ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés Elnökének
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94. §. (1) bekezdése és 102. §. (1) bekezdése alapján az épített
környezet átalakításáról és védelmérõl szóló, T/2599.. számon benyújtott
törvényjavaslathoz
m ó d o s í t ó i n d í t v á n y o k a t
terjesztek elõ:
1.
A törvényjavaslat 2. §-a kiegészül egy új, 7. ponttal, a további pontok
számozása értelemszerûen megváltozik:
"7. Építési tilalom: A helyi építési szabályzat, illetõleg szabályozási terv
hatálybalépésekor meglévõ rendeltetés megvalósítását akadályozó, vagy olyan
döntés, amely a hatálybalépést megelõzõhöz képest a tulajdonos számára
hátrányosabb területfelhasználást határoz meg."
Indoklás:
A gyakorlati élet követelményeit figyelmen kívül hagyva javaslat nem
határozza meg az építési tilalom fogalmát.
2.
A törvényjavaslat 2. § 8. pontja a következõképpen módosul:
"8. Épület: olyan terepszint felett látható építmény - a gáz- és
folyadéktárolók kivételével - amely szerkezeteivel részben, vagy teljesen
teret (helyiséget) határol el (zár körül) meghatározott rendeltetés céljára."
-2-
Indoklás:
Az épület fogalmát a 2/l986. (II.27.) ÉVM r. (OÉSZ) pontosan fogalmazza meg:
"...az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezõ külsõ
tértõl épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret
alkot..."
3.
A törvényjavaslat 2. § 20. pontja a következõképpen módosul:
"20. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek illetve
telek (telkek) és közterület közös határvonalának megváltoztatása."
Indoklás:
A telekhatárrendezés közterületet is érinthet, ezért javasolt a 2.§ 8. pont
kiegészítése.
4.
A törvényjavaslat 6. § (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) A helyi önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az
építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével -
településtervezõi szakirányú [felsõfokú] képesítéssel rendelkezõ [fõépítész (
a továbbiakban: fõépítész )] szakember készíti elõ."
Indoklás:
Indokolatlan minden települési kategóriában fõépítész foglalkoztatása. A
fõépítész kategória a hatásköri törvényben a Polgármesteri Hivatalok
szervezeti egységében megjelenített munkakör. Helyesebb a képzettség jellegére
utaló "településszervezõi szakirányú képesítéssel rendelkezõ szakember"
megjelölés.
5.
A törvényjavaslat 8. § b) pontja a következõképpen módosul:
A településrendezés során biztosítani kell..........figyelembe véve:
"b) A népesség demográfiai fejlõdését, a lakosság lakásszükségletét, [a
kedvezõtlen lakossági összetétel kialakulásának elkerülését,]"
Indoklás:
A "kedvezõtlen lakossági összetétel kialakulásának elkerülése" mondatrész
jogilag értelmezhetetlen, antidemokratikus.
6.
A törvényjavaslat 9. § (2) bekezdésének a) pontja a következõképpen módosul:
(2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása
során:
"a) [az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek
véleménnyilvánítási lehetõségét biztosítani kell, ennek érdekében ] a helyben
szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni elkészítésük elhatározását,
amelynek keretében
aa) meg kell határozni a rendezés alá vont
területet,
ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható
hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket
tehessenek;"
Indoklás:
Elegendõ, ha a javaslat a helyben szokásos módon történõ tudomásrahozást
tartja kívánalomnak, amely általában helyi televízió, újság vagy más olyan
eszköz igénybevételével történik, amely során mindenki értesül a helyi építési
szabályzat, illetve településrendezési terv kidolgozásáról. Az ab) alpont
külön tartalmazza a véleménnyilvánítás lehetõségének tényét.
Az "érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek"
megfogalmazás jogilag pontatlan.
7.
A törvényjavaslat 13. §-a kiegészül egy új, (6) bekezdéssel:
"(6) A helyi építési szabályzatot legalább 5 évenként felül kell vizsgálni."
Indoklás:
Célszerû a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv
idõszakonkénti felülvizsgálatának az elõírása.
8.
A törvényjavaslat 19. § (2) bekezdés a) pontja a következõképpen módosul:
(2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévõ építményt
átalakítani, bõvíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni
csak akkor szabad, ha az
" a) a terület rendeltetésszerû használatát szolgálja, (kivétel a
kereskedelem, vendéglátás, közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatás)
Indoklás:
A Javaslat kizárja a külterületi panzió, vendéglõ, benzinkút, stb.
létesítését, hiszen ezek fõleg a turistaforgalmat, a kirándulókat, a
jármûforgalmat kiszolgáló létesítmények. A gyakorlati élet követelménye
szerint azonban indokolt mindezek megjelenítése.
9.
A törvényjavaslat 20. § (2) bekezdése a következõképpen módosul:
" (2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és idõtartamra kell
korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének
alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalom idõtartama nem terjedhet
túl a helyi építési szabályzat felülvizsgálatának idõpontján."
-5-
Indoklás:
Összefüggésben a Módosító javaslat 7. pontjával célszerû az elõírható
tilalmat az idõszakonkénti felülvizsgálat elõírt határidejéhez maximálni.
10.
A törvényjavaslat 22. § (2) bekezdés e) pontja a következõképpen módosul:
(2) Az építési tilalom alá esõ területen
"e) a meglévõ lakóépület új, önálló lakást nem eredményezõ
átalakítása, legfeljebb 25 m2-rel történõ bõvítése és felújítása kivételével
más építési munkát végezni nem szabad."
Indoklás:
Építési tilalom alatt álló területen indokolt a bõvítés lehetõségének
behatárolása. A 2/1986 (II.27.) ÉVM.r. (OÉSZ ) szerinti mérték 25 m2.
11.
A törvényjavaslat 24. § (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"(4) [Ha a telekalakítás folytán a telek területe csökkent, a tulajdonost e
telekrészért kártalanítani kell, ha a telek területe növekedett, a tulajdonos
köteles e telekrész értékét megfizetni] A telekalakítás során érintett
tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni."
-6-
Indoklás:
A Javaslat szükségtelenül keveri a polgári jog és a közigazgatás elemeit. A
polgári jog önmagában is szabályozza a telekalakítás során érintett tulajdoni
jogviszonyokat.
12.
A törvényjavaslat 25. § (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"4) Az (1) - (3) bekezdés szerinti elõvásárlási jogot az önkormányzat köteles
az ingatlannyilvántartásba [is be kell jegyezni] bejegyeztetni."
Indoklás:
A Javaslat nem szabályozza ki az elõvásárlási jog ingatlannyilvántartási
bejegyzésére köteles. Indokolt, hogy ez a jog az önkormányzatot illesse meg.
13.
A törvényjavaslat 27. § -a a következõképpen módosul:
"(1) Ha a helyi építési szabályzat, illetõleg szabályozási terv szerint a
helyi közút létesítése, bõvítése vagy szabályozása [az érintett tulajdonosok
érdekében] szükséges, az építésügyi hatóság az ingatlannak - a helyi közút
céljára szükséges - legfeljebb egyötöd részét kisajátítási eljárás nélkül az
illetékes települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti,
amihez az [érdekeltek] érintett tulajdonosok hozzájárulása nem szükséges.
(2) A lejegyzés védett, védelemre tervezett, valamint védõ területek esetében
csak az érdekelt szakhatóságok elõzetes egyetértésével végezhetõ.
(3) Ha [a lejegyzésre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási
eljárásban, vagy] a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül
sor [és az érdekeltek a kártalanítási igényükrõl lemondanak] a lejegyzésért
kártalanítás nem jár [.],kivéve, ha a helyi közút kialakítása a lejegyzésrõl
szóló határozat jogerõssé és végrehajtóvá válásától számított 3 éven belül nem
történik meg.
(4) [Az ingatlannak a helyi közút céljára lejegyzett részéért nem jár
kártalanítás, ha azon építmény vagy építményrész nincs. Ha a tulajdonost a
lejegyzés miatt kár éri, kártalanítani kell.
Kártalanítás jár továbbá a lejegyzett területért, ha a helyi közút kialakítása
a lejegyzésrõl szóló határozat jogerõssé és végrehajtásává válásától számított
három éven belül nem történik meg.] Az (1) bekezdés szerinti lejegyzés esetén
a tulajdonost kártalanítani kell.
- 7 -
(5) Ha az ingatlan[nak a helyi közút céljára szükséges részén építmény, vagy
építményrész áll,]egyötöd részét a tervezett igénybevétel meghaladja,
kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a kártalanításról az
érdekelte[n]k megállapodtak.
(6) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelõ
használatra alkalmatlanná válik a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe
kell venni. Ilyen esetben az egész telekért kártalanítás jár.
(7) A helyi közút céljára történõ igénybevétel esetén - ha kártalanítás jár -
a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni.
(8) A helyi közút kialakítása során feleslegessé vált területet az érintett
ingatlantulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet
korábban az (1) bekezdés szerint jegyezték le, az érintett tulajdonosnak
térítés nélkül vissza kell adni."
Indoklás:
A Javaslat megszövegezésébõl nem derül ki nyilvánvalóan, hogy mikor és kinek
jár kártalanítás. A telekalakításnál ( Jav. 24.§ ) a polgári jog szabályai
szerint kell eljárni. Ha a lejegyzés az érintett tulajdonos érdekében
történik, indokolatlan a kártalanítás. Kártalanítani kell azonban a
tulajdonost az (1) bekezdés szerinti esetben, amikor helyi közút létesítése,
bõvítése vagy vagy szabályozása érdekében történik a lejegyzés és az érintett
tulajdonosok hozzájárulása nem szükséges hozzá.
14.
A törvényjavaslat 46. § (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"(4) Az építésfelügyeleti ellenõrzési feladatokat ellátó államigazgatási szerv
jogszabálysértés megállapítása esetén köteles a szabálytalan állapot
megszüntetését határozattal elrendelni [illetõleg] és az intézkedések
megtételét az arra jogosult szervnél kezdeményezni. A határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye."
Indoklás:
Az építésfelügyeleti ellenõrzési feladatokat ellátó államigazgatási szerv,
mint másodfokú hatóság jár el, a fellebbezés ezért kizárt. A Javaslat
vagylagos intézkedési lehetõséget biztosít. Indokolt azonban, hogy a
szabálytalan állapot megszüntetése mellett automatikussá váljon az arra
jogosult szerv bevonása.
15.
A törvényjavaslat 47. § (1) bekezdésének d) pontja a következõképpen módosul:
- 8 -
(1) Az építésügyi hatóság elrendelheti:
"d) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a
telken a településkép elõnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme
céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme
érdekében
szükséges egyéb munkák elvégzését.
Indoklás:
Nagyon sok esetben fordul elõ telkeken városképet rontó lomtároló terület,
melynek megszüntetésére a módosító javaslat teremt lehetõséget a hatóság
számára.
16.
A törvényjavaslat 47. § (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelni:
a) Az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, -
amennyiben ez nem lehetséges - a lebontását, vagy az
újraépítését, ha a
kivitelezés [szabálytalanul,] az építményekre vonatkozó szakmai
elõírásokat sértõ, illetõleg az állékonyságot, az életet és
egészséget, a
köz és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ módon történik;
b) az építmény, építményrész hibáinak.... a köz és vagyonbiztonságot
veszélyeztetõ állapot keletkezett, vagy ha az közérdeket
sért,
c) az építmény karbantartására..."
Indoklás:
A kivitelezés már attól is szabálytalannak minõsül, ha az építkezés engedély
nélküli, vagy attól eltérõ. Ebbõl pedig az következik, hogy az ilyen építmény
bontását el kellene rendelni. A Javaslat 47. § (2) bekezdés b./ pontját
feltétlenül indokolt a "közérdeket részt" kategória megjelenítése.
17.
A törvényjavaslat 48. § (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi
engedély is [.], amennyiben a használatbavételhez további építési munka nem
szükséges. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély..."
- 9 -
Indoklás:
Használatra még nem alkalmas készültségi fokú épületre is adható fennmaradási
engedély, ezért indokolt a kiegészítést a törvényjavaslatba beépíteni.
18.
A törvényjavaslat 49. § (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Ha a szabálytalan építési munka végzésére fennmaradási engedély adható,
ezzel egyidejûleg az építésügyi bírságot is ki kell szabni. Az építésügyi
bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott, vagy megsemmisült építménynek,
[építményrésznek] az építési munkával érintett önálló rendeltetési egységnek a
külön jogszabályban meghatározott értéke szolgál.
Az építésügyi bírságot az építésügyi hatóság a 48. § (4) [bek.] bekezdése
szerinti határozatában elõírt határidõben kell megfizetni."
Indoklás:
Javasolt az építményrész fogalmának pontosítása.
19.
A törvényjavaslat 51. §-a a következõképpen módosul:
"51. § Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha a
jogszabály eltérõen nem rendelkezik - az [ingatlan tulajdonosát] az építtetõt
kötelezi. [Ha a szabálytalan építési munkát az ingatlan tulajdonosának
hozzájárulásával más végeztette, a munkálatok elvégzésére a tulajdonost és az
építtetõt együttesen kell kötelezni. A tulajdonos kötelezése esetén a
tulajdonos személyében beálló változással a személyére szólóan megállapított
kötelezettség az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli.
(2) Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az
állékonyságot, az életet és egészséget a köz és vagyonbiztonságot
veszélyeztetõ állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált
munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a kivitelezõt
is kötelezni kell.
(3) Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését
akadályozza, a munkálatok tûrésére kötelezheti.
(4) Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály
eltérõen nem rendelkezik - a kötelezettet terhelik.]"
- 10 -
Indoklás:
Nem minden esetben a tulajdonos a felelõs, ezért indokolt az "építtetõ" szó
beiktatása a törvényjavaslatba. A további bekezdések kimaradását indokolja,
hogy a végrehajtás a kötelezettel szemben történik, szükségtelen a felelõs
megkeresése.
20.
A törvényjavaslat 52. § -a a következõképpen módosul:
"(1) Az építésügyi hatósági jogkört elsõfokon [ - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel, továbbá, ha törvény, vagy ennek felhatalmazása alapján
kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik -] kormányrendeletben meghatározott
ügyekben a települési (fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõje látja el.
[(2) az elvi építési, az építési, a használatbavételi és fennmaradási
engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggõ ellenõrzési és kötelezési
ügyekben elsõfokon kormányrendeletben meghatározott települési (fõvárosi
kerületi) önkormányzat jegyzõje jár el.]
[(3)] (2) Az építésügyi hatósági jogkört másodfokon a területileg illetékes
megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal gyakorolja.
[(4)] (3) A sajátos építményfajták, továbbá a mûemlékvédelem alatt álló
építmények és területek tekintetében az építésügyi hatósági jogkör a rájuk
vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek
gyakorolják. "
Indoklás:
Nem szerencsés az építésügyi hatósági munkát szétválasztani. Beláthatatlan
következményekkel járna, ha pld. a telekbontást és a területfelhasználást más
hatóság engedélyezi mint az építést.
Egymáshoz kapcsolódó feladatokról van szó, különállóan nem kezelhetõek.
21.
A törvényjavaslat 54. § (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Az építménynek, építményrésznek, területeknek településszerkezeti
tervtõl, helyi építési szabályzattól, használatbavételi, illetve fennmaradási
engedélytõl ...."
-12-
Indoklás:
Nem beépített területeknek a beépítése is leszabályozott a településszerkezeti
és helyi építésügyi szabályzattal. Alapvetõ szándék, hogy a
területfelhasználás ezeknek megfelelõen történjék, ezért fontos ebben a
szakaszban történõ szabályozása.
Budapest, l996. december 10.
Dióssy László
SZDSZ