ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltánnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A 2599. számon benyújtott, "Az épített környezet alakításáról és védelmérõl"
szóló törvényjavaslathoz az alábbi módosító indítványokat nyújtom be:
1. módosító javaslat
A törvénytervezet 1.§ g.) pontja az alábbiak szerint módosul:
"g.) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint
az építészeti örökség védelmére,
Indoklás
Jelentõs elõrelépésnek tekinthetõ, hogy a törvényjavaslat a természetes és
épített környezetet egységes egészként kezelve fogalmazza meg az utóbbi
kialakítására és védelmére vonatkozó szabályokat. Az egységes környezet
azonban nemcsak ökológiai illetve technológiai kritériumokkal rendelkezik,
hanem vizuális és esztétikai jellemzõket is hordoz. Szembeszökõ, hogy amíg a
javaslat az építészeti örökség kapcsán megfelelõ módon foglalkozik az
esztétika, az építészeti értékek körébe tartozó kérdésekkel, a mûvi környezet
alakításával kapcsolatos szabályokat szinte kizárólag technikai-technológiai
jellegû kérdésként kezeli. A törvényjavaslat címének viszont az felelne meg,
ha az esztétikai, az építészeti tevékenységben rejlõ mûvészeti aspektusokra is
tekintettel a tervezet a megfelelõ helyeken utalna a jelenlegi, folyamatos
építési tevékenységgel kapcsolatos településképi követelményekre.
2. módosító indítvány
A törvénytervezet 2.§ 3. pontja az alábbiak szerint módosul:
"3. Belterület: a település közigazgatási területének összefüggõ, túlnyomó
részt beépítésre szánt [illetve beépítésre nem szánt] területeket tartalmazó,
településszerkezeti tervben meghatározott [legalább öt hektár kiterjedésû]
része."
Indoklás
Az elmúlt évek gyakorlatát, különösen a külterületeken folytatott építési
tevékenységet tekintve indokolt, hogy a törvény bevezesse a beépítésre szánt,
illetve nem szánt területek fogalmát, megtartva egyidejûleg a bel- és
külterületi kategóriákat. Félreérthetõ azonban a 2.§ 3.) pontjának
megfogalmazása, amely nem zár ki olyan értelmezést, miszerint a belterületnek
lenne tekinthetõ a teljes egészében vagy túlnyomóan beépítésre nem szánt
területekbõl álló területi egység is. Utalnia célszerû a törvénynek arra is,
hogy nem tekinthetõ minden beépítésre szánt terület automatikusan
belterületnek, csak amit önkormányzati képviselõtestületi határozat azzá
minõsít.
3. módosító indítvány
A törvénytervezet 2.§-ának 5. pontja az alábbiak szerint módosul:
" 5. Építési telek: az a telek, amelynek rendeltetése a beépítés, az építési
szabályoknak megfelelõen kialakított és köz[- vagy magán]útról gépjármûvel
közvetlenül megközelíthetõ. [ A mezõgazdasági célra ... tovább lakóházat is
épít.]"
Indoklás
A törvényjavaslatból úgy tûnik, hogy a tervszerû településfejlesztéssel, a
telekalakítás és építés ezzel összefüggõ feladataival kapcsolatos kérdéseket
nem lehet kizárólag a "telek" és "építési telek" fogalom párral megoldani.
Indokolt lenne bevezetni a "földrészlet" fogalmát, amely minden önálló
helyrajzi számmal rendelkezõ területi egységre vonatkozna. A
törvényjavaslattal ellentétben telekként kellene definiálni azokat a
földrészleteket, amelyek elsõdlegesen nem beépítés célját szolgálják ugyan, de
rajtuk bizonyos feltételek mellett építmény elhelyezhetõ. Ide tartozhatnak
azok a földrészletek, amelyek rendeltetésszerû használatához építmény
szükséges (temetõ, kertészet, stb.), illetve egyes közmûlétesítmények telkei
(pl. szennyvíztisztító). A két fogalom megkülönböztetése elsõsorban a
kapcsolódó földhivatali eljárások, az eltérõ építési szabályok (különösen az
OÉSZ) konzekvens megfogalmazása és alkalmazása miatt szükséges. (Nem beszélve
arról a köznapi nyelvi gyakorlatról, amely a föld{részlet} fogalmát a
mûveléshez, a telek fogalmát pedig a beépítéshez köti.) Építési teleknek
viszont az a telek minõsülne, amely elsõsorban beépítésre szánt területen
fekszik, a földrészlet hasznosítása a rajta lévõ épülethez, annak funkciójához
kötõdik, méreteinél fogva a helyi építési szabályzat szerint beépíthetõ, a
szükséges úttal ellátott, azaz olyan állapotban van, hogy építési
engedélyezésre alkalmas.
4. módosító javaslat
A törvénytervezet 2.§-a a következõ új 9. ponttal egészül ki, a többi pont
számozása (jelölése) értelemszerûen változik:
"9. Földrészlet: a település közigazgatási területének egy helyrajzi számon
nyilvántartásba vett része."
Indoklás
Azonos a 3. módosító javaslatnál leírtakkal
5. módosító javaslat
A törvénytervezet 2.§ 13. pontja az alábbiak szerint módosul:
"13. Önkormányzati településfejlesztési döntés[ek(településfejlesztési
koncepció)]: a települési érdekek érvényre juttatása...épülõ
településfejlesztési elhatározás[ok ]"
Indoklás
A tapasztalat azt igazolja, hogy a települési önkormányzatok egy része egyes
fejlesztési elhatározásait anélkül hozza meg, hogy a település fejlõdését
tekintve végiggondolt koncepcióval rendelkezne. A koncepciótlanság tükrözõdik
a rendezési tervekben is, amelyek a legtöbb esetben nem a megbízó, hanem a
tervezõ elképzeléseit tartalmazzák.
Ezért a törvényben is célszerû lenne nyomatékosan kifejezni a
településfejlesztési koncepció készítésének fontosságát, és fõleg elkerülni
azt a látszatot, amit a 2.§ 13. pontja sugall, mintha településfejlesztési
döntések halmaza önmagában településfejlesztési koncepcióvá állna össze.
6. módosító javaslat
A törvénytervezet 2.§ 17. pontja az alábbiak szerint módosul:
" 17. Telek: [meghatározott rendeltetésre szolgáló, egy helyrajzi számon
nyilvántartásba vett] az a földrészlet, amelyen az építési szabályok szerint
építmény elhelyezhetõ és legalább magánútról megközelíthetõ."
Indoklás
Azonos a 3. módosító javaslatnál leírtakkal
7. módosító javaslat
A törvénytervezet 2.§-a új 23. ponttal egészül ki, a többi pont számozása
(jelölése) értelemszerûen változik:
"23. Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó,
az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló,
önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum."
Indoklás
Azonos az 5. módosító javaslatnál leírtakkal
8. módosító javaslat
A törvénytervezet 3.§ /1/ bek. b) pontja az alábbiak szerint módosul:
"b.) a jogszabályokban elõírt ... rendeltetési és használati elõírásokkal,
továbbá szakmai szabályokkal, valamint [továbbá] környezet- és
természetvédelmi követelményekkel összhangban, [valamint]"
Indoklás
A településrendezési és építészeti tervezés gyakorlatát számos olyan szakmai
elõírás kell hogy meghatározza, amelyek a jogalkotásról szóló törvény
értelmében nem minõsülnek jogszabálynak, de a szakmagyakorlás egységessége és
színvonala érdekében megalkotásuk és alkalmazásuk ellenõrzése a miniszter
feladatai közé tartozik. Ennek értelmében szükséges a javaslat erre vonatkozó
rendelkezéseit kiegészíteni.
9. módosító javaslat
A törvénytervezet 3.§ új c) ponttal egészül ki, a többi pont számozása
(jelölése) értelemszerûen változik:
"c.) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel,
valamint"
Indoklás
Azonos az 1. módosító javaslatnál leírtakkal
10. módosító javaslat
A törvénytervezet 4.§-ának /3/ bek.-e új b) ponttal egészül ki, a többi pont
számozása (jelölése) értelemszerûen változik:
" b) az építésügyi hatósági intézményrendszer mûködtetésérõl,"
Indoklás
A törvényjavaslat az elsõfokú hatósági jogkört az önkormányzati szférába,
kiemelt települési jegyzõkhöz, a másodfokút pedig a közigazgatási hivatalokhoz
telepíti. Szükséges annak kimondott rögzítése, hogy mindkettõ esetében olyan
egységes államigazgatási feladatról, jogintézményrõl van szó, amely
mûködképességének biztosítása kormány felelõsségi körébe tartozik.
11. módosító javaslat
A törvénytervezet 5.§ /1/ bek.-e új b) ponttal egészül ki, a többi pont
számozása (jelölése) értelemszerûen változik:
"b) megállapítja az építésügy körébe tartozó tervezési és kivitelezési
tevékenységek szakmai szabályait;"
Indoklás
Azonos a 8. módosító javaslatnál leírtakkal
12. módosító javaslat
A törvénytervezet 6.§.b) pontja az alábbiak szerint módosul:
"b.) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a
helyi építészeti örökség védelme,"
Indoklás
Azonos az 1. módosító javaslatnál leírtakkal
13. módosító javaslat
A törvénytervezet 7.§ /1/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
"/1/ A településrendezés célja a települések... épített értékeinek fejlesztése
és védelme, továbbá...elõsegítése."
Indoklás
Azonos az 1. módosító javaslatnál leírtakkal
14. módosító javaslat
A törvénytervezet 7.§ /3/ bek.-nek a) pontja az alábbiak szerint módosul:
"a.) [az önkormányzati településfejlesztési döntések] a településfejlesztési
koncepció[, amelyet a ... állapít meg] és az ezzel összhangban lévõ
önkormányzati településfejlesztési döntések;"
Indoklás
Azonos az 5. módosító javaslatnál leírtakkal
15. módosító javaslat
A törvénytervezet 9.§ /2/ bek. b) pontja az alábbiak szerint módosul:
"b.) az államigazgatási szerveket, valamint [- a keretszabályokat és a
keretszabályozási terveket illetõen -] az érintett helyi önkormányzatokat az
elõkészítésbe... alapuló követelményeket;"
Indoklás
A településrendezési tervek készítése során a szomszédos önkormányzatokkal
való egyeztetés nem csak a fõvárosi kerületek esetében szükséges, hanem
valamennyi önkormányzati települési rendezési tervnél követelmény, sõt,
községek és városok esetében ugyanezt a megyei önkormányzattal is le kell
folytatni a térségi rendezési tervvel való összefüggések tisztázása céljából.
Ezért szükséges a 9.§ ide vonatkozó /2/ bek. b.) pontjának a módosítása, amely
eredeti állapotában (a keretszabályozásra való utalással) ezt a
kötelezettséget csak a fõvárosra értelmezi, meghagyva a helyi jelzõt, amely a
megyét is magában foglalja.
16. módosító javaslat
A törvénytervezet 9.§ /7/ bek.-e a következõ szöveggel egészül ki:
" /7/ A megállapított helyi ... és társadalmi szervezeteknek[ .], valamint -
külön jogszabályi rendelkezés szerint - a terület- és településrendezési
tervtáraknak."
Indoklás
A településrendezési tervek olyan dokumentumok, amelyek nemcsak az azt
elfogadó önkormányzatoknak szolgálnak munkaeszközül, hanem a bennük rejlõ
információk számos más szervezet számára szolgálnak döntéseik alapjául,
különösen a településrendezési tervek egyeztetéséért, azok tartalmáért és
szakszerûségéért felelõs szerveknek. Nyilvántartásba vételük és megõrzésük
ezért közérdek. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket ezért a törvényben is
indokolt rögzíteni.
17. módosító javaslat
A törvénytervezet 9.§-a a következõ új /8/ bek.-sel egészül ki, a többi pont
számozása (jelölése) értelemszerûen változik:
"/8/ A településrendezési tervben foglaltakat az érintett közigazgatási
szerveknek a hatáskörüket érintõ ügyekben eljárásaik és döntéseik során
érvényesíteniük kell."
Indoklás
A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendezési terveket gyakorlatban szinte
kizárólag az építési engedélyezési eljárásnál használatos dokumentumként
értelmezik. A tervek azonban tartalmaznak olyan döntéseket, amely az adott
település területén más beruházási vagy fejlesztési tevékenységet végzõk
számára is kötelezõ (pl. erdõ- és mezõgazdálkodás, vízrendezés, ingatlan-
nyilvántartás stb.). Ezek azonban gyakran nem érvényesülnek, miután a
rendezési tervek alanyi hatályára vonatkozóan nincsenek jogszabályok. Ennek a
hiánynak a pótlására indokolt a javaslat 9.§-ának kiegészítése.
18. módosító javaslat
A törvénytervezet 10.§ /1/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
"/1/ A településszerkezeti terv - a településfejlesztési koncepció alapján -
meghatározza a ...szinten tartása mellett."
Indoklás
Azonos az 5. módosító javaslatnál leírtakkal
19. módosító javaslat
A törvénytervezet 13.§ /3/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
"/3/ A helyi építési szabályzat a település teljes közigazgatási területére
[vagy szükség szerint külön-külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú-
területrészeire] készül[het]."
Indoklás
A helyi építési szabályzat az építésügyi hatósági munka alapvetõ eszköze,
ezért le kell fednie a település teljes igazgatási területét. A törvény nem
sugallhatja azt, hogy ezeket elegendõ egyes telektömbökre elkészíteni,
szabályozatlanul hagyva a települések más területeit. Az elõírások módosítása
természetesen már történhet részletenként, ahogy erre utal is az erre
vonatkozó rendelkezés a 13.§ 5. pontjában. Ennek értelmében indokolt a helyi
építési szabályzatra vonatkozó szakasz alábbi változtatása.
20. módosító javaslat
A törvénytervezet 13.§ /5/ bek.-e elsõ fordulata az alábbiak szerint módosul:
"/5/ Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre
kiterjedõen - a /4/ bek.-ben foglaltaktól függetlenül is "
Indoklás
Azonos a 19. módosító javaslatnál leírtakkal
21. módosító javaslat
A törvénytervezet 18.§ /1/ és /2/ bek.-ei az alábbiak szerint módosulnak:
"/1/ Építési munkát végezni [helyi építési szabályzattal, illetõleg
szabályozási tervvel rendelkezõ területen e törvény] az e törvényben
foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl csak a
helyi...megfelelõen szabad.
/2/ Építési munkát végezni helyi építési szabályzattal, illetõleg
szabályozási tervvel még nem rendelkezõ területen - a 13.§ /4/ bekezdésében
foglalt kötelezettség teljesítéséig is - e törvény ... a meglévõ
környezethez."
Indoklás
Az építésjogi követelményekkel foglalkozó 18.§ eredeti megfogalmazásban azt a
látszatot kelti, mintha normális, hosszú távon is fenntartható állapot lenne
az, hogy helyi szabályzattal nem rendelkezõ településeken is megalapozottan
lehetne kiadni építési engedélyeket, végezni építési tevékenységet. Ezzel
szemben alapesetként azt kell rögzíteni, hogy csak helyi építési szabályzattal
lefedett területen, az abban foglaltak alapján lehet építeni. Ettõl eltérõ
szituáció csak átmenetileg és kivételesen fordulhat elõ.
22. módosító javaslat
A törvénytervezet 19. §-ának /1/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
"/1/ [ Belterületen - b] Beépítésre szánt területen [ -] épület csak építési
telken, beépítésre nem szánt területen - ha jogszabály eltérõen nem
rendelkezik - telken helyezhetõ el."
Indoklás
A rugalmas szabályozás érdekében a törvény tegye lehetõvé, hogy az országos
építési szabályzatban rögzítendõ esetekben egyes épületek, építménycsoportok
létesítésekor (pl. tanya) elhelyezésükre ne kelljen telket alakítani, vagy
bizonyos épületek elhelyezését építési telek kialakításához kötheti (pl.
adótorony a kiszolgáló épülettel). A telekalakítás és építés konkrét
szabályait helyi rendeletben rögzíteni lehet. Ez a javaslat összefügg a telek
és építési telek fogalmakra vonatkozó módosító javaslatokkal.
23. módosító javaslat
A törvénytervezet 19. /2/ bek. a) pontja az alábbiak szerint módosul:
"a.) a terület rendeltetésszerû - településszerkezeti tervben meghatározott -
használatát szolgálja,"
Indoklás
Helyesen érzékeli a jogszabályalkotó, hogy jelenleg a külterületi építkezések
jelentik mind a tudatos településfejlesztésben és -rendezésben, mind a
hatósági munkában az egyik legnehezebben kezelhetõ problémát. Fontos azonban a
külterület rendeltetésszerû használatát is definiálni, rögzítve azt, hogy itt
a rendezési terv elhatározása a döntõ, nem a jelenlegi használati mód, vagy a
tulajdonosok erre vonatkozó jövõbeni elképzelése.
24. módosító javaslat
A törvénytervezet 23.§ /2/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
"/2/ A telekalakítást az építésügyi hatóság engedélyezi. A telekalakítási
engedélyben - amennyiben a kialakuló telek beépíthetõ - rögzíteni kell a
beépítés feltételeit, illetve nyilatkozni kell a telek be nem
építhetõségérõl."
Indoklás
A mindennapi gyakorlat igazolja, hogy számos konfliktus keletkezik abból, ha a
telkek kialakítása során nem tisztázódik annak beépíthetõsége (vagy
beépíthetetlensége) az újonnan létrejövõ telekre vonatkozóan, vagy az új
tulajdonos számára nem kerülnek megállapításra a beépítés feltételei.
Természetesen nem lehet összevonni a telekalakítási és az elvi építési
engedélyezési eljárást, hiszen ez utóbbi lényegesen többet tartalmaz(hat) a
szûken vett beépítési kritériumoknál. Jogos követelményként támasztható
azonban, hogy az eljáró hatóság a telekalakítási engedélyezési eljárásban
(amennyiben belterületen építési telekrõl, illetve külterületen telekrõl van
szó) rögzítse a beépítés alapvetõ paramétereit, illetve nyilatkozzon a telek
építésre alkalmatlanságáról.
25. módosító javaslat
A törvénytervezet 25. § /2/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
/2/ "A települési önkormányzat a településrendezési feladatok megvalósítása
érdekében a beépítetlen telkekre, illetve az olyan területekre, ahol
településrendezési intézkedéseket tervez és a rendezett településfejlõdés
biztosítása azt megkívánja, [építési szabályzat és településrendezési terv
hiányában is] elõvásárlási jogot állapíthat meg [elõvásárlási jogot].
Indokolás
Az építési szabályzatra és településrendezési tervre történõ utalás a
szövegben felesleges, tekintettel arra, hogy az elõvásárlási jog az
önkormányzatot általános jogként illeti meg.
26. módosító javaslat
A törvénytervezet 28. § /1/ bekezdése az alábbiak szerint módosul:
/1/ A helyi építési szabályzatban, illetõleg a szabályozási tervben a
területre elõírt helyi közutakat és a közmûveket legkésõbb az általuk
kiszolgált építmények - a családi házak kivételével - használatbavételéig meg
kell valósítani...
Indoklás
A helyi közmûvek és közutak megvalósítása ugyan az önkormányzat feladata,
mégis a költségek részben vagy egészben az új tulajdonosokra illetve
építtetõkre történõ áthárítása túlzottan nagy terhet jelentene az építést
éppen befejezõk részére.
27. módosító javaslat
A törvénytervezet 29.§ /5/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
"/5/ A /2/ - /4/ bekezdésben meghatározott kötelezettség[rõl] határozattal
történõ elrendelésérõl a helyi építési szabályzat alapján az építésügyi
hatóság intézkedik."
Indoklás
Pontosítást igényel a törvény ezen rendelkezése. A szóban forgó
kötelezettségrõl az önkormányzati rendelet intézkedik, a hatóság dolga ennek
ingatlanonkénti, határozattal történõ végrehajtása.
28. módosító javaslat
A törvénytervezet 36.§-a új c) ponttal egészül ki, a többi pont számozása
(jelölése) értelemszerûen változik:
"c.) az építmény kialakítása megfelel a rendeltetésébõl és a településen
belüli fekvésébõl következõ esztétikai követelményeknek,"
Indoklás
Azonos az 1. módosító javaslatnál leírtakkal
29. módosító javaslat
A törvénytervezet 38.§-a a következõ új bekezdéssel egészül ki, a többi pont
számozása (jelölése) értelemszerûen változik:
"/2/ Új létesítmény építése csak akkor kezdhetõ meg, ha annak terv szerinti
kitûzését a hatóság határozattal igazolta."
Indoklás
Az építési tevékenység hatósági ellenõrzése, a terveknek megfelelõ
kivitelezésre irányuló kontroll az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre
inkább hiányzó hatósági aktusnak tûnik. Ezért fontos, hogy a törvényjavaslat
szabályozza az ezzel kapcsolatos eljárás alapelemeit. Ezek egyik
legfontosabbika a helyszíni ellenõrzés. Az eljárásban résztvevõ valamennyi
félnek az az érdeke, hogy az esetleges eltérésekre minél korábban fény
derüljön. Ennek megfelelõen indokolt, hogy már az építkezés megkezdésekor
helyszíni szemlére kerüljön sor, ahogy ezt a javaslat 45.§ /3/ bek.-e is
tartalmazza. A hatóságnak azonban ehhez értesülnie kell az építkezés
megkezdésérõl, amire vonatkozóan azonban a törvénytervezet nem tartalmaz
utalást. A végrehajtási rendeletekben az építkezés megkezdésének bejelentési
kötelezettségét is elõ kell majd írni, új építkezés esetében azonban nagyobb
garanciákat lenne indokolt magában a törvényben biztosítani.
30. módosító javaslat
A törvénytervezet 48.§ /2/ bek. b) pontja az alábbiak szerint módosul:
b.) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem
sért, az eltérés az építmény külsõ megjelenését nem érinti, vagy a hatóság
által meghatározott idõn belül elhárítható."
Indoklás
Szükséges, hogy a fennmaradási engedély megadásának mérlegelési lehetõségeit -
az építésügyi bírság egyidejû újra-bevezetésével - szigorítsa a
törvényjavaslat. Nyilván vitát válthat ki a 48.§ erre vonatkozó /2/ bek.-ének
az a fordulata, amely az eltérés jelentéktelenségéhez köti a fennmaradási
engedély megadását. Magánjellegû érdeksérelem esetében a jelentéktelenség
megítélése a hatósági eljáráshoz kapcsolódó bírósági eljárásban, vagy polgári
perben eldönthetõ. Ezt a megoldási módot azonban nem lenne célszerû alkalmazni
akkor, ha az eltérés nyilvánvalóan közérdeket sért, még ha annak súlyossága
vitatható is. Ennek minõsített esete az épület külsõ kialakításában
bekövetkezõ engedély nélküli módosítás, amely fizikailag jelentéktelen
változtatás esetén is komoly településképi, esztétikai károkat okozhat. Ennek
kiküszöbölése érdekében az ilyen eseteket célszerû kivenni a hatóság
mérlegelési jogkörébõl.
31. módosító javaslat
A törvénytervezet 52.§ /2/ bek. a) pontja az alábbiak szerint módosul:
"a.) az épület(ek) és (azok) környezetének kialakítása, továbbá az egy
épületben lévõ valamennyi üzlethelyiség homlokzatának, valamint [továbbá] a
kirakatszekrényeknek és feliratoknak, hirdetõ-berendezéseknek összehangolt
építészeti-mûszaki tervezését, illetve kivitelezését, valamint"
Indoklás
Egyre gyakoribb látvány, hogy elkészül egy kisebb-nagyobb beruházás részeként
az épület, környezetének kialakítása, rendezése, a zöldfelület létrehozása
stb. elmarad. Gyakran ezek tervei sem készülnek el, a létesítésük esetleg a
költségvetési tervezésben sem szerepel. Indokolt lenne azért, hogy - legalább
városképi szempontból frekventált helyeken - a hatóság megkövetelhesse ezek
együttes megtervezését és egyidejû vagy folyamatos kivitelezését.
32. módosító javaslat
A törvénytervezet 54 § /2/ bekezdése az alábbiak szerint módosul:
/2/ A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a
jogszabályokban meghatározott esetekben és módon idõszakonként
felülvizsgáltatni és a jó mûszaki állapothoz szükséges munkálatokat
elvégeztetni, melyre az önkormányzat öt évig terjedõ haladékot adhat.
Indokolás
A lakások privatizációja keretében a lakásállomány közel 90 %-a a lakosok
kezébe került. Azzal együtt a 40 éve elmaradt felújítások valamennyi gondját
magukra vették, ezért a szükséges munkálatok elvégzésének legalább öt éves
halasztásának biztosítása indokolt.
33. módosító javaslat
A törvénytervezet 55.§ /2/ bek.-e az alábbiak szerint módosul:
"/2/ A telekalakítási, az elvi építési, ...önkormányzat jegyzõje jár el. A
felsorolt, az illetékességi területét érintõ ügyekben minden települési
önkormányzat érdekeltnek tekintendõ."
Indoklás
A telekalakítás és építés engedélyezése szakmai szempontból nem különíthetõ
el. Azt is világossá kell tenni a törvényben, hogy a települési önkormányzat
csak akkor lehet gazdája a település rendezésének, megóvója és fejlesztõje a
településképnek, ha módja van ügyfélként is bekapcsolódnia a területét érintõ
hatósági ügyekbe, függetlenül attól, hogy melyik jegyzõ jár el abban.
34. módosító javaslat
A törvénytervezet 59. § /1/ bekezdése az alábbiak szerint módosul, valamint új
/4/ bekezdéssel egészül ki:
"/1/ [Ez a] E törvény a [kihirdetetését követõ 180. napon lép hatályba,
egyidejûleg] - /2/ bekezdés kivételével - 1998. január 1-én lép hatályba,
egyidejûleg
a) az építésügyrõl szóló 1964. évi II. törvény,
b) ........
c) ........
d) ........
e) ........
f) .........
hatályukat vesztik."
"/4/ Az építésfelügyeleti, valamint a kiemelt elsõ fokú építésügyi hatóságok
felállítását és a feladatok ellátását biztosító költségvetési eszközökrõl az
Országgyûlés elsõ ízben az 1998. évre szóló költségvetésben köteles
gondoskodni."
Indokolás
Az új feladatok ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek
biztosítása jelentõs többletköltséggel jár, amelyet az Országgyûlésnek a
költségvetésbe be kell építenie.
Budapest, 1997. február 17.
Tisztelettel:
Dr. Farkas Gabriella
MDNP-Néppárt