ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr.Gál Zoltán Úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján az öregségi
nyugdíjkorhatár emelésérõl szóló T/2469.. sz. törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 3. §-ának (2) bekezdésével módosított T. 43. § (5) bekezdése
a következõk szerint módosul, illetve új, (7) bekezdéssel egészül ki:
3. § (2) A T. 43. §-ának az (1) bekezdéssel átszámozott (5) bekezdése helyébe
a következõ (5)-[6](7) bekezdés lép:
"(5) Az, aki a 39. § (4) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra
jogosultság megszerzése, valamint a reá irányadó nyugdíjkorhatár, illetve a
62. életév betöltése után és a nyugdíj [megállapítása] igénybe vétele nélkül
legalább 365 naptári napra szolgálati idõt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után a nyugdíj [0,3] 0,4 százaléka[.] a
62. életév betöltése elõtt, 0,5 százaléka a 62 éves kor betöltése után.
(7) Az, aki a 39. § szerinti reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte,
illetve a korkedvezménnyel csökkentett reá irányadó korhatárt elérte, és eddig
az idõpontig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel is
rendelkezik, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását.
Amennyiben a nyugdíjkorhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365
naptári napra szolgálati idõt szerez, és ez alatt az idõ alatt nem kéri
nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején - ha számára
kedvezõbb, választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapított és
évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor
kiszámított összeg helyett."
Indokolás:
A törvényjavaslat rendkívül szerény mértékû érdekeltséget teremt a tovább-
dolgozásra. Mivel a törvényjavaslatban és a közeljövõ tervezett nyugdíjszabály
módosításaiban sem látok esélyt arra, hogy alapvetõen megváltozzék az a
kedvezõtlen jelenlegi helyzet, amellyel egy év alatt 10-12 %-kal csökken a
szabályok miatt az újonnan megállapított nyugdíj összege, és a tovább dolgozó
elesik az évenkénti rendszeres nyugdíjemelésbõl is, kb. átlagosan ötször
annyit veszít ha tovább dolgozik, mint ha kéri a korhatár elõtti
nyugdíjazását. Ennek a helyzetnek a feloldására teszek javaslatot. A (7)
bekezdésben megfogalmazott szabály egyértelmûen elõnyös a nyugdíjbiztosítás
számára, hiszen nem nyugdíj melletti munkavállalást választanának az
érintettek és fizetnék tovább a nyugdíjjárulékukat is. Kétségtelen, hogy a
javaslat adminisztratív többletmunkát jelent, a jelenlegi adatok szerint
azonban mindössze 2-3000 ember választja a tovább dolgozást a nyugdíjba
vonulás helyett.
Budapest, 1996. június 12.
(Dr.Csehák Judit)
MSZP