ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
Az atomenergiáról szóló, T/2691.. számon benyújtott törvényjavaslathoz
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztünk elõ.
1.
A törvényjavaslat preambulumának harmadik bekezdése a következõképpen egészül
ki:
/Az Országgyûlés/
"annak érdekében, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne
legyen nagyobb mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott, tudományosan
megalapozott koc-kázata, és a biztonsági követelmények betartását megfelelõ
hazai szabályozás biztosítsa;"
/a következõ törvényt alkotja:/
Indokolás
A kockázatviselés az atomenergia alkalmazása esetében nem alapulhat kizárólag
a mindennapok tapasztalatán, nem lehet csak érzelmi alapú, hanem a tudomány
meg-állapításaira is támaszkodnia kell.
2a.
A törvényjavaslat preambulumának negyedik bekezdése a következõképpen módosul:
/Az Országgyûlés/
"a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás ká-ros hatásai elleni
védelmérõl, valamint az atomenergia al-kalmazásának szabályozásáról, az
[ezzel] ezekkel összefüg-gõ engedélyezési eljárásról, e téren a hatóságok és
az atomenergiát alkalmazók alapvetõ feladatairól, kötelezett-ségérõl
a következõ törvényt alkotja:"
2b.
A törvényjavaslat 1. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A törvény hatálya az ionizáló sugárzást kibocsátó anyagok kezelésére,
valamint az atomenergia alkalmazására, [az azzal] az ezekkel kapcsolatos
jogosultságokra és köte-lezettségekre, az emberek, valamint az élõ és
élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetû ionizáló sugárzás
káros hatásai elleni védelmére terjed ki."
Indokolás
A módosítások az ionizáló sugárzás és a radioaktív anyag energetikai célú
felhasználás között különbség jobb megjelenítését szolgálják.
3.
A törvényjavaslat 2. §-a következõ új a) ponttal egészül ki, a további pontok
jelölése értelemszerûen változik:
/E törvény alkalmazásában/
"a) atomenergia: az atommag átalakulásakor felszabaduló energia;"
Indokolás
A törvényjavaslat nem határozza meg a törvény alapvetõ tárgyát, így annak
annak jogi értelmezése bizonytalan. A természettudomány sokrétû
meghatározásának jogi kezelése viták forrásává válhat, miközben a
törvényjavaslat több más természettu-dományos és technikai fogalom jogi
meghatározását megadja.
4a.
A törvényjavaslat 2. §-ának aa) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
/atomenergia alkalmazása/
"aa) a radioaktív anyaggal, illetõleg nukleáris anyaggal kapcsolatos
tevékenység, így különösen a fejlesztésük, elõállításuk, termelésük,
átalakításuk, megszerzésük, for-galmazásuk, tárolásuk, felhasználásuk,
szállításuk;"
4b.
A törvényjavaslat 2. §-ának ab) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
/atomenergia alkalmazása/
"ab) az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást
szolgáló létesítményekkel, berendezé-sekkel, készülékkel összefüggõ
tevékenység, így különösen tervezésük, létesítésük, elõállításuk,
megszerzésük, üzem-behelyezésük, átalakításuk, javításuk, fejlesztésük, üze-
meltetésük, leszerelésük, megszüntetésük;"
Indokolás
Az atomenergia használata szempontjából fontos, konkrét tevékenységek - az
1980. évi I. tv-hez hasonló - felsorolásának elmaradása az értelmezésnek
elfogadhatatlanul tág teret hagy. Nem elegendõ a 68. § (2) bek. k) és l)
pontjában a népjóléti miniszter felhatalmazása.
5a.
A törvényjavaslat 2. §-ának aa) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
/atomenergia alkalmazása/
"aa) a radioaktív anyaggal, illetõleg nukleáris anyaggal kapcsolatos
tevékenység, és a radioaktív anyag birtoklá-sa;"
5b.
A törvényjavaslat 2. §-ának ab) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
/atomenergia alkalmazása/
"ab) az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást
szolgáló létesítményekkel, berendezé-sekkel összefüggõ tevékenység, valamint
azok birtoklása;"
Indokolás
A tulajdonlás befolyásolhatja az alkalmazást, ezért fontos annak
megjelenítése.
6a.
A törvényjavaslat 2. §-ának h) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"h) nukleáris rendszer, berendezés: a nukleáris létesít-ménynek a
nukleáris biztonságra és a nukleáris kockázatok-ra hatással lévõ rendszerei,
berendezései;"
6b.
A törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének d) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy/
"d) a rendkívüli esemény kialakulása megelõzhetõ, követ-kezménye tervszerûen
elhárítható, az esetleg kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló sugárzás
kockázata, káros ha-tása a lehetõ legkisebbre csökkenthetõ legyen."
6c.
A törvényjavaslat 4. §-ának (6) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(6) Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell a keletkezõ radioaktív
hulladék és a kiégett üzemanyag biz-tonságos elhelyezését, oly módon, hogy ne
háruljon elfo-gadhatatlan teher és kockázati szint a jövõ generációkra."
6d.
A törvényjavaslat 5. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul, és a § a
következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag jogszabályban meghatározott módon és
rendszeres hatósági ellenõrzés mel-lett történhet. [Az atomenergia biztonságos
alkalmazásának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, illetõ-leg a
tudomány, valamint a technika eredményeinek folyama-tos figyelembevételével
határozzák meg.] E hatóságok füg-getlenek az atomenergia alkalmazásának
elõmozdításában és fejlesztésében érdekelt közigazgatási szervektõl.
(3) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit az illetékes
hatóságok a jogszabályok, illetõleg a tudo-mány, valamint a technika
eredményeinek, és az érintettek által a veszélyeztetés tudatában vállalt
kockázat folyama-tos figyelembevételével határozzák meg."
6e.
A törvényjavaslat 9. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A hatóság rendszeres ellenõrzések, elemzések és helyszíni vizsgálatok
lefolytatásával gyõzõdik meg arról, hogy az atomenergia alkalmazását szolgáló
létesítmények, berendezések mûszaki állapota, valamint üzemeltetése meg-felel
a biztonsági követelményeknek, a kockázatvállalás megengedhetõ mértékének és a
hatósági engedélyben elõír-taknak."
6f.
A törvényjavaslat 9. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris léte-sítmények biztonságát,
a biztonsági követelmények teljesí-tését, a kockázatok szintjét a létesítést
és az üzembe he-lyezést megelõzõen, valamint - figyelembe véve az üzemi
tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismerete-ket - a teljes
üzemidõ alatt rendszeres idõközönként tel-jeskörûen elemeznie és értékelnie
kell."
6g.
A törvényjavaslat 14. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) A hatóság az engedélyt visszavonhatja, vagy az enge-dély érvényességi
idejét korlátozhatja, ha az engedély megadása alapjául szolgáló biztonsági
körülmények, illetve a tényleges kockázat, vagy a megengedett kockázati szin-
tek megváltozását állapította meg."
6h.
A törvényjavaslat 15. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Az engedély elõírásának megtartását, illetõleg az atomenergia
alkalmazásának biztonságosságát és a meghatá-rozott kockázati szintek
betartását az engedélyezõ hatóság köteles rendszeresen ellenõrizni, és az
észlelt rendelle-nességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézked-ni,
vagy intézkedéseket kezdeményezni."
6i.
A törvényjavaslat 17. § (2) bekezdésének k) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Az OAH hatáskörébe tartozik:/
"k) az atomenergia alkalmazásának biztonságával, illetve a
kockázatelemzéssel összefüggõ kutatási-fejlesztési tevé-kenységek értékelése
és összehangolása, valamint a 4. § (7) bekezdésének figyelembevételével a
hatósági ellenõr-zést szolgáló mûszaki megalapozó tevékenység finanszírozá-
sa;"
6j.
A törvényjavaslat 34. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A nukleáris létesítmény vagy radioaktív hulladéktá-roló környezete -
ideértve annak felszín alatti részét és légterét is - biztonsági övezetté
jelölhetõ ki a létesít-mény, illetve annak környezete és az ott élõ lakosság
vé-delme érdekében. A biztonsági övezet azon részét, amely a kockázatelemzés
eredménye alapján csak tilalmak és korlá-tozások figyelembevételével
hasznosítható, kockázati zóná-nak kell kijelölni."
6k.
A törvényjavaslat 38. § (2) bekezdésének b) pontja a következõképpen egészül
ki:
/A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag átmeneti tá-rolása és végleges
elhelyezése akkor tekinthetõ biztonsá-gosnak, ha/
"b) a kockázati szint, az emberi egészségre és a környe-zetre gyakorolt
hatás az országhatárokon túl sem nagyobb a belföldön elfogadottnál."
Indokolás
A társadalmi konfliktusok megelõzése érdekében a kockázatot tudatosítani és
azzal számolni, együtt élni szükséges. A vállalható kockázatot a rendszer
építése, üzemel-tetése és a hatósági feladatok ellátása során mindig
figyelembe kell venni.
7.
A törvényjavaslat 2. §-ának r) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"r) rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szol-gáló
létesítményben, berendezésben, vagy radioaktív (nuk-leáris) anyaggal végzett
tevékenység során - bármilyen ok-ból - bekövetkezõ esemény, baleset, amely a
biztonságot kedvezõtlenül befolyásolja, és emberek nem tervezett su-
gártelhelését eredményezi, vagy eredményezheti;"
Indokolás
Egyértelmûvé kell tenni, hogy a baleset is egy rendkívüli esemény. A javaslat
elfogadása esetén a "baleset" kitétel a törvényjavaslat más helyein esetleg
elhagyható, amelyet egyébként a törvényjavaslat nem határoz meg.
8a.
A törvényjavaslat 2. §-ának r) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"r) rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szol-gáló
létesítményben, berendezésben, vagy radioaktív (nuk-leáris) anyaggal végzett
tevékenység során - bármilyen ok-ból - bekövetkezõ esemény, amely a
biztonságot kedvezõtle-nül befolyásolja, és az emberek, valamint a környezet
nem tervezett sugártelhelését eredményezi, vagy eredményezhe-ti;"
8b.
A törvényjavaslat 2. §-ának s) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"s) nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény követ-keztében elõálló
állapot, amelyben a lakosságot és a kör-nyezetet érintõ következmények
elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésre van, vagy lehet szükség;"
Indokolás
A rendkívüli esemény hatása nem korlátozódik az emberekre, hanem a környezetre
is hatást gyakorol. (Lásd az 1995. évi LIII. törvényt!) Elõfordulhat olyan
eset is amikor elõbb, vagy kiterjedtebben szennyezõdik a környezet, és a
szennyezett környezet veszélyezteti a lakosságot.
9.
A törvényjavaslat 3. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A Magyar Köztársaság a nemzetközi szerzõdések kere-tében vállaltakkal
összhangban elfogadja az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását
[nemzetközi szerzõdé-sek keretében vállalt együttmûködéssel is elõsegíti]."
Indokolás
Törvényben nem célszerû egy ipari eszköz, technológa alkalmazását elrendelni.
10a.
A törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének b) pontja a következõképpen módosul:
/Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy/
"b) az ionizáló sugárzás vagy más ok folytán az atomener-gia alkalmazása
körében a munkavállalókat, a lakosságot, a környezetet, illetõleg az anyagi
javakat a biztonság szem-pontjából [elfogadhatatlan] nem megengedhetõ, az
atomener-gia alkalmazásából származó egyéni és társadalmi elõnyt felülmúló
károsodás ne érhesse;"
10b.
A törvényjavaslat 4. §-ának (6) bekezdése a következõképpen módosul:
"(6) Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell a keletkezõ radioaktív
hulladék és a kiégett üzemanyag biz-tonságos elhelyezését, oly módon, hogy ne
háruljon [elfo-gadhatatlan] nem megengedhetõ teher a jövõ generációkra."
Indokolás
Az "elfogadhatatlan" kifejezés jogilag, közigazgatásilag nem pontos.
11.
A törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének c) pontja a következõképpen módosul,
és a § a következõ új d) ponttal egészül ki, a további bekezdések jelölése
értelemszerûen változik:
/Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy/
"c) a munkavállalóknak és a lakosságnak valamennyi forrás-ból származó évi
sugárterhelés ne haladja meg azt a dózis--határértéket, amelyet az erre
vonatkozó biztonsági elõ-írás - a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a
nem-zetközi és a hazai szakértõi szervezetek ajánlásainak fi-gyelembevételével
- meghatároz; [a sugárterhelést minden-kor az ésszerûen elérhetõ
legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és ennek megfelelõen kell szabályozni
a kör-nyezetbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és ké-miai vagy más
jellemzõk szerint meghatározott - maximális mennyiségét, koncentrációját és a
kibocsátás módját;]
d) a sugárterhelést mindenkor az ésszerûen elérhetõ leg-alacsonyabb szintre
kell csökkenteni, és ennek megfelelõen kell szabályozni a környezetbe
kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai vagy más jellemzõk szerint
meghatározott - maximális mennyiségét, koncentrációját és a kibocsátás
módját;"
Indokolás
A pont tartalmilag ugyan összefüggõ, de két különbözõ rendelkezést tartalmaz,
amit a jogalkalmazás szempontjából külön kell választani.
12a.
A törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének c) pontja a következõképpen módosul:
/Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy/
"c) a munkavállalóknak és a lakosságnak valamennyi forrás-ból származó évi
sugárterhelés ne haladja meg azt a dózis--határértéket, amelyet az erre
vonatkozó biztonsági elõírás - a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a
nemzetközi és a hazai szakértõi szervezetek ajánlásainak figyelembevételével -
meghatároz; a sugárterhelést minden-kor [az ésszerûen] a legfrissebb,
nemzetközileg elismert eljárásokkal, vagy minõségükben velük egyenértékûen
elér-hetõ legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és ennek megfelelõen kell
szabályozni a környezetbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai
vagy más jellemzõk szerint meghatározott - maximális mennyiségét, koncentrá-
cióját és a kibocsátás módját;"
12b.
A törvényjavaslat 48. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A környezeti kárért való kártérítés mértéke nem ha-ladhatja meg a
[környezet ésszerû mértékû] környezetnek a legfrissebb, nemzetközileg elismert
eljárásokkal történõ, vagy minõségükben velük egyenértékû helyreállításának
költségeit."
Indokolás
Az "ésszerû" kifejezés jogilag, közigazgatásilag nem pontos, nem értelmezhetõ.
13.
A törvényjavaslat 4. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(4) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli ese-ményrõl köteles
tájékoztatni az állampolgárokat."
Indokolás
Az alapelvek között kell rögzíteni az atomenergia alkalmazójának tájékoztatási
köte-lezettségét.
14a.
A törvényjavaslat 4. §-ának (6) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(6) Az atomenergia alkalmazása során a legfrissebb, nem-zetközileg elismert
eljárásokkal, vagy minõségükben velük egyenértékûen biztosítani kell a
keletkezõ radioaktív hul-ladék és a kiégett üzemanyag biztonságos
elhelyezését, oly módon, hogy ne háruljon elfogadhatatlan teher a jövõ gene-
rációkra."
14b.
A törvényjavaslat 10. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) Az engedélyes - tevékenysége körében - köteles az atomenergia biztonságos
alkalmazásához, a biztonság fenn-tartásához és fejlesztéséhez szükséges
mûszaki-technológi-ai, anyagi és személyi feltételeket biztosítani, továbbá a
sugárzási viszonyokat a legfrissebb nemzetközi normáknak megfelelõen, vagy
minõségében velük egyenértékûen folyama-tosan ellenõrizni."
14c.
A törvényjavaslat 38. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor ad-ható, ha biztosított
a keletkezõ radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos
elhelyezése, azaz a legfris-sebb, nemzetközileg elismert eljárásokkal történõ,
vagy minõségükben velük egyenértékû átmeneti tárolása vagy vég-leges
elhelyezése."
Indokolás
A javaslat a b) pont esetében az un. Bécsi Egyezmény (1972. évi 9. tvr.) 54.
Cikkével való összhang, illetõleg az a) és b) pontban abból kiindulva a
nagyobb biztonság megteremtését szolgálja.
15a.
A törvényjavaslat 4. §-ának (7) bekezdése a következõképpen módosul:
"(7) Az atomenergia biztonságos alkalmazását - beleértve a nukleárisbaleset-
elhárítást - és
a) az ezzel összefüggõ kutatás-fejlesztési feladatok meg-
oldását a tudomány és a technika fejlesztésével, a ku-
tatómunka összehangolt szervezésével, a hazai, illetve
a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakor-
lati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével,
továbbképzésével kell elõsegíteni[. Az atomenergia biz-
tonságos alkalmazását és];
b) annak hatósági ellenõrzését szolgáló mûszaki megalapozó
tevékenységek finanszírozását a központi költségvetés-
bõl kell biztosítani."
15b.
A törvényjavaslat 17. §-a (2) bekezdésének k) pontja a következõképpen
módosul:
/Az OAH hatáskörébe tartozik:/
"k) az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggõ kutatási-
fejlesztési tevékenységek értékelése és összehan-golása, valamint a 4. § (7)
[bekezdésének] bekezdése b) pontjának figyelembevételével a hatósági
ellenõrzést szol-gáló mûszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;"
Indokolás
Jogalkalmazási szempontból nem célszerû a más jellegû kutatási-fejlesztési és
a hatósági követelményeket egy rendelkezésben meghatározni. A
nukleárisbaleset-elhá-rításnak vonatkoznia kell a hatósági ellenõrzésre is.
16.
A törvényjavaslat 4. §-ának (7) bekezdése a következõképpen módosul:
"(7) Az atomenergia biztonságos alkalmazását - beleértve a nukleárisbaleset-
elhárítást - és az ezzel összefüggõ ku-tatás-fejlesztési feladatok megoldását
a tudomány és a technika fejlesztésével, a kutatómunka összehangolt szer-
vezésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kuta-tások eredményeinek
gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével, továbbképzésével
[kell elõsegíte-ni] az atomenergia alkalmazójának kell biztosítania. Az
atomenergia biztonságos alkalmazását és annak hatósági el-lenõrzését szolgáló
mûszaki megalapozó tevékenységek fi-nanszírozását a központi költségvetésbõl
kell biztosíta-ni."
Indokolás
A rendelkezés nem határozza meg az elõírt kutatás-fejlesztési feladatok
finanszírozóját és ezzel joghézagot teremt. A módosítás összhangot biztosít a
10. § (1) bekezdésével.
17.
A törvényjavaslat 4. §-ának (8) bekezdése az 5. § (1) bekezdése lesz és a
következõképpen egészül ki, a további bekezdések jelölése értelemszerûen
változik:
"[(8)] (1) Az atomenergia alkalmazásával összefüggõ alap-vetõ, tudományos,
technikai és egyéb ismereteket, az ál-lampolgárokat érintõ jogokat oktatni,
valamint a közszol-gálati hírközlés, a közmûvelõdés útján az állampolgárokkal
ismertetni kell."
Indokolás
A szerkezeti módosítással a rendelkezés a terjedelmes 4. §-t követõen,
tartalmilag összeillõbb szövegkörnyezetbe kerül.
Az állampolgárok csak akkor tunnak élni jogaikkal, így különösen a jogvesztõ
hatályú kártérítési ügyekben (V. fej.) ha azokat ismerik.
18.
A törvényjavaslat 5. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályok-ban meghatározott
módon és rendszeres hatósági ellenõrzés mellett történhet. Az atomenergia
biztonságos alkalmazá-sának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok,
illetõleg a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos
figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok függetlenek az atomenergia
alkalmazásának elõmozdításában és fejlesztésében érdekelt gazdasági
szervezetektõl és közigazgatási szervektõl."
Indokolás
A javaslat a rendelkezés alkalmazásának megkönnyítése érdekében két részre
bontja a bekezdést és a hatóságok függetlenségét kiterjeszti a gazdasági
szervezetekre is, hogy biztosítva legyen elhatárolásuk a gazdasági
nyomáscsoportoktól.
19.
A törvényjavaslat 11. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nukleáris létesítmény létrehozásához, üzemeltetésé-hez, javításához,
átalakításához szükséges anyagok, beren-dezések, készülékek, alkatrészek és
tartozékok csak akkor használhatók fel, ha minõségüket az elõállító
(forgalomba hozó) tanúsítja és a hazai biztonsági elõírásoknak megfe-lelnek."
Indokolás
A (2) bekezdés rendelkezése nem elegendõ, a 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet
vonatkozó részét törvényerõre kell emelni.
20.
A törvényjavaslat 13. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, az
eredeti rendelkezés a § (2) bekezdése lesz:
"(1) Az atomenergia alkalmazása környezethasználat, kör-nyezeti
hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység."
Indokolás
Az 1995. évi LIII. törvény 4. §-a i) pontjának, illetõleg a 66. §-a
alkalmazásának alapfeltételnek kell lennie az engedélyezés folyamatában.
21.
A törvényjavaslat 15. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A 17. § (1) bekezdése szerinti hatóság jogszabály, biztonsági szabályzat
megsértése, kötelezõen alkalmazandó szabvány vagy az elõzõek alapján kiadott
egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása esetén az
engedélyest bírság megfizetésére [kötelezheti] kötelezi."
Indokolás
A megadott szabálysértések esetében nem szabad mérlegelési lehetõséget
biztosítani a hatóság számára.
22.
A törvényjavaslat 15. §-ának (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötele-zettségszegésnek a
hatóság tudomására jutásától számított 6 hónapon, illetõleg attól a naptól
számított [2] 5 éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna
ten-nie az e törvényben megállapított kötelezettségének."
Indokolás
Nukleáris eseménynél a tervezetben elõírt idõ kevés lehet.
23a.
A törvényjavaslat 16. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A nukleáris anyagokról, a radioaktív anyagokról és készítményekrõl -
ideértve a radioaktív hulladékokat is - központi nyilvántartást és
anyagmérleget kell vezetni. amelynek adatai statisztikai célokra is
felhasználhatók."
23b.
A törvényjavaslat 16. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) A központi nyilvántartáson és anyagmérlegen kívül saját nyilvántartást,
anyagmérleget és üzemeltetési fel-jegyzést (dokumentációt) köteles vezetni az
atomenergia minden olyan alkalmazója, amely a törvény hatálya alá tar-tozó
radioaktív vagy nukleáris anyaggal külön jogszabá-lyokban meghatározott
tevékenységeket végez."
Indokolás
Az anyagmérleg a nyilvántartásnál sokkal összetettebb kimutatás, amit az un.
Bécsi Egyezmény (1972. évi 9. tvr.), valamint a végrehajtásáról szóló 6/1993.
(VII. 29.) TNM rendelet ugyan elõír, de célszerû törvényerõre emelni.
24.
A törvényjavaslat 17. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Az Országos Atomenergia Hivatal alapvetõ feladata az atomenergia
biztonságos alkalmazásával, különösen a nukle-áris anyagok és létesítmények
biztonságával, a nukleáris-baleset-elhárítással kapcsolatos hatósági
feladatok, vala-mint az ezekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenység ösz-
szehangolása, illetve ellátása."
Indokolás
A pontos és szakszerû tájékoztatás megköveteli az OAH közremûködését.
25.
A törvényjavaslat 17. § (2) bekezdésének d) pontja a következõképpen módosul:
/Az OAH hatáskörébe tartozik:/
"d) a nukleáris berendezés tekintetében a tervezéssel, gyártással,
szereléssel (beépítéssel), üzembehelyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással
(javítással), [külföldrõl való behozatallal,] az országba történõ behozatallal
és kivitellel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kap-csolatos
tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint mû-szaki sugárvádelmi
engedélyezése és ellenõrzése;"
Indokolás
Szövegpontosítás.
26a.
A törvényjavaslat 20. § (1) bekezdésének d) pontja a következõképpen egészül
ki:
/A népjóléti miniszter külön jogszabályban meghatározott szerv útján látja el
a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével:/
"d) a radioaktív hulladéktároló és a kiégett üzemanyag tá-roló
telepítésének, létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének,
átalakításának, lezárásának engedélyezé-sét és ellenõrzését;"
26b.
A törvényjavaslat 30. §-ának (4) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(4) A rendõrség külön jogszabályban meghatározottak sze-rint szakhatósági
hozzájárulást ad ki a nukleáris létesít-ményekre, valamint a radioaktív
hulladék végleges, illetõ-leg a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezésére
szolgáló létesítményekre."
Indokolás
Ha fogalmilag a 2. § megkülönbözteti a két anyagot akkor azt a tárolás
engedélyezése során is meg kell tenni, éppen úgy mint pl. a 62. § (1)
bekezdésében.
27.
A törvényjavaslat 20. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A népjóléti miniszter a 8. § (5) bekezdésében megha-tározott beszámolóval
egyidejûleg beszámol az ionizáló su-gárzást kibocsátó anyagok kezelésének
biztonságáról az Or-szággyûlésnek."
Indokolás
Nem elegendõ, ha a 8. § (5) bekezdése alapján csak a szakterület egyik
oldaláról kap tájékoztatást az Országgyûlés.
28.
A törvényjavaslat 30. §-ának (4) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(4) A rendõrség külön jogszabályban meghatározottak sze-rint szakhatósági
hozzájárulást ad ki a nukleáris létesít-ményekre, valamint a radioaktív
hulladék átmeneti tárolá-sára és végleges elhelyezésére szolgáló
létesítményekre."
Indokolás
Rendészeti szempontból az átmeneti tárolásnak éppen olyan õrzési körülményeket
kell biztosítani mint a végleges elhelyezésnek.
29a.
A törvényjavaslat 35. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A biztonsági övezeten belül a telekalakítási és épí-tési tilalmat,
valamint a használati korlátozást - a ter-mõföld használata, hasznosítása és a
légtér-igénybevételi korlátozás kivételével - az illetékes építésügyi hatóság,
a bányászati jog korlátozását a Magyar Bányászati Hivatal, a vízhasználat
korlátozását a vízügyi hatóság rendeli el. A biztonsági övezet fennállásának
tényét, továbbá az in-gatlanokra elrendelt tilalmakat és korlátozásokat az in-
gatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni."
29b.
A törvényjavaslat 36. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) A biztonsági övezetben a termõföld használatának, hasznosításának
korlátozását - a létesítést engedélyezõ hatóság által közölt feltételek
alapján - a földhivatal rendeli el."
Indokolás
A termõföld használata, hasznosítása is alapvetõ jogosultság, amely nem az
építésügyi hatósághoz tartozik. A korlátozási eljárást konkrétan, nevesítve
kell szabályozni.
30.
A törvényjavaslat 38. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor ad-ható, ha biztosított
a keletkezõ radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos
elhelyezése, azaz átmeneti tárolása [vagy] és végleges elhelyezése."
Indokolás
A 4. § (6) bekezdésében megfogalmazott alapelv csak akkor érvényesülhet, ha
már az alkalmazás kezdetekor biztosítva van a hulladékok végleges elhelyezése
- még akkor is, ha az átmeneti tárolás hosszú (~50 év) idõszakot jelent.
31a.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli ese-ményt, illetõleg
személyi sugársérüléssel járó balesetet - a hatósági elõírásoknak megfelelõen
- késedelem nélkül je-lenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek,
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a to-vábbiakban: ÁNTSZ)
területileg illetékes megyei, fõvárosi intézetének, a Magyar Honvédség
alakulatai és intézményei esetében az MH Tisztiorvosi Szolgálatának, a
rendõrségnek és az OAH-nak, továbbá a [környezet szennyezõdése] környe-zet
veszélyeztetése vagy szennyezésének lehetõsége esetén a környezetvédelmi
felügyelõségnek és a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és
élelmiszerellenõrzõ állomásnak, [ter-mõföld-szennyezõdés] a föld felszíne
szennyezõdésének le-hetõsége esetén a megyei (fõvárosi) növény-egészségügyi és
talajvédelmi állomásnak, [vízszennyezõdés] a vizek szeny-nyezõdésének
lehetõsége esetén a vízügyi igazgatóságoknak, valamint tájékoztatás céljából a
nukleárisbaleset-elhárí-tásra külön jogszabályok alapján kijelölt területi és
köz-ponti vezetõ szerveknek."
31b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Ha a rendkívüli esemény levegõszennyezõdést is [okoz] okozhat, az
atomenergia alkalmazója az (1) bekez-désnek megfelelõen értesíti az Országos
Meteorológiai Szolgálatot is."
Indokolás
A környezeti elemek /1995. évi LIII. tv. 4. § a) pont/ szennyezõdésének tényét
az atomenergia alkalmazója csak saját területén tudja hitelesen megállapítani,
az egyéb szennyezésre csak következtethet a rendkívüli eseménybõl.
A környezeti elemek egységes védelme érdekében általános esetben az idézett
törvény 4. § g) és l) pontját kell alkalmazni. A föld esetében nem szabad a
termõföldre leszûkíteni a rendelkezést, márcsak azért sem mert az a
gyakorlatban sem különül el /lásd a fennti tv. 14-15. §-át!/.
32.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli ese-ményt, illetõleg
személyi sugársérüléssel járó balesetet - a hatósági elõírásoknak megfelelõen
- késedelem nélkül je-lenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek,
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a to-vábbiakban: ÁNTSZ)
területileg illetékes megyei, fõvárosi intézetének, a Magyar Honvédség
alakulatai és intézményei esetében az MH Tisztiorvosi Szolgálatának, a
rendõrségnek és az OAH-nak, továbbá a környezet szennyezõdése esetén a
környezetvédelmi felügyelõségnek és a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és
élelmiszerellenõrzõ állomásnak, ter-mõföld-szennyezõdés esetén a megyei
(fõvárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomásnak, vízszennyezõdés
esetén a vízügyi igazgatóságoknak, valamint tájékoztatás céljából a
nukleárisbaleset-elhárításra külön jogszabályok alapján kijelölt [területi és
központi vezetõ] helyi és központi közigazgatási szerveknek."
Indokolás
A közigazgatási szervek meghatározása szakszerûtlen.
33.
A törvényjavaslat 48. § (2) bekezdésének d) pontja a következõképpen módosul:
/E törvény alkalmazásának szempontjából atomkárnak minõ-sül:/
"d) [az a)-c) pontok alattiakkal együttesen jelentkezõ kör-nyezeti károk] a
környezetkárosodás,"
Indokolás
Az 1995. évi LIII. tv. 4. § k) pontja szerinti környezetkárosodás nem köthetõ
az emberekben és az anyagi javakban okozott károkhoz, más "környezeti kárt"
pedig a jelzett törvény nem ismer.
34.
A törvényjavaslat 53. §-ának (4) bekezdése elmarad:
"[(4) Az engedélyes által ugyanazon a telephelyen üzemel-tetett két- vagy
több nukleáris létesítmény - e törvény kárfelelõsségi szabályainak alkalmazása
szempontjából - egy nukleáris létesítménynek minõsül.]"
Indokolás
A rendelkezés ösztönzi az atomenergia alkalmazóit tevékenységük területi
összevonására, ami a nukleáris kockázatok szükségtelen növekedésével jár.
35a.
A törvényjavaslat 54. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az engedélyes köteles az 52. § (1) bekezdése szerin-ti kárfelelõsségi
összeg erejéig [biztosításról, vagy más pénzügyi fedezetrõl] biztosíték
adásról, céltartalék kép-zésrõl vagy felelõsségbiztosításról (a továbbiakban
együtt: pénzügyi fedezet) gondoskodni. Költségvetési in-tézmény esetében ennek
forrását a központi költségvetés biztosítja."
35b.
A törvényjavaslat 67. §-ának g) pontja a következõképpen módosul:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályoz-za:/
"g) az atomkárfelelõsségre vonatkozó [biztosítási vagy más pénzügyi
garanciák] pénzügyi fedezet jellegét, feltételeit és összegét;"
35c.
A törvényjavaslat 54. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A [biztosító vagy a] pénzügyi fedezetet nyújtó szer-vezet nem szüntetheti
meg, illetve függesztheti fel [a biztosítást, illetve] a pénzügyi fedezetet,
kivéve ha a felmondást vagy a felfüggesztést legalább két hónappal megelõzõen
az OAH-hoz írásban bejelentette."
35d.
A törvényjavaslat 54. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Ha [a biztosítás vagy] a pénzügyi fedezet nukleáris anyagok szállítására
vonatkozik, a szállítás idõtartama alatt [a biztosítás, vagy] a pénzügyi
fedezet nem szüntet-hetõ meg, és nem függeszthetõ fel."
Indokolás
A biztosításról általánosságban rendelkezni nem elegendõ, a "más pénzügyi
fedezet" kitétel pedig a kifejezés határozatlansága miatt nem megfelelõ. Az
1995. évi LIII. törvény 101. §-a (4) bekezdésével összhangot kell teremteni,
hiszen ugyanarról van szó.
36.
A törvényjavaslat 54. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) A biztosító vagy a pénzügyi fedezetet nyújtó szerve-zet nem szüntetheti
meg, illetve függesztheti fel a bizto-sítást, illetve a pénzügyi fedezetet,
kivéve ha a felmon-dást vagy a felfüggesztést legalább két hónappal megelõzõ-
en az engedélyesnek és az OAH-hoz írásban bejelentette."
Indokolás
A kárfelelõsség gyakorlásának érdekében az engedélyes számára is garantálni
kell legalább két hónap garanciális idõt.
37.
A törvényjavaslat 57. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A károsult kártérítési igényét [három] öt éves el-évülési határidõ alatt
érvényesítheti. Az elévülés attól a naptól kezdõdik, amelyen a károsult
tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztérõl és az
ezért felelõs engedélyes személyérõl."
Indokolás
A radioaktív anyagok többségének lassú hatása miatt a károsultak nehezen
szereznek tudomást kárukról, ezért a három év túlságosan rövid.
38.
A törvényjavaslat 57. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Az engedélyest az atomkárokért e törvényben meghatá-rozott felelõssége a
nukleáris baleset bekövetkeztének idõpontjától számított [tíz] húsz évig
terheli."
Indokolás
A radioaktív anyagok többségének lassú hatása miatt a károsultak nehezen
szereznek tudomást kárukról, ezért a tíz év túlságosan rövid. A cselekmény
módjától /(3) bek./ nem tehetõ függõvé a kártérítési felelõsség.
39.
A törvényjavaslat 63. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A befizetések mértékét és idõbeli ütemezését az éves költségvetési
törvény határozza meg az engedélyes által a (2) bekezdésben foglalt
kötelezettség figyelembevételével készített, és az OAH, valamint - az
atomerõmû vonatkozásá-ban - a Magyar Energia Hivatal által véleményezett költ-
ségbecslés alapján."
Indokolás
Szövegpontosítás a befizetõ és a központi költségvetés érdekében.
40.
A törvényjavaslat 63. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A befizetések mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg [az
engedélyes által] a (2) bekezdésben fog-lalt kötelezettség
figyelembevételével, [készített és] az OAH által készített, valamint - az
atomerõmû vonatkozásá-ban - a Magyar Energia Hivatal által véleményezett költ-
ségbecslés alapján."
Indokolás
A költségbecslést nem készítheti a költségfizetõ.
41.
A törvényjavaslat 64. §-ának (2) és (3) bekezdése elmarad, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"[(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az Alap értékál-lóságának
biztosítása érdekében a költségvetési törvény tervezése során a központi
költségvetés terhére az Alap elõzõ évi átlagos állományára vetített, a
jegybanki alap-kamat elõzõ évi átlagával számított összeget irányozzon elõ.
(3) A (2) bekezdésben foglalt összeget évente, január 31-ig kell az
Alap rendelkezésére bocsátani.]"
Indokolás
Az Alap értékállóságát nem a Kormánynak kell biztosítani, hanem a befizetés
mértékét kell megfelelõen meghatározni.
Budapest, 1996. október 15.
Kiss Róbert Tamássy István
SZDSZ SZDSZ