdleges célja a fogyatékosságból eredô hátrány
csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai és tanórán kívüli
foglalkozásokhoz kizárólag a fogyatékosság típusának megfelelô gyógypedagógiai
tanári (terapeuta), konduktori,
b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmû és az óvodai foglalkozás,
tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, kollégiumi foglalkozás elsôdlegesen nem
a fogyatékosságból eredô hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, a fogyatékosság
típusának megfelelô gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori vagy a 17.
§ (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.
(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. §
(1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkezôvel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának
megfelelô végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezô gyógypedagógus,
(terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját ."
26. §
A Kt. 33. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"33. § (1) A többcélú intézmény lehet
a) egységes iskola vagy összetett iskola,
b) közös igazgatású közoktatási intézmény,
c) általános mûvelôdési központ (a továbbiakban: ÁMK).
(2) Többcélú intézmény akkor létesíthetô, ha a létesítés és a mûködés
anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat
ellátásához biztosítva vannak.
(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás
tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különbözô
típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus
szerint elkülönülô tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el.
Az összetett iskola a különbözô típusú iskolák feladatait az egyes
feladatoknak megfelelô külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával
valósítja meg.
(4) A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai
tekintetben önálló intézményegységek keretében különbözô típusú közoktatási
intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben
egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is mûködhet.
(5) Az általános mûvelôdési központ szervezeti és szakmai tekintetben
önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a
kulturális, mûvészeti, közmûvelôdési, sportfeladatok közül legalább egyet-
egyet ellát. Az általános mûvelôdési központban egységes vagy összetett iskola
feladatait, továbbá a nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem mûvelôdési
ágazatba tartozó feladatot ellátó intézményegység is mûködhet.
(6) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben
vezetôi megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló
intézmény vezetôi megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra
vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetôi megbízás
esetén is alkalmazni kell.
(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és mûködési szabályzatot és
egy pedagógiai programot, az általános mûvelôdési központban pedagógiai-
mûvelôdési programot kell készíteni.
(8) A közös igazgatású közoktatási intézményben a pedagógiai program
alapján, az általános mûvelôdési központban a pedagógiai- mûvelôdési program
alapján a különbözô tevékenységet folytató intézményegységek egymással
együttmûködnek, tevékenységüket összehangolják.
(9) A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános mûvelôdési
központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes
intézményegységek azonos számú képviselôibôl álló - igazgatótanács segíti,
továbbá vezetôi és szakértôi testület segítheti. Az igazgatótanács -
jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör
gyakorlásában.
(10) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános
mûvelôdési központban - az érdekeltek egyhangú döntése alapján - egységes,
minden intézményegységre kiterjedô jogkörrel mûködô intézményi szülôi
szervezet (közösség), az általános mûvelôdési központban ÁMK szülôi szervezet
(közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános mûvelôdési központban
ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék, az általános mûvelôdési központban ÁMK
szék, vagy intézményegységenként mûködô szülôk óvodai, iskolai, kollégiumi
szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék,
iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre.
(11) Az általános mûvelôdési központban a nem közoktatási szolgáltatások
körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó
jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános
mûvelôdési központ létrehozásakor és mûködésekor e törvény 18. §-ának (7) -
(8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 54. §-ában,
valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység
tekintetében alkalmazni kell."
27. §
(1) A Kt. 34. §-ának a) pontjának helyébe a következô rendelkezés lép:
[Pedagógiai szakszolgálat]
"a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;"
(2) A Kt. 34. §-a a következô b) ponttal egészül ki, s egyidejûleg a
jelenlegi b)-f) pont jelölése c)-g) pontra változik:
"b) a tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs
tevékenység, továbbá az országos szakértôi és rehabilitációs tevékenység;"
28. §
A Kt. 35. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata
a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság
megállapításának idôpontjától kezdôdôen a gyermek korai fejlesztése és
gondozása a szülô bevonásával, a szülô részére tanácsadás nyújtása. Ha a
gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és
gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs
tevékenység vagy az országos szakértôi és rehabilitációs tevékenység keretében
kell
a) a fogyatékosság szûrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a
gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történô ellátására, az ellátás
módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai
szakszolgálatra,
b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek
meglétét."
29. §
(1) A Kt. 36. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok
munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggô tevékenységet
pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a
nevelési-oktatási intézményben végzett nevelô- és oktatómunka eredményességét,
és segíteni a helyi a térségi és az országos közoktatási feladatellátás
szervezését;
b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek
megismertetése és terjesztése;
c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk,
adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.)
gyûjtése, ôrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;
d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok,
tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb.
információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése,
felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi
pedagógiai program készítésében való közremûködés;
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének
segítése, szervezése;
f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése,
összehangolása;
g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a
tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik
érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási,
közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével."
(2) A Kt. 36. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és
oktatást, diákotthoni nevelést segítô pedagógiai-szakmai szolgáltatások
országos megszervezésérôl - az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás
szerint - gondoskodni kell.
(7) A közoktatási intézményben folyó ellenôrzés megszervezésével
megbízható a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. "
30. §
(1) A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását
követô harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a
tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatás
szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével,
nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési
szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezetô szervnél, más esetben a
jegyzônél, fôjegyzônél kell teljesíteni a következôk szerint: óvoda,
általános iskola és alapfokú mûvészetoktatási intézmény esetén a székhely
szerint illetékes jegyzônél, középiskola, szakiskola, kollégium,
gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási intézmény,
többcélú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint
illetékes fôjegyzônél. A nyilvántartásba vétellel összefüggô eljárás
költségeit a kérelem benyújtója viseli."
(2) A Kt. 37. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény
típusát, nevét, alaptevékenységét, nemzeti etnikai, kisebbségi és más
feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon
feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggô jogosítványokat, az
alapító nevét, az intézmény székhelyének és telephelyének címét, nevelési-
oktatási intézmény esetén a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok
számát.
(6) A nyilvántartásban szereplô adatok nyilvánosak. A bejegyzett
adatokban bekövetkezett változásokat - a (2) bekezdésben meghatározottak
szerint - be kell jelenteni."
(3) A Kt. 37. §-a a következô (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A helyi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi
önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre - ha
törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a helyi önkormányzatok
által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni."
31. §
(1) A Kt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A közoktatási intézmény szervezeti és
mûködési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetôje készíti el, és
nevelési-oktatási intézményben a nevelôtestület, más közoktatási intézményben
a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor
nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék,
továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat - jogszabályban
meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású
közoktatási intézmény és általános mûvelôdési központ szervezeti és mûködési
szabályzata tartalmazza a mûködés közös szabályait és - intézményegységenként
külön-külön az egyes intézményegységek mûködését meghatározó elôírásokat."
(2) A Kt. 40. §-ának (5) bekezdése a következô második mondattal egészül
ki:
"A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint
- kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az
elôírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetrôl készített jegyzôkönyvet
megküldi a fenntartónak, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény
esetén a fenntartó önkormányzat jegyzôjének, fôjegyzôjének."
(3) A Kt. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Magyar Köztársaság címere elhelyezhetô a közoktatási intézmény
alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségeiben, címtábláján, épületének
homlokzatán, továbbá feltüntethetô a körbélyegzôjén.
(7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a jogszabályban
meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai,
kollégiumi tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a
kollégiumi foglalkozások rendjével, az iskola és a kollégium helyiségei és az
iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatával kapcsolatos
szabályokat. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek
gyakorlásával, a gyermek óvodai munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket
állapítja meg. A házirendet az óvoda, iskola, kollégium vezetôje készíti el,
és a nevelôtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor az
iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék továbbá az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.
(8) Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha
az nem veszélyezteti az iskolai sportkör mûködését."
32. §
A Kt. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott
gyermekek, tanulók felügyeletérôl, a nevelés és oktatás egészséges és
biztonságos feltételeinek megteremtésérôl, a tanuló- és gyermekbaleseteket
elôidézô okok feltárásáról és megszüntetésérôl, a gyermekek, tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésérôl, ennek keretében
különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az
általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább
egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt,
továbbá az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két
alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérésérôl."
33. §
(1) A Kt. 42. §-ának (3) bekezdése a következô harmadik mondattal egészül
ki:
"Ha a gyakorlati képzés szervezôje nem állami szerv, illetve nem helyi
önkormányzat és - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - iskolai
tanmûhelyt (tangazdaságot, tanboltot, tankórtermet, tankertet, tanudvart,
tankonyhát, tanlaboratóriumot, demonstrációs termet, gyakorló- és
szaktantermet stb.) hoz létre, nyilvántartásba vételére, mûködése
megkezdésének engedélyezésére, közoktatási megállapodás megkötésére a nem
helyi önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni."
(2) A Kt. 42. §-a a következô (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A fenntartó a pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett
pedagógus-képzés, továbbképzés feladataiban való közremûködés céljából
fenntartói gyakorló közoktatási intézményt hozhat létre. A vezetô tanári
(gyakorlatvezetô óvónôi, tanítói) tevékenység ellátására vonatkozó
követelményeket (17. § (9) bekezdés) ezekben a közoktatási intézményekben is
alkalmazni kell. "
34. §
A Kt. 44. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása elôtt
köteles - az Országos szakértôi névjegyzékben szereplô szakértô véleményét
közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján
beszerezni."
35. §
A Kt. 45. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"45.§ (1)Az óvoda az Óvodai nevelés országos alap-programja alapján
nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok
közül választ.
(2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a Nemzeti alaptanterv és az alapmûveltségi vizsga
vizsgakövetelményei alapján - helyi tantervet készít, vagy az ily módon
készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a
pedagógiai programjába. A középiskola helyi tantervének elkészítéséhez a
Nemzeti alaptantervet, az alapmûveltségi vizsga vizsgakövetelményeit, továbbá
a tizenegyedik évfolyamtól kezdôdôen az érettségi vizsga vizsgatárgyainak
általános vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni.
(3) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmény a helyi tantervét az
Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti
el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be
helyi tantervként pedagógiai programjába.
(4) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A
többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó
pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához
óvodai nevelési programot, illetve iskolai helyi tantervet, kollégiumi
pedagógiai programot használ. Az általános mûvelôdési központban mûködô
nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem közoktatási
feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-
mûvelôdési programnak. A pedagógiai-mûvelôdési programnak biztosítania kell a
közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek
szerinti megvalósítását.
(5) Az óvodai nevelési program, illetve az iskolai pedagógiai program
elkészítésénél, választásánál figyelembe kell venni az e törvény 8. §-ának
(11)-(14) bekezdésében foglaltakat.
(6) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai
programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezôje által kötött
megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az
iskola és a gyakorlati képzés szervezôje egyezteti az iskolában folyó szakmai
elméleti és a gyakorlati képzés programját."
36. §
(1) A Kt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a) az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezô és
választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elôírt tananyagot
és követelményeit,
- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit,
- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit
és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minôsítésének
követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye,
magatartása és szorgalma értékelésének, minôsítésének formáját,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a
nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és
népismereti tananyagot,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban résztvevô
tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot;
a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élô
nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a
szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek
enyhítését segítô tevékenységeket,
d) a gyermek- és ijfúságvédelemmel összefüggô pedagógiai tevékenységet,
továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítô programot,
e) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot."
(2) A Kt. 48. §-a a következô (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, s a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul.
"(2) Ha az általános iskolában a mûvészetek mûveltségi területen emelt
szintû oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola
mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú
mûvészetoktatási intézmény pedagógiai programja elôírhatja, hogy a tanuló a
kötelezô tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni mûvészeti
próbákon és elôadásokon (zenekar, kórus, tánckar stb.).
(3) Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az
általános mûvelôdési központ a különbözô iskolatípusok nevelési és oktatási
céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes
iskola a különbözô iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak
megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amelyik tartalmazza a minden
tanuló részére átadásra kerülô közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési
és oktatási céljaira épülô kiegészítô tananyagot és követelményeket, valamint
azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a
kiegészítô tananyag és követelmények elsajátításába.
(4) A szakmai elôkészítô ismereteket a központi program (tanterv) vagy a
Nemzeti alaptanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak általános
követelményei alapján építi be helyi tantervébe az iskola."
37. §
A Kt. 50. § b) pontjának második mondata helyébe a következô rendelkezés
lép:
"A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek
teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idôt is megjelölhet."
38. §
(1) A Kt. 52. §-a elôtt található alcím és az 52. § (1)-(2) bekezdés
helyébe a következô alcím, illetôleg (1)-(2) bekezdés lép:
"A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idô, a tanórán kívüli foglalkozások
(1) Az iskolában a szorgalmi idô, tanítási év - az alapmûveltségi
vizsga, az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon
száznyolcvanöt tanítási napból áll. Az iskolában a tanítást - ha e törvény
másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje (121. § (1)
bekezdésének n) pontja) szerint, a nem kötelezô tanórai foglalkozások, a
tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az
iskolai alapszolgáltatások biztosításával (121. § (1) bekezdésének a) pontja)
kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerû iskolai oktatás). Nappali
rendszerû iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet,
amelyben betölti
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,
b) tíz évfolyamos általános iskola esetén a tizennyolcadik,
c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik
életévét. A c) pontban meghatározott határidô egy évvel meghosszabbítható
abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola elsô évfolyamán a
tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben
vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettôt.
Testi, érzékszervi, értelmi-, beszéd és más fogyatékos tanuló esetén, valamint
a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel kûzdô tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi
követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós
gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet
hozzá kell számítani.
(2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a mûvelôdési és
közoktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell
meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a
tanév kezdô és befejezô napját, azt az idôszakot, amelynek keretében az
iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idô, tanítási év), a tanítási
szünetek szervezésének idôszakát és idôtartamát, a felvételi kérelmek
elbírálásának, az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai
vizsga idôszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezôek. Az
iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembe vételével - éves
munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás
nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat."
(2) A Kt. 52. §-a (3) bekezdésének bevezetô rendelkezése és g) pontja
helyébe a következô rendelkezés lép:
(3) "A tanuló kötelezô tanórai foglalkoztatása - az (5) bekezdés
kivételével - nem lehet több"
"g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi
hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai
gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola
vagy a szakközépiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos
oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy
a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a mûvészeti szakmai
vizsgára, a tanítási év átlagában az általános mûveltséget megalapozó
pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma
nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában - az évfolyamra
meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál."
(3) A Kt. 52. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô (7)-(16) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A tanuló kötelezô tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (7)
bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál, az e
törvény 27. §-ának (9) bekezdés szerinti munkába álláshoz, életkezdéshez
szükséges ismeretek átadásakor napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél)
tanítási óránál nem lehet több.
(5) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevô nevelési-oktatási
intézményben a fogyatékos tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott
tanórai foglalkozásokon túl kötelezô egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló
annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozáson vesz részt, amennyi a fogyatékosságából eredô hátránya
csökkentéséhez szükséges. A kötelezô egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti
idôkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra
a) tíz százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - más fogyatékos tanuló,
c) huszonöt százaléka a gyengénlátó tanuló,
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a
beszédfogyatékos tanuló,
e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló
esetén. A heti idôkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban
tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem
fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet
nyolc fôs csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra
jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó idôkeret akkor is
felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a
számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba
venni. Ha az iskolában az osztályt több különbözô évfolyamra járó tanulóból
szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a
(3) bekezdés eltérô mértékû heti kötelezô tanórai foglalkozást állapít meg, a
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti idôkeretét a magasabb
évfolyamra megállapított heti kötelezô tanórai foglalkozás mértéke alapján
kell meghatározni. A heti idôkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási
év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi
fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat
egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai
foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a)
pontjában meghatározott idôkeretben, (továbbiakban a (3)-(5) bekezdés alatti
foglalkozások: kötelezô tanórai foglalkozások).
(6) Az iskola a tanulók érdeklôdése, igénye szerint nem kötelezô
(választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés,
tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítô ismeretek átadása
céljából (a továbbiakban: nem kötelezô tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a
fenntartó egyetértésével nagyobb idôkeretet nem állapít meg a nem kötelezô
tanórai foglalkozások heti idôkerete - osztályonként - a (3)-(4) bekezdésben
az évfolyamra meghatározott heti kötelezô tanórai foglalkozások
a) az elsô-harmadik évfolyamon tíz,
b) negyedik-hatodik évfolyamon huszonöt,
c) hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,
d) kilencedik-tizedik évfolyamon harmincöt,
e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan,
f) a szakképzési évfolyamon öt
százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés
eltérô mértékû heti kötelezô tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelezô
tanórai foglalkozás heti idôkeretét a magasabb évfolyamra megálapított heti
kötelezô tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti
idôkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek
között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelezô tanórai foglalkozások
megtartásához rendelkezésre álló idôkeretet a tanórán kívüli foglalkozások
megtartásához és az osztálybontáshoz is igénybe veheti.
(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenöt fôs csoportonként - az
iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre.
(8) Az iskola a kötelezô tanórai foglalkozások keretében köteles
gondoskodni a könnyített testnevelés szervezésérôl. Az iskola köteles
megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket,
valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak
keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály mûködik - az iskolai
sportkör mûködését. A mindennapi testedzéshez szükséges idôkeretet a kötelezô
és nem kötelezô tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló
idôkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelezô tanórai
foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idôkeret terhére szervezi
meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe
az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör
feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában mûködô
diáksport egyesület is elláthatja.
(9) Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható
a) az alapfokú mûvészetoktatás zenemûvészeti ágában - az elôképzô
kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló
órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év
átlagában legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha a
tanuló részére a tanítási év átlagában nem biztosított a heti négy
foglalkozás,
b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelezô és a nem kötelezô
tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként
heti öt órában, ha az iskola zenemûvészeti vagy artista szakmai vizsgára
készít fel,
c) a fel nem sorolt többi iskolában a kötelezô és a nem kötelezô tanórai
foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - a (3)
bekezdésben meghatározott - heti kötelezô tanórai foglalkozások öt
százalékában a tehetség kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetû tanulók
felzárkóztatása céljából,
d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a
kötelezô és a nem kötelezô tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre
álló idôkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás
megszervezésére.
(10) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával
kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az idôkeret az iskolán
belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelezô és nem kötelezô,
valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.
(11) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos
betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás
keretében történô felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelezô és a nem
kötelezô tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten
felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az idôkeret az egyes hetek
és tanulók között átcsoportosítható.
(12) Az iskola határozza meg, hogy a kötelezô és a nem kötelezô tanórai
foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló idôkeret hány százalékát
használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás
megtartásához. A rendelkezésre álló idôkeretet a kialakított tanulócsoportok
részére tartott órák számának megfelelôen csökkenteni kell.
(13) Az iskolában a tanítási év öt napos tanítási hetekbôl áll. A szombat
és a vasárnap tanítás nélküli pihenônap. Tanítás nélküli pihenônap jár a
tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási idôbeosztás a munkaszüneti
napok miatti munkaidô beosztásnak megfelelôen változik, a tanítási év utolsó
napját követôen pedig legalább harminc összefüggô napból álló nyári szünetet
kell biztosítani.
(14) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a
fenntartó egyetértésével a tanítási hetek egyharmada - a szombat
igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetô abban az esetben, ha
a tanulók részére legalább negyvenkettô óra megszakítás nélküli heti pihenôidô
és az elmaradt heti pihenônapok igénybevétele - egy vagy több összefüggô
tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó
egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenônapok
igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból
álló tanítási hét megszervezését, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a
százkilencven tanítási napot e nélkül nem lehetne megtartani. A tanulónak - a
tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább két
alkalommal, legkevesebb hat összefüggô napból álló tanítási szünetet, a
tanítási év utolsó napját követôen pedig legalább harminc összefüggô napból
álló nyári szünetet kell biztosítani.
(15) Az e §-ban foglaltakat a (2) és a (9) bekezdés kivételével az
alapfokú mûvészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az
alapfokú mûvészetoktatási intézményekben a tanítási idôbeosztást - a tanév
rendjére, a tanítás nélküli pihenônapra és a tanítási szünetre vonatkozó
rendelkezések figyelembevételével - az iskola állapítja meg.
(16) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre
vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni."
39. §
(1) A Kt. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(3) Az iskola köteles - a szülô igénye alapján - a felügyeletre szoruló
tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben,
oktatásban részt vevô iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve
tanulószobai foglalkozást szervezni.
(4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell
megszervezni, hogy a szülôk igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai
felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggô feladatoknak. A
napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az elsô négy
évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevô iskola valamennyi többi
évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll
rendelkezésre, mely idôkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek
napközbeni ellátásával összefüggô feladatokhoz szükséges idôvel. A heti
idôkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell
meghatározni. A heti idôkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év
közben a tanítási hetek között átcsoportosítható."
(2) A Kt. 53. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben
részesülô tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális
ismereteket adó felkészítô foglalkozásokat, továbbá a szabadidô eltöltését
szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a
tanulóval való egyéni törôdést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi
felkészítô foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló idôkeret nem lehet
kevesebb - kollégiumi csoportonként - heti tizennégy óránál, a többi
kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló idôkeret pedig - kollégiumi
csoportonként - heti tíz óránál. A heti idôkeret a kollégiumi feladatok, az
egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között
átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni
foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások
szervezésénél az e törvény 52. §-a (9) bekezdésének d) pontjában és (10)
bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(8) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló
rendszeresen hazalátogathasson, de a hazautazás a tanítási évben nem lehet
kötelezô."
40. §
A Kt. 54. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"54. § (1) A közoktatási intézmény vezetôje felelôs az intézmény
szakszerû és törvényes mûködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a
munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mûködésével kapcsolatban minden
olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzôdés (közalkalmazotti
szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására,
élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét
jogszabályban elôírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A
nevelési-oktatási intézmény vezetôje továbbá felel a pedagógiai munkáért, a
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelô
és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a
tanuló- és gyermekbaleset megelôzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres
egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény
vezetôje rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli idôjárás, járvány,
természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási
intézmény mûködtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentôs
veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell
szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót
haladéktalanul értesítenie kell.
(2) A közoktatási intézmény vezetôje képviseli az intézményt.
(3) A közoktatási intézmény vezetôje az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében
helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja."
41. §
(1) A Kt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) a) Az önálló intézményként mûködô
- óvoda élén óvodavezetô,
- iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató,
- országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén
- a munkáltató döntésétôl függôen - igazgató vagy fôigazgató
áll.
b) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként
mûködô
- kollégium élén kollégiumvezetô,
- más közoktatási intézmény élén tagintézmény vezetô vagy
intézményegység vezetô
áll."
(2) A Kt. 55. §-ának (2) bekezdése a következô g)-h) ponttal egészül ki:
[A nevelési-oktatási intézmény vezetôjének feladatkörébe tartozik
különösen]
"g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,
h) a tanuló- és gyermekbaleset megelôzésével kapcsolatos tevékenység
irányítása."
42. §
A Kt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A nevelôtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi
pedagógus-munkakört betöltô alkalmazottja, gazdasági vezetôje, valamint a
nevelô és oktató munkát közvetlenül segítô felsôfokú iskolai végzettségû
alkalmazottja."
43. §
(1) A Kt. 57. §-ának (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A nevelôtestület döntési jogkörébe tartozik:]
"i) az intézményvezetôi, intézményegység-vezetôi pályázathoz készített
vezetési programmal összefüggô szakmai vélemény kialakítása;"
(2) A Kt. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(5) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános
mûvelôdési központban azokban az ügyekben, amelyek
a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó -
intézményegységet érintenek, az intézményegységben,
b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó -intézményegységet
érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben
foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az
intézmény vezetôjébôl és gazdasági vezetôjébôl álló nevelôtestület jár el."
(3) A Kt. 57. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az óraadó tanár a nevelôtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben
- az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik
szavazati joggal.
(7) Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem
nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási
intézményben és az általános mûvelôdési központban az intézmény egészét érintô
kérdésekben a nevelôtestületet megilletô jogosítványokat - kivéve azokat,
amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet
(121. § (1) bekezdés nc) pontja) gyakorolja."
44. §
A Kt. 58. §-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a §
jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:
"(2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására,
illetve tantárgyanként vagy mûveltségi területenként egy szakmai
munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség mûködhet a
tagintézményben és a tagozaton. "
45. §
(1) A Kt. 59. §-a elôtt található alcím, továbbá 59-60. §-a helyébe a
következô rendelkezés lép, s egyidejûleg a Kt. 60. §-át megelôzôen a következô
alcímmel egészül ki:
"A szülôi szervezet
59. § Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülôk jogaik
érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülôi szervezetet
(közösséget) hozhatnak létre.
(2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülôi szervezet
(közösség) mûködik, az a szülôi szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az
iskola, illetôleg a kollégium valamennyi szülôjének a képviseletében,
amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több
mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülôi szervezet (közösség)
hiányában a szülôi szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény
egészét érintô ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy
megbízhatják valamelyik szülôi szervezetet (közösséget) a képviselet
ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülôi
szervezet).
(3) A szülôi szervezet (közösség) dönt saját mûködési rendjérôl,
munkatervének elfogadásáról, tisztségviselôinek megválasztásáról.
(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülôi szervezet (közösség)
kezdeményezheti az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását,
továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülôk képviseletét az óvodaszékben,
iskolaszékben, kollégiumi székben.
(5) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és
mûködési szabályzata a szülôi szervezet (közösség) részére további jogokat
állapíthat meg.
Az iskolaszék
60. § (1) Az iskolában a nevelô és oktató munka segítése, a
nevelôtestület, a szülôk és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az
intézmény mûködésében érdekelt más szervezetek együttmûködésének
elômozdítására iskolaszék alakulhat.
(2) Az iskolaszékbe a szülôk, a nevelôtestület, az iskolai
diákönkormányzat azonos számú képviselôt küldhet.
(3) Egy-egy képviselôt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt
a) fenntartó,
b) nevelôotthon, gyermek- és ifjúságvédô intézet,
c) helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó
iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola
fenntartója,
d) szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara.
(4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti
a) a nevelôtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
b) az iskolai szülôi szervezet (közösség) képviselôje, ennek hiányában az
intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselôje, iskolai diákönkormányzat
hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka (a továbbiakban:
az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek).
(5) Az iskolaszékbe
a) a szülôk képviselôit az iskolai szülôi szervezet (közösség), ennek
hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei,
b) a nevelôtestület képviselôit a nevelôtestület tagjai,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselôit az iskolai diákönkormányzat
tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók
választják.
(6) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább
kettônek a képviselôi kezdeményezik megalakítását, és részt vesznek
munkájában.
(7) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülôi szervezet (közösség)
képviselôje, ennek hiányában a szülôk legalább húsz százaléka, illetve az
iskolai diákönkormányzat képviselôje, iskolai diákönkormányzat hiányában az
iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelôtestület
képviselôinek közre kell mûködniük az iskolaszék megalakításában és
munkájában.
(8) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott
választás alapján - a szülôk képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke
nem tanul az iskolában.
(9) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott
választás alapján - a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú
személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetôleg,
akinek gyermeke nem tanul az iskolában.
(10) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az
iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstôl számított harminc napon belül az
iskolaszék munkájában résztvevô érdekeltek által delegált azonos számú
képviselôbôl álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának
elôkészítéséhez."
46. §
A Kt. 61. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
61. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik mûködési rendjének és
munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselôinek megválasztása, továbbá azok
az ügyek, amelyekben a nevelôtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó
döntési jogát az iskolaszékre átruházza.
(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével,
kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény
által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol
a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és mûködési
szabályzat elfogadásakor;
b) a házirend elfogadásakor;
c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggô
szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.
(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény
mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék
véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdés e)
pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése elôtt.
(5) Az iskolaszék javaslattevô jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási
intézmény mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a
nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezetô személyét, az intézmény
egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintô kérdésekben.
(6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az
iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola
mûködését.
(7) Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék
megalakulására, mûködésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék
tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell
alkalmazni, az ÁMK szék tevékenysége kiterjed a nem közoktatási feladatokat
ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé - az érdekeltek megállapodása
alapján - a 60. § (4) bekezdésben felsoroltak mellett más szerv, szervezet is
delegálhat egy képviselôt."
47. §
(1) A Kt. 63. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy
segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a
diákönkormányzat képviseletében is."
(2) A Kt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik,
az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintô ügyekben, amelyik
megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve hogy ily módon a
tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen
diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban mûködô
diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintô ügyek
intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik
diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat)."
(3) A Kt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) A diákönkormányzat - a nevelôtestület véleményének kikérésével -
dönt saját mûködésérôl, a diákönkormányzat mûködéséhez biztosított anyagi
eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli
munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási
rendszerének létrehozásáról és mûködtetésérôl, valamint a tájékoztatási
rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztôsége tanulói vezetôjének
(felelôs szerkesztôjének), munkatársainak megbízásáról."
(4) A Kt. 63. §-ának (4) bekezdése a következô negyedik mondattal
egészül ki:
"A szervezeti és mûködési szabályzatot, illetve módosítását
jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelôtestület harminc napon belül nem
nyilatkozik."
48. §
A Kt. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, s
egyidejûleg a § a következô (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a
házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.
(4) Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat
megalakulására, mûködésére, jogállására az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
49. §
(1) A Kt. 65. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehetô fel."
(2) A Kt. 65. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ötödik mondattal
egészül ki:
"Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni
azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra
felkészítô foglalkozáson vesz részt, ha lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye a körzetében található (kötelezô felvételt biztosító
óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha a gyermeket nem köteles
felvenni, átvenni, a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg."
50. §
(1) A Kt. 66. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A felvételrôl vagy átvételrôl az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2)
bekezdésében és a 46. §-ban meghatározottak alapján."
(2) A Kt. 66. §-a (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles
felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye a körzetében található (kötelezô felvételt biztosító
iskola). A fenntartó a szakiskolát - kilencedik-tizedik évfolyamon -
kijelölheti kötelezô felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. §
(4) bek.], ha nem kötelezô felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét
csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
tartozó jelentkezôt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti
vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetôleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség
nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel,
illetve át kell venni."
51. §
A Kt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés
megszervezésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek
kell megfelelni, a tanulót az elsô szakképzési évfolyamra akkor lehet
felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai
alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Nem utasítható el a
szakképzési évfolyamra történô felvétele, átvétele, továbbhaladása annak, aki
tanulószerzôdést kötött, feltéve, hogy az elôírt iskolai, szakmai
elôképzettséggel rendelkezik, megfelel az életkori feltételeknek, továbbá az
elôírt pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági és egészségügyi
követelményeknek. Ha a tanulószerzôdés megkötésének elôfeltétele a
pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés volt,
az iskola - kivéve ha a vizsga két évnél régebben történt - annak eredménye
alapján dönt a felvételrôl, átvételrôl, továbbhaladásról. A szakmai
alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés
szervezôje együttesen állapítja meg."
52. §
(1) A Kt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A pedagógus a tanuló teljesítményét, elômenetelét tanítási év közben
rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén
osztályzattal minôsíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és
minôsítését az osztályfônök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének
kikérésével - végzi. Az érdemjegyekrôl a tanulót és a kiskorú tanuló szülôjét
rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az
érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú
szülôjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetôleg az osztályzat megállapítása
a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minôsítésekor nem lehet
fegyelmezési eszköz."
(2) A Kt. 70. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a § a következô (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, továbbá az
elsô-hatodik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanuló
teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minôsítésére más
jelölés alkalmazását is elôírhatja.
(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelôtestület osztályozó
értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfônök által
megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba
lépésérôl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára
lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a
nevelôtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek
okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem
változtatja meg döntését, és a nevelôtestület ennek indokaival nem ért egyet,
az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
(5) A tanuló értékelésekor, minôsítésekor az (1) és (4) bekezdésben
meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó
rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem
használja az érdemjegy, illetôleg az osztályzat megjelölést.
(6) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati
képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben tudását, magatartását
és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezôje értékeli a (2) bekezdésében
foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati
képzés szervezôjének értékelése alapján - a nevelôtestület állapítja meg, és
dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérôl, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha
az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a
gyakorlati képzés szervezôjének értékelése és a köztes vizsga eredménye
alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésében foglaltakat a nem
iskolai gyakorlati képzésben részt vevô tanuló tekintetében is alkalmazni
kell."
53. §
A Kt. 71. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési
évfolyamába akkor léphet, ha az elôírt tanulmányi követelményeket sikeresen
teljesítette. A középiskola a helyi tantervében elôírhatja, hogy a
tizenegyedik évfolyamára történô továbbhaladás feltétele az alapmûveltségi
vizsga letétele is.
(2) Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépô
tanulót nem kell beíratni."
54. §
A Kt. 72-73. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"72. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapmûveltségi
vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek
teljesítésérôl bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt
magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti
vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetôleg más idegen nyelven folyik, két
nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen
nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar
Köztársaság címerét.
(2) Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány, illetve
bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet a
mûvelôdési és közoktatási minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány
esetén a munkaügyi minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány-nyomtatvány és a
bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány elôállításához,
forgalmazásához a mûvelôdési és közoktatási minisztérium, szakképesítést
tanúsító bizonyítvány esetén a munkaügyi minisztérium engedélye szükséges.
(3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító
bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi
nyilvántartást kell vezetni.
73. § Ha a szakiskola, illetôleg a szakközépiskola párhuzamos oktatás
keretében mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba
lépésérôl az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei
és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni és
bizonyítványt kiállítani."
55. §
A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép:
[Megszûnik az óvodai elhelyezés, ha]
"a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;"
56. §
(1) A Kt. 75. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[Megszûnik a tanulói jogviszony]
"da) a tizedik évfolyam elvégzésérôl szóló bizonyítvány
kiállításának napján általános iskolában és szakiskolában, ha a tanuló
bejelenti, hogy nem tesz alapmûveltségi vizsgát, szakiskolában abban az
esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az elôfeltétele az
alapmûveltségi vizsga;
db) az alapmûveltségi vizsga elsô vizsgaidôszakának utolsó napján,
- tíz évfolyamos általános iskolában, ha a tanuló alapmûveltségi vizsgára
jelentkezett,
- középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapmûveltségi vizsgára
jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, illetve
szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a tanuló
nem tanulhat tovább;
dc) középiskolában és szakiskolában az alapmûveltségi vizsga
javítóvizsgája vizsgaidôszakának utolsó napján, ha a tanuló bejelentette, hogy
tovább kíván tanulni, de az alapmûveltségi vizsga követelményeit nem
teljesítette, feltéve, hogy a középiskola a tizenegyedik évfolyamra történô
továbbhaladás feltételeként az alapmûveltségi vizsga letételét elôírta,
illetve, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az elôfeltétele az
alapmûveltségi vizsga megléte;"
(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép.
[Megszûnik a tanulói jogviszony]
"g) az alapfokú mûvészetoktatási intézményben, ha a tanuló bejelenti,
hogy kimarad az iskolából a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az alapfokú
mûvészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követô vizsga letételének napján,
illetve, ha a tanuló nem tesz vizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító
bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban meghatározott esetben;"
(3) A Kt. 75. §-a a következô (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Megszûnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi
határozat jogerôre emelkedésének napján.
(5) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal
is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem
tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második
alkalommal nem teljesítette.
(6) A tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a
középiskolára, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános
mûvelôdési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben az ellátott
feladatoknak megfelelô iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni."
(4) A Kt. 75. §-a (4) bekezdésének jelölése (7) bekezdésre változik és a
következô e) ponttal egészül ki:
[A tanuló kollégiumi tagsága megszûnik]
"e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.
(5) A Kt. 75. §-a a következô (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A (7) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni
abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló
nem tudja teljesíteni tankötelezettségét.
(9) Kiskorú tanuló - a tankötelezettség megszûnése után is - a szülô
egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszûnik a
tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya.
(10) Megszûnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi
tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszûnik."
57. §
(1) A Kt. 76. §-a elôtt található alcím helyébe a következô alcím lép:
"A tanuló fegyelmi és kártérítési felelôssége, a
nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelôssége"
(2) A Kt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fegyelmi büntetés lehet]
"e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;"
58. §
(1) A Kt. 76. §-a (6) bekezdésének második-harmadik mondata helyébe a
következô rendelkezés lép:
" A fegyelmi büntetést a nevelôtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni."
(2) A Kt. 76. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a
tanulót és a kiskorú tanuló szülôjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során
a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját,
védekezését, elôadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt
kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást
kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülôjét meg kell
hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülôt minden esetben be
kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülô, illetôleg más
megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani,
ha a tanuló, illetve a szülô vagy a megbízott ismételt, szabályszerû értesítés
ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülô
kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni."
59. §
A Kt. 77. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével
összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés
szervezôjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári
Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem
haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelezô legkisebb munkabér - a
károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi
összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvôképtelen vagy korlátozottan cselekvôképes,
szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelezô
legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint
megállapított - öt havi összegét.
(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés
szervezôje a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói
jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel
összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben
felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-
oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezôje felelôssége alól
csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mûködési körén kívül esô
elháríthatatlan ok idézte elô. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult
elháríthatatlan magatartása okozta.
(4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója
tanulószerzôdést kötött, a gyakorlati képzés szervezôjének, illetve a
tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni."
60. §
A Kt. 78. §-át megelôzô alcím, valamint 78. §-ának helyébe a következô
alcím, illetve § lép:
"A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra
vonatkozó külön rendelkezések
78. § (1) Azok, akik nem tankötelesek, és a nappali rendszerû iskolai
oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, a munkahelyi, családi vagy
más irányú elfoglaltsághoz, a meglévô ismeretekhez, az életkorhoz igazodó
iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnôttoktatás) kezdhetik meg, illetve
folytathatják tanulmányaikat.
(2) Az iskolai tanulmányok attól az évtôl kezdôdôen, amelyben a tanuló
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) tíz évfolyamos általános iskola esetén tizenkilencedik,
c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik
életévét betölti, kizárólag felnôttoktatás keretében folytatható. A c) pontban
meghatározott határidô egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a
tanuló az általános iskola elsô évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében
kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési
évfolyamok száma meghaladja a kettôt. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és
más fogyatékos tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral,
tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel kûzdô tanuló esetén,
továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a
tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott
életkorhoz három évet hozzá kell számítani.
(3) A tankötelezettség megszûnése után a tanuló - kiskorú tanuló esetén
a szülô és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2)
bekezdésben meghatározott idôpontig a nappali rendszerû iskolai oktatásban
vagy a felnôttoktatásban folytatja.
(4) A felnôttoktatás megszervezhetô
a) az e célra létesített - e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-f)
pontjában felsorolt - iskolákban, illetve
b) a nappali rendszerû iskolai oktatás céljára létesített iskolának a
felnôttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.
(5) A felnôttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági
osztály, csoport szervezhetô.
(6) A felnôttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhetô a nappali
oktatás munkarendje, továbbá esti, levelezô vagy más sajátos (például
távoktatás) munkarendje szerint.
(7) A felnôttoktatásban
a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is
épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a
százkilencven tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra
fordított - az iskola által elôírt - napokkal együtt kell számítani, s nem
kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelezô tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni
foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre
vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelezô."
61. §
(1) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola és alapfokú
mûvészetoktatási intézmény esetén az intézmény székhelye szerint illetékes
jegyzô, középiskola, szakiskola gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az
intézmény székhelye szerint illetékes fôjegyzô dönt. A jegyzô, fôjegyzô
döntése elôtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértôi
véleményt beszerezni. Szakértôi véleményt az Országos szakértôi névjegyzékben
szereplô szakértô adhat. Az engedély kiadásával összefüggô eljárás költségeit
a kérelem benyújtója viseli.
(2) A Kt. 79. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási
intézmény]
"a) nevelési, illetve pedagógiai programja az e törvényben, szakmai
programja a szakképzésrôl szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg;"
(3) A Kt. 79. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"Költségvetési szerv esetén a jegyzô, fôjegyzô megkeresi a törzskönyvi
nyilvántartást vezetô szervet a törlés céljából."
62. §
(1) A Kt. 81. §-a (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve
nem állami szerv tartja fenn
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben
elkötelezett intézményként is mûködhet, és ennek megfelelôen a felvétel
elôfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a
foglalkozási, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási,
világnézeti elkötelezettségnek megfelelô filozófiai, etikai, kulturális
ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. §-a (1)
bekezdésének c) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a szervezeti és
mûködési szabályzatban az alkalmazottakra, a házirendben a gyermekekre,
tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket
állapíthat meg;
b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a
hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsôoktatási intézményben
szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos
felsôfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság
megbízásával kell rendelkeznie;
c) nem kell alkalmazni iskolaalapításnál és fenntartásnál a középtávú
beiskolázási tervre (26. § (2)-(3) bek., 28. § (2) bek.) vonatkozó
rendelkezéseket, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések
közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének elsô, valamint harmadik-ötödik
mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá
(4) bekezdésének elsô mondatát; a vezetôi kiválasztásra vonatkozó
rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését és az osztály, csoport létszámokat
meghatározó 3. számú mellékletet;
d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés,
a tanulói jogviszony, illetôleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása -
írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthetô, az óvodai
elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony
megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - e törvény 74 -75.
§-ától el lehet térni;
e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat ellátásáért
felelôs helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a
továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között - részt vehet az e
törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A
közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók
számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet
alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feladatok ellátására a fôvárosi, megyei, megyei jogú városi
önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni."
(2) A Kt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg
azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:]
"e) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybevehetô forrásokat,
valamint az ehhez nyújtott kiegészítô támogatás összegét, továbbá azokat a
szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülôk
részére ingyenessé válnak, illetôleg amelyeket térítési díjért vehetnek
igénybe."
(3) A Kt. 81. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a § a következô (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kiegészítô támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy
az lehetôvé tegye az átvállalt feladatoknak - a megállapodásban meghatározott
gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül - e törvény 114-115. §-ában és
117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében
való ellátását.
(5) A közoktatási megállapodásban kikötött idôszaknak biztosítania
kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetôleg a tanulók az iskolai
tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.
(6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság
Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(7) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell
tenni.
(8) A mûvelôdési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási
megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos
feladatot lát el, feltéve hogy a közoktatási intézmény fenntartója - az (1)
bekezdés e) pontja szerint - sikertelenül kezdeményezte a közoktatási
megállapodás megkötését.
(9) Szakközépiskola vagy szakiskola esetén a mûvelôdési és közoktatási
miniszter a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelôs miniszterrel
egyetértésben köthet közoktatási megállapodást.
(10) A mûvelôdési és közoktatási miniszter az országos kisebbségi
önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A mûvelôdési és
közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos
kisebbségi önkormányzattal, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
iskolai, kollégiumi ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem
megoldott."
63. §
A Kt. 82. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"82. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a
pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem
állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)-(3)
bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e)
pontjában, valamint (7)-(8) és (10) bekezdésében foglaltakat.
(2) A 81. § (8)-(10) bekezdésében és az e §-ban meghatározott
közoktatási megállapodás megkötéséhez be kell szerezni a pénzügyminiszter
egyetértését.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közoktatási
intézmények tekintetében a székhely szerint illetékes fôjegyzô ellátja az e
törvény 80. §-ában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket."
64. §
(1) A Kt. 83. §-ának (2) bekezdése a következô második mondattal
egészül ki:
"Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minôsítése
ellen is, ha a minôsítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben
meghatározottak alapján történt, illetve a minôsítéssel összefüggô eljárás
jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik."
(2) A Kt. 83. §-a a következô (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (8) bekezdés számozása (9)-re módosul:
"(8) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerôs, ha a (2) bekezdésben
meghatározott határidôn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet,
vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés
a közléssel válik jogerôssé. A közlésre az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerôs döntés
végrehajtható, kivéve ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés
azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási
intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja."
65. §
(1) A Kt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve
pedagógiai programját, az általános mûvelôdési központ pedagógiai-mûvelôdési
programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatát
nem hagyja jóvá, a nevelôtestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstôl
számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a
bíróságtól."
(2) A Kt. 84. §-ának (4) bekezdése a következô harmadik mondattal
egészül ki:
"A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el."
(3) A Kt. 84. §-a a következô (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg
a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul:
"(5) A független vizsgabizottság, az alapmûveltségi vizsga, az érettségi
vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy
intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülô,
illetve a tanuló a fôjegyzôhöz - a döntést követô három munkanapon belül -
jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A
törvényességi kérelmet a fôjegyzô három munkanapon belül bírálja el.
Eljárására e törvény 83. §-ának (6)-(8) bekezdését, 84. §-ának (4)
bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidô elmulasztása
jogvesztô, igazolásnak helye nincs."
66. §
(1) A Kt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A községi, a városi, a fôvárosi kerületi és a megyei jogú városi
önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrôl, a tankötelezettség
teljesítéséhez szükséges általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és
etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
tartozók óvodai nevelésérôl és a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges
általános iskolai nevelésérôl és oktatásáról."
(2) A Kt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem
rendelkezik - a fôvárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról;
b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról;
c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai
ellátásáról;
d) a felnôttoktatásról;
e) az alapfokú mûvészetoktatásról;
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési
tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról
abban az esetben, ha a községi, városi, fôvárosi kerületi önkormányzat a
feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, fôváros
területén nem megoldott.
(4) Ha a fôvárosi önkormányzat és fôvárosi kerületi önkormányzat között
létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fôvárosi kerületi
önkormányzat köteles gondoskodni:
a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról;
b) az alapfokú mûvészetoktatásról;
c) az általános iskolai felnôttoktatásról;
d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és
gyógytestnevelésrôl."
67. §
A Kt. 87. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp
nem rendelkezik - a fôvárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a) azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyam ismétlés nélküli
iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén,
a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás
feltételei,
b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggô tájékoztató
tevékenységrôl,
c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról,
d) a gyermekgyógyüdülôkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs
intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének
teljesítéséhez szükséges oktatásról,
e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetôleg
oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek,
tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról,
f) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekrôl,
g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
megszervezésérôl, a tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs
tevékenységrôl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról,
h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés
feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mûködtetésérôl.
(2) Ha a fôvárosi önkormányzat és a fôvárosi kerületi önkormányzat között
létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fôvárosi kerületi
önkormányzat köteles gondoskodni a az önkormányzati pedagógiai-szakmai
szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és
oktatás tekintetében.
(3) A fôvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság
megállapításához szükséges országos szakértôi és rehabilitációs tevékenység
ellátásáról. Az országos szakértôi és rehabilitációs feladatokat jogszabály
határozza meg.
(4) A fôvárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak
szerint - gondoskodik a pedagógusok fôvárosi, megyei állandó helyettesítési
rendszerének mûködtetésérôl."
68. §
A Kt. 88. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"88. § (1) A fôvárosi önkormányzat a fôvárosi kerületi
önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén mûködô helyi
önkormányzatok véleményének kikérésével és közremûködésével - a közoktatási
feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés elôkészítését
szolgáló - feladatellátási intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési tervet
(a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a
fôvárosi, megyei statisztikai hivatal, munkaügyi központ (a továbbiakban
együtt: közremûködôk), a területi gazdasági kamara, a fôvárosi, megyei szülôi
és tanulói érdekképviseleti szervezet, a nem állami, nem önkormányzati
intézményfenntartók, a fôvárosi, megyei szintû pedagógus szakszervezet
véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei önkormányzat és a
megyei jogú város saját területére elkészíti, majd az egyeztetô bizottságban
együttesen hagyja jóvá. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt
nyilváníthat, és az elkészítésében közremûködhet az érdekelt helyi kisebbségi
önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos
kisebbségi önkormányzat véleményét. A fôvárosi önkormányzat, illetve a megyei
önkormányzat megkeresésére a közremûködôk kötelesek a fejlesztési terv
elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fôvárosi fejlesztési tervet
a fôvárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat
ajánlás formájában adja ki.
(2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás
megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a
fôváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A
beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható
alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét,
az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetôleg a
továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát.
(3) A fejlesztési terv legalább hat éves idôszakra készül.
(4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével,
fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal,
illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.
(5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a
meglévô intézmény feladatát akkor bôvítheti, ha a mûködés megkezdéséhez,
illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek,
valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthetô. A
döntéshez be kell szerezni a fôvárosi önkormányzat, illetve a megyei
területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.
(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes
szolgáltatás ellátását akkor szüntetheti meg, ha az adott tevékenységrôl,
szolgáltatásról továbbra is megfelelô színvonalon gondoskodik oly módon,
hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülônek nem jelent
aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fôvárosi
önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre
épített - szakvéleményét.
(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévô nevelési-oktatási
intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor
engedheti át világnézeti alapon szervezôdô vagy más fenntartóknak, ha azoknak
a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett,
illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a
szolgáltatást továbbra is megfelelô színvonalon biztosítja oly módon, hogy
annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülônek nem jelent aránytalan
terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fôvárosi önkormányzat, illetve a
megyei területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre épített -
szakvéleményét.
(8) Ha községi, városi, fôvárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában
lévô közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat
ellátását nem vállalja, értesíti a fôvárosi, megyei önkormányzatot a feladat
átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével, a
102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy
szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további
mûködtetése. A fôvárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó
önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles
használatra átengedni a fôvárosi, megyei önkormányzatnak. Az átadás ingyenesen
történik. A feladat és a használat átadásának idôpontja - a felek eltérô
megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a
bejelentést követô év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén
pedig a bejelentést követô év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény
keretében látja el a községi, városi, fôvárosi kerületi önkormányzat, és a
feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fôvárosi,
megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által
ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e bekezdésben
szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A
használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Ha a fôvárosi, megyei önkormányzat a (8) bekezdésben meghatározottak
szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor
idegeníthetô el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében
meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény
elidegenítésekor elôvásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont
továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt
ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(10) Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai
nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(8) bekezdésben
meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény
székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését és az
országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
(11) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szûnik meg, a
megszûnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát,
kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülô nem akarja a
jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a
nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szûnik meg, a helyi önkormányzat a
(6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-
oktatási intézményt, amelybe a szülô - a nevelési-oktatási intézmény
megszûnése elôtt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási
intézmény vezetôje a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt
tagadhatja meg."
69. §
A Kt. 91. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"91. § (1) A fôjegyzô
a) másodfokon elbírálja a független vizsgabizottság, az alapmûveltségi
vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése
ellen benyújtott törvényességi kérelmet;
b) rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a mûvelôdési és
közoktatási miniszternél, ha rendkívüli idôjárás, járvány, természeti csapás
vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, fôváros területén a nevelési-
oktatási intézmények mûködtetése nem lehetséges; a fôjegyzô kezdeményezéséhez
- kivéve, ha a késlekedés jelentôs veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral
járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzôinek véleményét; ha a
vélemény beszerzésére nem volt lehetôség, a fôjegyzô az intézkedésérôl azonnal
értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzôit.
(2) A fôjegyzô, továbbá a megyei jogú város jegyzôje
a) közremûködik - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában
meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák elôkészítésében, megtartásában;
b) közremûködik a közoktatási információs rendszer mûködtetésében.
(3) A fôjegyzô elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által
fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig
megküldi a fôvárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárnak, továbbá a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik
arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.
(4) A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzôje,
fôjegyzôje
a) közremûködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai
tevékenységgel összefüggô mérési, értékelési feladatok szervezésében;
b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket;
c) az alapmûveltségi vizsga vizsgaszabályzatában foglaltak szerint
közremûködik az alapmûveltségi vizsga elôkészítésében, megtartásában;
d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévô közoktatási
intézmény vezetôjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás
lefolytatásával összefüggô elôkészítô feladatokat;
e) tájékoztatja az illetékes szakértôi és rehabilitációs bizottságot
arról, hogy melyik az az - e törvény 30. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt -
intézmény, amelyik rendelkezik a fogyatékos gyermek, tanuló különleges
gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel;
f) segíti és ellenôrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és
gyermekbalesetek megelôzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és
gyermekbalesetek jegyzôkönyveit félévenként megküldi a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztériumba;
g) tájékoztatja a mûvelôdési és közoktatási minisztert szakközépiskola és
szakiskola esetén a munkaügyi minisztert, illetve a szakirány szerint
illetékes minisztert közoktatási intézmény létesítésérôl, átszervezésérôl,
megszüntetésérôl;
h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe,
feladatkörébe utal.
(5) A jegyzô a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és
általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való
törlésével,
továbbá a mûködés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával
kapcsolatban hozott jogerôs határozatának egy példányát megküldi a
fôjegyzônek.
(6) Az (2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c)
pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyzô, fôjegyzô jogszabályban
meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján
igénybe veheti az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplô szakértô,
illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közremûködését.
(7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes
a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a
szülônek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen
nem mûködik a tankötelezettség végéig nevelô és oktató iskola,
b) jegyzô
- az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítô
foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a képzési
kötelezettség alá esô gyermekekrôl, tanulókról nyilvántartást vezet, és
figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában
meghatározott kötelezettségek teljesítését,
- az óvodás és a tanköteles gyermekekrôl vezetett nyilvántartást megküldi
a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának,
általános iskolának,
- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében
folyó iskolai életmódra felkészítô foglalkozáson való részvételt, a
tankötelezettség vagy a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülô nem
tesz eleget kötelességének.
(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek esetén a jegyzô
a településen mûködô nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünet
elrendelését kezdeményezi a mûvelôdési és közoktatási miniszternél.
Intézkedése elôtt - kivéve, ha a késlekedés jelentôs veszéllyel vagy
helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók
véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetôség, intézkedésérôl
azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.
(9) A (7) bekezdés a) pontja alapján a lakóhely, ennek hiányában a
tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat - ha e törvény másképp nem
rendelkezik - megtéríti a kötelezô felvételt biztosító óvodába, illetve a
kötelezô felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség
esetén gondoskodik kísérô személyrôl a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda,
iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást
az önkormányzat nem biztosítja ."
70. §
(1) A Kt. 93.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter]
"a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára, és a
Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvû
iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének
irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét,
továbbá az Alapfokú mûvészetoktatás követelményeit és tantervi programját ;
továbbá - az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével az Országos
Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után
- a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti és
etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét és ellátja a
felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat;
b) rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési
Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közremûködésével - értékeli az
Óvodai nevelés országos alap-programja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével
és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos
Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket,
tanulókat érintô kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével,
továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a
Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai
kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos
kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai
tantervek kidolgoztatásáról;"
(2) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter]
"f) az Országos Köznevelési Tanács elôterjesztésére dönt - a szakképzés
kivételével - a tankönyv-, továbbá a taneszköz-, tankönyv-, illetve taneszköz
jegyzékbe történô felvételérôl, gondoskodik azok a jegyzékek közzétételérôl,
valamint kiadja a közoktatási intézmények kötelezô eszköz- és felszerelési
jegyzékét, és gondozza azt."
(3) A Kt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium a költségvetésének terhére
- a szakképzési évfolyamok kivételével - országos és térségi szakmai
ellenôrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését
rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévô
nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenôrzést, pedagógiai-
szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményérôl tájékoztassa."
71. §
(1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve, a Két tanítási nyelvû
iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének
irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve,
továbbá az Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja
bevezetését és kiadását, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
eljárási szabályok megtartásával, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai
nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve
kiadásához be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését;"
(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következô szöveggel
egészül ki:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"a tanuló- és gyermekbalesetek megelôzésével kapcsolatos feladatokat,
illetôleg a balesetek kivizsgálásával nyilvántartásával és jelentésével
összefüggô tevékenységet;"
(3) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"c) az országos mérési feladatok ellátásának rendjét;"
(4) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"e) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit, rendjét, a tankönyvjegyzék
elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékbôl való törlés és a
tankönyvtámogatás rendjét, továbbá szakképzés kivételével a taneszközzé
nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszköz-jegyzék elkészítését és kiadását, a
kötelezô eszköz-felszerelési jegyzék kiadását,"
(5) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"g) a szakmai vizsga és az érettségi vizsga kivételével a vizsgák
rendjét, továbbá az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek
kiadását,"
(6) A Kt. 94. §-a a következô (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Kormány rendeletben szabályozza
a) az Óvodai nevelés országos alap-programjának bevezetését és kiadását;
b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását;
c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását;
d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket;
e) a pedagógusok fôvárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének
létrehozását és mûködtetését;
f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés
rendszerét, a továbbképzésben résztvevôk juttatásait, kedvezményeit;
g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv,
jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének
feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait.
(4) Az Óvodai nevelés országos alap-programjának és a Nemzeti alaptanterv
Kormány részére történô benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési
Tanács - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai
nevelését-oktatását érintô kérdésekben - az Országos Kisebbségi Bizottság
egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
(5) A (3) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott
kormányrendeleteknek a Kormány részére történô benyújtásához - a nemzeti,
etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását
érintô kérdésekben - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzatok
egyetértését. "
72. §
(1) A Kt. 95. §-ának b) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel
kapcsolatos feladata]
"b) a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer
létrehozása, mûködtetése, fejlesztése és korszerûsítése,"
(2) A Kt. 95. §-a a következô f)-g) ponttal egészül ki:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel
kapcsolatos feladata]
"f) a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetôk ismereteinek
megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a
közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közremûködôk
továbbképzésének segítése,
g) a fôvárosi, megyei fejlesztési tervek elôkészítéséhez szakmai
segítség nyújtása,"
(3) A Kt. 95. §-a a következô (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, s
egyidejûleg a jelenlegi § jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A mûvelôdési és közoktatási miniszter (1) bekezdésben meghatározott
feladatának ellátásában közremûködnek az országos pedagógiai-szakmai
szolgáltató intézmények.
(3) A mûvelôdési és közoktatási miniszter - az Országos Diákjogi Tanács
közremûködésével - három évenként összehívja az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzatok - amelyik nevelési-oktatási intézményben diákönkormányzat
nem mûködik az iskolai, kollégiumi tanulóközösségek legalább húsz százalékos
tanulói részvétellel megtartott tanulói közgyûlésen megválasztott -
küldötteibôl álló diákparlamentet. A diákparlament a diákok közoktatással
kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az Országos Diákjogi Tanács
elôterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését és ajánlást
fogadhat el, melyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.
(4) A mûvelôdési és közoktatási miniszter határozattal
a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az alapmûveltségi vizsga, illetve
az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az
intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az alapmûveltségi
vizsga, illetve az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,
b) rendkívüli szünetet rendelhet el - a fôjegyzô, jegyzô
kezdeményezésére - az ország, a megye, fôváros vagy egyes település nevelési-
oktatási intézményeiben.
(5) A mûvelôdési és közoktatási miniszter - ha e nélkül a szükséges
intézkedés megtételére nincs lehetôség - a (4) bekezdésben meghatározott
intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetôleg a tanév rendjében
foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben - eltérô
intézkedést is hozhat. A mûvelôdési és közoktatási miniszter döntését három
munkanapon belül köteles meghozni. A határozat elôzetesen végrehajthatóvá
nyilvánítható."
73. §
A Kt. 96-97 §-a helyébe a következô rendelkezés lép, egyidejûleg a Kt. a
97. §-t megelôzôen a következô alcímmel egészül ki:
"96. § (1) A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai elôkészítésében
Országos Köznevelési Tanács mûködik közre. Az Országos Köznevelési Tanács
döntéselôkészítô, véleményezô és javaslattevô országos szakértôi testület.
(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás
helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggô
oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben.
(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen:
a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben,
b) figyelemmel kíséri az Óvodai nevelés országos alap-programjának és a
Nemzeti alaptantervnek az alkalmazását, kezdeményezi felülvizsgálatukat,
c) javaslatot tesz könyv tankönyvjegyzékbe történô felvételére,
d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás
fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez,
e) javaslatot tesz a közoktatást érintô szakmai kérdésekben, a mûvelôdési
és közoktatási miniszternek,
f) évente jelentést tesz közzé az ország közoktatásának és köznevelésének
helyzetérôl.
(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonegy rendes és hét póttagja
van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait a mûvelôdési és közoktatási
miniszter kéri fel a következôk szerint: három tagját saját választása, tíz
tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat
tagját és három póttagját a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények, kettô
tagját és egy póttagját pedig a Magyar Tudományos Akadémia jelölése alapján. A
felkérés - a miniszter által választott tagok kivételével, akiknek felkérése
az érintett miniszter megbízásának lejártával megszûnik - öt évre szól. A
jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt,
amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az
Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. Az országos
pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények
által delegált tagokat a következô eljárás szerint kell megállapítani:
a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,
b) a jelöléseket - szétválasztva az országos pedagógiai szakmai
szervezetek, illetve a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények jelöltjeit - a
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium összegyûjti és megküldi a
javaslattevôknek,
c) a javaslattevô megjelöli azt a tíz, illetve hat személyt, akit az
Országos Köznevelési Tanácsba javasol,
d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja - az országos pedagógiai
szakmai szervezetek jelöltjei közül - az a tíz, illetve - a pedagógusképzô
felsôoktatási intézmények jelöltjei közül - az a hat személy lesz, aki a
legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további három-három jelölt, azonos
számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni,
e) a szavazatok összesítését és a sorsolást - közjegyzô jelenlétében - a
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium végzi.
(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes
szakmai és szakértôi bizottságok mûködhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács
állandó bizottságai:
a) Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság a
pedagógusok, a közoktatási intézményvezetôk, a közoktatás állami és
önkormányzati irányítási feladataiban közremûködôk továbbképzésével,
átképzésével kapcsolatos döntéseinek elôkészítésére. Az Országos Pedagógus-
továbbképzési Akkreditációs Bizottság kilenc tagból áll, melybôl ötöt az
Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, a mûvelôdési és
közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter, illetve a pénzügyminiszter
delegál. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság
egyetértését be kell szerezni a pedagógus-továbbképzés rendszerének
létrehozásával kapcsolatos elôterjesztésnek a Kormány részére történô
benyújtása elôtt,
b) Országos Érettségi Vizsgabizottság, az érettségi vizsga általános
követelményeinek meghatározásával kapcsolatos elôkészítô feladatokat
ellátására. Az Országos Érettségi Vizsgabizottság hat tagú, melybôl három
tagot az Országos Köznevelési Tanács, három tagot a Felsôoktatási és
Tudományos Tanács delegál.
(6) Az (5) bekezdésben szabályozott állandó bizottságok tagjainak
megbízása - a miniszterek által delegált tagok kivételével, akiknek a
megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszûnik - az Országos
Köznevelési Tanács tagjai megbízásával azonos idôtartamig szól.
(7) Az Országos Köznevelési Tanács, illetve bizottságai megválasztják
tisztségviselôiket, meghatározzák mûködésük rendjét, ennek keretein belül
meghatározhatják a megbízatás megszûnésének egyéb eseteit.
(8) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos
Köznevelési Tanács mûködéséhez szükséges feltételekrôl a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztérium gondoskodik. "
A Közoktatáspolitikai Tanács
97. § (1) A Közoktatáspolitikai Tanács a mûvelôdési és közoktatási
miniszter közoktatáspolitikai döntéselôkészítô, véleményezô és javaslattevô
testülete. A Közoktatáspolitikai Tanács a (2) bekezdésben felsorolt bármely
tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni - a
közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos
érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével - a közoktatást érintô
bármilyen kérdésben.
(2) A Közoktatáspolitikai Tanács tagjai
a) az országos pedagógus szakmai szervezetek,
b) az országos pedagógus szakszervezetek,
c) az országos szülôi szervezetek,
d) az országos diákszervezetek,
e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei,
f) az országos kisebbségi önkormányzatok,
g) a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók,
négy-négy, továbbá a
h) a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium és más, az oktatásban
érdekelt minisztérium, országos hatáskörû szerv egy-egy,
delegált képviselôje. E bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezeten,
szülôi szervezeten, diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik
alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a
Közoktatáspolitikai Tanács titkárságán bejelentkezett.
(3) A Közoktatáspolitikai Tanács megválasztja tisztségviselôit,
meghatározza mûködésének rendjét.
(4) A Közoktatáspolitikai Tanács munkáját titkárság segíti. A
közoktatáspolitikai tanács mûködéséhez szükséges feltételekrôl a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztérium gondoskodik.
74. §
A Kt. 98. §-a elôtt található alcím és 98 §-a helyébe a következô alcím,
illetôleg rendelkezés lép:
"Szakmai bizottságok
98. § (1) A mûvelôdési és közoktatási miniszternek a nemzeti, etnikai
kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel
kapcsolatos döntéseinek elôkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz
részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden
országos kisebbségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása
megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.
(2) A mûvelôdési és közoktatási miniszter tanulói jogokkal összefüggô
döntéseinek elôkészítésében Országos Diákjogi Tanács mûködik közre. Az
Országos Diákjogi Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást
foglalhat a tanulói jogokat érintô bármilyen kérdésben. Az Országos Diákjogi
Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját a mûvelôdési és közoktatási
miniszter, három tagját a hat-tizennégy éves, három tagját pedig a tizenöt-
tizennyolc éves tanulók képviseletét ellátó országos diákszervezetek
delegálják. E bekezdés alkalmazásában országos diákszervezet az, amelyben a
tagok többsége az adott korosztályból kerül ki, továbbá alapszabályában
meghatározott célja szerint, valamint tevékenységében a tanulók képviseletét
vagy annak elôsegítését látja el. Az Országos Diákjogi Tanács tagjainak
megbízását - a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a
megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszûnik - a delegáló
szervezetek határozzák meg, akként, hogy az legfeljebb három évre szólhat.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása -
a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a
miniszter megbízásának lejártával megszûnik és az idôközi megbízás kivételével
- öt évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselôiket, meghatározzák
mûködésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás
megszûnésének egyéb eseteit. A bizottságok mûködéséhez szükséges feltételeket
a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium biztosítja."
75. §
A Kt. 99. §-át megelôzô alcím, valamint a 99-100. § helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A közoktatás országos mérési feladatai
99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: a szakmai
vizsga kivételével az országos vizsgarendszer mûködtetése, összehangolása, az
alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és
felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerûsítése, az
értékelési tevékenység fejlesztése.
(2) A közoktatási intézmények országos, térségi, megyei, fôvárosi
szintû szakmai ellenôrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell
megvalósítani.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával országos
pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény bízható meg. A feladatok
végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közremûködhet
az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az
önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával
az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény köthet
megállapodást.
100. §. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt
a mûvelôdési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén - a szakképzési
törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért
felelôs miniszter jelöli ki."
76. §
(1) A Kt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehetô fel, aki az e
törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott tanári,
érettségi vizsga esetén egyetemi szintû tanári - mérnöktanári, mûszaki tanári
- végzettséggel és szakképesítéssel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év
pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik."
(2) A Kt. 101. §-ának (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a
következô rendelkezés lép:
"Szakképzés tekintetében az Országos szakértôi névjegyzéket a
szakképesítésért felelôs miniszter készíti el és adja ki."
77. §
(1) A Kt. 102. §-ának (1) bekezdése a következô második mondattal egészül
ki:
"Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal mûködô általános iskolát vagy
középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással
összefüggô döntéselôkészítô munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus
munkakör betöltésére jogosító - felsôfokú iskolai végzettséggel rendelkezô
személynek kell közremûködnie."
(2) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következô
rendelkezéssel egészül ki:
[A fenntartó
a) dönt...]
"az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;"
(3) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fenntartó]
"c) ellenôrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és mûködésének
törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási
intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és
gyermekbaleset megelôzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem
helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási
intézmény székhelye szerint illetékes fôvárosi, megyei fôjegyzônek;"
(4) A Kt. 102. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fenntartó]
"e) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mûködési
szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve
pedagógiai programját, az általános mûvelôdési központ pedagógiai-mûvelôdési
programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;"
(5) A Kt. 102. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következô (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A fenntartó a Nemzeti alaptanterv és az alapmûveltségi vizsga,
illetve az érettségi vizsga általános vizsgakövetelményei alapján tantervet
készíthet, amelyik tartalmazhatja a település (táj, térség) sajátos nyelvi,
történelmi, kulturális, népismereti, illetve a fenntartó által fontosnak
tartott más ismereteket, tananyagot.
(7) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának
jóváhagyásánál vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában
foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa
fenntartott iskolákban.
(8) A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében -
gondoskodik az iskolaszék, a szülôi szervezet (közösség), továbbá az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat mûködési feltételeirôl.
(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi idôben), továbbá - a július-
augusztus hónapok kivételével - nevelési évben
a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem
szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,
b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem
szervezhet át, és nem szüntethet meg,
c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.
(10) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, a nemzeti, etnikai kisebbségi
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben
közremûködô nevelési-oktatási intézmény, az érintett gyermekek, tanulók
ellátásában közremûködô pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához,
nevének megállapításához,
b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,
c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,
d) a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásához,
e) a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-mûvelôdési
program jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez
beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos
feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi
önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben (121. § (6) bek.)
- az elôzôekben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a
kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezetô megbízása és megbízásának
megszüntetése elôtt is."
78. §
(1) A Kt. 104. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következô
rendelkezéssel egészül ki:
[ A törvényesség biztosítása keretében kell]
"a) ellenôrizni a házirend, valamint - a kollektív szerzôdés és a
közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belsô szabályzatok elfogadására
elôírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak
jogszerûségét, a mûködés és döntéshozatal jogszerûségét, így különösen a
tanuló- és gyermekbalesetek megelôzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok ellátásával, a nevelô- és oktató munka egészséges és biztonságos
feltételeinek megteremtésével összefüggô tevékenységet."
(2) A Kt. 104. § (2) bekezdése a következô negyedik mondattal egészül
ki:
"Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala
óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta,
továbbá ha a döntés megsemmisítése jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogot
sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény
vezetôjét megállapításairól, s a helyes eljárásról."
(3) A Kt. 104. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a
nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét]
"a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény
által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetôleg az Országos szakértôi
névjegyzékben szereplô szakértô által készített szakértôi vélemény, továbbá az
alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve"
[alapján értékelheti].
79. §
(1) A Kt. 107. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) A közoktatási intézmény szakmai ellenôrzésében - a (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott kivétellel - az vehet részt, aki szerepel az Országos
szakértôi névjegyzékben.
(2) Ha a szakmai ellenôrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot
ellátó közoktatási intézményben folyik
a) az ellenôrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélô szakértô
vezetheti, ha nincs ilyen szakértô, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség
nyelvét beszélô pedagógus bevonásával kell végezni;
b) a szakmai ellenôrzésrôl értesíteni kell az országos kisebbségi
önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feltétellel rendelkezô képviselôjével - akkor is, ha az nem
szerepel az Országos szakértôi névjegyzékben - részt vehet a szakmai
ellenôrzésben."
(2) A Kt. 107. §-ának (3) bekezdése a következôvel egészül ki:
"A (8) bekezdés a/-b/ pontban meghatározott esetben a szakmai ellenôrzés
megkezdése elôtt legalább hét nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény
fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenôrzés lefolytatásánál
jelen lehet."
(3) A Kt. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(4) A szakmai ellenôrzés megállapításait megkapja az, akit az
ellenôrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenôrzés
indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az
ellenôrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási
intézményben folyik, a szakmai ellenôrzés megállapításait meg kell küldeni az
érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi
önkormányzatnak. A szakmai ellenôrzés megállapításait a személyiségvédelemre
vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni."
(4) A Kt. 107. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, továbbá a következô (8) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi
(8)-(9) bekezdés jelölése (9)-(10) bekezdésre módosul:
"(7) A szakmai ellenôrzés eredményeit nyilvánosságra kell hozni.
(8) Szakmai ellenôrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat
a) országos, térségi, megyei, fôvárosi szinten a mûvelôdési és
közoktatási miniszter, szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszter, illetve
a szakképesítésért felelôs miniszter az országos oktatáspolitikai célkitûzések
elôkészítése vagy a célkitûzések megvalósulásának megismerése, továbbá az
országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi
feladatai végrehajtásának értékelése,
b) megyei, fôvárosi szinten a fôvárosi, megyei önkormányzat a megyei,
fôvárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitûzések elôkészítése,
megvalósulásának megismerése,
c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fôvárosi,
kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitûzések elôkészítése,
megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település
nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és
oktatással összefüggô feladatok végrehajtásának áttekintése,
d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitûzések
elôkészítése, vagy a célkitûzések megvalósulásának megismerése, illetve az
egyes intézményekben végzett nevelô és oktató munka színvonalának értékelése,
e) a közoktatási intézmény vezetôje az intézményben végzett nevelô és
oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külsô szakértôvel
történô értékelése,
f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése
céljából."
80. §
A Kt. 108. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"108. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási
intézmény akkor mûködhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha
abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási
intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási
intézménynek megfelelô bizonyítványnak jogszerûen elismerik, s az elismerést
hitelt érdemlôen bizonyították.
(2) A nevelési-oktatási intézményt a mûvelôdési és közoktatási
miniszter veszi nyilvántartásba, illetôleg adja meg a fenntartónak a mûködés
megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó - ha nemzetközi szerzôdés
másképp nem rendelkezik - e törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a
nyilvántartásba vétel, 79. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján pedig a mûködés
megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-
oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelô és oktató
munkára, valamint annak ellenôrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggô
ügyekre és döntésekre annak az államnak az elôírásait kell alkalmazni, amelyik
a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte.
(3) Magyar állampolgár a tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti
iskolában, továbbá külföldön mûködô iskolában is teljesítheti. A külföldön
létesített tanulói jogviszonyról a tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes jegyzô állít ki igazolást.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény
Magyarországon nemzetközi szerzôdés alapján is mûködhet.
(5) Magyar állami óvodát, általános iskolát, középiskolát és
kollégiumot külföldön a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, szakiskolát a
Munkaügyi Minisztérium létesíthet és tarthat fenn, ha a mûködés helye szerinti
állam belsô joga vagy nemzetközi szerzôdés ezt lehetôvé teszi.
(6) Magyar nevelési-oktatási intézmény külföldön a mûvelôdési és
közoktatási miniszter által - szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi
miniszter egyetértésével - adott engedéllyel alapítható, ha a mûködés helye
szerinti állam belsô joga vagy nemzetközi szerzôdés ezt lehetôvé teszi, s ezt
hitelt érdemlôen bizonyítják. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény
székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a nyilvántartásba vétellel
és a mûködés megkezdésével kapcsolatos engedélyezési eljárásra a (2)
bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A külföldön mûködô magyar nevelési-
oktatási intézmény létesítéséhez és mûködéséhez adott engedélyben meg kell
határozni, az alapítás és mûködés feltételeit. A külföldön mûködô magyar
nevelési-oktatási intézményt mûvelôdési és közoktatási miniszter
nyilvántartásba veszi és gyakorolja az e törvény 80. §-ában meghatározott
jogköröket.
(7) Az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésében szabályozott költségvetési
támogatás az (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézménybe
felvett magyar állampolgárok után is megilleti a fenntartót. Megilleti a
fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar képviseleten mûködô
óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülôje hivatalos
állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön.
(8) A Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdésben meghatározott
közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is mûködhet, ha a
közoktatási intézményt a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium - az e törvény
37. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - nyilvántartásba vette.
(9) Külföldi közoktatási intézmény fenntartójával a mûvelôdési és
közoktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.
(10) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó ideiglenes menedéket
élvezôk gyermekei részére a mûvelôdési és közoktatási miniszter - a
belügyminiszter egyetértésével - ideiglenes mûködési engedély kiadásával
engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény mûködését az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes mûködési engedély egy
évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes mûködési
engedély iránti kérelmet a Belügyminisztérium nyújtja be. Az ideiglenes
mûködési engedély kiadásával egyidejûleg a nevelési-oktatási intézményt
nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes mûködési engedélyben a mûvelôdési és
közoktatási miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezôk a
Magyar Köztársaság területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai
nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes mûködési engedély nem jelenti
annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az
országnak az elôírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezôk a Magyar
Köztársaság területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által
kiállított bizonyítványnak a Magyar Köztársaság részérôl történô elismerését."
81. §
A Kt. 110. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"110 § (1) A nem magyar állampolgár - az e törvényben meghatározottak
szerint - akkor tanköteles Magyarországon, ha menekült, vagy ideiglenes
menedéket élvez (a továbbiakban együtt: menekült), illetôleg bevándorlási
engedéllyel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek
meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történô felvételénél igazolni
kell.
(2) Ha a nem magyar állampolgár menekültként tartózkodik a Magyar
Köztársaság területén, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkezik, továbbá
viszonosság alapján az is, aki huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett veheti igénybe az e
törvényben meghatározott közoktatási szolgáltatásokat.
(3) Az a nem magyar állampolgár, aki a Mûvelôdési és Közoktatási
Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott
ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.
(4) A Magyarországon mûködô diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának
gyermeke viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési
díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium
foglal állást.
(5) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(3)
bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerzôdés vagy jogszabály
másképpen nem rendelkezik - az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért
továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem
haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó
hányadát. A közoktatási intézmény vezetôje a díjat a fenntartó által
meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti."
82. §
A Kt. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar
közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról,
továbbá a tanuló felvételérôl az iskola igazgatója dönt."
83. §
A Kt. 112. §-a a következô (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az elismerésrôl - a szakképesítést tanúsító bizonyítványok
kivételével - a mûvelôdési és közoktatási miniszter, a honosításról - a
szakképesítést tanúsító bizonyítvány kivételével - a nevelési-oktatási
intézmény határoz."
84. §
(1) A Kt. 114. §-a (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében ingyenesen igénybevehetô szolgáltatások:]
b) az általános iskolában, illetve az általános mûveltséget megalapozó
évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott
kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában
- a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(6) bekezdés];
- elsô szakképesítés megszerzésekor, továbbá - a 27. § (7) és (9)
bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a
munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati
képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védôfelszerelés (védôruha) és
tisztálkodási eszköz;
- az elsô-tízedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-
tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon elsô alkalommal
évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés
abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi
követelményeket nem teljesítette;
- az 52. § (6) bekezdésében meghatározott idôkeret terhére szervezett
tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket,
diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplô más
mûvészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a
házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;
- a tanítás kezdete elôtti az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a
tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;
- a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a
különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga,
pályaalkalmassági vizsgálat;
- a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapmûveltségi vizsga, az
érettségi vizsga és az elsô szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony
fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és elsô alkalommal a
javítóvizsga,
- az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai
központ, sport- és szabadidô létesítmények), eszközeinek használata az
ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;
c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel
esetén
- a kollégiumi foglalkozások (53. § (7) bekezdés);
- a lakhatási feltételek biztosítása;
- a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet;
- a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium,
számítástechnikai központ, sport- és szabadidôs létesítményeik stb.)
használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;
- testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetén
az állapotának megfelelô teljes ellátás."
(2) A Kt. 114. §-a a következô (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ingyenes a fejlesztô felkészítés (30. § (6) bekezdés), a
pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele."
85. §
A Kt. 116. §-ának (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében tandíjért igénybe vehetô szolgáltatások:]
"a) alapfokú mûvészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó
tanórai foglalkozás, a huszonkettedik életév elérésétôl pedig minden tanórai
foglalkozás;
b) második és további szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1)
bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak;
c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetôleg a
pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó
nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggô más szolgáltatás;"
86. §
A Kt. 116. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében tandíjért igénybe vehetô szolgáltatások:]
"e) a tanulói jogviszony megszûnése után megkezdett alapmûveltségi
vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és
pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett,
de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga."
87. §
(1) A Kt. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor
számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
a) tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott esetben;
b) öt-tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában
meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában
meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettô éven aluli
tanulóknál;
d) húsz-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában
meghatározott esetben;
e) huszonöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában
meghatározott esetben."
(2) A Kt. 117. § (3) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a
tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát."
88. §
(1) A Kt. 118. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok,
valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az
általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények mûködéséhez - a gyermek,
tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve -
normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.
(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított mindenkori éves normatív
költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet
megelôzô második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított
teljes kiadások - csökkentve a felhalmozási és tôkejellegû kiadások és az
intézmények mûködési célú bevételei, valamint a központosított elôirányzatok
összegével - nyolcvan százaléka. A normatív hozzájárulások összegének el kell
érniük az elôzô évi normatív hozzájárulások összegét. A nem állami, nem helyi
önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési
hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére
ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Az éves
költségvetésrôl szóló törvény a társasági adóról szóló törvény hatálya alá
tartozó szervezetek és az egyéni vállalkozók tekintetében eltérô szabályokat
állapíthat meg.
(2) A Kt. 118. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az e törvény
- 24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. §-
ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás
megszervezéséhez meghatározott idôkeretet a szociális igazgatási feladatok
ellátására rendelkezésre álló forrásokból meg kell növelni - és a szociális
kiadások között elszámolni - abban az esetben, ha a gyermek napközbeni
ellátása ezt szükségessé teszi, továbbá az
- 52. §-ának (6)-(7) bekezdésében, valamint (9)-(11) bekezdésében az
iskolai nem kötelezô (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli
foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez,
osztálybontásokhoz meghatározott idôkeret,
- 53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére
meghatározott idôkeret,
- az 1. számú melléklet alapján kötelezôen foglalkoztatott vezetôi és
alkalmazotti létszám és a kötelezô óraszám terhére szabadon felhasználható
idôkeret
a fenntartó egyetértésével megnövelhetô, illetve a vezetôk és a beosztott
pedagógusok kötelezô óraszáma csökkenthetô, valamint a 3. számú mellékletben
meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma a maximális létszámhoz
képest csökkenthetô (többletszolgáltatások), ha az ehhez szükséges fedezetet a
fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási
intézmény saját forrásaiból biztosítja.
(7) Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmény
után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései
mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint
az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit is."
89. §
A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fôvárosban a
fôvárosi önkormányzat közalapítványt hoz létre a közoktatás - fejlesztési
tervben jóváhagyott - körzeti, térségi és országos feladatainak
támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves
költségvetési törvényben megállapított mértékû hozzájárulása, törvényben vagy
kormányrendeletben elôírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek,
jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes
befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az
összeg felosztásába be kell vonni a fôvárosi, megyei gazdasági kamarákat, a
nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány
mûködéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételébôl kell fedezni."
90. §
A Kt. 119. §-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
"(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek
nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a
korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztô felkészítéssel
kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közremûködô
intézményrendszer mûködtetése és fejlesztése az érintett gyermekek, tanulók
részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, jármûvek
beszerzésének támogatása, a szülôi gondozói tanfolyam megszervezésének
segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány
bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben, illetve az
Egészségbiztosítási Alap a költségvetését meghatározó törvényben megállapított
mértékû hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben elôírt befizetések,
illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség
nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában
meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány mûködéséhez szükséges
költségeket a közalapítvány bevételébôl kell fedezni."
91. §
(1) A Kt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(2) Meg kell téríteni
a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és
gondozást nyújtó, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos
gyermekek nevelését és oktatását végzô, valamint a fejlesztô felkészítést
biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a
gyermeknek, tanulónak és kísérôjének, továbbá
b) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló szülôje részére szervezett
gondozói tanfolyam költségét;
c) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló vizsgálatához szükséges
szállás költségét a gyermeknek, tanulónak és szülônek" .
(2) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(4) A gyermek vizsgálatával összefüggô szállás költségeit, továbbá a
gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végzô, illetôleg a tanfolyamot
szervezô közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet
az országos közalapítványból kell biztosítani."
92. §
(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
(1) E törvény alkalmazásában
1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által
- e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli
foglalkozás, a logopédiai és a dyslexisa-megelõzõ foglalkozás, a mindennapos
testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete elõtti és
az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj
fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás,
2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti
jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;
3. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv,
egyházi jogi személy, felsôoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet,
alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi
érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi
személy), illetõleg természetes személy amely, illetve aki a közoktatási
szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és
az e törvényben meghatározottaknak megfelelôen a közoktatási intézmény
mûködéséhez szükséges feltételekrôl gondoskodik,
4. iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények
oktatásának és elsajátításának pedagógiai szakasza,
5 fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a
fogyatékos gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai
neveléséhez és oktatásához, a fogyatékosság típusának és súlyosságának
megfelelô gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges
speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált
óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési
kötelezettséghez, az illetékes szakértôi bizottság által meghatározottak
szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségû gyógypedagógus
foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv,
valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló
részére a szakértôi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai
szolgáltatások biztosítása;
6. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási
intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai
oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás)
látja el;
7. jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintû
jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, 39. § (2) bekezdése, a
40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (1) bekezdése, a 60. §
(3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3)
bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat
rendelete;
8. készségtantárgyak: az ének-zene, a rajz, a testnevelés, a technika-
gyakorlati foglalkozás tantárgyak;
9. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább
ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élôk közül kerül ki;
10. közoktatási érdek: ha az intézmény megszüntetésének következtében
ellátatlan maradna olyan közoktatási feladat, amelynek ellátására helyi
önkormányzat nem köteles, illetve amely fejlesztési célt szolgál;
11. más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértôi és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) átható (pervazív) fejlôdési zavarral küzd (pl. autista),
b) pszichés fejlôdés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai
teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlôdésében és a tanulási
folyamatban tartósan akadályozott (pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,
mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);
12. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert
szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására jogosít, és már meglévô - államilag elismert - szakképesítés
birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert
szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve
amit az iskolai rendszerû oktatásban szereztek, de a szakmai vizsgára történô
felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el;
13. megfelelô színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek
között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és
tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3.
számú mellékletében meghatározott elôírásoknak, s továbbra is biztosítottak a
meglévô pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi
óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szûnik
meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és
oktatása, tanulási nehézséggel küzdôk nevelése, oktatása) igénybevétele;
14. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétôl a következô év augusztus
31-éig tartó idôszak;
15. nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység:
a felsôoktatás, a köz- és felsôoktatási kutatás, a nevelôotthoni nevelés, a
bölcsôdei ellátás, a családsegítô szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a
rehabilitáció és habilitáció;
16. oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott
tananyag elsajátítására történô felkészítés megszervezésének rendje, amely ha
a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az
e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezô tanórai
foglalkozások
a) kilencven százalékát, nappali oktatás,
b) ötven százalékát, esti oktatás,
c) tíz százalékát, levelezô oktatás
munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az
oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt
vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelezô
oktatásra meghatározott óraszámot.
17. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább ötvenegy százaléka öt
év átlagában legkevesebb öt különbözô megyébôl, illetve a fôvárosból és
legalább három különbözô megyébôl élôk közül kerül ki;
18. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a
munkakörre elôírt kötelezô óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;
19. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetôkbôl és a közoktatási
intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített
munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében
foglalkoztatottakból állók közössége;
20. szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben
a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így
különösen
a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja,
illetôleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést,
externátusi ellátást kapott,
b) az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;
21. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra
elszámolható mûködési célú kiadások feladattal arányos része;
22. székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti
jogának gyakorlására jogosult vezetô munkahelye található;
23. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen -
mûködô - azonos vagy különbözô feladatot ellátó - intézményegység, ha a
székhelytôl való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási,
képviseleti feladatok a székhelyrôl nem vagy csak részben láthatók el;
24. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyezô
felnôttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos
tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók
óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvû iskolai oktatásra
létrehozott intézményegység;
25. tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétôl a
következô év augusztus 31-éig tartó idôszak,
26. tanítási nap: az egyes osztályokban a kötelezô tanítási órák
megtartására fordított nap,
27. tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása
folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet.
Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem
gyakorlati képzés folyik.
28. tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért
kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy
annak megfelelô minôsítést kapott, vagy jogerôs fegyelmi büntetéssel a tanév
folytatásától eltiltották, illetôleg kizárták az iskolából, vagy a
megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya
megszûnt, továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása
miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelôtestület az
osztályozó vizsga letételét, illetôleg az elôírt gyakorlati követelmények
teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a
vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent
meg, vagy engedély nélkül távozott;
29. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a
gyermeket, a tanulót az alatt az idô alatt, illetôleg tevékenység során éri,
amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a nevelési-
oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés
során bekövetkezett balesetet;
30. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola,
kollégium szervezeti és mûködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy
pedagógiai programja;
31. telephely: a székhelyen kívül mûködô szervezeti egység
(tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, mûhely, gyakorlóhely, iroda,
napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;
32. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban
kettônél több megyében, illetve a fôváros határain kívül élôk veszik igénybe.
(2) A Kt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) Tanulói viszony a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok
nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában az óvodai nevelésben való
részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerzôdéses jogviszony, továbbá a
kollégiumi tagsági viszony."
(3) A Kt. 121. §-a a következô (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A gyermek napközbeni ellátása a gyermekgondozási segély és az
anyasági támogatás igénybevételére való jogosultság megállapításánál
rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minôsül, ha az óvodai nevelést, az
iskolai napközis foglalkozást, a kollégiumi elhelyezést a szakértôi és
rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértôi véleménye alapján
veszik igénybe.
(5) Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót,
felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a
szakmai és gazdasági ellenôrzést, nevelési-oktatási intézménynél az
illetékességi és mûködési körön a mûködési (felvételi) körzetet kell érteni.
(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e
törvény alkalmazásában
a) az az óvoda, iskola, kollégium,
- amelyet az alapító okirata szerint nemzetiségi, kisebbségi nevelési-
oktatási intézményként alapítottak meg, vagy
- amelyikben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi
nevelés nemzetiségi követelmények (óvodai nevelési terv, iskolai nevelési-
oktatási terv, kollégiumi nevelési program, óvodai nevelési program, iskolai
pedagógiai program, kollégiumi pedagógiai program) szerint folyik,
b) az óvoda, iskola, kollégium (intézményegység, tagintézmény) akkor is,
ha három év átlagában a gyermekek, tanulók több mint huszonöt százalékának az
óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését azonos
- az a) pont második gondolatjelében felsorolt - nemzetiségi követelmények
szerint szervezték meg. "
93. §
A Kt. 122. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
" 122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által
fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott
pedagógusainak kötelezô óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a
közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok
munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó
közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.
(2) A felsôoktatási intézmények által fenntartott közoktatási
intézmények (gyakorló iskolák, gyakorló óvodák stb.) ellátják az e törvényben
meghatározott közoktatási feladatokat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés
alap- és továbbképzési feladataiban. Az állami felsôoktatási intézmények által
fenntartott közoktatási intézményekre, ideértve a gyakorló óvodát, iskolát és
kollégiumot is - a nyilvántartásba vétel és az onnan történô törlés
kivételével - az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. A közoktatási intézményt fenntartó állami
felsôoktatási intézmény is köthet közoktatási megállapodást. Az állami
felsôoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények
feladatellátását biztosító - más célra fel nem használható - összeget a
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium költségvetésébe önálló címként be kell
építeni.
(3) E törvénynek a közoktatási intézmények mûködésére, a pedagógusok
alkalmazására és foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira
- beleértve az e törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében felsorolt
juttatásokat is - és kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseit a gyermek
gyógyüdülôkben, az egészségügyi- és rehabilitációs intézményekben, a büntetés-
végrehajtási intézményekben folytatott nevelô- és oktató munka esetén is
alkalmazni kell. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás a
körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére
vonatkozó elôírásoktól el lehet térni. A gyermek- és ifjúságvédô intézetekben
foglalkoztatott vezetôk és pedagógusok foglalkoztatására, jogaira és
kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire a kollégiumban
foglalkoztatott vezetôkre és nevelôtanárokra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben pedagógus munkakörben
eltöltött idôt - az ellátott feladatnak megfelelô nevelési-oktatási
intézményben, gyermek- és ifjúságvédô intézet esetén kollégiumban - pedagógus
munkakörben eltöltött idôként kell figyelembe venni.
(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell,
a) hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelôen
alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a
szaktudományok megfelelô szintû, tudományos, hiteles, tárgyilagos
feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelô
pedagógiai módszerekkel történô közvetítését,
b) a könyv nyelvezetét, közérthetôségét, stílusát,
c) a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai
szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betûméret, könyvsúly, könyvméret,
nyomdafesték) követelményeknek való megfelelôséget,
d) hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történô felhasználásra,
e) jogszabályban meghatározott más feltételeket és követelményeket.
(5) A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a gyermek, tanuló
részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi
ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési
díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj
megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv,
segédkönyv, étkezés, utaztatás) a közoktatási intézmény fenntartójától
függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes
szolgáltatásnak minôsül.
(6) Fegyveres erôk, rendvédelmi szervek részére közoktatási intézményt
csak az ágazatért felelôs miniszter létesíthet és tarthat fenn. A miniszter az
e törvény 102-104. §-ában meghatározott fenntartói irányítási jogosítványok
gyakorlásával megbízhatja - a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése,
tevékenységi körének megállapítása és módosítása kivételével - az ágazatához
tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.
(7) Ha nemzetközi szerzôdés másképp nem rendelkezik, a fegyveres erôk,
rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat
fenn, aki büntetlen elôéletû, magyar állampolgár vagy bevándorlási
engedéllyel rendelkezik, hivatásos szolgálatra alkalmas, és a hivatásos
szolgálatot vállalja. Ezekben az iskolákban a szervezeti és mûködési
szabályzat a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az
évfolyamismétlést kizárhatja.
(8) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola fegyveres erôknél,
rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges
munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és
mûködése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felelôs miniszter
engedélye szükséges.
(9) Az illetékes miniszter - a mûvelôdési és közoktatási miniszterrel
közösen - a fegyveres erôk, rendvédelmi szervek mûködésének sajátosságaira
tekintettel - szabályozhatja a tanulók jogaira és kötelességeire (10-12. §), a
pedagógusok jogaira és kötelességeire (19. §) vonatkozó eltérô
rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges egészségügyi
követelményeket, pályaalkalmassági követelményeket, valamint ezek
megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való
megbízást.
(10) Az e törvény 17. §-ának (5) és (7)-(8) bekezdésében meghatározott
határidôk számításánál a külföldi munkavégzés idejét figyelmen kívül kell
hagyni."
94. §
A Kt. 123. §-ának (3)-(8) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következô (9) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (9)-
(11) bekezdés számozása (10)-(12) bekezdésre módosul:
"(3) A követelményrendszer, a tanítási képzési idô bevezetése:
a) az óvodák az Óvodai nevelés országos alap-programjának kiadását követô
harmadik év szeptember 1. napjától az Óvodai nevelés országos alap-programja
alapján készített nevelési program alapján végzik az óvodai nevelô munkát, az
újonnan indított óvodai csoportokban, ezt követôen felmenô rendszerben a többi
óvodai csoportban,
b) a kollégiumok 1998. szeptember 1. napjától kezdôdôen a kollégiumi
nevelô munkát - valamennyi kollégiumi csoportban - az érdekelt iskolák
pedagógiai programjára épített kollégiumi pedagógiai program alapján végzik,
c) az iskolák 1998. szeptember 1. napjától - a helyi tanterv kivételével
valamennyi évfolyamon - alkalmazzák a Nemzeti alaptantervre épített pedagógiai
programjukat; a helyi tantervet az iskola elsô és hetedik évfolyamán, s ezt
követôen felmenô rendszerben vezetik be, a helyi tanterv bevezetésével
egyidejûleg kell bevezetni az e törvény 52. §-ának (3) és (5)-(7) bekezdésében
meghatározott tanítási idôt is,
d) az alapfokú mûvészetoktatási intézmények az Alapfokú mûvészetoktatás
követelményei és tantervi programja kiadását követô szeptember 1-jétôl
elkészíthetik és bevezethetik pedagógiai programjukat és helyi tantervüket; a
kiadást követô harmadik év szeptember 1. napjától kezdôdôen a nevelô és oktató
munka - valamennyi évfolyamon - az Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és
tantervi programja alapján készített pedagógiai program és helyi tanterv
alapján folyhat. Az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi
programja kiadásáig az alapfokú mûvészetoktatási intézmények a kiadott
nevelési-oktatási terveket alkalmazzák,
e) 1996 szeptember 1-jétôl
- az óvodában a nevelômunkát e törvény 24. §-ában meghatározott
idôkeretben,
- a kollégiumi nevelômunkát e törvény 53. §-ának (7) bekezdése alapján
számított idôkeretben
kell megszervezni,
f) 1996. szeptember 1-jétôl alkalmazni kell az 1. számú mellékletben
foglaltakat - a könyvtárostanárra (tanítóra), valamint a vezetôk és a
beosztott pedagógusok kötelezô óraszámára vonatkozó rendelkezések kivételével,
- továbbá az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket,
g) a százkilencven napos tanítási évre - valamennyi évfolyamon - 1998.
szeptember 1. napjától át kell térni,
h) az 1. számú mellékletnek a vezetôk és a beosztott pedagógusok kötelezô
óraszámára vonatkozó rendelkezéseit a fenntartó döntésétôl függôen
- 1996. szeptember 1-jétôl vagy
- 1997. február 1-jétôl vagy
- 1997. szeptember 1-jétôl kell alkalmazni, a könyvtárostanárra (tanítóra)
vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása 2002. szeptember 1-jétôl kötelezô.
(4) E törvényben meghatározott osztály-, csoport létszámokat 1996.
szeptember 1-jétôl kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó rendelkezéseit
- a 124. § (11) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivétellel - az
1996/97. tanévtôl kell alkalmazni.
(6) A pedagógus szakvizsga és a továbbképzés bevezetésérôl [17. § (5)
bek., 19. § (4) bek., 128. § (8)-(9) bek], valamint a pedagógusok részére
szakirodalom vásárlásához nyújtott támogatás igénybevételérôl [19. § (3) bek.]
szóló rendelkezések hatálybalépésérôl a Kormány - rendeletben - intézkedik.
(7) E törvény hatályba lépésének napjától addig az idôpontig, ameddig az
iskolatípusra vonatkozó kötelezô eszköz- és felszerelési jegyzéket nem adják
ki, továbbá nem jelenik meg az e törvény 88. §-a (1) bekezdésében szabályozott
fejlesztési terv, a helyi önkormányzat
a) fenntartásában lévô nyolc évfolyammal mûködô általános iskola illetve
négy évfolyamos gimnázium évfolyamainak száma nem növelhetô;
b) négy évfolyamnál több évfolyammal mûködô gimnáziumot nem létesíthet.
(8) Két tanítási nyelvû iskola, valamint a táncmûvészet, a képzô-
iparmûvészet és a színmûvészet-bábmûvészet mûvészeti ágakban alapfokú
mûvészetoktatási intézmény mûködésének megkezdéséhez engedély nem adható ki,
illetôleg a helyi önkormányzatok ilyen iskolát nem hozhatnak létre addig az
idôpontig, ameddig a mûvelôdési és közoktatási miniszter ki nem adja a Két
tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvét, illetve az adott mûvészeti ág
Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programját, alapfokú
mûvészetoktatási intézmény esetén emellett az iskolatípusra vonatkozó kötelezô
eszköz- és felszerelési jegyzéket.
(9) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban azt a körülményt, hogy a könyv
alkalmas-e több tanéven keresztül történô felhasználásra, külön jogszabályban
meghatározott idôponttól kell vizsgálni."
95. §
(1) A Kt. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban
a) 1996. szeptember 1-jétôl 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási
intézmények a mûvelôdési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott)
nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követôen azokon az
évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint
folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelezô tanórai
foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található
óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében a nem kötelezô
tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésére, egyéni
foglalkozásra, osztálybontásra megállapított idôkeretet az iskola által
alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy
ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy a kiszámított idôkeret nyolcvan
százaléka használható fel, továbbá a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni
foglalkozás nem szervezhetô.
b) az általános iskolák és a szakiskolák a kilencedik és tizedik
évfolyamon mindaddig a szakmunkásképzô iskolák vagy a szakiskolák részére
kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák, ameddig a helyi tanterv
alapján folyó oktatás felmenô rendszerben történô bevezetése ezeken az
évfolyamokon nem történik meg;
c) a szakközépiskolák és a szakiskolák - a párhuzamos oktatás kivételével
[27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés ] a pedagógiai programjuk
elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását
átszervezik oly módon, hogy szakképzés csak az iskola felsôbb évfolyamain
folyjék, 2000. szeptember 1-jétôl a kilencedik évfolyamon, ezt követôen
felmenô rendszerben a tizedik évfolyamon az oktatás a Nemzeti alaptanterv
alapján készített helyi tanterv alapján folyhat;
d/ az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésérõl kiállított
bizonyítvány utoljára azoknak a tanulóknak tanúsít alapfokú iskolai
végzettséget, akik az 1998/99. tanévben fejezték be tanulmányaikat a nyolcadik
évfolyamon. "
(2) A Kt. 124. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
(6) Az iskolaszékek tagjait 1996. december 31-ig a diákönkormányzat
megfelelô számú képviselôjével ki kell egészíteni. Az az iskolaszék, amelyik
1996. szeptember 1. elôtt kezdte meg mûködését, a diákönkormányzat megfelelô
számú képviselôjével történô kiegészítés után tevékenységét - ha az iskolaszék
mûködését meghatározó szabályzat másképp nem rendelkezik - 1999. augusztus 31-
ig változatlan összetételben folytatja.
(7) 1998. szeptember 1-jétõl - a párhuzamos képzés kivételével - [27. §
(6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés ] a szakképzésben résztvevô
iskolákban folyó oktatást szét kell választani általános mûveltséget
megalapozó pedagógiai szakaszra és szakképesítés megszerzésére felkészítô
pedagógiai szakaszra. Ettôl az idôponttól kezdôdôen szakképzés kizárólag a
tankötelezettség megszûnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az
érettségi vizsgát követõen indítható új, elsõ szakképzési évfolyamon. "
(3) A 124. § (9) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, s
egyidejûleg a bekezdés a következô (10)-(22) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a
fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többlet
költségvetési támogatás nem igényelhetô.
(10) Addig az idôpontig, ameddig az iskola nem az Országos Képzési
Jegyzékben szereplô szakképesítés megszerzésére készít fel, nem számít második
szakképesítésnek a meglévô szakképesítéssel betölthetô munkakör magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerzett szakképesítés.
(11) Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben
vagy azt megelôzôen létesítették
a) akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük
a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem
alkalmazhatók, ha a tanuló az elsô évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi
követelményeket nem teljesítette;
b) tanulmányaikat a nappali rendszerû oktatásban annak a tanévnek a
végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.
(12) Ha a nem magyar állampolgár a (11) bekezdésben foglaltak szerint
megkezdte középiskolai tanulmányait, és nem fizetett térítési díjat vagy
tandíjat, tanulmányait a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel
fejezheti be.
(13) 1996. szeptember 1. napjától
a) megszûnik az e törvény 101. §-ának (6) bekezdése alapján létrehozott
bizottság és a tagjainak megbízatása;
b) az Országos Köznevelési Tanács - tagjai megbízatásának lejártáig -
huszonhat tagból áll, öt tagot a mûvelôdési és közoktatási miniszter kér fel
és bíz meg, legfeljebb a többi tag megbízatásának idejére;
c) a diáksportkörök iskolai sportkörként folytatják mûködésüket;
d) a munkára felkészítô iskolák készségfejlesztô speciális szakiskolaként
folytatják mûködésüket;
(14) Azok a középiskolák, amelyek tizenharmadik évfolyammal mûködnek, és
a tizenharmadik évfolyam létesítésére, mûködtetésére a megváltozott
rendelkezések alapján már nem jogosultak, új évfolyamot 1997. szeptember 1.
napjától nem indíthatnak azzal a feltétellel, hogy a befejezéséhez szükség van
a tizenharmadik évfolyamra; a megkezdett évfolyamokon a tanulók változatlan
feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat.
(15) 1996. december 31-jéig
a) a jegyzô megküldi a fôjegyzônek azoknak a közoktatási intézményeknek
az iratait, amelyek nyilvántartásba vétele a fôjegyzô feladata;
b) a jegyzô az általa nyilvántartásba vett külföldi nevelési-oktatási
intézmény összes ügyiratát megküldi a Mûvelôdési és Közoktatási
Minisztériumnak;
c) azok a külföldi nevelési-oktatási intézmények, amelyek 1993.
szeptember 1-je elôtt kezdték meg mûködésüket - tudomásulvétel és
nyilvántartásba vétel céljából -, alapító okiratukat megküldik a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztériumnak;
d) ha a közoktatási intézmény fenntartója jogi személyiséggel nem
rendelkezô gazdasági társaság, a jegyzô, fôjegyzô felhívja a fenntartót, hogy
alapító okiratát hat hónapon belül módosítsa, ha a fenntartó a felhívásnak nem
tesz eleget, a jegyzô, fôjegyzô az e törvény 80. §-ában foglaltak szerint jár
el;
e) a jegyzô, fôjegyzô felhívja a nem helyi önkormányzati
iskolafenntartókat annak megvizsgálására, hogy az általuk fenntartott iskolák
a nevelô és oktató munkájukat az illetékes miniszter által a kiadott
nevelési-oktatási terv, központi program alapján végzik-e; szükség esetén
hívja fel a fenntartót a szükséges intézkedés megtételére, s a felhívás
eredménytelensége esetén tegye meg az e törvény 80. §-ában meghatározott
intézkedéseket; új évfolyam csak a kiadott nevelési-oktatási terv, központi
program alapján kezdhetô meg, a már megkezdett tanulmányok azonban
befejezhetôk;
f) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói vizsgálják felül a nevelési-
oktatási intézmények elnevezését, és amennyiben az nem felel meg a jogszabály
rendelkezéseinek, a szükséges módosítást végezzék el, és küldjék meg a
nyilvántartást végzô szervnek.
(16) 1997. szeptember 1.
a) napjától munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretekre történô
felkészítés csak e törvény 27. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetben
indítható új évfolyamon;
b) napjáig felül kell vizsgálni a többcélú intézményeket, s szükség
szerint e törvényben meghatározottak szerint át kell szervezni ôket.
(17) 1997. december 31-éig kell létrehozni az e törvény 119. §-ának (1)-
(2) bekezdésében szabályozott közalapítványokat.
(18) Az új érettségi vizsga rendszerének bevezetéséig a felsôoktatási
intézménybe történô felvételi eljárásban közös írásbeli érettségi-felvételi
vizsga esetén az adott tantárgyból nem lehet írásbeli felvételi vizsgát
elôírni a vizsga évében.
(19) A fôvárosi, megyei fejlesztési terveket legkésôbb e törvény
hatálybalépését követô követô nyolc hónapon belül kell elkészíteni. E törvény
88. §-ának (5)-(7) bekezdésében a fejlesztési tervre vonatkozó elôírásokat a
közzétételtôl számított tizenötödik naptól kell alkalmazni.
(20) A kötelezô eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat a jegyzék
kiadását követôen az új közoktatási intézmény létesítésénél, illetve
mûködésének megkezdésénél azonnal, a már mûködô közoktatási intézmény esetén a
jegyzék kiadását követô öt év után kell alkalmazni.
(21) A nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, a
fenntartásában lévô nevelési-oktatási intézmény tekintetében rendeletben
a) megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda
vezetôje, az iskola igazgatója, a kollégium vezetôje dönt e törvény 114. §-
ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a
tandíj összegérôl, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet
alapján adható kedvezményekrôl, a nem magyar állampolgárt terhelô tandíj
elengedésérôl, mérséklésérôl, továbbá szabályozhat a 121. § (1) bekezdésének
h) pontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben,
- a szaktanácsadói névjegyzékben való felvételhez további követelményeket
határozhat meg, valamint meghatározhatja a szaktanácsadói névjegyzékbe való
felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaidô kedvezményeit.
(22) A központi költségvetés terhére meg kell téríteni a közoktatási
intézmény fenntartójának azt az összeget, amelyet az általa fenntartott
közoktatási intézmény számítógépes információs rendszerhez csatlakozás célját
szolgáló távbeszélô vonal - privatizáció következtében szükséges -
megváltásáért kell fizetni."
96. §
(1) A Kt. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) a) Az alkalmazáskor és a vezetôi megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelô tanári szakképesítésnek kell
elfogadni a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú iskolai végzettséget
tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsôfokú iskolai tanulmányok
keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a
feltételek meglétérôl az oklevelet kiállító felsôoktatási intézmény igazolása
vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt,
- fôiskolai szintû iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek
kell elfogadni a felsôfokú intézményként illetve jogelôdjeként alapított
oktatási intézményben (például óvónôképzô intézet, tanítóképzô intézet,
szaktanár képzô) szerzett pedagógus szakképzettséget,
- pedagógus munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a
pedagógia szakos elôadói és a nevelôtanári szakképesítést tanúsító felsôfokú
iskolai oklevelet.
b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a
vezetôi megbízáskor fôiskolai szintû iskolai végzettségnek és pedagógus
szakképzettségnek kell elfogadni a óvónôképzôben, a tanítóképzôben, az állami
zenekonzervatóriumban szerzett végzettséget.
c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelô fôiskolai
végzettségnek kell elfogadni a - képzésrôl rendelkezô jogszabály szerint -
felsôfokú végzettséget tanúsító mûszaki oktatói, technikus tanári,
szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.
d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság
által kiállított gépírás- és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány - az e
törvényben meghatározottak szerint pedagógus munkakör betöltésére jogosító -
felsôfokú szakképesítés.
e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelô középfokú
szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami
képzésben szerzett mûszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt."
(2) A Kt. 127. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[Ha nincs a képzés szakirányának megfelelô hazai felsôfokú képzés,
határozott idôre alkalmazható]
"a) szakközépiskolában, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak
és a szakmai elôkészítô ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást
elôkészítô, illetve segítô elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására,
továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés
szakirányának megfelelô technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel,
iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsôfokú szakképesítéssel és
legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezô szakember;"
(3) A Kt. 127. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következô (5)-(8) bekezdéssel egészül ki, és a
jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:
"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelô hazai felsôfokú képzés
szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható
határozatlan idôre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával
rendelkezik.
(5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan
idôre az is, aki érettségivel és a mûvészi pályán szerzett legalább tíz éves
szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése
pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve
szakképesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévô
végzettségének, szakképesítésének megfelelôen kell elvégezni."
(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az
is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt -
az iskolában, kollégiumban pedagógus munkakör betöltésére jogosító - tanítói
vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren
kívüli oktatásban szerzett felsôfokú vagy középfokú könyvtárosi
szakképzettséggel rendelkezik.
(8) Az emelt szintû oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik -
hatodik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör
betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és
szakképzettség."
(4) A Kt. 127. §-a a következô (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A pedagógus szakvizsgát alkalmazási feltételként, a vezetôi
megbízásnál, a vezetô tanári (gyakorlatvezetô óvónôi, tanítói) megbízásnál,
szakértôi és vizsgaelnöki névjegyzékbe történô felvételnél, elsô ízben attól
kell megkövetelni, akit a 17. § (5) bekezdésének hatálybalépése után
alkalmaztak elsô alkalommal pedagógus munkakörben. "
97. §
(1) A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(3) 2000. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra,
továbbá idegen nyelven vagy nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi nyelven
történô nevelésre, oktatásra a megfelelô pedagógus végzettséggel és legalább
középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû
okirattal rendelkezô pedagógus, új alkalmazás esetén a 127. § (9) bekezdésében
meghatározottak szerint."
(2) A Kt. 128. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérôen pedagógus
munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható
a) óvodapedagógusként, aki óvónôi szakközépiskolában szerzett érettségi-
képesítô bizonyítvánnyal,
b) gép- és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás- és gyorsírás
tanítására jogosító bizonyítvánnyal,
c) szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és
tanfolyami képzésben szerzett mûszaki oktatói vagy szakoktatói
bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,
d) gyógypedagógus munkakörben, aki óvónôi, tanítói, illetve tanári
oklevéllel,
e) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a
szakiránynak megfelelô felsôfokú iskolai, illetve felsôfokú szakoktatói vagy
mûszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,
f) kollégiumban, aki felsôfokú iskolai végzettséggel és
szakképzettséggel,
g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a
tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a szakmai elôkészítô ismeretek
oktatására, aki a képzés szakirányának megfelelô fôiskolai szintû tanári vagy
a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996.
szeptember 1. napjáig az adott pedagógus munkakörben legalább hét év szakmai
gyakorlatot szerzett. A mûszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett
gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett
gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell
az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat."
(3) A Kt. 128. §-a a következô (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)-(2) és (4)-(6)
bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör
betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus
besorolását a meglévô iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell
elvégezni.
(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája,
az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Attól az
idôponttól kezdôdôen, hogy a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezések
hatályba lépnek, a meglévô pedagógus szakvizsga alapján kell besorolni a
közalkalmazott pedagógust - függetlenül attól, hogy megléte alkalmazási
feltétel volt-e -, a szakvizsga letételét igazoló oklevél munkáltató részére
történô bemutatást követô év január hónap elsô napjától. Ettôl az idôponttól
kezdôdôen a munkavállaló pedagógus munkabérét az ily módon megállapítható
közalkalmazotti illetmény figyelembe vételével kell meghatározni. A pedagógus-
szakvizsgával egyenértékû a munkakör ellátásához szükséges végzettség és
szakképzettség mellett a felsôoktatási (egyetemi vagy fôiskolai szintû)
szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetôi szakképzettség. A
pedagógus-szakvizsgával egyenértékû, továbbá a munkakör ellátásához szükséges
végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett
tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori
cím.
(9) A kötelezô továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni
attól, aki a 19. § (5) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik
életévét betöltötte. A pedagógus szakvizsga bevezetéséig a továbbképzésben
való részvételi kötelezettség - jogszabályban meghatározottak szerint - áll
be.
(10) Az elôírt szakmai gyakorlat megléte esetén - megismételt pályázati
eljárás alapján -
a) óvodavezetô, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki
középfokú óvónôképzôben, óvónôi illetve középfokú tanítóképzôben szerzett
tanítói végzettséggel rendelkezik,
b) alapfokú mûvészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki
zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik
feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó,
aki rendelkezik megfelelô szakmai gyakorlattal, valamint az elôírt felsôfokú
iskolai végzettséggel.
(11) A diákparlamentet elsô ízben 1997-ben kell összehívni."
98. §
A Kt. 129. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A helyi önkormányzat és a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium
1996. december 31-éig vizsgálja felül az általa kötött közoktatási
megállapodásokat. A felülvizsgálat nem érintheti azokat a gyermekeket,
tanulókat, akiket a megállapodás alapján 1996. szeptember 1-jéig vettek fel a
nevelési-oktatási intézménybe."
99. §
A Kt. a következô 130-132. §-sal egészül ki:
"130. § (1) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésébôl, a
fenntartásában lévô közoktatási intézményrendszer átalakításából, a
feladatellátási kötelezettség teljesítésének módosításából, a pedagógusok
kötelezô óraszámának, az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámának
emelésébôl, a kötelezô és nem kötelezô tanórai foglalkozások, valamint a
tanórán kívüli foglalkozások csökkentésébôl származó bérmegtakarítást az
általa - önállóan vagy közösen - fenntartott közoktatási intézményrendszertôl
nem vonhatja el.
(2) Rendkívüli illetményemelés illet meg minden pedagógust, akinek a
kötelezô órája e törvény rendelkezései miatt megemelkedik. A kötelezô
illetményemelés mértékét olyan arányban kell megállapítani, amilyen arányban
a pedagógus kötelezô órája nô."
131. § (1) Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola elsô
évfolyamán a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben, illetve ezt követôen kezdik
meg, tankötelezettségük fennállásának ideje - az e törvény 6. §-ának (3)
bekezdésében meghatározottak szerint - két évvel, tizennyolcadik életévük
eléréséig meghosszabbodik, illetve huszadik életévük eléréséig
meghosszabbítható.
(2) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszûnik annak a
tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett vagy államilag elismert
szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy
gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá
váló tanuló kivételével - a szülô közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola
igazgatója tudomásul veszi.
(3) A tankötelezettség - (1) bekezdésben meghatározottak szerint -
kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit a
Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük annak
érdekében, hogy az átállás ne okozzon fennakadást.
132. § (1) E törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a 131. §-ban
foglaltakra tekintettel nem lehet alkalmazni, legkésôbb addig az idôpontig
módosítani kell, ameddig az érintett tanulók a hatodik évfolyamon befejezik
tanulmányaikat. Eddig az idôpontig a Nemzeti alaptanterv, az alapmûveltségi
vizsga, az érettségi vizsga és a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folyó
nevelô és oktató munka kötelezô és közös követelményeit össze kell hangolni,
valamint ennek megfelelôen módosítani kell e törvénynek azokat a
rendelkezéseit, amelyeket a változás érint.
(2) A Kormány az e törvényben kapott felhatalmazás alapján szabályozási
feladatának pedig 1997. december 31-éig köteles eleget tenni.
(3) A Kormány 1996. december 31-jéig kidolgozza a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak átlagon felüli munkateljesítményének, felkészültségének,
többletmunkájának elismerését biztosító illetményelômeneteli rendszer
kiegészítô szabályait."
100. §
A Kt. 1. számú melléklete helyébe a következô rendelkezés lép:
1. számú melléklet
az 1993. évi LXXIX. törvényhez
[A törvény 15. §-ának (3)bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez,
39. §-ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez]
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
FOGLALKOZTATOTT VEZETÔK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA,
A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI,
A VEZETÔK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZÔ ÓRASZÁMA A KÖZOKTATÁSI
INTÉZMÉNYEKBEN
Elsô rész
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
FOGLALKOZTATOTT VEZETÔK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA
A kötelezôen foglalkoztatott vezetôk és alkalmazottak
Vezetôk
1. igazgató, óvodavezetô
minden önálló intézményben 1
2. igazgatóhelyettes, óvodavezetô-helyettes
- önálló intézményben
ha a gyermekek, tanulók létszáma
a nyolcvanat eléri 1
iskolában, ha a tanulók
létszáma az ötszázat eléri további 1
- tagintézményenként - a kollégium kivételével -
tagintézmény-vezetônek 1
- intézményegységenként - a kollégium kivételével -
intézményegység vezetônek 1
- nem önálló kollégiumonként
kollégiumvezetônek 1
- tagozatonként
ha az óvodában a gyermeklétszám
az ötvenet,
az iskolában a tanulói
létszám a nyolcvanat eléri
tagozatvezetônek 1
3. gyakorlati oktatásvezetô
szakközépiskolában és szakiskolában
iskolánként 1
4. gyakorlati oktatásvezetô-helyettes
szakközépiskolában és szakiskolában
húsz osztály felett, húsz osztályonként 1
vagy eltérô szakirányú oktatásnál
szakirányonként, ha a szakirányban legalább
öt osztály van 1
5. gazdasági vezetô
önálló gazdálkodási jogkörrel
rendelkezô intézményben 1
Pedagógusok
Óvodában
1. A pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát
- az óvodai csoportok,
- a kötelezô órák száma,
- a kötelezô óraszámba beszámítható tevékenység,
- az óvoda nyitva tartási ideje
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt
minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon,
óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra
átfedési idôvel;
2. Logopédus
a beszédjavító óvodában
tizenöt gyermekenként 1
3. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában
csoportonként és mûszakonként 3
4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor
ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti
a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra
foglalkoztatás keretében,
nyolc gyermekenként 1
Iskolában és kollégiumban
1. Az iskolában a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
létszámát
- az iskolai osztálylétszám,
- az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra
meghatározott idôkeret,
- a kötelezô és nem kötelezô tanórai foglalkozások
megszervezésére megállapított órakeret,
- a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megálla-
pított órakeret,
- a pedagógusok kötelezô óraszáma
alapján kell megállapítani.
2. A kollégiumban pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
létszámát
- a kollégiumi nemenként és épületenként megadott
létszám,
- a kollégiumi kötelezô és annak terhére szervezett
nem kötelezô foglalkozások átlaglétszáma,
- a pedagógusok kötelezô óraszáma
alapján kell megállapítani.
3. könyvtárostanár (tanító)
legalább nyolc évfolyamos
általános iskolában,
ha az iskolának legalább nyolc
osztálya van, 0,5
középiskolában, szakiskolában 1
kollégiumban, alapfokú mûvészetokta-
tatási intézményben
kettôszáz tanulóig 0,5
kettôszáz tanuló felett 1
többcélú intézményben,
1
4. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában
osztályonként és mûszakonként 3
5. logopédus
beszédjavító iskolában
tizenöt tanulónként 1
6. utazó gyógypedagógus, logopédus,
pszichológus, konduktor
ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti
a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra
foglalkoztatás keretében,
nyolc tanulónként 1
A nevelô és oktató munkát közvetlenül segítô alkalmazottak
Óvodában
1. szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelô óvodában a
fogyatékosság típusának megfelelôen 0,5
2. gyermek- és ifjúsági felügyelô vagy gyógypedagógiai
asszisztens
fogyatékos gyermekeket nevelô óvodai csoportban 1
3. dajka vagy helyette gondozónô és takarító együtt
- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának
kivételével - csoportonként 1
Iskolában és kollégiumban
1. gyermek- és ifjúságvédelmi felelôs (az iskolatípusnak
megfelelô, a 17 §.(1) bekezdésének b)-e) és j)
pontjában illetve (2) bekezdésében felsorolt vagy
pszichológus, szociális munkás végzettség-
gel és szakképzettséggel rendelkezô szakember)
általános iskolában, középiskolában,
szakiskolában 0,5
2. szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelô iskolában,
kollégiumban a fogyatékosság típusának megfelelôen 1
3. gyermek- és ifjúsági felügyelô vagy gyógypedagógiai
asszisztens
- fogyatékosokat nevelô iskolában, évfolyamonként 1
- általános iskolai kollégiumban 1
4. mûszaki vezetô
szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes
tanmûhellyel rendelkezik, illetve ha délelôtt-délután
is üzemelô tanmûhelye van 1
5. ápoló
kollégiumban ötszáz tanulóig 1
ötszáz tanuló felett 2
kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban,
huszonnégy órára 5
6. hangszerkarbantartó a zenemûvészeti
mûvészeti ágban szakmai vizsgára felkészítô
szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá
alapfokú mûvészetoktatási intézményben
négyszáz tanulóig 1
négyszáz tanuló felett 2
látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül
további 0,5
7. úszómester
tanuszodával rendelkezô iskolában 1
Az utazó szakember-hálózat keretében a foglalkoztatás a fôvárosi, megyei
önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az
álláshelyeket a fôvárosban, illetôleg megyében - a szakértôi és rehabilitációs
bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai
nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók -
a fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelôi
álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettôvel elosztva
kell meghatározni. Az osztással - a kerekítés szabályai szerint kialakított -
csoportra kell tervezni egy-egy - egy csoport esetén a csoport létszámától
függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az
utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelôt stb. a
gyermeket, tanulót nevelô, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a
munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetôje rendeli ki.
További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben
1. Gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítô, karbantartó, fûtô, udvari
munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függôen kell
megoldani a foglalkoztatást.
2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függôen - az I.
részben meghatározottakon túl
a) további vezetôi megbízások adhatók,
b) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhetô,
c) speciális végzettségû szakemberek (például orvos, pszichológus, szociális
munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens,
iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidô szervezô, pedagógiai asszisztens,
oktatástechnikus, számítógép kezelô, számítógép rendszerprogramozó, laboráns,
ügyviteli-gépkezelô, munkaügyi, személyzeti és oktatási elôadó)
foglalkoztathatók.
Második rész
A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI
1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési
hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) más célra fel nem használható központosított elôirányzattal kell
támogatni
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a
közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, mûködtetését (a
támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése
alapján biztosított összeg kettô százalékánál),
- a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és átképzés szervezését (a
támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése
alapján biztosított összeg három százalékánál, a támogatás összegén belül
elkülönítetten feltüntetve a szakmai elméleti- és szakmai gyakorlati oktatást
végzô pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget),
- az országos, a fôvárosi és megyei közalapítványok mûködtetését és a
pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások
megszervezését (a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-
ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg kettô százalékánál.
2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési
hozzájárulásokra meghatározott összegen belül
a) más célra fel nem használható, kiegészítô szakmai normatívával kell
támogatni a nemzeti- és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését,
iskolai oktatását, a két tanítási nyelvû oktatást,
b) a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor -
differenciáló tényezôként - figyelembe kell venni
- a korai fejlesztés és a fejlesztô felkészítés (képzési kötelezettség)
megszervezését,
- a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdô
gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,
- a nem lakóhelyükön óvodába, iskolába járó gyerekeket, tanulókat fogadó
óvodát, iskolát,
- a fejlesztési tervvel összhangban mûködtetett intézménytársulás
fenntartását,
- az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken,
amelyekben a lakosság száma nem haladja meg öt év átlagában a kettôezret,
- az iskolaszék, a szülôi szervezet, a diákönkormányzat, az iskolai
sportkör mûködtetését,
- gyermek és tanulói intézményi étkeztetést,
- a napközis foglalkozás szervezését,
- a szakképzést.
3. A más célra fel nem használható központosított elôirányzatok
igénybevételének feltételeit a mûvelôdési és közoktatási miniszter állapítja
meg.
4. A kiegészítô szakmai normatíva összegét, az igénybevétel feltételeit az
éves költségvetési törvény határozza meg.
A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe
vehetô gyermek, tanulói létszám megállapítása
1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni,
ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára
igényli; azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a
nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb idôre veszik igénybe, (ebéd
után nem igénylik a foglalkoztatást) kettôvel el kell osztani,
b) a nappali rendszerû iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy
tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll;
azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, a
vendégtanulók, illetôleg akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell
osztani,
c) az alapfokú mûvészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet
figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét
nem töltötte be a következôk szerint:
- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki a tanítási év átlagában
legalább heti négy foglalkozáson vesz részt, akkor is ha négynél több
foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év
átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettôvel el
kell osztani,
- az elôképzô évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló
vehetô figyelembe, mint az elsô alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának
százhúsz százaléka, ennél a számításnál az elôképzô évfolyam és az elsô
alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni,
d) a felnôttoktatásban nappali oktatás munkarendje szerint oktatott
tanulót egy tanulóként, az esti, levelezô vagy más sajátos munkarend szerint
oktatott tanulók számát hárommal elosztva kell figyelembe venni,
e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe
venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt
létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi ellátásért
térítési díjat fizetnek, kettôvel el kell osztani,
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe
venni, ha a magyar gyermekekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a
közoktatásban,
g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál
figyelmen kívül kell hagyni,
2. Abban az esetben, amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell
osztani, a kerekítés szabályai szerint megállapított létszámot lehet
figyelembe venni.
3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket,
tanulót felvette, és részére az elôírt szolgáltatások igénybevételét
biztosította.
Harmadik rész
A VEZETÔK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK
KÖTELEZÔ ÓRASZÁMA
Pedagógus-munkakörök és vezetô beosztások, amelyekben
a heti törvényes munkaidô kötelezô óraszámból
és a nevelô-, illetve nevelô-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal
a szakfeladatnak megfelelô foglalkozással összefüggô feladatok ellátásához
szükséges idôbôl áll,
továbbá az egyes munkakörökre, vezetô beosztásokra vonatkozó kötelezô
óraszámok
I.
Vezetô beosztás, Heti kötelezô
munkakör óraszám
VEZETÔ BEOSZTÁSOK
1. Óvodában
a) óvodavezetôi
4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 6
1-3 csoportos gyakorló óvodában 21
1-3 csoportos óvodában 27
b) óvodavezetô-helyettesi, tagintézményvezetôi, intézmény-
egységvezetôi, tagozatvezetôi, tagintézményvezetô-helyettesi,
intézményegységvezetô-helyettesi
4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 24
1-3 csoportos gyakorló óvodában 23
1-3 csoportos óvodában 30
2. Általános iskolában, gyakorló iskolában
a/ igazgatói
17 vagy több osztályos iskolában 4
9-16 osztályos iskolában 8
6-8 osztályos iskolában 12
1-5 osztályos iskolában 16
b/ igazgatóhelyettesi, tagintézményvezetôi, intézmény-
egységvezetôi, tagozatvezetôi, tagintézményvezetô-helyettesi,
intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 4 óra,
legfeljebb 18 óra
3. Középiskolában és szakiskolában és gyakorló iskolában
a/ igazgatói
12 vagy több osztályos iskolában és minden mûvészeti
szakmai vizsgára felkészítô szakközépiskolában,
szakiskolában 2
9-11 osztályos iskolában 4
5-8 osztályos iskolában 6
- 4 vagy kevesebb osztályos iskolában 8
b/ igazgatóhelyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi, tagozatvezetôi,
tagintézményvezetô-helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 2 óra
c/ gyakorlati 11
oktatásvezetôi
d/ gyakorlati 17
oktatásvezetô-helyettesi
4. Alapfokú mûvészetoktatási intézményben, gyakorló iskolában
a/ igazgatói
- 500 tanulónál több tanulólétszám esetén 2
- 251- 500 tanulólétszám esetén 4
- 101- 250 tanulólétszám esetén 8
- 100 tanulólétszámig 14
b/ igazgatóhelyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi, tagintézményvezetô-
helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 2 óra
5. Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
a/ kollégium igazgatói,
vezetôi
- 450 tanulónál több tanulólétszám esetén 4
- 251-450 tanulólétszám esetén 6
- 101- 250 tanulólétszám esetén 10
- 100 tanulólétszámig 15
b/ igazgatóhelyettesi, az igazgatóra megállapított
vezetô-helyettesi kötelezô óraszám
+ 4 óra
6. Kizárólag fogyatékos gyermekek, tanulók, nevelését,
oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményekre
vonatkozó eltérô rendelkezések
Óvodában, gyakorló óvodában
a/ óvodavezetôi
- 4 vagy annál több csoportos
óvodában 4
- 2-3 csoportos óvodában 16
- 1 csoportos óvodában 18
b/ óvodavezetô-helyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi, tagozatvezetôi,
tagintézményvezetô-helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi
- 3 vagy több csoportos óvodában 16
- 1-2 csoportos óvodában 18
Általános iskolában, gyakorló általános iskolában
a/ igazgatói
- 21 vagy több osztályos iskolában 2
- 12-20 osztályos iskolában 4
- 9-11 osztályos iskolában 6
- 4-8 osztályos iskolában 10
- 1-3 osztályos iskolában 12
b/ igazgatóhelyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi,tagozatvezetôi,
tagintézményvezetô-helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 2 óra
Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
a/ igazgatói, vezetôi
- 250 tanulónál több tanulólétszám esetén 2
- 144-250 tanulólétszám esetén 4
- 108-143 tanulólétszám esetén 6
- 48-107 tanulólétszám esetén 10
- 47 tanulólétszámig 12
b/ igazgatóhelyettesi, az igazgatóra megállapított
vezetô-helyettesi kötelezô óraszám
+ 2 óra
A mozgássérültek Petô András Nevelôképzô
és Nevelôintézetében
a) óvodavezetôi, általános 5
iskola igazgatói
b) óvodavezetô-helyettesi, 7
általános iskola igazgatóhelyettesi
7. Pedagógiai szakszolgálat intézményeiben
a) igazgatói, 10
intézményegységvezetôi, tagintézményvezetôi
b) igazgatóhelyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi,
tagintézményvezetô-helyettesi 14
8. Közös igazgatású közoktatási intézményben,
általános mûvelôdési központban
a) igazgatói
ha az intézményegységenként mûködô óvoda, iskola, kollégium,
pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az
igazgató látja el, az óvodai csoportok,
iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az
intézményegységnek megfelelô intézménytípus igazgatói, vezetôi
beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb
4
b) intézményegységvezetôi,
kollégiumvezetôi, intézményegységvezetô-helyettesi, az intézménytípusnál
kollégiumvezetô-helyettesi meghatározottak szerint
BEOSZTOTT PEDAGÓGUSI MUNKAKÖRÖK
óvodapedagógus 32
óvodapedagógus gyakorló 24
óvodában
óvodapedagógus, 19
fogyatékos gyermekek óvodájában
13
- óvodapedagógus, gyakorló óvodában
nem szaktanítást végzô 21
tanító általános iskolában
nem szaktanítást végzô 12
tanító gyakorló általános iskolában
szaktanítást végzô 20
tanító, tanár általános iskolában
szaktanítást végzô tanító, tanár gyakorló általános iskolában
- nem szaktanítást végzô osztálytanító általános
iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában
- nem szaktanítást végzô osztálytanító gyakorló
általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában
- nem szaktanítást végzô osztálytanító fogyatékos
tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos)
osztályában
12
21
12
19
tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolában 19
tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában 13
tanár középiskolában, 20
szakiskolában,
- tanár alapfokú 20
mûvészetoktatási intézményben
tanár gyakorló
középiskolában, szakiskolában, alapfokú mûvészetoktatási 10
intézményben
tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában 19
napközis foglalkozást,
tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, 23
középiskolában, szakiskolában
napközis foglalkozást,
tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános
iskolában, középiskolában, szakiskolában 18
napközis foglalkozást,
tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, 21
középiskolájában, szakiskolájában
szakközépiskolai és
szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók 25
iskolájában mûhelyoktató
kollégiumi nevelô 30
kollégiumi nevelô 26
gyakorló kollégiumban
kollégiumi nevelô 26
fogyatékos tanulók kollégiumában
pszichológus,
szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben 26
- pszichológus, szociálpedagógus gyakorló
nevelési-oktatási intézményben 20
konduktor, logopédus 19
nevelési-oktatási intézményben
- konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási 10
intézményben
könyvtárostanár 22
(tanító) nevelési-oktatási intézményben
- könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási 12
intézményben
- könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók nevelési-
oktatási intézményében és a gyakorló nevelési-oktatási 19
intézményben
pszichológus,
szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus,
gyógytestnevelô a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben 19
II.
1. A fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában
pedagógus munkakört betöltôkre megállapított kötelezô óraszámot kell
alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve - ha a
fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év elsô tanítási napján a harminchárom
százalékot eléri - együtt nevelô, illetve nevelô és oktató óvodákban,
iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban, osztályokban, csoportokban
foglalkoztatott pedagógusokra.
2. A tanár kötelezô óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál
abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes
szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.
3. Az állami felsôoktatási intézmények által fenntartott gyakorló
óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógus munkakört betöltôkre megállapított
kötelezô óraszámot a gyakorló tanítást vezetô pedagógusokra (vezetô tanárra,
gyakorlatvezetô óvónôre, tanítóra) kell alkalmazni. A fenntartói gyakorló
nevelési-oktatási intézményben e rendelkezéseket a fenntartó egyetértésével
lehet alkalmazni.
4. Ha a pedagógust több - különbözô kötelezô óraszámú - pedagógus-
munkakörben foglalkoztatják vagy több - különbözô kötelezô óraszámú - vezetôi
megbízása van, a kinevezésében, munkaszerzôdésében kell meghatározni, hogy az
egyes munkakörökben, vezetôi megbízásokban - a végzett tevékenységével
arányosan - hány kötelezô órát köteles teljesíteni.
5. A pedagógus, vezetô kötelezô óraszáma a fenntartó egyetértésével
csökkenthetô, ha az ehhez szükséges fedezetet, beleértve a túlmunka díjazását
is, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-
oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet
hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal
meghosszabbítható.
6. Az óvodában, iskolában, kollégiumban a pedagógus kötelezô óráját a
gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetôleg kötelezô és
nem kötelezô tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra kell fordítani. A
gyakorlati oktatásvezetô és a gyakorlati oktatásvezetô-helyettes a kötelezô
órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a
gyakorlati képzést szervezôknél folyó gyakorlati képzés ellenôrzését. A
kötelezô óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás
megtartására, továbbá igénybe vehetô azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak
a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelezô tanórai foglalkozás
idôkeretének terhére szerveznek.
7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetôje
nagyobb idôkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás,
kollégiumban az összes felkészítô kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes
- e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett - kötelezô tanórai
foglalkozás öt százalékának megfelelô, egy nevelési évre, tanítási évre
kiszámított idôkeret felhasználható a nevelési-oktatási intézményben a
következôk szerint:
a) E keret terhére
- az osztályfônöki, tanszakvezetôi, (tagozatvezetôi, szakosztályvezetôi)
tanulócsoport-vezetôi, szakmai munkaközösség vezetôi feladatot ellátó
pedagógus heti kötelezô órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy
órát be kell számítani,
- ha az iskolában nem kötelezô a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása,
legalább heti öt órát (napi egy órát) a kötelezô óra terhére biztosítani kell
a könyvtárostanár (tanító) részére az iskolai könyvtári feladatok ellátásához.
b) meghatározott idôre adott írásbeli megállapodással a pedagógus
kötelezô óráját teljesítheti
- a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai
programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggô feladatok
ellátásával,
- diákönkormányzatot segítô feladatok, kulturális nevelôtanári feladatok
ellátásával,
- a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggô, kollektív szerzôdésben
meghatározott feladatok ellátásával.
8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következô
tanóra elôkészítésével összefüggô feladatokat látja el. A teljes munkaidô
többi részében - munkaköri feladatként - a pedagógus ellátja a nevelô-,
illetve a nevelô és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a
szakfeladatának megfelelô foglalkozással összefüggô feladatokat, így
különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, elôkészíti azokat,
értékeli a gyermekek, tanulók munkáját, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez
kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá - munkáltató rendelkezései szerint
- ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény mûködésével összefüggô
feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így különösen: részt
vesz a nevelôtestület munkájában, az iskola kulturális- és sportéletének
megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló-
és gyermekbalesetek megelôzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggô
feladatok végrehajtásában.
9. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelezô óraszám
keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri
feladatként a teljes munkaidô többi részének hetven százaléka - a könyvtár
zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány
gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a
további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári
kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel
összefüggô más tevékenység ellátására szolgál.
10. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a
kötelezô óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni
vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok
megtartásával (továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A
közvetlen foglalkozásra megállapított idôn kívül - munkaköri feladatként -
látják el a szakértôi véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen
foglalkozások elôkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében
készített vélemények egyeztetését, a szakértôi vélemények elkészítését,
biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló
fejlôdéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a
gyermekhez, tanulóhoz.
11. A szakszervezetek tisztségviselôit (Munka Törvénykönyve 25. §),
továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét (Munka Törvénykönyve 62. §
(2) bekezdés) megilletô munkaidô-kedvezményt a pedagógus kötelezô órájának
arányos csökkentésével kell kiadni.
12. A pedagógus kötelezô óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak
szerint csökkenti, ha a pedagógus kötelezô továbbképzésben vesz részt,
illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerzôdést
köt.
13. A nevelési-oktatási intézmény vezetôjének kötelezô óraszáma - kivéve,
ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít
fel - az intézményben szervezett gyermekcsoportok, osztályok számától, az
alapfokú mûvészetoktatási intézményben és a kollégiumban a tanulók létszámától
függ.
14. A nevelési-oktatási intézmény és pedagógia szakszolgálat vezetôje a
kötelezô óraszám és a teljes munkaidô közötti idôben látja el a vezetôi
megbízással kapcsolatos feladatokat.
15. A vezetô kötelezô óráinak számát - egész tanévre - a tanév elsô
napjának megfelelô állapot szerint kell meghatározni.
16. A vezetô kötelezô óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni
a) az óvodai csoportokat, iskola osztályokat, iskolai szakképzésben a
szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelôen,
b/ a napközis és tanulószobai foglalkozásokat számuknak megfelelôen,
c/ felnôttoktatásban a nappali és az esti oktatás osztályait, iskolai
szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak
megfelelôen, a levelezô oktatás osztályait fele részben,
d/ a könnyített és gyógytestnevelésben részt vevô tanulók létszámát
tizenhat tanulónként, töredék tanulólétszám esetén pedig nyolc fôig egy
osztálynak.
17. Ha a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelezô
óránál többet tanít, túlmunkát végez, melyért - jogszabályban meghatározott
eljárás szerint megállapított - túlmunkadíj jár. A túlmunkadíj mértékének
meghatározásához az óvodában, általános iskolában, középiskolában,
szakiskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatban a beosztott
pedagógusra megállapított kötelezô óraszámot kell alkalmazni abban az esetben
is, ha a túlmunkadíjat vezetô részére, gyakorló óvodában, iskolában,
kollégiumban foglalkoztatott pedagógusnak, illetôleg olyan pedagógusnak
állapítják meg, akinek a kötelezô óráját e melléklet alapján csökkentik,
illetve kötelezô órájába meghatározott tevékenységet beszámítanak.
18. Abban az esetben, ha - munkakörébe nem tartozó feladatként - a
vezetô beosztású pedagógus másik, alacsonyabb kötelezô óraszámú vezetô
beosztás feladatait, illetve a beosztott pedagógus vezetô beosztás feladatait
látja el, s ennek ideje eléri az öt munkanapot, a pedagógus kötelezô óráját az
ellátott vezetô beosztásra meghatározott kötelezô óraszám alapján kell
megállapítani."
101. §
(1) A Kt. 2. számú mellékletének címe helyébe a következô cím lép:
"A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES
ADATOK"
(1) A Kt. 2. számú melléklete "Az alkalmazottak adatai" alcím 3. pontja
a következô szövegrésszel egészül ki:
[Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók....]
", a nemzetbiztonsági szolgálatnak."
(2) A Kt. 2. számú melléklete a "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 2.
pont elsô gondolatjele az "államigazgatási szerv" szövegrész után a következô
szöveggel egészül ki:
[Az adatok továbbíthatók]
"nemzetbiztonsági szolgálat
[részére...]
(3) A Kt. 2. számú melléklete "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 1/a.
alpontja a következô rendelkezéssel egészül ki:
"nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való
tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;"
(4) A Kt. 2. számú melléklete "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 1/d
alpontja a következô hatodik alponttal egészül ki:
" - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,"
102. §
A Kt. 3. számú melléklete helyébe a következô rendelkezés lép:
3. számú melléklet
az 1993. évi LXXIX. törvényhez
[A törvény 52. §-ának (3)-(6) bekezdéséhez, 53. §-ának (2)-(4) és (7)
bekezdéséhez, 65. §-ának (3) bekezdéséhez, 66. §-ának
(5) bekezdéséhez, 68. §-ának (2) bekezdéséhez,
123. §-ának (8) bekezdéséhez]
Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
szervezésének rendje
I.
Létszámhatárok
Átlaglétszám Maximális létszám
Óvoda 20 25
Iskola
a) az 1-6. évfolyamon 21 26
b) a 7-10. évfolyamon 25 33
c) a 11-13. évfolyamon 30 35
d) szakközépiskolai és
szakiskolai elméleti képzés
szakképzô évfolyamon 30 35
e) szakközépiskolai és
szakiskolai gyakorlati
képzés 8 12
f) mûvészeti szakiskolában
és szakközépiskolában
szakmai elméleti és szakmai
gyakorlati képzés 10 15
g) alapfokú mûvészet-
oktatási intézményi
oktatás
zenemûvészeti ágban 10 15
más mûvészeti ágban 15 30
Kollégium
kollégiumi foglalkozásoknál 25 27
egyéb idôben - nemenként
és épületenként - 100 120
II.
Az osztályok, csoportok szervezése
1. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni,
hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma
ne lépje túl - kivéve a 8-9. pontban meghatározott eseteket - a maximális
létszámot.
2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot,
iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha
ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülôje kéri.
3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a más fogyatékos tanulók
csoportjából a részképesség kieséssel küzdô, továbbá a beilleszkedési
zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdô
gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi
gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben
és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály,
kollégiumi csoport létszámának számításánál kettô, a testi, érzékszervi és a
középsúlyos értelmi, továbbá az elôzôekben fel nem sorolt más fogyatékos
gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni.
4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskola elsô-hat évfolyamán
lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem szabad. Összevont osztályt
szervezni legfeljebb három iskolai évfolyam tanulóiból lehet.
5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetôleg
évfolyam tanulóiból is szervezhetô. A csoport létszáma az osztály létszámának
ötven százaléka.
6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelezô tanítási órája,
szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az elôírtnál kisebb
létszámú három-hat tanulóból álló csoportban szervezhetô meg, ha a szakképzés
központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kis létszámú
foglalkoztatást igényel. A szakképzés központi programjának (tantervének)
kiadásakor a kislétszámú foglalkoztatás meghatározásához be kell szerezni a
pénzügyminiszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok
kötelezô tanórai foglalkozásának idôkeretét csoportonként külön-külön kell
számítani.
7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális
létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetôleg
a tanítási év indításánál, ha az óvodában csak egy óvodai csoport, illetôleg
az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a
nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló
átvétele miatt indokolt.
8. Felnôttoktatásban az esti, levelezô vagy más sajátos formában folyó
oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket
nem kell alkalmazni."
103. §
(1) Ez a törvény 1996. szeptember 1. napján lép hatályba. Egyidejûleg
hatályát veszti
a) a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti
szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény
b) a Kt.
- 18. §-ának (7) bekezdésébôl a "közoktatási" kifejezések,
- 21. §-ának elsô gondolatjelébôl a "szûrô" kifejezés,
- 39. §-ának (4) bekezdésébôl a "vagy párthoz kötôdô társadalmi
szervezet" szövegrész,
- 47. §-ának b) pontjából a "tartozó gyermekek" szövegrész,
- 48. § (1) bekezdésének a) pontjából az "e törvény 9. §-ában
meghatározottak megvalósításának módozatait" szövegrész,
- 53. § (1) bekezdésébôl a "szükségletei" kifejezés,
- 57. §-a (3) bekezdésének b) pontja,
- 63. §-ának (5) bekezdésébôl az "- a diákokat érintô kérdésekre
vonatkozóan" - szöveg,
- 63. §-ának (7) bekezdése,
- 64. § (2) bekezdésének d) pontja,
- 69. §-ának (2) bekezdésébôl az ", illetôleg mentesítheti egyes
tantárgyak tanulása alól" szövegrész,
- 69. §-ának (5) bekezdésébôl az " - kivéve, ha a tanév folytatásától
eltiltották - " szövegrész,
- 79. §-a (4) bekezdésének b) pontjából az "egy tanévre (nevelési évre)"
szövegrész,
- 83. §-a (6) bekezdésébôl a "fellebbezési eljárásra vonatkozó"
szövegrész,
- 84. §-a (3) bekezdésébôl a "nevelési-oktatási intézményt" szövegrész,
- 94. § (1) bekezdésének f) pontjából a "diákigazolvánnyal
kapcsolatos kérdéseket" szövegrész,
- 101. §-ának (3) bekezdésének elsô gondolatjelébôl a "vagy a
szakterületén kiemelkedô kutatómunkát végez" és (6) bekezdésének negyedik-
ötödik mondata
- 109. §-a (1) bekezdésébôl a "hatósági" kifejezés, valamint (3) és (4)
bekezdésébôl a "belföldi" kifejezés,
- 115. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontja, továbbá (2) bekezdésébôl az
"-f" pontra való utalás,
- 116. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a "- tanulmányi eredmények nem
teljesítése miatt az évfolyam, az alapvizsga, az érettségi vizsga
megismétlésére vonatkozó rendelkezések kivételével -" szövegrész,
- 117. §-a (5) bekezdésébôl "az iskolaszék, ennek hiányában a
nevelôtestület által meghatározott szabályok szerint" szövegrész,
- 119. §-a eredeti (2) bekezdésébôl az "és a Honvédelmi Minisztérium"
szövegrész,
- 126. §-ának a) pontjából az "(72. §)"-ra történô utalás,
- 127. §-ának (2) bekezdésébôl a "a szakközépiskolai" szövegrész,
- 128. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az "illetve pedagógiai
államvizsgát tett. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni." szövegrész,
(2) E törvény hatályba lépésének napján a Kt.
- 6. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ában, 31. §-ának (1) bekezdésében,
51. § (2) bekezdésében, 93. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 124.
§-a (1) bekezdésében az "alapvizsga" vagy annak ragozott formája helyébe az
"alapmûveltségi vizsga", illetve annak megfelelô raggal ellátott formája,
- 7. §-a (2) bekezdésében és 109. §-ának (3) bekezdésében az "állandó
lakóhelye" szövegrész helyébe a "lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási
helye" szövegrész, a 7. § (3) bekezdés második mondatában a "...kilencedik
évfolyamtól..." szövegrész helyébe az " - ha e törvény másképp nem rendelkezik
- a kilencedik évfolyamtól..." szövegrész,
- 11. §-a (1) bekezdés c) pontjában az "iskolában", valamint az "iskola"
kifejezés helyébe "iskolában és kollégiumban", illetôleg "iskola és kollégium"
szöveg,
- 16. §-a (1) bekezdésében a "közoktatási intézmény munkavállalói,
illetôleg közalkalmazottai (továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a
Munkatörvénykönyvét..." szöveg helyébe a "közoktatási intézmény munkavállalói,
illetôleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a
munkáltatótól függôen - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvényt...." szöveg,
- 18. §-ának (3) bekezdésében a "gyógypedagógiai tanári képesítéssel
rendelkezik" szöveg helyébe a "gyógypedagógiai tanári képesítéssel és
pedagógus szakvizsgával rendelkezik" szöveg,
- 22. §-ának (1) bekezdésében a "területi" kifejezés helyébe az
"önkormányzati" kifejezés,
- 25. §-ának (3) bekezdésében az "(5)" bekezdésre való utalás helyébe a
"(6)" bekezdésre való utalás,
- 37. §-ának (7) bekezdésében a "jegyzô" kifejezés helyébe a "jegyzô,
fôjegyzô" szövegrész,
- 38 § (1) bekezdésében a "jóváhagyott" kifejezés helyébe a
"megállapított" kifejezés,
- 41. §-ának (1) bekezdésében a "megbékélés" kifejezés helyébe a
"türelmesség" kifejezés,
- 43. §-a (2) bekezdésének második mondatában a "tagadható" kifejezés
helyébe a "tiltható",
- a 44. §-t megelôzô címben, a 44. § (1)-(2) bekezdésében, a 47. §-
ban, az 50. § a) pontjában, 103. § (2)-(3) bekezdésében és a 104. § (4)
bekezdésében a "foglalkozási" kifejezés helyébe "nevelési" kifejezés,
- 47. §-ának b) pontjában a "kisebbséghez" kifejezés helyébe a
"kisebbségi" kifejezés,
- 48. §-ának eredeti (2) bekezdésében a "második és harmadik
fordulatában" szövegrész helyébe az "elsô, második és harmadik
gondolatjelében, továbbá - a magatartás értékelésére és minôsítésére vonatkozó
elôírások kivételével - a negyedik gondolatjelében" szöveg,
- 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "c)" pontra utalás helyébe
"b)" pontra utalás,
- 55. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a "diákmozgalommal" kifejezés
helyébe a "diákönkormányzatokkal, illetve szülôi szervezetekkel
(közösségekkel)" kifejezés,
- 64. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "megalkotásakor" kifejezés
helyébe az "elfogadásakor" kifejezés szöveg,
- 67. §-a (1) bekezdésének elsô mondatában az "iskolai elôképzettség"
szövegrész helyébe "az iskolai, szakmai elôképzettség" szövegrész,
- 76. §-ának (4) bekezdésében az "érdekelt munkáltatói érdekképviseleti
szervet" szöveg helyébe a "területi gazdasági kamarát" szöveg,
- 79. § (6) bekezdésében és a 80. § (2)-(5) bekezdésében a "a jegyzô"
illetôleg megfelelôen ragozott formája kifejezés helyébe "jegyzô, fôjegyzô"
illetôleg megfelelôen ragozott formája szövegrész,
- 80. §-a (1) bekezdésében a "jegyzô" kifejezés helyére a "jegyzô,
fôjegyzô a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint..."
szövegrész, továbbá a (3) bekezdésének utolsó mondatában a
"Pénzügyminisztériumot" kifejezés helyébe a "törzskönyvi nyilvántartást vezetô
szervet" szöveg,
- 81. §-a (2) bekezdésében a "d" pontra való hivatkozás helyébe az "e"
pont,
- 83. § (7) bekezdésében a "jogszabálysértésre" kifejezés helyébe a
"jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe
ütközésre" szövegrész, az új számozás szerinti (9) bekezdésben az "iskolaszék
javaslatára" szövegrész helyébe az "iskolaszék, szülôi szervezet (közösség)
javaslatára" szöveg,
- 84. §-a (2) bekezdésében az "a diákönkormányzat jogainak megsértése
esetén" szövegrész helyébe a "a diákönkormányzat, szülôi szervezet (közösség)
jogainak megsértése esetén" szövegrész, (3) bekezdésében a "köztársasági
megbízottnál" kifejezés helyébe a "megyei (fôvárosi) közigazgatási hivatalnál"
szövegrész,
- 86. § (2) bekezdésében a "tanulók ellátását is." szöveg helyébe a
"gyermekek, tanulók ellátását is." szöveg,
- 90. § (1) bekezdésében a "meghatározza az óvoda, az alapvizsgára
felkészítô iskola, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési
körzetét" szöveg helyébe a "meghatározza azt a mûködési (felvételi) körzetet,
amelyben élô gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola, nem
tagadhatja meg, [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.] továbbá a pedagógiai
szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési körzetét" szöveg (3) bekezdésében a
"felvételi körzetének" szövegrész és (4) bekezdésében a " mûködési körzetének"
szövegrész helyébe "mûködési (felvételi) körzetének" szövegrész, (4)
bekezdésében a "nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének a
véleményét" szöveg helyébe az "érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, térségi
vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi
önkormányzat egyetértését" szöveg,
- 93. § (1) bekezdés g) pontjában a "pedagógiai munka szakmai
ellenôrzésérôl" szöveg helyébe a "pedagógiai munka országos, térségi, megyei,
fôvárosi szintû szakmai ellenôrzésérôl" szöveg,
- 94. § (1) bekezdés f) pontjában az "iskola-elôkészítés" kifejezés
helyébe az "iskolai életmódra felkészítô foglalkozáson való részvétel" szöveg,
- 101. § (2) bekezdésében az "alap-vizsgaelnöki, vagy érettségi
vizsgaelnöki" szöveg helyébe az "alapmûveltségi vizsga vagy érettségi vizsga
vizsgaelnöki" szöveg,
- 102. §-a (3) bekezdésében az "... iskolaszéknek, az iskolai
diákönkormányzati szervnek..." szövegrész helyébe az "iskolaszéknek, az
iskolai szülôi szervezetnek, az iskolai diákönkormányzatnak..." szövegrész,
továbbá "...a fentieken kívül a nemzeti vagy etnikai kisebbség;
szakközépiskola és szakiskola esetén a munkáltatói érdekképviseleti szervének
véleményét." szövegrész helyébe a " - ha nem rendelkezik egyetértési joggal -
a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a
kisebbség helyi szószólója, illetôleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi
egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fôvárosi, megyei
gazdasági kamara véleményét." szövegrész, (4) bekezdésében a "nemzeti és
etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének bevonásával" szöveg helyébe az "a
helyi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyûlés esetén az országos kisebbségi
önkormányzat bevonásával" szöveg,
- 104. §-ának (4) és (5) bekezdésében a "nevelési-oktatási intézmény"
kifejezés helyébe "közoktatási intézmény" kifejezés, (5) bekezdésében a
"tanévenként" kifejezés helyébe a "tanévenként, évenként" szöveg,
- 105. §-ában a "...közoktatási érdekbôl indokolt, de..." szövegrész
helyébe a "közoktatási érdekbôl indokolt és térségi vagy országos feladatot
lát el, de..." szövegrész,
- 115. § (1) bekezdés d) pontjából a ",továbbá szakképesítés hiányában a
munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása
esetén" szövegrész helyébe a "szakképzési évfolyamon" szöveg,
- 118. §-ának (5) bekezdésében az "...az iskolaszék és az iskolai
diákönkormányzat véleményének..." szövegrész helyébe "...az iskolaszék, az
iskolai szülôi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat
véleményének...," szövegrész
- 126. §-ának a) pontjában a "138-139. §-ában" jelölés helyébe a "137-
139. §-ában" jelölés,
- 127. § eredeti (5) bekezdésében a (2)-(4) bekezdésre hivatkozás
helyébe a (2)-(3) bekezdésre hivatkozás,
- 128. § (4) bekezdésének c) pontjában a " - kivéve a 128. § (1)
bekezdésének a) pontjában..." szövegrész helyébe a " - kivéve a 128. § (1)
bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében..." szövegrész,
lép.
104. §
E törvény hatályba lépésének napján
(1) A társadalombiztosításról szóló - többször módosított - 1975. évi
II. törvény 16/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(8) A (3) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltatások - az
egészségügyi alapellátás kivételével -, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és
gondozást, a fejlesztô felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú
szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez
társadalombiztosítási támogatás jár."
(2) A munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. törvény 77. §-ának helyébe
a következô rendelkezés lép:
"77. §. E törvény 70-76. §-ainak alkalmazásában nem munkavállaló a
büntetés-végrehajtási jogviszonyban munkát végzô személy."
(3) A honvédelemrôl szóló 1993. évi CX. törvény 107. § (1) bekezdésének
b) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[(1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a
hadkötelesnek, aki]
"b) az általános iskolában, a középiskolában, illetve a szakiskolában
nappali rendszerû iskolai oktatásban vesz részt."
(4) A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérôl szóló 1995. évi
CXXI. törvény
a) 36. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja helyébe a
következô rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyûlés a szociális, nevelési-oktatási közfeladatokat (a
továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó nem állami és nem helyi,
önkormányzati intézményfenntartók (a továbbiakban együtt: nem állami
intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és
összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg. Nem jár normatív állami
hozzájárulás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében
résztvevônek, ha költségeinek megtérítésére a Szakképzési Alapból igényt
tarthat.
[A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:]
a) nevelési-oktatási feladatot ellátó intézmény esetén a mûködés
megkezdéséhez szükséges engedélyt a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztériumhoz
benyújtsák;"
b) a következô 117. §-sal egészül ki:
"117. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5. számú melléklet 15.
Kiemelt elôirányzatként Tartalék céljára betervezett 6 Md Ft-ból 2 Md Ft-ot a
pedagógusok átképzésére, illetve a pedagógusok kötelezô óraszámának emelésével
összefüggô illetményemelésre fordítson. "
Göncz Árpád Dr. Gál
Zoltán
a Köztársaság elnöke az Országgyûlés
elnöke