1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
EGYSÉGES JAVASLAT
a földmérési és térképészeti tevékenységrõl
szóló T/2812. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Dr. Lakos László
Budapest, 1996. október 10.
Törvényjavaslat
a földmérési és térképészeti tevékenységrõl
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy a földmérés és térképészet területén az állam
feladatainak meghatározásával, valamint a földmérési és térképészeti
tevékenység végzése feltételeinek szabályozásával olyan feltételrendszert
hozzon létre, amelyben a földmérés, valamint a térképellátás iránti igények
egységes szakmai követelmények szerint és gazdaságosan elégíthetõk ki.
A törvény tárgya
2. §
(1) Ez a törvény szabályozza
a) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat,
b) az ország területének egységes elvek szerinti felmérésen alapuló
térképezését, (kivéve a földtani, geofizikai, bányászati célú felméréseket,
illetve a felszín alatti természetes képzõdmények, üregek és mesterséges
létesítmények térképezését),
c) a földmérési és térképészeti munkák alapját képezõ alapponthálózatok
létesítését és fenntartását,
d) az ingatlan-nyilvántartás és a térinformatikai rendszerek térképi
alapjainak létrehozását és kapcsolatát,
e) az állami alapadatok kezelésének, felhasználásának és szolgáltatásának
rendjét,
f) a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének feltételeit,
g) a földmérési és térképészeti igazgatás rendszerét,
h) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok költségeinek
forrásait.
(2) A törvény alkalmazása szempontjából földmérési és térképészeti
tevékenységnek kell tekinteni az ország teljes területére kiterjedõ
földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat és állami alapmunkákat,
valamint a sajátos célok érdekében végzett földmérési és térképészeti
munkákat.
Értelmezõ rendelkezések
3. §
1. Alapponthálózat: a terepen állandó módon megjelölt, egységes
rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok
összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további földmérési
feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendõk az Egységes
Országos Vízszintes Alapponthálózat I.-IV. rendû pontjai, az Egységes Országos
Magassági Alapponthálózat 0.-III. rendû pontjai, az Országos GPS Hálózat
pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0.-II. rendû pontjai.
2. GPS (Global Positioning System): mesterséges holdak észlelésén alapuló
háromdimenziós helymeghatározási rendszer.
3. Átnézeti térkép: állami földmérési alaptérképekrõl az eredeti térkép
méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi
elemek elhagyásával, nagyobb területek jó áttekinthetõségét szolgálja.
4. Méretarány: a térképen ábrázolt és a tényleges hosszak (elméletileg a
vetületi hosszak) közötti viszonyszám, mely a kicsinyítés mértékét adja meg. E
törvény alkalmazásában nagyméretarányúak az 1:10000 és annál nagyobb, közepes
méretarányúak az 1:10000 és 1:100000 közötti - ideértve az 1:100000 - és
kisméretarányúak az 1:100000 és 1:250000 közötti - ideértve az 1:250000 -
méretarányban készült térképek.
5. Térinformatikai rendszer: adott célnak megfelelõen megválasztott
hardver és szoftver eszközökre, valamint térképekre felépített számítógépes
informatikai rendszer, amellyel földrajzi helyhez kötött információkat
tartalmazó adatállomány tárolható, illetve kezelhetõ.
6. Mérõkamarás légi fényképezés: mérések végrehajtására, illetve
térképkészítésre alkalmas légi fényképek készítése.
7. Digitális átalakítás: hagyományos adathordozón (papírlapon, mûanyag
fólián, filmen, stb.) megjelenõ földmérési és térképi adatok és információk
számítógépen kezelhetõ formába történõ feldolgozása.
8. Térképi adatbázis: földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és
információk számítógépen kezelhetõ, rendezett adathalmaza, melybõl képernyõn,
vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elõ.
9. Számszerû (numerikus) meghatározás: olyan mérési és feldolgozási
technológiai eljárás, amelyben a meghatározott tartalom nem csak rajzi
formában, hanem a pontok koordinátáinak számszerû értékével jelenik meg és
számítógépre közvetlenül, azonos pontossággal átvihetõ.
10. Ingatlanrendezõ földmérõi minõsítés: megfelelõ szakképzettségtõl,
szakirányú gyakorlatban eltöltött idõtõl és elvégzett referencia munkáktól
függõ olyan földmérõi minõsítés, mely jogot ad állami földmérési alaptérkép
készítési, illetve az abban bekövetkezett változások átvezetéséhez szükséges
munkálatok irányítására, valamint ilyen munkarészek aláírására, vizsgálatára,
minõségének tanúsítására. Az ingatlanrendezõ földmérõi minõsítésû
szakemberekrõl hivatalos névjegyzék készül.
11. Különleges rendeltetésû ingatlan: a védelmi, a mûemlék- és
természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt kormányrendeletben, vagy
miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanok.
II. FEJEZET
Állami alapfeladatok és alapadatok
Állami alapfeladatok és alapmunkák
4. §
(1) Állami alapfeladatnak minõsül
a) az ország állami térképekkel (9. § (1) bekezdés) való ellátásának
biztosítása,
b) a honvédelem térképellátása,
c) az állami alapadatok kezelése, tárolása, karbantartása és
szolgáltatása,
d) nemzetközi kötelezettségbõl származó feladatok ellátása,
e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása,
nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása,
f) az a)-e) pontokkal kapcsolatos kutatás és mûszaki fejlesztés.
(2) Törvény további alapfeladatokat is meghatározhat.
(3) Az állam a térképellátás érdekében gondoskodik az állami alapmunkák
végzésérõl. Állami alapmunkának minõsül
a) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése és
folyamatos felújítása,
b) az állami topográfiai térképek készítése és folyamatos felújítása,
c) az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, valamint
d) az államhatár földmérési munkái.
(4) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt földrajzi nevek megállapítása és
nyilvántartása - külön jogszabály szerint - Földrajzinév-bizottság
mûködtetésével történik.
Az állami alapadatok
5. §
(1) Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített
térképeket - az állami földmérési alaptérkép tekintetében a 10. § (1)
bekezdésében foglaltak szerint - azok vizsgálatát, minõsítését és állami
átvételét követõen földmérési és térképészeti állami alapadatként kell
kezelni.
(2) A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során
keletkezett adatok és térképek állami átvételi vizsgálat alapján kapott
minõségi tanúsítást követõen válhatnak állami alapadattá.
(3) Az állami alapadatokat, valamint a külön jogszabály szerint
megállapított hivatalos földrajzi neveket az állami alapmunkák és
alapfeladatok végzése és ellátása során, illetve a sajátos célokat szolgáló
földmérési és térképészeti munkák végzése során - a munka jellegétõl függõen -
fel kell használni.
Az állami alapadatok kezelése
6. §
(1) Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, ûrfelvétel-
és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.
(2) Az ország teljes területére kiterjedõen a polgári földmérési és
térképészeti tevékenység végzése során elõállított állami alapadatok, valamint
a hivatalos földrajzi nevek kezelését a földmûvelésügyi miniszter által
kijelölt központi földmérési szervezet látja el, a katonai földmérési és
térképészeti tevékenység végzése során elõállított állami alapadatokat a
honvédelmi miniszter által kijelölt szervezet kezeli.
(3) A helyi vonatkozású állami alapadatokat illetékességi területükön a
körzeti földhivatalok, illetve a Fõvárosi Kerületek Földhivatala (a
továbbiakban együtt: körzeti földhivatal), vagy a megyei földhivatalok,
illetve a Fõvárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal)
kezelik.
Az állami alapadatok szolgáltatása
7. §
(1) Az állami alapadatokba, ideértve a hivatalos földrajzi neveket is, -
a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - bárki betekinthet, azokról
másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelõ szervek külön
jogszabályban meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az
adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának
jogát foglalja magában.
(2) Az állami térképek térinformatikai célú felhasználása az
adatszolgáltatóval kötött megállapodás alapján - külön díj meghatározásával -
történhet.
(3) Az állami alapadatok katonai érdekbõl készült változatának
felhasználását jogszabály a Magyar Honvédségre korlátozhatja.
(4) Hatósági eljárásban csak a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott
szervek (a továbbiakban: állami alapadatok kezelésére jogosult szervek) által
szolgáltatott hiteles állami alapadatok használhatók fel.
(5) Az állami alapadatok elõállításakor készült mérési és számítási
adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont
állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység
végzésére jogosultsággal rendelkezõ személy tekinthet be és igényelhet
másolatot. Ez a jog megilleti a mûszaki szakhatóságot, a bíróságot, az
ügyészséget, valamint a nyomozó hatóságot is.
Alapponthálózatok létesítése és fenntartása
8.§
A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország
teljes területére kiterjedõen - meghatározott alapfelületen, vetületi
rendszerben és sûrûségben - vízszintes, magassági, valamint háromdimenziós
alapponthálózatot kell létesíteni, illetve fenntartani.
Az ország térképellátása
9. §
(1) Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek,
azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek (a továbbiakban
együtt: állami térképek) készítésével, fenntartásával, korszerûsítésével,
tárolásával és szolgáltatásával, illetve az e térképekrõl való
adatszolgáltatással biztosítja.
(2) Az állami térképeknek - a térképkészítés céljától függõen -
alkalmasaknak kell lenniük:
a) a hatósági nyilvántartások,
b) térinformatikai rendszerek,
c) a honvédelmi és rendvédelmi tevékenység,
d) a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges terület-,
illetve településfejlesztési és településrendezési, vagyon-nyilvántartási,
információs és településirányítási tevékenység,
e) a közlekedési, a hírközlési, a vízgazdálkodási tevékenység,
f) az infrastruktúra-fejlesztés,
g) az agrár- és térségfejlesztési tevékenység,
h) a természet- és környezetvédelmi tevékenység,
i) a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek,
illetve geológiai nyilvántartások,
j) adózási célú nyilvántartások és
k) statisztikai célú feladatok
térképi megalapozására.
(3) A meglévõ térképállományt folyamatosan fel kell újítani, a fel nem
újítható térképek helyett újakat kell készíteni.
(4) Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhetõ módon,
számszerû (numerikus) meghatározással kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni
térképfelújítás esetén is.
III. FEJEZET
Az állami térképek
Az állami földmérési alaptérkép
10. §
(1) Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az
egységes országos térképrendszerben készült olyan nagyméretarányú térkép,
amely állami alapadatként tartalmazza a közigazgatási határokat, a
földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait, és egyéb azonosítóit,
mûvelési ágait, a mûvelés alól kivett területeket, a földrészleteken lévõ
épületeket, és a névrajzot. Tartalmazza továbbá a szakmai szabályzatokban
foglalt módon a különféle építményeket és létesítményeket. Az alaptérképhez a
földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik.
(2) Az e törvény hatályba lépése elõtt forgalomba adott, nem az egységes
országos térképrendszerben készült földmérési alaptérképeket is - az új
alaptérkép elkészültéig - állami földmérési alaptérképnek kell tekinteni
(3) Az alaptérképet úgy kell elkészíteni, hogy az ingatlan-nyilvántartás
igényeinek teljes körû kielégítése mellett a hatósági feladatok, a
nemzetgazdaság, továbbá a honvédelem általános igényeinek is megfeleljen.
(4) Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás kötelezõ alapja.
(5) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma kötelezõ alapul szolgál
nagyméretarányú térképekre alapozott közigazgatási és törvény által elõírt
önkormányzati nyilvántartásokhoz. Az ilyen jellegû térinformatikai rendszerek
térképi adatbázisainak kialakításához kizárólag a 9. § (4) bekezdés szerint
készült alaptérképek használhatók.
(6) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma hiteles alapul szolgál a
nagyméretarányú térképi ábrázolással, az ehhez kötõdõ földmérési feladattal, a
területnagysággal, a helyrajzi számmal vagy egyéb azonosítóval kapcsolatos
bírósági, vagy más hatósági eljáráshoz.
11. §
(1) Az alaptérkép kezelése, tárolása, a változások feldolgozása, valamint
az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás az állami alapadatok kezelésére jogosult
szervek feladata.
(2) Új alaptérkép készítésének elõkészületi munkálatairól az állami
alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérõ (a
továbbiakban: felmérõ) értesíti a települési (a fõvárosban a kerületi)
önkormányzatot, amely azt, a helyben szokásos módon kihirdeti.
(3) A földrészlet tulajdonosa (használója) köteles együttmûködni a
felmérõvel annak érdekében, hogy az alaptérkép a földrészletek határvonalait a
tényleges tulajdoni viszonyoknak megfelelõen ábrázolja. A földrészletek
tulajdonosai kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt
töréspontjait megjelölni (cövekkel, oszloppal) és a nevüket, lakcímüket jól
látható módon feltüntetni.
(4) Ha a tulajdonos nem, vagy egyértelmû azonosításra nem alkalmas módon
jelöli meg a határt, a felmérõ felhívja a tulajdonost mulasztása pótlására,
illetve figyelmezteti a mulasztás esetleges jogi következményeire. Ismételt
mulasztás esetén a felmérõ a 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen
jár el.
(5) A tulajdonos felróható magatartásából származó térképezési hibák
kijavításának költségei a tulajdonost terhelik. A költségeket a körzeti
földhivatal határozattal állapítja meg.
(6) A települési - fõvárosban a kerületi - önkormányzat jegyzõje
együttmûködik a felmérõvel - a rendelkezésére álló adatok szolgáltatásával és
az adatok egyeztetésével - a közigazgatási határ, a belterületi-határ, illetve
az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok határvonalainak megállapításában.
(7) Felmérési, térképezési, vagy területszámítási hiba esetén az
illetékes körzeti földhivatal az alaptérképet, illetve a hozzátartozó területi
adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja.
12. §
(1) A térképi változásokat az alaptérkép egy, kiemelt példányán, a
nyilvántartási térképen kell átvezetni. Ez szolgál ingatlan-nyilvántartási
térképként is.
(2) Ha az alaptérkép számítógépes adatállományként áll rendelkezésre
(digitális alaptérkép), ezt a térképet kell nyilvántartási térképnek
tekinteni. Ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban a digitális adatokból
számított területeket kell érvényesíteni.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép a 10. § (1) bekezdésében felsorolt
tartalmat - az adathordozótól függetlenül - valósághûen tartalmazza és
hitelesen tanúsítja.
(4) A térkép tartalmát érintõ változásokat - a (6) bekezdésben foglaltak
kivételével - a földrészlet tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási
jogszabályok elõírásainak megfelelõen köteles bejelenteni a körzeti
földhivatalnak. A bejelentési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartás
tartalmát nem érintõ térképi változásokra is kiterjed.
(5) Ha a körzeti földhivatal olyan változást észlel, amelyet nem
jelentettek be, felszólítja a tulajdonost a változást tartalmazó munkarészek
benyújtására. Ismételt mulasztás esetén a földhivatal intézkedik a változás
bemérésérõl. A földhivatal által elrendelt bemérésért a tulajdonos külön
jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni, amelyet a földhivatal
határozattal állapít meg.
(6) A földrészlet határvonalának változását elrendelõ, megállapító vagy
engedélyezõ államigazgatási és bírósági határozatokat - az illetékes körzeti
földhivatal által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége
szempontjából záradékolt - az alaptérkép méretarányában készített térkép
(kisajátítási térkép, változási vázrajz) alapján kell meghozni. A földhivatal
a változást a jogerõs határozat alapján vezeti át.
13. §
(1) Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát
az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak a földrészletre vonatkozó
elõírásai alapján kell feltüntetni.
(2) A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni
az elhatárolás során készült munkarészekre, illetve a hatályos állami
alaptérképeken található ábrázolásra, az ingatlan-nyilvántartásban található
bejegyzésekre, a természetben megjelölt állapotra és - ha az nem ütközik
jogszabályba, vagy hatósági határozatba - a felek akaratára.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem
állapítható meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.
(4) Az államhatár, valamint a közigazgatási határvonalak - mint
különleges földrészlet-határvonalak - térképi ábrázolását törvény, nemzetközi
szerzõdés, illetve jogszabályban meghatározott szerv határozata alapján kell
elvégezni.
(5) Jogerõs bírósági határozattal megállapított határvonalat az
alaptérképen a határozatnak megfelelõen kell feltüntetni.
Az állami topográfiai térkép
14. §
(1) Az állami topográfiai térkép papírlapon, fólián, többszínnyomással,
vagy számítógépen kezelhetõ formában, az ország egész területérõl nagy-,
közepes- és kisméretarányban, készülõ térkép, amely a földfelszín természetes
és mesterséges alakzatainak síkrajzi és domborzati elemeit, továbbá a
névrajzot tartalmazza a tulajdoni viszonyokra vonatkozó információk nélkül.
(2) Az állami topográfiai térképet úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmas
legyen különösen
a) a közigazgatásban való felhasználásra,
b) védelmi, elsõsorban a katonai feladatok térképigényének biztosítására,
c) az országos és regionális térinformatikai rendszerek térképi
alapjainak létrehozására,
d) a domborzat ábrázolásához kapcsolódó általános igények kielégítésére
és
e) a területi-, illetve az általános mûszaki tervezésre.
(3) Az állami topográfiai térkép méretarány-rendszerét, tartalmát,
pontossági követelményeit, valamint alapfelületét és vetületi rendszerét a
felhasználói igényeknek megfelelõ szakmai szabályzatban, illetve szabványban
kell meghatározni.
A térinformatikai rendszerek térképi alapjai
15. §
(1) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául
az állami térképeket és állami alapadatokat kell felhasználni.
(2) Az állami és a helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek
összekapcsolhatósága érdekében e rendszerek térképi adatbázisaiban, az
egységes országos vetületi rendszerben és annak koordináta-rendszerében
meghatározott, vagy az abba átszámított koordinátákat, továbbá az egységes
országos magassági alapponthálózatra vonatkozó adatokat kell használni.
(3) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek térképi
adatbázisaiban az ingatlan-nyilvántartási térképen érvényesített változásokat
át kell vezetni.
(4) Nemzetközi egyezmény alapján, az országhatáron túlnyúló
térinformatikai rendszerek alapjául az egyezményben elõírt térképi alapot,
vetületi- és koordinátarendszert is fel lehet használni.
IV. FEJEZET
A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység
16. §
(1) Sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni
az állami alapfeladatok körébe nem tartozó földmérési és térképészeti
munkákat.
(2) Az állami alapadatok változását vagy bõvítését eredményezõ sajátos
célú földmérési munkát, ha a változás vagy bõvítés több mint 30 földrészletet,
illetve külterületen több, mint 50 hektárt érint - annak megkezdése elõtt - az
illetékes megyei földhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a
földhivatal meghatározhatja a munka különleges szakmai követelményeit.
(3) Az alaptérkép tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az
állami alapadatok kötelezõ felhasználásával úgy kell készíteni, hogy a
keletkezõ új földmérési adatok beilleszthetõk legyenek az állami alapadatok
állományába.
(4) Az alaptérkép tartalmát nem érintõ munkák során készült, de az állami
alapadatok körébe tartozó, esetleges új adatokat tartalmazó munkarészeket át
kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak az állami alapadatok közé
történõ beillesztés céljából.
V. FEJEZET
A földmérési munka végzése
A földmérési jelek elhelyezése és mérés az ingatlanokon
17. §
(1) A földmérési, illetve térképészeti munkák végzésére jogosult személy
(a továbbiakban: földmérõ) a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely
ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet és ideiglenes földmérési
jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - az (5) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és lakás céljára szolgáló
helyiségek kivételével - beléphet. Errõl az ingatlanok tulajdonosait
elõzetesen értesíteni kell.
(2) A földmérõ - a tulajdonos elõzetes tájékoztatásával - az ingatlanokon
állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévõ építményt földmérési jellé
nyilváníthat, építményeken mûszerállást, észlelõpillért létesíthet, különösen
indokolt esetben a mérést akadályozó fát és egyéb növényzetet eltávolíthatja.
(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa, vagy használója az (1)
bekezdésben felsorolt munkák elvégzését nem akadályozhatja. A (2) bekezdésben
foglalt munkák elvégzésével kapcsolatos tûrési kötelezettséget a körzeti
földhivatal szükség esetén határozatban rendelheti el.
(4) A különleges rendeltetésû ingatlanon a földmérési és térképészeti
tevékenység végzéséhez, valamint földmérési jelek elhelyezéséhez az arra
hatáskörrel rendelkezõ minisztérium (országos hatáskörû szerv) vagy általa
megbízott szerv engedélye szükséges.
(5) A földmérõnek mérési jogosultságát igazolnia kell.
18. §
(1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerû használatát csak a
szükséges mértékben akadályozhatják.
(2) A földmérési munkák során az ingatlan, vagy a létesítmény
tulajdonosának okozott kárt a földmérési tevékenységet végzõ szervezet,
illetve vállalkozó köteles megtéríteni, és - építmény esetében - az eredeti
állapotot helyreállítani.
A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése
19. §
(1) Az államhatár jelei - a külön jogszabályban foglaltak szerint -,
valamint az alappontok - ideértve a katonai tájékozási hálózat pontjait is -
megjelölésére szolgáló földmérési jelek állami tulajdonban vannak.
(2) A tulajdonosi jogosultságokat
a) az államhatár érintett jelei vonatkozásában a központi földmérési
szervezet gyakorolja és gondoskodik azok kezelésérõl, nyilvántartásáról,
idõszakos karbantartásáról;
b) az alaphálózati pontok vonatkozásában az illetékes megyei földhivatal
gyakorolja, és karbantartásukról a központi földmérési szervezettel közösen
gondoskodik;
c) a katonai tájékozási hálózat pontjai vonatkozásában a honvédség
térképész szolgálata gyakorolja, és gondoskodik azok karbantartásáról.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földmérési jelek által elfoglalt
területre - jelenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre - a Magyar
Államot e törvény erejénél fogva határozatlan idõre szóló használati jog
illeti meg, ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A
használati jogot az illetékes megyei földhivatal gyakorolja.
(4) A használati jog keletkezésekor a megyei földhivatal határozatban
rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megilletõ kártalanításról. A határozat
ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(5) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az
érintett települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzatok tulajdonában, a
földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak
tulajdonában vannak.
A földmérési jelek védelme
20. §
(1) A természetben állandó módon megjelölt alaphálózati pontok jeleit az
ingatlan tulajdonosának, vagy használójának megõrzésre át kell adni. Az
átadásról jegyzõkönyvet kell készíteni.
(2) Az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának tartózkodnia kell
minden olyan tevékenységtõl, amely az ingatlanán lévõ földmérési jel
megrongálódásához, vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel bármilyen
fokú megrongálódását, elmozdítását, vagy megsemmisülését az ingatlan
tulajdonosa, vagy használója az illetékes megyei földhivatalnak köteles
haladéktalanul bejelenteni. A megyei földhivatal szükség szerint
kezdeményezheti a büntetõ-, illetve szabálysértési eljárás megindítását.
(3) Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jel az illetékes
megyei földhivatal engedélyével helyezhetõ át és szüntethetõ meg.
(4) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének, pótlásának,
helyreállításának költségeit az viseli, akinek az áthelyezés az érdekében áll,
illetve akit a pótlásra, vagy helyreállításra köteleztek. Ennek hiányában a
helyreállítás, illetve a pótlás költségeit az állami költségvetésbõl kell
biztosítani.
VI. FEJEZET
A földmérési és térképészeti tevékenység végzése
21. §
(1) A földmérési és térképészeti munka külön jogszabályban meghatározott
szakképzettséghez kötött tevékenység.
(2) A földmérési és térképészeti munkákat, az érvényben lévõ
szabványokban és szakmai szabályzatokban elõírt minõségben kell elkészíteni.
(3) A földmérési és térképészeti munka minõségét a vállalkozó földmérõ,
illetve a gazdálkodó szervezet tanúsítja. A bányatérképek minõségét hites
bányamérõ tanúsítja.
(4) Az alaptérkép, illetve az annak tartalmában változást eredményezõ
földmérési munka irányítását, illetve a hatósági eljárás lefolytatásához
szükséges térkép, változási vázrajz minõségének tanúsítását csak
ingatlanrendezõ földmérõi minõsítéssel rendelkezõ földmérõ végezheti.
22. §
Földmérési és térképészeti munkarészek selejtezése
(1) Az alaphálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, valamint az
alaptérképek szelvényei, az állami topográfiai térképek eredeti
térképszelvényei, továbbá mindezen térképek eredeti számítógépes adathordozói
és mindezek közbensõ munkarészei nem selejtezhetõek.
(2) A földmérési és térképészeti állami alapmunkák minõségi
követelményeit - ideértve a különleges igényeknek megfelelõ pontossági
követelmények eseti szabályait is - és a minõsítés rendjét, valamint egyes
földmérési és térképészeti anyagok selejtezésének feltételeit külön jogszabály
határozza meg.
VII. FEJEZET
A földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos
tulajdonjogi kérdések
23. §
(1) Az állam a földmérési és térképészeti állami alapadatokkal
kapcsolatos jogokat az illetékes miniszterek útján gyakorolja.
(2) Az alapadatok állami átvételét követõen az adatok elõállításával és
szolgáltatásával kapcsolatban az elõállító térítésre nem tarthat igényt.
(3) A földmérési és térképészeti adatok, termékek, munkarészek
továbbfelhasználás céljából történõ másolásához az azon feltüntetett
tulajdonos hozzájárulása szükséges. A továbbfelhasználás céljából történõ
másolásért, vagy bármilyen célú felhasználásért az adathordozón feltüntetett
tulajdonost díj illeti meg.
(4) Másolásnak minõsül a térképek, valamint a földmérési és térképészeti
alapadatok digitális átalakítása is.
VIII. FEJEZET
Földmérési és térképészeti igazgatás
Ágazati irányítás
24. §
(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - a földmûvelésügyi miniszter látja el.
(2) A katonai földmérési és térképészeti tevékenységet a honvédelmi
miniszter irányítja.
(3) A két illetékes miniszter felelõs a földmérési és térképészeti állami
alapfeladatok összehangolt végzéséért.
A Térképellátási Koordinációs Bizottság
25. §
(1) Az országos térképellátás összhangjának megteremtése érdekében
véleményezõ, javaslattevõ és egyeztetõ jogkörrel Térképellátási Koordinációs
Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) mûködik.
(2) A Bizottságba két-két tagot jelöl ki a földmûvelésügyi miniszter és a
a honvédelmi miniszter, egy-egy tagot jelöl ki a belügyminiszter, az ipari és
kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, valamint a
Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és
az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság elnöke.
A szakigazgatás szervezetei
26. §
(1) A földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetei elsõ fokon a
körzeti földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok, valamint országos
illetékességgel, a központi földmérési szervezet.
(2) A védelmi célokat szolgáló földmérési és térképészeti szakigazgatás
szerve a honvédség térképész szolgálata.
(3) Jogszabály hatósági feladatokat állapíthat meg a központi földmérési
szervezet, illetve a honvédség térképész szolgálata számára.
(4) A központi földmérési szervezet hatáskörébe utalt ügyekben a
földmûvelésügyi miniszter, a honvédség térképész szolgálatának hatáskörébe
utalt ügyekben a honvédelmi miniszter jár el másodfokon.
A szakigazgatás feladatai
27.§
A szakigazgatás szervei
a) az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti
munkákat végeznek, illetve végeztetnek;
b) õrzik és kezelik az állami alapadatokat, alaptérképeket és topográfiai
térképeket;
c) állami alapadatokat és térképeket szolgáltatnak;
d) a földmérési szakfelügyelet útján ellenõrzik a földmérési és
térképészeti tevékenységet, e tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsági
elõírások betartását és a jogkörükbe utalt más hatósági feladatokat is
ellátnak.
IX. FEJEZET
Az állami alapfeladatok költségeinek forrása
28. §
(1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi
elõirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni. Az állami
alapadatok forgalmazásából származó adatszolgáltatási díjat az állami
alapfeladatok ellátására kell fordítani.
(2) A 7. § (2) bekezdése szerinti külön díjat teljes egészében állami
térképek készítésére kell fordítani.
(3) Az állami alapadatok soron kívüli, vagy az elõírtnál részletesebb és
pontosabb elõállítása a megrendelõ költségére, vagy költség-hozzájárulásával
történhet.
Vegyes- és záró rendelkezések
29. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter és a honvédelmi
miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozza
a) a földmérési és térképészeti tevékenység szakképesítési és
jogosultsági feltételeit,
b) a földmérési és térképészeti tevékenységhez kapcsolódó együttmûködés
rendjét,
c) a mérõkamarás légifényképezés feltételeit,
d) az állami topográfiai térképek készítésének és állami átvételének
követelmény-rendszerét,
e) a Térképellátási Koordinációs Bizottság mûködésének szabályait és
feltételeit,
f) a földmérési és térképészeti munkarészek selejtezésének rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy feladatkörében
rendeletben szabályozza
a) a földmérés és térképészet szakigazgatási szerveinek feladatait és
hatáskörüket, valamint a szakfelügyelet tartalmát és rendjét,
b) az alapponthálózatok - kivéve az Országos Gravimetriai Hálózatot -
létesítésének és fenntartásának szakmai követelményrendszerét,
c) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítésének
szakmai követelményrendszerét,
d) az állami átvételi vizsgálat és minõsítés rendjét,
e) a sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység általános
elõírásait.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy feladatkörében
rendeletben szabályozza
a) a szakigazgatási feladatokat és hatásköröket,
b) a honvédelmi célú térképellátást,
c) a mérõkamarás légifényképezés engedélyezésének és használatának
rendjét.
(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter. a honvédelmi
miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a
földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésének, szolgáltatásának
rendjét és díját, a 7.§ (2) bekezdése szerinti külön díjat, valamint a 12. §
(5) bekezdésében foglalt, a földhivatal által elrendelt bemérés díját.
(5) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi
miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter arra, hogy a felelõsségi körükbe
tartozó szakterületen jelentkezõ sajátos célú földmérési és térképészeti
tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét - e törvénnyel
összhangban - a földmûvelésügyi miniszterrel egyetértésben, rendeletben
szabályozzák.
30. §
Ez a törvény a kihirdetés hónapját követõ ötödik hónap elsõ napján lép
hatályba. Ezzel egyidejûleg a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló
12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet, az azt módosító 51/1979. (XII. 20.) MT,
26/1984. (IX.1.) MT és 69/1990. (IV.4.) MT rendelet hatályát veszti.