ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása tárgyában benyújtott
T/2459.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 64. §- a az alábbiak szerint módosul:
Az Ftv. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"84. § (1) a felsõoktatási intézményekben akkreditált [iskolarendszerû]
iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés, egyetemi és fõiskolai szintû
alapképzés, általános és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés
folyhat nappali tagozaton, illetõleg más formában /pl. esti, levelezõ,
távoktatás/.
[(2) A felsõoktatási intézményben akkreditált iskolarendszerû felsõfokú
szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsõfokú
szakképesítést ad.
(3) Az alapképzésben
a)a fõiskolai végzettséget
b) egyetemi végzettséget lehet szerezni.
(4) A fõiskolai szakirányú továbbképzést, az egyetemek szakirányú
továbbképzést és doktori képzést folytatnak.
(5) A fõiskolai és az egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelek
újabb szakképzettséget tanúsítanak a végzettségi szint változtatása nélkül.
(6) Az egyetemek szervezett doktori képzés keretében vagy egyéni felkészülés
alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori fokozatot ítélhetnek oda.
E fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, önálló
kutatómunkára való alkalmasságot, és annak új eredményekkel gazdagító
mûvelését tanúsítja.
(7) A mûvészeti egyetemen vagy karon szervezett mesterképzés keretében vagy
egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként mesterfokozat
/DLA/ ítélhetõ oda.]
(2) A képzés szintjei:
a) akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés;
b) fõiskolai szintû képzés
-fõiskolai szintû alapképzés
- fõiskolai szakirányú továbbképzés;
c) egyetemi szintû alapképzés
d) posztgraduális képzés
- egyetemi szakirányú továbbképzés
- doktori, illetve mesterképzés.
(3) A fõiskolák akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést, fõiskolai
szintû alapképzést, fõiskolai szakirányú továbbképzést, az egyetemek
akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést, fõiskolai és egyetemi
szintû alapképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, a mûvészeti
egyetemek, valamint más egyetemek mûvészeti szakjaikon mesterképzést
folytatnak. A fõiskolák egyes szakokon - a megfelelõ akkreditációs eljárás
alapján - egyetemi szintû alapképzést is folytathatnak."
Indokolás:
A képzési szinteket sem az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény, sem annak
1990. évi módosítása, sem az 1993. évi felsõoktatási törvény nem határozta
meg, A képzési szintek meghatározására - amelyet a felsõoktatási törvény
módosításával kapcsolatban a kormányprogram is feladatként jelölt meg - e
törvényjavaslatban sem került sor, és ezért szükséges a törvényjavaslat
vonatkozó részének módosítása. A képzési szintek fenti meghatározása a
nemzetközi szervezetek oktatási nómenklatúráját veszi alapul azzal az
eltéréssel, hogy az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést külön
szintnek tekinti. Megjegyzendõ még ezzel kapcsolatban, hogy a nemzetközi
szervezetek oktatási nómenklatúrája és számos európai ország gyakorlata
szerint a specializációs jellegû egyetemi szakirányú továbbképzés a
posztgraduális képzés körébe tartozik. A módosítás lehetõvé teszi továbbá,
hogy a fõiskolák - a szükséges akkreditációs feltételek megléte esetén - egyes
szakokon egyetemi szintû képzést is folytathassanak. A módosítás egyúttal e
paragrafus "profiltisztítására" is irányul, elhagyva azokat a részeket,
amelyek nem a képzés szintjére, hanem a végzettségre vonatkoznak / és
amelyeket a törvény más paragrafusai tartalmaznak, illetve azokba
illeszthetõk/.
Budapest, 1996. június 10.
Dr. Jánosi György
országgyûlési képviselõ