FELSPARV.DOC
1
«\page »
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
EGYSÉGES JAVASLAT
a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
módosítására T/2459.. számon benyújtott
törvényjavaslat zárószavazásához
Elõterjesztõ: Dr. Magyar Bálint
Budapest, 1996. június
1996. évi ....
törvény
a felsõoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény
módosításáról
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a
következõk szerint módosul:
1. §
(1) Az Ftv. Preambuluma a következõ mondattal egészül ki:
"A felsõoktatás mint kiemelt jelentõségû ágazat iránt az Országgyûlés
különös felelõsséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében,
hogy a megfelelõ korosztályból a felsõoktatásba bekerülõ hallgatók létszáma a
fejlett demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék."
(2) Az Ftv. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
2. § (1) Felsõoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert
nem állami egyetemek és fõiskolák.
(2) A felsõoktatási intézmény - az e törvényben foglalt keretek között -
szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkezõ jogi személy, amelynek
kizárólagos joga a törvény 84. §-a (2) bekezdésében meghatározott egyetemi és
fõiskolai szintû alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori, illetve
mesterképzés folytatása, valamint a 98. és 99. §-okban megállapított oklevelek
kiadása. A felsõoktatási intézmény jogosult továbbá a törvény 7. § (8)
bekezdésében meghatározott akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés
folytatására és a 97. § (7) bekezdése értelmében a felsõfokú szakképesítést
igazoló bizonyítványok kiadására.
(3) A felsõoktatási intézmény alapító okirat alapján mûködik.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári
vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott elõirányzataiból, valamint
más kiegészítõ forrásokkal gazdálkodik.
(5) A felsõoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1.
számú melléklete tartalmazza.
(6) Az egyetem, a fõiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvû
megfelelõit csak az Országgyûlés által, illetve hozzájárulásával létesített,
az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1)
bekezdésében foglalt felsõoktatási intézmény használhatja."
2. §
(1) Az Ftv. 3. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze, valamint a)-b)
pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Egyetem abban az esetben létesíthetõ, illetve mûködhet, ha több
tudományterületen, és tudományterületenként több tudományágban, valamint több
szakon képes és alkalmas
a) legalább négyéves egyetemi alapképzésre, általános és szakirányú
továbbképzésre;
b) tudományos kutatásra, doktori, illetõleg mester-képzésre (a továbbiakban
együtt: doktori képzés) és doktori (PhD), illetõleg mester (DLA) fokozat (a
továbbiakban együtt: doktori fokozat) odaítélésére; valamint"
(2) Az Ftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyetemnek létesítésekor idõarányosan, illetve mûködése során
folyamatosan rendelkeznie kell
a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes
munkaidõben foglalkoztatott oktatói állománnyal és azon belül a megfelelõ
számú egyetemi tanárral és docenssel;
b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e
céloknak megfelelõ épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel,
laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, mûszerekkel és más
eszközökkel)."
3. §
Az Ftv. 4. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze, valamint a)-b) pontja
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Fõiskola abban az esetben létesíthetõ, illetve mûködhet, ha több
tudományágban, több szakon képes és alkalmas
a) legalább hároméves fõiskolai alapképzésre, általános és szakirányú
továbbképzésre;
b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha"
4. §
Az Ftv. a következõ 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. § (1) Felsõoktatási intézmények közös elhatározással egységes, önálló
felsõoktatási intézmény vagy felsõoktatási szövetség létesítését
kezdeményezhetik.
(2) A felsõoktatási szövetség (a továbbiakban: szövetség) a felsõoktatási
intézményrendszer önálló jogi személyiséggel rendelkezõ intézménye, teljes
jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, melynek létesítését az e törvény
alapján kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása után az
Országgyûlés hagyja jóvá.
(3) A szövetség összehangolt oktatási és kutatási tevékenységet végez, és
egységes gazdasági, igazgatási szervezettel, illetve oktatási és kutatási
tevékenységet szolgáló vagy elõsegítõ más közös szervezeti egységekkel
rendelkezik, és a szövetséghez akkreditált szakon oklevelet adhat ki.
(4) A szövetségnek alapító, illetõleg csatlakozó tagintézménye egyetem,
fõiskola és önálló kutatóintézet lehet, valamint felsõoktatási intézménynek a
székhelyen kívül mûködõ kara, a felsõoktatási intézmény hozzájárulásával. A
tagintézmények jogállására és hatáskörére e törvény külön rendelkezései
vonatkoznak."
5. §
Az Ftv. 5. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Állami felsõoktatási intézményt az Országgyûlés létesíthet, alakíthat át
és szüntethet meg."
6. §
(1) Az Ftv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyúttal a következõ e) ponttal egészül ki:
"d) a tudományok, a mûvészetek és a kultúra mûvelése és fejlesztése;
e) az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi
ismeretek kialakítása."
(2) Az Ftv. 7. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsõoktatási
intézmények természetbeni és pénzbeli juttatások, továbbá ösztöndíjak és más
eszközök felhasználásával látják el képzési és kutatási feladataikat.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény alapfeladatainak körét az (1)
bekezdés alapján az intézménynek az államháztartásról szóló törvény szerint
megalapozott tartalmú alapító okirata határozza meg.
(5) Az állami felsõoktatási intézmény alapfeladatai állami
finanszírozásának módját és mértékét a 9/A-9/C. § rendelkezéseinek
alkalmazásával kell megállapítani."
(3) Az Ftv. 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(6) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:
"(6) Az állami felsõoktatási intézmény az államilag finanszírozott
alapfeladatán túl is folytathat felsõfokú szakemberképzést költségtérítéses
szolgáltatásként, e törvény rendelkezései alapján."
(4) Az Ftv. 7. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(7) A nem állami felsõoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott
alapító okirat keretei között feladataikat maguk határozzák meg. A nem állami
felsõoktatási intézmények felsõfokú szakemberképzését az állam az erre
vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.
(8) A felsõoktatási intézmények az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározott iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést a képzési profiljuknak
megfelelõ szakterületeken, a törvényben elõírt akkreditáció alapján
folytathatnak."
(5) Az Ftv. 7. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A felsõoktatási intézmények - a szakképzésre vonatkozó jogszabályok
figyelembevételével - költségtérítéses formában, illetõleg vállalkozási
tevékenységként iskolai rendszeren kívüli szakképzést is folytathatnak. "
(6) Az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(10) Egyetemen - fõiskolai karon kívül is - folyhat szakindítási engedély
alapján fõiskolai képzés. "
(7) Az Ftv. 7. §-a a következõ (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Fõiskolán is folyhat egyetemi képzés, amennyiben a Magyar
Akkreditációs Bizottság az akkreditációs eljárás során az elõírt feltételek
meglétét igazolja, valamint a Felsõoktatási Tudományos Tanács egyetért a
képzés indításával.
(12) A felsõoktatási intézmények - az intézményben folyó sajátos képzési
tevékenységgel összefüggésben - az FTT véleménye alapján, a mûvelõdési és
közoktatási miniszter engedélyével fenntarthatnak közoktatási intézményt. E
tevékenységre a közoktatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A
közoktatásban résztvevõk jogállása és képzésfinanszírozása megegyezik a helyi
önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény tanulóinak jogállásával
és finanszírozásával."
7. §
Az Ftv. a következõ 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § (1) A felsõoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint - a
szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - akkreditált iskolai
rendszerû felsõfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelõ
bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsõfokú
képzettségi szintre külön elõírt követelményei szerint, ha az egyetemi-
fõiskolai képzési szintre való továbblépés lehetõségét a felsõoktatási
intézmény saját keretei között biztosította, és a felsõfokú szakképzésben
szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-fõiskolai képzési szinten kredit-
értékként beszámítható. Az egyetemi-fõiskolai képzésben szerzett
ismeretanyagnak a felsõfokú szakképzésbe történõ beszámítására ugyanezek a
szabályok vonatkoznak.
(2) Akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzést az intézmények csak e
törvény szerinti akkreditáció után indíthatnak."
8. §
Az Ftv. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (1) Az állami felsõoktatási intézményekben a 7. § (1)-(4)
bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsõoktatás fejlesztésének
alapvetõ anyagi feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt
rendelkezések szerint.
(2) Az állami felsõoktatási intézmények feladatai ellátásának forrásai:
a) központi költségvetési támogatás;
b) az államháztartás más alrendszereibõl származó források;
c) az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és
költségtérítés;
d) az alap- és vállalkozási tevékenység bevétele;
e) adomány jellegû és más bevételek, továbbá alapítványi források;
f) az e célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül a 9/G. §-ban
meghatározott vagyon.
(3) A mûködés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési
elõirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történõ finanszírozásra, a
velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a
költségvetési szervekre vonatkozó elõírásokat - a jelen törvényben foglaltakra
figyelemmel - kell alkalmazni."
9. §
Az Ftv. a következõ 9/A-9/H. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) A hallgatói elõirányzat - az államilag finanszírozott felsõfokú
szakemberképzés területén - az állami felsõoktatási intézményekben magyar
állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal
azonos elbírálás alá esõ - külföldi állampolgárságú, elsô akkreditált iskolai
rendszerû felsõfokú szakképzésben, elsõ alapképzésben, illetõleg elsõ
kiegészítõ alapképzésben, valamint elsõ szakirányú továbbképzésben részt vevõ
nappali tagozatos hallgatók, továbbá az elsõ doktori képzésben nappali
tagozaton résztvevõk képesítési követelmények szerinti tanulmányi idõszakára
nyújtott támogatására szolgál.
(2) A hallgatók állami támogatásának elõirányzatát az (1) bekezdésben
megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy fõre megállapított
hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája
határozza meg. A hallgatói elõirányzat másik részét képezi a hallgatók
pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a
köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a
diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás
is.
9/B. § (1) A képzési elõirányzat az állami felsõoktatási intézmény kiadási
elõirányzatának elkülönített része, amely az államilag finanszírozott, illetve
a költségtérítéses szolgáltatásként és vállalkozási tevékenység keretében
folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó
feltételekrõl, valamint az attól el nem különíthetõ kutatási feltételekrõl
való gondoskodást szolgálja.
(2) A képzési elõirányzat részét képezõ központi költségvetési képzési
normatíva (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési
szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével,
teljesítménymutatók megállapításával és a hallgatólétszám alapulvételével
történik. A képzési normatíva megállapításának részletes szabályait
kormányrendeletben kell meghatározni.
(3) Ha valamelyik képzés kreditértékként beszámítható valamely fõiskolai
vagy egyetemi képzésbe, a kreditérték erejéig a magasabb képzési szint képzési
normatíváját kell a képzési normatíva kiszámításánál alapul venni.
(4) A képzési normatívának többletforrásokat kell tartalmaznia
a) a doktori képzésben részt vevõk oktatói tevékenysége díjazására;
b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók
magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására;
c) a határon túli magyarok képzésének támogatására.
9/C. § A létesítmény-fenntartási elõirányzat a költségvetési kiadási
elõirányzatnak az a része, amely az állami felsõoktatási intézmény
létesítmény-fenntartási (beleértve az el nem különített gyakorlóhelyeket),
valamint - az elõzõektõl elkülönítetten - az intézmény felújítási és a
felsõoktatás címén belül külön-külön alcímként megtervezett, a képzéshez
szükséges gyakorlóiskola, klinika és tangazdaság, mûvészeti gyakorlóhely,
valamint gyakorló óvoda mûködési költségeihez járul hozzá. E kiadási
elõirányzatnak a saját bevétel is részét képezi. A létesítmény-fenntartási
elõirányzat megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell
meghatározni.
9/D. § (1) A programfinanszírozási elõirányzat az állami támogatásnak az a
része, amely a felsõoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz kapcsolódó
vagy azt kiegészítõ tevékenységeihez való hozzájárulás. Az új vagy egyedi
sajátosságokkal rendelkezõ szakok és programok indításának, a
tankönyvkiadásnak és taneszköz-fejlesztésnek, a sport- és kulturális
tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb célfeladatoknak
a támogatására szolgál. A programfinanszírozási elõirányzat nem lehet
kevesebb, mint az állami felsõoktatási intézmények éves képzési normatívája
alapján számított képzési elõirányzat tizenöt százaléka. A
programfinanszírozási elõirányzatból támogatások csak pályázat útján
nyerhetõk.
(2) A korszerû, színvonalas tankönyvkiadás költségvetési
többlettámogatásának évenkénti mértéke nem lehet kevesebb az összképzési
elõirányzat három százalékánál, mely pályázati rendszerben kerül elosztásra.
(3) A felsõoktatásban tanuló hallgatók és oktatók szakmai könyvekkel,
folyóiratokkal történõ jobb ellátására évenként minimálisan az éves hallgatói
normatíva alapján számított elõirányzat öt százalékát kell többletforrásként
elõirányozni. A forrás elosztásának rendjét a mûvelõdési és közoktatási
miniszter rendeletben állapítja meg.
9/E. § (1) A felsõoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan
elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, mûszaki fejlesztések, valamint
tudományos mûhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori
fokozat megszerzésére felkészítõ programok feltételeinek biztosítására az éves
központi költségvetési törvényben meghatározott mértékû kutatási elõirányzat
áll rendelkezésre. A kutatási elõirányzat összegét a felsõoktatási
intézményekben dolgozó tudományos és mûvészeti fokozattal rendelkezõ oktatók
és kutatók létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva
alapján kell meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb,
mint a legalacsonyabb képzési normatíva háromszorosa. E pénzeszközök
elosztásának rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2) A felsõoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos
hatáskörû szerv által kezelt más kutatási elõirányzatból is támogathatók.
9/F. § A fejlesztési elõirányzat és a "Felsõoktatás Fejlesztési
Alapprogramok" a felsõoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb
felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami
támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket
tartalmazza.
9/G. § (1) Az állami felsõoktatási intézmény az államilag nem
finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
keretei között saját maga dönt azzal, hogy
a) a költségtérítéses szolgáltatásként végzett alap-, illetõleg vállalkozói
tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelõ összes
kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;
b) a fennmaradó rész az intézmény gazdálkodási rendjében kizárólag az
intézmény mûködésének és fejlesztésének, illetve képzési és kutatási
tevékenységének céljaira fordítható.
(2) Az állami felsõoktatási intézmény az intézmény javára tett alapítványi
hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó
és ingatlan vagyonnal (a továbbiakban együtt: felajánlott vagyon)
rendelkezhet. Az e jogcímeken történõ vagyonszerzés illetékmentes.
(3) A felajánlott vagyon kizárólagosan a vagyonátruházó által megjelölt
intézményt illeti, amelyet feladatainak ellátását segítõ alapítványnak illetve
közalapítványnak át lehet adni.
(4) A felsõoktatási intézmény felajánlott vagyonát képezõ ingatlan vagyon
elidegenítéséhez az intézményi tanács minõsített többségû határozata szükséges
azzal, hogy az ebbõl származó bevétel csak intézményfejlesztési, illetve -
átalakítási célra fordítható. A fejlesztési, illetve átalakítási cél
megjelölése az intézményi tanács hatáskörébe tartozik.
(5) A felajánlott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a kincstári
vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, e tekintetben a felsõoktatási
intézmények nem tekintendõk kincstári vagyonkezelõnek.
9/H. § (1) A nem állami felsõoktatási intézményeknek a 7. § (1) bekezdése
alapján megállapított feladatai ellátásának és fejlesztésének feltételeit a
fenntartó biztosítja. Ezek az intézmények a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével a felsõfokú szakemberképzést e törvény vonatkozó rendelkezései
alapján költségtérítéses szolgáltatásként, valamint vállalkozási
tevékenységként végzik.
(2) A nem állami felsõoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag
finanszírozott felsõfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladata
tekintetében a nem állami felsõoktatási intézmény
a) hallgatói számára a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói
elõirányzatot;
b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított
képzési normatívára a megbízásban meghatározott hallgatói létszám alapján;
c) a megbízás alapján ellátott szakemberképzési feladat esetén létesítmény-
fenntartási elõirányzatban részesülhet, amely megegyezik a b) pont szerinti
képzési elõirányzat 50%-ával.
d) a programfinanszírozási és a kutatási elõirányzatból - pályázat alapján
- támogatásban részesíthetõ.
(3) A nem állami felsõoktatási intézményeknek a (2) bekezdés alapján
juttatott állami támogatás felhasználását az állam ellenõrizheti."
10. §
(1) Az Ftv. 10. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A felsõoktatás állami támogatását a Kormány elõterjesztése alapján az
Országgyûlés az éves központi költségvetés a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium, illetve a katonai felsõoktatás vonatkozásában a Honvédelmi
Minisztérium, a rendvédelmi felsõoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium
fejezetében határozza meg.
(2) Az egyes címek elõirányzatainak megállapítása a 9. § és a 9/A-9/F. §
szerinti elõirányzatok tervezésén alapul.
(3) A felsõoktatási intézmények és feladatok költségvetési elõirányzatára,
tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány tesz
javaslatot.
(4) A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium - az (1)-(3) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel - költségvetési javaslatát a Felsõoktatási és
Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) állásfoglalását is figyelembe véve
terjeszti elõ."
(2) Az Ftv. 10. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az államközi megállapodások alapján képzésben (teljes, illetve
részképzés, doktori képzés) részesülõ külföldi állampolgárok oktatásával
kapcsolatos költségeket a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
költségvetésében kell elõirányozni."
11. §
(1) Az Ftv. a következõ 10/A. §-sal egészül ki:
"10/A. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi professzori
ösztöndíjban részesíthetõk azok a minõsített oktatók, akiket a mûvelõdési és
közoktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói
teljesítményeik alapján arra érdemesnek ítél.
(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhetõ el, és mértéke a mindenkori minimálbér
ötszöröse,
(3) Az ösztöndíjban részesíthetõk száma évente újabb ötszáz fõ.
(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendelet
állapítja meg. "
(2) Az Ftv. a következõ 10/B. §-sal egészül ki:
"10/B. § (1) Annál az állami felsõoktatási intézménynél, amelynek
gazdálkodása az alapfeladatok ellátását veszélyezteti, a gazdaságos mûködés
feltételeinek megteremtésére rendezési eljárást kell lefolytatni.
(2) Az e törvény szerinti rendezési eljárás lefolytatásakor a felsõoktatási
intézmény a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnak az eljárásban való
részvételét kérheti.
(3) Ha a rendezési eljárás során elfogadott intézkedési terv megvalósítása
sem vezet eredményre, kezdeményezni lehet az intézmény átalakítását, illetve
megszüntetését.
(4) A rendezési eljárás lefolytatásának részletes szabályait
kormányrendelet állapítja meg."
12. §
(1) Az Ftv. 5. Fejezetének címe a következõképpen módosul:
"5. Fejezet
A felsõoktatási intézmények együttmûködése, társulásai, szövetségei"
(2) Az Ftv. 11. §-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"Ellenkezõ kikötés hiányában az együttmûködõnek az általa ellátott
tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni."
(3) Az Ftv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A felsõoktatási intézmények együttmûködhetnek különösen a tantervek
elõkészítésében, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok
kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori fokozat
odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában
más felsõoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel."
(4) Az Ftv. 11. §-a a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felsõoktatási intézmények - külön szerzõdés alapján - kutatási,
illetõleg oktatási kapcsolatot létesíthetnek a Magyar Tudományos Akadémiával,
illetõleg annak intézeteivel, továbbá más kutatóintézetekkel. A megállapodás
célja lehet:
a) kutatócsoport alapítása a felsõoktatási intézményen belül;
b) akadémiai intézetnek és más kutatóhelynek a felsõoktatási intézményben
kihelyezett tanszékeként való mûködése;
c) akadémiai intézeteknek a doktori képzésben való részvétele.
(5) A (4) bekezdésében említett együttmûködés esetén:
a) az a) pontban említett esetben az akadémiai kutatóhely mûködéséhez
szükséges személyi, dologi és mûködési költségeket a Magyar Tudományos
Akadémia biztosítja;
b) a b) pont szerinti esetben a kihelyezett tanszék személyi költségeihez
a felsõoktatási intézmény hozzájárul;
c) a c) pontban foglalt doktori képzésben résztvevõ akadémiai intézeti
munkatársakat e munkájukért - szerzõdés szerint - a felsõoktatási intézmény
külön illetményben részesíti.
(6) A nem felsõoktatási intézménnyel történõ együttmûködés - a (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - a felsõoktatási intézmény feladatai közé
tartozó képzés ellátására nem irányulhat."
13. §
(1) Az Ftv. a következõ 11/A-11/B. §-sal egészül ki:
"11/A. § (1) Egy szak teljes képzése a székhelyen kívül (beleértve a
határon túli képzést) csak abban az esetben folytatható, ha a 3-4. §-ban
foglalt feltételek biztosíthatók, és a székhelyen kívüli képzéshez a
szakindítás feltételei rendelkezésre állnak.
(2) A határon túli képzés mint székhelyen kívüli képzés költségeit a
programfinanszírozási elõirányzat kialakításakor és elosztásakor kell
figyelembe venni.
11/B. § (1) Két vagy több felsõoktatási intézmény együttmûködésében
megvalósuló közös képzés eredményeként - a 11/A. §-ban foglaltakra is
figyelemmel - bizonyítvány, illetõleg oklevél adható ki, amelyet a
szakindítási engedéllyel rendelkezõ intézmény bocsát ki. Egyetemi és fõiskolai
szak közös egyetemi oklevelet eredményezõ képzésére megállapodás nem köthetõ.
(2) Felsõoktatási intézmény és nem felsõoktatási intézmény közötti
együttmûködésben az oklevelek kiadására kizárólag a felsõoktatási intézmény
jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.
(3) A felsõoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott általános és
szakirányú továbbképzési feladatát továbbképzõ intézet vagy más saját
szervezeti egység létesítésével, továbbá együttmûködési megállapodás alapján
más formában (pl. alapítvány) is végezheti. Ez utóbbi esetben a szakirányú
oklevél kiadására kizárólag a felsõoktatási intézmény jogosult, és felel a
képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért."
(2) Az Ftv. 12. §-ának helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és
egyidejûleg a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A felsõoktatási intézmények együttmûködésük elõsegítése, szellemi és
anyagi erõforrásaik koncentrált felhasználása, optimális hasznosítása
érdekében társulásokat hozhatnak létre. Társulás más elnevezéssel és mûködhet.
A társulás jogi személy.
(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei és egyéb
kutatóintézetek, továbbá más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt
vehetnek.
(3) A társulást alkotó intézmények összehangolt oktatási és kutatási
tevékenységet folytathatnak (közös szakokat indíthatnak, közös kutatási
feladatokat dolgozhatnak ki és hajthatnak végre), közös oktatási és kutatási
szervezeti egységeket hozhatnak létre, közös számítóközpontot, eszközparkot,
könyvtárat, valamint szociális, kulturális és sportlétesítményeket tarthatnak
fenn, illetve létesíthetnek, továbbá egységes gazdasági és igazgatási
szervezetet alakíthatnak ki.
(4) A társulás a csatlakozni kívánó intézmények szerzõdésével jön létre,
amelyet a törvény felsõoktatási szövetségre vonatkozó feltételeinek
teljesítése esetén a Kormány hagy jóvá. "
14. §
Az Ftv. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § (1) A felsõoktatási szövetség olyan teljes egyesülést célzó
átmeneti társulási forma, melyet az Országgyûlés a szövetség létrejöttétõl
számított két éven belül egységes önálló felsõoktatási intézménnyé alakít át.
(2) Az intézmények a szövetséghez a fenntartó hozzájárulásával
csatlakozhatnak.
(3) A szövetséghez csatlakozni kívánó intézmények közös
szándéknyilatkozatukat - ahhoz megvalósíthatósági tervtanulmányt és
Szabályzatuk tervezetét mellékelve - megküldik a mûvelõdési és közoktatási
miniszternek, és abban
a) kimutatják, hogy egymástól olyan távolságon belül helyezkednek el,
amelynek alapján együttmûködésük tényleges, bizonyítható gazdasági és szakmai
elõnyökkel jár;
b) oktatási, kutatási, valamint egyéb ezekhez társuló tevékenységeik
egymást kiegészítõ jellegûek vagy egymásra épülnek;
c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy tételesen is felsorolt oktatási,
kutatási és egyéb tevékenységeik szervezeti párhuzamosságait felszámolják;
továbbá
d) a törvény által elõírt keretek között egységes gazdasági és igazgatási
vezetésüket létrehozzák.
(4) A szándéknyilatkozatok beterjesztésére a mûvelõdési és közoktatási
miniszter évenként határidõt állapít meg, és azt a Mûvelõdési Közlönyben
közzéteszi.
(5) A szövetség megalakulásának további feltételeit kormányrendelet
állapítja meg."
15. §
Az Ftv. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói, illetve mûvészeti alkotói
követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel."
16. §
Az Ftv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felsõoktatási intézményben - az intézményi tanács egyetértésével -
nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató. "
17. §
Az Ftv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az állami felsõoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi
docensi, valamint a fõiskolai tanári és fõiskolai docensi munkaköröket - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján kell betölteni.
(2) Az intézményi tanács javaslatára egyetemi és fõiskolai tanári munkakör
határozott idõre meghívás alapján is betölthetõ. Az általános követelményeket
[14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés] azonban a meghívott oktatók
tekintetében is megfelelõen alkalmazni kell. "
18. §
(1) Az Ftv. 17. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Állami felsõoktatási intézménybe az egyetemi tanárt az intézményi
tanács javaslata alapján, a mûvelõdési és közoktatási miniszter
elõterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.
(2) Az egyetemi tanári pályázatokat az intézményi tanács bírálja el. Több
pályázó esetén az intézményi tanács a pályázatokat rangsorolja, és azt a
személyt terjeszti fel kinevezésre, aki a legtöbb szavazatot, de mindenképpen
a szavazatok abszolút többségét kapta.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat
elõterjesztését, ha a pályázati eljárás során jogszabálysértés történt. Errõl,
indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén új
pályázat kiírását kezdeményezi.
(4) Egyetemi tanárrá az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és
tudományos, illetve mûvészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a
hallgatók, a doktori képzésben résztvevõk, a tanársegédek tanulmányi,
tudományos, illetve mûvészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven
is képes elõadás megtartására. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a
fõiskolai tanács elõterjesztése alapján, fõiskolán is kinevezhetõ.
(5) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben
meghatározott eljárás alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvényben (továbbiakban: Kjt.) meghatározott esetekben felmentheti.
(6) A köztársasági elnök felmenti az egyetemi tanárt, ha
a) elérte a hetvenedik életévét; vagy
b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált
méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás
keretében megállapították; vagy
c) azt az egyetemi tanár maga kéri."
(2) Az Ftv. 17. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:
"(7) A (6) bekezdés a) és c) pontja esetében a felmentésre vonatkozó
elõterjesztés tényét elegendõ bejelenteni az intézményi tanácsnak."
(3) Az Ftv. 17. §-a (8) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az egyetemi tanács, fõiskolára kinevezett egyetemi tanár esetén a
fõiskolai tanács javaslatára a habilitáló egyetem, a nyugdíjba vonult egyetemi
tanárnak "Professor Emeritus" címet adományozhat."
19. §
Az Ftv. 18. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Állami felsõoktatási intézménybe a fõiskolai tanárt - a 17. §
rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával - a mûvelõdési és közoktatási
miniszter elõterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Nem állami
felsõoktatási intézménybe a fõiskolai tanárt a fenntartó nevezi ki, illetve
menti fel.
(2) Fõiskolai tanárrá az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy
szakmai, illetõleg mûvészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a
hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mûvészi munkájának
vezetésére, idegen nyelven is képes elõadás tartására.
(3) A fõiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat
megfelelõ módon alkalmazni kell."
20. §
Az Ftv. 19. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi
szövege (1) bekezdésre módosul:
"(2) Fõiskolai docenssé az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató, vagy kiemelkedõ szakmai-
gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott
oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is
képes elõadás tartására."
21. §
(1) Az Ftv. 24. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felsõoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások,
illetve mûvészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos
továbbképzésük elõsegítése érdekében - a felsõoktatási intézmény
szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban egyévi idõtartamra
- ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotóidõszak engedélyezhetõ.
(2) Az oktató, a kutatási idõszak lejártával - az intézményi szabályzatban
meghatározottak szerint - kutatási eredményeit köteles bemutatni."
(2) Az Ftv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A habilitáció az oktatói és az elõadói képesség, valamint a tudományos
teljesítmény egyetemi megítélése."
(3) Az Ftv. 25. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon
ad tanúságot tudományos, szakmai eredményeirõl, továbbá a doktori fokozat
megszerzése után folytatott oktatói, kutatói, gyakorlati, alkotói
teljesítményérõl.
(4) A pályázó elõadókészségét nyilvános, szabad elõadásban vagy
elõadásokban - idegen nyelven is - bizonyítja."
22. §
Az Ftv. 26. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a
bizottságban az intézmény habilitált docenseinek egy képviselõje és rajtuk
kívül külsõ intézmények meghívott, doktori fokozattal rendelkezõ tagjai is
legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. §
(4) bekezdését alkalmazni kell.
(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció és a dr.
Habil. cím megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt."
23. §
Az Ftv. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felsõoktatási intézmény hallgatója az akkreditált iskolai rendszerû
felsõfokú szakképzésben, a fõiskolai és egyetemi szintû alapképzésben, a
szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevõ személy,
függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi."
(2) A hallgató a felsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A
hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetõleg
az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézménybõl való kizárás
kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A
hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsõoktatási intézmény
Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az
említett idõpontok után is megilletik, illetõleg terhelhetik a hallgatót.
(3) A felsõoktatási intézményekben a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból
származóan - egyéni és kollektív jogokat gyakorolnak."
24. §
Az Ftv. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"28. § (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok
folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után
a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsõoktatási
intézmény nem engedélyezte a törlés mellõzését.
(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban
- a hallgatói jogviszony szünetelése alatt - az intézményi Szabályzatban
meghatározott módon megilletik illetõleg terhelik a hallgatót, de ezen idõszak
alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthetõ."
25. §
Az Ftv. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"29. § (1) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító
közokirat, amely
a) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban meghatározott
kedvezmények igénybevételére jogosít;
b) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban vagy külsõ szervekkel
való megállapodásban meghatározott jogok érvényesítését biztosítja;
c) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban meghatározott
információk tárolását szolgálja.
(2) A hallgató részére a diákigazolványt a beiratkozáskor kell kiállítani.
A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."
26. §
Az Ftv. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (1) A felsõoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói e törvény,
továbbá ennek felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és intézményi
Szabályzatok rendelkezései szerint az alábbi juttatásokban és kedvezményes
szolgáltatásokban részesülhetnek:
a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj);
b) pénzbeli szociális támogatás;
c) tankönyv- és jegyzettámogatás;
d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási
támogatás;
e) jogszabályban vagy az intézményi Szabályzatban megállapított további
támogatások.
(2) Más oktatási formában részt vevõ hallgatók számára is megállapíthat a
Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.
(3) A munkájuk mellett felsõfokú képzésben, továbbképzésben résztvevõk
számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidõ-kedvezmény, valamint
egyes költségek megtérítése stb.) adhatók.
(4) A köztársasági ösztöndíj pénzügyi fedezetére az éves hallgatói
normatíva országos keretösszege egy százalékának megfelelõ összeget kell
többlet elõirányzatként biztosítani.
(5) A tanulmányok támogatására felsõfokú képzésben (alap- és
továbbképzésben) résztvevõ és a felsõoktatási intézmény által folytatott
felsõfokú szakképzésben résztvevõ hallgatóval természetes és jogi személy - a
felsõoktatási intézmény ellenjegyzése mellett - tanulmányi szerzõdést köthet
a) a Munka Törvénykönyve 110. § alapján, vagy
b) a szerzõi jogról szóló 1969. évi III. törvény alapján a végzettség
(oklevél, bizonyítvány) megszerzése utáni munkavégzés vagy szerzõi (irodalmi,
mûvészeti, tudományos és ezekkel rokon) alkotótevékenység teljesítése
ellenében."
27. §
Az Ftv. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók e
törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az államilag nem
finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók pedig költségtérítést és egyéb
díjakat fizetnek.
(2) A tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó
szabályokat
a) állami felsõoktatási intézmény, valamint nem állami felsõoktatási
intézményben államilag finanszírozott felsõfokú képzés esetén kormányrendelet
keretei között az intézmény Szabályzata;
b) nem állami felsõoktatási intézményben a felsõoktatási intézmény
Szabályzata
állapítja meg.
(3) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók
számára a tandíjon felül csak olyan igénybevett szolgáltatásokért állapíthatók
meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a
tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.
(4) A felsõoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek
között megállapított tandíjat a képzési idõ alatt Szabályzatában meghatározott
módon és mértékben változtathatja meg.
(5) Az állami felsõoktatási intézményekben a hallgatók esélyegyenlõségének
elõsegítését
a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;
b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben
nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény;
c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják."
28. §
Az Ftv. 32. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A hallgatók joga különösen
a) a felsõoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása;
b) tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása;
c) más szakok, karok és felsõoktatási intézmények elõadásain való
részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat;
d) az elõadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett
elõadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás,
párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által
meghatározott keretek között;
e) az oktatók munkájának véleményezése;
f) az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény
létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport,
kulturális, szabadidõ, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele."
29. §
Az Ftv. a következõ 32/A. §-sal egészül ki:
"32/A. § (1) A tudományos diákköri tevékenységet végzõ hallgatók és az õket
támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos
Diákköri Tanács.
(2) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsõoktatási
intézményekben folyó hallgatói tudományos tevékenység, a tudományos diákköri
mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegû
tudományos diákfórumok szervezése.
(3) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács mûködését az általa megalkotott
szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg.
(4) Az országos diákköri tevékenység támogatásának pénzügyi fedezetére az
éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelõ
összeget kell elõirányzatként biztosítani."
30. §
(1) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) tudományos (mûvészeti) célú pályázat benyújtására;"
(2) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"c) tudományos kutatási, illetõleg mûvészeti eredményeik közzétételére."
(3) Az Ftv. 33. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek találmányainak
szabadalmaztatására a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi
XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak."
31. §
(1) Az Ftv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
és a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A felsõoktatási intézmény oktatójának és tudományos kutatójának
kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának, a
munkaköri leírásban részletezett kötelezettségeinek megfelelõen:
(4) A felsõoktatási intézménynek az az oktatója, kutatója, aki az
intézményi követelményrendszer elõírásait nem teljesíti, munkaköre ellátásra
alkalmatlannak minõsíthetõ."
(2) Az Ftv. a következõ 35/A. §-sal egészül ki:
"35/A. § A doktori képzésben részt vevõ hallgató oktatói feladatokat
vállalhat. Az oktatói munkát végzõ doktori képzésben részt vevõ hallgatót e
tevékenysége során megilletik az oktatók jogai, és terhelik az oktatók
kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott
külön díjazásban részesül."
32. §
(1) Az Ftv. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A felsõoktatási intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak
és más foglalkoztatottjainak is kötelessége a jogszabályok és a felsõoktatási
intézmény szabályzatának megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt
eszközök rendeltetésszerû használata és védelme."
(2) Az Ftv. a következõ 37/A. §-sal egészül ki:
"37/A. § (1) A hallgatónak a felsõoktatási intézmény Szabályzatában elõírt
módon el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és a biztonságát
védõ ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt
észlel.
(2) A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és
szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges
életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják."
33. §
Az Ftv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú
képviseletének mértéke legalább egyharmad."
34. §
Az Ftv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelõssége korlátozott; a
kártérítés összege az éves hallgatói normatíva egyötödénél nem lehet több."
35. §
(1) Az Ftv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyetem és a fõiskola karokra, illetõleg más átfogó szervezeti
egységekre tagozódik. Egyetemen fõiskolai kar is mûködhet. "
(2) Az Ftv. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A felsõoktatási intézményhez kollégium, könyvtár, gyakorlóiskola és -
óvoda, gyakorlóhely, tangazdaság, gyógyító, termelõ, szolgáltató és más
szervezeti egységek is tartozhatnak. A gyakorlóiskolák közoktatási és
felsõoktatással összefüggõ feladatokat is ellátnak. "
36. §
Az Ftv. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Állami felsõoktatási intézményben kar létesítése és megszüntetése, nem
állami felsõoktatási intézményben kar létesítésének és megszüntetésének
elismerése a Kormány hatásköre. A mûvelõdési és közoktatási miniszter a Magyar
Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) véleménye alapján, az FTT
javaslatára teszi meg elõterjesztését. Az oktatási, a kutatási és más
szervezeti egységek létesítése és megszüntetése a felsõoktatási intézmény
hatáskörébe tartozik.
(2) A felsõoktatási intézmények karainak felsorolását kormányrendelet
tartalmazza."
37. §
Az Ftv. 50. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
"(2) A felsõoktatási intézmények a 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott
feladatok ellátását más intézményekkel való együttmûködésben vagy saját
szervezeti egység létrehozásával biztosítják."
38. §
(1) Az Ftv. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási,
tanulmányi és vizsga-, juttatási és térítési, kollégiumi, illetõleg fegyelmi,
kártérítési, baleset- és munkavédelmi szabályzata, a hallgatói önkormányzat
szervezeti és mûködési szabályzata, továbbá a tudományos kutatásra, a
mûvészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori
fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint
az oktatói-kutatói követelményrendszer, az oktatók hallgatói véleményezésének
és a Magyar Köztársaság állami ünnepeirõl szóló 1991. évi VIII. törvényben
felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje."
(2) Az Ftv. 51. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A felsõoktatási intézmény a szabályzatait, valamint azok módosítását
megküldi a mûvelõdési és közoktatási miniszternek. "
39. §
(1) Az Ftv. 52. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A felsõoktatási intézmény igazgatási szervezetének vezetõje az
intézmény vezetõjének alárendelt fõtitkár. Kinevezésének módjáról,
idõtartamáról az intézmény Szabályzata rendelkezik.
(3) A felsõoktatási intézmény gazdasági szervezetének vezetõje a gazdasági
(fõ)igazgató. A gazdasági (fõ)igazgató az intézmény mûködésével összefüggõ
gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetõjének
helyettese. Feladatait az intézmény vezetõjének közvetlen irányítása és
ellenõrzése mellett látja el.
(4) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a gazdasági (fõ)igazgató látja el a
fõtitkári feladatokat is."
(2) Az Ftv. 52. §-a a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A felsõoktatási intézményekben a rektorhelyettes, a fõiskolai
fõigazgatóhelyettes, a dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység
vezetõhelyettesének megbízása határozott idõre történik.
(6) A felsõoktatási intézmény az 59/D. és 59/E. §-ban megfogalmazott
feladatok ellátására Felügyelõ Tanácsot állít fel. A Felügyelõ Tanács
összetételére, mûködési és eljárási rendjére az 59/E. § rendelkezéseit kell
alkalmazni az intézményi sajátosságokból adódó eltérésekkel."
40. §
(1) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illetõleg
jóváhagyása, az intézmény fejlesztési tervének elfogadása;"
(2) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének e)-g) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"e) a rektor, illetõleg a fõigazgató megbízásának és felmentésének
kezdeményezése;
f) az egyetemi és a fõiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére
elõterjesztés;
g) a rektorhelyettesek és a fõiskolai fõigazgatóhelyettesek megbízásának
elõzetes véleményezése;"
(3) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének j)-k) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"j) a fõtitkár, valamint a gazdasági (fõ)igazgató kinevezésének
véleményezése;
k) javaslattétel kar alapítására, az akkreditált iskolai rendszerû
felsõfokú szakképzés programjára, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben
új szak képesítési követelményeire, valamint szakok indítására, továbbá
doktori képzési programra."
(4) Az Ftv. 53. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott
költségvetési elõirányzatok felhasználásának elveirõl; "
(5) Az Ftv. 53. §-ának (3) bekezdése a következõ d) és f) ponttal egészül
ki, és a jelenlegi d) pont e) pontra módosul:
"d) az intézmény gazdasági tevékenységére vonatkozó javaslatokról;
f) oktatási, kutatási és más szervezeti egységek létesítésérõl, illetõleg
megszüntetésérõl."
(6) Az Ftv. 53. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Az intézményi tanács a (2) bekezdés c), d), f), és i) pontjában
foglalt hatásköreit más testületekre ruházhatja át."
(7) Az Ftv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az intézményi tanács ülésének elõterjesztései, jegyzõkönyvei és
határozatai - beleértve a gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat - az
intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más dolgozói számára
nyilvánosak."
41. §
(1) Az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb
egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselõi
alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell."
(2) Az Ftv. 55. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe (3)-(6) számozással a
következõ rendelkezések lépnek:
"(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is
figyelemmel a Szabályzat állapítja meg, és biztosítja az intézményi tanácsban
más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a
különbözõ képzési formákban, illetõleg a doktori képzésben részt vevõ
hallgatók képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell
megállapítani, hogy az szakszerûen és hatékonyan mûködhessék.
(4) Az intézményi tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti
meghívottak is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció, a
Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezet(ek) és a képzésben
érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák
képviselõi.
(5) Az intézményi tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre
választják.
(6) Az intézményi tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki
vizsgakötelezettségének nem tett eleget, és emiatt az adott félévre nem
iratkozhatott be."
42. §
Az Ftv. 56. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács döntése
alapján a mûvelõdési és közoktatási miniszter elõterjesztésére a köztársasági
elnök bízza meg, illetve menti fel.
(2) A fõiskolai fõigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és
fõiskolai tanárok közül pályázat útján a fõiskolai tanács döntése alapján a
mûvelõdési és közoktatási miniszter elõterjesztésére a miniszterelnök bízza
meg, menti fel.
(3) Az állami felsôoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a
személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta. Az
(1)-(2) bekezdésben meghatározott elôterjesztés megtételekor, illetôleg a
döntés meghozatalakor a törvényességi feltételek meglétét kell vizsgálni.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény vezetõje az intézményben teljes
munkaidõben foglalkoztatott közalkalmazott - és a 110. § hatálya alá esõ
intézményeket kivéve - magyar állampolgárságú oktató lehet. Az
intézményvezetõi megbízatás 65 éves korig tölthetõ be.
(5) A rektor, illetõleg a fõigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A
rektor, a fõigazgató - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy
évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által
meghatározott idõtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján
kerülhet sor.
(6) A rektor és a fõiskolai fõigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört -
a megbízás és a felmentés kivételével - a mûvelõdési és közoktatási miniszter
gyakorolja. Az intézmény vezetõjének visszahívással történõ felmentését az
intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is
kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezésérõl az intézményi tanács minõsített
többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök részben az intézményre átruházhatók."
43. §
Az Ftv. a következõ 56/A. §-sal egészül ki:
"56/A. § (1) Nem állami egyetem rektorát az egyetemi tanárok közül a
fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a
mûvelõdési és közoktatási miniszter terjeszti elõ, és a köztársasági elnök
bízza meg, illetve menti fel.
(2) Nem állami fõiskola fõigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi
docensek és fõiskolai tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a
törvényességi feltételek fennállása esetén - a mûvelõdési és közoktatási
miniszter terjeszti elõ és megbízását a miniszterelnök erõsíti meg."
44. §
(1) Az Ftv. 59. §-a a következõ (1)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a §
jelenlegi szövege (4) bekezdésre módosul:
"(1) A felsõoktatási intézmény az általa folytatott képzési és kutatási
tevékenység folyamatos ellenõrzésére külön bizottságot hoz létre. A
bizottság az intézményi tanács javaslattevõ testülete, elnökét és tagjait az
oktatók és kutatók körébõl a tanács három évre választja. A hallgatói
önkormányzat e bizottságba - az intézményi tanács egyetértésével - képviselõt
delegálhat.
(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények
érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az
oktatási és a kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését -
intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti.
(3) A tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben
foglalt adatok - mint közérdekû adatok - nyilvánosak."
(2) Az Ftv. 59. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos,
szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok,
tanácsok, kollégiumok) létesíthetõk az oktatók, tudományos kutatók, a
hallgatók és más dolgozók körébõl."
(3) Az Ftv. 59. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A felsõoktatási intézményben - a Szabályzatában meghatározott módon -
a társadalmi-gazdasági szféra képviselõibõl és külsõ szakemberekbõl tanácsadó
testületként Társadalmi Tanács alakítható. Feladata a társadalmi-gazdasági
igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kisérése,
értékelése, az intézmény oktató és tudományos munkájával, fejlesztési tervével
kapcsolatos javaslatok kidolgozása."
45. §
Az Ftv. a következõ 13/a. Fejezettel egészül ki:
"13/a. Fejezet
A felsõoktatási szövetség mûködése és vezetése
59/A. § (1) A felsõoktatási szövetség szervezetérõl és mûködésérõl a
szenátus Szabályzatot alkot.
(2) A szövetség és tagintézményei szervezetére, mûködésére és vezetésére a
12-14. Fejezet rendelkezéseit a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
59/B. § (1) A szövetség vezetõ testülete a szenátus, melyben a
tagintézmények Szabályzatban meghatározott arányos képviselettel rendelkeznek.
A szenátus összetételére egyebekben e törvény intézményi tanácsra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az 53. §-ban meghatározott feladatok közül a szenátus hatáskörébe
tartoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjába foglalt feladatok, illetõleg a (3)
bekezdésben meghatározott döntési jogkörök. A tagintézményi tanács további
hatásköreire az 59/G. § rendelkezései vonatkoznak.
(3) A szenátus a felügyeleti szerv kezdeményezésére, illetõleg
jóváhagyásával tagintézményét a vonatkozó jogszabályok alapján önálló
kincstári ügyféllé nyilváníthatja.
59/C. § A szenátus maga választja meg elnökét.
59/D. § (1) A szövetség intézményvezetõje és törvényes képviselõje a
szövetségi elnök, aki egyszemélyi felelõsséggel tartozik a szövetség
gazdálkodásáért.
(2) A szövetség elnökét a szövetségi szenátus pályázat útján - szervezõi
képességek, vezetõi, gazdálkodási, irányítási rátermettség és gyakorlat
alapján - választja.
(3) Ha a szövetségi elnök tisztjét teljes munkaidõben foglalkoztatott
oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét szüneteltetni
köteles, és más vezetõi beosztást, illetve választott tisztséget a szövetség
tagintézményében sem tölthet be.
(4) Az 57-58. §-nak az intézményvezetõre vonatkozó rendelkezéseit a
szövetség elnökére alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az 57. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében a tagintézmények oktatási-kutatási
szabadságának tiszteletben tartásával dolgozhat ki stratégiai, fejlesztési
elképzeléseket, illetõleg hozhat döntéseket.
(5) A szövetségi elnök feladataira, jogaira és kötelességeire egyebekben az
e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet szabályai
vonatkoznak.
59/E. § (1) A szenátus és a szövetségi elnök gazdálkodással kapcsolatos
döntéseinek megalapozottabbá tétele érdekében a szövetség Felügyelõ Tanácsot
alakít, amely ellenõrzi, véleményezi és értékeli az intézmény gazdálkodását,
illetõleg javaslatokat tesz annak megjavítása érdekében. Az ellenõrzés során
tapasztaltakról évente jelentést készít a szenátusnak.
(2) A Szabályzat a Felügyelõ Tanácsot más olyan feladatokkal is
megbízhatja, amelyek a szövetség és a felhasználók együttmûködését kölcsönös
elõnyökre alapítva elõsegítheti.
(3) A Felügyelõ Tanács összetételét a szövetség Szabályzata határozza meg a
következõk figyelembevételével:
a) a Felügyelõ Tanács tagjainak többsége az intézménnyel munkaviszonyban
vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külsõ tag;
b) a Felügyelõ Tanács egy tagja az állam képviselõje, akit a törvényességi
felügyeletet gyakorló miniszter jelöl ki, tagjai továbbá olyan szervezetek
(önkormányzat, vállalkozások stb.) képviselõi, amelyek anyagi
hozzájárulásukkal vagy más módon jelentõs szerepet vállalnak a szövetség
célkitûzéseinek, illetve feladatainak megvalósításában;
(4) A Felügyelõ Tanács miniszter által kijelölt tagja a felsõoktatási
intézménnyel nem állhat munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, és
javadalmazást más jogcímen sem fogadhat el.
(5) A Felügyelõ Tanács tagjait a szövetség elnökének elõterjesztése alapján
a szenátus kéri fel egy-három évre, és menti fel. A felkérés ismételhetõ. A
Felügyelõ Tanács saját tagjai sorából választja meg vezetõjét.
(6) Ha a szövetség szenátusának vagy elnökének valamely döntése ellen
törvényességi kifogás emelhetõ, vagy az fedezet nélküli kötelezettségvállalást
jelent, a Felügyelõ Tanács jogosult intézkedés végett közvetlenül a
fenntartóhoz fordulni. A Felügyelõ Tanács miniszter által kijelölt tagjának,
illetõleg a szenátus döntése esetén a szövetség elnökének ez kötelessége.
(7) A szövetség javára vállalkozások által rendelkezésre bocsátott
pénzeszközök, illetve vagyon, továbbá a szövetség javára tett egyéb
hozzájárulások felhasználása fölött a Felügyelõ Tanács felügyeletet gyakorol.
Rendeltetésellenes felhasználás esetén a Tanács a szövetségi elnök útján a
szenátushoz fordul, majd, ha nem kerül sor intézkedésre, az érintett
vállalkozók, illetve alapítványtevõk egyidejû értesítése mellett a kifogásolt
döntéseket nyilvánosságra hozza.
59/F. § (1) A tagintézmény olyan jogi személy, amely a szövetség mint
önálló költségvetési szerv egységeként dönt a kizárólagosan rendelkezésére
bocsátott elõirányzatok, illetve pénzeszközök felhasználásáról.
(2) A szövetség tagintézményének egyetemi, illetve fõiskolai jellege a
szövetségbe kerüléssel nem változik meg. Nevét és képzési szintjére utaló
felsõoktatási minõsítettségét (egyetem, egyetemi kar, fõiskola, fõiskolai kar)
külsõ kapcsolataiban, továbbá az intézményben szerezhetõ szakképzettséget és
végzettséget igazoló okiratokban továbbra is használhatja, köteles azonban e
mellett feltüntetni, hogy felsõoktatási szövetség tagegyeteme, tagfõiskolája.
(3) A tagintézmény a szövetségi Szabályzat által meghatározott keretek
között szakmai (oktatási, kutatási) autonómiával rendelkezik.
59/G. § (1) A tagintézményi tanács hatáskörének részletes szabályait e
törvény felsõoktatási intézmény karaira vonatkozó szabályainak alapul
vételével az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet
állapítja meg.
(2) A szövetség és a tagintézmények között felmerülõ hatásköri vitákban az
érintett felek bármelyike kérelemmel fordulhat a mûvelõdési és közoktatási
miniszterhez, aki a vitában a törvény 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján
jár el.
59/H. § A felsõoktatási szövetségben mûködõ tagintézmény vezetõjének
(rektor, fõigazgató) feladat- és hatáskörére a 60-63. § rendelkezéseit
értelemszerûen alkalmazni kell azzal, hogy jogkörébõl nem vonható el:
a) a szövetségi Szabályzat által meghatározott körben a tagintézmény
képviselete;
b) a tagintézmény hatáskörébe tartozó igazgatási és gazdálkodási
kérdésekben való döntés;
c) a képzési és tudományos, kutatási, mûvészeti tevékenység irányítása;
d) a szövetségi Szabályzat és a tagintézményi tanács Szabályzata által
meghatározott körben a személyzeti munka irányítása, a munkáltatói, illetõleg
kiadmányozási jog gyakorlása."
46. §
(1) Az Ftv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett
fõiskolai kart a fõigazgató, a fõiskolán szervezett kart az igazgató vezeti."
(2) Az Ftv. 61. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) A kart a dékán, a fõigazgató, illetve a kar igazgatója képviseli.
Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
(4) A dékánt, a fõigazgatót, illetve a kar igazgatóját a kari tanács
választja pályázat alapján a rektor véleményének meghallgatásával az egyetemi
tanárok, egyetemi docensek és fõiskolai tanárok közül. A megbízás pályázat
alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhetõ. A megbízólevelet az
intézmény vezetõje írja alá és adja ki a kar által javasolt, legfeljebb négy
évi idõtartamra."
47. §
Az Ftv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A kari tanács elnöke a dékán, a fõigazgató, illetve a kar igazgatója;
a kari tanács maga választja meg a titkárát. "
48. §
Az Ftv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A szervezeti egység vezetõjének megbízása legfeljebb öt évre szól,
amely - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - további öt évre megismételhetõ.
A második és további megismétléshez a kari, illetõleg az intézményi tanács
minõsített (kétharmados többségû) szavazással támogatott javaslata szükséges.
Az intézményi szabályzat alapján a szervezeti egység vezetése rotációs elv
alapján is megoldható. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti
személy nem láthatja el."
49. §
(1) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetõk kiválasztása;"
(2) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint
bizonyítványok, végzettséget, illetõleg szakképesítést tanúsító oklevelek
kibocsátása, továbbá kredit-értékek beszámítása feltételeinek meghatározása az
intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor;"
(3) Az Ftv. 64. §-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
"h) az intézményben folyó oktató és kutató munka minõségét biztosító
intézkedések bevezetése és ellenõrzése."
(4) Az Ftv. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori fokozat
odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás
lefolytatására."
50. §
Az Ftv. 66. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A hallgatói önkormányzat a felsõoktatási intézmény önkormányzatának
részeként mûködik. A hallgatói önkormányzatnak tagja a felsõoktatási intézmény
minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen
oktatási formában végzi.
(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselõit és képviselõit a hallgatók
választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható.
Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.
(3) A felsõoktatási intézmények Szabályzatukban határozzák meg azokat az
ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése
szükséges, illetõleg amelyekben véleményének kikérése kötelezõ. A hallgatók a
hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselõik
útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában
rögzített módon - gyakorolják."
51. §
(1) Az Ftv. 67. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"b) részvétel a felvételi bizottságok munkájában;"
(2) Az Ftv. 67. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"e) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok
közzététele;"
(3) Az Ftv. 67. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a §
jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
"(2) A hallgatói önkormányzat más - elsõsorban hallgatókat érintô -
feladatok ellátására is felkérhetõ, döntési jogkörrel felruházható.
(3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol:
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
b) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi
szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
c) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú
ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok,
diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerû
használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával
kapcsolatban. "
52. §
Az Ftv. a következõ 67/A. §-sal egészül ki:
"67/A. § (1) A felsõoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét
a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK) látja
el. A testület véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a
felsõoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsõoktatást
érintõ bármely kérdésben, továbbá ellátja a hallgatók képviseletét a
felsõoktatás országos szervezeteiben.
(2) A HÖOK a felsõoktatási intézményi hallgatói önkormányzatok küldötteibõl
álló testület, amely önmaga határozza meg szervezeti és mûködési szabályzatát.
A szabályzatban rendelkezni kell az elnökség és az elnök megválasztásának
rendjérõl, feladatairól. A felsõoktatási intézményi hallgatói önkormányzatokat
intézményenként, illetve karonként egy-egy küldött képviseli.
(3) A tíz tagú elnökség nyolc tagja választással nyeri el megbízatását, két
tagját a doktoranduszok országos képviselete delegálja a szabályzatban
meghatározott idõtartamra.
(4) A HÖOK, illetve elnöksége döntéseinek meghozatala elõtt köteles a
felsõoktatási intézmények adott kérdésben érdekelt szakmai hallgatói
rétegszervezetek véleményét kikérni.
(5) A HÖOK mûködésének pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva
országos keretösszege egy ezrelékének megfelelõ összeget kell elõirányzatként
biztosítani."
53. §
------
54. §
Az Ftv. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A Kormány a felsõoktatással kapcsolatos feladatai körében
a) biztosítja az állami felsõoktatási intézményhálózat fenntartási,
mûködtetési feltételeit, meghatározza a felsõoktatás-fejlesztés és a
tudományos kutatás fejlesztésének államilag finanszírozott feladatait, és
biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
b) állami felsõoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez,
megszüntetéséhez, nem állami intézmények esetében kar létesítését,
megszüntetését elismeri;
c) jóváhagyja felsõoktatási szövetség létesítését;
d) meghatározza a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási
szabályait, a képzésben résztvevõk és a doktorok jogait és kötelességeit;
e) meghatározza a "Professor Emeritus" címmel járó állami juttatásokat;
f) meghatározza a habilitációs eljárás általános szabályait;
g) meghatározza a MAB szervezetét és mûködésének alapvetõ szabályait;
h) meghatározza a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismerésének,
illetõleg azok honosításának feltételeit, és szabályozza az erre irányuló
eljárást;
i) meghatározza az évente felvehetõ államilag finanszírozott hallgatói
összlétszámot;
j) szabályozza az állami felsõoktatási intézményekben a hallgatók által
fizetendõ díjakat és térítéseket, a diákigazolvány kiállítása és az általa
igénybevehetõ kedvezmények szabályait;
k) meghatározza a hallgatók állami támogatásának rendszerét;
l) szabályozza a külföldi hallgatók hazai felsõoktatási intézményekben
folytatott, illetõleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányok egyes kérdéseit;
m) szabályozza a felsõoktatási intézmények létesítésének, megszüntetésének
és mûködésük engedélyezésének rendjét. "
55. §
Az Ftv. 73. §-a c) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
c) megbízza és felmenti a MAB elnökét és tagjait.
56. §
Az Ftv. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A mûvelõdési és közoktatási miniszter a felsõoktatással kapcsolatos
állami feladatai körében
a) részt vesz a felsõoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek
elõkészítésében, illetõleg kialakításában, ezzel összefüggésben elõterjesztést
tesz;
b) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a felsõoktatás éves
költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;
c) törvényességi felügyeletet lát el az állami felsõoktatási intézmények
felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi
Szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;
d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi az
alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben szak indítását, illetõleg
visszavonja az engedélyt;
e) meghatározza a MAB véleménye alapján a szakirányú továbbképzésben a
képesítési követelményeket;
f) engedélyezi felsõfokú szakképzés akkreditációja alapján képzés
indítását, illetve a törvényes feltételek hiánya esetén visszavonja az
engedélyt;
g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek elsõ
évére felvehetõ államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak
intézmények közötti megosztásáról, és a nem állami felsõoktatási
intézményeknek adható megbízásról;
h) A MAB javaslatára meghatározott idõre felfüggesztheti egyes
intézményekben és szakokon a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog
gyakorlását;
i) ellenõrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök
felhasználásának hatékonyságát és jogszerûségét, az FTT-vel együttmûködve
kialakítja az ellenõrzés szervezetét;
i) ellenõrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök
felhasználásának hatékonyságát és jogszerûségét, az FTT-vel együttmûködve
kialakítja az ellenõrzés szervezetét és biztosítja az ellenõrzés eredményeinek
- a vizsgált intézmény állásfoglalásának is helyt adó - nyilvánosságra
hozatalát;
k) javaslatot tesz a Kormánynak a 72. § a) - c) pontjában foglalt
feladataira, ellátja a felsõoktatás tervezésével kapcsolatos feladatokat;
l) szabályozza a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae
kitüntetéssel való doktorrá avatás alapvetõ feltételeit;
m) a MAB véleményének figyelembevételével engedélyezi külföldi
felsõoktatási intézmény magyarországi mûködését;
n) szabályozza az FTT szervezetét, mûködésének alapelveit;
o) dönt a felsõoktatási szövetség létesítésével és mûködésével kapcsolatban
e törvény alapján meghatározott kérdésekben.
(2) Ha a mûvelôdési és közoktatási miniszter elôterjesztésében vagy
döntésében eltér a MAB, illetve az FTT állásfoglalásától, köteles azt
indokolni.
(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén a felsõoktatási intézmény hallgatói
jogosultak bármely más, azonos képzést folytató - vagy ilyennek hiányában a
mûvelõdési és közoktatási miniszter által kijelölt - felsõoktatási
intézményben záróvizsgát tenni. Felsôoktatási intézmény megszûnése esetén a
mûvelôdési és közoktatási miniszter felkérhet valamely más, azonos képzést
folytató intézményt, hogy teremtse meg a hallgatók számára a tanulmányok
folytatásának lehetôségét, s ehhez a képzés finanszírozását biztosítja.
(4) A mûvelõdési és közoktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában
foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok
felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság elõtt megtámadhatók."
57. §
Az Ftv. a következõ 74/A. §-sal egészül ki:
"74/A. § (1) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi
felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a felsõoktatási intézmény, illetve
felsõoktatási szövetség szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása,
illetõleg döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak.
(2) Nem terjed ki a mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi
felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján
a) munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó
vitának;
b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási
eljárásnak
van helye.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti
jogkörében - határidõ kitûzésével - felhívja az érintettet a jogszabálysértés
megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és
a megadott határidõn belül az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem
értésérõl a minisztert tájékoztatni.
(4) Ha a megadott határidõn belül intézkedés nem történt, a miniszter
- a jogszabálysértõ Szabályzatot vagy döntést megsemmisíti,
- a felsõoktatási intézmény vezetõjének fegyelmi felelõsségrevonását,
illetve - a cselekmény jellegétõl függõen - bírósági eljárást
kezdeményez."
58. §
Az Ftv. 76-78. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"76. § (1) Az FTT a mûvelõdési és közoktatási miniszter felsõoktatással és
tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítõ, javaslattevõ,
döntéselõkészítõ és véleményezõ testülete, mely e § (2) bekezdésében
meghatározott feladatait a felsõoktatás legfelsõbb szakmai testületeként,
önálló döntéshozatali joggal valósítja meg.
(2) Az FTT a felsõokatás legfelsõbb szakmai testületeként:
a) kidolgozza a felsõoktatás intézmény- és szakképzési rendszerének
fejlesztésére, korszerûsítésére vonatkozó koncepciót;
b) állást foglal a felsõfokú szakemberképzés állami támogatásának, a
támogatási rendszer korszerûsítésének elveirõl;
c) kidolgozza a teljesítménymutatók felsõoktatás területén érvényesítendõ
rendszerét;
d) munkaerõpiaci prognózis alapján készített alapján készített szakterületi
prioritások kidolgozásával állást foglal a hallgatói létszám középtávú
fejlesztésének elveirõl;
e) kialakítja a felsõoktatás területén a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezetében finanszírozott tudományos kutatások kiemelt
fejlesztési programjainak prioritási szempontjait, összehangolva más országos
kutatási programokkal;
f) önálló javaslatokat dolgoz ki a felsõoktatással kapcsolatos bármely
tárgyban;
g) ajánlásokat dolgoz ki a felsõoktatási intézmények részére a kormányzati
szervek vagy felsõoktatási intézmények kezdeményezése alapján.
(3) Az FTT a miniszter döntés-elõkészítõ testületeként:
a) véleményezi állami felsõoktatási intézmény, felsõoktatási szövetség és
ennek tagintézményei, továbbá a karok létesítésére, megszûntetésére vonatkozó
kérelmeket;
b) állást foglal nem állami felsõoktatási intézmény tekintetében az állami
elismerés megadásáról, illetõleg visszavonásáról;
c) állást foglal szakok képesítési követelményeirõl és szakok indításáról;
d) véleményt nyilvánít a felsõoktatás költségvetésérõl, illetve a
költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;
e) véleményt nyilvánít az évenként felvehetõ államilag finanszírozott
hallgatólétszámról és annak megosztásáról;
f) véleményt nyilvánít a felsõoktatás területén a kutatási tevékenységet
érintõ valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának
feltételeirõl és végrehajtásáról.
(4) Ha a miniszter (3) bekezdés alapján hozott döntése eltér az FTT
javaslatától, a 74. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint jár el.
(5) Az FTT és annak szakbizottságai stratégiai jelentõségû állásfoglalásaik
meghozatalakor és a munkaerõpiaci prognózisokra alapított államilag
finanszírozott hallgatói létszámkeretek kialakításakor kötelesek konzultálni a
képzésben érdekelt egyes minisztériumok képviselõivel, és velük egyetértésben
kialakítani állásfoglalásukat. Ugyanez az elv érvényesül a karok alapításával,
szakok képesítési követelményeinek kialakításával, szakok indításával
kapcsolatos állásfoglalások meghozatalakor.
(6) Stratégiai jelentõségû állásfoglalásait és a finanszírozás több évre
meghatározott szempontjait az FTT olyan idõpontban hozza nyilvánosságra, hogy
arra a felsõoktatási intézmények felkészülhessenek.
77. § (1) Az FTT huszonegy tagból áll. Az FTT tíz tagja a felsõoktatás
által választott tudományos fokozattal rendelkezõ szakértõ. Az FTT további tíz
tagja a különbözõ felhasználói szervezetek szakértõ képviselõje, akiket a
szakmai kamarák, a munkaadók, tudományos testületek (Magyar Tudományos
Akadémia, kutatóintézetek), a budapesti és vidéki önkormányzatok választanak
annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a bizottságban bekövetkezõ
személyi változások esetén minden képviselt rétegnek legalább egy képviselõje
maradjon. Az FTT egy tagja a miniszter küldötte. Az FTT tagja nem lehet a MAB
tagja.
(2) Az FTT tagjainak megválasztásakor a nem állami intézmények arányos
képviseletét biztosítani kell.
(3) Az FTT saját tagjai közül választja meg elnökét. A tagok egyharmadát
évenként új választás alapján le kell cserélni. A tagok megbízatása
megszakítás nélkül legfeljebb három évig tarthat. Az FTT tagjainak
megbízólevelét - a választás törvényességének megvizsgálása alapján - a
mûvelõdési és közoktatási miniszter adja ki.
(4) Az FTT ülésén állandó meghívottként részt vesznek a képzésben érdekelt
minisztériumok képviselõi.
(5) Az FTT tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Mûvelõdési
Közlönyben közzé kell tenni.
78. § (1) Az FTT Képzési és Kutatási Stratégiai Szakbizottsága kilenc
tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára a testület
szakértõk közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából
választja meg vezetõjét.
(2) Az FTT Finanszírozási Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság
tagjait az FTT elnökének javaslatára az FTT szakértõk közül választja meg
három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetõjét.
(3) A bizottságok munkájuk segítésére szakértõket kérhetnek fel, illetve
eseti szakértõi bizottságot hozhatnak létre. A bizottsági döntések
elõkészítése során biztosítani kell az adott kérdésben érintett felsõoktatási
intézmények véleményének megismerését.
(4) Az FTT-nek és szakbizottságainak a mûködését az FTT Titkársága segíti.
A titkárság dolgozói közalkalmazottak. A Titkárság vezetõje pályázat útján az
FTT által kinevezett fõtitkár. A fõtitkár felett a munkáltatói jogokat - a
kinevezés és felmentés kivételével - az FTT elnöke gyakorolja."
59. §
Az Ftv. a következõ 78/A. §-sal egészül ki:
"78/A. § (1) Az FTT Titkárságának koordinációjában mûködik az Országos
Kredittanács Irodája, továbbá más, a felsõoktatás mûködését és fejlesztését
elõsegítõ testületek vagy szervezetek.
(2) A "Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogramok" Irodája felett a
törvényességi felügyeletet a mûvelõdési és közoktatási miniszter az FTT
közremûködésével gyakorolja."
60. §
Az Ftv. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"79. § (1) Az FTT vezetõje és képviselõje az FTT elnöke. Az FTT, valamint
szakbizottságainak feladatkörét és mûködését érintõ kérdésben csak az FTT
elnöke adhat ki külsõ szervek részére állásfoglalást.
(2) Az FTT mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a mûvelõdési és
közoktatási miniszter szabályozza.
(3) Az FTT mûködésének pénzügyi fedezetét az Országgyûlés az éves központi
költségvetés Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten
biztosítja."
61. §
Az Ftv. 80-81. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"80. § (1) A felsõoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység
színvonalának folyamatos ellenõrzésére, a minõsítés elvégzésére és a
minõségbiztosítás támogatására a Kormány Magyar Akkreditációs Bizottságot hoz
létre. A MAB tagjainak a felét (15 fõ) a felsõoktatási intézmények, másik
felét a tudományos kutatóintézetek (10 fõ) és a szakmai testületek (5 fõ)
legalább doktori fokozattal rendelkezõ küldöttei alkotják. A MAB maga
választja elnökét, aki nem lehet köztisztviselõ.
(2) A MAB tagjait és elnökét a mûvelõdési és közoktatási miniszter
elõterjesztésére a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy ízben
meghosszabbítható.
(3) A MAB mellett egy (legfeljebb tizenegy tagú) Nemzetközi Tanácsadó
Testület mûködik. Tagjait a MAB állásfoglalását kikérve a MAB elnöke kéri
fel."
(4) A MAB ülésein - tanácskozási joggal - a HÖOK egy küldöttje is részt
vesz.
(5) A MAB külsõ tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A
szakbizottságba - szakértõként - a felhasználói szféra képviselõi és
esetenként külföldi személyek is meghívhatók.
(6) A MAB jogi személy, a magyar felsõoktatást szolgáló független szakmai
testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv.
Mûködésének pénzügyi fedezetét az Országgyûlés az éves központi költségvetés
keretében elkülönítetten biztosítja.
(7) A MAB szervezetének, mûködésének valamint akkreditációs eljárásának
szabályait kormányrendelet állapítja meg. Mûködése felett a törvényességi
felügyeletet a mûvelõdési és közoktatási miniszter gyakorolja.
(8) A MAB tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Mûvelõdési Közlönyben
közzé kell tenni.
81. § (1) A MAB
a) jóváhagyja a doktori programokat, és dönt arról, hogy az egyetem melyik
tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést,
ítélhet oda doktori fokozatot, illetve melyik mûvészeti területen és ezen
belül mely mûvészeti ágban ítélhet oda mester fokozatot;
b) állást foglal olyan kérdésekben, amelyek e törvény végrehajtása során az
oktatás minõségét érintik.
(2) A MAB a mûvelõdési és közoktatási miniszter, az FTT vagy felsõoktatási
intézmény felkérésére véleményt nyilvánít
a) felsõoktatási intézmény és szövetség létesítésérõl, illetõleg
elismerésérõl;
b) kar létesítésérõl, illetõleg elismerésérõl;
c) a képesítési követelményekrõl;
d) alapképzésben és szakirányú továbbképzésben szakindítási engedély
megadásáról;
e) az egyetem doktori, illetõleg habilitációs szabályzatáról;
f) a felsõoktatási intézményekben akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú
szakképzés indításáról;
g) a kreditrendszer alkalmazásának szabályozásáról;
h) külföldi felsõoktatási intézmény magyarországi mûködésének
engedélyezésérõl;
i) az oklevelek honosításáról, illetõleg egyenértékûsítésérõl szóló
nemzetközi egyezmények tervezetérõl.
(3) A MAB véleményt nyilvánít az akkreditált felsõfokú szakképzési
programokról és az akkreditált felsõfokú programok indítására vonatkozó
kérelmekrõl.
(4) A MAB a felsõoktatási intézmény felkérésére közremûködik a doktori
vizsgabizottságok és a habilitációs bizottságok külsõ tagjainak kijelölésében.
(5) A MAB rendszeresen, de legalább nyolc évenként értékeli az egyes
felsõoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység
színvonalát. A mûvelõdési és közoktatási miniszter felkérésére soron kívül
folytatja le az említett körbe tartozó, és felkérésben megjelölt vizsgálatot,
és adja meg értékelését. Ha a MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala
miatt a felsõoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai nem felelnek meg
a képzési célnak, javaslatot tesz
a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és az oklevélkiadási jog
gyakorlásának meghatározott idõre történõ felfüggesztésére vagy
visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés
visszavonására;
b) a felsõoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés
visszavonására;
c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott idõn belüli
ellenõrzésére.
(6) A MAB az akkreditációs értékeléshez bekérheti az intézmény képzési és
tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat. Megvizsgálja az 59. § (3)
bekezdésében foglaltak szerinti jelentést az intézmény mûködésének és
tevékenységének szempontjából, és felhasználja azt az intézmény következõ
akkreditációs értékelése folyamán.
(7) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság
vezetõje és dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat
a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az
országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.
(8) A MAB az (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt feladatai ellátásának
módjáról és követelményeirõl részletes eljárási rendet és követelményrendszert
dolgoz ki. A kidolgozott eljárási rendet és követelményrendszert
nyilvánosságra hozza. Ezen szabályok megsértése esetén a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium az eljárás megismétlésére kötelezheti a MAB-ot.
62. §
Az Ftv. 82. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"82. § Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - az
általa választott felsõoktatási intézményben és szakon felsõfokú tanulmányokat
folytatni."
63. §
(1) Az Ftv. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) alapképzésre és akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésre
érettségi bizonyítvánnyal, illetõleg azzal egyenértékû középiskolai
végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsõoktatási intézményben
szerzett oklevéllel;"
(2) Az Ftv. 83. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(2)-(7) bekezdés számozása (3)-(8) bekezdésre módosul:
" (2) Az öt évesnél hosszabb tanulmányi idejû egyetemi képzés alatt
kivételesen engedélyezhetõ a doktori tanulmány megkezdése, ha a hallgató már a
doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett."
(3) Az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (3) A felsõoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi
minõsítéséhez, a középiskolai tanulmányok, középiskolai tanulmányi versenyek,
illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény szerinti akkreditált iskolai
rendszerû felsõfokú szakképzés során elért eredményekhez, alkalmassági
vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez,
meghatározott idõtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A
felsõoktatási intézmény a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel,
az egyéb feltételeket legalább egy évvel a bevezetésük elõtt nyilvánosságra
hozza."
(4) Az Ftv. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A felsõoktatási intézmény évenként - az FTT állásfoglalásának
figyelembevételével - állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehetõ
hallgatók számát."
(5) Az Ftv. 83. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsõoktatási
intézmények feladata. A felsõoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy
azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. A felvételi eljárás általános
szabályait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg."
(6) Az Ftv. 83. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok
koordinálását és segítését Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda biztosítja."
64. §
Az Ftv. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"84. § (1) A felsõoktatási intézményekben akkreditált iskolai rendszerû
felsõfokú szakképzés, egyetemi és fõiskolai szintû alapképzés, általános- és
szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton,
illetõleg más formában (pl. esti, levelezõ, távoktatás).
(2) A képzés szintjei:
a) akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés;
b) fõiskolai szintû képzés
- fõiskolai szintû alapképzés
- fõiskolai szakirányú továbbképzés;
c) egyetemi szintû alapképzés;
d) posztgraduális képzés
- egyetemi szakirányú továbbképzés
- doktori, illetve mesterképzés.
(3) A fõiskolák akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést,
fõiskolai szintû alapképzést, fõiskolai szakirányú továbbképzést, az egyetemek
akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést, fõiskolai és egyetemi
szintû alapképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, a mûvészeti
egyetemek, valamint más egyetemek mûvészeti szakjaikon mesterképzést
folytatnak. A fõiskolák egyes szakokon - a megfelelõ akkreditációs eljárás
alapján - egyetemi szintû alapképzést is folytathatnak."
65. §
(1) Az Ftv. 85. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(1)-(7) bekezdés számozása (2)-(8) bekezdésre módosul:
"(1) Akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben felsôfokú
szakképesítést igazoló bizonyítványt a szakmai követelmények szerinti legalább
kétéves képzésben lehet megszerezni."
(2) Az Ftv. 85. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Más oktatási formákban a képzési idõ - az alkalmazott oktatási
formától és módszerektõl függõen - a (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott
idõtartammal azonos vagy hosszabb."
66. §
Az Ftv. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az felsõoktatási intézményben megszerezhetõ végzettség, illetõleg a
szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák
meg.
(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési
követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az
oktatandó fõbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési idõt
félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve
kreditben vagy egyéb megfelelõ számítási módon meghatározva, a szigorlati
tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a
szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a
szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak
(szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket. "
67. §
Az Ftv. 87. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"87. § (1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes
oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait
- különösen a képzési szakaszokat, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból
elõírt tanegységek, kreditek számát, a kötelezõ vizsgákat, szigorlatokat, az
ismeretek ellenõrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását, az
egymásra épülõ ismeretellenõrzési formákat - a tantervek, az egyes tantárgyak
keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák
meg.
(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési
követelmények mellett figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra,
normákra, a szak jellegétõl függõen a gyakorlati, szakmai követelményekre."
68. §
Az Ftv. 91. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a
tudományterületen, illetõleg tudományágban jogosult, amelyben arra való
alkalmasságát a MAB állásfoglalásában elismerte.
(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem
doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács
karonként és szakonként is létrehozható. A doktori tanácsnak tanácskozási
jogú tagja a doktori képzésben részt vevõ hallgatók által választott egy
képviselõ."
69. §
Az Ftv. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga)bizottság elõtt kell tenni. A
szigorlati bizottságot a doktori tanács doktori fokozattal rendelkezõ
személyekbõl hozza létre. A szigorlati (vizsga)bizottság legalább egyharmada
az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló
külsõ szakember."
70. §
Az Ftv. 94. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"94. § (1) A doktori fokozat odaítélésérõl vagy elutasításáról központi
nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése a MAB feladata. A
nyilvántartás mindenki számára nyilvános.
(2) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az
egyetem doktori szabályzata állapítja meg."
71. §
(1) Az Ftv. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A hallgató tanulmányait az egyetemi és a fõiskolai szintû
alapképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával, az
akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben szakmai vizsgával fejezi
be."
(2) Az Ftv. 95. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
"(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele:
a) A tantervben elõírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi
követelmények teljesítése, vagy az elõírt kredit-értékek megszerzése;
b) az intézmény által elõírt nyelvismeret megszerzésének igazolása."
(3) Az Ftv. 95. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben szakmai
vizsgát kell tenni a szakképzési törvény vonatkozó szabályai szerint."
72. §
(1) Az Ftv. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsõoktatási intézmény nevét, az
oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség,
illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség),
a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és
napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsõoktatási intézmény vezetõjének
(illetõleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetõnek), a
záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti
aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a
felsõoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel. Oklevél vagy
bizonyítvány kibocsátásakor a kormányrendeletben meghatározott képesítés
elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkezõ felsõoktatási
intézmények használhatják."
(2) Az Ftv. 97. §-ának (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
"d) a mesterfokozattal rendelkezõk a "Doctor of Liberal Arts" (rövidítve:
DLA)."
(3) Az Ftv. 97. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A felsõoktatási intézmény az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú
szakképzés sikeres szakmai vizsgája alapján az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad."
73. §
(1) Az Ftv. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok,
állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med.,
dr. med. dent., dr. vet., dr. jur."
(2) Az Ftv. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A fõiskolai végzettséggel rendelkezõ személyek általában - a
tanulmányi iránytól függõen - a következõ címeket viselhetik: mérnök,
közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató,
illetõleg - a szaktól függõen - a képesítési követelményekben meghatározott
más cím."
74. §
(1) Az Ftv. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyetem - a köztársasági elnök elõzetes hozzájárulásával - Promotio
sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki
középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az
adományozás részletes feltételeit a mûvelõdési és közoktatási miniszter
állapítja meg."
(2) Az Ftv. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkezõ személyek nevük mellett, címként
a "doktor (PhD)" vagy a "Dr." rövidítést használhatják. A (3) bekezdésben
említettek a "doctor honoris causa" címet vagy a "Dr. h. c." rövidítést
használhatják."
75. §
Az Ftv. 103-104. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"103. § (1) A külföldiek felvételére, jogállására és hazai felsõoktatási
intézményben való tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik.
(2) A külföldi hallgatókra vonatkozó részletes szabályokat a felsõoktatási
intézmény Szabályzatban állapítja meg.
104. § A külföldi hallgatók, ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés
eltérõen nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelõen tandíjat,
költségtérítést és egyéb díjat fizetnek."
76. §
(1) Az Ftv. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Nemzetközi szerzõdés vagy annak alapján kötött intézményközi
megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelezõ beszámítását is
elõírhatja."
77. §
(1) Az Ftv. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Hazai egyetem doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett
tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének
követelményei megfelelnek vagy kiegészítõ feltételek elõírásával
megfeleltethetõk a doktori fokozat megszerzéséhez elõírt követelményeknek."
(2) Az Ftv. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A felsõoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet,
ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely az oklevél kiadására, illetõleg
a tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam
joga alapján felsõfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az
oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási
joggal, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó."
78. §
Az Ftv. a következõ 108/A.-108/B. §-sal egészül ki:
"108/A. § (1) Külföldi felsõfokú szakképzettség e törvény hatálya alá
tartozó akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzettséggel
egyenértékûnek akkor ismerhetõ el, ha
a) a bizonyítványt (oklevelet, fokozatot) elismert külföldi intézmény
adta ki; és
b) az a külföldi állam joga alapján is felsõfokú szakképzést tanúsít;
továbbá
c) a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetõk a magyar
szakképesítési követelményeknek.
(2) A felsõfokú végzettség és a felsõfokú szakképzettség elismerésére
egyebekben az elismerésre és a honosításra vonatkozó általános szabályokat
kell alkalmazni.
108/B. § Külföldön vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett, a
törvény 106-108/A. §-a alá nem tartozó, azonban jogszabály vagy nemzetközi
szerzõdés által szabályozott szakma gyakorlására jogosító felsõfokú
szakképzettségek elismerésének feltételeit és eljárási szabályait a Kormány
rendeletben határozza meg. "
79. §
Az Ftv. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsõoktatásban
szerzett oklevelek, illetõleg felsõfokú szakképzettségek feltétlen
egyenértékûségét. Az ilyen oklevél, illetõleg felsõfokú szakképzettség hazai
felsõoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetõleg Magyarországon
szerzett felsõfokú szakképesítéssel azonos jogi hatályú. Az errõl szóló
záradékot a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre."
80. §
(1) Az Ftv. 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"b) a mûvelõdési és közoktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után
a külföldi felsõoktatási intézmény ilyen mûködését engedélyezte."
(2) Az Ftv. 110. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés alapján folytatott, a mûvelõdési és közoktatási
miniszter által engedélyezett képzésrõl kiadott külföldi oklevelek
honosításáról és belföldi egyenértékûségérõl a miniszter rendeletet alkot. E
rendelet melléklete sorolja fel azon intézményeket és szakjaikat, amelyekre a
rendelet hatálya kiterjed."
81. §
Az Ftv. 111. §-a a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felsõoktatási intézmény önállóan vagy más intézményekkel közösen
létrehozhat és mûködtethet tudományos kutatás, illetve fejlesztés céljaira
létesített intézeteket, ipari parkokat, illetve szakmai tanácsadó
vállalkozásokat.
(5) A felsõoktatási intézmények részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia
elnökének az Országgyûlés elé terjesztendõ, a magyar tudomány általános
helyzetét bemutató beszámolója elkészítésében.
(6) A felsõoktatási intézmények tudományos (mûvészeti) tevékenységének
támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 50
százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó
teljesítményi mutatók arányában kell az állami felsõoktatási intézmények
között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhetõ el kiemelkedõ
tudományos eredményeket ígérõ kutatások és fejlesztések támogatására,
illetõleg mielõbbi gyakorlati bevezethetõségük céljára az FTT által
meghatározott stratégiai szempontok szerint."
82. §
Az Ftv. 112. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A felsõoktatási intézményekben érdekegyeztetõ tanács mûködik. A tanács
szervezetét és mûködését a felsõoktatási intézmény Szabályzatában kell
megállapítani.
(3) A felsõoktatás munkavállalói ágazati jelentõségû, munkaügyi és
szociális kérdéseinek egyeztetésére Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács
mûködik. A Tanács mûködési rendjét maga alakítja ki."
83. §
Az Ftv. 113. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A nem állami felsõoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben,
valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3)
bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdésében,
53. § (2)-(4) bekezdésében, 54. § (2)-(3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (3)-
(6) bekezdésében, 57. § (2)-(3) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (3)-(4)
bekezdésében, 62-65. §-ában, 66. § (3)-(6) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés
b), f), j) és k) pontjában, 83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4)
bekezdésében foglaltaktól eltérõ rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkezõ
esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter a nem állami felsõoktatási
intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében,
valamint az 56/A. § (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetõleg
elõterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg."
84. §
(1) Az Ftv. 114. §-a a következõ (2)-(5) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, és a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (6)-(7)
bekezdésre módosul:
"2) A hittudományi képzést folytató egyházi egyetemek és fõiskolák
tekintetében a törvény 3. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrészében és a)
pontjában, valamint 4. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrészében és a)
pontjában meghatározott feltételektõl el lehet tekinteni.
(3) Az egyházi egyetemek, fõiskolák hitélettel összefüggõ tárgyainak
oktatásához az állam anyagilag hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról és
mértékérõl - valamennyi egyházi egyetemre és fõiskolára egyaránt vonatkozó
szempontrendszer alapján - az éves költségvetés keretében kell dönteni.
(4) Az egyházi egyetemek, fõiskolák a képesítési követelményekben foglaltak
szerint és a MAB állásfoglalása alapján világi jellegû szakokat indíthatnak. A
világi szakismeretekre épülõ, de hitéletben is felhasználható képzési tárgyak
akkreditálási folyamatába a MAB az egyház által delegált tagot is bevon.
(5) A hitélettel összefüggõ képesítést nyújtó egyházi egyetemek, fõiskolák,
karok, Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1)
és (4) bekezdésében, a 18. § -ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és
(2) bekezdésében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97. (1) bekezdésében
foglaltaktól eltérô rendelkezéseket is megállapíthatnak."
85. §
(1) Az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A katonai felsôoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a
rendvédelmi felsôoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen
felügyeletet gyakorol."
(2) Az Ftv. 115. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
"a) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a katonai, illetve
a rendvédelmi felsôoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának
tervét;"
(3) Az Ftv. 115. §-ának (3) bekezdése a következô c) ponttal egészül ki:
"c) A 10/A. §-ban, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 74/A. §-ban foglalt
jogköröket a honvédelmi miniszter, illetõleg a belügyminiszter gyakorolja."
86. §
(1) Az Ftv. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények, a felsõoktatási
szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetõleg egységes intézmények
egészségügyi karai (a továbbiakban: egészségügyi felsõoktatási intézmények) az
egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár felsõoktatási
intézmények, a felsõoktatási szövetségek agrár felsõfokú képzést nyújtó
tagintézményei, továbbá az egységes felsõoktatási intézmények agrár karai (a
továbbiakban: agrár felsõoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó
feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései
szerint vesznek részt az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel."
(2) Az Ftv. 116. §-a a következõ (3)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett feladatokra biztosított fedezet más
célra nem használható.
(4) Az egészségügyi felsõoktatási intézményekben folytatott egészségügyi
ágazati kutató-fejlesztõ tevékenységet a népjóléti miniszter koordinálja és
felügyeli. Ez a rendelkezés a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt elõirányzatra
nem terjed ki.
(5) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-,
szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus képzésben és a
továbbképzésben, beleértve a más felsõfokú végzettséggel rendelkezõk
egészségügyi szak- és továbbképzését is.
(6) Az agrár felsõoktatási intézményekben folytatott, a gazdálkodást segítõ
szaktanácsadási-szolgáltató tevékenységet és annak fejlesztését, a növényi és
állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységet és annak fejlesztését,
valamint az ágazati kutató-fejlesztõ tevékenységet agrár szakmai szempontokból
a földmûvelésügyi miniszter felügyeli és finanszírozza.
(7) A (4) és (6) bekezdésben foglalt szakmai felügyelet a felsõoktatási
intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia
megsértése esetén a felsõoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell
eljárni.
(8) A (4) bekezdésben foglalt tevékenységhez kapcsolódó fedezetet, valamint
az (5) bekezdésben meghatározott feladathoz és a tancélú gyógyító-megelôzô
tevékenységhez külön jogszabály szerint szükséges költségvetési támogatást a
központi költségvetésbôl a Népjóléti Minisztérium fejezetében kell
biztosítani.
(9) A (6) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földmûvelésügyi
Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.
(10) Az (1)-(2), (6) és (8) bekezdésben foglalt feladatok ellátására kapott
pénzeszközöket a felsõoktatási intézmények elkülönítetten, az adott forrásokra
vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint kötelesek kezelni.
(11) A jelenlegi többkarú és több szakon képzést folytató orvos- és
egészségtudományi, illetve agrártudományi egyetemek, ha nem felelnek meg az
Ftv. 3. § (1) bekezdésében, illetve a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésében
foglaltaknak, úgy is részévé válhatnak más egyetemnek, hogy szakmai
autonómiájukat megtartva, karaik az egyetemen belül egészségtudományi, illetve
agrártudományi centrumokat alkotnak. Autonómiájuk a kompetenciájukba tartozó
képzés tartalmi részének meghatározására és a kiegészítõ tevékenységekre is
kiterjed."
87. §
(1) Az Ftv. 118. §-ának (4) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül
ki:
"Erre az eljárásra 1997. december 31. után nincs lehetõség."
(2) Az Ftv. 118. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A hittudományi egyetemek és az egyházi egyetemek hittudományi karai
doktori fokozat odaítélésére való jogosultságának elõsegítése érdekében a
következõ átmeneti eljárást kell alkalmazni:
a) a hittudományi egyetem vezetõje vagy annak fenntartója javaslatot tesz a
MAB részére nemzetközileg elismert, legalább doktori fokozattal rendelkezõ
hazai és külföldi tagokból álló ad hoc bizottság felállítására, mely a meglévõ
egyetemi teológiai doktori fokozatok átminõsítését, illetve egyenértékûségének
megállapítását készíti elõ;
b) az ad hoc bizottság a MAB egyetértésével kezdi meg munkáját;
c) az átminõsítés elveit és eljárását tartalmazó szabályzatot az ad hoc
bizottság véleményezésre megküldi a MAB-nak;
d) az ad hoc bizottság munkáját 1999. augusztus 31-ig be kell fejezni;
e) az ad hoc bizottság javaslata alapján a MAB a 81. § (1) bekezdése
szerint jár el."
88. §
(1) Az Ftv. 120. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(1)-(3) bekezdés számozása (2)-(4) bekezdésre módosul:
"(1) Mûvészeti felsõoktatási intézmény akkor létesíthetõ, illetve mûködhet,
ha egy mûvészeti és egy tudományterületen, vagy két mûvészeti területen,
legalább két mûvészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas a 3. § (1)
bekezdésében, illetõleg a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra."
(2) Az Ftv. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A mûvészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak
oktatói és elõadói képessége mellett mûvészeti alkotó képességérõl kell
tanúbizonyságot adnia."
(3) Az Ftv. 120. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A mûvészeti fõiskolák és egyetemek nappali tagozatára mûvésznövendék e
törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérõen - a MAB egyetértésével
meghatározott mûvészeti szakokon - az érettségi bizonyítvány megszerzését
megelõzõen is felvehetõ, intézményi döntés alapján."
89. §
Az Ftv. 122. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"122. § (1) E törvény hatálybalépését követõen - legkésõbb 2000. június 30-
ig - valamennyi felsõoktatási intézmény tekintetében az elsõ akkreditációs
értékelést el kell végezni. Az intézményi akkreditáció sorrendjét a MAB
állapítja meg.
(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a
felsõoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. §
(1) bekezdésében foglalt követelményeknek s azokat legkésõbb 2000. június 30-
ig sem teljesíti, e határidõ eltelte után önálló felsõoktatási intézményként
nem mûködhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és a
képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény
átszervezésérõl vagy megszüntetésérõl a fenntartó gondoskodik.
(3) Az akkreditáció követelményrendszerét a MAB nyilvánosságra hozza.
Akkreditációs eljárás csak nyilvánosságra hozott követelmények alapján
folyhat."
90. §
(1) Az Ftv. 123. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre módosul:
(2) Az Ftv. 123. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe (1)-(4) számozással a
következõ rendelkezés lép:
"(1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében e törvény hatálybalépését
megelõzõen kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni, és
habilitáló egyetemnek azt az egyetemet kell tekinteni, amelyre õket
kinevezték.
(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a nem teljes munkaidõben
foglalkoztatott, továbbá a törvény hatálybalépése elõtt határozatlan idõre
kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát, de az
intézményeknek kezdeményezniük kell annak határozott idejû közalkalmazotti
jogviszonyra történõ - megegyezéssel való - átváltoztatását.
(3) A doktori, vagy azzal egyenértékû fokozatot szerzettek határozott idõre
egyetemi adjunktusként, legalább öt éves oktatói-kutatói gyakorlat alapján
pedig határozatlan idõre egyetemi docensként alkalmazhatók.
(4) E törvény hatálybalépése elõtt kinevezett fõiskolai tanárokra a 4. §
(1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni."
(3) Az Ftv. 123. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Azokon a szakterületeken, amelyeken akkreditált doktori, illetve
mesterképzés nem folyik, a törvény 18. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a
18. § (2) bekezdésében és a 20. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a
fõiskolai tanári kinevezés, illetõleg a címzetes fõiskolai tanári cím
adományozásának feltétele a doktori, illetve mesteri fokozat helyett az alkotó
szakmai gyakorlati tevékenység, illetõleg mûvészi alkotó tevékenység."
(4) Az Ftv. 123. §-a a következõ bekezdéssel egészül ki:
"(...) E törvény hatálybalépésétõl a mûvészeti felsõoktatási
intézményben, karon, szakon a habilitációhoz, egyetemi, fõiskolai tanári
kinevezéshez, egyetemi docensi kinevezéshez a pályázónak DLA mesterfokozattal
vagy a özalkalmazottakról szóló 1996. évi XXVIII. törvény 25. § (6)
bekezdésében foglalt mûvészeti díjjal, vagy a MAB által ezekkel egyenértékûnek
tekintett külföldi mûvészeti elismeréssel is elegendõ rendelkeznie. E
kinevezésekre legkésõbb a teljes intézményi akkreditáció lefolytatásáig van
mód."
91. §
Az Ftv. a következõ 124/A. §-sal egészül ki:
"124/A. § (1) Állami felsõoktatási intézményekben azon személyek esetében,
akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület
választása alapján került sor (rektor, felsõoktatási szövetség elnöke,
fõigazgató, dékán, kari igazgató, oktatási szervezeti egység vezetõje, illetve
helyetteseik), megszûnik a megbízás
a) a megbízás idõtartamának lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;
d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;
e) a vezetõ halálával.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben megbízási idõ lejárta elõtti
visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja elõtt megküldött írásbeli
elõterjesztésre - minõsített többséggel az a testület jogosult, amely a
vezetõt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A
visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetõleg
felmentésre jogosult is kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetõleg
felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után
haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésrõl. A
visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében
eljárást indíthat.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni,
ha a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 47-54. §-a
szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) d)
pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra
jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetõje útján) a fegyelmi
határozatot."
92. §
(1) Az Ftv. a következõ 124/B-124/C. §-sal egészül ki:
"124/B. § Az önálló felsõoktatási intézmény vezetõje (rektor, fõigazgató) a
gazdasági feladatok tekintetében az intézmény - az államháztartásról szóló
törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelõs vezetõje.
124/C. § Az 1996. szeptember 1-ig már megtörtént vezetõi kinevezések,
megbízások érvényességét a törvény új rendelkezései nem érintik."
(2) Az Ftv. a következõ 124/D.-124/E. §-okkal egészül ki:
"124/D. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa
meg:
a) az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés szabályait,
szakmai követelményeit 1996. december 31-éig,
b) a kreditrendszer szabályait 1997. december 31-éig,
c) az egységes tanárképzés képesítési követelményeit 1997. december 31-
éig, továbbá
d) a teljesítménymutatók rendszerét, bevezetését.
124/E. § E törvény alkalmazásában:
a) akkreditáció: felsõoktatási intézményben, illetve annak karain
folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének
minõség szempontjából történõ hitelesítése;
b) akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés: felsõoktatási
intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményezõ, illetve
felsõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában
történõ, tanulói jogviszonyt eredményezõ szakképzés, amely beépül a
felsõoktatási intézmény fõiskolai, egyetemi szintû programjába, és egyben
olyan szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel.
c) általános továbbképzés: felsõoktatási intézményben megszerzett oklevél
tudástartalmának megújítását, bõvítését szolgáló képzés.
d) elsõ alapképzés: az elsõ fõiskolai vagy az elsõ egyetemi végzettség és
szakképzettség megszerzését eredményezõ képzés;
e) kar: a felsõoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti
egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több
szakmailag összetartozó szakon folyó felsõfokú képzés feladatainak ellátását
szervezi és biztosítja;
f) kiegészítõ alapképzés: a fõiskolai szintû végzettség és szakképzettség
megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és
szakképzettség, továbbá fõiskolai vagy egyetemi végzettségre épülõ tanári
képesítés megszerzésére irányuló képzés;
g) költségtérítés: a felsõoktatási intézmény által megállapított mértékû, a
képzéssel összefüggõ (mûködési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi
költség, amely az állam által nem finanszírozott képzésben résztvevõket
terheli;
h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;
i) mûvészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az elõadó mûvészetek;
j) szak: önálló oklevél kiadásával végzõdõ felsõfokú képzés;
k) szakirányú továbbképzés: fõiskolai vagy egyetemi alapképzésben
megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülõ olyan, újabb
végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget
tanúsító oklevél kiadásával zárul.
l) tudományág: az MTA minõsítésítési rendszerében alkalmazott felosztás
szerinti fogalom
m) tudományterület: a társadalomtudományok, az élõ természettudományok,
valamint az élettelen természet- és mûszaki tudományok."
93. §
(1) Az Ftv. 125. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) Ez a törvény - a törvény különbözõ jogszabályhelyein foglalt
kivételekkel - 1993. szeptember 1-jén lép hatályba."
(2) Az e törvény alapján 1996. évre megállapított hallgatói költségtérítést
a személyi jövedelemadó-kedvezmény szempontjából tandíjnak kell tekinteni.
(3) A MAB az Országos Akkreditációs Bizottság jogutódjaként mûködik. "
(2) Az Ftv. 125. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe, (4)-(6) számozással a
következõ rendelkezések lépnek:
"(4) A felsõoktatási intézmények épületeiken és valamennyi hivatalos iraton
és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.
(5) A felsõoktatási intézmények 1997. június 30-ig készítik el Szabályzatuk
módosítását (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi Szabályzatok
hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.
(6) A törvény 67/A. §-a szerinti szervezet létrehozásának határideje 1996.
december 31."
94.§
(1) E törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát
veszti
"a) az Ftv. 12. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának
d) pontja, 119. §-ának (3) bekezdése, valamint"
b) a felsõoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésrõl szóló
7/1987. (VI. 29.) MM rendelet.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg:
a) az Ftv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, 19. §-ának (1) bekezdésében,
20. §-ának (2) bekezdésében, 25. §. (2) bekezdésének a) pontjában, valamint
118. § (4) bekezdésében a "doktori (PhD) fokozattal" szövegrész helyébe
"doktori fokozattal", az Ftv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (3)
bekezdésében, 91. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (1) és (2) bekezdésében,
93. § (3) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint a 119. §-ának (2)
bekezdésében a "doktori (PhD) fokozat" szövegrész helyébe "doktori fokozat",
az Ftv. 86. § (6) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint 119. § (1)
bekezdésében a "doktori (PhD) fokozatot" szövegrész helyébe "doktori
fokozatot", az Ftv. 3. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában a "doktori (PhD),
illetve mesterfokozattal" szövegrész helyébe "doktori fokozattal" szövegrész
lép, az Ftv. 49. § (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra módosul;
b) az Ftv. 1. sz. melléklete helyébe e törvény 1. sz. melléklete, 2. sz.
melléklete helyébe pedig e törvény 2. számú melléklete lép;
c) a 9/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépése után
felvett hallgatólétszámra vonatkoznak;
d) A 116. § finanszírozásra vonatkozó rendelkezései, továbbá e törvény 7. §
(7) bekezdése, a 9/A. §, 9/D. §, 9/E. §, 9/H. § az új 10/A. §, a 32/A. § (4)
bekezdés, továbbá a 67/A. § (5) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba.
e) az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha az öröklés útján megszerzett képzõ-, ipar-, népmûvészeti alkotást,
muzeális tárgyat, gyûjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a
helyi önkormányzatnak vagy felsõoktatási intézménynek felajánlja, és a
felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre esõ
öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a
felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból
származó valamennyi örökségét terhelõ illeték összegét.
Göncz Árpád Dr. Gál Zoltán
a Köztársaság elnöke az
Országgyûlés elnöke
1. számú melléklet
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI
ÉS FELSÕOKTATÁSI SZÖVETSÉGEI
I.
Egyetemek
A)
Állami egyetemek
Állatorvostudományi Egyetem Budapest
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Budapesti Mûszaki Egyetem, Budapest
Debreceni Agrártudományi Egyetem Debrecen
Debreceni Orvostudományi Egyetem Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Gödöllõ
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Budapest
Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs
József Attila Tudományegyetem Szeged
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest
Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen
Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Iparmûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Testnevelési Egyetem Budapest
Miskolci Egyetem Miskolc
Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely
Pécsi Orvostudományi Egyetem Pécs
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Budapest
Soproni Egyetem Sopron
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szeged
Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola Budapest
Veszprémi Egyetem Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest
B)
Nem állami egyetemek
a)
Egyházi egyetemek
Debreceni Református Hittudományi Egyetem Debrecen
Evangélikus Teológiai Akadémia Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem Budapest
Országos Rabbiképzõ Intézet Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest
b)
Magán-, illetve alapítványi egyetemek
II.
Fõiskolák
A)
Állami fõiskolák
Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola Gyõr
Államigazgatási Fõiskola Budapest
Bánki Donát Mûszaki Fõiskola Budapest
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Budapest
Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola Sopron
Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola Szombathely
Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola Nyíregyháza
Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola Budapest
Brunszvik Teréz Óvóképzõ Fõiskola Szarvas
Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola Budapest
Comenius Tanítóképzõ Fõiskola Sárospatak
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképzõ Fõiskola Kaposvár
Eötvös József Fõiskola Baja
Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola Eger
Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola Kecskemét
Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Fõiskola Hajdúböszörmény
Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola Szekszárd
Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola Jászberény
Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola Szeged
Kandó Kálmán Mûszaki Fõiskola Budapest
Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola Budapest
Kereskedelmi és Gazdasági Fõiskola Szolnok
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskola Budapest
Könnyûipari Mûszaki Fõiskola Budapest
Kõrösi Csoma Sándor Fõiskola Békéscsaba
Külkereskedelmi Fõiskola Budapest
Magyar Táncmûvészeti Fõiskola Budapest
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Budapest
Rendõrtiszti Fõiskola Budapest
Széchenyi István Fõiskola Gyõr
Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola Budapest
B)
Nem állami fõiskolák
a)
Egyházi fõiskolák
Baptista Teológiai Akadémia Budapest
Egri Hittudományi Fõiskola Eger
Esztergomi Hittudományi Fõiskola Esztergom
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Fõiskolája Budapest
Ferences Hittudományi Fõiskola Budapest
Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola Nyíregyháza
Gyõri Hittudományi Fõiskola Gyõr
H. N. Adventista Egyház Lelkészképzõ Intézete Budapest
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola Debrecen
Pannonhalmi Szent Gellért Fõiskola Pannonhalma
Pápai Református Teológiai Akadémia Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Fõiskola Pécs
Piarista Hittudományi és Tanárképzõ Fõiskola Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképzõ és Teológiai Fõiskola Budapest
Szegedi Hittudományi Fõiskola Szeged
Szent Bernát Hittudományi Fõiskola Zirc
Szent Pál Akadémia Budapest
Tan Kapuja Buddhista Fõiskola Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Fõiskola Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola Esztergom
Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola Budapest
Zsámbéki Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola Zsámbék
b)
Magán-, illetve alapítványi fõiskolák
Általános Vállalkozási Fõiskola Budapest
Gábor Dénes Fõiskola Budapest
Kodolányi János Fõiskola
Székesfehérvár
Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája Tatabánya
Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete Budapest
2. számú melléklet
A felsõoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok
A dolgozók adatai
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idõ, állampolgárság;
b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így
különösen
- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési
feltételek alóli mentesítés,
- továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett
szakképesítés,
- tudományos fokozatok, címek,
- idegen nyelv tudása,
- kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás,
- vezetõi megbízások,
- gyakornoki idõ, vizsga, próbaidõ,
- fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,
- fizetési fokozat,
- tudományos kutatás (publikáció), mûvészeti alkotói tevékenység,
tudományos kapcsolatok,
- munkában töltött idõ, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idõ,
besorolással kapcsolatos adatok,
- dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történõ megbízás,
munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre
kötelezés,
- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím
szerint), illetmény-kiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelõ
tartozás és annak jogosultja,
- szabadság, kiadott szabadság,
- dolgozó részére történõ kifizetések és azok jogcímei,
- a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,
- a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával.
A hallgatók adatai
1. E törvény alapján kezelt adatok:
a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és
ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;
b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggõ adatok, így különösen
- felvételeivel kapcsolatos adatok,
- a hallgató tanulmányainak értékelése és minõsítése, vizsgaadatok,
- a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával;
c) a hallgató részére a különbözõ juttatások (ösztöndíj, szociális
támogatás, segély stb.) megállapításához a szülõ (eltartó) neve, állandó és
ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülõ (eltartó), illetve a
hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és
statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon
átadhatók. A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról
készült nyilvántartás adatait a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell
adni.