H/2643/20. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a Párizsi Békeszerzõdés 27. Cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos
feladatokról szóló
országgyûlési határozati javaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
Ellenjegyezte:
Kovács László
külügyminiszter
Budapest, 1996. október
Az Országgyûlés
...../1996. (...........) OGY
határozata
A Párizsi Békeszerzõdés 27. Cikke 2. pontjának
végrehajtásával kapcsolatos feladatokról
Az Alkotmánybíróság 16/1993. (III. 12.) AB határozatában megállapított azon
alkotmányellenes helyzet megszûntetése érdekében, amely abból keletkezett,
hogy Magyarország nem tett eleget az 1947. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett
Párizsi Békeszerzõdés 27. Cikke 2. pontjában foglaltaknak, az Országgyûlés a
következõ határozatot hozza:
Az Országgyûlés
1. Egyetért a Kormány azon szándékával, hogy a rendezés érdekében
közalapítványt hozzon létre;
2. Felhatalmazza a Kormányt, hogy a közalapítványnak juttatandó vagyoni körrõl
(ingatlan, muzeális értéktárgy, életjáradékra váltható kárpótlási jegy,
készpénz) és annak mértékérõl tárgyalásokat folytasson a magyarországi
zsidóságot képviselõ szervezetek képviselõivel;
3. Felhívja a Kormányt, hogy a rendezés érdekében szükséges
törvényjavaslatokat 1996. november 30-ig terjessze az Országgyûlés elé.
1
I N D O K O L Á S
1. Az Alkotmánybíróság 16/1993. (III. 12.) AB határozatában (a továbbiakban AB
határozat) megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet állott elõ az által,
hogy Magyarország nem tett eleget az 1947. évi XVIII. törvénnyel kihírdetett
Párizsi Békeszerzõdés 27. Cikke 2 pontjában foglaltaknak.
A 27. Cikk 2. pontja értelmében a "magyar kormány mindazoknak a személyeknek,
szervezeteknek, vagy közösségeknek Magyarországon lévõ összes javait, jogait
és érdekeit, akik, illetõleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai
faji, vallási vagy más fasiszta szellemû zaklató rendszabály tárgyai voltak,
amennyiben azokra nézve a jelen szerzõdés életbe lépésétõl számított hat hónap
alatt örökös nem jelentkezett vagy igénybejelentés nem érkezett, át fogja
ruházni az ilyen személyeket, szervezeteket vagy közösségeket Magyarországon
képviselõ szervezetekre. Az átruházott javakat ezek a szervezetek és
közösségek életben maradt tagjainak támogatására és helyreállítására fogják
fordítani".
Ezeket az átruházásokat a szerzõdés életbe lépése után 12 hónapon belül
kellett volna foganatosítani, s ezek magukba foglalták volna - a szerzõdés
szerint - a 27. Cikk 1. pontja értelmében visszaállítandó javakat, jogokat és
érdekeket is. (Az 1. pont tartalmazza Magyarország azon kötelezettségét, hogy
minden olyan
2
esetben, amikor magyar fennhatóság alá tartozó személyeknek Magyarországon
lévõ javaira, törvényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji származása
vagy vallása miatt 1939. évi szeptember hó 1. napja óta zár alá vételt
elkobzást vagy kényszerkezelést rendeltek el, az említett javakat, törvényes
jogokat és érdekeket tartozékaikkal együtt visszaállítja, vagy ha a
visszaállítás lehetetlen, e tekintetben megfelelõ kártalanítást ad.)
Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyûlést 1993. december 31. napjáig
tegye meg a szükséges intézkedést a Békeszerzõdés hivatkozott rendelkezésének
végrehajtására.
2. Az AB határozatra tekintettel a Kormány 1993-ban bizottságot hozott létre
abból a célból, hogy kezdeményezzen egyeztetõ tárgyalásokat a zsidó
érdekképviseleti szervezetekkel az Országos Zsidó Helyreállítási Alap
mûködtetésérõl, a kárpótlás módjáról és mértékérõl. E tárgyalások nem vezettek
eredményre. A Kormány 1994 októberében új bizottságot állított fel.
A bizottság a megalakulása óta folyamatosan tárgyalt az érintett zsidó
szervezetek képviselõivel, munkájáról, a tárgyalások állásáról 1995 májusában
jelentést tett a Kormánynak.
A egyeztetéseken a két legnagyobb zsidó szervezet képviselõi Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), Munkaszolgálatosok Országos
Egyesülete (MUSZOE) részt vettek, illetve más érintett szervezetek is
széleskörûen képviseltették magukat.
3
Az egyeztetés eredményeként konszenzus alakult ki abban, hogy a rendezés
érdekében közalapítványt indokolt létrehozni, s az alapítvány kuratóriuma
legyen a vagyon kezelõje.
E konszenzusra alapítva a Kormány 2079/1996. (III. 29.) korm. határozatának 2.
pontjában úgy döntött, hogy a Párizsi Békeszerzõdés 27. Cikke 2. pontjában
elõírt kötelezettség teljesítésére közalapítványt kíván létrehozni úgy, hogy
a létrehozásra irányuló tárgyalásokra felhatalmazást kér az Országgyûléstõl
azzal, hogy a közalapítvány alapítói vagyona juttatásához szükséges
törvénymódosításokat a parlament elé terjeszthesse.
Tekintettel arra, hogy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzõdés
végrehajtásáról, valamint jelentõs vagyonról van szó, és fontos a kérdés
rendezésében a társadalmi-politikai konszenzus érvényre juttatása is, így az
Országgyûlésnek e kérdésben az ügy fontosságát hangsúlyozó és a megoldás
szükségességét kiemelõ határozata szükséges, melynek kül- és belpolitikai
szempontból is nagy jelentõsége lehet.
Szükséges az Országgyûlés - határozati formában való - döntése azért is, mivel
a vagyonátadás egy részéhez attól függõen, hogy a közalapítvány részére
milyen típusú, milyen tulajdoni helyzetû vagyonelemek átadásáról lesz szó, és
a vagyon felhasználásának egyes kérdéseihez egyébként is törvényhozásra van
szükség, továbbá az Országgyûlésnek a magyar zsidóságot ért üldözés
megbélyegzésérõl és következményeinek enyhítésérõl szóló 1946. évi XXV.
törvény vagyoni
4
kérdésekre vonatkozó - az új közalapítványi formában rendezésre kerülõ -
szabályait hatályon kívül kell helyeznie.
3. A kormány 2079/1996. (III. 29.) korm. határozatának 4. pontja szól a
közalapítványnak átadandó vagyon körérõl és a vagyon mértéke meghatározásának
elveirõl utalva az AB határozatban foglaltakra. Az AB határozat ugyanis
rámutat arra, hogy a Békeszerzõdés végrehajtására irányuló intézkedésnek
összhangban kell állnia az eddig megalkotott kárpótlási törvények elvi
alapjaival. Az Alkotmánybíróságnak a kárpótlási törvényekkel kapcsolatos
korábbi határozatai szerint ez annyit jelent, hogy a kárpótlás a
nemzetgazdaság teherbíró-képességét figyelembe véve a teljes vagyon kárhoz
képest részlegesen és végrehajtását tekintve szakaszosan történhet, módját és
mértékét illetõen nem lehet más kárpótláshoz képest diszkriminatív.
Ezen túlmenõen a közalapítvány alapító okiratában szükséges annak kikötése,
hogy a közalapítvány vagyona és annak hozadéka kizárólag Magyarországon élõ és
mûködõ személyek és szervezetek javára használható.
Az Országgyûlés döntését követõen a kapott felhatalmazás birtokában tudja a
kormány folytatni a közalapítvány létrehozására irányuló tárgyalásokat a zsidó
érdekképviseleti szervezetekkel a rendezés jogi és vagyoni részletkérdéseirõl.
Ezt követõen jöhet létre a közalapítvány és teljesíthetõ a magyar államnak a
Párizsi Békeszerzõdés 27. Cikke 2 pontjában vállalt kötelezettsége.