ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/2828/47..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán Úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a szakképzési

hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló T/2828..

számú törvényjavaslathoz az alábbi

módosító javaslatokat

terjesztem elõ:

1.

A törvényjavaslat 4.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosuljon:

"(4) Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a

hozzájárulást a kötelezett megállapodás alapján másik hozzájárulásra

kötelezettnek (a továbbiakban: költséghozzájárulásban részesített) - az

általa végzett gyakorlati képzésnek - [a melléklet szerint elszámolható]

költségeit (kiadásait) téríti meg. Ebben az esetben a hozzájárulásra

kötelezett csak a (2) bekezdés a)-b), valamint d)-e) pontjaiban

meghatározott tételekkel, valamint a felhasznált anyagok költségével

csökkentheti a bruttó kötelezettségét. [A költséghozzájárulásban

részesített nem veheti figyelembe kötelezettség-csökkentõ tételként azt a

költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a

megállapodás alapján megtérített.] A kiadásokat a tanulólétszámmal

arányosan kell figyelembe venni."

I n d o k o l á s

A gyakorlati képzés biztosításának fontos módja, hogy a tanmûhellyel

rendelkezõ gazdálkodók a saját szükségletüket meghaladó képzést is vállaljanak

olyan gazdálkodók megkeresésére, akik az igényelt szakmákban nem rendelkeznek

a képzés tárgyi feltételeivel. A gazdálkodók nem kényszeríthetõk ez esetben

ráfizetéses tevékenység vállalására. Ezért javasolom, hogyha a gazdálkodó

másik gazdálkodót bíz meg a tanuló képzésével, az esetben a tanulólétszámmal

arányos legfontosabb költségeit elszámolhassa szakképzési hozzájárulásként.

Ezen megoldás a tanuló gyakorlati képzése szempontjából biztonságosabb,

társadalmi szinten pedig olcsóbb megoldást jelent, mintha kizárólag iskolai

keretek közt kerülne sor a szakképzésre.

2.

A törvényjavaslat 11.§ (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (3) bekezdés

a) és b) pontja az alábbiak szerint módosuljon

"(1) A szakképzési alaprész felhasználásáról és támogatásáról, ha

a) az OSZT tesz javaslatot, a javaslat alapján a munkaügyi miniszter

és az országos gazdasági kamarák elnökeibõl álló testület,

b) a szakképzési bizottság tesz javaslatot, a javaslat alapján [az

igazgató] a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ igazgatója és a

területi gazdasági kamarák elnökeibõl álló testület

dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerzõdést, ha

a) a támogatást az OSZT javasolja, a Munkaügyi Minisztérium[,] az

országos gazdasági kamarák egyetértésével,

b) a támogatást a szakképzési bizottság javasolja, [az igazgató] a

területileg illetékes gazdasági kamara

köti meg a támogatásban részesülõvel."

I n d o k o l á s

A szakképzés feltételeit a gazdaság igényeinek megfelelõen kell fejleszteni,

mely igényeket leginkább a gazdasági kamarák tudnak megjeleníteni. Ezért bízza

a szakképzési törvény is a szakképzéssel összefüggõ területi feladatok

többségét a gazdasági kamarákra.

A szakképzési alaprész kizárólag gazdálkodói befizetésekbõl származik, így

felosztására is a gazdasági önkormányzatok lehetnek hivatottak. A munkaügyi

központokkal való együttmûködéssel biztosítható, hogy az alap felhasználása a

munkanélküliek képzésével összehangoltan történjen.

Budapest, 1996. október 1.

Dr. Tóth Tihamér

MDNP-Néppárt

Eleje Honlap