Országgyûlés
Környezetvédelmi Bizottsága
Bizottsági módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. §-ának (1) bekezdése és a 102. §-ának (1) bekezdése
alapján az atomenergiáról szóló T/2691.. számú törvényjavaslathoz a következô
b i z o t t s á g i m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elô:
1.
A törvényjavaslat 7. §-a a következôképpen módosul:
"7. §
(1) [Új nukleáris létesítmény létesítéséhez - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével -,] Meglévô nukleáris létesítmény tulajdonjogának megszerzéséhez
és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez[, radioaktív
hulladéktároló telephely kiválasztásához] a Kormány elôzetes, elvi
hozzájárulása szükséges."
(2) Új [atomerômû létesítését] nukleáris létesítmény és radioaktív
hulladéktároló létesítését elôkészítô tevékenység megkezdéséhez, illetôleg
meglévô atomerômû további atomreaktort tartalmazó egységgel való bôvítéséhez
az Országgyûlés elôzetes, elvi hozzájárulása szükséges."
Indokolás:
Minden nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladéktároló létesítésének
elôkészítésekor, illetve meglévô atomerômû további atomreaktort tartalmazó
egységgel való bôvítésekor szükséges megszerezni az Országgyûlés elôzetes
hozzájárulását. A felsorolt létesítmények gazdasági, környezeti, társadalmi és
biztonsági kérdéseinek súlya oly nagy, ami indokolja azt, hogy a döntés a
legfelsôbb szinten szülessen.
2.
A törvényjavaslat 8. §-a a következôképpen módosul:
"8. §
(1) Az OAB az atomenergia békés célú alkalmazása terén döntéselôkészítô,
koordinatív és külön jogszabályban meghatározott ügyekben döntéshozó, valamint
ellenôrzô feladatokat ellátó bizottság. Az OAB tagjai az atomenergia
alkalmazása területén a törvény alapján hatósági feladatokat ellátó
minisztériumok és központi közigazgatási szervek vezetô tisztségviselôi. Az
OAB tagjait az érintett miniszterek és központi közigazgatási szervek vezetôi
az OAB elnökének egyetértésével jelölik ki és mentik fel. Az OAB elnökét a
Kormány tagjai közül a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(2) Az OAB
a) döntés-elôkészítô feladatkörében állást foglal az atomenergia alkalmazására
irányuló kormányzati elôterjesztések és programok elvi kérdéseiben, az
atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, a
nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi
jelentôségû ügyekben; figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlôdés általános
irányait az atomenergia alkalmazása területén és ennek alapján javaslatot
alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre;
b) koordináló jogkörében összehangolja az atomenergia biztonságos
alkalmazásával összefüggô tevékenységet, amely a törvényben meghatározott
minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szerv hatáskörébe
tartozik;
c) ellenôrzési jogkörében figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával
kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását; az
ellenôrzés megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz
a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására.
(3) Az OAB az Országgyûlés és a Kormány hatáskörébe tartozó döntésekkel
kapcsolatos állásfoglalásait és javaslatait a Kormány elé terjeszti.
[(2)] (4) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány
irányításával mûködô, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkezô
központi közigazgatási szerv, amely elôzetesen véleményezi az atomenergia
alkalmazásával összefüggô jogszabályokat és hatósági elôírásokat. Az OAH
fôigazgatóját és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
[(3)] (5) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggô kormányzati
hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos
megalapozásának biztosítása érdekében az OAB és OAH munkáját Tudományos Tanács
segíti
[, amelynek tagjait az OAB elnöke nevezi ki].
[(4)] (6) A Kormánynak az OAH feletti felügyeletét [kijelölt tagja útján látja
el, aki egyben] az OAB elnöke látja el. Az OAH irányításának és felügyeletének
biztosítania kell a nukleáris biztonság szempontjainak elsôdleges
érvényesítését.
[(5)] (7) Az OAB elnöke az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról -
ide értve a 7. § (2) bekezdésében foglalt elôkészítô tevékenységet is - évente
beszámol az Országgyûlésnek."
Indokolás:
Mind az Országos Atomenergia Bizottság, mind az Országos Atomenergia Hivatal
jelentôs feladat- és hatáskörrel rendelkezik az atomenergia alkalmazása
területén, ezért indokolt törvényi szinten szabályozni kompetenciájukat,
felügyeletüket és irányításukat, irányt mutatva a Kormány számára a vonatkozó
rendelet kidolgozásához.
3.
A törvényjavaslat 10. §-a a következô új (4) bekezdéssel egészül ki:
"10. §
(4) Az atomerômû, valamint a radioaktív hulladéktároló engedélyese a
létesítmény környezetében lévô települések lakosságának rendszeres
tájékoztatása érdekében elôsegíti társadalmi ellenôrzési és információs
társulás létrehozását, annak tevékenységéhez támogatást adhat."
Indokolás:
A törvényben rögzíteni kell az engedélyes feladatai között a tájékoztatási
kötelezettséget.
4.
A törvényjavaslat 48. §-ának (2) és (3) bekezdései megszûnnek, a további
bekezdés jelölése értelemszerûen módosul:
"48. §
[(2) E törvény alkalmazásának szempontjából atomkárnak minôsül:
a) az emberélet elvesztése,
b) a személyek testi épségében és egészségében keletkezett minden kár,
c) minden anyagi kár,
d) az a)-c) pontok alattiakkal együttesen jelentkezô környezeti károk,
e) az a)-d) pontok alatti károk csökkentése, vagy elhárítása érdekében
ténylegesen végrehajtott, ésszerû és szükséges intézkedéssel
kapcsolatosan felmerült költségek,
amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévô
radioaktív termék, hulladék, vagy a nukleáris létesítménybôl származó, abból
kiszállított, illetôleg oda küldött nukleáris anyag révén a létesítményben,
vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény (a továbbiakban:
nukleáris baleset) okozta.
(3) A környezeti kárért való kártérítés mértéke nem haladhatja meg a
környezet ésszerû mértékû helyreállításának költségeit.]"
Indokolás:
Az atomkár és a nukleáris baleset meghatározása a fogalmak közé - a
törvényjavaslat
2. §-ának u) és v) pontjaiba - került, ezért szükséges a fenti módosítás.
5.
A törvényjavaslat 63. §-ának (3) bekezdése a következôképpen módosul:
"63. §
(3) A befizetések mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg
a [z engedélyes] 40. § szerint kijelölt szerv által a (2) bekezdésben foglalt
kötelezettség figyelembevételével készített és az OAH, valamint - az atomerômû
vonatkozásában - a Magyar Energia Hivatal által véleményezett költségbecslés
alapján."
Indokolás:
A T/2691/110. számú ajánlás 177. pontja javasolja a törvényjavaslat 40. §-ának
módosítását. Az összhang megteremtése érdekében szükséges a 63. §-t
módosítani.
6.
A törvényjavaslat 66. §-ának (2) bekezdése a következô d) ponttal egészül ki:
"d) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvény a következô VIII/A. fejezettel egészül ki:
VIII/A. Fejezet
A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
78/A. § (1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: Alap) a
radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag
átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és
üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának)
finanszírozását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló elkülönített állami
pénzalap.
(2) Az Alap létesítését, kezelését és felhasználásának módját külön törvény
szabályozza."
Indokolás:
A törvényjavaslat és az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992.
évi LXXXIII. törvény közötti összhang megteremtése érdekében szükséges a
fentiek szerinti kiegészítés.
Budapest, 1996. november 21.
Dr. Baráth Etele
a bizottság elnöke