ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Gál Zoltán Úr,
az Országgyûlés elnöke részére
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 94.
(19. bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján,
A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló T/2666.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
módositó javaslatot
terjesztem elõ:
1. § A törvényjavaslat 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A munkaügyi ellenõrzés - (2) bekezdésben, valamint az 1. § (5) bekezdésében
foglalt kivétellel - a foglalkoztatás elõsegitésérõl és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott,
országosan kiépitett munkaerõpiaci szolgáltatást nyujtó állami szervezet
(Országos Munkaügyi Központ) feladata."
2. § (1) Az 1. § (4) bekezdésben, a 4. (1) bekezdésben, a 6. § (1) és (2)
bekezdéseiben, valamint a 7. § (1), (2), (6) és (7) bekezdéseiben szereplõ
"felügyelõ" szó helyébe a "munkaügyi ellenõr" kifejezés lép.
(2) A 7. § (7) bekezdésben és a 8. §-ban szereplõ "felügyelõség" szó helyébe a
"munkaügyi központ" kifejezés lép.
3. § (1) A 9. § (4) bekezdés a.) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"az Flt. 51. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyben az
a.) pont jelölése b.)-re, a b.) c.)-re stb. változik:
a.) ellátja a munkaügyi ellenõrzés - 1996. évi .... törvényben
meghatározott - feladatát".
(2) A 9. § (4) bekezdés b.) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésének b.)
pontjának második fordulata hatályát veszti."
Indoklás
A munkáltatók egy része szerint a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló
törvényjavaslat egy ama látszatintézkedések sorában, melyek a a bizonytalan
viszonyokkal visszaélõk elleni küzdelmet ügyesen szimulálják.
Azért ilyen lesújtó a véleményünk, mivel a javaslat tulajdonképpen nem tesz
mást, minthogy egy új különadó jellegû bírságfajtát vezet be. Csakhogy ez a
hárommilliós munkaügyi bírság elnevezésû szankció, az eddigi munkavédelmi
bírság egyszerû mutánsa.
Jelen viszonyainkkal visszaélõk nyilvánvalóan a munkavédelmi bírság eszközével
is kiszoríthatta volna egy ütõképes apparátus, hasonlóan az ún. foglalkozás-
egészségügyi rendszerhez, mely a mulasztókat munkavédelmi bírsággal fenyegeti.
Attól tartunk, hogy újfent csak a kéznél lévõ, alapvetõen a legalitás talaján
álló piaci szereplõket fogják vegzálni a munkaügyi ellenõrzés ürügyén. Az
iratkarbantartás öncélú követelményrendszerét, a nyilvántartási és
adatszolgáltatási nüanszokat elvétõ cégek tömeges tönkretétele lesz a törvény
hatásiránya. Sajnos a javaslathoz csatolt, ún. költség-haszon számítási
tájékoztató is ilyen asszociációkat kelthet.
Mindenesetre innentõl kezdve nem sok jövõje van annak a vállalkozásnak mely
nem képes egy profi munkaügyest alkalmazni!
*
A törvényjavaslat szerintünk helytelenül az OMMF-t jelöli meg általános
hatáskörû munkabiztonsági és egyben munkaügyi hatóságként.
Úgy látjuk hogy ez több szempontból is hibás döntés:
ad 1. Az OMMF történetileg egy évtizede a SZOT-ból vált ki. Tehát az
apparátusa óhatatlanul kötõdik a munka világának egyik pólusához, ami eleve
aggályokat kelt az elfogulatlanság kérdésében.
ad 2. A köztisztviselõk képesítési elõírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm.
rendelet 2. § (3) bekezdésének eddig követett gyakorlata értelmében amennyiben
egy ügyintézõ többirányú feladatokat ellátó hatóságnál csupán az egyik
feladatkör tekintetében rendelkezik megfelelõ képesítéssel, úgy autómatikusan
felhatalmazást nyer a másik feladatkörben való joghatályos eljárás
lefolytatására is. Mindebbõl pedig - okszerûen következik, hogy jólképzett
munkavédelmis szakemberek fognak kiróni többmilliós munkaügyi szankciókat.
ad. 3. A munkanélküliség kezelésére profilírozott munkaerõpiaci szervezet
ellenõrzési egysége eddig is elsõdlegesen az aktív gazdasági tevékenység
területén ténykedett, s óhatatlanul jelentõsebb tapasztalatokat halmoztak fel
a fekete munka tettenérhetõsége tárgykörében, mint bármely más, a
problémakörtõl hatásköri megkötöttsége folytán elszigetelt hatóságok.
Tehát szerintünk feltétlen tisztább helyzetet szülne, ha a munkavédelmi,
illetõleg a munkaügyi hatásköröket a törvényhozás elválasztaná egymástól.
Végül a módosítási javaslatom utolsó szakaszának megvilágításaképpen
aláhúznám, hogy nem tartom az államapparátus feladatának, hogy a feketemunka
ilyen mérvû elszaporodásának idõszakában az ellenõrök azokra a legálisan
foglalkoztató munkáltatókat vegzálják - akár csak rendbírság erejéig is - akik
csupán az engedéllyel rendelkezõ külföldi munkavállalójuk foglalkozatásának
befejezésének bejelentésével esnek késedelembe.
Budapest, 1996. szeptember 9.
dr. Sümeghy Csaba
FIDESZ