1
Dr. Gyuricza Béla (FIDESZ-MPP)
országgyûlési képviselõ úr
K/2689.sz. kérdésére adandó írásbeli válasz
Dr. Gyuricza Béla úr
országgyûlési képviselõ
Budapest
Tisztelt Gyuricza úr!
A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és
létszámáról szóló 88/1995. (VII.6.) OGY határozat egyes pontjai
megvalósításának tárgyában feltett kérdéseire az alábbiakról tájékoztatom.
Az 1997.évi védelmi költségvetés elõkészítése, részleteinek kidolgozása
szükségszerûen az éves központi költségvetés munkálatai keretében, annak
törvényben rögzített rendje szerint folyik. A Kormány ez év június 20-ai és
26-iki ülésén tárgyalta a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének
összeállításának alapjául szolgáló irányelveket. A költségvetés készítésének e
fázisában még csupán a nemzetgazdaság mûködésének peremfeltételei; a
gazdaságpolitika, az államháztartás mozgástere; a makrogazdasági mutatók
körvonalazhatók, s az államháztartásban érvényesülõ alapvetõ tendenciák,
strukturális jellemzõk határozhatók meg. Természetes, hogy e munkaszakaszban
nem rögzíthetõk, késõbbi egyeztetési folyamatban résztvevõk számára a javaslat
önmagában bármilyen fontos részelemei. A Kormány e dokumentum alapján
munkadöntéseket hoz, megalapozza az ún. költségvetési tervezési körirat
kidolgozását és a Parlament számára készülõ jelentést. Ez utóbbit Képviselõ Úr
a napokban megismerheti, míg a tárcáknál megkezdõdik a részletes javaslat
kimunkálása.
Szükségszerû, hogy - amint az a tömegkommunikációban már többször is
elhangzott, s Végh Ferenc altábornagy úr, a Magyar Honvédség vezérkari fõnöke
utalt rá - a hadsereg átalakításának összhangban kell lennie a költségvetés
teherbíróképességével, s folytatni kell a NATO-hoz csatlakozás feltételeinek
megteremtését.
Az elõbbi szempont az 1997. évre a költségvetési szervek számára a megelõzõ
esztendõkhöz képest szigorúbb követelményeket jelent. A Honvédelmi
Minisztérium keretszámainak kialakításakor is szûkítõ peremfeltételekben kell
gondolkodnunk, s nem tervezünk többletforrást olyan programokra, amelyek révén
ez a terület relatíve kedvezõ helyzetbe kerülne.
Amit pedig Képviselõ úr külön is kérdez, nevezetesen: a honvédség
költségvetésén belül a fejlesztés-fenntartás - OGY határozatban elõírt -
arányának biztosíthatósága, egyértelmûen függ nemcsak a védelmi költségvetés
jövõ évi mozgástérétõl, hanem a haderõátalakítás ütemétõl, a belsõ
megtakarítások mértékétõl. A már említett költségvetési körirat fogja
tartalmazni azokat a fõbb paramétereket, amelyek a részletekre is kiterjedõ
tárgyalások alapjául szolgálhatnak. A fõ keretszámokon belüli - így a
fejlesztés-fenntartási - arányok kialakítása - a peremfeltételek, belsõ
determinációk, intézkedési lehetõségek ismeretében - elsõdlegesen Keleti
miniszter úr feladata, majd a Kormány tehet javaslatot az Országgyûlésnek
ezen elõirányzatok elfogadására. E szerint tehát a végsõ szót Ön és
képviselõ-társai mondják majd ki e kérdésben, bizonyára ugyanúgy valamennyi
körülmény mérlegelésével.
A kérdés második fele a haditechnikai fejlesztési programok "program-
költségvetési" rendszerû megtervezésére irányul. Noha e téma is miniszter-
kollégám hatásköre,nyugodt szívvel mondhatom, hogy ennek megvalósítása már
megkezdõdött, s az elsõ program megvalósítása már folyik. Kétségtelen, hogy a
program-költségvetési rendszer teljes körû alkalmazása még formálódik, azonban
annak elsõ elemeit alkalmazta az elõterjesztõ tárca a haderõ-átalakítás
számítási háttéranyagában, illetõleg az egyes - szinte fegyvernemi -
fejlesztési programok döntés elõkészítése során. E megoldás elsõ jegyeivel
találkozhattak a képviselõ hölgyek és urak, amikor a légtérvédelem két
országgyûlési határozatának anyagait vitatták és fogadták el.
A program-költségvetés a megvalósítani tervezett program szinte valamennyi -
s nemcsak pénzügyi - momentumát felöleli a megvalósítás teljes idõszakára
kiterjedõen. Bemutatja a létesítési (egyszeri, és valamennyi eszközre
vonatkozó), majd a fenntartási igényeket (létszám, egyéb fenntartás,
mûködtetés). Az elõterjesztés elõkészítésekor nem volt mellõzhetõ ugyanakkor
az új fejlesztés következtében "kiváltásra " kerülõ technika, illetve
feladatellátás megszûnésének költség-felmérése sem. Ugyanezen megoldást
kívánjuk alkalmazni a haditechnika-fejlesztés egyéb elemeinél (de az
államháztartás egyéb részeinek tervezésekor) is a jövõben.
Képviselõ úr másik kérdése arra irányul, milyen nagyságrendû összeggel
tervezem a határozat 1998-ra meghatározott céljainak teljesítését.
A központi költségvetési szervek mûködtetési kötelezettségei
finanszírozásának, általában az állami feladatok felvállalásának mértékét, így
finanszírozását is középtávra meghatározza a Kormány gazdasági stratégiája.
Az elõterjesztés elkészült, az anyag megtárgyalására és elfogadására még nem
került sor. A Kormány középtávú gazdaságpolitikai stratégiájának célja és
feladata nem az egyes ágazatokra fordítható keretszámok rögzítése, hanem a
gazdaság mozgásterének feltérképezése, a lehetséges elmozdulási irányok és
mértékek meghatározása, a cselekvési programok kidolgozása. Ugyanakkor erre is
támaszkodva mód lesz késõbb közelítõbb kitekintésre, hiszen az 1997 évi
költségvetés kialakításakor - terveink szerint - alkalmazni kívánjuk az
ún. gördülõ tervezés rendszerét. Ennek elsõ elemeként egy vagy kétéves távú
determinációk bemutatására gondolunk. Természetesen sem teljes
részletezettséget, sem törvényerõre emelést nem jelenthet a tervezési
metodika. Arra azonban vélhetõen alkalmas lesz, hogy Önök bizonyos
tájékoztatást kapjanak a következõ évek költségvetésének körvonalaiból. Ha
ennél többet nem is, de azt ígérhetem, hogy az 1998. évi költségvetési
irányelvek, s majd a részletes költségvetés kialakításakor a lehetõ
legsokoldalúbban mérlegelem a honvédelem átalakításának soron következõ
lépéséhez szükséges források elõteremtésének lehetõségeit és módjait
Kérem, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni.
Budapest, 1996. június " ".
Tisztelettel:
Dr. Medgyessy Péter