ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló, T/2599.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ.
1.
A törvényjavaslat 2. §-a a következõ új 1. ponttal egészül ki, a további
pontok jelölése ennek megfelelõen változik:
/E törvény alkalmazásában/
"1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak ké-nyelmes,
biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ide értve
azokat az egészségkárosodott egyéneket, vagy embercsoportokat is, akiknek
ehhez speciális létesítmé-nyekre, eszközökre, illetve mûszaki megoldásokra van
szüksé-gük."
Indokolás
Az Európa Tanács a Mozgássérültek Világszövetségének elõterjesztésére 1996.
júliusában új Direktívát fogadott el, melynek alapkoncepciója a minden ember
számára biztosított "akadálymentes" környezet kialakítása. Ennek
figyelembevétele az új törvényjavaslatban feltétlenül indokolt.
2.
A törvényjavaslat 2. §-ának 1. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"1. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a
zöldterületi, a közlekedési, a mezõgazdasági, az erdõmûvelés[re]si, illetõleg
[a különleges] az egyéb (pl: bá-nya, vízmeder, hulladéktelep stb.) célra
szolgáló része."
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat szövegét egészíti ki a fogalom
egyértelmûsítésének szándékával. Az "egyéb" területfelhasználási kategória az
évtizedek óta használt településrendezési fogalmaknak megfelelõ és jobban
kifejezi a valóságot, hiszen pl. a vízmeder semmiképpen nem nevezhetõ
"különlegesnek".
3.
A törvényjavaslat 2. §-ának 2. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"2. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási terü-letének a
beépített, illetve a további beépítés céljára [kije-lölt] szolgáló
területrésze."
Indoklás
A törvényjavaslat szövegének pontosítását szolgálja a módosító javaslat, mert
ezáltal kerül összhangba az 1. pont alatt definiált beépítésre nem szánt
fogalom meghatározásával.
4.
A törvényjavaslat 2. §-ának 3. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"3. Belterület: a település közigazgatási területének - jel-lemzõen a
település történetileg kialakult, elsõsorban beépí-tésre szánt területeket
tartalmazó - [illetve beépítésre nem szánt területeket tartalmazó, legalább 5
ha kiterjedésû] kije-lölt része."
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat szövegét pontosabbá teszi. A
területmérték meghatározásának elhagyása indokolt, mert a belterület nem a
terület nagyságának a függvénye.
5.
A törvényjavaslat 2. §-ának 5. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"5. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvõ, [az a te-lek, amelynek
rendeltetése a beépítés,] az építési szabályoknak megfelelõen kialakított, és
köz- vagy magánútról gépjármûvel közvetlenül megközelíthetõ telek. [A
mezõgazdasági, erdõmûvelé-si célra szolgáló telek nem minõsül építési telekké
azáltal, hogy azon a tulajdonos a terület rendeltetésének megfelelõ
építményeket, továbbá lakóházat is épít.]
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat szövegét teljesebbé teszi. Az elhagyásra
javasolt szövegrész indoklásba, magyarázatba való és nem része a definíciónak.
6.
A törvényjavaslat 2. §-ának 7. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"7. Építmény (az épület, mûtárgy [és egyéb építmény] gyûjtõfo-galma): a
rendeltetésére, szerkezeti megoldására, [és] anyagá-ra, készültségi fokára és
kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhezkötött mûszaki alkotás,
amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának
tartós megvál-toztatásával, beépítésével jön létre."
Indokolás
A törvényjavaslat fogalmának egyértelmûsítését szolgálja a módosítás azzal,
hogy az építmény fogalmát egyértelmûen az épület és a mûtárgy fogalmak
gyûjtõfogalmaként állapítja meg tekintet nélkül arra, hogy befejezett
építményrõl van e szó, vagy csak épületszerkezetrõl, illetve kis vagy nagy
terjedelmû mûszaki alkotásról.
7.
A törvényjavaslat 2. §-ának 8. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"8. Épület: olyan [terepszint felett látható] építmény, amely szerkezeteivel
részben vagy egészben teret, helyiséget, vagy ezek együttesét zárja körül
meghatározott rendeltetés céljából - a gáz, [-és] a folyadék [tárolók] és az
egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló mûszaki alkotások
(mûtárgyak) kivételével [- amely szerkezeteivel teret (helyisé-get) határol el
(zár körül) meghatározott rendeltetés céljá-ra]."
Indokolás
A módosítás egyértelmûbbé teszi a fogalmat, mert az épülethez szervesen
hozzátartoznak a terepszint alatti szerkezetei is, függetlenül attól, hogy
láthatóak e vagy sem. A szövegjavaslat pontosításául szolgál az egyéb
ömlesztett anyag tárolására szolgáló építmények kivétele az épület fogalmából
(mint például gabonasíló).
8.
A törvényjavaslat 2. §-ának 11. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"11. Közterület: minden olyan állami vagy önkormányzati tulaj-donban álló, [(]
közhasználatra szolgáló [)] terület, amelyet a rendeltetésének megfelelõen
bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. A nem
állami vagy nem önkor-mányzati tulajdonú ingatlanoknak a közhasználat céljára
- errõl szóló külön szerzõdésben - átadott területrészére a közterület-re
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület ren-deltetése
különösen: [a közhasználatból eredõen] a közlekedés biztosítása (utak), a
pihenõ és emlékhelyek kialakítása (par-kok, köztéri szobrok, stb.), a közmûvek
elhelyezése."
Indokolás
A fogalommeghatározás elsõ mondatában a zárójel és az utolsó mondatában "a
közhasználatból eredõen" szövegrész felesleges. A további módosító javaslat a
törvényjavaslat szövegét pontosabbá teszi.
9.
A törvényjavaslat 2. §-a a következõ új 13. ponttal egészül ki, a további
pontok jelölése ennek megfelelõen változik:
/E törvény alkalmazásában/
"13. Önkormányzati (megyei, illetve települési) fõépítész: a helyi
önkormányzat egyes területfejlesztési és területrende-zési, valamint e
törvényben meghatározott építésügyi feladatait ellátó - felsõfokú szakirányú
végzettséggel rendelkezõ - személy."
Indokolás
A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvénybõl,
illetve ezen törvényjavaslatból adódó fontos szakmai feladatokat ellátó
önkormányzati fõépítészek alapfogalmi szinten történõ megjelenítése is
indokolt, és megkülönböztetendõ az állami feladatokat ellátó területi
fõépítészektõl.
10.
A törvényjavaslat 2. §-a új 13. ponttal egészül ki, a további pontok jelölése
ennek megfelelõen változik:
/E törvény alkalmazásában/
"13. Mûtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minõsül épület-nek, és abban
(azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal, vagy rendkívüli esetben
ideiglenesen tartózkodnak."
Indokolás
A törvényjavaslat fogalommeghatározásából kimaradt ezen lényeges építményfajta
pontos meghatározása.
11.
A törvényjavaslat 2. §-ának 13. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"13. Önkormányzati településfejlesztési döntések [(település-fejlesztési
koncepció)]: a települési érdekek érvényre juttatá-sa céljából a település
fejlõdésének alapvetõ lehetõségeit és irányait meghatározó, a település
természeti adottságaira, gaz-dasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi
szempontjaira épülõ településfejlesztési elhatározások (átfogóan és
összehangoltan a továbbiakban együtt: településfejlesztési koncepció)."
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat szövegét pontosítja, ugyanis a
településfejlesztési koncepció a település mûködése szempontjából minden
szükséges szakterületre kiterjedõ komplex fejlesztési elhatározás és nem csak
egy-egy szakterület fejlesztésében hozott döntés.
12.
A törvényjavaslat 2. §-ának 17. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"17. Telek: [meghatározott rendeltetésre szolgáló] egy helyraj-zi számon
nyilvántartásba vett földrészlet."
Indoklás
A törvényjavaslat módosítása a szövegjavaslat egyértelmûsítését szolgálja. Az
elhagyásra javasolt szövegrész felesleges, mert nincs rendeltetés nélküli
földrészlet.
13.
A törvényjavaslat 2. §-ának 22. pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"22. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldal-ról közterület
[(közút, tér, közpark)], vagy részben más beépí-tésre nem szánt terület
[(külterület)] határol."
Indoklás
A törvényjavaslat szövegének módosítása a fogalom definíciójának
egyértelmûsítését szolgálja. A közterület típusainak felsorolása itt
felesleges. A külterület használata itt szûkítést jelentene, mivel beépítésre
szánt telektömb bel- és külterületen egyaránt nem állhat. Az "más" jelzõ
használata azért fontos, mert a közterületek is beépítésre nem szánt
területek.
14.
A törvényjavaslat 2. §-a a következõ új 25. ponttal egészül ki, a további
pontok jelölése ennek megfelelõen változik:
/E törvény alkalmazásában/
"25. Területi fõépítész: a miniszter egyes területfejlesztési és
területrendezési, valamint építésügyi feladatait az ország meghatározott
térségein ellátó, koordináló, véleményezõ - fel-sõfokú szakirányú
végzettséggel rendelkezõ - köztisztviselõ."
Indokolás
A területi fõépítész a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996.
évi XXI. törvényben elõírt feladatai mellett ezen törvényjavaslatban
meghatározott építésügyi feladatokat is ellát, ezért alapfogalmi meghatározása
is indokolt. Feladatköre egyértelmûen különbözik és el is különíthetõ az
önkormányzati fõépítészek feladatkörétõl.
15.
A törvényjavaslat 5. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) A miniszter (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott egyes
feladatait - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a területi
fõépítészek látják el."
Indokolás
Tekintettel arra, hogy a területi fõépítészi tevékenység a közigazgatás
reformja során a KTM környezetvédelmi és természetvédelmi összevont
dekoncentrált szervébe épül be, ezért a területi fõépítész e
törvényjavaslatból fakadó feladatait külön is nevesíteni szükséges.
16.
A törvényjavaslat 5. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) A település, a települési környezet, illetve az építészeti örökség
védelme szempontjából nagy jelentõségû településrende-zési, építészeti -
mûszaki tervek szakszerûségének és magas színvonalának elõsegítése érdekében,
továbbá a településrende-zési, építészeti - mûszaki, környezetalakítási és
egyéb fontos építésügyi célok, valamint a jogszabályok összehangolt érvény-
rejuttatásának ellenõrzése céljából [a miniszter tervtanácsokat hozhat létre.]
a) a miniszter központi,
b) a területi fõépítész területi
tervtanácsot hozhat létre."
Indokolás
A módosítás a törvényjavaslat szövegének pontosítása a területi fõépítész
feladatainak nevesítésével.
17.
A törvényjavaslat 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja elmarad, a többi pont
jelölése értelemszerûen változik:
/A települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik
építésügyi feladata különösen:/
"[c) az e törvényben szabályozottak szerint az építésügyi ható-
sági jogkör gyakorlása,]"
Indoklás
A módosítás szándéka az volt, hogy a jogszabályhely címében (A helyi
önkormányzatok építésügyi feladatai) megfogalmazottak szerint csak a tisztán
önkormányzati építésügyi feladatok legyenek e helyen nevesítve, mert a
törvényjavaslat 52. §-ában meghatározottak szerint az építésügyi hatósági
jogkörök - kizárólagos államigazgatási jellegüknél fogva - nem önkormányzati,
hanem jegyzõi hatáskörbe tartoznak.
18.
A törvényjavaslat 6. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdésének jelölése értelemszerûen változik:
"(5) A megyei önkormányzat és szervei építésügyi feladata külö-nösen:
a) a településrendezési tervek és a megyei területrende-
zési tervek összhangjának elõmozdítása,
b) a megye arculatát befolyásoló, több települést érintõ
táji, természeti és épített környezet védelme és ala-
kítása, a települési önkormányzatok erre irányuló te-
vékenységének segítése."
Indokolás
A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló törvényjavaslatban
nevesített megyei tervek és a településrendezés közötti összhang és kapcsolat
biztosítását szolgálja a kiegészítés.
19.
A törvényjavaslat 6. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(5) A helyi önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az
építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével - [szakirányú
felsõfokú képesítéssel] jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel
rendelkezõ önkormányzati (megyei, illetve települési) fõépítész (a
továbbiakban: fõépí-tész) készíti elõ."
Indokolás
Tekintettel arra, hogy majd rendeletben részletesen szabályozni szükséges a
fõépítészi feladatok ellátásához szükséges szakmai feltételrendszert, ezért e
szabályozáshoz a törvényjavaslatban megfelelõ felhatalmazási alapot kell
teremteni.
20.
A törvényjavaslat 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint
egészül ki:
/A településrendezés eszközei/
"c) biztosítsa a település (településrészek) megõrzésre érde-
mes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, épí-
tészeti és természeti arculatának védelmét."
Indokolás
A módosító javaslat szerinti kiegészítés azért indokolt, mert a települések
építészeti és természeti arculata szorosan összetartozó, egymást kiegészítõ
érték.
21.
A törvényjavaslat 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/A településrendezés eszközei/
"a) az önkormányzati településfejlesztési döntések, [(telepü-
lésfejlesztési koncepció), melyeket a 2. § 13. pontban
meghatározottak szerint] amelyeket a települési önkormány-
zat képviselõtestülete határozattal állapít meg (2. § 13.
pont);"
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat fogalom-meghatározásának módosító
javaslatával függ össze, az azzal történõ összhang megteremtését szolgálja.
22.
A törvényjavaslat 7. §-a (3) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/A településrendezés eszközei/
"b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati tele-
pülésfejlesztési döntés[ek alapján] figyelembevételével a
települési önkormányzat képviselõtestülete dolgoztat ki és
határozattal állapít meg (2. § 24. pont);"
Indokolás
Szövegpontosítás. A településszerkezeti tervek készítése során más
szempontokat is mérlegelnie kell az önkormányzatoknak (pl. területrendezési
terveket, magasabb szintû jogszabályokat), ezért a településfejlesztési
döntésekre való épülés nem alap és felépítmény jellegû.
23.
A törvényjavaslat 9. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési ter-veket az
országos szakmai elõírások figyelembevételével, továb-bá a külön jogszabályban
meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni."
Indokolás
A módosító javaslat szerinti kiegészítést a településrendezési tevékenység
egységessé és egyértelmûvé tétele indokolja. Ez szolgálja a szakterületet
érintõ tendenciák figyelemmel kísérésének lehetõségét mind a térségi, mind
pedig az országos felmérések, elemzések révén, valamint a településrendezésben
résztvevõ állampolgárok, érdekképviseleti és társadalmi, továbbá
államigazgatási szervek jogbiztonságát, könnyebb tájékozódását.
24.
A törvényjavaslat 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek ki-dolgozása
során:/
"b) az államigazgatási szerveket, valamint [-a keretszabályo-
kat és keretszabályozási terveket illetõen-] az érintett
[helyi önkormányzatokat] települési önkormányzati szerve-
ket az elõkészítésbe be kell vonni, hogy állásfoglalásuk-
ban ismertessék a település fejlõdése és építési rendje
szempontjából jelentõs terveiket és intézkedéseiket, vala-
mint ezek idõbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tar-
tozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;"
Indokolás
Az elhagyásra javasolt szövegrész felesleges, tekintettel arra, hogy a
törvényjavaslat 10. § (4) bekezdése elõírja a szomszédos települési és a
megyei önkormányzatokkal történõ egyeztetést. A kiegészítés azért szükséges,
mert az érintett települési önkormányzati szervek elõzetes véleményének
kikérése is indokolt.
25.
A törvényjavaslat 9. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési ter-veket a
megállapítás, illetve a jóváhagyás elõtt a polgármes-ternek
(fõpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jog-szabályban meghatározott
államigazgatási, az érintett települé-si önkormányzati és [az érintett]
érdekképviseleti szervekkel, valamint [és] társadalmi szervezetekkel, amelyek
45 napon belül adhatnak írásos véleményt."
Indokolás
A módosító javaslat szerinti kiegészítés szükséges, mert az érintett
települési önkormányzati szervek véleményének kikérése is indokolt. Fontos ezt
hangsúlyozni annak ellenére, hogy az önkormányzati hivatal egységes szervezet.
26.
A törvényjavaslat 9. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetõleg a
terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás elõtt - azok magyarázatával
együtt - a polgármesternek (fõpolgármes-ternek) legalább egy hónapra a helyben
szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje
alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie
szakmai véleményezés céljából [a miniszternek]
a) a fõváros, a megyei jogú városok esetében a minisz-
ternek,
b) a városok és a települések esetében a területi fõépí-
tésznek.
A miniszter, illetve a területi fõépítész szakmai véleményét a szabályzat
megállapítására, valamint a településrendezési ter-vek jóváhagyására jogosult
testülettel ismertetni kell."
Indokolás
A szöveg kiegészítése a törvényjavaslatban megfogalmazottak egyértelmûsítését
szolgálja.
27.
A törvényjavaslat 10. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) A településszerkezeti tervet a 9. § elõírásain túlmenõen a szomszédos
települési, a fõváros esetében a fõvárosi kerületi önkormányzatokkal, továbbá
a megyei önkormányzattal is egyez-tetni kell."
Indokolás
A módosító javaslat szerinti kiegészítés a megyei területrendezési tervek és a
településrendezési tervek összehangolását teszi lehetõvé.
28.
A törvényjavaslat 13. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a telepü-lési
önkormányzatnak az országos [szabályoktól eltérõ,] szabá-lyoknak megfelelõen,
illetve az azokban megengedett eltérések-kel a település közigazgatási
területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti,
táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos
helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi épí-tési
szabályzatban kell megállapítania."
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat szövegét pontosítja, egyértelmûvé téve a
helyi szabályozás kereteit.
29.
A törvényjavaslat 19. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) [Belterületen -] Beépítésre szánt területen [-] épület csak építési
telken helyezhetõ el."
Indokolás
Az elhagyásra javasolt szó megtévesztõ, mivel nem csak belterületen lehet
építési telek.
30.
A törvényjavaslat 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja és a pont felvezetõ
szövege az alábbiak szerint módosul:
/Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévõ építményt
átalakítani, bõvíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni
csak akkor szabad, ha az/
"[külterületen, ha az]
d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakó-épület [célját
szolgálja,] céljára szolgál, és amennyiben
[da) gazdaságát egyeneságbeli rokonának adja át,
db) a területen lakóépület a gazdaság átadása elõtt is
építhetõ volt,
dc)] biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság
meglévõ építményeinek közvetlen közelében építik fel,"
Indokolás
Az ezen pontban szabályozott kérdésben a gazdálkodás folytatásának biztosítása
az elsõdleges cél. Az alpontok elhagyását az indokolja, hogy a törvényjavaslat
az abban foglaltakat egyéb helyen már szabályozza.
31.
A törvényjavaslat 21. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelõzése ér-dekében
törvényben meghatározott esetekben az arra [hatáskörrel rendelkezõ] illetékes
államigazgatási szerv [is rendelhet el] megkeresésére az építési hatóságnak
határozattal el kell rendelnie telekalakitási, illetõleg építési tilalmat."
Indokolás
A telekalakítási és építési tilalom elsõsorban a területhasználat és az építés
lehetõségeit érinti, így annak elrendelésére az építésügyi hatóságnak célszerû
hatáskört biztosítani. Ha más szervezet is elláthat ilyen hatáskört, akkor ez
vagy hatásköri összeütközésekhez vagy rendezetlenséghez vezet. Ugyanakkor
indokolt kötelezettséget megállapítani a törvényi alapon nyugvó megkeresések
esetén a tilalom elrendelkésére.
32.
A törvényjavaslat 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/Az építési tilalom alá esõ területen/
"d) a meglévõ építménynek állagmegóvási, valamint a terület
jövõbeni rendeltetésének megfelelõ átalakításával, korsze-
rûsítésével, bõvítésével kapcsolatos építési munkák kivé-
telével más építési munkát végezni nem szabad."
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat szövegét pontosítja.
33.
A törvényjavaslat 23.§-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület ren-deltetésének
megfelelõ használatra alkalmas legyen, továbbá an-nak alakja, terjedelme,
beépítettsége és megközelíthetõsége a jogszabályoknak és a szabályozási
tervnek megfeleljen."
Indokolás
A módosító javaslat szerinti kiegészítés azért indokolt, mert a telekalakítás
során a telkek már meglévõ beépítettségének is meg kell felelnie az építési
övezeti elõírásoknak.
34.
A törvényjavaslat 27.§-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Ha a helyi építési szabályzat, illetõleg szabályozási terv szerint a
helyi közút létesítése, bõvítése vagy szabályozása az érintett tulajdonosok
érdekében szükséges, az építésügyi ható-ság az ingatlannak [-] a helyi közút
céljára szükséges [-leg-feljebb egyötöd] részét kisajátítási eljárás nélkül az
illeté-kes települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyez-heti,
amihez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges."
Indokolás
Nem kell azt kikötni, hogy a helyi közút céljára csak az ingatlan egyötödét
lehet lejegyezni. Annyit kell lejegyezni - kisajátítási eljárás nélkül -
amennyi terület az út kialakításához kell. A kártalanításról a (4) bekezdés
szerint kell rendelkezni.
35.
A törvényjavaslat 27. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Az ingatlannak a helyi közút céljára lejegyzett az eredeti telek egyötöd
részéért nem jár kártalanítás [, ha azon építmény vagy építményrész nincs. Ha
a tulajdonost a lejegyzés miatt kár éri, kártalanítani kell]. Ha a lejegyzett
terület az egyötöd mértéket meghaladja, a többletért kártalanítás jár.
Kártalaní-tás jár továbbá a lejegyzett területért, ha a helyi közút kia-
lakítása a lejegyzésrõl szóló határozat jogerõssé és végrehajt-hatóvá
válásától számított három éven belül nem történik meg."
Indokolás
A módosító javaslat a törvényjavaslat szövegét pontosítja. A 27. § (1)
bekezdésének korrekciója miatt itt kell egyértelmûen meghatározni az érintett
tulajdonosok érdekében történõ lejegyzés kártalanítás nélküli hányadát.
36.
A törvényjavaslat 29. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A helyi építési szabályzat a településkép javítása érdeké-ben az azt
rontó állapotú [épületek] építmények meghatározott idõn belüli helyrehozatali
kötelezettségét írhatja elõ. Az ön-kormányzat e kötelezettség teljesítéséhez
anyagi támogatást nyújthat."
Indokolás
A törvényjavaslat módosításának indoka az, hogy a fogalom-meghatározások
szerint az építmény a gyûjtõfogalom, nem pedig az épület.
37.
A törvényjavaslat 29. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilván-tartásba az (5)
bekezdés szerint elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni."
Indokolás
A módosító javaslat indoka, hogy a településrendezési kötelezettségek az
ingatlan értékét, forgalmát jelentõs mértékben befolyásolhatják.
38.
A törvényjavaslat 30. §-ának (3) bekezdése elmarad, a többi § jelölése
értelemszerûen változik:
"[(3) Ha az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezõje használati jo-gának
gyakorlása során, az érvényes építési szabályzat és sza-bályozási terv
elõírásaiban bízva, a használati lehetõségek megvalósítása érdekében
elõkészületeket tett és azok a ráfordí-tások az építési szabályzat, illetõleg
a szabályozási terv meg-változtatása következtében értéküket vesztik, részére
kártala-nítás jár.]"
Indoklás
Azesetleges károkozási eseteket a polgári jog szabályai rendezik.
39.
A törvényjavaslat 30. §-ának (9) bekezdése a következõképpen módosul:
"(9) [A korlátozási kártalanításról - a felek megállapodásának hiányában - a
bíróság dönt.] A korlátozási kártalanítási eljá-rást az ingatlan fekvése
szerint illetékes megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje folytatja le
a kisajátítási kár-talanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott
el-térésekkel."
Indoklás
A tilalommal terhelt ingatlanok tulajdonosai a közigazgatási eljárás keretében
várhatóan egyszerûbben és gyorsabban juthatnának az õket megilletõ
kártalanításhoz, s számukra a bírósági úton történõ jogorvoslat lehetõsége íly
módon is biztosított.
40.
A törvényjavaslat 31. § (1) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:/
"c) a [zöldfelület védelmét] a környezetvédelem és a termé-
szetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit,"
Indoklás
A szövegpontosítás az építményekkel szemben támasztott általános
követelményeket kiterjeszti.
41.
A törvényjavaslat 31. § (1) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:/
"d) a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlá-
tozott személyek részére is a biztonságos és akadálymen-
tes megközelíthetõséget,"
Indokolás
Az Európa Tanács 1996. júliusában új Direktívát fogadott el a Mozgássérültek
Világszövetségének elõterjesztésére, javaslatára. E Direktíva alapkoncepciója
az akadálymentes környezet kialakítása minden ember számára.
42.
A törvényjavaslat 31. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövege az alábbiak
szerint módosul:
"(2) Az építmény kialakítása, felújítása, átalakítása során ér-vényre kell
juttatni az országos építési szakmai követelménye-ket, különösen:"
Indokolás
A jogszabályhelyen megfogalmazott kötelezettség nemcsak új építmény építése,
kialakítása során, hanem felújítása, átalakítása során is fenn kell álljon.
43.
A törvényjavaslat 31. §-a (4) bekezdésének felvezetõ szövege az alábbiak
szerint módosul:
"(4) Az építmény kialakítása, felújítása, átalakítása során biztosítani kell:"
Indokolás
A jogszabályhelyen megfogalmazott kötelezettség nemcsak új építmény építése,
kialakítása során, hanem felújítása, átalakítása során is fenn kell álljon.
44.
A törvényjavaslat 31. §-a (4) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/Az építmény kialakítása során biztosítani kell:/
"c) a mozgásukban korlátozott személyek részére is a közhasz-
nálatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes
használhatóságot."
Indokolás
Az Európa Tanács 1996. júliusában új Direktívát fogadott el a Mozgássérültek
Világszövetségének elõterjesztésére, javaslatára. E Direktíva alapkoncepciója
az akadálymentes környezet kialakítása minden ember számára.
45.
A törvényjavaslat 35. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"(1) Az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megérkezése elõtt - a
beépítési, építészeti, mûemléki, régészeti, telepü-lésképi, természet - és
környezetvédelmi, valamint a mûszaki követelmények elõzetes tisztázása
céljából - elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését
kötelezõvé teheti."
Indokolás
Az ismert régészeti lelõhelyek száma több tízezer, a védettekké alig több mint
ötszáz. Az építési engedélyezési eljárásban a múzeumok a védett területek
vonatkozásában kötelezõ szakhatóságként mûködnek közre. A nem védett
területeket érintõ környezet átalakító, építõ tevékenység tervezésébe történõ
"beleszólásuk" csak esetleges, a hatóságokkal való kapcsolat függvénye. A
régészeti lelõhelyek védelmét és az ügyfelek érdekét is az szolgálná a
legjobban, ha az ügyfél az építési hatósági engedélyezés korai szakaszában -
még az építési engedély megkérése elõtt - tájékozódna az ingatlanán lévõ
esetleges régészeti lelõhelyrõl, és azokat figyelembe tudná venni már a
tervezésnél. Ezt a megelõzõ tájékozódést az elvi engedély biztosíthatja. Sok
késõbbi vita és költség takarítható meg így az ügyfelek és a múzeumok számára,
több régészeti lelõhely õrzõdhet meg.
46.
A törvényjavaslat 45. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Az építésügyi hatósági ellenõrzést végzõ az építési munka folytatását a
helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az
szabálytalanul, vagy pedig az állé-konyságot, az életet és egészséget, a köz
és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ módon történik. Ez idõ alatt az építésügyi
ható-ságnak döntenie kell az eljárás megszûntetésérõl vagy folyta-tásáról.
Döntés hiányában az építési munka tovább folytatható."
Indokolás
A bekezdés félreérthetõ. Az a megfogalmazás, hogy a hatóságnak csak egy
alkalommal van lehetõsége a munka folytatását megtiltani, indokolatlan
korlátozás és megakadályozza a hatóság intézkedési lehetõségeit ismételt
szabálytalan építkezés esetén.
47.
A törvényjavaslat 47. §-ának (1) bekezdése a következõ új a) ponttal egészül
ki, a többi pont jelölése értelemszerûen változik:
/Az építésügyi hatóság elrendelheti:/
"a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyek-
ben meghatározott rendeltetésétõl eltérõ használat meg-
szûntetését,
valamint szabálytalan építkezés esetében"
Indokolás
A törvényjavaslat szövegébõl kimaradt a rendeltetéstõl eltérõ használat
esetében a lehetséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele.
48.
A törvényjavaslat 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/Az építésügyi hatóságnak el kell rendelni:/
"a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítá-
sát, - amennyiben ez nem lehetséges - a lebontását vagy
újraépítését, ha a kivitelezés [szabálytalanul, illetõleg]
az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és va-
gyonbiztonságot veszélyeztetõ módon történik,"
Indokolás
A törvényjavaslat által megfogalmazott "szabálytalan" építkezés fogalma
gyûjtõfogalom (tv. 45. § (2) bek.), magában foglalja az építési engedély
nélkül, de szabályosan végzett építés esetét is, amikor nem lehet bontást,
átalakítást elrendelni, szabályos épületre ugyanis fennmaradási engedélyt kell
adni.
49.
A törvényjavaslat 47. §-ának (2) bekezdése a következõ új b) ponttal egészül
ki, a többi pont jelölése értelemszerûen változik:
/Az építésügyi hatóságnak el kell rendelni:/
"b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egész-
séget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ használat
megszûntetését,"
Indokolás
A törvényjavaslat szövegébõl kimaradt az építmény nem megfelelõ használatának
megszûntetését elrendelõ építésügyi hatósági intézkedések megtételének
lehetõsége.
50.
A törvényjavaslat 47. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötele-zettséget -
annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülõ
költségeket megelõlegezve - maga vé-gezteti el, a költségek erejéig, azok
megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az
ingatlan-nyílván-tartásba."
Indokolás
Ez anna k a garanciális lehetõségnek a biztosítása, hogy az önkormányzat által
megelõlegezett összeg az ingatlan mindenkori tulajdonosán behajtható legyen.
51.
A törvényjavaslat 50. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt el-érõ építési
beruházások esetében az építtetõnek az építmény ér-tékének egy ezrelékét az
építmény használatbavételéig a Közpon-ti Környezetvédelmi Alapba be kell
fizetnie."
Indokolás
Az építkezések során elõkerülõ régészeti, mûemlékvédelmi, kultúrális értékek
feltárását, bemutatását, az épített környezet védelmét szolgálják a KKA-ba
befolyó pénzösszegek.
52.
A törvényjavaslat 52. §-ának (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép, a további bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"[(1) Az építésügyi hatósági jogkört elsõ fokon - a (2) bekez-désben foglalt
kivétellel, továbbá ha törvény, vagy ennek fel-hatalmazása alapján
kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik - a települési (fõvárosi kerületi)
önkorményzat jegyzõje látja el.
(2) Az elvi építési, az építési, a használatbavételi és a fennmaradási
engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggõ el-lenõrzési és kötelezési
ügyekben elsõ fokon kormányrendeletben meghatározott települési (fõvárosi
kerületi) önkormányzat jegy-zõje jár el.]
(1) Az építésügyi hatósági jogkört elsõfokon a miniszter felü-gyelete alatt
álló - a Kormány által rendeletben meghatározott illetékességi területen a -
körzeti (fõvárosi kerületi) épí-tésügyi hivatal látja el."
Indokolás
Az építésügyi hatósági tevékenység nem egyéb, mint az épített környezet
alakítására és védelmére megállapított szakmai szabályok érvényesítése az
egyedi eljárásokban, függetlenül attól, hogy az ügyfél állami szerv,
önkormányzat, jogi vagy magánszemély. Az építésügyi hatóságoknak - függetlenül
jogi vagy intézményi beilleszkedésüktõl az államszervezeti struktúrába, csakis
a hatalmi szervek által hozott döntések (jogszabályok) alapján, a szakmai
érték és érdekviszonyok érvényesítésével, az egyedi hatósági ügyekben adható
hatáskör.
Az építésügyi hatóságok magasszintû szakmai felkészültségének és
befolyásmentes döntési pozicíójának biztosítása, ugyanakkor elsõrendû
közérdek.
Az építésügyi hatóságok jelenlegi rendszere - települési, önkormányzati
jegyzõhöz utalása - sem szakmai szempontból, sem kizárási
(összeférhetetlenségi) okból nem tartható. Ilyen számú építésügyi hatóságot
megfelelõ számú, felkészült szakemberekkel belátható idõn belül nem lehet
ellátni.
Rendkívüli jogbizonytalanságot és szakszerûtlenséget okoz az a mai
joggyakorlat is, amely a kizárási okok kiküszöbölésére, a település saját
tulajdonát, vagy érdekeltségét érintõ ügyeknek - közigazgatási hivatali
döntéssel - más települési önkormányzathoz történõ utalásáról intézkedik.
A helyi (I. fokú) építésügyi hatósági feladatokat állami státusú városi,
fõvárosi kerületi építésügyi hivatalok, a II. fokú jogkört a megyei (fõvárosi)
közigazgatási hivatalok látják el. A mintegy 60-70 I. fokú és 20 II. fokú
közigazgatási hivatal esetében biztosítható mint a megfelelõ képesítés, a
szakmai felkészültség, mint pedig a politikai változásoktól mentes
döntéshozatal. Ez esetben - ellentétben a törvényjavaslatban leírt megoldással
- az önkormányzati tulajdonlásból kialakult kizárási (összeférhetetlenségi)
probléma fel sem merülhet, ugyanakkor a települések önkormányzatai -
érdekeltségük törvényi kinyílvánítása folytán - érvényt tudnak szerezni a
településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban rögzített
érdekeiknek. További jogbiztonságot teremtene az állampolgároknak a független
állami hivatalok "állandósága", az, hogy az építési igazgatás egy állandó
helyen mûködne s nem kellene a változó önkormányzati társulásokkal számolni.
Az épített környezet - alkotmányos védelem alatt - nem lehet politikai alku
tárgya, vagy áldozata.
53.
A törvényjavaslat 53. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) Az elvi építési, építési, bontási, használatbavételi és fennmaradási
engedélyezéssel kapcsolatos hatósági, továbbá az építésügyi hatósági
ellenõrzési és kötelezési ügyek döntésre való szakmai elõkészítését és
végrehajtását, továbbá az építés-felügyeleti tevékenységet csak jogszabályban
meghatározott szakirányú egyetemi vagy fõiskolai, más építésügyi hatósági
ügyek esetében pedig legalább szakirányú középfokú képesítés-sel, továbbá
jogszabályban meghatározott más szakmai feltéte-lekkel rendelkezõ személy
végezheti."
Indoklás
Az egyes építésügyi engedélyezési eljárások között ma már az építmények
bontási engedélyének megkérése sok esetben önálló eljárás keretében, az
építési engedélyezési eljárást is megelõzve, attól idõben és eljárásilag is
különválva jelenik meg. Tekintettel arra, hogy az ilyen kérelmek elbírálása
sokszor a felmerülõ szerkezeti, statikai problémák miatt még több szakértelmet
igényelnek, mint egy egyszerûbb építmény engedélyezése, ezért feltétlenül
indokolt a bontás engedélyezésére irányuló építésügyi hatósági eljárást is a
külön kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzõkhöz telepíteni.
Fentiekbõl követke-zõen az ilyen ügyek intézésének szakmagyakorlási
feltételeit célszerû a többi "kiemelt" építésügyi igazgatási üggyel azonosan
megállapítani.
54.
A törvényjavaslat 58. §-ának (2) bekezdése a következõ új b) ponttal egészül
ki, a többi pont jelölése értelemszerûen változik:
/Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minõ-sül:/
"b) a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek
nyilvántartása,"
Indokolás
A javasolt nyilvántartások is tartalmaznak az építésügyi hatósági
tevékenységhez feltétlen szükséges adatokat.
55.
A törvényjavaslat V. fejezete a következõ új címmel és 59. §-sal egészül ki,
egyidejûleg a többi § jelölése értelemszerûen változik:
"Az ügyész szerepe az építésügyi eljárásokban
59. §
(1) A közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az építésügyi
hatóság másodfokú határozatát a felek számára nyitva álló keresetindítási
határidõn belül az ügyész is megtámadhatja keresettel.
(2) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rávonatkozó
jogszabályok alapján közremûködik az építésügyi ha-tóságok eljárásai és
döntései törvényességének biztosításában."
Indoklás
Az ügyészség alkotmányos feladatai közé tartozik, hogy közremûködjék a
törvényesség megtartásában. Törvényben biztosított jogosítványaival elõsegíti
az építésügyi hatósági tevékenységben a jogszabályok érvényesülését.
Perindítási jogosultságával is közremûködhet a közérdekben okozott sérelem
megszûntetése érdekében, így eljárást kezdeményezhet az ügyfél számára
kedvezõ, de jogellenes hatósági döntések ellen is. Az épített környezet
alakításának, védelmének társadalmi fontossága indokolja az ügyészség külsõ
ellenõrzõ szerepét az építésügyi eljárásokban.
56a.
A törvényjavaslat 59. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege az alábbiak
szerint módosul:
"(1) [Ez a]E törvény [a kihírdetését követõ 180. napon lép hatályba,] - a (2)
bekezdés kivételével - 1998. január 1-én lép hatályba, egyidejûleg"
56b.
A törvényjavaslat 59. §-a a következõ új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a
többi bekezdés jelölése értelemszerûen változik:
"(2) A törvénynek a településtervezési, az építészeti - mûszaki tervezési, a
mûszaki szakértõi, valamint az építési mûszaki el-lenõri jogosultsággal,
továbbá a településrendezési és építé-szeti tervpályázatokkal kapcsolatos
elõírásai 1997. július 1-én lépnek hatályba, egyidejûleg
a) az építésügyrõl szóló 1964. évi III. törvény 41.,
42., 43. és 45. §-a, valamint
b) az építésügyrõl szóló 1964. évi III. törvény végre-
hajtására kiadott többször módosított 30/1964. (XII.
2.) Korm. rendelet 23. §-a
hatályukat vesztik.
(3) A törvény (2) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyide-jûleg a tervezõ
és szakértõ mérnökök, valamint építészek szak-mai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 3. §-a, 11. §-a és az 52. §-a a következõk szerint módosul,
illetõleg kiegé-szül:
"3. §
(1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki,
illteve építészeti tevékenység jogszerûségének bizto-sítása és szakmai
színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeledatokat látja el:"
"h) dönt a környezetvédelmi szakértõi névjegyzékbe való fel-
vételrõl és vezeti azt."
"11. §"
"(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevé-kenység
jogszerûségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az
alábbi közfeladatokat látják el:"
"b) országos összesítésben vezetik a Tervezõi, illetve Szakér-tõi, továbbá a
Mûszaki Ellenõri és a Környezetvédelmi szakértõi Névjegyzéket és biztosítják
[annak] azok nyilvánosságát."
"52. §
(1) Az engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött önálló mér-nöki és
építészeti tervezõi és szakértõi tevékenységre az e törvény hatálybalépését
megelõzõen kiadott engedélyek:
a) amennyiben a kamarai tagságra e törvény szerint jogo-
sult, tervezõi vagy szakértõi engedéllyel rendelkezõ
személy a kamarai tagfelvételét nem kéri, az 53. §
(1) bekezdés szerinti hatálybalépést követõ 180 napig
érvényesek,
b) amennyiben az engedéllyel rendelkezõ személy a kama-
rai tagságra e törvény szerint nem jogosult, de a
Tervezõi vagy Szakértõi Névjegyzékbe történõ bejegy-
zését - díj ellenében - az a) bekezdés szerinti ha-
táridõn belül kéri a szakterületileg illetékes kama-
rától, az 53. § (1) bekezdés szerinti hatálybalépést
követõ legalább 3 évig, de határozott idõhöz kötött
engedélyek esetében annak határidejéig érvényesek.
Ezen idõpontot követõen csak a külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint folytatható tervezõi
és szakértõi tevékenység.
(2) A törvény 11. § (2) bekezdés b) pontjában szereplõ Mûszaki Ellenõri
Névjegyzékbe, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett Tervezõi és
Szakértõi Névjegyzékbe bejegyzett - kama-rai tagsággal nem rendelkezõ -
személyek felett a szakterületi-leg illetékes kamara szakmai felügyeleti
jogkört gyakorol.""
Indokolás
A tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
törvényben elõírtak, illetve azok végrehajthatósága miatt az itt felsorolt
témák szabályozásához szükséges rendeleteknek legkésõbb 1997. július 1-én
hatályba kell lépniük, mert a törvényjavaslat egyéb vonatkozásában (a pénzügyi
eszközök biztosíthatósága miatt) a hatályba lépés csak 1998. január 1-tõl
várható. Továbbá a kamarákról szóló fent idézett törvénynek a középfokú
szakirányú végzettséggel vagy tervezési jogosultsággal már rendelkezõ
személyek tevékenységére vonatkozó hosszabb idõre szóló átmeneti
szabályozásáról is rendelkezni szükséges.
A környezetvédelem területén a hatályos jogszabályok alapján szerezhetõ
szakértõi jogosultságok jelenleg nem köthetõk kötelezõ mérnök kamarai
tagsághoz (pl. biológus, orvos esetei). Indokolt azonban a névjegyzékbe való
felvétel és azok vezetésének kamarai feladatként történõ meghatározása, és a
hatáskör átadása. Különös tekintettel a kötelezõen létrehozandó
környezetvédelmi szakmai tagozatra, illetõleg a szakmai tagozatok meghatározó
szerepére.
57.
A törvényjavaslat 59. §-ának (1) bekezdése a következõ új (g) és (h) pontokkal
egészül ki:
/A törvény a kihírdetését követõ 180. napon lép hatályba, egyi-dejûleg/
"g) a földrõl szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról ren-
delkezõ 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet módosítása tárgyá-
ban kiadott 73/1989. (VII.7.) MT rendelet 16. §-a (3) be-
kezdésének hatodik fordulata,
h) az egységes hírközlési hatósági szerv létesítésérõl, vala-
mint egyes hírközlést érintõ jogszabályok módosításáról
szóló 142/1993. (X. 13.) Korm. rendelet 6. §-a (2) bekez-
désének j) pontja"
/hatályukat vesztik./
Indokolás
A módosítás a törvényjavaslat hatálybalépésének pontosítását szolgálja.
58.
A törvényjavaslat 59. §-a (2) bekezdésének d) pontja elmarad:
/A törvény hatálybalépésekor:/
"[d) még fennálló építési tilalmakra és a velük kapcsolatos korlátozási
kártalanításra továbbra is az 1994. évi III. tör-vény 13. §-ának (2) - (6)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.]"
Indokolás
A törvényjavaslat 30. §-a szerinti kártalanítási szabályok hatályba
léptetésének elõbbre hozatalát indokolja a társadalmi igazságosság érvényre
juttatása, mivel korábban e kérdés szabályozása nem volt teljeskörû. Azon
esetekben, amikor a közösség érdekében az ingatlan korábbi rendeltetése,
használati módja megváltoztatásra került, nem volt biztosított a tulajdonos
számára az Alkotmányban rögzített tulajdonjog védelméhez fûzõdõ alkotmányos
jog.
59.
A törvényjavaslat 59. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, a többi
bekezdés jelölése értelemszerûen változik:
"(4) Az építésfelügyeleti, valamint a kiemelt elsõ fokú építés-ügyi hatóságok
felállítását és a feladatok ellátását biztosító költségvetési eszközökrõl az
Országgyûlés elsõ ízben az 1998. évre szóló költségvetésben köteles
gondoskodni."
Indokolás
Az új feladatok ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek
biztosítása jelentõs többletköltséggel jár, amelyet az Országgyûlésnek a
központi költségvetésbe be kell építenie.
60.
A törvényjavaslat 61. §-a (1) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint
módosul, valamint a § új e) és f) pontokkal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy:/
"d) [a] az épített környezet alakításával és védelmével kap-
csolatos mûszaki szakértõi tevékenység gyakorlásának álta-
lános szabályait,
e) az építészeti - mûszaki tervezési jogosultság általános
szabályait,
f) a felvonók és a mozgólépcsõk építésügyi hatósági engedé-
lyezésének, üzemeltetésének és ellenõrzésének szabályait"
/rendelettel állapítsa meg./
Indokolás
A kiegészítésben említett témák több tárca szabályozási körét is érintik,
ezért e témák kormányrendeleti szintû szabályozása feltétlenül szükséges.
61.
A törvényjavaslat 61. §-a (2) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:/
"a) a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom el-
rendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai sza-
bályait,"
/rendelettel állapítsa meg./
Indokolás
A módosítást indokolja, hogy a törvényjavaslat a telekalakítás részletes
szakmai szabályainak miniszteri rendelettel történõ megállapítására ad
felhatalmazást. A telekalakítási és építési tilalom elrendelésérõl, valamint a
cseretelekadásról szóló miniszteri rendelet megalkotására vonatkozóan azonban
a felhatalmazást nevesítetten nem tartalmazza. E kérdések szabályozására
miniszteri rendeleti szinten viszont azért van szükség, mert a törvényjavaslat
ezen hatósági intézkedésekre vonatkozó részletes eljárási rendet nem állapít
meg.
62.
A törvényjavaslat 61. §-ának (2) bekezdése a következõ új p) ponttal egészül
ki:
/Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy/
"p) az önkormányzati (megyei, illetve települési) fõépítészi
tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait és
feltételeit"
/rendelettel állapítsa meg./
Indokolás
A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló, illetve e
törvényjavaslatból eredõ fõépítészi feladatok magas színvonalú ellátásához
szükséges szakmai szabályokat rendeletben szükséges meghatározni.
63.
A törvényjavaslat 61. §-ának (2) bekezdése az alábbi új p) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:/
"p) az 53. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai feltétele-
ket és - a köztisztviselõk képesítési elõírásairól szóló
kormányrendelet elõírásain túlmenõen - a képzés módját
/rendelettel állapítsa meg./
Indoklás
A köztisztviselõk képesítési elõírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm.
rendelet szûkszavú általános megállapításain túlmenõen szükség van az un.
"kiemelt" építésügyi igazgatási ügyek: elvi építési, építési,
használatbavételi és fennmaradási engedélyezéssel kapcsolatos hatósági,
továbbá az építésügyi hatósági ellenõrzési és kötelezési ügyek döntésre való
elõkészítésében résztvevõ köztisztviselõk olyan építésügyi szakmai és
igazgatási továbbképzésérõl gondoskodni - és ezáltal szakmai, gyakorlatuk
minél magasabb szintû elsajátítását támogatni - amelyre vonatkozóan más képzés
nem nyújt megfelelõ szakmai ismereteket és ezáltal az a mindennapi munkájuk
speciális feladatainak ellátását segíti elõ.
Budapest, 1997. február 18.
dr. Baráth Etele Tamássy István
MSZP SZDSZ