T/2840/121.. számú
Egységes Javaslat
a lakástakarékpénztárakról szóló T/2840.. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. október 31.
1996. évi ... törvény
a lakástakarékpénztárakról
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy
- ösztönözze a lakáscélok saját erõbõl történõ megvalósítását
elõsegítõ elõtakarékosságot,
- elõsegítse a lakásvagyon állomány értékének megõrzését,
- megteremtse a lakáselõtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben,
biztonságos keretek között, állami támogatással történõ lebonyolításának
feltételeit,
törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról.
A törvény hatálya
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén
az e törvényben meghatározott lakástakarékpénztárak által folytatott
tevékenységre, e tevékenység felügyeletére.
Fogalmak
E törvény alkalmazásában:
a) megtakarítási idõ: az elsõ betételhelyezéstõl az összegyûlt betét
felvételéig eltelt idõ;
b) megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának elsõ napjától
számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;
c) kollektív kamat: a lakáselõtakarékossági szerzõdésekben rögzített
lakáskölcsön kamatoknak a ki nem utalt összes szerzõdéses összegben képviselt
arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;
d) kiutalási idõpont: az az idõpont, amikor a lakástakarékpénztár
meghatározza, hogy melyek azok a lakáselõtakarékossági szerzõdések, amelyek
esetében a szerzõdéses összeget az adott idõpontra megállapított kiutalási
összegbõl ki tudja fizetni;
e) kezelési költség: az az összeg, amit a betétet kezelõ intézmény
fölszámít költségként.
A lakástakarékpénztár
(1) A lakástakarékpénztár alapítására, mûködésére és felügyeletére a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi .......
törvényt (a továbbiakban: Hpt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A lakástakarékpénztár szakosított hitelintézet.
(3) A lakástakarékpénztár alaptevékenysége a 7. §-ban meghatározott
szerzõdés szerinti betétgyûjtés és hitelnyújtás.
(4) Lakáselõtakarékossági szerzõdést csak az e törvény elõírásai szerint
alapított és mûködtetett lakástakarékpénztár köthet.
(5) Lakástakarékpénztár legalább egy milliárd forint jegyzett tõkével
alapítható.
(6) Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a mûködési engedély iránti
kérelmet elutasítja, ha az általános szerzõdési feltételek a szerzõdések
teljesíthetõségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerzõdéses
összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú
minimális megtakarítási idõket határoznak meg, vagy a betételhelyezõk egyéb
érdekeit nem védik megfelelõen.
Az elnevezés védelme
A "lakástakarékpénztár" elnevezést, e fogalom jelzõs alakját, továbbá
rokon értelmû vagy idegen nyelvû megfelelõjét csak az e törvényben elõírtaknak
megfelelõen alapított és mûködtetett szakosított hitelintézet használhatja.
Ügynöki tevékenység
(1) A lakástakarékpénztár a 12. § b) pontjában meghatározott pénzügyi
szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet engedélye nélkül természetes és jogi személyek útján is
gyakorolhatja.
(2) Az ügynök a lakástakarékpénztárral kötött megbízási szerzõdés alapján
végzi közvetítõi tevékenységét.
(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött
lakáselõtakarékossági szerzõdés után jár.
(4) Az ügynök megbízotti minõségében való károkozásáért a
lakástakarékpénztár felelõs.
(5) Az ügynök a közvetítõi tevékenységet a lakástakarékpénztár által
kiállított igazolvány alapján folytathatja.
(6) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet által
meghatározott módon és gyakorisággal az általa alkalmazott ügynökök névsorát
az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnek megküldi. Az ügynökök jegyzékét az
Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet félévente a Pénzügyi Közlönyben
közzéteszi.
A lakáselõtakarékossági szerzõdés
(1) Lakáselõtakarékossági szerzõdést (a továbbiakban: szerzõdés) köthet a
lakástakarékpénztárral:
a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára,
vagy természetes személy az általa megnevezett, devizabelföldi természetes
személy (kedvezményezett) javára,
b) intézeti gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes
személy, társadalmi szervezet, egyház, illetõleg helyi önkormányzat, az állami
gondoskodásban élõ gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének
elõsegítése céljából.
c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös
tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerûsítéséhez szükséges
pénzügyi források biztosítása céljából,
d) a társasházi közösség nevében kétharmados közgyûlési határozattal a
közös képviselõ a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és
korszerûsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.
(Az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt:
lakáselõtakarékoskodók.)
(2) Kedvezményezett lehet
a) a lakáselõtakarékoskodó közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont) az
(1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,
b) intézeti gyámság alatt álló gyermek (a családjogi törvény 98. §) az
(1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a
lakáselõtakarékoskodó a lakáselõtakarékossági szerzõdést megkötötte.
(1) A szerzõdés olyan betét- és hitelszerzõdés, amelyben a
lakáselõtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy a szerzõdéskötéskor egy
összegben, vagy a megtakarítási idõ alatt elõre meghatározott rendszerességgel
egyenlõ részletekben történõ befizetésekkel meghatározott forint összeget a
lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a
lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzõdésben
meghatározott feltételek teljesülése esetén az üzletszabályzatban rögzített
módszer szerint a szerzõdésben meghatározott lakáscélú kölcsönt (a
továbbiakban: lakáskölcsön) forintban nyújtja a lakáselõtakarékoskodó, illetve
a nagykorú kedvezményezett kérésére.
(2) A szerzõdés meghatározott összegre (a továbbiakban: szerzõdéses
összeg) vonatkozik, amely a lakáselõtakarékoskodó által vállalt összes
betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra
jóváírt kamat és a lakástakarékpénztár által folyósítandó lakáskölcsön
együttes összegével egyenlõ.
(3) A szerzõdésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint
a kezelési költség mértékét a szerzõdés idõtartama alatt nem lehet módosítani.
(4) A szerzõdés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétbõl
részösszeget kivenni nem lehet.
(5) Lakáskölcsönt csak akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a
megtakarítási idõ elérte a 4 évet és a szerzõdéses összeg lakáscélú
felhasználásra kerül.
(6) A lakástakarékpénztár az általános szerzõdési feltételekben
meghatározott módszer szerint a szerzõdési feltételeket teljesített
lakáselõtakarékoskodók között sorrendet határoz meg. A sorrend
meghatározásánál figyelembe vehetõ a szerzõdéses összeg nagysága, a
megtakarított összeg, a jóváírt kamat és a lakáskölcsön törlesztésének vállalt
feltételei. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az
adott kiutalási idõpontban mely szerzõdések esetében kerülhet a szerzõdéses
összeg kiutalásra. A lakáselõtakarékoskodónak, amennyiben igényli, a
lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a szerzõdéses összeg kiutalási
idõpontjától számított egy hónapon belül folyósítja, amennyiben a
lakáselõtakarékoskodó teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására
vonatkozó kötelezettségét.
(7) A szerzõdéses összeg folyósításának - a lakástakarékpénztárnak
felróható okból történõ - késedelme esetén a lakástakarékpénztár a
lakáselõtakarékoskodó betétjén a késedelem idõtartama alatt a jegybanki
alapkamat mértékével egyezõ kamatot köteles jóváírni.
(8) A szerzõdéses összeg felhasználásának ellenõrizhetõsége érdekében a
kormány az e törvény 26. § b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadandó
rendeletében készpénzkímélõ megoldást köteles elõírni.
(1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minõsül:
a) a lakáselõtakarékoskodó, illetve amennyiben a szerzõdésben
kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett
1. javára történõ, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedõ lakótelek
vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, építése, cseréje;
2. tulajdonában lévõ lakás vagy családi ház bõvítése, felújítása,
korszerûsítése, helyreállítása;
3. a tulajdonában lévõ lakáshoz, családi házhoz szükséges, illetve a már
beépített terület lakhatóságát javító, a következõkben felsorolt közmûvek,
kommunális létesítmények kialakítása: járda, telefon-, áram-, gáz-,
vízvezeték, szennyvízcsatorna építése és szerelése,
b) a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában
álló épületrészek felújítása és korszerûsítése,
c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló
épületrészek felújítása és korszerûsítése,
d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására hitelintézettõl
felvett kölcsön kiváltása.
(2) Lakáscélú felhasználás szempontjából a lakásszövetkezeti állandó
használati joggal rendelkezõ személyt úgy kell tekinteni, mintha tulajdonos
lenne.
(1) Ha a lakáselõtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, eltérõ
megállapodás hiányában az elhelyezett betét és idõarányos kamata felett a
megtakarítás idõtartama alatt a lakáselõtakarékoskodó rendelkezik. A
lakáskölcsön folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a
nagykorú kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a
lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.
(2) Természetes személy lakáselõtakarékoskodó elhalálozása esetén az
örökös, illetve a kedvezményezett az elhalálozott szerzõdõ fél helyébe léphet.
(3) A lakáselõtakarékoskodó személye a (2) és (3) bekezdésben foglalt
esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakáselõtakarékoskodó
az eredeti lakáselõtakarékoskodó közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont).
(4) A lakáselõtakarékoskodó három hónapot meghaladó keresõképtelenség,
katonai szolgálat, munkanélküliség esetén, vagy egyéb, az általános szerzõdési
feltételekben rögzített fontos okból jogosult a szerzõdésben vállalt
betételhelyezést szüneteltetni. A szüneteltetés idõtartama a megtakarítási
idõbe nem számít bele.
A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok
(1) A lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a kiutalási összegbõl
folyósítja. A kiutalási összeg a következõ részekbõl áll: a
lakáselõtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok,
a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt
kapott lakáselõtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tõketörlesztései.
(2) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnek
haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási idõpontban a kiutalási
összegbõl nem tudja azoknak a lakáselõtakarékoskodóknak, illetve
kedvezményezetteknek a lakáskölcsön igényét sem kielégíteni, akik a
szerzõdéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot
és a megtakarítási idejük elérte a 4 évet. Ebben az esetben a
lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az Állami
Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a
szerzõdések teljesíthetõségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz és bírságot
szabhat ki.
(1) A lakástakarékpénztár a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek
megfelelõ áthidaló kölcsönt nyújthat a lakáskölcsöntõl eltérõ feltételekkel
legfeljebb a szerzõdéses összeg erejéig.
(2) Az áthidaló kölcsön olyan kölcsön, amelyet a lakástakarékpénztár
kizárólag lakáselõtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat
lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakáselõtakarékoskodó a szerzõdéses
összegnek legalább 25%-át már megtakarította és a megtakarítási ideje elérte a
két évet.
(3) A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a
szerzõdésekbõl származó kötelezettségeit szerzõdésszerûen folyamatosan
teljesíti.
(4) A lakáselõtakarékoskodó az áthidaló kölcsönt a lakástakarékpénztár
által kiutalt szerzõdéses összegbõl fizeti vissza.
A lakástakarékpénztár biztonságos mûködése
A lakástakarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerzõdés szerinti
betétgyûjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül
kizárólag a következõ tevékenységeket végezheti:
a) a lakástakarékpénztár szavatoló tõkéjének összesen 10%-át meg nem
haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet, kizárólag a Hpt. szerinti
járulékos vállalkozásokban,
b) a 7. §-ban meghatározott szerzõdés szerinti betétgyûjtési
tevékenységhez kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki
tevékenységet) végezheti.
(1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (a továbbiakban együtt:
felvett kölcsönök) állománya a 10.§ (2) bekezdésében foglalt eset kivételével
nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett
kölcsönök állománya - beleértve a 10.§ (2) bekezdésben foglalt esetet is - a
kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír
kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.
(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a
folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyeletnek.
Az 6.§ (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti
lakáselõtakarékoskodókkal kötött szerzõdések együttes szerzõdéses összege a
szerzõdéskötés idõpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár összes
szerzõdésébõl eredõ szerzõdéses összeg 15%-át.
(1) A lakástakarékpénztár a kiutalási összeget a (2)-(5) bekezdés
rendelkezéseinek figyelembevételével a betétek visszafizetésére, a betétekre
jóváírt kamat és állami támogatás kifizetésére, az állami támogatás után
jóváírt kamat kifizetésére, a lakáskölcsönök nyújtására és a lakáskölcsönök
nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tõketörlesztésére és e
kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának
kifizetésére használhatja fel.
(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben
meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz)
tárgynegyedév elsõ napján meglévõ állományának legalább 50%-át készpénzben,
számlapénzben, illetõleg a Magyar Állam által kibocsátott kötvényben, vagy
kincstárjegyben kell tartania.
(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév elsõ napján
meglévõ állományának legfeljebb 20%-át helyezheti ki egy évnél nem hosszabb
lejáratra devizabelföldi hitelintézeteknél.
(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév elsõ napján
meglévõ állományának legfeljebb 20%-át használhatja fel áthidaló kölcsönök
nyújtására.
(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév elsõ napján
meglévõ állományának legfeljebb 25%-át fektetheti be jelzáloghitelintézet
által kibocsátott jelzáloglevélbe.
(1) A lakáselõtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad eszközök 15.§
(2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakástakarékpénztár
ráfordításai között elszámolva kiegyenlítési céltartalékot képez, illetve az
elõzõ évben megképzett kiegyenlítési céltartalékot kiegészíti tárgyév december
31-én.
(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összegét a 15.§ (2)-
(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a
szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével
meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.
(3) Amennyiben a meglévõ kiegyenlítési céltartalék és a (2) bekezdés
szerint számított kamatkülönbözet meghaladja a tárgyév december 31-ei
betétállomány 10%-át, a lakástakarékpénztár nem köteles a 10%-ot meghaladó
mértékben a meglévõ kiegyenlítési céltartalékot kiegészíteni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési céltartalékot a 10. §
(2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben idõarányosan fizetendõ
kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a
tárgyévre idõarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a
lakástakarékpénztárnak felhasználnia.
A lakástakarékpénztár az általa nyújtott lakáskölcsönt jelzálog
bejegyeztetésével, illetve szükség esetén más biztosítékok kikötésével
biztosítja.
Az általános szerzõdési feltételek
(1) A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban
meghatározott szerzõdés szerinti betétgyûjtési és hitelnyújtási tevékenység és
az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerzõdési feltételeit meghatározni
úgy, hogy az legalább a következõket tartalmazza:
a) a lakáselõtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendõ
szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés
jogkövetkezményei,
b) a szerzõdés alapján teljesítendõ betételhelyezés után járó kamat
mértéke,
c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási
hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe
vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei,
d) a lakáskölcsön kamatozása, illetve a teljes hiteldíj mértéke,
e) a lakáskölcsönt igénylõk között felállított sorrend meghatározásának
módja, a kiutalásra kerülõ szerzõdések meghatározása, a lakáskölcsön
esedékessége és folyósításának lebonyolítása,
f) a szerzõdés módosításának, különösen a szerzõdéses összeg
felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés
feltételei és jogkövetkezményei,
g) a szerzõdés felmondásának esetei és jogkövetkezményei,
h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális
idõtartama, valamint a betét átruházásának feltételei,
i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetõségei,
j) a lakáscélú felhasználás bizonyításának okiratai.
(2) A lakástakarékpénztár köteles általános szerzõdési feltételeit
olymódon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a
lakáselõtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek
összhangját.
(3) Az általános szerzõdési feltételek módosításához az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyelet engedélye szükséges.
A lakástakarékpénztár felügyelete
(1) A lakástakarékpénztár biztonságos mûködése és az ügyfeleinek
érdekében az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz - a
mûködési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenõrt nevez ki.
(2) Az ellenõr a helyszínen ellenõrzi az általános szerzõdési feltételek,
különösen a hiteligény elbírálására és a szerzõdéses összeg kiutalására,
valamint a lakáskölcsön folyósítására vonatkozó elõírások betartását. A
lakástakarékpénztár köteles az ellenõr számára a helyszíni ellenõrzést
lehetõvé tenni, valamint az ellenõrzés során szükséges üzleti könyvekhez,
jelentésekhez, adatokhoz való hozzáférést biztosítani.
(3) Az ellenõr a (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzés során feltárt
jogsértés vagy hiányosság esetén az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnél
intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.
A lakástakarékpénztár szerzõdési állományát az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át.
A lakáselõtakarékosság állami támogatása
(1) A devizabelföldi lakáselõtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet
- legfeljebb az elsõ nyolc megtakarítási év során - a lakáselõtakarékoskodó
által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó
mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakáselõtakarékoskodó kérelme
alapján a központi költségvetés évente nyújt. Az állami támogatás
igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenõrzésének
rendjét a kormány rendeletben határozza meg.
(2) Az állami támogatás feltétele, hogy a lakáselõtakarékoskodóval kötött
szerzõdésben szereplõ lakáskölcsön kamatának mértéke ne haladja meg a 10%-ot.
(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben csak egy szerzõdés után
igényelhetõ az állami támogatás.
(4) A lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselõje által a
közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerzõdések esetében a (3)
bekezdést nem kell alkalmazni.
(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi
lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerzõdés
esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselõje által a közös
tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerzõdés után igénybe vett állami
támogatást nem kell figyelembe venni.
(1) Az állami támogatás éves mértéke a lakáselõtakarékoskodó által az
adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett
összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként
harminchatezer forint. A támogatás mértékének és felsõ határának módosítása a
már megkötött szerzõdéseket nem érinti.
(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselõje által a közös
tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerzõdések esetében az állami
támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a
lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka,
legfeljebb azonban harminchatezer forint.
(1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a
lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó lakáselõtakarékossági számláján
betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követõ
két hónapon belül. A lakástakarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak
kamatait a lakáselõtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.
(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minõsül
betétbefizetésnek az elõzõ megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg
alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, valamint az
az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt
vettek igénybe.
(1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a
lakáselõtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte
el a négy évet, vagy az összegyûlt betétjét nem lakáscélra használja fel.
Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idõ még nem érte el a négy
évet, a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a
jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont
összeget átutalja a központi költségvetésnek.
(2) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó betétszámláján az állami
támogatást jóváírták és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy
évet, az összegyûlt betétjének felvételekor, illetve a lakáselõtakarékosság
állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott idõn belül
igazolnia kell a betét, illetve a szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználását.
Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az összegyûlt betétjének felvételekor úgy
nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a
lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt
összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget
átutalja a központi költségvetésnek.
(3) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a
lakástakarékpénztár utólag is köteles ellenõrizni a betét, illetve a
szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználását.
(4) Ha a lakáselõtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a
kormányrendeletben meghatározott idõn belül nem igazolja a támogatással növelt
betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenõrzés során nem
tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a
felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától
számított idõszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a
központi költségvetésnek. Ez az összeg adók módjára behajtható köztartozásnak
minõsül.
(5) A lakáscélú felhasználás (3) bekezdésben elõírt ellenõrzésének
elmulasztása esetén, amennyiben a lakáselõtakarékoskodó nem lakáscélra
használta fel az összegyûjtött betétjét, a lakástakarékpénztár a betétre
jóváírt állami támogatás és az állami támogatás után a felvételéig jóváírt
betéti kamat összegével készfizetõ kezesként felel.
(6) A lakáselõtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami
támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem lakáscélú
felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a
nyolc évet.
(7) A lakáselõtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett a betét nem
lakáscélú felhasználása esetén is jogosult az állami támogatás és annak
jóváírt kamatai igénybevételére, amennyiben a megtakarítási ideje elérte a
négy évet és lakáskölcsön kérelmét a lakástakarékpénztár azért utasította el,
mert
a) a lakáselõtakarékoskodó, házastársa, vagy a szerzõdés
kedvezményezettje meghalt, vagy
b) a lakáselõtakarékoskodó, házastársa, vagy a szerzõdés
kedvezményezettje munkaképességét 67%-ban elvesztette és ebben az állapotban
javulás egy évig nem várható, vagy
c) a lakáselõtakarékoskodó a szerzõdés megkötését követõen munkanélkülivé
válik és a munkanélkülisége megszakítás nélkül legalább egy éve fennáll.
Záró és átmeneti rendelkezések
E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg
a) az állami támogatás mértékét,
b) az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a
felhasználás ellenõrzésének rendjét,
c) a lakástakarékpénztár általános szerzõdési feltételeire vonatkozó
részletes szabályokat.
Az állami támogatás mértéke az 1997. december 31-éig megkötött
szerzõdések esetén a lakáselõtakarékoskodó által az elsõ megtakarítási évben a
lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg negyven százaléka,
legfeljebb azonban harminchatezer forint.