ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján A
felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/2459..
számú törvényjavaslathoz a következõ egységesen kezelendõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t ok a t
terjesztjük elõ:
Indoklás:
Az 1-7. sorszámokkal ellátott módosító javaslat-sorozat valamennyi
rendelkezésének az a közös célja, hogy a felsõoktatási szövetségre vonatkozó
szabályozást a Javaslat koncepciójával ellentétben csupán az egységes önálló
intézmény felé való átmeneti formaként kezelje, s ennek következtében a
szabályozás terjedelmét jelentõsen rövidítse. Ennek érdekében a
Törvényjavaslatban törvényi szabályként megjelenõ részletes szabályozást a
módosító javaslat kormányrendeleti szintre kívánja utalni, ami viszont
megkerülhetetlen a végrehajthatóság érdekében.
- 2 -
1.
A Törvényjavaslat 1. § (2)-e, mely
az Ftv. 2. §-át érinti, az alábbiak szerint módosul:
"2. § (1) Felsõoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert
nem állami egyetemek és fõiskolák.[ valamint a felsõoktatási szövetségek.]
(2) A felsõoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkezõ
jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-ának (3), (4) és (5)
bekezdésében meghatározott felsõfokú képzés, joga a 84. § (2) bekezdésében
foglalt akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés; kizárólagos joga a
98. §-ban megállapított felsõfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása,
valamint joga a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott felsõfokú szakképesítést
igazoló bizonyítványok kiadása.
(3) A felsõoktatási intézmény alapító okirat[, küldetésnyilatkozat és
fejlesztési terv] alapján mûködik.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári
vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott elõirányzataiból, valamint
más kiegészítõ forrásokkal gazdálkodik.
(5) A felsõoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1.
számú melléklete tartalmazza.
(6) Az egyetem, a fõiskola [, illetõleg a felsõoktatási szövetség]
elnevezést, valamint ezek idegen nyelvû megfelelõit csak az Országgyûlés
által, illetve hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú
mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt
felsõoktatási intézmény használhatja."
Indoklás:
A módosító javaslat azt célozza, hogy a felsõoktatási szövetség ne legyen
felsõoktatási intézménynek tekinthetõ, vagyis ne jelenthessen kibúvót az
intézményi integráció alól. Egyedül a többkarú felsõoktatási intézmény
jelentheti azt a megoldást, amit belátható idõn belül a magyar felsõoktatásnak
meg kell céloznia és el kell érnie.
- 3 -
2.
A Törvényjavaslat 4. §-a , mely szerint
az Ftv. a következõ 4/A. §-sal egészül ki,
az alábbiak szerint módosul:
["4/A. § (1) Felsõoktatási intézmények közös elhatározással egységes,
önálló felsõoktatási intézmény, felsõoktatási szövetség létesítését
kezdeményezhetik.
(2) A felsõoktatási szövetség (a továbbiakban: szövetség) a felsõoktatási
intézményrendszer önálló jogi személyiséggel rendelkezõ intézménye, teljes
jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, melynek létesítését az e törvény
alapján kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása után az
Országgyûlés hagyja jóvá.
(3) A szövetség összehangolt oktatási és kutatási tevékenységet végez, és
egységes gazdasági, igazgatási szervezettel, illetve oktatási és kutatási
tevékenységet szolgáló vagy elõsegítõ más közös szervezeti egységekkel
rendelkezik, és a szövetséghez akkreditált szakon oklevelet adhat ki.
(4) A szövetségnek alapító, illetõleg csatlakozó tagintézménye egyetem,
fõiskola és önálló kutatóintézet lehet, valamint felsõoktatási intézménynek a
székhelyen kívül mûködõ kara, a felsõoktatási intézmény hozzájárulásával. A
tagintézmények jogállására és hatáskörére e törvény külön rendelkezései
vonatkoznak. "]
" A felsõoktatási intézmények e törvény 1. sz. melléklete szerinti
felsorolása 1998. december 31-ével hatályát veszti. Eddig az idõpontig az
állami felsõoktatási intézmények e törvény a 3. § ( 1) bekezdésében illetõleg
4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelelõ alapító okiratát a
Kormány az Országgyûlés elé terjeszti. Szövetségbe társult felsõoktatási
intézmények legfeljebb két évig mûködhetnek szövetségi formában, azt követõen
alapító okiratuk benyújtásával többkarú felsõoktatási intézménnyé alakításukra
kell javaslatot tenni. "
Indoklás:
A módosító javaslat készítõinek álláspontja szerint a szövetség az
integrációnak csak átmeneti formája lehet, s nem irányulhat a törvény
kritériumrendszerének megkerülésére. A javaslat lehetõvé teszi azt is, hogy az
intézmények önkéntesen választhassanak az azonnali integrálódás vagy az
átmeneti forma között, de biztosítja , hogy az átmeneti forma ne tartson túl
hosszú ideig.. A törvény intézményi akkreditációjának végsõ határidejeként
megjelölt határidõben az intézményi átalakulások megtörténhetnek.
- 4 -
3.
A Törvényjavaslat 14. § -a az alábbiak szerint módosul:
(1) Az Ftv. 12. §- ának (1)- (3) bekezdései helyébe (1)-(4) számozással az
alábbi rendelkezések lépnek:
12. §
[(1) A felsõoktatási intézmények együttmûködésük elõsegítése, a
felsõoktatás szerkezeti és irányítási rendjének korszerûsítése, az oktatási, a
tudományos kutatási, az anyagi és szociális erõforrásaik közös hasznosításának
érdekében társulásokat hozhatnak létre. A társulás jogi személy.
(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, a tudományos
kutatóintézetek és más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt
vehetnek.
(3) A társulás az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon felül - a
jogszabályok keretei között - igazgatási és gazdálkodási feladatok ellátására
is létrejöhet.]
(1) A felsõoktatási intézmények együttmûködésük elõsegítése, szellemi és
anyagi erõforrásaik koncentrált felhasználása, optimális hasznosítása
érdekében társulásokat hozhatnak létre. Társulás más elnevezéssel is
mûködhet. A társulás jogi személy.
(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, és egyéb
kutatóintézetek továbbá más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt
vehetnek.
(3) A társulást alkotó intézmények összehangolt oktatási és kutatási
tevékenységet folytathatnak / közös szakokat indíthatnak, közös kutatási
feladatokat dolgozhatnak ki és hajthatnak végre /, közös oktatási és kutatási
szervezeti egységeket hozhatnak létre, közös számítóközpontot, eszközparkot,
könyvtárat valamint szociális, kulturális és sportlétesítményeket tarthatnak
fenn, illetve létesíthetnek, továbbá egységes gazdasági és igazgatási
szervezetet alakíthatnak ki.
(4) A társulás a csatlakozni kívánó intézmények szerzõdésével jön létre,
amelyet a törvény felsõoktatási szövetségre vonatkozó feltételeinek
teljesítése esetén a Kormány hagy jóvá.
Indoklás:
Összhangban a módosító javaslat készítõinek azon álláspontjával, mely
szerint a szövetség az integrációnak csak átmeneti formája lehet, a módosító
javaslat a szövetséget a társulás speciális formájaként kivánja kezelni. Más
társulási formák is biztosíthatják ugyanakkor, hogy az intézmények között
szorosabb együttmûködés jöhessen létre.
- 5 -
4.
A Törvényjavaslat 14. § -a, mely szerint
az Ftv. a következõ a következõ 5/a. Fejezettel egészül ki, az alábbiak
szerint módosul:
Az Ftv. a következõ a következõ, 12/ A. § -sal egészül ki:
["5/a. Fejezet
A felsõoktatási szövetség létesítése]
12/A. § (1) A felsõoktatási szövetség olyan teljes egyesülést célzó
átmeneti társulási forma, melyet az Országgyûlés a szövetség létrejöttétõl
számított két éven belül egységes önálló felsõoktatási intézménnyé alakít át.
[A felsõoktatási intézmények és a kutatóintézetek közös szándéknyilatkozatban
kinyilváníthatják, hogy - önállóságuk e törvény szerinti részleges megõrzése
mellett - egymással szövetségre lépnek.]
(2) Az intézmények a szövetséghez a fenntartó hozzájárulásával
csatlakozhatnak.
(3) A szövetséghez csatlakozni kívánó intézmények közös
szándéknyilatkozatukat - ahhoz megvalósíthatósági tervtanulmányt és
Szabályzatuk tervezetét mellékelve - megküldik a mûvelõdési és közoktatási
miniszternek, és abban
a) kimutatják, hogy egymástól olyan távolságon belül helyezkednek el,
amelynek alapján együttmûködésük tényleges, bizonyítható gazdasági és szakmai
elõnyökkel jár;
b) oktatási, kutatási, valamint egyéb ezekhez társuló tevékenységeik
egymást kiegészítõ jellegûek vagy egymásra épülnek;
c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy tételesen is felsorolt oktatási,
kutatási és egyéb tevékenységeik szervezeti párhuzamosságait felszámolják;
továbbá
d) a törvény által elõírt keretek között egységes gazdasági és igazgatási
vezetésüket létrehozzák.
(4) A szándéknyilatkozatok beterjesztésére a mûvelõdési és közoktatási
miniszter határidõt állapít meg, és azt a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.
(5) A szövetség megalakulásának további feltételeit kormányrendelet
állapítja meg. "
[12/B. § (1) A szövetség létrejöttének országgyûlési jóváhagyása után az
alapító intézmények tagintézményekként mûködnek tovább.
(2) Ha a szövetséghez újabb intézmény kíván tagintézményként csatlakozni,
az alakuláskor követett eljárást értelemszerûen újra le kell folytatni.
- 6 -
(3) Tagintézmény csak a szövetség szenátusa véleményének kikérésével és a
közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodás alapján válhat ki a
szövetségbõl, illetõleg léphet át más szövetségbe vagy intézménybe, az
alapításkor követett eljárás szabályai szerint."]
Indoklás:
Összhangban a módosító javaslat készítõinek azon álláspontjával, mely
szerint a szövetség az integrációnak csak átmeneti formája lehet, a módosító
javaslat a szövetséget a társulás speciális, 2 évig engedélyezett formájának
tekinti, mely - minthogy nem felsõoktatási intézmény - a Kormány
jóváhagyásával alkulhat.
- 7 -
5.
A Törvényjavaslat 45. §-a, mely szerint
az Ftv. a következõ 13/a. Fejezettel egészül ki
a következõ képpen módosul:
"13/a. Fejezet
A felsõoktatási szövetség mûködése és vezetése
59/A. § (1) A felsõoktatási szövetség szervezetérõl és mûködésérõl a
szenátus Szabályzatot alkot.
(2) A szövetség és tagintézményei szervezetére, mûködésére és vezetésére a
12-14. Fejezet rendelkezéseit a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
59/B. § (1) A szövetség vezetõ testülete a szenátus, melyben a
tagintézmények Szabályzatban meghatározott arányos képviselettel rendelkeznek.
[A szenátus tagjainak legalább egyharmada egyetemi tanár, docens, illetve
fõiskolai tanár, legalább egynegyede pedig hallgató. A szenátus tagjait az
intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint egy-három évre választják, és
újraválaszthatók. A tagintézmények vezetõi hivatalból tagjai a szenátusnak.] A
szenátus összetételére egyebekben e törvény intézményi tanácsra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az 53. §-ban meghatározott feladatok közül a szenátus hatáskörébe
tartoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjába foglalt feladatok, illetõleg a (3)
bekezdésben meghatározott döntési jogkörök. A tagintézményi tanács további
hatásköreire az 59/G. § rendelkezései vonatkoznak.
(3) A szenátus a felügyeleti szerv kezdeményezésére, illetõleg
jóváhagyásával tagintézményét a vonatkozó jogszabályok alapján önálló
kincstári ügyféllé nyilváníthatja.
59/C. § A szenátus maga választja meg elnökét. [A szenátus elnöki tisztét
a tagintézmények vezetõi töltik be a szövetség Szabályzatában meghatározott
rotációs rend szerint.]
59/D. § (1) A szövetség intézményvezetõje és törvényes képviselõje a
szövetségi elnök, aki egyszemélyi felelõsséggel tartozik a szövetség
gazdálkodásáért.
(2) A szövetség elnökét a szövetségi szenátus pályázat útján - szervezõi
képességek, vezetõi, gazdálkodási, irányítási rátermettség és gyakorlat
alapján - [ négy évre] választja. [ A szövetségi elnök további négy évre
- pályázat útján - újraválasztható. ]
(3) Ha a szövetségi elnök tisztjét teljes munkaidõben foglalkoztatott
oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét szüneteltetni
köteles, és más vezetõi beosztást, illetve választott tisztséget a szövetség
tagintézményében sem tölthet be.
- 8 -
[(4) A szövetségi elnök tevékenységéért a szenátusnak tartozik
felelõsséggel, fölötte a munkáltatói jogokat a szenátus gyakorolja. A szenátus
nevében e jogok tekintetében a szenátus elnöke jár el a szenátus döntései
szerint. A szövetségi elnök felmentésérõl a szenátus összes tagjának
kétharmados szótöbbségével határoz. A felmentést a Felügyelõ Tanács is
kezdeményezheti. ]
[(8)] (4) Az 57-58. §-nak az intézményvezetõre vonatkozó rendelkezéseit a
szövetség elnökére alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az 57. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében a tagintézmények oktatási-kutatási
szabadságának tiszteletben tartásával dolgozhat ki stratégiai, fejlesztési
elképzeléseket, illetõleg hozhat döntéseket.
(5) A szövetségi elnök feladataira, jogaira és kötelességeire egyebekben az
e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet szabályai
vonatkoznak.
[(5) A szövetségi elnök és a szenátus elnöke között felmerült minden vitás
kérdésben a szenátus jogosult dönteni.
(6) A szenátusnak a szövetség gazdasági lehetõségeit meghaladó vagy
költségvetési egyensúlyát veszélyeztetõ döntéseivel szemben a szövetségi elnök
halasztó hatályú vétót emelhet. Vétó beterjesztése esetén egyeztetési eljárás
keretében meg kell kísérelni az álláspontok közelítését. Ha ez ésszerû
határidõn belül nem vezet eredményre, a szövetség elnöke az 59/E. § szerint
létrehozott Felügyelõ Tanács vizsgálatát kérheti. Ha a Felügyelõ Tanács
vizsgálata megerõsíti a szövetségi elnök álláspontját, a szenátus köteles
elállni a döntésétõl, illetõleg javaslatát átdolgozott formában újabb döntésre
köteles elõterjeszteni.
(7) Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a szövetség elnöke hoz
olyan döntést, amellyel a szenátus nem ért egyet. ]
59/F. § (1) A tagintézmény olyan jogi személy, amely a szövetség mint
önálló költségvetési szerv egységeként dönt a kizárólagosan rendelkezésére
bocsátott elõirányzatok, illetve pénzeszközök felhasználásáról. [, és amelyet
az e törvény szerinti, valamint a szövetségi Szabályzatban meghatározott jogok
illetnek meg, illetõleg kötelezettségek terhelnek.]
(2) A szövetség tagintézményének egyetemi, illetve fõiskolai jellege a
szövetségbe kerüléssel nem változik meg. Nevét és képzési szintjére utaló
felsõoktatási minõsítettségét (egyetem, egyetemi kar, fõiskola, fõiskolai kar)
külsõ kapcsolataiban, továbbá az intézményben szerezhetõ szakképzettséget és
végzettséget igazoló okiratokban továbbra is használhatja, köteles azonban e
mellett feltüntetni, hogy felsõoktatási szövetség tagegyeteme, tagfõiskolája.
(3) A tagintézmény a szövetségi Szabályzat által meghatározott keretek
között szakmai (oktatási, kutatási) autonómiával rendelkezik.
[(4) A tagintézmények e törvényben és a szövetségi Szabályzatban
meghatározott gazdálkodási, szerzõdéskötési jogokkal és felelõsséggel
rendelkeznek.]
- 9 -
59/G. § (1) A tagintézményi tanács hatásköré[ben]nek részletes szabályait e
törvény felsõoktatási intézmény karaira vonatkozó szabályainak alapul
vételével az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet
állapítja meg.
[a) meghatározza a szövetségi Szabályzat keretei között a tagintézményi
tanács összetételének és megválasztásának szabályait;
b) véleményt nyilvánít a tagintézményen belüli szervezeti egységek
vezetõinek megbízásáról, illetve felmentésérõl;
c) dönt a rektor (fõigazgató) személyére vonatkozó pályázatról, illetve
kezdeményezi felmentését a szövetségi Szabályzat által megállapított keretek
között;
d) javaslatot tesz az egyetemi, fõiskolai tanárok kinevezésére és
felmentésére;
e) véleményt nyilvánít egyetemi és fõiskolai docensek kinevezésérõl;
f) dönt a tagintézmény tevékenységi körébe tartozó szakok tantervérõl;
g) a szövetségi Szabályzattal összhangban kialakítja és megváltoztathatja a
tevékenységi kör megvalósítását szolgáló belsõ szervezeti egységeket és
meghatározza mûködési rendjüket;
h) dönt a tagintézmény tudományos programjairól, és véleményezi az
azok megvalósítására vonatkozó együttmûködési megállapodásokat;
i) javaslatot tesz a felvétel feltételeire és tagintézményen belüli
eljárási rendjére, valamint a szövetség egyetértésével - a költségvetési
támogatásra is figyelemmel - a tagintézmény szakjaira felvenni tervezett,
államilag finanszírozott hallgatók számára;
j) a szövetség által meghatározott keretek között dönt a tevékenységi
területén bizonyítványok, oklevelek, végzettséget, illetõleg szakképesítést
tanúsító oklevelek kiadásáról;
k) véleményt nyilvánít a tagintézményt érintõ minden ügyben.]
(2) A szövetség és a tagintézmények között felmerülõ hatásköri vitákban az
érintett felek bármelyike kérelemmel fordulhat a mûvelõdési és közoktatási
miniszterhez, aki a vitában a törvény 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján
jár el.
Indoklás:
Összhangban a módosító javaslat készítõinek azon álláspontjával, mely
szerint a szövetség az integrációnak csak átmeneti formája lehet, a módosító
javaslat a szövetséget a társulás speciális, 2 évig engedélyezett formájának
tekinti, mely - minthogy nem felsõoktatási intézmény - a Kormány
jóváhagyásával alkulhat, jelentõsen rövidíteni kívánja a
- 10 -
Törvényjavaslat szövetségre vonatkozó szabályait, a végrehajthatóság
érdekében kormányrendeleti szintre utalva a részletesebb szabályozást.
- 11 -
6.
A törvényjavaslat 53. §- a, mely szerint
az Ftv. 70. §-a a következõ e) ponttal egészül ki
az alábbiak szerint módosul:
["e) jóváhagyja a felsõoktatási szövetség létesítését, átalakulását és
megszüntetését."]
Ennek megfelelõen a törvényjavaslat 54. §-át (mely szerint
az Ftv. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép), ki kell egészíteni,
és a további alpontok betûjelölése ennek megfelelõen eggyel tolódik:
"A Kormány a felsõoktatással kapcsolatos feladatai körében
a) biztosítja az állami felsõoktatási intézményhálózat fenntartási,
mûködtetési feltételeit, meghatározza a felsõoktatás-fejlesztés és a
tudományos kutatás fejlesztésének államilag finanszírozott feladatait, és
biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
b) állami felsõoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez,
megszüntetéséhez, nem állami intézmények esetében kar létesítését,
megszüntetését elismeri;
c) jóváhagyja felsõoktatási szövetség létesítését;
Indoklás:
Összhangban a módosító javaslat készítõinek azon álláspontjával, mely
szerint a szövetség az integrációnak csak átmeneti formája lehet, a módosító
javaslat a szövetséget a társulás speciális, 2 évig engedélyezett formájának
tekinti, mely - minthogy nem felsõoktatási intézmény - a Kormány
jóváhagyásával alkulhat. Ennek megfelelõen el kell hagyni a szövetség
jóváhagyását az Országgyûlés hatáskörébõl, s a Kormány hatáskörében kell
megjeleníteni.
- 12 -
7.
A törvényjavaslat 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:
[III. Felsõoktatási szövetségek]
Indoklás:
Az módosító javaslat-sorozat koncepciójának megfelelõen a Felsõoktatási
szövetségek mellékletben történõ feltüntetésére azért nincs szükség, mivel a
szövetség e koncepcióban nem felsõoktatási intézmény.
Budapest, 1996. június 05.
Bretter Zoltán Dr. Nádori Dr. Daróczy Zoltán Dr. Orosz István
László MSZP
SZDSZ SZDSZ MSZP