1
T/2842/210.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló T/2842.. számú törvényjavaslat zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1996. november 14.
1996. évi ...... törvény
a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról
BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni:
) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott
pénzügyi szolgáltatási, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási és
bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra,
) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ hitelintézet
által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e
törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetõleg kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont
szerinti felügyeletére,
) a magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott -
felügyeleti tevékenységre.
2. §
(1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:
) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyar
Köztársaság területén folytatott tevékenységére;
) a betétnek nem minõsülõ, visszafizetendõ pénzeszközöknek a Magyar
Állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történõ -
külön törvényben szabályozott - gyûjtésére;
) a pénzletét-kezelésre, ha annak üzletszerû végzésérõl külön
jogszabály rendelkezik;
) a postai pénzforgalmi közvetítõ tevékenységre;
) a nemzetközi postautalvány mûködtetésére.
(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:
) az elkülönített állami pénzalapokra,
) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB),
) a Magyar Államkincstárra,
) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra,
) az elszámolóházra,
) kizárólag garanciavállalással foglalkozó, e törvény hatálybalépése
elõtt nem gazdasági társaságként mûködõ jogi személyre.
(3) Az értékpapír-forgalmazó alapítására, a pénzügyi intézmény által
végzett értékpapír-forgalmazási tevékenységek engedélyezésére, az ilyen
tevékenységeket végzõ pénzügyi intézmények mûködésére és felügyeletére - e
tevékenységek tekintetében - Az értékpapírok forgalmazásáról és az értékpapír
tõzsdérõl szóló 1996. évi .........törvény (a továbbiakban Épt:)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A befektetési alapkezelõ alapítására, a pénzügyi intézmény által
végzett befektetési alap kezelésre, valamint befektetési alap letétkezelésre a
befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(5) Az árutõzsde tag alapítására, a pénzügyi intézmény által az
árutõzsdén végzett tevékenységre az árutõzsdérõl és az árutõzsdei ügyletrõl
szóló 1994. évi XXXIX. törvény szabályait kell alkalmazni.
A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás
3. §
(1) Pénzügyi szolgáltatás a következõ tevékenységek üzletszerû végzése
forintban, illetõleg devizában, valutában:
) betét gyûjtése és más visszafizetendõ pénzeszköz - saját tõkét
meghaladó mértékû - nyilvánosságtól történõ elfogadása;
) pénzkölcsön nyújtása;
) pénzügyi lízing;
) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
) készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel
kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári
kötelezettség vállalása;
) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -,
váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történõ
kereskedelmi tevékenység;
5. értékpapír,
értékpapírkibocsátás szervezése, illetõleg az azzal kapcsolatos
szolgáltatások nyújtása, ideértve a jegyzési garancia vállalását is;
) i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
j) portfóliókezelés és tanácsadás;
) l)befektetési alap letétkezelés;
m) értékpapír letéti õrzés, valamint értékpapír-letétkezelés;
) n)letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
) o)hitel referencia szolgáltatás;
) p)q)önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történõ
vagyonkezelés.
(2) Kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás a következõ tevékenységek üzletszerû
végzése forintban, illetve devizában:
) pénzváltási tevékenység;
tanácsadás vállalkozásoknak a tõkeszerkezettel, valamint az ezzel
összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és
szolgáltatások nyújtása vállalkozások beolvadásával, egyesülésével,
összeolvadásával és megvásárlásával kapcsolatban;
) c) az elszámolás-forgalom lebonyolítását végzõ elektronikus átutalási
rendszerek mûködtetése (elszámolás-forgalmi ügylet);
) d)pénzfeldolgozási tevékenység;
) r)pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek üzletszerûen csak
engedéllyel végezhetõk.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az Állami Pénz- és
Tõkepiaci BankfFelügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján
kiadott engedélyével végezhetõk az (1) bekezdés a)-dd) és f)-lq) és r)
pontjaibanb) és e) meghatározott pénzügyi szolgáltatások, valamint a (2)
bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás.
(5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint
az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet és a (2) bekezdésének rd) pontjában meghatározott kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB elõzetes véleményének
kikérésével engedélyezi.
(6) Az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában
meg és c)-d)határozott tevékenységet az MNB engedélyezi, illetve az ilyen
engedélyt az MNB vonja vissza.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének
engedélyezésérõl az MNB a Felügyeletet értesíti. A Felügyelet az értesítés
alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi.
(8) Törvény korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi számla vezetését (3. §
(1) bekezdésének d) pontja), a váltóval saját számlára vagy bizományosként
történõ kereskedelmi tevékenységet (3. § (1) bekezdésének g) pontja), továbbá
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történõ vagyonkezelést (3. §
(1) bekezdésének l) pontja) más jogi személy részére is lehetõvé teheti.
A pénzügyi intézmény
4. §
(1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), illetve a pénzügyi
vállalkozás (6. §).
(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - a
pénzügyi szolgáltatás közvetítése (3. § (1) bekezdésének h) pontja)
kivételével - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.
(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi
szolgáltatáson kívül üzletszerûen kizárólag:
) kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást,
) a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995.
évi XCVI. törvényben,valamint az árutõzsdérõl és az árutõzsdei
ügyletekrõl szóló 1994. évi XXXIX. törvényben, valamint az
értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról
és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi .....törvényben
(továbbiakban: Épt.) foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki,
árutõzsde-ügynöki, illetve befektetési szolgáltatási, kiegészítõ
befektetési szolgáltatási tevékenységet,
) arany kereskedelmi ügyletet, valamint
) részvénykönyv vezetést
folytathat.
A hitelintézet
5. §
(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyûjt és egyéb
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez.
(2) Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyûjtésére, valamint - a saját
tõkéjét meghaladó mértékben - más visszafizetendõ pénzeszköz nyilvánosságtól
való elfogadására, továbbá - ha törvény eltérõen nem rendelkezik -
pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására.
(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti
hitelintézet (takarék-, illetõleg hitelszövetkezet) lehet.
(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a) és d)
pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerûen végzi. Kizárólag bank
kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének
végzésére.
(5) A szakosított hitelintézet - a 3.§ (1) bekezdés k) és r) pontjaiban
meghatározott tevékenységek kivételével, külön a rá vonatkozó külön törvényi
szabályozásnak (illetve e törvény XXXI. fejezetének) megfelelõen - jogosult a
pénzügyi szolgáltatási, illetõleg kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének meghatározott körének végzésére, azzal, hogy nem kaphat
engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének
végzésére.
(6) A szövetkezeti hitelintézet
) a 3. § (1) bekezdésének a)-e-i), h) és j) pontjában, z milletve a 3.
§ (2) bekezdésének a) pontjában, valamint
) - kizárólag saját számlára - a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában
meghatározott tevékenységeket végezhet.
(7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a
pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.
A pénzügyi vállalkozás
6. §
(1) A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2)
bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -,külön jogszabályban
meghatározott feltételekkel,
d egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez.
(2) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet csak
pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezheti.
Értelmezõ rendelkezések
7. §
Az értelmezõ rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.
I. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE
I. fejezet
Általános szabályok
Szervezeti szabályok
8. §
(1) Bank és szakosított hitelintézet kizárólag részvénytársaságként, egyéb
pénzügyi intézmény részvénytársaságként vagy szövetkezetként mûködhet.
(2) A részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi intézményre a gazdasági
társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.), a
szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi intézményre a szövetkezetekrõl szóló
1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését (3. § (1) bekezdés h) pontja),
valamint kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást - a 3. § (2) bekezdésének b) és d)
pontja kivételével - pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, jogi személyiséggel
rendelkezõ gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.
A jegyzett tõke legkisebb összege
9. §
(1) Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett tõkével alapítható.
(2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással
meghatározott jegyzett tõkével alapítható.
(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett tõkével
alapítható.
(4) Pénzügyi vállalkozás legalább húszmillió forint jegyzett tõkével
alapítható.
10. §
(1) A pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tõkét pénzben kell
befizetni. A jegyzett tõkét kizárólag olyan magyarországi székhelyû
hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban.
(2) A részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi intézmény új részvények
jegyzésével történõ alaptõke emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet
végrehajtani.
(23) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése
esetén halasztott fizetést illetõleg visszavásárlási kötelezettséget
érvényesen nem köthet ki.
A befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosok
11. §
A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa csak
olyan személy lehet,
) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintõ és
megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) mûködését veszélyeztetõ
befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható,
gondos tulajdonosi irányítását és ellenõrzését, valamint
) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete
átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti
hatékony felügyelet gyakorlását.
12. §
(1) A hitelintézet jegyzett tõkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és
közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a
más hitelintézet, a biztosító intézet, a befektetési társaság, az Országos
Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében
történõ tulajdonszerzése, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott
esetek kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.
(2) A Magyar Állam tulajdoni hányada az (1) bekezdés szerinti arányt
meghaladhatja
) - törvény rendelkezése alapján - meghatározott pénzügyi szolgáltatás
végzésének állam által történõ biztosítása érdekében;
) olyan hitelintézetben, amelynek piaci részesedése a lakossági
betétgyûjtés, a lakossági hitelezés, a vállalkozások, illetve a helyi
önkormányzatok pénzforgalmi számlavezetése, hitelezése területén a
huszonöt százalékot eléri;
) - hároméves átmeneti idõre - olyan esetben, amikor egy hitelintézet
fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági
érdekeit vagy a bankrendszer megbízható mûködését súlyosan
veszélyeztetné és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás másként
nem hárítható el.
(3) A feladatkörében eljáró önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap
- a Felügyelettel egyeztetett módon - az (1) bekezdés szerinti arányt
meghaladó tulajdoni hányadot (szövetkezeti hitelintézet esetében részesedést)
szerezhet a hitelintézetben, annak érdekében, hogy
) a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, illetõleg kivételes
intézkedés, illetve
) a betétek befagyása
elkerülhetõ legyen.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában hitelintézetnek, biztosító intézetnek,
befektetési társaságnak minõsül az a jogi személy is, amely a székhely ország
joga szerint hitelintézetnek, biztosító intézetnek, befektetési társaságnak
tekintendõ.
Személyi és tárgyi feltételek
13. §
(1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak
) jogszabálynak megfelelõ számviteli rend, valamint nyilvántartási
rend,
) a prudens mûködésnek megfelelõ belsõ szabályzat,
) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban
meghatározott személyi feltételek,
) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, mûszaki,
biztonsági felszereltség, helyiség,
) ellenõrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás
(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén
kezdhetõ meg, illetve folytatható.
(2) A pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben mûködhet, amely a szakmai-
érdekképviseleti szervezetek által ajánlott és a Felügyelet által jóváhagyott
biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek megfelel.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephely- és
fiókváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység
módosításakor is biztosítani kell.
II. fejezet
Engedélyezési eljárás
14. §
A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet
) alapításához;
) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához;
) alapszabályának módosításához (20. §);
) részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának
megszerzéséhez, illetõleg a befolyásoló részesedés e törvényben
meghatározott mértéket elérõ növeléséhez;
) igazgatóságának, felügyelõ bizottságának elnökévé vagy tagjává
történõ megválasztáshoz, vagy ügyvezetõjének történõ kinevezéshez,
szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnökévé, illetve a
felügyelõ bizottság elnökévé, ügyvezetõjévé történõ megválasztásához;
) mûködésének megkezdéséhez;
) tevékenységi körének módosításához;, további pénzügyi szolgáltatási
tevékenység végzéséhez,
) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének más, pénzügyi szolgáltatás
közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével
történõ végzéséhez;
) fiókjának, képviseletének, - a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII.
törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalalatának
(hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön
történõ létesítéséhez;
) devizakülföldinek minõsülõ vállalkozásban történõ befolyásoló
részesedés szerzéséhez;
k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerzõdés-
állományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás),
) mûködésének megszüntetéséhez.
15. §
(1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás
) alapításához,
) tevékenységi körének módosításához,
) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás),
szétválásához, valamint
) az igazgatóság elnökének, illetõleg a felügyelõ bizottság elnökének
megválasztásához.
(2) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör
megállapításához, illetõleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is
tartalmazza.
16. §
(1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt
akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy legalább ötmillió forint jegyzett
tõkével rendelkezik.
(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatás végzésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogi
személy (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése
szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy:
a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tõkével
rendelkezik,
b) az elszámolásforgalmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként
végzi,
c) kizárólag névreszóló részvényekkel rendelkezõ részvénytársaságként
mûködik.
Hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag az MNB,
hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint az Épt. szerinti
elszámolóház szerezhet.
(3) Ha a hitelintézeti elszámolóház a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást
kizárólag készpénzhelyettesítõ fizetési eszközökkel végzett fizetési mûveletek
tekintetében végzi, a kérelmezõ a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor
is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés a) pontjától eltérõen -
legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tõkével rendelkezik. Az
e bekezdés szerinti hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag
hitelintézet szerezhet.
(4) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bezdése szerinti engedélyt
akkor kaphatja meg, ha igazolja hogy:
a) legalább húszmillió forint jegyzett tõkével rendelkezik,
b) káreseményenként ötvenmillió forint felelõsségbiztosítással
rendelkezik.
(5) Az (1) -(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen a 3. § (6)
bekezdése szerinti engedély további feltétele az, hogy a kérelmezõ feleljen
meg a külön jogszabályban, iletõleg jegybanki rendelkezésben elõírt személyi,
illetõleg tárgyi feltételeknek.
(6) A 3. § (2) bekezdésének dr) pontjában meghatározott kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4) és (5) bekezdése
szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy:
) legalább húszmillió forint készpénzbõl álló jegyzett tõkével
rendelkezik,
) kizárólag névreszóló részvényekkel rendelkezõ részvénytársaságként
mûködik és tulajdonosai között hitelintézet sem közvetlen, sem
közvetett tulajdonosként nem szerepel,
) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi
feltételeknek.
Az alapítási engedély iránti kérelem
17. §
(1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni
kell:
) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi
körének egyértelmû meghatározását tartalmazó - alapító okiratát;
) a tervezett mûködési terület (országos kiterjedésû vagy meghatározott
területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot;
) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzet tõke ötven
százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott
jegyzett tõke teljes összegének az alapítók által történõ tényleges
befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;
) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenõrzés
rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem
tartalmazza;
) külföldi székhelyû kérelmezõ esetében nyilatkozatot a kérelmezõ
kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett
ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmezõ
magyarországi bankképviselete lehet;
) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás
rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és
tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés e)-f), h) és k)-
l) pontjában foglaltakat.
(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás
alatt lévõ pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az
(1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni
kell
) a cég alapító okiratát,
) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében
az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvû fordítását,
vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági)
nyilvántartásba bejegyezték,
) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkezõ személy 3. számú
mellékletben meghatározott azonosító adatait, illetõleg a büntetlen
elõéletére vonatkozó igazolást,
) természetes személy büntetlen elõéletére vonatkozó igazolást,
) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az
alapításban részt vevõ személynek az adóhatósággal, vámhatósággal,
illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra,
hogy a jegyzett tõke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban
résztvevõ személy törvényes jövedelmébõl származik,
) hitelintézet esetén a gazdasági társaság elõzõ három naptári évre,
pénzügyi vállalkozás esetén egy naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló
által hitelesített mérlegét és eredmény-kimutatását,
) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függõ és
jövõbeni kötelezettségei vannak,
) ügyfélcsoporthoz tartozó alapító esetén az alapító tulajdonosi
szerkezetének, valamint azon körülmények részletes leírását, amelyek
miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak
minõsül, továbbá az irányító vállalat elõzõ évre vonatkozó
konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat csoport
konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,
) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejû magánokiratban
foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az
engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának
a Felügyelet által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez.
(3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi
székhelyû pénzügyi intézmény, biztosító intézet vagy befektetési társaság van,
az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell
nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának
igazolását, illetõleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens
tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva mûködik.
(4) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével
kapcsolatos tevékenységet végezhet.
A tevékenységi (mûködési) engedély iránti kérelem
18. §
(1) A hitelintézet mûködésének - pénzügyi szolgáltatási tevékenységének -
megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a
következõket kell a Felügyelethez benyújtani:
) a jegyzett tõkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére
vonatkozó igazolást,
) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén
igazolást, illetõleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az
alapítás, illetõleg a mûködés megkezdése érdekében történt,
) a hitelintézet jegyzett tõkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel
vagy szavazati joggal rendelkezõ tulajdonos azonosítására alkalmas
adatokat,
) a középtávú - az elsõ három évre vonatkozó - üzleti tervet, a
mûködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására
vonatkozó tényeket,
) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerzõdési
feltételt és üzletszabályzatot,
) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja
megkezdeni,
) az Országos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát vagy -
hitelszövetkezet esetében - valamelyik önkéntes betét-, illetve
intézményvédelmi alap nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezõt felveszi
tagjai közé,
) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetõleg
jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok
tesztfuttatási eredményeit,
) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének
tervezetét,
) bank és szakosított hitelintézet esetében a hitelintézetek közötti
országos elszámolás-forgalom lebonyolítását végzõ átutalási
rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a
csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói
igazolását, szövetkezeti hitelintézet és pénzforgalmi szolgáltatások
nyújtására fel nem hatalmazott hitelintézet esetében az elõbb
említett iratokat vagy a közvetve történõ csatlakozás elfogadásáról
adott nyilatkozatot,
) devizában végzett pénzforgalmi szolgáltatás esetén a nemzetközi
elszámolás-forgalom lebonyolítását végzõ valamely átutalási
rendszerhez közvetlenül vagy közvetett formában történõ
csatlakozásról szóló nyilatkozatot,
) a természetes személy hiteladósokat nem érintõ, a hitelintézetek
által létrehozott és mûködtetett - a természetes személy
hiteladósokat nem érintõ - a Felügyelet által elismert központi
hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozási nyilatkozatot,
továbbá
) szövetkezeti hitelintézet esetén a 216. §-ban meghatározott
integrációs szervezet nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezõt tagjai
közé felveszi.
(3) Már mûködõ pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás
tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történõ bõvítésére vonatkozó
engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2)
bekezdés e)-f), h), és k)-l) pontjában foglaltakat.
19. §
A 14. § h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be
kell nyújtani az írásbeli szerzõdést, amely azt a szerzõdési kikötést is
tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetõleg a hitelintézet korlátozás nélkül
ellenõrizheti az ügynök a megbízás tárgyát képezõ tevékenységgel kapcsolatos
gazdálkodását és üzleti könyveit.
Az alapszabály módosításának engedélyezése
20. §
A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának
módosításához a következõ esetekben:
) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,
) a tevékenységi kör módosítása,
) a jegyzett tõke leszállítása,
) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a
korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,
) az igazgatóság jogkörének módosítása,
) átváltoztatható vagy elõvásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása
és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,
) részvényre vonatkozó elõvásárlási jog alapítása és megváltoztatása.
Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése
21. §
Hitelintézet más típusú hitelintézetté történõ átalakítása esetén az
alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
22. §
(1) Részvénytársasági formában mûködõ hitelintézet csak részvénytársasági
formában mûködõ hitelintézettel, szövetkezeti formában mûködõ hitelintézet
csak szövetkezeti formában mûködõ hitelintézettel egyesülhet.
(2) Pénzügyi vállalkozás hitelintézettel, pénzügyi vállalkozással vagy
befektetési vállalkozással, hitelintézet csak hitelintézettel egyesülhet.
(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az
engedélyezésre irányuló kérelemhez be kell nyújtani:
) az átalakulási tervet,
) a könyvvizsgáló által hitelesített:
1. vagyon-mérleg tervezetet,
2. a kötelezettségek és a követelések állományát,
) a 18. §-ban meghatározott mindazon iratot, amely a végezni kívánt
tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges,
) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekbõl a 74. §
(2) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.
23. §
A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem
pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
24. §
Pénzügyi intézmények összeolvadása esetén a Felügyelet az alapítás és a
mûködés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban
is meghozhatja.
25. §
(1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra
vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e
törvénynek az alapítás és mûködés engedélyezésére megállapított szabályait
kell alkalmazni.
Az engedély megadása
26. §
Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggõ és
rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli és
meggyõzõdik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A
Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési
feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálja.
Az engedély iránti kérelem elutasítása
27. §
(1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezõ
) az engedélyezési eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot közöl,
) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a jegyzett
tõkére, a társasági formára, a tulajdonlásra, illetõleg az irányító
testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,
) devizakülföldi és nincs kézbesítési megbízottja.
(2) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasíthatja, ha
a kérelmezõ
) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,
) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat,
továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat, vagy
információ alapján megállapítható, hogy a kérelmezõ nem tud
megfelelni a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályi elõírásoknak.
Az alapítási engedély érvényességének határideje
28. §
A hitelintézet alapítását engedélyezõ határozat érvényét veszti, ha a
tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétõl számított
hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidõ
elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
Az engedély visszavonása, visszaadása
29. §
(1) A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha
) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértõ
módon szerezték meg,
) a pénzügyi intézmény - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,
) a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illetõleg a
hitelintézet a tevékenységi engedély kézhezvételétõl számított
tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
) a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem - vagy csak
jelentéktelen mértékben - folytat pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet,
) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens
mûködésre vonatkozó - más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,
) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a
számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve
ellenõrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens
mûködésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet
határozataiban foglalt elõírásokat,
) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény mûködése
súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek
érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tõkepiac
megfelelõ mûködését,
) a pénzügyi intézmény alapítási, vagy tevékenységi engedélyét - 31. §-
nak megfelelõen - visszaadja.
(2) A pénzügyi intézménynek nem minõsülõ gazdálkodó szervezet engedélyét a
Felügyelet az (1) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazásával vonhatja
vissza.
30. §
(1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét - a 29. §-ban
felsorolt eseteken felül - akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet
) tevékenységét hat hónapnál hosszabb idõre beszüntette,
) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni
kötelezettségeinek,
) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya
kizárással megszûnt vagy más, betét-, illetve intézményvédelmi
alapban fennálló tagsággal együttjáró kötelezettségének nem tesz
eleget.
(2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidejûleg
) kezdeményezi a hitelintézet felszámolását,
) kezdeményezheti a pénzügyi vállalkozás felszámolását.
(3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és
az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.
31. §
A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor
adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásokból származó
kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és
elõírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény mûködését - az arra
vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
Közös rendelkezések
32. §
Az engedély iránti kérelem alapjául meghatározott iratokat három példányban
kell benyújtani. Idegen nyelvû kérelem esetén mellékelni kell a benyújtott
iratok hiteles magyar nyelvû fordítását is. Az iratok benyújtásától el lehet
tekinteni, ha azok tartalmáról a Felügyeletnek hivatalos tudomása van.
III. fejezet
A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok
33. §
(1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a
jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a
képviselt hitelintézetrõl, valamint elõsegítheti annak szolgáltatás-nyújtását
és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerû tevékenységet nem
folytathat.
(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy,
amelyet a cégjegyzékbe be kell jegyezni.
34. §
A Felügyelet engedélye szükséges külföldi székhelyû hitelintézet
bankképviseletének Magyarországon történõ létesítését a Felügyeletnek be kell
jelenteni. , valamint A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi
székhelyû hitelintézet bankképviseletének külföldön történõ létesítéséhez és a
bankképviselet mûködésének megkezdéséhez.
35. §
(1) Magyarországi székhellyel rendelkezõ hitelintézet külföldi
képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia
kell:
) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,
) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,
) a mûködés tervezett idõtartamát,
) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézõk számát és szakmai
önéletrajzát,
) a bankképviselet vezetõjének nevét és szakmai önéletrajzát.
(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére
irányuló kérelem bejelentés esetén a engedélykérelembejelentésnek - az (1)
bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmaznia kell a kérelmezõbejelentõ
illetékes felügyeleti hatóságától származó
) képviselet-létesítésre vonatkozó engedélyt, illetõleg hozzájáruló
nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,
) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezetõjének személyére
nézve kizáró okot nem állapított meg.
36. §
(1) A bankképviselet vezetõje felelõs az e törvényben a bankképviseletre
meghatározott rendelkezések betartásáért.
(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a
bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó
személy megváltozását.
(3) Ha a bankképviselet a 33. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem
felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából és
egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.
II. RÉSZ
A HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONJOGÁNAK GYAKORLÁSA,
IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENÕRZÉS
IV. fejezet
A tulajdonjog gyakorlásának szabályai
A befolyásoló részesedés megszerzése vagy mértékének a módosítása
37. §
(1) Köteles a Felügyelettõl - a szerzõdéskötést megelõzõen - a engedélyt
kérni, aki a pénzügyi intézményben
) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni
részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom,
ötven, vagy a hetvenöt százalékos határértéket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a
kérelmezõnek be kell nyújtani 17. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott
iratokat.
(3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetõleg a
szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó elõnyöket biztosító
megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.
(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben befolyásoló
részesedéssel rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles - a
szerzõdéskötést megelõzõen - a Felügyelettõl engedélyt kérni.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia
kell:
) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezõ
vállalkozás megnevezését,
) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezõ
vállalkozásból a kérelmezõ birtokában lévõ részesedés megjelölését,
) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
) a tulajdonszerzésre, illetõleg a szavazati joghoz kapcsolódó,
jelentõs elõnyöket biztosító megállapodásra tett szerzõdéses
ajánlatot,
) a kérelmezõnél vezetõ tisztségviselõi beosztásban lévõ személy
tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok
megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében
meghatározott büntetõeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.
(6) Az engedélyt kérõ, illetõleg a tulajdonos
) a befolyásoló részesedésbõl eredõ engedélyeztetni kívánt szavazati
jogát, illetõleg
) a tulajdonszerzéshez, illetõleg a szavazati joghoz kapcsolódó,
engedélyeztetni kívánt elõnyöket biztosító megállapodásból származó
jogokat
az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétõl
számított kilencvenedik nap elteltétõl gyakorolhatja, kivéve ha a Felügyelet a
39-40. §-ban meghatározott jogával él.
38. §
(1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezõ személy
köteles a Felügyeletnek a szerzõdéskötést megelõzõen két nappal bejelenteni,
ha
) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
) tulajdoni részarányát, vagy az elõnyt biztosító szerzõdését úgy
kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a
tizenöt, harminchárom, ötven, vagy a hetvenöt százalékos határérték
alá csökkenjen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles a
Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezetõ tisztségviselõt választott.
(3) A bejelentésnek - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia
kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a
jelentõs elõnyt biztosító szerzõdés módosítását is.
39. §
(1) A Felügyelet a 37. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott engedély iránti
kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül megtagadja a pénzügyi
intézményben történõ befolyásoló részesedés megszerzésére, illetõleg
felemelésére irányuló vagy jelentõs elõnyt biztosító szerzõdés megkötésére
vonatkozó engedély megadását, ha a kérelmezõ (ideértve tulajdonosának vagy
vezetõ tisztségviselõjének)
) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása
veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és
körültekintõ tulajdonosi irányítását,
) üzleti tevékenységének, illetõleg kapcsolatainak jellege, vagy a más
vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni
részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet
akadályozza.
(2) Az engedélyt kérõ személy, vagy tulajdonosának, vezetõ
tisztségviselõjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt
befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független,
megbízható és körültekintõ tulajdonosi irányítását, ha
) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képezõ
részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minõsíthetõ
megfelelõnek,
) nem bizonyítható a részesedés szerzéshez felhasznált pénzeszközök
eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként
megjelölt személy adatainak valódisága,
) nem teljesíti a Felügyelet által a hitelintézet számára a
helyreállítási tervben megállapított feltételeket,
) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet - a bejelentést megelõzõ
öt éven belül - felfüggesztette,
) természetes személy esetén a 44. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok
áll fenn.
(3) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerzõdés engedélyezésének
megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy
kérelmezõ ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetõeljárás van
folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának
büntetõeljárás befejezéséig történõ felfüggesztésével adja meg.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, illetõleg körülmény
ellenõrzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt féltõl törvény
felhatalmazása alapján kezelhetõ adatot, illetve tájékoztatást kérhet.
(5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerzõdés engedélyezésének feltételei
már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig,
illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati
jogának gyakorlását felfüggeszti.
(6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése
alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség
megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak
az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.
40. §
Az elõírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem
elutasítása, az elõírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetõleg az
adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az elõny
biztosítására irányuló szerzõdésbõl származó szavazati jogok gyakorlását a
Felügyelet a megfelelõ törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
41. §
(1) A szerzõdéskötést követõ harminc napon belül írásban köteles értesíteni
a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben
) befolyásoló részesedést szerzett,
) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy
1. a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a tizenöt,
harminchárom, ötven, vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy
2. tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a
tizenöt-, harminchárom-, ötven-, vagy a hetvenöt százalékos
határértéket, vagy
) a tulajdonjoghoz, illetõleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentõs
elõnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást
módosította.
(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban
tájékoztatja, ha tudomást szerez a 12. § és a 37-38. §-okban meghatározott
arányú részesedés megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról.
V. fejezet
A tulajdonosokra, a vezetõ testületek tagjaira és a vezetõ állású személyekre
vonatkozó szabályok
42. §
A részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi intézmény részvényei - a
szavazati jogot nem biztosító elsõbbségi részvények kivételével - kizárólag
névre szóló részvények lehetnek.
43. §
(1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekrõl olyan
részvénykönyvet vezet, amely legalább a következõ adatokat tartalmazza:
) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét,
anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkezõ gazdasági társaság esetén pedig székhelyét,
) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a
közös képviselõ a) pontban meghatározott adatait,
) a részvény értékpapír-kódját, illetõleg sorozatát, sorszámát és
névértékét,
) a részvény fajtáját,
) a részvényvásárlás idõpontját,
) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történõ bejegyzésének idõpontját,
) a felülbélyegzés idõpontját,
) a részvény bevonásának és megsemmisítésének idõpontját,
) a tulajdonszerzéssel összefüggõ felügyeleti határozat ügyszámát és
idõpontját.
(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamenõlegesen is
megállapítható legyen mindennemû változtatás, módosítás, törlés vagy javítás,
illetõleg az adatot bejegyzõ személye, valamint a bejegyzés jogalapja és
idõpontja.
(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt
százalékot elérõ tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt - a 4.
számú melléklet szerint számított - közvetett tulajdonának azonosításra
alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó
tulajdoni hányaddal rendelkezõ, illetve ilyen hányadot megszerzõ tulajdonos a
pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását
- az azonosításra alkalmas adatok egyidejû közlésével - köteles a pénzügyi
intézménynek bejelenteni.
Közös szabályok
44. §
(1) A Felügyelet elõzetes engedélyével választható meg, illetõleg nevezhetõ
ki:
) a banknál és szakosított hitelintézetnél vezetõ állású személy,
a szövetkezeti hitelintézetnél az igazgatóság és a felügyelõ bizottság
elnöke, illetõleg az ügyvezetõ
) c) a pénzügyi vállalkozásnál az igazgatóság és a felügyelõ bizottság
elnöke.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem
kézhezvételét követõ harminc napon belül azt nem utasítja el vagy az
engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott
személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetõeljárás van
folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a
büntetõeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetõleg
kinevezésére irányuló engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a (4)-(5)
bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre javasolt
személlyel szemben fennáll.
(4) Vezetõállású személynek nem választható meg, továbbá ilyenként nem
foglalkoztatható az, aki:
) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetõleg
vezetõ állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben
1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által
alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni vagy
2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett
számolni
és akinek személyes felelõsségét e helyzet kialakulásáért jogerõs
határozat megállapította,
) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a banküzemre
vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály
elõírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy
bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerõs határozatban bírságot
alkalmazott,
) büntetett elõéletû.
(5) Hitelintézetnél nem lehet vezetõ állású személy a felügyelõ bizottsági
tag kivételével a (4) bekezdésében foglaltakon túl az sem, aki
) nem rendelkezik legalább három évi - a banki vagy vállalati
gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági
területén szerzett - vezetõi gyakorlattal,
) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,
) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja
szakmai feladatainak ellátását.
(6) Aki ellen a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény XV.
fejezetének III.-VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott
bûncselekmény miatt büntetõeljárás van folyamatban, a büntetõeljárás
befejezéséig vezetõ állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen
feladatok általa történõ ellátását fel kell függeszteni.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt tilalom nem terjed ki a
bankcsoportnál alkalmazott vezetõ állású személyre a bankcsoporthoz tartozó
pénzügyi intézmények vonatkozásában.
(7) Ha a szövetkezeti hitelintézet más pénzügyi intézményben közvetlenül
vagy közvetve tulajdonos, az (5) bekezdés b) pontjában foglalt tilalmat nem
kell alkalmazni.
VI. fejezet
Felelõsségi és képviseleti szabályok
45. §
A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelõ bizottságának vezetõi és
tagjai felelõsek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett
tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt
elõírásoknak megfelelõen végezze.
46. §
A vezetõ állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e
beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelõ - elvárható
gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek
figyelembe vételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.
47. §
(1) Hitelintézet esetében cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti
rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási
tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra külsõ igazgatósági tag (63.
§ (2) bekezdése) csak az egyik belsõ igazgatósági taggal (62. § (2) bekezdése)
vagy két belsõ igazgatósági tag, illetve két ügyvezetõ együttesen jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott két belsõ igazgatósági tag, illetve a
két ügyvezetõ együttes aláírási jogosultsága - a hitelintézet igazgatósága
által jóváhagyott belsõ szabályzatban rögzített eljárási rend szerint -
együttes aláírási jogosultságként átruházható. A hitelintézet ügyfelének
kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók
aláírási jogosultságát tartalmazó belsõ szabályzatot.
48. §
A vezetõ állású személy, illetõleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója
köteles haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha
A vezetõ állású személy, illetõleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója két
napon belül bejelenti a Felügyeletnek, ha
) a pénzügyi intézmény szükséghelyzetbe kerül, illetõleg fennáll a
veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási
tevékenységbõl származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e
törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a
Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban:
MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok
és a jegybanki rendelkezések elõírásainak,
) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek
vagy
) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illetõleg tevékenységi
engedélye visszavonásának a 29. §-ban meghatározott oka.
VII. fejezet
Titoktartás
Üzleti titok
49. §
(1) Üzleti titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez
kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához
a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fûzõdik és amelyet a pénzügyi
intézmény üzleti titokká minõsített, illetve amelynek titokban tartása
érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.
(2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben részesedést
szerezni kívánó személy, a vezetõ állású személy, valamint a pénzügyi
intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény mûködésével kapcsolatban
tudomására jutott üzleti titkot - idõbeli korlátozás nélkül - megtartani.
(3) A (2) bekezdésben elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a
feladatkörében eljáró
) Felügyelettel,
) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét- és
intézményvédelmi alappal,
) MNB-vel,
) nemzetbiztonsági szolgálattal,
) Állami Számvevõszékkel,
) Gazdasági Versenyhivatallal,
) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának
szabályszerûségét és célszerûségét ellenõrzõ Kormányzati Ellenõrzési
Irodával
szemben.
(4) A (2) bekezdésben elõírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját
képezõ ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró
) nyomozóhatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévõ
büntetõeljárás keretében,
) a büntetõ-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá
a csõd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati
adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
Banktitok
50. §
(1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekrõl a pénzügyi intézmény
rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél
személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére,
gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi
intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a
pénzügyi intézménnyel kötött szerzõdéseire vonatkozik.
(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi
intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi
intézménytõl pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
51. §
(1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselõje a rá
vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve
közokiratba, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan
kéri, vagy erre felhatalmazást ad,
) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést
ad,
) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló
követelése eladásához vagy lejárt követélése érvényesítéséhez
szükségessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok
megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel,
Állami Számvevõszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel,
az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal,a a
központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának
szabályszerûségét és célszerûségét ellenõrzõ Kormányzati Ellenõrzési
Irodával,
) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, valamint a feladatkörében
eljáró gyámhatósággal,
) a csõdeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás,
önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében
eljáró vagyonfelügyelõvel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi
gondnokkal, illetve végelszámolóval,
) a folyamatban lévõ büntetõ eljárás keretében eljáró, valamint a
feljelentés kiegészítését végzõ nyomozóhatósággal, ügyészséggel,
) a büntetõ-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá
a csõd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati
adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre
felhatalmazott szervvel,
) a fõigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott
feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló
1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott
esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel,
i) az adó-, vám-, és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének
ellenõrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható
okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró
adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel
szemben
e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.
(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben
sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerzõdés alapján, külföldi hatóság írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi
intézménytõl.
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy
bankszámlát, akirõl vagy amelyrõl a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy
hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az
adatkérés célját.
(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére
bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az
adatkéréskor megjelölt.
(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban
foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére
hivatkozva - nem tagadhatja meg.
52. §
A pénzügyi intézmény a nyomozóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az
ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a
nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletrõl, ha adat
merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet
) kábítószer-kereskedelemmel
) terrorizmussal,
) illegális fegyverkereskedelemmel,
) pénzmosással,
) szervezett bûnözéssel
van összefüggésben.
53. §
(1) Az 51. § (2) bekezdésének d), és f)-g) pontjai, valamint az 52. §
alapján történõ adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem
tájékoztathatja.
(2) Az adatkérõ az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet
az adatkérésrõl köteles tájékoztatni.
54. §
(1) Nem jelenti a banktitok sérelmét
) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek
személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
) az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára
vonatkozó adatszolgáltatás,
) ba hitelintézet és befektetési társaság részérõl az általuk
létrehozott és mûködtetett - a természetes személy hiteladósokat nem
érintõ - az általuk létrehozott és mûködtetett - a természetes
személy hiteladósokat nem érintõ - központi hitelintézeti
hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerbõl a pénzügyi
intézményeknek a (2)-(4) bekezdés szerinti, valamint a rendszer
szabályainak megfelelõ adatszolgáltatás,
) ca pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi
vagy egyéb szakértõnek történõ adatátadás,
) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a
pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezõ
tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy
(társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövõbeni
tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más
szakértõnek történõ, a pénzügyi intézmény eszközeire vonatkozó
adatátadás,
) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett
rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
) a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával -
a hitelintézetekrõl egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal,
. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi
költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium
részére.
(2) A hitelnyilvántartás az adósnak a hitelintézettel és befektetési
társasággal kötött hitel- és hiteljellegû szerzõdéseire vonatkozóan kizárólag
hitelintézettõl, illetve befektetési társaságtól kapott adatot tarthat nyilván
és adhat át az érintett adósnak, valamint hitelintézetnek, továbbá a
befektetési társaságnak.
(3) Az adattovábbítás tényérõl a hitelnyilvántartásnak és az
adatszolgáltató hitelintézetnek nyilvántartást kell vezetnie.
(4) Az adatkérõ hitelintézet részére az érintett adósra vonatkozó adatokon
kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki.
Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai
55. §
(1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt idõbeli korlátozás
nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetõleg a banktitok
körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben
meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél
felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül
nem használható fel.
(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel
arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy
közvetett módon elõnyt szerezzen, továbbá hogy a pénzügyi intézménynek vagy az
intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.
VIII. fejezet
Összeférhetetlenségi szabályok
56. §
A vezetõ állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha
) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyelõ
bizottsági taggá választják vagy ilyen tisztségét megszünteti,
) egy vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot
szerez vagy az ilyen részesedését megszünteti,
) ellene a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetõeljárás indult.
57. §
(1) A vezetõ állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott
alkalmazott nem vehet részt a - pénzügyi intézmény által történõ -
kötelezettség vállalásra vonatkozó döntés elõkészítésében és meghozatalában,
ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,
) vezetõ állást tölt be, illetõleg
) befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(2) A vezetõ állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott
szakértõje nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében, illetõleg olyan
döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen
és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fûzõdik.
(3) A vezetõ állású személy nem vállalhat szerzõdéses kötelezettséget,
illetõleg nem köthet adásvételi szerzõdést azzal a pénzügyi intézménnyel,
amelyben igazgatósági vagy felügyelõ bizottsági tag, illetõleg ügyvezetõ,
kivéve ha a szerzõdés megkötéséhez - elõzetesen - az igazgatóság egyhangú
szavazással hozzájárult.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelõen alkalmazni a
bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelõ
bizottsági illetõleg ügyvezetõi tisztséget vagy állást betöltõ vezetõ állású
személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerzõdést
kötni. Ebben az esetben a szerzõdéskötéshez a szerzõdõ pénzügyi intézmény és -
ha az nem azonos a bankholding vállalattal - a bankholding vállalat
igazgatóságának elõzetes egyetértése szükséges.
A belsõ információval kapcsolatos ügylet tilalma
58. §
(1) Belsõ információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági
vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggõ -
nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése
esetén - a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentõs
befolyásolására alkalmas.
(2) E szabály alkalmazása szempontjából belsõ információval rendelkezõ
személynek minõsül:
) a vezetõ állású személy, valamint az a személy, akit e törvény,
illetõleg a pénzügyi intézmény belsõ szabályozása vezetõnek vagy
vezetõ tisztségviselõnek minõsít,
) az a hatósági, szakértõi tevékenységet ellátó személy, aki a belsõ
információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során
hozzájut,
) az a)-b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója,
valamint
) az a személy, aki belsõ információhoz hozzájutott.
59. §
(1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörét vagy az
annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény mûködésével és a
hitelintézet, valamint a pénzügyi vállalkozás ügyfeleivel kapcsolatos - belsõ
információt nem használhatja fel és nem adhatja át azért, hogy annak révén
saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elõnyt
szerezzen, vagy a pénzügyi intézménynek, illetõleg ezek ügyfelének hátrányt
okozzon.
(2) Tilos a belsõ információ felhasználásával vagy az 58. § (2)
bekezdésében meghatározott személlyel a belsõ információval érintett körben
olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot
adni, amelynek alapján a 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy
közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni elõnyhöz
jut, illetve amely más személynek kárt okoz.
Belsõ hitel
60. §
(1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés
kivételével - nem nyújthat kölcsönt, illetve nem vállalhat kötelezettséget
) a hitelintézet igazgatósági tagja, felügyelõ bizottsági tagja,
ügyvezetõje, valamint könyvvizsgálója,
) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
) az a)-b) pontokban megjelölt személy által ellenõrzött vállalkozás
részére, vagy
d) az a)-b) pontokban megjelölt személy által ellenõrzött
vállalkozás harmadik személy részére történõ értékesítéséhez.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti korlátozást:
) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó
hitelkeretre a belsõ szabályzatban meghatározott mértékig,
) a munkáltató által adott fizetési elõleg vagy lakás-, illetve más
szociális célú kölcsön esetében.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére, csak
az igazgatóság jelenlévõ tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott
döntése alapján - az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint - a (2)
bekezdésben meghatározottakon túlmenõen kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat,
amelyekrõl elkülönített nyilvántartást vezet. Az igazgatóság döntésének
tartalmaznia kell a kamat- és törlesztés feltételeit is.
Kapcsolódó hitel
61. §
(1) A hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos vagy
olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet
tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelõ bizottsági tagja, ügyvezetõje,
illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a
hitelintézet által nyújtott hitelek és vállalt kötelezettségek összege nem
érheti el a hitelintézet szavatoló tõkéjének tizenöt százalékát.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik
) a bankholding vállalat által a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás
részére nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre,
) a hitelintézet tulajdonában lévõ azon pénzügyi, illetve járulékos
vállalkozások részére nyújtott kölcsönökre, amelyben a hitelintézet
ellenõrzõ részesedéssel rendelkezik, valamint
) állampapír vásárlására, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló
részesedéssel rendelkezik.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az
igazgatóság jelenlévõ tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az
igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet az (1)
bekezdésben meghatározott kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást
vezet.
(4) A kölcsönnyújtásról a (3) bekezdés alapján hozott döntésnek
tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is.
(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglalt korlátozást akkor lépheti
túl, ha a túllépések összegével csökkentett szavatoló tõkével számítva is
képes megfelelni a nyolcszázalékos tõkemegfelelési mutató fenntartására
vonatkozó, valamint a szavatoló tõkéhez rendelt más korlátozó elõírásnak.
IX. fejezet
A pénzügyi intézmények irányítása
Irányító és ellenõrzõ testületek
62. §
(1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy
lehet.
(2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie,
aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belsõ tag).
(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belsõ tagnak
kell lennie.
63. §
(1) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak
kell lennie, akik magyar állampolgárok, a devizajogszabályok alapján
devizabelföldinek minõsülnek és - legalább egy éve - állandó belföldi
lakóhellyel rendelkeznek.
(2) A hitelintézet igazgatóságában a - hitelintézettel vagy a hitelintézet
ellenõrzése alatt álló vállalkozással - munkaviszonyban nem álló (a
továbbiakban: külsõ) tagok számának meg kell haladnia a belsõ tagok számát. Az
igazgatóság nem hozhat érvényes döntést, ha az ülésen jelen lévõ, szavazni
jogosult külsõ tagok száma kevesebb, mint a belsõ tagoké.
(3) Belsõ igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetõi
választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a
bankcsoporthoz tartozó bármely pénzügyi intézménynél az elõzõ három évben
könyvvizsgáló volt.
(4) A belsõ igazgatósági tagok munkaviszonyának megszûnése esetén az
igazgatósági tagság egyidejûleg megszûnik.
64. §
Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetõkkel
kapcsolatban a munkáltatói jogokat.
65. §
(1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseirõl jegyzõkönyvet kell
vezetni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:
) az igazgatósági ülés helyét és idejét,
) a jelenlévõ igazgatósági tagok nevét,
) az elhangzott indítványokat,
) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.
(2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a
jegyzõkönyvbe.
(3) A jegyzõkönyvet az ülés elnöke és két jelenlévõ további igazgatósági
tag írja alá. A jegyzõkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelõ
bizottság elnökének, az ülést követõ tizenöt napon belül - függetlenül attól,
hogy az ülésen részt vett-e - meg kell küldeni.
(4) Távbeszélõn, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság
csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott
idõtartamon belül, ha az igazgatósági tagok - alapszabályban meghatározott
hányada - szavazatát teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalja és megküldi
a pénzügyi intézmény székhelyére.
66. §
(1) A felügyelõ bizottság tagja csak természetes személy lehet.
(2) A felügyelõ bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló
testület, amelynek tagjai - a dolgozói képviseletet ellátó személyek
kivételével - a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.
(3) A felügyelõ bizottság feladata különösen:
) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és
az eredményes mûködésre alkalmas ellenõrzési rendszerrel,
) javaslattétel a közgyûlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló
személyére és díjazására,
) a pénzügyi intézmény éves és közbensõ pénzügyi jelentéseinek
ellenõrzése,
) a belsõ ellenõrzés irányítása,
) a belsõ ellenõrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján
ajánlások és javaslatok kidolgozása,
) a belsõ ellenõrök és a választott könyvvizsgáló közötti
információáramlás biztosítása.
(4) A felügyelõ bizottság elõzetes egyetértése szükséges a belsõ
ellenõrzési szervezet vezetõi és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével,
megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk
megállapításához.
(5) A felügyelõ bizottság elnöke - a bizottsági ülést követõ tíz napon
belül - a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzõkönyveket, elõterjesztéseket,
illetõleg jelentéseket, amelyek a felügyelõ bizottság által tárgyalt olyan
napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belsõ
szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt
súlyos szabálytalanság.
67. §
(1) A bank és a szakosított hitelintézet belsõ ellenõrzési szervezetet
mûködtet.
(2) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belsõ ellenõrt foglalkoztat. A
szövetkezeti hitelintézetek, ha írásban megállapodnak arról, hogy a belsõ
ellenõr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást, ugyanazon
személyt is foglalkoztathatják belsõ ellenõrként.
(3) A hitelintézetnél mûködõ belsõ ellenõrzési szervezet (belsõ ellenõr)
feladata a hitelintézet
) belsõ szabályzatnak megfelelõ mûködésének, valamint
) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság,
az áttekinthetõség szempontjából történõ
vizsgálata.
(4) A belsõ ellenõrzés a jelentését megküldi mind a felügyelõ bizottságnak,
mind az igazgatóságnak.
68. §
(1) Hitelintézetnél ügyvezetõnek az nevezhetõ ki, aki
) megfelel a vezetõ állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban
meghatározott általános követelményeknek;
) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett
idõpontját harminc nappal megelõzõen a Felügyeletnek - az elõzetes
engedély megszerzése érdekében - bejelentették és a Felügyelet az
engedélyt megadta vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell
tekinteni;
) rendelkezik
. szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves,
hitelintézetnél szerzett vezetõi gyakorlattal,
. szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az
MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál
vagy önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alapnál szerzett
vezetõi gyakorlattal,
. szakirányú felsõfokú végzettséggel és - vállalkozásnál vagy az
államigazgatásban - gazdasági területen szerzett legalább hatéves
szakirányú vezetõi gyakorlattal vagy
. nem szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú
vagy hasonló méretû pénzügyi intézménynél, befektetési
társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetõi
gyakorlattal.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a
kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles
másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében
meghatározott büntetõeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1.-3. alpontja alkalmazásában szakirányú
felsõfokú iskolai végzettségûnek minõsül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és
számviteli, vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával,
illetve fõiskolai oklevéllel, illetõleg könyvvizsgálói, vagy felsõfokú,
illetõleg posztgraduális bankszakmai képesítéssel rendelkezik.
69. §
Hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetõnek kell ellátnia.
III. RÉSZ
A BANKÜZEM PRUDENS MÛKÖDÉSE
X. fejezet
Általános szabályok
70. §
A hitelintézet a prudens mûködésre vonatkozó elõírások betartásával úgy
köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan
fenntartsa azonnali fizetõképességét (likviditását) és mindenkori
fizetõképességét (szolvenciáját).
XI. fejezet
A tõkére vonatkozó szabályok
Saját tõke
71. §
(1) A hitelintézet saját tõkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban -
az engedélyezés feltételeként - elõírt legkisebb jegyzett tõke összegénél.
(2) Ha a hitelintézet saját tõkéjének összege az (1) bekezdésben elõírt
legalacsonyabb szint alá csökken, a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra
meghatározott idõt biztosíthat a hitelintézet számára a saját tõke elõírt
szintre történõ feltöltésére.
Jegyzett tõke
721. §
(1) Ha a hitelintézet saját tõke összege a jegyzett tõke összege alá
csökken, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát a közgyûlés
összehívására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyûlés dönt arról, hogy a
hitelintézet jegyzett tõkéjét leszállítja vagy a befolyásoló részesedéssel
rendelkezõ tulajdonosok alaptõke emeléssel gondoskodnak arról, hogy a
hitelintézet saját tõkéjének összege legalább a jegyzett tõkére elõírt
mértéknek megfelelõen helyreálljon.
A jegyzett tõke leszállítása
732. §
(1) A hitelintézet jegyzett tõkéjének leszállítása esetén, ha a
hitelintézet tõkemegfelelése a jegyzett tõke leszállított értéke tekintetében
is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében elõírt mértéket, a vele
szemben fennálló követeléseket a Gt. 312. §-a szempontjából biztosítékkal
ellátottnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tõkéjének
leszállítását kimondó közgyûlési határozatot kétszer egymás után legalább
tizenöt napos idõközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban megjelölt
módon közzétenni. A jegyzett tõke leszállítás közzétételének igazolását
követõen a cégbíróság kérelemre a jegyzett tõke leszállítását bejegyzi.
(3) Ha a hitelintézet jegyzett tõkéjének leszállítására sor kerül és a
saját tõke elemei között negatív érték szerepel, akkor elsõdlegesen a negatív
értéket kell elszámolni, a tulajdonosok csak a fennmaradó összeggel
rendelkezhetnek.
Saját tõke
73.§
(1) A hitelintézet saját tõkéjének összege nem lehet kevesebb a 9.§-ban -
az engedélyezés feltételeként - elõírt legkisebb jegyzett tõke összegénél.
(2) Ha a hitelintézet saját tõkéjének összege az (1) bekezdésben elõírt
legalacsonyabb szint alá csökken, a Felügyelet - a 163.§-ban foglaltak
figyelembevételével, de legfeljebb tizennyolc hónapra - meghatározott idõt
biztosíthat a hitelintézet számára a saját tõke elõírt szintre történõ
feltöltésére.
Szavatoló tõke
74. §
(1) A hitelintézet szavatoló tõkéjének nagyságát a 5. számú melléklet
alapján kell megállapítani.
(2) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, illetõleg az
átvevõ hitelintézet szavatoló tõkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülõ
hitelintézetek egyesülés elõtti szavatoló tõkéjének összege.
Általános tartalékképzés
75. §
(1) A hitelintézetnek az adózott eredményébõl az osztalék, illetve a
részesedés kifizetése elõtt általános tartalékot kell képeznie.
(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles
általános tartalékba helyezni.
(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés
alól mentesítheti, ha tõkemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van és
nincs negatív eredménytartaléka.
(4) A hitelintézet osztalékot, illetõleg részesedést csak akkor fizethet,
ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett
vagy ha a felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette.
(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységébõl eredõ
veszteségek rendezésére használhatja fel.
(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános
tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.
A hitelintézetek tõkemegfelelése
76. §
(1) A hitelintézetnek - a mindenkori fizetõképesség (szolvencia)
fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetõsége érdekében - az általa
végzett pénzügyi és befektetési szolgáltatás kockázatának mindenkor (minden
mérési idõpontban) megfelelõ nagyságú szavatoló tõkével kell rendelkeznie,
amely nem lehet kevesebb a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - elõírt
legkisebb jegyzett tõke összegénél.
(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos - jogszabályban
meghatározott módon számított - tõkemegfelelési mutatót kell folyamatosan
fenntartania.
XII. fejezet
A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok
Kockázatvállalás
77. §
(1) A hitelintézet köteles - a kihelyezések és kötelezettségvállalások
megalapozottságát, áttekinthetõségét, a kockázatok felmérésének ellenõrzését
és csökkentését lehetõvé tevõ - belsõ szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban
köthet. A szóban kötött pénzpiaci mûveleteknél az ügyletkötést írásban vissza
kell igazolni.
78. §
(1) A hitelintézetnek a kihelyezésrõl történõ döntés elõtt meg kell
gyõzõdnie a szükséges fedezetek, illetõleg biztosítékok meglétérõl, valós
értékérõl és érvényesíthetõségérõl. A döntés alapjául szolgáló iratokat az
ügyletre vonatkozó szerzõdéshez, illetõleg a leszámítolt váltóhoz kell
csatolni.
(2) A hitelintézet nem fogadhat el olyan biztosítékot, amelyet
) az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául
adott, ide nem értve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat,
) jelzálogjog esetén a biztosíték értékének hetven százalékát meghaladó
mértékben már lekötöttek.
(3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:
) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítõ
értékpapírt,
) bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott,
tagsági jogokat megtestesítõ értékpapírt,
) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény
tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság részvényét,
) olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az
adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az
adósnak befolyásoló részesedése van.
(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerzõdés tartama alatt a hitelintézet
rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerzõdésben foglalt
feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének
alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.
Nagykockázat vállalásának korlátozása
79. §
(1) Nagykockázat vállalásának minõsül az a kockázatvállalás, amikor egy
ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága
külön-külön, vagy együttesen a hitelintézet szavatoló tõkéjének tíztizenöt
százalékát meghaladja.
(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által
vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet
szavatoló tõkéjének huszonöt százalékát.
(3) A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet
több, mint a hitelintézet szavatoló tõkéjének nyolcszorosa.
(4) A 2. számú melléklet III. 10/c. pontjában foglalt kötelezettségeket -
az (5) bekezdés kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni.
(5) A hitelintézet által kötött határidõs ügyleteket jogszabályban
meghatározott kockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
80. §
(1) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell
alkalmazni
) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben
szabályozott, elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel, és az
Országos Betétbiztosítási Alappal szemben fennálló követelésekre,
) a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság
által a központi költségvetés készfizetõ kezességvállalása mellett
nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részére,
) a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó
jogi személy által fedezett részére, ha azt a központi költségvetés
készfizetõ kezességvállalása mellett nyújtja,
) a központi költségvetés készfizetõ kezességével biztosított
kockázatvállalásra,
) az óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat,
állampapír, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapír által fedezett kockázatvállalásra,
) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság politikai és
árfolyamkockázatok biztosításával fedezett exporthitel szerzõdéseknél
a biztosítási kárfizetés mértékéig, abban az esetben, ha az
exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak
politikai és árfolyamkockázat merül fel, valamint
) azon tételek esetében, amelyeknek megfelelõ összeget - az 5. számú
melléklet elõírásainak megfelelõen - a szavatoló tõke számítása során
a szavatoló tõkébõl le kell vonni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokat a hitelintézet elkülönítetten
tartja nyilván.
81. §
(1) A nagykockázat vállalásának számításakor a hitelintézetet megilletõ
fedezeteket, valamint az ügyfélnek, illetve vele kapcsolatban álló ügyfelek
csoportjának a hitelintézettel szembeni követelését - a 80. §-ban
meghatározottak kivételével - levonni nem lehet.
(2) A hitelintézet szabályzatában meg kell határozni a nagykockázat
vállalásra vonatkozó kérelem elbírálásának, illetve a nagykockázat vállalásra
vonatkozó döntés meghozatalának, elkülönített nyilvántartásának és rendszeres
figyelésének rendjét.
Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása
82. §
(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek
célja, hogy az ügyfél, a hitelintézet által kibocsátott, tagsági jogot
megtestesítõ értékpapírt vagy alárendelt kölcsöntõkének minõsülõ értékpapírt
vásároljon.
(2) A hitelintézet tagsági jogot megtestesítõ értékpapír, illetve üzletrész
vásárlása céljára nem nyújthat a megvásárolni kívánt értékpapír azok
vételárának ötven százalékáigt meghaladó nyújthat kölcsönt.
(3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy
olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel
szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni
kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkezõ közvetett
kockázatvállalást is.
(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének
megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez,
amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
Befektetések korlátozása
83. §
(1) Hitelintézet a szavatoló tõkéjének tizenöt százalékát meghaladó
közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot - más pénzügyi intézmény,
befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos
vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem
tarthat birtokában.
(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tõkéjének ötvenegy százalékát
meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot - más pénzügyi intézmény,
befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos
vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem
tarthat birtokában.
(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési
vállalkozáson, biztosító részvénytársaságon, valamint járulékos vállalkozáson
kívüli egyéb vállalkozásokban meglévõ befolyásoló részesedéseinek teljes
összege nem haladhatja meg a szavatoló tõkéjének hatvan százalékát.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni
a hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés idõpontjától számított
legfeljebb hároméves idõtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó
veszteségmérséklés céljából, illetõleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy
felszámolás következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és
elkülönítetten kezelt, rendszeresen minõsített - tulajdoni hányadokat.
(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti,
feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tõkével számolva
is képes megfelelni a nyolcszázalékos tõkemegfelelési mutató fenntartására
vonatkozó, valamint a szavatoló tõkéhez rendelt más korlátozó elõírásnak.
Ingatlanbefektetések korlátozása
84. §
(1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2)
bekezdésen kívüli - ingatlanba történõ befektetése nem haladhatja meg a
szavatoló tõkéje öt százalékát.
(2) A hitelintézetnek tevékenysége során
) a 83. § (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet,
) a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2)
bekezdése, és
) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
alapján megszerzett ingatlanokat három éven belül el kell idegenítenie.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az
ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve
zavartalan mûködéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti
szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyrõl a hitelintézet külön
nyilvántartást vezet.
Egyes bBefektetésekre vonatkozó egyéb korlátozásoka
85. §
(1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem
haladhatja meg szavatoló tõkéjének száz százalékát.
(2) A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illetõleg nem létesíthet
tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés
mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan
felelõsség hárulhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe
venni
) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve
elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést,
ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában,
illetve birtokában,
) a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt
követõen az abban történt részesedésszerzést,
) az állampapírt,
) a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt, valamint
) azt a tételt, amelynek megfelelõ összeget a szavatoló tõke számítása
során a tõkébõl levonták,
ha azt az egyéb befektetésektõl elkülönítve tartják nyilván és elkülönítve
kezelik.
Eszközök minõsítése
86. §
(1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi
eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit)
vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és
minõsíteni.
(2) A hitelintézet - a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi
gyakorlat keretei között - köteles mindent megtenni az esedékes, illetve
lejárt követelése behajtására.
Kockázati céltartalékképzés
87. §
(1) A hitelintézet a tevékenységével együttjáró valamennyi feltárható és
minõsíthetõ hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb
kockázat fedezetére, a hitelintézet által - az e törvényben, valamint a
kormányrendeletben elõírt - kockázati céltartalékot képez.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a hitelintézetnek a
kockázatvállalással összefüggõ, elõre nem látható, illetõleg elõre nem
meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált
mérlegfõösszeg 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot kell
képeznie, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell
nyilvántartani.
(3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános
kockázati céltartalékot is, ráfordításként történõ elszámolással képzi. A
kockázatvállalásból származó veszteség és a behajthatatlan követelés leírására
elõször a kockázati céltartalékot, illetõleg az általános kockázati
céltartalékot kell felhasználni.
XIII. fejezet
A likviditás biztosítása
Forrásgyûjtés
88. §
Hitelintézet visszafizetendõ pénzeszközöknek a nyilvánosságtól történõ
gyûjtése érdekében - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti
jegyet bocsáthat ki.
A lejárati összhang és az azonnali fizetõképesség biztosítása
89. §
(1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali
fizetõképességét (továbbiakban: likviditás). Forrásgyûjtését és
eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét -
tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel -
követelései és kötelezettségei lejárati idõpontjainak és összegeinek megfelelõ
összhangjával kell biztosítania.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás
biztosítására vonatkozó belsõ szabályzatot és tervet készít.
XIV. fejezet
A bankcsoport összevont alapú felügyelete
A bankcsoport
90. §
(1) A bankholding vállalat akkor köteles e fejezet rendelkezéseit
teljesíteni, ha:
) belföldi székhelyû és
) nem leányvállalata egy belföldi székhelyû hitelintézetnek.
(2) A bankholding vállalat köteles úgy irányítani és összehangolni az
ellenõrzése alatt álló pénzügyi intézmények és járulékos vállalkozások
tevékenységét, hogy mind a bankcsoporttagok, mind a bankholding vállalat
számára külön-külön és együttesen is biztosított legyen a prudens mûködés.
(3) A bankholding vállalat felelõs a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi
intézmények tõkemegfeleléséért, valamint a prudens tevékenység végzésére
vonatkozó elõírások csoportszintû betartásáért.
(4) A bankholding vállalat igazgatósága az ellenõrzött pénzügyi intézmény
vezetésére vonatkozóan az V. fejezetben, valamint a (3) bekezdésben foglalt
rendelkezésekben foglaltak végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenõrzött
pénzügyi intézmény igazgatóságát, amely köteles az utasítást végrehajtani.
Az összevont felügyelet terjedelme
91. §
(1) Az összevont felügyelet kiterjed:
) a bankholding vállalatra,
) a bankcsoporthoz tartozó vállalkozásra,
) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos vállalkozásra, amely
jegyzett tõkéjének legalább húsz százaléka közvetlenül vagy közvetve
a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonában van,
) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos társaságra, amely nem
tartozik a bankcsoporthoz, de amely olyan személy ellenõrzése alatt
áll, aki a bankcsoportot, vagy annak valamely hitelintézet tagját is
ellenõrzi.
(2) A Felügyelet jogosult ellenõrizni, hogy a bankcsoport tagjai külön-
külön és együttesen is megfelelnek-e a 92-96. §-ban foglalt rendelkezéseknek.
Bejegyzés
92. §
(1) A Felügyelet a bankcsoportokról nyilvántartást vezet.
(2) A bankholding vállalat köteles haladéktalanul kérni a Felügyelettõl a
bankcsoport létrejöttének, illetõleg a bankcsoportban bekövetkezett
módosulásoknak nyilvántartásba vételét.
(3) A nyilvántartásba való bejegyzés elõtt a Felügyelet ellenõrizheti a
bejegyzés iránti kérelemben foglalt adatokat, illetõleg információkat, és a
bejegyzést ennek alapján teljesíti.
(4) A bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményeknek és járulékos
vállalkozásoknak okmányaikban fel kell tüntetniük, hogy melyik - a Felügyelet
által bejegyzett - bankcsoporthoz tartoznak.
Adatszolgáltatási követelmények
93. §
(1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen
vagy esetenként - jelentést, adatot, illetõleg információt kérhet a 91. § (1)
bekezdésében megjelölt személyektõl, akik azt kötelesek a Felügyeletnek
megadni.
(2) A Felügyelet elõírhatja az (1) bekezdésben említett jelentés, adat,
illetõleg információ könyvvizsgálóval történõ hitelesíttetését.
(3) A 91. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott - belföldön
bejegyzett - személy köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a
bankholding vállalat részére megadni az összevont felügyelet ellátásához
szükséges jelentést, adatot, illetõleg információt.
(4) A bankholding vállalat az Szmt. szerint készített összevont
(konszolidált) - a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolóját,
az üzleti jelentéssel együtt legkésõbb a tárgyévet követõ év szeptember 30-ig
megküldi a Felügyeletnek.
Ellenõrzés
94. §
(1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet ellenõrzést
végezhet a 91. § (1) bekezdésében meghatározott személyek körében.
(2) A pénzügyi intézménynek, illetve járulékos vállalkozásnak nem minõsülõ
vállalkozásnál a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti ellenõrzést csak annak
megállapítása érdekében folytathatja, hogy megvizsgálja az összevonás céljából
átadott jelentés, adat és információ valódiságát, illetõleg pontosságát.
(3) A Felügyelet felkérheti más ország illetékes felügyeleti szervezetét,
hogy a 91. § (1) bekezdésében meghatározott személynél végezzen helyszíni
vizsgálatot, vagy mûködjön közre a helyszínen kívüli ellenõrzésben.
(4) A Felügyelet - más ország illetékes felügyeletének kérésére -
elvégezheti az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot, illetõleg hozzájárulhat,
hogy azokat a hozzájárulást kérõ felügyeleti szervezet, illetve egy kijelölt
könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ végezze el.
A bankcsoport összevont szavatoló tõkéjének kiszámítása
95. §
(1) A bankcsoport összevont szavatoló tõkéjét a bankholding vállalatnak
kell kiszámolnia, úgy, hogy a saját szavatoló tõkéjéhez az ellenõrzött
pénzügyi intézmény, valamint járulékos vállalkozás saját- vagy szavatoló
tõkéjének olyan hányadát kell hozzáadnia, amely megegyezik az általa az
ellenõrzött vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni,
illetve szavazati hányaddal.
(2) Ha a bankcsoportba tartozó ellenõrzött pénzügyi intézmény vagy
járulékos vállalkozás nem közli a 93. § (3) bekezdése szerinti adatokat, a
bankholding vállalat az összevont szavatoló tõke számítása során az erre az
ellenõrzött pénzügyi intézményre vagy járulékos vállalkozásra esõ, az (1)
bekezdés szerinti tõkehányadot nem veheti figyelembe.
A bankcsoport kockázatvállalása
96. §
Az azonos bankcsoporthoz tartozó hitelintézetekpénzügyi intézmények által
együttesen nyújtottvállalt kockázatokravállalásra is alkalmazni kell a 77-85.
§-ban foglalt korlátozásokat.
IV. RÉSZ
BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM
XV. fejezet
Az Országos Betétbiztosítási Alap
97. §
(1) A hitelintézet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap)
csatlakozni.
(2) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni a meghatározott pénzügyi
szolgáltatás végzésének az állam által történõ biztosítása érdekében külön
törvénnyel létrehozott olyan hitelintézet, amelynek minden kötelezettségéért a
Magyar Állam kezességet vállal.
(3) Hitelszövetkezet nem csatlakozhat az Alaphoz.
98. §
(1) Az Alap feladata
) a 104. §-ban meghatározott, a betét befagyásának megelõzését célzó
intézkedések megtétele,
) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét
befagyása esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott
kártalanítási összeg kifizetése, illetve
) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az
állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás
teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történõ
ellátása,
) a betétes tájékoztatása.
(2) Az Alap a betétestõl és más hitelezõtõl kapott megbízás alapján ellátja
a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi
tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során.
Az Alap által biztosított betétek
99. §.
(1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.
(2) Az Alap által nyújtott biztosítás - a 100. §-ban meghatározott
kivételekkel - a betétek számától és pénznemétõl függetlenül kiterjed minden
olyan betétre, amelyet
) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve
állami helytállás nélkül, valamint
) 1993. június 30-át követõen állami garancia nélkül
az Alapban tagsággal rendelkezõ hitelintézetnél helyeztek el.
(3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig
sorozatban értékpapírszerûen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti
okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.
(4) Az MNB által közzétett árfolyamlapon szereplõ külföldi pénznemben
elhelyezett betétet az Alap az elhelyezés pénznemében biztosítja.
100. §
(1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki:
) a költségvetési szerv,
) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévõ gazdasági
társaság,
) az önkormányzat,
) a biztosító intézet, valamint az önkéntes biztosító pénztár,
) a befektetési alap,
) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek
kezelõ szervezetei és igazgatási szervezetei,
) az elkülönített állami pénzalap,
) a pénzügyi intézmény,
) az MNB,
) a befektetési vállalkozás,
) a Befektetõ-védelmi Alap
) a hitelintézet vezetõ állású személye, a hitelintézet választott
könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézet befolyásoló részesedéssel
rendelkezõ tulajdonosa és mindezen személyekkel közös háztartásban
élõ közeli hozzátartozói,
) az l) pontban említett személy befolyásoló részesedésével mûködõ
gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pontja) által elhelyezett
betéteire.
(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá:
) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerzõdés szerint, a
szerzõdéskötés idõpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési
idejû betétekhez képest jelentõsen magasabb kamatot vagy más vagyoni
elõnyt kap, valamint
) az olyan betétre, amelyrõl bíróság jogerõs ítélettel megállapította,
hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik.
Az Alap által fizetett kártalanítás
101. §
(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét
tõke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan
legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
Devizabetét esetén a devizában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az
e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés idõpontjától
függetlenül - a betét befagyása napján érvényes - az MNB által jegyzett
devizáknál - hivatalos deviza árfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett
devizákat a magyar hitelintézetek által közzétett legmagasabb és
legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó deviza eladási árfolyamok
számtani átlaga alapján kell számbavenni, ha ilyen nem áll rendelkezésre, a
betét befagyása napján a devizabetét kezelõ hitelintézet deviza eladási
árfolyamát kell figyelembe venni.
(2) Az Alap a befagyott tõkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy
részére a 105. § (1) bekezdésében foglalt idõpontig járó, még nem tõkésített
és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a
szerzõdés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés idõtartama alatt
alkalmazott - az idõvel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal
számítottan téríti meg.
(3) Devizabetétek esetén az Alap a szerzõdés szerinti kamatot, de
legfeljebb az öt - elõzõ évi mérlegfõösszege alapján - legnagyobb hazai
hitelintézet által, az azonos pénznemben jegyzett, azonos lekötési idejû
devizabetétek - szerzõdéskötés idõpontjában alkalmazott - kamatlábának
számtani átlaga alapján számított kamatot fizeti meg.
(4) Nyereménybetétek esetén a szerzõdés szerinti kamat alatt az a kamat
értendõ, amellyel a betétet elfogadó hitelintézet a kifizetés idõpontját
megelõzõ sorsolás idõpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás
szempontjából a lekötés idõpontjául a kifizetés idõpontját megelõzõ sorsolás
idõpontját kell figyelembe venni.
(5) A betétes az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó
kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.
(6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási
összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell
számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérõ
szerzõdési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban
illeti meg.
(7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár
szempontjából továbbra is külön betétnek minõsülnek egyazon betétesnek az
egyesülés idõpontja elõtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevõ hitelintézetnél
elhelyezett betétei megszûnésükig,
(8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár
szempontjából, a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell
megfelelõen alkalmazni.
102. §
(1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes
között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel
szemben hitel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét kifizetéséig
lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles a beszámítási igényét az
Alappal közölni és igényének jogosságát hitelt érdemlõ módon bizonyítani. A
hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a
beszámítási igényérõl tájékoztatta. Az Alap bizonyításig felfüggeszti az adott
betétre történõ kifizetést. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101.
§ szerinti összegbõl hitelintézetet megilletõ és részére átutalt összeg
levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap
tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az
Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig
lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél
követelésébe be kell számítani.
(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a
kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy
bíróság, illetve hatóság jogerõs határozata alapján kétséget kizáróan
megállapítható.
103. §
(1) Az állam által 1993. június 30-át követõen biztosítani kívánt betétek
biztosítását az Alap - megegyezés szerinti térítés ellenében - átvállalhatja.
(2) Ha egy állami garanciával (kezességgel) fedezett betét elfogadására
felhatalmazott hitelintézetnél a betétek befagynak, a központi költségvetés a
betét befagyásától számított harminc napon belül megkezdi - a betétesek
kifizetésének ütemében - a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöknek az
Alap rendelkezésére bocsátását. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami
garancia beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére
használhatja fel, amely kifizetéseket a Pénzügyminisztérium képviselõje a
hitelintézetnél a helyszínen ellenõrizheti.
(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatot az állammal írásban
kötött szerzõdés alapján végezheti.
(4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a
hitelintézettel szembeni követelés a betétesrõl az államra száll át. A
követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a
követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet
felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezõként
fellépni, amelyekbõl származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az
állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.
XVI. fejezet
Kártalanítás
A kártalanítás kifizetésének megelõzése
104. §
(1) Az Alap a kártalanítási összegek kifizetésén kívül más kötelezettséget
(hitelnyújtás, alárendelt kölcsön nyújtás, tulajdonrész szerzése
hitelintézetben, kezességvállalás, betétállomány átruházásához fedezetnyújtás
stb.) is vállalhat a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedés (157-
168. §) kedvezõ hatásának elõsegítése és a betétek befagyásának elkerülése
érdekében az e §-ban meghatározott keretek között, a Felügyelettel egyeztetett
módon.
(2) Az Alap a betétek befagyásának elkerülése érdekében köteles azt a
megoldási módot választani, amely a betétesek és hitelintézetek, valamint a
központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár.
(3) Az Alap az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit kizárólag a szokásos
üzleti feltételek (kamat, díj, árfolyam) mellett vállalhatja.
(4) Az Alap köteles az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettség
vállalását megfelelõ biztosítékkal fedezni. A hitelintézet felszámolása esetén
ezeket a biztosítékokat határidõben érvényesen kikötötteknek kell tekinteni
akkor is, ha Cstv. 57. §. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott
feltételektõl eltérõen kötötték ki.
(5) A hitelintézet helyzetének rendezése érdekében az (1) bekezdés szerint
vállalt feltételes és feltétlen kötelezettségvállalások együttes összege nem
haladhatja meg a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétek után a 101. §
szerint kifizetendõ kártalanítások és az Alapnál ezek kifizetésével
kapcsolatban felmerült költségek várható összegét.
Kifizetés az Alapból
105. §
(1) Az Alap a betétek befagyását követõ legfeljebb harminc nap elteltével,
illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást
elrendelõ végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a két idõpont
közül a korábbiban - megkezdi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.
(2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek
számára az igényérvényesítés legelsõ napját, a kifizetéssel megbízott
hitelintézet nevét, és az igényérvényesítés helyét (helyeit), valamint módját.
(3) Ha a kártalanításra jogosult a betéti szerzõdést és a jogosultság
igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja és azok a (4) bekezdés
szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy
az általa teljes bizonyító erejû magánokiratban meghatalmazott személy részére
járó kártalanítás haladéktalan kifizetésérõl.
(4) A betétet gyûjtõ hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a
betétes nevén kívül - a 3. számú mellékletben felsoroltak közül az Alap
elõírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a
kártalanításra való jogosultság egyértelmû megállapítása érdekében.
(5) A kifizetések teljesítése külföldi és belföldi hitelintézetnek adott
megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való
áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása, vagy közvetlen kifizetés útján
történik. A száz forintnál kisebb összegû kártalanítás nem fizethetõ ki.
106. §
Az Alap a 101. § (1) bekezdése szerinti összeget a betét befagyásától a
kártalanítás kifizetéséig terjedõ idõszakra - de legfeljebb a kártalanítás
kifizetésének a 105. § (1) bekezdésében meghatározott idõpontjáig számított
kamattal növelve - fizeti ki, amely összeg azonban nem haladhatja meg a 101. §
(1) bekezdésében meghatározott mértéket.
A kifizetett betétkövetelések átszállása
107. §
(1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel
szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesrõl az Alapra
száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az
Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult
érvényesíteni.
(2) Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen
kifizetés, illetve az Alap által a 104. § alapján vállalt kötelezettség
teljesítésébõl eredõ kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által
kifizetett összeget, és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült
költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetõleg megfizetni. E
kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet az Alapból kilépett vagy
onnan kizárták.
(3) Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is
jogosult hitelezõként fellépni, amelyekbõl eredõ jogok még nem szálltak át az
Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés
kapcsán felmerülõ költségeket is.
XVII. fejezet
Az Alap jogállása és szervezete
Az Alap jogállása
108. §
(1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó,
sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhetõ.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el és a 98. §-ban meghatározottól
eltérõ célra nem használhatók fel.
(5) Az Alap saját tõkéje nem osztható fel.
109. §
Az Alap pénzügyi-számviteli ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi.
Az Alap szervezete
110. §
(1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.
(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai:
) a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára;
) az MNB alelnöke;
) a Felügyelet elnöke;
) a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két
személy, továbbá
) az Alap ügyvezetõ igazgatója.
(3) Az igazgatótanácsi tag - az igazgatótanács jóváhagyásával - írásban
állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal
vesz részt az igazgatótanács ülésein.
(4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint
fele jelen van. Az igazgatótanács határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlõség estén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történõ
kötelezettség-vállaláshoz az igazgatótanács legalább négy tagjának igenlõ
szavazata szükséges.
(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ.
Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezetõ igazgató.
Az igazgatótanács feladata
111. §
(1) Az igazgatótanács
) irányítja és ellenõrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
) elfogadja az Alap szabályzatait,
) meghatározza az Alap ügyvezetõjének és megbízottainak feladatait,
valamint megállapítja díjazásukat,
) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok
összetételérõl,
) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét,
idõpontját,
) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges
jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más eszközöknek az alkalmazását,
amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett
betétek biztosítva vannak,
) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos
intézkedésekrõl,
) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendõ
kifizetések rendjét,
) dönt az Alap költségvetésérõl, ezen belül a mûködési költségeirõl,
) évente egyszer, legkésõbb a gazdasági év befejezését követõ év május
31. napjáig megállapítja az Alap éves beszámolóját, vagyoni helyzetét
és az ezekrõl szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevõszéknek,
valamint megküldi a hitelintézeteknek,
) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját az e törvényben
foglalt kereteken belül és azt ismerteti a hitelintézetekkel; a
díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési
kötelezettségét,
) dönt a kizárásokról,
) határoz a 121. § (6)-(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve
rendkívüli díjfizetési kötelezettség elõírásairól,
) határoz a 104. § szerinti intézkedés szempontrendszerérõl,
) dönt a 104. §-ban meghatározott intézkedések alkalmazásáról,
) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a
Felügyelet szolgáltatásait.
112. §
(1) Az igazgatótanács nevezi ki és menti fel az ügyvezetõ igazgatót,
valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e
jogkörét - a kinevezés és felmentés kivételével - az igazgatótanács elnökére
átruházhatja.
(2) Az igazgatótanács ellenõrzi az Alap ügyvezetõ igazgatójának
tevékenységét.
Az Alap ügyvezetõ igazgatója és munkaszervezete
113. §
(1) Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik.
(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezetõ igazgató
látja el. Az ügyvezetõ igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a
munkáltatói jogokat.
(3) Az ügyvezetõ igazgató - az igazgatótanács egyetértésével - egyes
feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve
együttmûködési megállapodásokat köthet.
(4) Az Alap vezetõje és alkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvérõl
szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
114. §
Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben
meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelelõ alkalmazásával adja ki.
Az Alap információ ellátása
115. §
(1) Az Alap a hitelintézettõl csak a tevékenysége ellátásához szükséges, a
Felügyeletnek vagy az MNB-nek rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.
(2) Az Alap kérésére köteles
) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelõen az Alap által
meghatározott adatokból,
) a Felügyelet és az MNB a rendelkezésükre álló adatokból
a kért információt megadni.
(3) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak
ellátása érdekében használhatja fel.
(4) Ha az Alap a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy valamely
hitelintézetnél e törvény szerinti közremûködése szükségessé válhat,
megvizsgáltathatja a hitelintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait.
Az Alapnak a vizsgálat lefolytatásához a Felügyelet egyetértését be kell
szereznie.
(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa
megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba,
nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezetõ állású személyeitõl,
alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, vagy felszámolójától információt kérhet.
116. §
(1) Az Alappal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,
megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a
feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot,
továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény elõírásai
szerint az Alap nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára
hozzáférhetõvé tenni szakmai titokként köteles megõrizni
(2) Az Alap által végzett ellenõrzés során az (1) bekezdésben meghatározott
személy hivatalos személynek minõsül.
117. §
Kártérítési igény az Alappal szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak
akkor érvényesíthetõ, ha megállapítható, hogy az Alap eljárása vagy mulasztása
törvénysértõ volt és a bekövetkezett kárt ez idézte elõ.
Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
118. §
(1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.
(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes
pénzbevételei, beleértve a mûködésbõl származó bevételeket is, ugyanakkor a
pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a mûködéssel kapcsolatos
pénzkiadásokkal, a biztosítási jellegû tevékenységbõl eredõ, valamint a
betétek befagyásának megelõzésével kapcsolatos kifizetésekkel.
(3) Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott
likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az
Alap mûködéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve -
állampapírban kell tartani.
(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tõkéjének növelésére
fordíthatja.
XVIII. fejezet
Az Alap forrásai
119. §
(1) Az Alap forrásai:
) a csatlakozási díj,
) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves
befizetés;
) a Felügyelet által a hitelintézetektõl, ide nem értve a
hitelszövetkezeteket, a beszedett bírságok összegének nyolcvan
százaléka,
) az Alap által felvett kölcsön;
) egyéb bevétel.
(2) Az Alap - a 98. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti feladatok
ellátása érdekében - hitelt vehet fel:
) az MNB-tõl, illetve
) hitelintézettõl.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az Alap kérésére az MNB nyolc
napon belül kölcsönt nyújthat, illetõleg a Kormány - az Alap által a 98. § (1)
bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett
kölcsönre - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (3)
bekezdésére tekintettel készfizetõ kezességet vállal.
(4) Az Alap a külföldi pénzemben vállalt biztosítás kifizetése érdekében az
MNB-tõl devizát vásárolhat, az Alap a devizát hitelintézettõl vagy magyar
hitelintézet közvetítésével külföldrõl vásárolhatja meg, ha az adott devizát
az MNB nem jegyzi.
Csatlakozási díj
120. §
Az Alaphoz csatlakozó, a Felügyelettõl betétgyûjtés végzésére engedélyt
kapott hitelintézet - az engedély kézhezvételét követõ harminc napon belül - a
jegyzett tõkéjének fél százalékával megegyezõ összeget köteles az Alapba
egyszeri csatlakozási díjként befizetni.
Éves díjfizetési kötelesség
121. §
(1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell
megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelõzõ
december 31-én fennálló, az Alap által a 99. § és 100. § szerint biztosított
betétek teljes összegét, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb
szempontokat, különösen a hitelintézetnél elhelyezett betétek átlagos
nagyságát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési
kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelõzõ
december 31-én meglévõ, az Alap által biztosított betétek és - a
hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségérõl
szóló jogszabályok szerint - az Alap által biztosított betétek utáni passzív
idõbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok együttes teljes állományának
két ezreléke.
(3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet minden évben negyedéves
részletekben, legkésõbb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni
az Alap pénzforgalmi számlájára.
(4) A hitelintézet által fizetendõ díj összegének meghatározása azon
nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a hitelintézet továbbít az Alapnak
az Alap szabályzatában meghatározott formában és idõpontban.
(5) A hitelintézet által a hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére
vonatkozóan fizetendõ díjat az általános szabályoknak megfelelõen a tárgyév
végi betétállomány alapján megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és
az Alap által biztosított napok számának szorzata határozza meg.
(6) Ha az adott hitelintézet olyan - kockázatos - tevékenységet folytat,
amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, az Alap növelheti a
hitelintézet által a tárgyév során fizetendõ díjat. Az emelés elõtt az Alap:
) véleményt kér a Felügyelettõl és az MNB-tõl;
) módot ad a hitelintézetnek észrevételei megtételére.
(7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a
hitelintézetnél a tárgyévet megelõzõ év december 31-én fennálló, biztosított
betétállomány három ezrelékét.
(8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdésének d) pontja szerint felvett
kölcsön visszafizetése érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek
szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elõ, mely
fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a
kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke
nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint
megállapított díj mértékét.
(9) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevõ káresemény kapcsán az Alap
bevételre tesz szert, azt elsõsorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére,
ezt követõen pedig a hitelintézeteket terhelõ rendkívüli fizetési
kötelezettség mérséklésére, illetõleg visszafizetésére kell fordítani.
(10) A hitelintézet a felszámolása kezdõ évében az e §-ban meghatározottak
szerint köteles éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a befizetést
megelõzõ negyedév átlagos biztosított betétállománya.
A díjfizetés elszámolása
122. §
A hitelintézet az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat
is) egyéb ráfordításként számolja el.
Csatlakozás az Alaphoz
123. §
(1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti
kérelem benyújtásával egyidejûleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot
az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély
iránti kérelemhez.
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell
megtenni.
XIX. fejezet
Intézkedések, szankciók kezdeményezése, az Alappal fennálló tagsági viszony
megszüntetése
124. §
(1) Ha a hitelintézet:
) a 120-121. §-okban meghatározott fizetési kötelezettségét határidõre
nem teljesíti;
) üzletszabályzatában vagy a betétokiratokon az Alapban való tagságát
megtévesztõ módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen
tájékoztat az Alap által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges
kérdésekrõl;
) a jogszabályba ütközõ módon hirdeti a betétbiztosítást;
) nyilvántartása nem teszi lehetõvé a betétesek kártalanítási
jogosultságának egyértelmû megállapítását,
az Alap felszólítja a hitelintézetet jogsértõ magatartás megszüntetésére és
egyidejûleg tájékoztatja a Felügyeletet.
(2) A felszólítást követõ harminc nap elteltével - ha a hitelintézet az (1)
bekezdés szerinti jogsértõ magatartást nem szüntette meg - az Alap
kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság
alkalmazását, vagy a hitelintézetet tagjai sorából kizárhatja. A felügyeleti
intézkedés kezdeményezésérõl egyidejûleg értesíti az MNB-t.
(3) Kizárás kezdeményezése esetén a hitelintézet tagsága az Alapban az
elõzetes felszólításban megjelölt határidõt követõen megszûnik kivéve, ha
) a hitelintézet meghozta az elõírásokhoz való alkalmazkodást vagy
szabálytalanság megszüntetését célzó intézkedéseket;
) a hitelintézet a szükséges intézkedések meghozatala érdekében az Alap
igazgatótanácsától - legfeljebb további hatvan napra - a határidõ
meghosszabbítását kéri.
125. §
A hitelintézetet az Alap azonnali hatállyal kizárja, ha a Felügyelet
határozata alapján a hitelintézet nem gyûjthet betétet.
126. §
(1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem
érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre
vonatkozó biztosítást.
(2) Ha a hitelintézetet az Alapból kizárták, vagy tagsági jogviszonyát
megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A
kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt
hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá esõ betétek után
a 121. §-nak megfelelõen éves díjat fizessen.
127. §
Az Alap a 124. §-ban foglalt kizárás esetén - huszonnégy órán belül -
írásban tájékoztatja a kizárás tényérõl és okáról a Felügyeletet és az MNB-t.
Az Alap errõl negyvennyolc órán belül legalább két országos napilapban
felhívást tesz közzé.
XX. fejezet
Önkéntes betét- és intézménybiztosítás
128. §
(1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi
alapot (a továbbiakban: önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi
személy.
(2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók el és a létesítõ okiratban
meghatározottól eltérõ célra nem használhatók fel. Az önkéntes alapból kilépés
esetén kifizetés nem teljesíthetõ.
(3) Az önkéntes alap - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott
likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az
Alap mûködéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve -
pénzeszközeit állampapírban kell tartani.
(4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb
ráfordításként számolhatja el.
(5) A Felügyelet által a hitelszövetkezetektõl beszedett bírságok
összegének nyolcvan százalékát a hitelszövetkezetek által létrehozott önkéntes
alapba kell befizetni.
129. §
(1) Az önkéntes alapot létesítõ okiratban meg kell határozni
) az alapítókat,
) az önkéntes alaphoz történõ csatlakozás és az önkéntes alapból
történõ kilépés rendjét,
) a befizetések megállapításának és teljesítésének módját,
) az önkéntes alap kezelõjét és az önkéntes alap kezelésének
szabályait,
) az önkéntes alapból történõ kifizetések rendjét.
(2) Az önkéntes alap létrehozásához és mûködésének megkezdéséhez a
Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(3) Az intézményvédelmi alap a létesítõ okiratában meghatározott feladatai
ellátása érdekében jogosult - a tagintézettel, illetve annak tulajdonosával
kötött támogatási szerzõdés keretében - a tagintézet részére
) kezességet vállalni,
) tõkejuttatást adni, valamint
) kölcsönt nyújtani.
(4) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek a
pénzeszközök visszafizetéséig kamatként legalább a jegybanki alapkamatot
kötelesek téríteni. A kilépés az önkéntes betétbiztosítási alappal szembeni
visszafizetési kötelezettséget nem érinti.
130. §
Az önkéntes alap a betétek befagyása miatt, illetve a kifizetés elkerülése
érdekében tervezett intézkedéseirõl tájékoztatja a Felügyeletet.
V. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA
XXI. fejezet
Könyvvezetés
131. §
(1) A pénzügyi intézmény az üzletszerû tevékenységre vonatkozó
nyilvántartásait magyar nyelven - a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok
elõírásainak betartásával - a felügyeleti és a jegybanki ellenõrzésre is
alkalmas módon vezeti.
(2) Az üzleti nyilvántartás és a belsõ ellenõrzési rendszer akkor
megfelelõ, ha lehetõvé teszi a gondos és megbízható vezetést, a pénzügyi
intézmény és a vezetõ állású személyek tevékenységének - a belsõ ellenõrzés,
illetõleg a könyvvizsgáló, valamint a tulajdonosok, a Felügyelet és az MNB
által történõ - ellenõrzését, továbbá, ha segíti a pénzügyi intézményt abban,
hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerzõdésekben elõírt
kötelezettségeknek.
132. §
(1) A pénzügyi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott
- a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az
adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek a
tárgyévet követõ év május 31-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót
szeptember 30-ig megküldeni.
(2) A kizárólag kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásokat végzõ jogi személy
könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131-137. § rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.
XXII. fejezet
Könyvvizsgálat
133. §
(1) Hitelintézet esetén - a Gt. 40. § (2) bekezdésében meghatározott
feltételeken túlmenõen - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható
az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ, bejegyzett könyvvizsgáló
(könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
) a könyvvizsgáló felelõsségbiztosítással rendelkezik,
) a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók
névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette,
) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy
közvetett tulajdonnal,
) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel szemben fennálló
kölcsöntartozása, valamint
) a befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos a könyvvizsgáló
cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló
közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell.
(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása
legfeljebb öt évig tarthat és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói
társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig
láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél.
(4) Az (1) bekezdésben elõírtakon túlmenõen további követelmény a
hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy
) egyidejûleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói
feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,
) egyidejûleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el
könyvvizsgálói feladatot.
) egy-egy hitelintézettõl származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja
meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.
(5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenõen további követelmény, hogy
) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt
követelményeknek megfelelõ könyvvizsgáló - egyidejûleg - legfeljebb
öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve
a szövetkezeti hitelintézeteket,
) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt
követelményeknek megfelelõ könyvvizsgáló - egyidejûleg - legfeljebb
tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettõl származó bevétele nem
haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát.
134. §
(1) A hitelintézet által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának
eredményérõl a pénzügyi intézménnyel egyidejûleg a Felügyeletet - írásban -
haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek
alapján:
) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat
szükségessé,
) bûncselekmény elkövetésére vagy a hitelintézet belsõ szabályzatának
súlyos megsértésére, illetõleg az elõzõekben említettek súlyos
veszélyére utaló körülményeket észlel,
) e törvény vagy más jogszabályok, illetve az MNB rendelkezéseiben
foglalt elõírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
) a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését a rábízott vagyoni
értékek megõrzését nem látja biztosítottnak, vagy
) a hitelintézet belsõ ellenõrzési rendszereinek súlyos hiányosságait
vagy elégtelenségét állapítja meg,
) jelentõs véleménykülönbség alakult ki közte és a hitelintézet
vezetése között a hitelintézet fizetõképességét, jövedelmét,
adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintõ, a hitelintézet
mûködését lényegesen érintõ kérdésekben.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
) a könyvvizsgáló jogosult
1. a Felügyelettel konzultálni, illetõleg
2. a Felügyeletet a vizsgálat eredményérõl tájékoztatni,
) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól
közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
135. §
A Felügyelet a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben
jogosult arra, hogy a hitelintézetet más, a 133. §-ban meghatározott
követelményeknek megfelelõ könyvvizsgáló választására kötelezze.
136. §
(1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata
mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:
) az értékelés szakmai helyességét,
) az elõírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
) az elõírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
) a szavatoló tõkére, a tõkemegfelelésre, folyamatos fizetõképességre,
valamint az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
betartását,
) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetõleg a
prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a
pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a
jegybanki rendelkezések, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok
betartását, valamint
) a megfelelõ ellenõrzési rendszerek mûködését.
(2) A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó
megállapításait külön kiegészítõ jelentésben kell rögzítenie, és ezt az
igazgatóságnak, az ügyvezetõnek, a felügyelõ bizottság elnökének, a
Felügyeletnek, valamint az MNB-nek legkésõbb a tárgyévet követõ év május 31-ig
meg kell küldenie. A kiegészítõ jelentés szerkezetét külön jogszabály
állapítja meg.
137. §
(1) A hitelintézet köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló
könyvvizsgálatára - kötött szerzõdést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az
éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára
megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves
beszámoló jóváhagyása elõtt - a hitelintézet igazgatóságát kötelezni, hogy a
lényeges helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül,
helyesbítse és gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történõ
hitelesítésérõl.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követõen jutott a Felügyelet
tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges, helytelen adatot tartalmaz, a
Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát az adatok
felülvizsgáltatására, könyvvizsgálóval való hitelesíttetésére. A felülvizsgált
és könyvvizsgálóval hitelesített adatot - a közgyûlés elé történt beterjesztés
elõtt - a hitelintézet köteles a Felügyeletnek bemutatni.
VI. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE
XXIII. fejezet
A Felügyelet
138. §
(1) A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg.
(2) A Felügyelet feladata:
) az engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,
) vezeti az e törvényben elõírt nyilvántartásokat, ellenõrzi a pénzügyi
intézmények információ szolgáltatásának rendszerét és
adatszolgáltatását,
) ellenõrzi, illetve vizsgálja a pénzügyi, és kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését,
) vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens
mûködését, a betétek és más visszafizetendõ források biztonságát,
illetve a független és szakszerû irányítást, ellenõrzést és vezetést
veszélyeztetõ körülményeket,
) intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére,
) kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok
megszüntetésére,
) bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt,
) segíti az Alap igazgatótanácsának mûködését, a döntések elõkészítését
és végrehajtását.
A Felügyelet bevételei
139. §
(1) A Felügyelet bevételei:
) igazgatás-szolgáltatási díj,
) a felügyeleti díj,
) a felügyeleti bírság,
) egyéb bevételek.
(2) A pénzügyi intézmény és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott,
pénzügyi intézménynek nem minõsülõ jogi személy felügyeleti díjat köteles
fizetni az egyéb ráfordítások terhére.
(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi
intézmény mérlegfõösszegének háromtized ezreléke, kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minõsülõ - vállalkozás által
fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanenezer forint, melyet negyedéves
részletekben, a negyedévet követõ hónap tizenötödik munkanapjáig kell a
Felügyelet számlájára átutalni.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott díjakat a Felügyelet
csak mûködésének fedezetére használhatja fel.
(5) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel húsz
százalékát a következõ célokra kell fordítani:
) bankszakemberek képzésére,
) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és
közzétételének támogatására, valamint
) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatására.
(6) A Felügyelet által a hitelintézetekre - ide nem értve a
hitelszövetkezeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel
nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni. A hitelszövetkezetekre kirótt
felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát a
hitelszövetkezetek önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alapjába kell
befizetni.
(7) A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások
igénybevételéért fizetendõ díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter
rendeletben állapítja meg.Feladatok
139.§
(1) A felügyeleti hatáskör gyakorlásának célja a pénzügyi intézmények
ügyfelei érdekeinek védelme, a pénzügyi intézmények megbízható, gondos
tulajdonlásának, továbbá óvatos mûködésének, a pénz-, és tõkepiac zavartalan,
illetõleg eredményes mûkõdésének, valamint a tisztességes és szabályozott
piaci verseny elõsegítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében a Felügyelet:
a) elbírálja az engedélykérelmeket és más beadványokat,
b) vezeti az e törvényben elõírt nyilvántartásokat, ellenõrzi a
hitelintézetek információ szolgáltatásának rendszerét és adattartalmát,
c) ellenõrzi, illetve vizsgálja a pénzügyi intézmények pénzügyi-, és
kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységét meghatározó szabályok
érvényesülését,
d) vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények megbízható és
körültekintõ mûködését, a betétek és más visszafizetendõ források biztonságát,
illetve a független és szakszerû irányítást, ellenõrzést és vezetést
veszélyeztetõ körülményeket,
e) intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére,
f) kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok
megszüntetésére,
g) bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt,
h) segíti az Alap igazgatótanácsának mûködését, a döntések elõkészítését
és végrehajtását, továbbá
i) kezdeményezheti jogszabályok megalkotását.
A Felügyelet bevételei
140.§
(1) A pénzügyi intézmény és a 16.§-ban meghatározott pénzügyi
intézménynek nem minõsülõ jogi személy felügyeleti díjat köteles fizetni az
egyéb költségek terhére.
(2) A Felügyelet bevételei:
a) a felügyeleti díj,
b) a felügyeleti bírság,
c) egyéb bevételek.
(3) A felügyeleti díj
a) pénzügyi intézmény alapítása iránti kérelem esetén a jegyzett tõke
öttized ezreléke, de legalább százezer forint;
b) kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem
minõsülõ - vállalkozás nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásakor
tízezer forint;
c) az éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfõösszegének
kéttized ezreléke, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követõ hónap
tizenötödik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.
(4) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel
húsz százalékát a következõ célokra kell fordítani:
a) elsõsorban a bankszakemberek képzésére, továbbá
b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és
közzétételének támogatására, valamint
c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatására.
(5) A Felügyelet által a hitelintézetekre - ide nem értve a
hitelszövetkezeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel
nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni. A hitelszövetkezetekre kirótt
felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát a
hitelszövetkezetek önkéntes betét- és intézményvédelmi alapjába kell
befizetni.
XXIV. fejezet
A felügyelet ellátásának eszközei
Engedélyezés
140. §
A Felügyelet a 3. §-ban és a 14-16. §-ban meghatározott engedélyt
határozott idõre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi
körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül
pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.
141. §
(1) Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy egy meghatározott személy
engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet folytat, a tevékenység folytatóját felszólíthatja
a helyzet tisztázásához szükséges szerzõdés, okirat, jelentés, kimutatás,
könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenõrzést rendelhet
el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen
tevékenység folyt, illetõleg folyik.
(2) Engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
) bûncselekmény gyanúja esetén büntetõeljárást kezdeményez az illetékes
nyomozóhatóságnál,
) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli pénzügyi
szolgáltatási, illetve kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenység
végzését, továbbá
) pénzügyi intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz vagy
kivételes intézkedést rendel el, illetõleg pénzbírságot szab ki.
Adatszolgáltatás
142. §
(1) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek és az MNB-nek
haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha
) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett
be,
) szavatoló tõkéje huszonöt százalékot elérõ vagy meghaladó összegben
csökkent,
) fizetéseit megszüntette, illetõleg
) hitelintézeti mûködését - pénzügyi szolgáltatási tevékenységét-
megszüntette.
(2) A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon
belül - írásban - bejelenteni:
) a hitelintézet tevékenységi körét érintõ veszélyhelyzet - pl.
fizetésképtelenség (inszolvencia) - kialakulását,
) a jegyzett tõke felemelését vagy leszállítását,
) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését.
143. §
A pénzügyi intézmény és a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ egyéb
jogi személy - jogszabályban illetve jegybanki rendelkezésben elõírt
tartalommal, módon és formában, rendszeres idõközönként - köteles az MNB-nek
és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesíteni.
144. §
A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet - határozott idõre - az általa
meghatározott tartalommal és rendszerességgel történõ olyan (rendkívüli)
adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elõ, amelyet
) a likviditás,
) a szolvencia,
) a kockázatvállalás,
) a pénzügyi, és a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenység
szabályainak betartása,
) a szervezet mûködésének, valamint
) a belsõ ellenõrzés
rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenõrzési feladatainak ellátása
érdekében szükségesnek tart.
145. §
A Felügyelet a pénzügyi intézménytõl, valamint pénzügyi intézménynek nem
minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytõl
közbülsõ beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás,
könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytõl,
annak szerveitõl valamennyi üzleti ügyérõl felvilágosítást kérhet.
Helyszíni ellenõrzés
146. §
(1) A Felügyelet az e törvényben és más jogszabályokban foglalt, a
hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások alapítására, az eredményes,
megbízható és a - nemkívánatos - befolyástól mentes tulajdonlásra, a prudens
mûködésére vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet határozatainak
megtartását jogosult a helyszínen ellenõrizni.
(2) A pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet végzõ személy köteles a Felügyelet számára a
helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni, illetõleg segíteni, biztosítva az üzleti
könyvek, jelentések ellenõrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz,
információkhoz való hozzáférést.
(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv szerint - minden
hitelintézetnél legalább két évenként átfogó helyszíni ellenõrzést tart.
(4) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával - versenyeztetési
szabályzata szerint - külsõ szakértõt is megbízhat. A szakértõnek szerepelnie
kell a Felügyelet által összeállított szakértõi névjegyzékben. A névjegyzékbe
az vehetõ fel, aki (illetve amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda
legalább egy tagja, illetve az önkéntes betét- és intézményvédelmi alap
alkalmazottja) hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szereplõ
könyvvizsgáló és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud mutatni.
(5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során
hivatalos személynek minõsül.
(6) A Felügyelet csak az ellenõrzési feladatainak ellátása érdekében
vizsgálhatja a pénzügyi intézmény ügyfelére vonatkozó adatokat.
147. §
(1) A Felügyelet által a szokásos - terv szerinti - helyszíni ellenõrzéshez
igénybevett szakértõ díja és költsége a Felügyeletet terheli.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendkívüli helyszíni ellenõrzés
díját és költségeit a pénzügyi intézmény fizeti, ha az ellenõrzésre a pénzügyi
intézmény szolgáltatott okot.
148. §
(1) A Felügyelet feladatainak teljesítéséhez betekinthet a pénzügyi
intézmény, valamint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy könyveibe, irataiba és adathordozóiba.
(2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenõrzésre jogosult -
alkalmazott vagy megbízott az ellenõrzés lefolytatásához az üzletszerû
tevékenység ellenõrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, iratokat,
adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást,
nyilatkozatot kérhet, próbavásárlást végezhet.
149. §
A Felügyelet nevében eljáró vizsgáló, illetõleg ellenõrzést végzõ személy a
feltárt jogsértés vagy hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti
intézkedés megtételét, bírság kiszabását vagy kivételes intézkedés
alkalmazását kezdeményezheti a Felügyeletnél.
Az intézkedések, a kivételes intézkedések és a bírság alkalmazásának közös
szabályai
150. §
E törvény és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb
jogszabályok, illetve jegybanki rendelkezések, továbbá a Felügyelet
határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megelõzése
illetõleg megszüntetése érdekében a Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben
- az MNB egyidejû értesítése mellett - intézkedést, kivételes intézkedést és
bírságot alkalmazhat.
151. §
(1) A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a
pénzügyi intézmény, valamint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, illetõleg tulajdonosa
megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra,
illetõleg a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a
pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki
rendelkezések elõírásait és
) döntési, illetõleg eljárási szabályzatai nem felelnek meg az
elõírásoknak, illetõleg a mûködés során ezeket nem tartja be,
) számviteli, nyilvántartási, és ellenõrzési rendszere nem felel meg a
mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek,
) határidõben nem tesz eleget a Felügyelettel, az MNB-vel, a
részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási,
jelentési, illetõleg tájékoztatási kötelezettségének,
) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi
rendelkezéseknek vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az
igazgatóságot, felügyelõ bizottságot, illetve a Felügyeletet a
pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekrõl,
hiányosságokról és egyéb - a prudens mûködését veszélyeztetõ -
problémákról,
) tõkemegfelelési mutatója alacsonyabb az e törvényben meghatározott
mértéknél,
) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére
értékelésére, és behatárolására, a kockázatvállalás ellenõrzésére, a
kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok
valamelyikét megsérti,
) elmulasztja a közgyûlésnek a Felügyelet intézkedéseirõl történõ
tájékoztatását, valamint ha a hitelintézet
) az azonnali fizetõképesség, illetõleg a források és az eszközök
lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó elõírásokat nem tartja
be,
) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek.
(2) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens mûködésre vonatkozó
jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a
devizajogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések elõírásainak jelentõs
megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve
- meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi
intézmény
) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet
végez,
) mûködése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben
meghatározott engedélyezési feltételeknek,
) alultõkésített, vagyis tõkemegfelelési mutatója - több, mint
száznyolcvan napon keresztül - hat százaléknál alacsonyabb,
) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor
tõkemegfelelési mutatója nem érte el az elõírt mértéket, illetve az
adott évben általános tartalékát nem képezte meg,
) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal és kimutatott
céltartalékképzési kötelezettsége miatt szavatoló tõkéjét
csökkentenie kell,
) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen illetõleg
jelentõs mértékben megsérti (így pl. a megfelelõ gondosság és
körültekintés nélkül vállal kockázatokat),
) könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi
rendelkezéseknek, a könyvvizsgáló elmulasztja a hitelintézet
igazgatóságának, felügyelõ bizottságának, illetõleg a Felügyelet
tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt jogszabálysértésekrõl,
hiányosságokról és egyéb - a hitelintézet prudens mûködését
veszélyeztetõ - problémákról,
) nem tud eleget tenni, vagy határidõben - ismétlõdõen - nem tesz
eleget, a Felügyelettel, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal
szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illetõleg
tájékoztatási kötelezettségének,
) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének
végzésében,
) az elõírt, illetõleg a szükséges szabályzatok, nyilvántartások,
informatikai, és ellenõrzési rendszerek nélkül mûködik,
) az elõírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott
felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,
) az (1) bekezdésben említett elõírásokat - a Felügyelet által
alkalmazott intézkedést, illetõleg bírságot megállapító határozat
jogerõre emelkedését követõ két éven belül - ismételten megsérti.
(3) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens mûködésre vonatkozó
jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a
devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések elõírásainak súlyos megsértése
esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg
kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetõleg kivételes intézkedéseket
(157-160. §), ha a hitelintézet
) súlyosan alultõkésített, vagyis tõkemegfelelési mutatója - kilencven
napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb,
) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor
tõkemegfelelési mutatója nem éri el a négy százalékot,
) nem tesz eleget céltartalékképzési kötelezettségének illetõleg nem
rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve kimutatott
céltartalékképzési kötelezettsége miatt a tõkemegfelelési mutatója
négy százalék alá csökken ,
) az azonnali fizetõképesség, illetõleg a források és az eszközök
lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó elõírások be nem
tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan
veszélyezteti,
) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen illetõleg
jelentõs mértékben megsérti és ezzel a hitelintézet likviditását,
fizetõképességét (szolvenciáját) illetõleg jövedelemtermelõ
képességét súlyosan veszélyezteti,
) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet
folytat rendszeresen,
) mûködése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott
engedélyezési feltételeknek,
) a szükséges számviteli, vezetõi információs, illetõleg belsõ
ellenõrzési rendszer nélkül mûködik, vagy e rendszerek nem teszik
lehetõvé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének
megállapítását,
) forrásgyûjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétõl jelentõsen
eltérõ kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a
hitelintézet, illetve a betétesek számára,
) tiltott, vagy színlelt szerzõdéseket köt vagyoni elõny szerzése, vagy
a mérleg szerinti eredmény, illetõleg a tõkemegfelelési mutató
módosítása céljából,
) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a hitelintézet
igazgatóságának illetve felügyelõ bizottságának tájékoztatását a
hitelintézetnél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekrõl,
hiányosságokról és egyéb - a hitelintézet prudens mûködését
veszélyeztetõ - problémákról,
) a (1) bekezdésben említett elõírásokat - a Felügyelet által a (2)
bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, illetõleg bírságot
megállapító határozat jogerõre emelkedését követõ öt éven belül -
ismételten megsérti,
) az elõírások jelentõs megsértése miatt alkalmazott felügyeleti
intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.
152. §
Az elõírások megsértése, illetõleg hiányosság megállapítása esetén a
Felügyeletnek a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetõleg
mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetõleg a hiányosságnak
) a pénzügyi intézmény prudens mûködésére,
) a pénzügyi intézményre és ügyfeleire, illetve
) a pénzügyi intézményrendszer tagjaira
gyakorolt hatásának és veszélyességi fokának figyelembevételével kell
kiválasztania és alkalmaznia - az elõreláthatólag a legkisebb költséggel -, és
az elvárható legjobb eredménnyel járó - intézkedést, illetõleg kivételes
intézkedést.
Intézkedések
153. §
(1) Az elõírások megsértése, illetõleg hiányosság megállapítása esetén -
ha azok a pénzügyi intézmény prudens mûködését jelentõsen vagy súlyosan nem
veszélyeztetik - a Felügyelet a következõ intézkedéseket alkalmazza:
) a vezetõ állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzügyi
intézményt felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket
1. e törvény, illetõleg a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok
elõírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére,
2. pénzügyi helyzetének megõrzésére, illetõleg javítására,
) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek
1. az alkalmazottak (vezetõk) szakmai továbbképzésére vagy megfelelõ
szakmai ismeretekkel rendelkezõ alkalmazottak (vezetõk) felvételére,
2. üzletszabályzat, illetve belsõ szabályzat meghatározott határidõn
belüli kidolgozására, vagy meghatározott szempontok szerinti
átdolgozására,
3. ügyvezetési módszereinek megváltoztatására,
) elõírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,
) kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és
végrehajtására.,
(2) a 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következõ
intézkedéseket alkalmazza:
) a pénzügyi intézményhez - egy vagy több - helyszíni ellenõrt
rendelhet ki.
) kötelezheti a pénzügyi intézményt
1. belsõ szabályzat kidolgozására, vagy meghatározott szempontok
szerinti átdolgozására, illetõleg alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetõk) szakmai továbbképzésére, illetõleg
megfelelõ szakmai ismeretekkel rendelkezõ alkalmazottak (vezetõk)
felvételére,
3. az okozott kárért való felelõsség megállapítása érdekében
vizsgálat lefolytatására, és a felelõssel szembeni eljárás
kezdeményezésére,
4. a mûködési költségek csökkentésére,
5. megfelelõ nagyságú tartalékok képzésére,
6. az igazgatóság, illetõleg a felügyelõ bizottság összehívására,
továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és
meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e
testületek figyelmét,
7. helyreállítási terv kidolgozására és végrehajtására,
8. más könyvvizsgáló választására,
) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti
1. az osztalék kifizetését,
2. a vezetõ tisztségviselõk díjainak kifizetését,
3. a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsön felvételét,
illetõleg, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó
szolgáltatást nyújtson,
4. a tulajdonosok és a vezetõ tisztségviselõk érdekeltségi körébe
tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történõ
kölcsön nyújtását,
5. a hitel-, vagy kölcsönszerzõdésekben foglalt határidõk
meghosszabbítását (prolongálását),
6. az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését,
7. új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését,
valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új
üzletág) megkezdését.
154. §
A Felügyelet által a 153. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kirendelt
helyszíni ellenõr jogosult
) a 146. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen bármely ellenõrzési
tevékenység ellátására;
) megfigyelõként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az
igazgatóság vagy a felügyelõ bizottság ülésén, illetve a közgyûlésen;
) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.
155. §
(1) Ha a Felügyelet helyreállítási terv elfogadását is szükségesnek tartja,
annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidõt engedélyezhet.
(2) Tõkeemelés szükségessége esetén a rendkívüli közgyûlés megtartására
további legfeljebb harmincnapos határidõ engedélyezhetõ. Ha a közgyûlés a
tõkeemelésrõl, illetõleg az alárendelt kölcsöntõke nyújtásáról határozott, e
határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhetõ a
tõkeösszeg befizetésére.
156. §
A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a helyreállítási tervben
foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott idõre, de legfeljebb egy évre
a 76. §-ban, valamint a 79-81. §-okban, valamint a 83-85. §-okban foglalt
kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a
Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.
Kivételes intézkedések
157. §
(1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a 153. § (2)
bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenõen a következõ - a csõdeljárást
helyettesítõ - kivételes intézkedéseket alkalmazza:
) elõírhatja
1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
2. hogy a hitelintézet a Felügyelet által megállapított határidõn
belül és követelményeknek megfelelõen rendezze tõkeszerkezetét,
3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a
hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. §-ban
meghatározott mértéket meghaladó tõkemegfelelési mutató elérését,
illetõleg fenntartását,
) korlátozhatja illetõleg megtilthatja a hitelintézet számára
1. a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket,
2. a betétek és más visszafizetendõ források kifizetését,
3. a kötelezettségek vállalását,
) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthetõ kamat legnagyobb
mértékét,
) kötelezheti az igazgatóságot a közgyûlés összehívására, továbbá
meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott
döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek
figyelmét, illetõleg
) felügyeleti biztost rendelhet ki a hitelintézethez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejûleg
a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a
hitelintézet
) részvénykönyvben, szövetkezeti hitelintézet esetén
tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt
százalékot elérõ vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal,
továbbá
) befolyásoló részesedéssel
rendelkezõ tulajdonosát.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejûleg
értesíti a hitelintézet igazgatóságát, felügyelõ bizottságát, valamint
könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b)
pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére. Ha ezt az
igazgatóság elmulasztja, az intézkedéseket a Felügyelet határozatban teszi
meg.
(4) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban meghatározott kivételes
intézkedéseket - a b) pont 2. alpontjában foglaltak kivételével - a Felügyelet
határozott idõtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidõt a
Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjának 2. alpontjában meghatározott intézkedést a
Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.
158. §
(1) A hitelintézet igazgatósága a 157. § (1) bekezdésében meghatározott
értesítés kézhezvételét követõen haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a
tulajdonosok
) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit
zárolják,
) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,
) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás
nyújtását mellõzzék.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a
tulajdonosok (157. § (2) bekezdése) a hitelintézettel szemben beszámítással
nem élhetnek.
(3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 157. § (2) bekezdésében
szabályozott felszólításhoz fûzõdõ jogkövetkezmények alól, ha részvényeik
elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele elõtt legalább hatvan nappal a
Felügyeletnek írásban bejelentették.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a hitelintézet
igazgatósága addig tartja érvényben, amíg a tulajdonosok az intézkedések
megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet felszámolását
a bíróság el nem rendeli.
159. §
(1) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja
szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál
kezdeményezheti a hitelintézet közgyûlésének összehívását.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell
tennie a közgyûlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira. Ebben
az esetben a Gt. 279. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásáról a
hitelintézet igazgatósága gondoskodik.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a Gt. 273. § (2) bekezdése nem
alkalmazható. A közgyûlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül
határoz.
160. §
A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak
szavazati jogát meghatározott idõre, de legfeljebb egy évre a 157. § (1)
bekezdésben felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos
tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a
rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény
megbízható, biztonságos mûködését; ilyen esetben a határozatképesség
megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell
hagyni.
161. §
(1) A betétállomány és más visszafizetendõ pénzeszköz - az átadó és az
átvevõ hitelintézet közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével
átruházható. Az állomány-átruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó
szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állomány-átruházáshoz
nem szükséges a betétes szerzõdõ fél hozzájárulása. Az állomány-átruházással -
az engedély kézhezvételének idõpontjától - a betétállományt átvevõ
hitelintézet válik a szerzõdés alanyává.
(2) Az állomány-átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia
kell:
) az átruházó és az átvevõ állományátadásra és - átvételre irányuló
jognyilatkozatát,
) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek
megjelölését,
) az állomány-átruházás idõpontját, ellenértékét,
) annak igazolását, hogy az átvevõ hitelintézet rendelkezik a saját
állományához tartozó minimális szavatoló tõkén túl az átvett
állományhoz szükséges minimális szavatoló tõkével.
(3) A szerzõdésállományt átvevõ hitelintézet - az engedélyezõ határozat
kézhezvételétõl számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról
minden érintett szerzõdõ felet értesíteni. Bemutatóra szóló betét vagy
értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell
közzétenni.
(4) A Felügyelet az állomány-átruházás engedélyezését megtagadja, ha az
veszélyezteti az átvevõ, illetve az átadó hitelintézet által megkötött
betétszerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítését
162. §
A Felügyelet a 153. §-ban, valamint a 157-160. §-ban meghatározott
intézkedéseket, illetõleg kivételes intézkedéseket - szükség szerint - külön-
külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
163. §
(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen
akkor, ha:
) fennáll a kifizetések felfüggesztésének veszélye,
) a hitelintézet olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye,
hogy a hitelintézet nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez
veszélyezteti a betétesek érdekeit,
) a hitelintézet számvitelében vagy a belsõ ellenõrzési rendszerében
feltárt hiányosságok oly mértékûek, hogy lehetetlenné vált a
hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a hitelintézet tõkemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint
) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a
közgyûlést nem hívja össze, vagy
) a tulajdonosok nem képesek, illetõleg nem hajlandók a hitelintézet
saját tõkéjét, illetve tõkemegfelelési mutatóját a jogszabályban
elõírt szintre felemelni, vagy
) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat
nem, vagy csak jelentõs késedelemmel, illetõleg eltérésekkel hajtják
végre.
164. §
(1) A felügyeleti biztos kirendelésérõl rendelkezõ határozat kézhezvételéig
a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a, valamint az Szt. 71. §-a
szerinti felelõssége fennmarad.
(2) Ha nincs lehetõség a hitelintézet ügyeinek átvételére, a felügyeleti
biztos közjegyzõ, illetõleg rendõrség közremûködését veheti igénybe.
165. §
(1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezetõ állású személy a
Gt-ben, az Szt-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát
nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a
vezetõ állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított
jogait.
(2) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is
megállapíthat.
166. §
A felügyeleti biztos az e minõségében okozott kárért, ha a Felügyelettel
munkaviszonyban áll, a Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban
áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.
167. §
A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett -
be kell jelenteni a cégbíróságnak.
168. §
(1) A hitelintézettel szemben fennálló a 157. § (1) bekezdésének b)
pontjában, illetõleg a 158. § (1) bekezdésének a) pontjában említett
követelések e törvény szempontjából nem minõsülnek befagyott betétnek.
(2) A 48. § szerinti bejelentésrõl, illetõleg a 157. § szerinti kivételes
intézkedések megtételének szükségességérõl a Felügyelet haladéktalanul
értesíti az Alapot. Az értesítés alapján az Alap jogosult a hitelintézettel,
illetve tulajdonosaival kötött szerzõdés alapján a 104. §-ban meghatározott
intézkedések megtételére.
XXV. fejezet
Bírságok
169. §
A Felügyelet a törvényben felsorolt intézkedések, illetõleg a kivételes
intézkedések mellett - egyidejûleg - bírságot is alkalmazhat. A bírság
megállapításakor a Felügyelet mérlegeli:
) a szabályszegéssel vagy a mulasztással elõidézett kockázat illetõleg
kár mértékét,
) a felelõs személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított
együttmûködést,
) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszemûségét, az
általa a szabályszegéssel, vagy a mulasztással elért vagyoni elõnyt,
kárenyhítési hajlandóságát,
) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk
eltitkolását, illetve annak szándékát,
) a szabályok megsértésének ismétlõdését, illetõleg gyakoriságát.
170. §
(1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásokra
vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések elõírásainak megsértése
esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.
(2) Bírság kiszabásának van helye azzal a hitelintézettel, illetõleg a
vezetõ állású személlyel szemben, amely az e törvényben, a Felügyelet
határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan
teljesíti.
(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett
esetekben, illetõleg a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett
alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e
törvényben megállapított minimális jegyzett tõke egytized százalékától egy
százalékáig, míg a 153. § (2) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett
alkalmazható bírság esetén fél százaléktól két százalékig terjedhet.
(4) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1)
bekezdésében felsorolt intézkedések mellett, valamint a 158. § (1)
bekezdésében elõirt kötelezettség elmulasztása esetén a bírsággal érintett
hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tõke egy
százalékától három százalékig terjedhet.
(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet
mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem
napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A
bírság egy napi tételének megfelelõ összege ötvenezer forint.
171. §
A vezetõ állású személlyel szemben - ideértve a bankképviselet vezetõjét -
kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megelõzõ évben tisztségével vagy
megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig
terjedõ összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer
forinttól egymillió forintig terjedhet.
172. §
Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak, jogsértésnek vagy
kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két éven
túl, de legkésõbb azok elkövetésétõl számított három éven túl.
173. §
Nem kötelezhetõ bírság megfizetésére az az igazgatósági tag, aki a bírság
alapját képezõ döntés meghozatala ellen tiltakozott és e tiltakozást az
ülésrõl készített jegyzõkönyvben rögzítették, továbbá aki a jegyzõkönyv
kézhezvételét követõ nyolc napon belül tiltakozását mind az igazgatóságnak,
mind a Felügyeletnek írásban bejelentette.
174. §
Pénzügyi vállalkozás vagy a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet
végzõ egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény
alapján kiadott egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése
esetén a Felügyelet a 169-173. § szabályait a 175. §-ban szabályozott
eltérésekkel alkalmazza.
175. §
(1) Pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ
kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személlyel
szemben kiszabható bírság összege kétszázezertõl kétmillió forintig terjedhet.
(2) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ
kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy
mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem
napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A
bírság egy napi tételének megfelelõ összege kétezertõl húszezer forintig
terjedhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának
van helye azzal a pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem
minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi
személlyel szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését
elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(4) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ
kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy
mûködésére vonatkozó döntés elõkészítésével és a döntés meghozatalával
összefüggésben tevékenykedõ természetes személyek felróható magatartásának
megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelõzõ évben adott
tisztségébõl eredõen felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedõ
összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól
egymillió forintig terjedhet.
176. §
Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a
pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet végzõ egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról
szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések
elõírásait.
XXVI. fejezet
Felszámolási eljárás
Hitelintézet felszámolása
177. §
(1) Hitelintézet felszámolására a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Hitelintézet felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a
Fõvárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(3) A hitelintézet felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által
létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(4) Az (3) bekezdés szerinti közhasznú társaságot kizárólag hitelintézet
felszámolására lehet kijelölni.
178. §
(1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. fejezete nem alkalmazható.
Egyszerûsített felszámolási eljárás hitelintézet esetében nem alkalmazható.
(2) Hitelintézet esetén a felszámolási eljárásban az eljárás
felfüggesztésének nincs helye.
179. §
(1) Hitelintézet ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2)
bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet vagy a Felügyelet
egyetértésével - önmaga ellen - a hitelintézet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet a felszámolási eljárást kezdeményezi, ha a hitelintézet
tevékenységi engedélyét visszavonta. A bíróság a hitelintézet
fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni.
180. §
(1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemrõl a benyújtástól számított
nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelõ végzés fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajtható.
(2) Ha a bíróság a felszámolási eljárást a Felügyelet kérelmére indítja
meg, nem kell beszerezni a Cstv 8. § (1) bekezdésében meghatározott elõzetes
egyetértést.
181. §
(1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem bejelentését
megelõzõen felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a
bíróság a felszámolás elrendelésérõl szóló jogerõs határozatában a felszámolót
nem rendeli ki.
(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást
elrendelõ végzés Cégközlönyben történõ megjelenéséig teljes körû kifizetési
tilalmat rendelhet el.
182. §
(1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során az
eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes
összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a
vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.
(2) A felszámolóra a Cstv. 59. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható.
183. §
(1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésbõl eredõ
követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni; e
követelések egyenrangúak.
(2) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az Alap
képviselõje - az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében -
hitelezõként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez
szükséges engedményeket.
184. §
(1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetõleg az Alap
megindokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló hitelintézet számára -
a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes
tevékenységi engedélyt adhat.
(2) A hitelintézet felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség
jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség
feltétele a hitelintézet további mûködése, hitelintézetként vagy pénzügyi
vállalkozásként.
(3) A felszámolás során a követelések beszámításának - a 102. § (1)
bekezdésében szabályozott esetet kivéve - csak akkor van helye, ha a
felszámolásra nem a hitelintézet fizetésképtelensége miatt került sor.
185. §
(1) A felszámolás elrendelését kimondó jogerõs végzést a cégbíróság
haladéktalanul és hivatalból jegyzi be.
(2) Hitelintézet végelszámolására csak akkor kerülhet sor, ha a mûködését
még nem kezdte meg.
XXVII. fejezet
A Felügyelet adatkezelése
186. §
(1) A Felügyelet a törvényben meghatározott hatáskör ellátásához szükséges
mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben
kezelt személyes adatot is.
(2) A Felügyelet - határozattal - nyilvántartásba veszi a pénzügyi
intézmény, illetõleg a bankcsoport következõ adatait:
) név, székhely;
) tevékenységi kör;
) az alapítás pontos idõpontja;
) a jegyzett tõke nagysága;
) a befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos;
) a vezetõ állású személy neve;
) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének idõpontja;
) a hitelintézet, valamint fiókja, leányvállalata, külföldi
bankképviselete létesítésének idõpontja és helye;
) az h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve;
) az a)-i) pontban felsorolt adatokban történt változásokat.
187. §
A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek
bankképviseleteinek a következõ adatait:
) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a
tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok;
) a bankképviselet alapításának, engedélyének idõpontja;
) a bankképviselet székhelye;
) a bankképviselet vezetõjének neve;
) a bankképviselet megnyitásának idõpontja;
) az a)-d) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat.
188. §
Pénzügyi intézmény és bankképviselet mûködése megkezdésének, illetõleg
bankcsoport létrejöttének feltétele a Felügyelet által történõ
nyilvántartásbavétel.
189. §
A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló adatot vagy információt
kizárólag az 51. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szerveknek - törvényben
meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - szolgáltathat.
190. §
(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-
187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások
alapján nyilvántartja:
) a pénzügyi intézményeket, bankcsoportokat és bankképviseleteket,
) a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ vállalkozásokat,
) a pénzügyi intézmény tulajdonosait,
) a pénzügyi intézmény vezetõ állású személyeit,
) a könyvvizsgálót,
) a kérelmezõket,
(2) A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon
túl a következõket tartalmazza:
) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés
arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerzõdést,
) a vezetõ állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás
tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a
Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos
intézkedéseket,
) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem
tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum
adatait,
) a hitelintézet belsõ szabályait, így különösen az alapszabályt, az
üzletszabályzatot, az adós vagy hitelminõsítési szabályzatot, a
fizetõképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a belsõ
hitelszabályzatot,
) a pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény
felhasználására vonatkozó határozatot,
) a hitelintézet közgyûlésérõl, az igazgatóság és a felügyelõ
bizottsági ülésérõl készült jegyzõkönyveket,
) a panasz vagy közérdekû bejelentés esetén a panasztevõ által
megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és
pénzügyi intézményt,
) a szavatoló tõke és a tõkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
) a nagykockázat, belsõ hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és
kockázati céltartalék képzés ellenõrzéséhez szükséges adatokat.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt célok érdekében a 3. számú mellékletben
felsoroltakon kívül a Felügyelet a pénzügyi intézmény ügyfelének következõ
személyes adatait kezelheti:
) az ügyfél hiteladatait,
) az ügyfél egyéb kockázati adatait,
) az ügyfél betétadatait,
) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb
adatait.
(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.
191. §
A Felügyelet az e törvény alapján birtokába került személyes adatokat öt
évig kezelheti.
XXVIII. fejezet
A Felügyelet eljárása
A Felügyelet határozatai
192. §
(1) A Felügyelet határozatát az írásban benyújtott kérelem és az ahhoz
csatolt mellékletek, valamint a más szervek megkeresése és saját feladatköre
ellátása során tudomására jutott tények alapján - az e törvényben foglalt
rendelkezéseknek megfelelõen - hozza meg.
(2) A Felügyelet elõtti eljárásban ügyfél az a magánszemély, jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akire nézve a Felügyelet e
törvény keretei között jogot vagy kötelezettséget állapít meg.
193. §
A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a
cégbíróság a Felügyelet értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzék
utolsó rovatába bejegyzi.
Határidõk
194. §
(1) A Felügyelet az érdemi határozatot
) hitelintézet és szakosított hitelintézet alapítására, illetve
mûködésének megkezdésére irányuló engedély iránti kérelmek alapján
külön-külön három hónapon,
) az a) pont alá nem tartozó felügyeleti engedélyek megadására
vonatkozó kérelmek alapján három hónapon belül hozza meg, kivéve a
44. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(2) Az eljárási határidõ a kérelem elõterjesztésétõl, illetve hiánypótlás
esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ kérelem, illetve a Felügyelet
által elõírt mellékletek hiánytalan benyújtásától számítandó.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási határidõ legfeljebb
egy alkalommal, és legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
Jogorvoslat
195. §
(1) A Felügyelet határozatának azonnali végrehajthatóságát - a bírságot
tartalmazó határozat kivételével - a pénz- és tõkepiac biztonságos mûködése,
illetve a betétesek védelme érdekében is elrendelheti.
(2) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni,
módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - a közigazgatási eljárás
keretében - fellebbezésnek nincs helye.
196. §
A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörében hozott határozatai miatt -
kártérítési igény csak akkor érvényesíthetõ, ha a Felügyelet határozata vagy
mulasztása törvénysértõ és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elõ.
197. §
A bíróság a tárgyaláson a Felügyelet által benyújtott és a határozat
megalapozásához szükséges banktitkot tartalmazó iratokat kizárólag
ismertetheti. A bíróság az ilyen iratokat zárt iratként kezeli, azokról
másolatokat nem adhat ki, az eljárás jogerõs befejezése után az iratokat a
Felügyeletnek visszaküldi.
Tájékoztatás
198. §
(1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekrõl, azok módosításáról vagy
visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § c) pontja szerinti
engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.
(2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító jogerõs határozatát
megküldi a cégbíróságnak.
VII. RÉSZ
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXIX. fejezet
Fogyasztóvédelem
Az elnevezés védelme
199. §
(1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a "hitelintézet",
"bank", "takarék", "takarékszövetkezet" vagy "hitelszövetkezet" elnevezést, e
fogalmak összetételeit, jelzõs alakját, továbbá rokonértelmû vagy idegen
nyelvû megfelelõjét csak a törvényben elõírtaknak megfelelõen engedélyezett
hitelintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti. E korlátozások nem
vonatkoznak az MNB-re, továbbá a pénzügyi intézmények szakmai és
érdekképviseleti szervezeteire, valamint az e törvény hatálybalépése elõtt
alapított és engedélyezett hitelintézetekre.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha
cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy a "bank",
kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat.
200. §
Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás a 199. § alapján jogosult-e az ott
megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.
Hirdetés
201. §
(1) Hitelintézet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
fiatalkorúak körében betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi
szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvános
módon, legalább két országos napilap útján folytathat.
(2) Szövetkezeti hitelintézet az (1) bekezdés szerinti hirdetési
tevékenységet nyilvános módon legalább két napilap útján folytathat, amelybõl
az egyik országos napilap.
(3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelmûen meg kell
határozni a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapír egy évre vonatkozó átlagkamatának, illetõleg
átlaghozamának mértékét.
(4) A pénzügyi intézmény hirdetésében sorsolást - nyereménybetétet kivéve -
nem reklámozhat.
(5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton
reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.
(6) E § alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre,
illetõleg a pénzügyi-, valamint a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási
tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történõ figyelemfelhívás, tekintet
nélkül arra, hogy az a sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica,
szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott)
anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádiómûsor elõadásával vagy bármi
más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben,
mûsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsõdleges célja, ha a cikk,
illetve a mûsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy
támogatásával jött létre.
Tiltott hirdetés
202. §
Tilos a betétbiztosításra, az Alapra, illetõleg az önkéntes betét-, és
intézményvédelmi alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a
betétállomány növelése céljából felhasználni.
Az ügyfelek tájékoztatása
203. §
(1) A pénzügyi intézmény egyértelmûen és közérthetõen köteles ügyfeleit,
illetve jövõbeni ügyfeleit a pénzügyi intézményt által nyújtott szolgáltatások
igénybevételének feltételeirõl, valamint e feltételek módosulásáról
tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény
köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhetõ
helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél
rendelkezésére bocsátani.
(3) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló
helyiségeiben hirdetményben közzé tenni
) üzletszabályzatait (általános szerzõdési feltételeit),
) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi, és kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerzõdési feltételeket,
) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelõ egyéb
költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás
módszerét.
(4) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen
rendelkezésre bocsátani
) üzletszabályzatait, továbbá
) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.
A betétesek tájékoztatása
204. §
A hitelintézet köteles az Alappal kapcsolatos, a betétest érintõ lényeges
kérdésekrõl, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a
biztosítás mértékérõl, továbbá - a betétek befagyása, illetve a hitelintézet
felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés
feltételeikrõl, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a
betétest közérthetõ formában tájékoztatni.
205. §
Az a hitelintézet, amelyet kizártak vagy amely az Alapból kilépett, köteles
errõl a betéteseit tájékoztatni és minden tájékoztatás szövegébõl törölni a
jelen törvény által elõírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetõleg e
jogok érvényesítésének módját.
Idõszakos tájékoztatás
206. §
(1) Folyamatos szerzõdések (betétösszegek ismétlõdõ lekötésére szóló
szerzõdés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére
) legalább évente egy alkalommal, valamint
) a szerzõdés lejártakor
egyértelmû, közérthetõ és teljes körû írásbeli kimutatást (kivonatot)
küldeni.
(2) A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerzõdés
eltérõ rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a
kézbesítéstõl számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem
érinti a követelés érvényesíthetõségét.
(3) Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelõzõ öt évben végrehajtott
egyedi ügyletekrõl kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény
legkésõbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.
(4) A pénzforgalmi számláról bankszámla kivonat adásának módját,
rendszerességét jegybanki rendelkezés szabályozza.
Üzletszabályzat
207. §
A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen
végzett tevékenységre vonatkozó általános szerzõdési feltételeit
üzletszabályzatba foglalni.
208. §
A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia
kell különösen
) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és
dátumát,
) a kamatszámítás, illetõleg az átlagkamat számítás módját, a kamat
megváltoztatásának lehetõségét,
) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,
) azt a legrövidebb idõtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a
kamat, vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,
) a fizetendõ kamatból történõ - a hitelintézet által eszközölt -
esetleges levonásokat,
) a betét biztosítottságára vonatkozó információt,
) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott
személyi azonosító adatok körét.
209. §
A bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerzõdési feltételeit
magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább
) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és
dátumát,
) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,
) a kamatszámítás módját,
) az egyéb díjakat és költségeket,
) a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket.
210. §
(1) A pénzügyi intézmény pénzügyi, és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásra
irányuló szerzõdést csak írásban köthet és a szerzõdés egy - eredeti -
példányát köteles az ügyfélnek átadni.
(2) A pénzügyi és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerzõdésben
egyértelmûen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget
vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is.
(3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerzõdési feltételt csak akkor lehet
egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezõtlenül módosítani, ha szerzõdés ezt -
külön pontban - a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve
körülmények esetére egyértelmûen lehetõvé teszi.
(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintõ - az
ügyfelek számára kedvezõtlen - módosítását, a módosítás hatálybalépését
tizenöt nappal megelõzõen, hirdetményben közzé kell tenni.
211. §
(1) A hitelintézet - kivéve a hitelszövetkezetet - csak akkor köthet
betétszerzõdést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha
) a betét e törvény szerint biztosítva van, vagy
) a 100. § alapján a betétre nem terjed ki az Alap által nyújtott
biztosítás, akkor a szerzõdésben (a betétokiraton) a következõ,
feltûnõen elhelyezett záradék szerepel:
"A jelen szerzõdés tárgyát képezõ betét a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi ...... törvény alapján nincs biztosítva".
(2) Ha az Alapban tagsággal rendelkezõ hitelintézet a 14. § (1)
bekezdésének h) pontja alapján más jogi személy útján végez betétügyletet, a
jogi személynek közölnie kell azt is, hogy mely hitelintézet megbízásából
történik a betét elfogadása.
(3) Az értékpapírszerû formában kiállított betétokiraton feltûnõen fel kell
tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerzõdés betétszerzõdés.
Fogyasztási kölcsön
212. §
(1) A fogyasztási kölcsönszerzõdésben egyértelmûen meg kell állapítani az
éves százalékban kifejezett teljes - induló - hiteldíjat.
(2) A hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendõ terhelésnek a
nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének százalékában kifejezett része. A
fogyasztási kölcsönért fizetendõ terhelés tartalmazza a kamatokat, folyósítási
jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan
fizetendõ - költséget.
(3) A teljes hiteldíj megállapításánál figyelembe kell venni a tõke
visszafizetése során csökkenõ kölcsönösszeget.
213. §
A hitelfelvevõ a szerzõdést megtámadhatja, ha a fogyasztási
kölcsönszerzõdés nem tartalmazza:
) a hiteldíj százalékos értékét,
) azoknak a feltételeknek, illetõleg körülményeknek a részletes
meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,
) a hiteldíj számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges -
költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek
pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést
) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
) a szerzõdéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások
megjelölését.
214. §
(1) Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél - a szerzõdés megszüntetése
érdekében - minden esetben élhet a határidõ (lejárat) elõtti teljesítés
(törlesztés) jogával.
(2) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdésben meghatározott jogával, a hitelezõ
köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.
Bankszünnap
215. §
(1) A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A
pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történõ ilyen szüneteltetése
kiterjedhet
) a könyvelésre ( könyvelési szünnap), vagy
) a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap),
) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári
szünnap).
(2) A hitelintézet a bankszünnapot - tizenöt nappal megelõzõen - legalább
két országos napilapban köteles meghirdetni, valamint a Felügyeletnek és az
MNB-nek bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet az MNB-vel
egyetértésben a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az
elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.
XXX. fejezet
Szövetkezeti hitelintézet
216. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet köteles csatlakozni - a külön törvényben
meghatározott feltételeknek megfelelõ - olyan integrációs szervezethez,
amelynek központi szerve biztosítja a csatlakozott intézmények ellenõrzését,
illetõleg azonnali és folyamatos fizetõképességének fenntartását.
(2) Szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi intézményt legalább tizenöt tag
alapíthat.
(3) Szövetkezeti formában mûködõ hitelintézet határozat képtelenség miatt
megismételt közgyûlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben hozhat
határozatot.
217. §
(1) Az a szövetkezeti hitelintézet, amelynek saját tõkéje nem éri el a
száz-millió forintot a 3.§ (1) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatási
tevékenységek közül - amíg a saját tõke követelménynek meg nem felel - csak a
5.§ (5) bekezdésében meghatározott tevékenységeket végezheti.
(2) A (1) bekezdés szerinti szövetkezeti hitelintézet pénzügyi
szolgáltatási tevékenységét a következõk szerint végezheti:
a 79.§ (1) bekezdése szerinti nagy kockázatvállalásnak minõsül az a
kockázatvállalás, amely a hitelintézet szavatoló tõkéjének tizenkét
százalékát meghaladja;
) b) a 79. § (2) bekezdés szerinti nagy kockázatvállalás mértéke a
szavatoló tõkéjének húsz százalékát nem haladhatja meg;
) ca szövetkezeti hitelintézet által vállalt nagy kockázatok együttes
összege nem lehet több, mint a szövetkezeti hitelintézet szavatoló
tõkéjének hatszorosa.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokat csak a törvény hatálybalépése
után kötött szerzõdéseken alapuló kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni.
XXXI. fejezet
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság
218. §
(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.)
részvénytársasági formában mûködõ szakosított hitelintézet, amely a Magyar
Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság általános jogutódja.
(2) Az MFB Rt-ben a Magyar Állam százszázalékos tulajdoni hányaddal
rendelkezik.
(3) Az MFB Rt.-t feladatkörének ellátásában a pénzügyminiszter vezetése
alatt álló tanácsadó testület segíti.
219. §
(1) Az MFB Rt. feladatkörében:
) elõsegíti a magyar gazdaság modernizációját, élénkítését;
) részt vesz a területfejlesztési törvényben meghatározott célok
érvényesítésében, ennek érdekében a regionális fejlesztési programok
keretében regionális fejlesztési hálózatot mûködtet, a
térségfejlesztési programokhoz kapcsolódóan hitelt nyújt,
) részt vesz nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetektõl történõ
forrásbevonás lebonyolításában,
) szerepet vállal az elkülönített állami pénzalapok, illetve cél-
elõirányzatok kezeléséhez kapcsolódó lebonyolítói tevékenységben.
(2) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által
engedélyezett körben az alábbi pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
) betétek és más visszafizetendõ pénzeszközök - jogi személyektõl, jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságoktól továbbá egyéni
vállalkozóktól történõ - gyûjtése,
) pénzkölcsön (hitel, kölcsön, követelések megelõlegezése,
megvásárlása, valamint leszámítolása, a továbbiakban: kölcsön)
nyújtása,
) pénzügyi lízing,
) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása a pénzforgalmi-számlavezetés
kivételével,
) pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység),
) kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség
vállalása,
) hitelreferencia szolgáltatása,
) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -
váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történõ
kereskedelmi tevékenység.
(3) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által
engedélyezett körben az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítõ
befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
) bizományosi és kereskedelmi tevékenység (Épt. 4. § (1) bekezdésének
b) és c) pontja) az Épt. 5. §-ának b)-e) pontjaiban meghatározott
befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott
értékpapír, tekintetében,
) portfolió kezelés (Épt. 4. § (1) bekezdésének d) pontja),
) tanácsadás vállalkozásoknak a tõkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá
tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével,
szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban
(Épt. 4. § (2) bekezdésének c) pontja),
) befektetési tanácsadás (Épt. 4. § (2) bekezdésének e) pontja),
) értékpapír-számla vezetés (Épt. 4. § (2) bekezdésének g) pontja),
) ügyfélszámla vezetés (Épt. 4. § (2) bekezdésének h) pontja).
220. §
(1) Az MFB Rt. esetében a 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a
szavatoló tõke huszonöt százalékát meghaladó kockázat minõsül nagykockázatnak.
(2) Az MFB Rt. által egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt
kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tõkéjének
harmincöt százalékát.
(3) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell
alkalmazni az MFB Rt. által a hitelintézetek számára nyújtott fejlesztési célú
közép- és hosszúlejáratú hitelek esetében.
(4) Az MFB Rt. esetén az átmeneti tõkerészvétel vállalása érdekében a 83. §
(1)-(3) bekezdésében, valamint a 85. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásokat
nem kell figyelembe venni az Szmt. 23. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten
nyilvántartott és kezelt, rendszeresen minõsített tulajdoni hányadok
vonatkozásában.
(5) Az MFB Rt. esetében a 61. § (1) bekezdésében foglalt a kapcsolódó
hitelekre vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
olyan vállalkozás részére, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel
rendelkezik, a nyújtott hitel vagy vállalt kötelezettségek együttes összege
nem érheti el az MFB Rt. szavatoló tõkéjének harminc százalékát.
(6) Évente a költségvetési törvényben kell meghatározni a Kormány által a
központi költségvetési keret terhére, az MFB Rt. fejlesztési célú közép- és
hosszúlejáratú nemzetközi hitelfelvételbõl, illetve kötvénykibocsátásból eredõ
fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalt készfizetõ
kezességállományának felsõ határát.
XXXII. fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
221. §
(1) E törvény 1997. január 1-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a
folyamatban lévõ ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezõbb
szabályt tartalmaznak. A Felügyelet által alkalmazott bírságolás esetén a
pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX.
törvény (a továbbiakban Pit.) elõírásait kell alkalmazni mindazokban az
esetekben, amikor az annak alapjául szolgáló esemény teljes egészében e
törvény hatálybalépése elõtt következett be és az a Pit. alapján enyhébb
elbírálás alá esik. Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévõ
ügynek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés
elõtt - a Pit.-ben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerûen
nyújtották be.
(2) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti:
) a Pit., a 103-106. §-ok kivételével,
) a Pit. módosításáról szóló 1993. évi XLVII. törvény, 1993. évi CXII.
törvény - a 43. § (1)-(3) bekezdése kivételével -, az 1996. évi XII.
törvény, valamint az 1995. évi L. törvény,
) a Pit. módosításáról és az Országos Betétbiztosítási Alap
létrehozásáról és mûködésének részletes szabályairól szóló 1993. évi
XXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi CI. törvény,
) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX.
törvény 80. §-a,
) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar
Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII.
törvény (a továbbiakban: Eximbank tv.) 24/A. §-a, 29-31. §-a,
valamint 32. §-ának (2) bekezdése,
) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról
szóló 1995. évi XLVIII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése,
) a rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 109. §-a,
) az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és mûködésének
részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény,
) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 31. §-ának (3) bekezdése, és
82. §-ának (2) bekezdése,
) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (3)
bekezdésének utolsó mondata,
) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995.
évi C. törvény 211 §-ának (7) bekezdése,
) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 45. §-ának e)
pontja,
) az állam tulajdonában levõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló
1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a "Tulajdonosi jogokat
gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt." részben a
"Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 25 % + 1 szavazat"
szövegrész.
(3) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a jogalkotásról
szóló 1987. évi XI. törvény 51/B. §-a, az elõtte lévõ cím, valamint az 1991.
évi LXVIII. törvény.
(4) A Kölcsönös Segítõ Takarékpénztárakról szóló 34/1957. (XI. 5.) PM
rendelet, valamint az azt módosító 9/1965. (VI. 15.) PM rendelet és 16/1966.
(X. 30.) PM rendelet 1997. december 31-én a hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
222. §
(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor a 12.
§-ban meghatározott korlátot túllépõ tulajdoni hányaddal rendelkezõ tulajdonos
a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1999. december 31-ig köteles
elidegeníteni; 2000. január 1-jétõl semmilyen, e tulajdoni hányadával
kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.
(2) 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni:
) a 61. § (1) bekezdésében foglalt korlátozást a külön törvényben az
Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársasághoz rendelt
vagyon körébe tartozó vállalkozásnak nyújtott hitelre és vállalt
kötelezettségre, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló
részesedéssel rendelkezik, továbbá
) a 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság készfizetõ
kezességével biztosított kockázatvállalásra.
(3) A Felügyelet a törvény hatálybalépése elõtt kiadott pénzintézeti
mûködési engedélyeket 1997. december 31-ig köteles hivatalból felülvizsgálni
annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e törvény elõírásainak.
223. §
A hitelintézet a 87. § (2) bekezdése szerinti általános kockázati
céltartalékot legkésõbb a hatálybalépést követõ három éven belül,
fokozatosan, a következõképpen köteles képezni:
) 1997. december 31-ig legalább az 1997. évi korrigált mérlegfõösszege
1,25%-ának egyharmad részét,
) 1998. december 31-ig legalább az 1998. évi korrigált mérlegfõösszege
1,25%-ának kétharmad részét,
) 1999. december 31-ig legalább az 1999. évi korrigált mérlegfõösszege
1,25%-ának mértékében.
224. §
A Magyar Köztársaság területén külföldi székhelyû hitelintézet bankfiókot
külön törvény hatálybalépéséig nem nyithat.
225. §
(1) Ha a hatálybalépéskor a pénzügyi intézmény megválasztott vezetõje az
elõírt követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztségét
betöltheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 62. § (1) bekezdésétõl eltérõen legfeljebb a
pénzügyi intézmény 1998. évi közgyûléséig igazgatósági tagságot betöltõ jogi
személy tekintetében a 60. § (1) bekezdése szerinti korlátozást nem kell
alkalmazni
(3) A hatálybalépéskor mûködõ hitelintézet a 63. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott követelményeknek 1997. december 31-ig köteles megfelelni.
226. §
(1) A hatálybalépéskor már mûködõ, vagy a hatálybalépést követõen a 221. §
(1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett szövetkezeti
hitelintézet legalább egyik választott vezetõjének meg kell felelnie a 68. §-
ban meghatározott követelményeknek. E szabályt - a 225. § (1) bekezdésében
foglaltaktól eltérõen - 1998. december 31-ig a szövetkezeti hitelintézet
választott vezetõje esetében nem kell alkalmazni, ha a szövetkezeti
hitelintézettel vagy választott vezetõjével szemben két éven belül kivételes
intézkedést vagy a Pit. 63., illetve 88. §-ában meghatározott intézkedést a
Felügyelet nem alkalmazott.
(2) Ha a Felügyelet a 157-168. §-ban meghatározott kivételes intézkedést
alkalmaz a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetõjével szemben,
akkor az (1) bekezdés szerinti felmentés szabályait a továbbiakban nem lehet
alkalmazni.
(3) A 216. §-ban foglalt kötelezettségének a szövetkezeti hitelintézet a
külön törvény hatálybalépését követõ egy éven belül köteles eleget tenni.
227. §
Az 51. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott szervek - a
hatálybalépést követõ hatvan napon belül - kötelesek a hitelintézetekhez
intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések elrendelésére,
nyilvántartására, és az adatkezelés rendjének meghatározására belsõ
szabályzatot kidolgozni. A belsõ szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy
mely, törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében és milyen indok
alapján történhet az adatkérés.
228. §
(1) A hatálybalépéskor már mûködõ vagy a hatálybalépést követõen a 221. §
(1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett - az e törvényben
elõírt legkisebb jegyzett tõke összegével nem rendelkezõ - hitelintézet saját
tõkéje nem csökkenhet a hatálybalépés idõpontjában meglévõ jegyzett tõkéjének
összege alá.
(2) Az (1) bekezdésben említett hitelintézet saját tõkéjét 1998. december
31-ig kell az elõírt legkisebb szintre felemelni.
(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított
pénzintézet saját tõkéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd
forintot és 2002. december 31-ig bankká vagy szakosított hitelintézetté
köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére - az átalakulásig - e
törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(4) A szövetkezeti hitelintézet saját tõkéjének legkésõbb 1999. december
31-ig el kell érnie a negyvenmillió forintot, 2001. december 31-ig a
hatvanmillió forintot, 2003. december 31-ig a százmillió forintot.
(5) Szövetkezeti hitelintézet 1999. december 31-ig - a 9. § (3)
bekezdésétõl eltérõen - legalább ötvenmillió forint jegyzett tõkével
alapítható.
229. §
Ha a hitelintézet a törvény hatálybalépése elõtt kötött szerzõdések miatt a
79. § (2)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem tartja be - a felsõ
határértéket meghaladó összeget évente legalább húsz százalékkal csökkentve -,
legkésõbb 2001. december 31-éig kell az elõírt szintet elérnie.
230. §
(1) A hatálybalépéskor a 83.-85. §-ban meghatározott befektetési korlátot
túllépõ tulajdoni hányaddal rendelkezõ hitelintézet az elõírt arányt meghaladó
tulajdoni hányadát 1998. december 31-ig köteles elidegeníteni. Ha a 83. §
szerinti tulajdoni hányadát 1999. január 1-tõl nem idegeníti el, e tulajdoni
hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidõt - kérelemre -
meghosszabbíthatja, ha a 83. § és 85. §-ban meghatározott befektetéseknek a
szavatoló tõkéhez viszonyított aránya csökkent.
231. §
A hitelintézet 1997. december 31-ig a 77. §-ban foglaltaknak megfelelõen
belsõ szabályzatait elkészíti.
232. §
(1) Ha a pénzügyi vállalkozás - e törvény hatálybalépéséig - az általa
végzett pénzintézeti tevékenységet a Felügyelethez a törvényi elõírásoknak
megfelelõen bejelentette, a nyilvántartásbavételt - a készpénz-helyettesítõ
fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása
kivételével - felügyeleti engedélynek kell tekinteni.
(2) A hatálybalépéskor már mûködõ vagy a hatálybalépést követõen a 221. §
(1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi
vállalkozás a 9. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzett tõke elõírásnak
1998. december 31-ig köteles eleget tenni.
(3) Az a vállalkozás, amely a hatálybalépéskor nem az Állami Bankfelügyelet
által kiadott engedéllyel rendelkezik valamely, e törvényben meghatározott
pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenység
végzésére, engedélyét a törvény hatálybalépésétõl számított kilencven napon
belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(4) A hatálybalépéskor már mûködõ vagy a hatálybalépést követõen a 221. §
(1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi
vállalkozás 1998. december 31-ig köteles eleget tenni az e törvényben a
pénzügyi vállalkozásra vonatkozó szabályoknak és ezt a Felügyelet által elõírt
módon igazolni. A törvényi elõírásoknak meg nem felelõ vállalkozás pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet 1999. január 1-tõl kezdõdõen nem végezhet.
(5) A hatálybalépéskor pénzváltási engedéllyel rendelkezõ egyéni vállalkozó
korábbi engedélye alapján a pénzváltási tevékenységet 1997. december 31-ig
folytathatja.
(6) Ha a hatálybalépéskor a hitelintézet - a Felügyelet engedélyével -
írásbeli szerzõdés alapján a 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi
szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultságát más pénzügyi
intézmény vagy pénzügyi intézménynek nem minõsülõ jogi személy útján
gyakorolja, e jogosultságát 1997. december 31. után akkor gyakorolhatja, ha a
megbízott (bizományos)
) pénzügyi intézmény eleget tett az e törvényben meghatározott
követelményeknek,
) pénzügyi intézménynek nem minõsülõ jogi személy eleget tett a 19. §-
ban meghatározott követelménynek.
233. §
(1) Az 1993. június 30-át megelõzõen kötött betétszerzõdések alapján
elhelyezett - külön jogszabályban meghatározott állami garanciával
(helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követõen
teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelõen - az Alap
által - biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betétekbõl a kifizetéseket minden
esetben a legrégebben befizetett összegbõl kell teljesíteni.
234. §
(1) A hatálybalépéskor részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi
intézmény részvényeit a 42. §-ban foglaltaknak megfelelõen 1998. június 30-ig
köteles névre szóló részvényekké átalakítani.
(2) A részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi intézmény igazgatósága a
részvénykönyv adatait a 43. §-ban foglaltak szerint 1998. június 30-ig köteles
kiegészíteni.
(3) A hatálybalépéskor már mûködõ vagy a hatálybalépést követõen a 221. §
(1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett hitelintézetek -
a szövetkezeti hitelintézetek kivételével - a 44. § (5) bekezdés b) pontjában
meghatározott követelményeknek 1998. január 1-ig kötelesek megfelelni.
(4) Az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaság, amely a hatálybalépéskor kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási
tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, 1998. december 31-ig
köteles e tevékenység végzésére jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági
társaságot létrehozni, vagy ilyen társasággá átalakulni.
(5) A hatálybalépést követõen a 221. § (5) bekezdésben említett jogszabály
alapján betét elfogadásra, hitelnyújtásra vonatkozó új szerzõdés nem köthetõ,
a már megkötött szerzõdésekre befizetett összegek visszafizetését legkésõbb a
hatálybalépést követõ háromszázhatvanötödik napon meg kell kezdeni.
235. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
) a 3. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott egyes szolgáltatások
végzésére,
) ea kamat tõkésítésének lehetõségére,
) la betéti kamat számítására és közzétételére,
) ma teljes hiteldíj számítására és közzétételére, továbbá
) ia pénzügyi szolgáltatási, illetõleg kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és
tárgyi feltételekre
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
) a tõkemegfelelési mutató és az egyes pénzügyi szolgáltatási
tevékenységekbõl származó kockázatoknak megfelelõ szavatoló tõke
szükséglet számítására,c) a különbözõ pénzügyi szolgáltatások,
illetõleg egyes eszközök, források, valamint mérlegen kívüli tételek
kockázatainak meghatározására,
) da kintlevõségek, befektetések a mérlegen kívüli tételek és a
fedezetek minõsítésének, illetõleg értékelésének szempontjaira,
) a rossznak minõsített követelések átstrukturálására,g) a sajátos
kockázatok fedezetére szolgáló céltartalékképzés szabályaira,
) haz azonnali fizetõképesség alapelveire és az esedékességi napok
nyilvántartási rendszereire,
) ja belsõ ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelezõ
tartalmára, ideérve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó
elõírásokat is,
) ka belsõ ellenõrzési rendszerekre, illetõleg eljárásokra,
) na Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára,
formájára, a jelentésadás módjára és idõpontjára,
) oa könyvvizsgálók által - a Felügyeletnek évente - a 136. § alapján
készítendõ külön kiegészítõ jelentés szerkezetére és tartalmára,
) pa hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati
idõpontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre,
) qa kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére,
behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás
ellenõrzésére,
) raz információs és ellenõrzési rendszerek megfelelõ mûködtetésére,
) sa deviza nyitott pozícióra,
) ta tõkemegfelelési és tõkeszükségleti követelményeknek konszolidált
módon való megfelelésre, továbbá
) az igazgatási-szolgáltatási díjra
vonatkozó részletes szabályokat.
Módosuló jogszabályok
236. §
Az Áe. 3. § (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a
társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki- és vámigazgatási, az iparjogvédelmi
ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a
versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekrõl és a
biztosítási tevékenységrõl, a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról,
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az
értékpapír-tõzsdérõl, valamint az atomenergiáról szóló törvényben
meghatározott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem
rendelkezik."
237. §
(1) Az Szt. 5. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. § Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben mûködõ
szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag
alapíthat."
(2) Az Szt. 22. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"b) ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik."
238. §
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletérõl
szóló 1989. évi 23. tvr. 16. § (4) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) Ha a bejegyzési kérelem valamely része a cég vagy a változás
bejegyzésével egyidejûleg azért nem teljesíthetõ, mert a cég tevékenységi
körének egy részéhez hatósági engedély beszerzése szükséges, a cégbíróság az
eljárást részben felfüggeszti, ha további okirat csatolása szükséges, a
cégbíróság az eljárást részben felfüggesztheti."
239. §
(1) Az Eximbank tv. 2. § (1) bekezdése c) pontjának 4. alpontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[c/ Saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történõ adás-
vételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben]
"4. Átruházható értékpapírral végzett mûveletek, kivéve az értékpapírok
forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-
tõzsdérõl szóló 1996. évi.... törvény (továbbiakban: Épt.) 24. §-ának (1)-(3)
bekezdése alapján nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt (értékpapír-
ügylet),"
(2) Az Eximbank tv. 20. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
.... törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú melléklet II. pontja 2.
alpontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni."
(3) Az Eximbank tv. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21. § (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1)-(2) bekezdésében
foglaltaktól eltérõen a szavatoló tõke huszonöt százalékát meghaladó kölcsön
minõsül nagykockázatnak.
(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben az Eximbank által
vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló
tõkéjének harmincöt százalékát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a Hpt. 79. § (1)-(3) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. § (1) bekezdésében
meghatározottakon túlmenõen - az Eximbank által a hitelintézetek számára
nyújtott exportcélú hiteleknél."
(4) Az Eximbank tv. 22. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"22. § A Hpt. 61. §-ában foglaltakat az Eximbanknak nem kell alkalmaznia."
(5) Az Eximbank tv. 24. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"24. § A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki
az 51. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a központi költségvetés
készfizetõ kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében
tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem."
240. §
Az állam tulajdonában levõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995.
évi XXXIX. törvény mellékletében a "Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
pénzügyminiszter" rész kiegészül a "Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100 %"
szövegrésszel.
241. §
(1) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg, ahol jogszabály
"pénzintézetet" említ a továbbiakban "hitelintézetet", ahol "pénzintézeti
tevékenységet" említ, a továbbiakban "pénzügyi szolgáltatási tevékenységet"
kell érteni.
(2) Ahol jogszabály "pénzintézeti tevékenységet is végzõ egyéb jogi
személy"-t említ, helyette "pénzügyi vállalkozást" kell érteni.
(3) Ahol jogszabály szakosított hitelintézetet említ, ott a külön
törvényben meghatározott szakosított hitelintézetet kell érteni.
(4) Ahol jogszabály a pénzintézeti törvényre utal, ezen a továbbiakban a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt kell érteni.
(5) Ahol e törvény jogszabályra utal, azon az 1997. január 1. után még
hatályban maradó bankfelügyeleti rendelkezéseket is érteni kell.
242. §
E törvény - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december
16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény
alapján - az Európai Közösségek szabályaihoz való közeledés érdekében a 6.
számú mellékletben felsorolt irányelveket vette figyelembe.
1. számú melléklet
az 1996. évi......... törvényhez
A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények
1. Afrikai Fejlesztési Bank
2. Amerika-közi Fejlesztési Bank
3. Ázsiai Fejlesztési Bank
4. Európai Beruházási Bank
5. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
6. Északi Fejlesztési Bank
7. Karibi Fejlesztési Bank
8. Nemzetközi Beruházási Bank
9. Nemzetközi Pénzügyi Társaság
10. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
11. Nemzetközi Valuta Alap
2. számú melléklet
az 1996. évi...........törvényhez
Értelmezõ rendelkezések
I. Pénzügyi szolgáltatások
1. Arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága
legalább 995/1000), továbbá - aranytartalmára tekintet nélkül - a
rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévõ arany
pénzérmére és - numizmatikai céllal - a forgalomban lévõ arany pénzérmére
kötött ügylet.
2. Betét: a Ptk. szerinti betétszerzõdés vagy takarékbetét-szerzõdés alapján
fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerzõdés alapján fennálló pozitív
számlaegyenleget is.
3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendõ pénzeszköz (ide
nem értve a követelés eladásáért kapott pénzt és zártkörûen kibocsátott
kötvényt) gyûjtése: pénzeszközök egyedileg elõre meg nem határozott
személyektõl történõ üzletszerû gyûjtése olymódon, hogy azzal a betétgyûjtõ
tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más elõny
biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Nem minõsül betétgyûjtésnek az
olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a
kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során
fizetõeszközként használható.
4. Hitelreferencia szolgáltatások: bankinformáció díjazás ellenében történõ -
a banktitkot nem sértõ - nyújtása.
5. Készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz: a hitelintézet által kibocsátott
fizetési eszköz (kártya, csekk, vagy egyéb dolog), amely birtokosa számára
lehetõvé teszi, hogy a kibocsátó hitelintézettel szemben fennálló valamely
pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt vegyen fel vagy
áruk, illetõleg szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse.
6. Letéti szolgáltatás (pénzletét kezelés): pénzösszegek az ügyfél
megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történõ
elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.
7. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történõ vagyonkezelés: az
Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tv. alapján
mûködõ pénztárak részére vagyonkezelési szolgáltatás nyújtása.
8. Pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes
megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történõ
ellenõrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és
pénzérme-tételek kialakítása.
9. Pénzforgalmi szolgáltatás: külön jogszabály és jegybanki rendelkezés
szerint a pénzforgalom körében nyújtott szolgáltatások összessége, ideértve
elsõsorban a pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások
teljesítését, továbbá a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását.
10. Pénzkölcsön nyújtása:
a) a hitelezõ és az adós között létesített hitel-, illetõleg
kölcsönszerzõdés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az
adós a szerzõdésben megállapított idõpontban - kamat ellenében, vagy
anélkül - köteles visszafizetni;
b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történõ
- megvásárlása, megelõlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást
is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés
esedékességének nyilvántartását és a kintlévõségek beszedését ki végzi.
Nem minõsül pénzkölcsön nyújtásának
a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg -
adott kölcsön,
b) árura vagy szolgáltatásra vonatkozó adásvételi szerzõdéshez kapcsolódóan
a szerzõdõ felek által egymásnak adott elõleg, továbbá a halasztott
fizetésben való megállapodás, ide nem értve a hitelintézet által kötött
ilyen ügyleteket,
c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának
nyújtott kötvénykölcsön,
d) a biztosítóintézet által folytatott, a biztosító intézetekrõl és a
biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú
melléklete a) részének 14. és 15. pontjaiban meghatározott
hitelbiztosítási, illetve kezességbiztosítási tevékenység,
e) az önkormányzat által adott kölcsön,
f) külön törvény alapján folytatott zálogházi tevékenység keretében
nyújtott zálogkölcsön.
11. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan
vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékû jogot a lízingbevevõ
megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevõ
határozott idejû használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevõ
könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevõ
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási- és amortizációs
költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerzõdésben kikötött idõtartam
lejártával a lízingdíj teljes tõketörlesztõ és kamattörlesztõ részének,
valamint a szerzõdésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon õ
vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevõ
nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és
könyveibe. A felek a szerzõdésben kötik ki a lízingdíj tõkerészét - amely a
lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékû jog szerzõdés szerinti árával
azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): egy vagy több
meghatározott pénzügyi intézmény vagy bankcsoport javára folytatott
tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, illetõleg
pénzkölcsönzõ és egyéb szolgáltató tevékenységének elõsegítése.
13. Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevõk
közötti forint-, illetve devizahitel-, és -betétügylet, deviza-adásvétel
közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi
piaci résztvevõk az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül
megkössék.
14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetõeszközök adásvétele a törvényes
fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele
külföldi fizetési eszközök ellenében.
15. Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az
ügyfél számára - állandóan õrzött - helyiségben széf rendelkezésre
bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.
II. A XIV. Fejezethez kapcsolódó fogalom-meghatározások
1. Bankcsoport: a bankholding vállalat és az általa ellenõrzött (III.3. pont)
pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosító részvénytársaságok
és járulékos vállalkozások összessége.
2. Bankholding vállalat: olyan hitelintézet, amely egy vagy több
hitelintézetet, biztosító részvénytársaságot, befektetési vállalkozást,
továbbá más pénzügyi, illetõleg járulékos vállalkozást ellenõriz (III.3.
pont).
3. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy
elsõdlegesen egy vagy több hitelintézet vagy a bankcsoporthoz tartozó
hitelintézetek üzletszerû tevékenységét kiegészítõ tevékenységeket, így
különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági,
illetõleg kommunikációs szolgáltatást végez.
III. Egyéb meghatározások
1. Befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékû jog, illetve a
vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony
stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt
kölcsöntõke.
2. Befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona
egy vállalkozásban, illetõleg egy személy és egy vállalkozás között
létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetõleg a szavazati jogok legalább
tíz százalékát birtokolja,
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetõ vagy felügyelõ szervei, illetõleg
testületei tagjainak jelentõs részét kinevezheti vagy elmozdíthatja,
illetõleg
c) alapszabály, alapító okirat vagy szerzõdés alapján döntõ befolyást
gyakorolhat a vállalkozás mûködésére.
3. Ellenõrzõ részesedés: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan
közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján
a) a személy a vállalkozással, illetõleg a vállalkozás tulajdonosaival
kötött szerzõdés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok
többségével rendelkezik, illetõleg a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetõ vagy
felügyelõ szervei, illetõleg testületei tagjainak többségét kinevezheti
vagy elmozdíthatja,
b) a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következõ
feltételek valamelyike fennáll
1. a nyereség átadása, vagy a veszteség viselése,
2. a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való
összehangolása valamely közös cél érdekében,
3. olyan mértékû szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni
részesedés mértékét meghaladja,
c) a közös irányítás az igazgatóság, vagy egyéb vezetõ testületek - részben
vagy teljesen azonos - összetételén keresztül.
4. Ellenõrzött vállalkozás: olyan vállalkozás, amelyben egy személy ellenõrzõ
részesedéssel rendelkezik.
5. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak
megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez -
a természetes személy részére - nyújtott kölcsön, ha a kölcsönt a
természetes személy nem üzletszerû tevékenysége keretében veszi igénybe.
6. Jegyzett tõke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott
tõke.
7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezõnek) az elfogadott
betét vagy az igénybevett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendõ, a
betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, idõarányosan
térítendõ (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.
8. Korrigált mérlegfõösszeg: külön jogszabályban meghatározott, kockázati
tényezõk figyelembevételével súlyozott szorzószámok alapján kiszámított
eszközök és mérlegen kívüli tételek összege.
9. Közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet
üzemviteléhez, zavartalan mûködéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést,
beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termék-elõállítást végzõ
vállalkozás.
10. Kockázat, illetõleg kockázatvállalás:
a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapír megvásárlását is;
b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;
c) a hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség és az egyéb
biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövõbeni vagy függõ
kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre
nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;
d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a
hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés
teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vevõ követelésére azt
visszavásárolja;
e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése,
függetlenül a részesedés birtoklásának idõtartamától;
f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés, valamint
g) a pénzügyi lízing nyújtása.
11. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában
meghatározott személy.
12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában:
eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadának, illetõleg szavazatainak az
eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetõleg szavazatokkal
rendelkezõ más vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: köztes
vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történõ
birtoklása vagy gyakorlása.
13. Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetõleg
üdülõ vásárlására, építésére, felújítására, korszerûsítésére, továbbá
közmûfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehetõ kölcsön.
14. Likvid eszköz: pénz, illetõleg az azonnal pénzzé tehetõ eszközök
összessége.
15. Mérlegfõösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott
összeg.
16. Nettó érték: kizárólag a 85. § (1) bekezdés alkalmazásában a befektetés
könyv szerinti bruttó értékének az értékcsökkenési leírással, illetõleg a
képzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.
17. Szavatoló tõke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által
meghatározott saját tõkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel
szemben fennálló követelések kielégítésébe tõkeként bevonhatók.
18. Személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság.
19. Tõkemegfelelési mutató: a fizetõképesség mérését szolgáló összetett
mutatószám, amelyet a szavatoló tõke összege (számláló) és a korrigált
mérlegfõösszeg (nevezõ) aránya fejez ki.
20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több
ügyfél, akikkel szemben a pénzügyi intézmény (vagy a bankcsoport több
tagja) kockázatot vállalt és akik részére való kihelyezés egyetlen
kockázatnak minõsül, mert
a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül - a Szmt. 8. §-a szerint -
ellenõrzést gyakorol a másik felett,
b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél
pénzügyi problémák merülnek fel, valószínûsíthetõ, hogy a másik is
visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít
különösen a
1. kezesség, készfizetõ kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,
2. jogszabályon vagy szerzõdésen alapuló korlátlan és egyetemleges
felelõsség,
3. közvetlen kereskedelmi függõség, amelyet rövidtávon nem lehet
megszüntetni, illetõleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni.
4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élõ hozzátartozók
esetén.
21. Ügyvezetõ: a pénzügyi intézmény igazgatósága által megválasztott, a
pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a pénzügyi intézmény
vezetésére kinevezett, a hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással
munkaviszonyban álló elsõ számú vezetõ, valamint e vezetõ valamennyi
helyettese.
22. Üzletszerû tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve
vagyonszerzés végett - elõre egyedileg meg nem határozott ügyletek
megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.
23. Vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás. Kétség
esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell.
24. Veszteségmérséklõ tevékenység: a hitelintézet minden olyan - nem
üzletszerû - tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos,
már megállapított veszteség csökkentése.
25. Vezetõ állású személy:
a) bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelõ
bizottság elnöke, tagja, és az ügyvezetõ;
b) szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelõ bizottság
elnöke és az ügyvezetõ.
IV. Kizárólag a IV. Részre vonatkozó fogalom-meghatározások
1. Betét: e melléklet I/2.. pontja szerinti betét, ide nem értve
a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,
b) az alárendelt kölcsöntõkét,
c) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást.
2. Betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló
betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja.
3. Rendelkezésre jogosult személy: aki a betét tulajdonosa, vagy, ha nem
tulajdonosa a betétnek, aki a tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással
vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.
4. Kedvezményezett: a betét tulajdonosa vagy a betétes által
kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy.
5. Közös betét: az olyan betét, amelynek több tulajdonosa illetõleg
kedvezményezettje van (több személy nevére szól). A betétbiztosítás
szempontjából közös betétnek minõsülnek a társasházak, lakásszövetkezetek, az
építõközösségek, a gáz- és egyéb közmûépítõk közössége, valamint a
telefonhálózat bõvítésének céljából létrejött közösségek betétei is.
6. Kártalanításra jogosult személy: a betétes, ha pedig a betétes
kedvezményezettet jelentett be, akkor a kedvezményezett. Kivételt képeznek
azok a betétek, amelyek szerzõdéses feltételei ettõl eltérõ megállapodást
tartalmaznak. Nem minõsül kártalanításra jogosult személynek az a személy,
aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a
betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem
kedvezményezettje a betétnek.
7. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a
jogszabályi rendelkezések vagy a szerzõdéses kikötések szerinti esedékességet
követõ három munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.
3. számú melléklet
az 1996. évi ........törvényhez
Az azonosító adatok
1. természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, leánykori név,
anyja neve, születési hely, idõ, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi
igazolvány (útlevél) száma.
2. a pénzügyi intézményt, céget azonosító adatok: a név, cím (székhely), a
cégbejegyzés száma, ideje, postacím, telefon, telefax, adószám.
4. számú melléklet
az 1996. évi ......... törvényhez
A közvetett tulajdon kiszámítása
E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:
1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban
(2. számú melléklet III/12.. pont) fennálló tulajdoni hányadot meg kell
szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban vállalkozásban
(2. számú melléklet III/12.. pont) fennálló tulajdoni vagy szavazati
hányadával.
2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli
hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy
szavazati hányadokat egybe kell számítani.
3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba
venni.
4. A közvetett tulajdont akkor nem kell figyelembe venni, ha
a) a köztes vállalkozásban a tulajdonos huszonöt százalékot el nem érõ
tulajdoni vagy szavazati hányaddal rendelkezik,
b) a köztes vállalkozásban a tulajdonos egynél több vállalkozáson keresztül
rendelkezik tulajdoni részesedéssel.
5. Bankban történõ tulajdonszerzés esetén az 4/b. pontban meghatározott
rendelkezést nem kell alkalmazni.
5. számú melléklet
az 1996. évi ........törvényhez
A szavatoló tõke
I. A szavatoló tõke elemei
1. A pénzügyi intézmény szavatoló tõkéje a következõ - alapvetõ és
járulékos - tõkeelemekbõl áll:
a) jegyzett tõke;
b) tõketartalék;
c) eredménytartalék;
d) mérleg szerinti eredmény;
e) általános tartalék;f) alárendelt kölcsöntõke;
gf) értékelési tartalék.
g) alárendelt kölcsöntõke;
[Az a)-e) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvetõ tõkeelemek;
az f)-g) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos tõkeelemek].
2. A törvény alkalmazásában az 1. pont g) alpontjában foglalt alárendelt
kölcsöntõkének minõsül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi
feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevõ pénzügyi intézmény
számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhetõ,
továbbá az igénybe vevõ pénzügyi intézmény mérlegében szerepel;
b) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdés tartalmazza a
kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott
kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe és a
kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek
elõtti legutolsó helyen áll;
c) a kölcsön eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a
lejárat nincs meghatározva - a kölcsön csak a szerzõdésben rögzített,
legkevesebb öt év múlva mondható fel;
d) az alárendelt kölcsöntõke összegének a szavatoló tõkébe történõ
beszámítását legalább a visszafizetési idõpontot megelõzõ öt év során -
évente, fokozatosan - csökkenteni kell;
e) a hitel esetében tõketörlesztés az eredeti lejárat, vagy a szerzõdésben
kikötött felmondási idõ elõtt nem lehetséges.
3. Évközi szavatoló töke számítás esetén az évközi pozitív eredmény összege
szavatoló tõke elemként nem vehetõ figyelembe, az évközi negatív eredmény
összege a szavatoló tõkét csökkenti.
4. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján képzett
tartalék 0,45-szörös tényezõvel módosított értéke vehetõ figyelembe.
5. Ha a közgyûlés a jegyzett tõke emelésérõl dönt, a megemelt összegû
jegyzett tõke a szavatoló tõkébe a közgyûlési határozat és a tõkemelés
összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való
bemutatásától kezdõdõen számítható be. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni
visszaalakuló hitelintézet esetén is.
6. Ha a közgyûlés a jegyzett tõke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek
a szavatoló tõke számítása során a jegyzett tõkét leszállított értéken kell
figyelembe venni.
II. A szavatoló tõke kiszámítása
1. A szavatoló tõke számítása során az alapvetõ tõkeelemek együttes
összegébõl le kell vonni:
a) a jegyzett tõke be nem fizetett összegét,
b) az Szmt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak
értékét, a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog
Szmt. szerinti értékét kivéve,
c) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét,
d) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba illetve befektetési
vállalkozásba nem pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget, vagy
pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget,
e) a más pénzügyi intézmény illetve befeketetési vállalkozás részére
nyújtott alárendelt kölcsöntõkét,
f) a kockázati céltartalék hiányát (ideértve a könyvvizsgáló vagy a
Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is), valamint
g) a 83. § (5) bekezdésében foglaltak miatt levonásra kerülõ egyes
befektetések összegét.
2. A szavatoló tõke számításánál a járulékos tõkeelemeket csak olyan
mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvetõ
tõkeelemek összegét.
A visszavásárlási kötelezettséggel eladott részvényekbõl szerzett tõkét a
szavatoló tõke számításánál figyelembe venni nem lehet.
6. számú melléklet
az 1996. évi ........törvényhez
Az Európai Uniónak a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvénytervezetben figyelembe vett Irányelvei:
1. a Tanács 1973. június 28-án kelt 73/183/EGK irányelve a bankok és más
pénzintézetek önálló tevékenységeivel összefüggõ, a letelepedés és a
szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó rendelkezés eltörlésérõl,
2. a Tanács 1977. december 12-én kelt 77/780/EGK elsõ irányelve a
hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érintõ jogszabályok,
szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról,
3. a Tanács 1989. december 15-én kelt 89/646/EGK második irányelve a
hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érintõ jogszabályok,
szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a
77/780/EGK irányelv módosításáról,
4. a Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer
pénzmosás céljára való felhasználásának megelõzésérõl,
5. az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve
a betétbiztosító rendszerekrõl,
6. a Tanács 1989. április 17-én kelt 89/299/EGK irányelve a hitelintézetek
saját forrásairól,
7. a Tanács 1989. december 18-án 89/647/EGK kelt irányelve a hitelintézetek
folyamatos fizetõképességi mutatójáról,
8. a Tanács 1992. április 6-án kelt 92/30/EGK irányelve a hitelintézetek
összevont alapú felügyeletrõl,
9. a Tanács 1992. december 21-én kelt 92/121/EGK irányelve a hitelintézetek
nagykockázatainak megfigyelésérõl és ellenõrzésérõl,
10. a Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési
vállalatok és hitelintézetek tõkemegfelelésérõl,
11. a Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más
pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról,
12. a Tanács 1986. december 22-én kelt 87/102/EGK irányelve a Tagállamok
fogyasztói kölcsönt érintõ jogszabályainak, szabályozásainak és
közigazgatási rendelkezéseinek közelítésérõl.