1
T/2843/252.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az
értékpapír-tõzsdérõl szóló
T/2843.. számú törvényjavaslat zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1996. november 22.
1996. évi ...... törvény
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az
értékpapír-tõzsdérõl
ELSÕ RÉSZ
BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
A törvény célja és hatálya
1. §
(1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a
befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tõzsde alapítását,
szervezetét, mûködését, megszûnését, az elszámolóház alapítását, mûködését,
továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetási tevékenységet végzõ gazdálkodó
szervezet, a kibocsátó, a befektetõ jogait, kötelezettségeit és felelõsségét,
a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység
felügyeletével kapcsolatos - jogállását, feladatát, eszközrendszerét és
eljárását.
(2) A törvény célja, hogy minden, a hatálya alá tartozó személy az e
törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit jóhiszemûen, az ilyen
személytõl elvárható gondossággal eljárva, a tõkepiac általános érdekeit szem
elõtt tartva, a befektetõk érdekeinek megóvásával gyakorolja.
2. §
(1) Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik e törvény hatálya alá
tartozik
) a devizabelföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír
forgalomba hozatala,
) a devizakülföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír
belföldön történõ forgalomba hozatala és
) a Magyar Köztársaság területén folytatott befektetési szolgáltatási,
kiegészítõ befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi
tevékenység.
(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a
váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala és az állampapír
zártkörû forgalomba hozatala.
(3) Az MNB és a Kincstár tekintetében a 6. §, a 9-13. §, a 14. § (1)
bekezdésének a) pontja, a 17-19. §, a 77-78. §, a 102-113. §, a 125. §, a 128-
131. § és a 165. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
II. fejezet
Értelmezõ rendelkezések
3. §
(1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet
tartalmazza.
(2) E törvény alkalmazásában
1. allokáció: túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követõ eljárás,
mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az elõre meghirdetett
elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékérõl,
2. állampapír: a magyar vagy külföldi állam vagy az MNB által
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír,
3. befektetési hitel: az ügyfél értékpapír vásárlásán keresztül
megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt
vesz az értékpapír-ügylet lebonyolításában,
4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet,
illetõleg kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet,
5. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (5. §), a tõke-piacra
vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat
ellenszolgáltatás fejében történõ átadása, amelynek célja, hogy ezek
ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját
vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tõke-
piac hatásaitól teszi függõvé, kockáztatja. Nem számít befektetési
tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény,
tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele,
6. befektetõ: az a személy, aki a kibocsátóval, befektetési
szolgáltatóval vagy más befektetõvel kötött szerzõdés alapján saját
vagy más pénzét egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az
értékpapír-piac, illetve az értékpapír-tõzsde hatásaitól teszi
függõvé, kockáztatja,
7. bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató
saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi
tevékenysége,
8. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban
meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított,
értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír - jogszabályban
meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon
tartalmazó adat,
9. devizabelföldi és devizakülföldi: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott
személy,
10. elismert értékpapír-piac: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott
kereskedési hely, rendszer,
11. értékpapír: a kibocsátás helyének joga szerint átruházható
értékpapírnak minõsülõ befektetési eszköz,
12. értékpapír-kibocsátás: a kibocsátó saját kibocsátású
értékpapírjának elsõ ízben történõ eladására irányuló eljárás,
13. értékpapír kibocsátásának idõpontja: ha a kibocsátás jegyzéssel
történik, a jegyzés kezdõnapja, folyamatos kibocsátás esetén az
értékesítés idõpontja, zártkörû forgalomba hozatal esetén a vásárlás
idõpontja, egyéb esetben az eladás napja vagy a kibocsátó által
meghatározott nap,
14. értékpapír-kód: a központi értéktár által kiadott, az azonos
jogokat megtestesítõ értékpapírok azonosítására szolgáló betû vagy
számjelek összessége, illetve ezek kombinációja,
15. értékpapír-letétkezelés: az a tevékenység, amely során a
letéteményes a letevõvel történt megállapodás alapján a nyomdai úton
elõállított értékpapírt a megbízás idõtartama alatt megõrzi,
nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, illetõleg a
törlesztés beszedését,
16. értékpapír letéti õrzés: nyomdai úton elõállított értékpapír
megõrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából való
nyilvántartása és kiadása,
17. értékpapírról kiállított okirat: külföldön kibocsátott
értékpapírról a kibocsátó saját joga vagy a kibocsátás helyének joga
szerint arra feljogosított által kiállított okirat,
18. értékpapír-sorozat: az azonos jogokat megtestesítõ értékpapír egy
meghatározott idõpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve a
több idõpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely késõbbi
idõpontban azonos jogokat megtestesítõ teljes mennyisége,
19. értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá
kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett
nyilvántartás,
20. értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó
szerzõdés,
21. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír,
valamint a nyílt végû befektetési alap befektetési jegyének olyan
forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó
idõszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje
mindig az értékesítés idõpontjától kezdõdik,
22. forgalmazó: a befektetési vállalkozás (7. §) és a befektetési
szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet,
23. forgalomba hozatal: értékpapír nyilvános vagy zártkörû forgalomba
hozatala,
24. forgalomba hozatal idõpontja: az értékpapír jegyzésére vagy
eladására megjelölt elsõ nap,
25. hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír: minden olyan értékpapír,
amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a
rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz
(kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak
meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a
továbbiakban együtt: kamat) illetõleg az általa vállalt egyéb
szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezõnek) a
megjelölt idõben és módon megfizeti, illetve teljesíti,
26. intézményi befektetõ:
) a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a
biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság;
) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek
tekintendõ,
27. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt
megvásárolni szándékozó befektetõnek az értékpapír megvásárlására
irányuló a jegyzési íven tett feltétlen és visszavonhatatlan
nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget
vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,
28. jegyzési garanciavállalás:
) az értékpapír saját számlára történõ lejegyzésére, illetve
megvásárlására vonatkozó kötelezettség vállalás vagy
) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében
szerzõdésben vállalt mennyiségû értékpapír lejegyzésére, illetõleg
megvásárlására vonatkozó kötelezettség vállalás,
29. jegyzett tõke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint
meghatározott tõke,
30. kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történõ
adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézet által saját
kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet,
31. kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített
kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,
32. klíringtag: az a jogi személy, amely részére az elszámolóház
szerzõdés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,
33. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott
személy és az élettárs,
34. központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a
dematerializált értékpapírról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és
értékpapír-számlavezetõnként vezetett összesített nyilvántartás,
35. központi értéktár: az az elszámolóház, amelyet a Felügyelet a 209.
§ (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek együttes folytatására
kötelezett,
36. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetõleg
szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel,
illetõleg szavazatokkal rendelkezõ más vállalkozás tulajdoni
hányadain, illetve szavazatain keresztül történõ birtoklása vagy
gyakorlása, amelynek számítására a Hpt. 4. számú mellékletét kell
alkalmazni,
37. nyilvános ajánlattétel: értékpapír vásárlására vagy jegyzésére,
egyedileg elõre meg nem határozott lehetséges befektetõk részére
nyomtatott sajtó útján közzétett felhívás,
38. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nyilvános ajánlattétel
útján történõ kibocsátása, illetve a korábban zártkörûen forgalomba
hozott értékpapír eladásra történõ felajánlása nyilvános ajánlattétel
útján,
39. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetõleg
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de
valamely szerzõdõ fél által nem vagy csak részben teljesített,
illetve határidõig helytállási kötelezettséget jelentõ ügyletek
együttes értéke,
40. portfolió kezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerzõdésben adott
általános megbízás alapján értékpapírból, illetõleg más befektetési
eszközbõl befektetés-állomány megvétele vagy átvétele a portfolió
egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek
beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megõrzése és
növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése
érdekében,
41. sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló
jogviszonyból eredõ jogokat és kötelezettségeket több azonos,
egymással egyenértékû részre (névérték) osztva megtestesítõ
értékpapír,
42. szavatoló tõke: a befektetési vállalkozásnak a számviteli
jogszabályok által meghatározott saját tõkéje és azok a források,
amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés
kielégítésébe tõkeként bevonhatók,
43. tagsági jogokat megtestesítõ értékpapír: minden olyan értékpapír,
amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben
meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét
elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának
meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít
44. tõzsdére bevezetett értékpapír: az az értékpapír, amely a tõzsdei
értékpapír-listán szerepel,
45. tõzsdei termék: tõzsdei szabályzat által meghatározott és tõzsdei
kereskedésre alkalmas származék (így különösen devizaárfolyam, betét-
és hitelkamatláb, értékpapír részjogosítvány, index),
46. tõzsdeforgalmi számla: az elszámolóház által a klíringtagnak
vezetett olyan korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi számla, amely
kizárólag a tõzsdei ügylettel, a tõzsdén kívüli értékpapír-ügylettel,
az értékpapír kibocsátásával (forgalomba hozatalával) kapcsolatos és
az értékpapíron alapuló fizetés, valamint a megbízás alapján végzett
elszámolás lebonyolítására szolgál,
47. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésû
pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és
az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel
kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál,
48. ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és
bizományosi szerzõdések közvetítése a befektetési szolgáltató és az
ügyfél között,
49. üzletszerû tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve
vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység,
50. vállalkozás: az üzletszerû gazdasági tevékenységet folytató jogi
személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni
vállalkozás,
51. vezetõ állású személy dolgozó: a vállalkozás vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja elsõ számú vezetõje és
helyettesei és minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya,
alapító okirata, társasági szerzõdése, szervezeti és mûködési
szabályzata ilyenként határoz meg,
52. zártkörû forgalomba hozatal: az értékpapír legfeljebb harmincöt
egyedileg elõre meghatározott befektetõ részére történõ kibocsátása,
az értékpapír személyre szóló elhelyezése (59. § a) pont) és
kizárólag a kibocsátó meglévõ tulajdonosai, illetve alkalmazottai
által történõ lejegyzése.
(3) E törvény alkalmazásában
1. árutõzsde: az Átt. 2. §-a alapján alapított tõzsde;
2. árutõzsde tag: az árutõzsde tagja és a haszonbérlõ;
3. elszámolóház: a 209. § alapján alapított gazdasági társaság;
4. Kincstár: a Magyar Államkincstár;
5. MNB: a Magyar Nemzeti Bank;
6. Felügyelet: az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet;
7. tõzsde: a 175. § alapján alapított értékpapír-tõzsde;
8. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti
hitelintézet: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó
szervezet.
MÁSODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS A FORGALMAZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
III. fejezet
A befektetési szolgáltatási forgalmazási tevékenységek és a forgalmazásaaa
befektetési szolgáltatók
Forgalmazási Befektetési szolgáltatási tevékenységek
4. §
(1) ÉrtékpapíforgalmazásBefektetési szolgáltatási tevékenység (a
továbbiakban: forgalmazási tevékenység) a következõ tevékenységek üzletszerû
folytatása az 5. §-ban meghatározott körben:
a) ügynöki tevékenység,
b) bizományosi tevékenység,
c) kereskedelmi tevékenység,
d) portfolió kezelés,
e) jegyzési garanciavállalás.
(2) Kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység a következõ
tevékenységek üzletszerû folytatása:
a) értékpapír-letét kezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,
b) értékpapír letéti õrzés,
c) tanácsadás vállalkozásoknak a tõkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá
tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével,
szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban,
) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó
szolgáltatás,
) befektetési tanácsadás,
f) befektetési hitel nyújtása,
g) értékpapír-számla vezetés,
h) ügyfélszámla vezetés.
5. §
A befektetési szolgáltatás tárgya:
) átruházható értékpapír,
b) pénzügyi határidõs ügylet, ideértve az ezzel egyenértékû készpénzben
elszámolt eszközt is,
) határidõs kamatláb szerzõdés,
d) kamatláb, deviza- és tõke-csereügylet (swap),
e) opció az a)-d) pontban felsorolt eszközök és az opció megszerzésére
vagy elidegenítésére, ideértve az ezekkel egyenértékû készpénzben
elszámolt eszközt is
(a továbbiakban együtt: befektetési eszköz).
A befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezése
6. §
(12) A Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges - az
értékpapír-befektetési tanácsadási tevékenység kivételével - az (1)
bekezdésben m a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához.
(23) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön
adja meg. A tevékenység folytatása fiókhálózat esetén az engedélyben
meghatározott fiókokra korlátozható.
A befektetési szolgáltatók
7Forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet
5. §
(1) Befektetési vállalkozásÉrtékpapír-forgalmazó (a továbbiakban:
forgalmazó) az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedõ és az
értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság).
(2) A befektetési vállalkozás forgalmazó az e törvényben meghatározott
korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítõ befektetési
szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag
) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történõ vagyonkezelést
(a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l)q pontja),
) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,
) árutõzsdén tõzsdeügynöki tevékenységet, valamint
) részvénykönyv vezetést
folytathat.
(3) A forgalmazó befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b)a/
pontjának 3. al pontjában meghatározott tevékenységbizományosként történõ
folytatására köteles.
(4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában
meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2)
bekezdésének b) és g) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési
szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba
hozatalánál jegyzési helyként közremûködhet.
(5) Értékpapír-kereskedõ a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában
meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2)
bekezdésének a)-e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési
szolgáltatási tevékenységet folytathat.
(6) Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel
rendelkezik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve (2) bekezdésének f)
pontjában meghatározott tevékenységek folytatására. Kizárólag befektetési
társaság kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek teljes
körének folytatására.
86. §
(1) A befektetési vállalkozáson kívül más szervezet a (2)-(86) bekezdésben
meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetõleg
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet.
(2) Bank
) a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve a 4. § (2)
bekezdésének d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási
tevékenységet állampapír, zárt körben forgalomba hozott értékpapír,
valamint az 5. § b)-e) pontjában meghatározott befektetési eszköz
tekintetében;
) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységet valamennyi befektetési eszköz tekintet és
) a 4. § (2) bekezdésének a) és b), valamint e)-h) pontjában
meghatározott kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet
folytathat.
(3) Szövetkezeti hitelintézet - ha a szolgáltatás tárgya az 5. §-ban
meghatározott befektetési eszköz
) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységet, valamint
) a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és e) pontjában meghatározott
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet
folytathat.
(4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítõ
befektetési szolgáltatási tevékenységet a róla szóló külön törvényben
meghatározott körben folytathat azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 4. §-ban
meghatározott tevékenységek együttes folytatására.
(5) Az árutõzsdetag, ha tõzsdeügynöki tevékenysége mellett más üzleti
tevékenységet nem folytat, a 4. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában(1)
bekezdése a/ pontjának 1. alpontjában meghatározott befektetési szolgáltatási
tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tõzsdén
végrehajtott pénzügyi határidõs ügylet. , saját számlára egyéni vállalkozó
(továbbiakban: egyéni kereskedõ) is folytathat.
(6) Az egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni kereskedõ) a 4. § (1)
bekezdésének c)(1) bekezdésének i/ pontjában meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag
tõzsdén végrehajtott pénzügyi határidõs ügylet.
(7) Bármely gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) folytathat a 4. §
(1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási
tevékenységet, valamint (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott kiegészítõ
befektetési szolgáltatási tevékenységet.
(86) Az MNB és a Kincstár a 4. §-ban meghatározott befektetési
szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet a rá
vonatkozó külön törvény alapján, az ott meghatározott körben folytathat.
(9) A bankok - külön törvényben meghatározott idõponttól kezdõdõen, az ott
elõírt feltételek megléte esetén - a befektetési szolgáltatási tevékenységek
teljes körének végzésére jogosultak.
Szervezeti szabályok
97. §
(1) A befektetési vállalkozásraForgalmazó a Gt. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. kizárólag névre szóló
részvényekkel rendelkezõ részvénytársaságként mûködhet.
(2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel
rendelkezõ részvénytársaságként mûködhet.forgalmazóra a Gt. rendelkezéseit az
e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A befektetési vállalkozás jegyzett tõkéjének legkisebb összege:
) értékpapír-bizományos esetében húszmillió forint,
) értékpapír-kereskedõ esetében százmillió forint,
) befektetési társaság esetében egymilliárd forint.
(4) A befektetési vállalkozás jegyzett tõkéje kizárólag pénzbeli
hozzájárulással szolgáltatható, ideértve a jegyzett tõke felemelésének esetét
is.
(5) A jegyzett tõkét kizárólag olyan magyarországi székhelyû
hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve
amely nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a befektetési vállalkozásban.
Tulajdonszerzési korlátozások
109. §
(1) A befektetési vállalkozás Forgalmazó másik befektetési vállalkozásban
forgalmazóban közvetlen vagy tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdont nem
szerezhet.
(2) Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaság egyidejûleg csak egy befektetési vállalkozásban
rendelkezhet tíz százalékot meghaladó forgalmazóbanközvetlen tulajdonnal.
(3) A tõzsdetanács delegált tagja [185. § (3) és (4) bekezdés], a tõzsde és
az elszámolóház alkalmazottja, a Felügyelet köztisztviselõje forgalmazóban
közvetlen vagy közvetett tulajdont nem szerezhet.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétes tulajdonszerzésre
irányuló szerzõdés semmis.
IV. fejezet
Engedélyezés
A tevékenység (mûködés) engedélyezése, az engedély felfüggesztése és
visszavonása
11.10. §
(1) A tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell:
) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését és a kérelmezõ döntési,
irányítási rendszerének bemutatását (továbbiakban: tevékenységi
terv);
) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi-technikai
feltételek részletes leírását;
) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi
feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;
) a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerzõdési
feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelõzését szolgáló
szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a 217. §-ban
elõírt szabályzat tervezetét;
) értékpapír-letétkezelõi tevékenység esetén a biztonsági, értékpapír-
letétkezelési és értéktári szabályzatok tervezetét, továbbá a 17. §
(1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonbiztosítás
megkötésére vonatkozó igazolást;
) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjdíj
megfizetésének igazolását;
) ügynöki tevékenység esetén a forgalmazó és az ügynök közötti
szerzõdés tervezetét és
) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési
szolgáltató informatikai rendszere a mindenkori pénzügyi helyzetének
pontos megállapítására alkalmas.
(2) A befektetési vállalkozásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a
kérelemhez mellékelni kell:
) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;
) a 98. § (3)(1) bekezdésében meghatározott mértékû jegyzett tõke
alaptõke befizetésének igazolását;
) részvénykönyvének másolatát;
) fiókhálózat esetén azon fiók tárgyi-technikai feltételeinek leírását,
ahol a tevékenységet folytatni kívánja;
) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a befektetési
vállalkozásnak részesedése van;
) a Befektetõ-védelmi Alaphoz (XXIV. fejezet) történõ csatlakozási
kérelem másolatát;
) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;
) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzat-tervezetét;
) ellenõrzési rendjére vonatkozó szabályzat-tervezetét.
(3) A befektetési vállalkozásnak a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában
meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez
mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozási
nyilatkozatot (Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont).
(4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást és a (2)
bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot, valamint a hitelintézetnek
a Hpt.-ben meghatározott alapítási és - már mûködõ hitelintézet esetén -
mûködési engedélyét.
12.11. §
A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja,
ha
) a jegyzett alaptõkére, a szervezeti formára e törvényben
meghatározott feltételek nem állnak fenn;
) a kérelmezõ
1. nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges - az e
törvényben és külön jogszabályban meghatározott - személyi,
tárgyi és technikai feltételekkel,
2. üzletszabályzata nem tartalmazza az e törvényben és a külön
jogszabályban meghatározott kötelezõ tartalmi elemeket,
3. az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket
felszólítás ellenére - a Felügyelet által kitûzött határidõben -
sem nyújtja be,
4. nem felel meg az egyes tevékenységekre e törvényben elõírt
feltételeknek,
5. az engedélyezési eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot
közöl,
6. nem igazolta a Befektetõ-védelmi Alaphoz, illetõleg vagy a
központi hitelinformációs rendszerhez való csatlakozás szándékát.
1312. §
(1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok
megfelelõ határidõn belül nem pótolhatók;
) a hitelintézet Hpt. alapján kiadott mûködési engedélyétaz arra
illetékesfelügyeleti hatóság a Felügyelet visszavonta;
) az árutõzsde tag árutõzsdei tagsága megszûnik;
) az engedéllyel rendelkezõ az engedélyezett tevékenységet hat hónapon
belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó idõtartam alatt nem
gyakorolja;
) az engedéllyel rendelkezõ a tevékenység folytatásával felhagy;
) az engedéllyel rendelkezõ a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben
és külön jogszabályban meghatározott elõírásokat ismétlõdõen vagy
súlyosan megszegi;
) a Befektetõ-védelmi Alap igazgatósága a tagot az alapból kizárta.
(2) A befektetési társaság tevékenységi (mûködési) engedélyét a Felügyelet
a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére
jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkezõ az
ügyfelével szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett vagy szerzõdéseinek
teljesítését más befektetési szolgáltató átvállalta. A Felügyelet
meghatározhatja azokat a feltételeket és elõírásokat, amelyek teljesítéséig a
befektetési szolgáltató tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint -
köteles folytatni.
(4) A befektetési szolgáltató szerzõdéses kötelezettségei átvállalásához a
Felügyelet engedélye szükséges. Az állomány átruházás során a Ptk.
tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy az állomány átruházáshoz a befektetõ hozzájárulása nem szükséges.
(5) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott
idõre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
de azok megfelelõ határidõn belül pótolhatók.
Személyi feltételek
14. §
(1) A befektetési szolgáltató
) a befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan
büntetlen elõéletû, külön jogszabályban elõírt szakmai vizsgával
rendelkezõ személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsõfokú
végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal
rendelkezik és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1)
bekezdésében meghatározott kizáró okok, továbbá
) üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan vele munkaviszonyban
álló személyt köteles alkalmazni - kivéve, ha a befektetési
tanácsadási tevékenységet olyan személyesen közremûködõ tagja látja
el - , aki szerepel a Felügyelet által az üzletkötõkrõl és a
befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott névjegyzékbe a Felügyelet
azt a személyt jegyzi be,
) aki büntetlen elõéletû;
) aki legalább egy éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik;
) aki külön jogszabályban elõírt szakmai vizsgával rendelkezik és
) akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott
kizáró okok.
1514. §
(1) Befektetési vállalkozásnál vezetõ állású személy csak az lehet, aki
büntetlen elõéletû és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében
meghatározott kizáró okok.
(2) A befektetési vállalkozás
) a befektetési szolgáltatási tevékenységnapi üzletmenetének
irányítására legalább két büntetlen elõéletû, külön jogszabályban
elõírt szakmai vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal
rendelkezõ személyt és
) belsõ ellenõrt köteles alkalmazni.
16.15. §
(1) A 13-14-15. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehetõ
figyelembe
) befektetési vállalkozásnál;
) pénzügyi intézménynél;
) tõzsdén, árutõzsdén;
) a Felügyeletnél;
) elszámolóháznál;
) befektetési alapkezelõnél;
) az MNB-nél;
) a Kincstárnál;
) közigazgatásban
tisztségviselõként, köztisztviselõként vagy alkalmazottként befektetési
forgalmazási vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idõ.
(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehetõ figyelembe, ha a
szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott
szervezeteknek megfelelõ intézménynél került sor.
(3) A 13-14-15. § alkalmazásában szakirányú felsõfokú iskolai végzettség az
egyetemen vagy fõiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy
pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói vagy felsõfokú bankszakmai
képesítés.
Az egyes tevékenységek engedélyezésének egyéb feltételei
1716. §
(12) Értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti õrzési tevékenység
engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmezõ
) eleget tesz a külön jogszabályban meghatározott, a biztonságos
õrzéshez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeknek;
) káreseményenként legalább ötvenmillió forint vagyonbiztosítással
rendelkezik és
) a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági, értékpapír-letétkezelési
és értéktári szabályzattal rendelkezik.
(23) A Felügyelet a 8. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenység
folytatását akkor engedélyezi, ha az egyéni kereskedõ
) vonatkozásában a 20. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem
állnak fenn és
) elszámolása lebonyolítására klíringtaggal szerzõdést kötött.
(34) Az ügynöki tevékenység engedélyezésének feltétele, hogy az ügynök az
ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló valamennyi irodájában külön
jogszabályban elõírt szakmai vizsgával rendelkezõ alkalmazottat
foglalkoztasson.
A befektetési vállalkozásban történõ tulajdonszerzés engedélyezése
1817. §
(1) Befektetési vállalkozásban Forgalmazóban történõ tulajdonszerzésre
irányuló olyan szerzõdés létrejöttéhez, amellyel a tulajdonos tíz százalék
vagy azt meghaladó mértékû tulajdoni részesedést vagy szavazati jogot szerez,
a Felügyelet engedélye szükséges. A szerzõdést annak megkötését követõ öt
napon belül kell a Felügyelethez benyújtani, ezzel egyidejûleg igazolni kell a
(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét.
(2) A tulajdonszerzésre irányuló engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha
a kérelmezõ
) a tulajdonszerzéshez szükséges pénzügyi források törvényes eredetét
igazolta;
) harminc napnál nem régebbi okirattal bizonyítja, hogy állami
adóhatósággal, vámhatósággal és társadalombiztosítási szervvel
szemben tartozása nem áll fenn;
) nem esik az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás
alá;
) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége nem
veszélyezteti a befektetési vállalkozás biztonságos mûködését;
) természetes személy büntetlen elõéletû és nem állnak fenn vele
szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok;
) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet
1. alapításra jogszabályban meghatározott módon került sor és nem
áll csõd- vagy felszámolási eljárás alatt;
2. a vezetõ állású személyével szemben a 20. § (1) bekezdésében
meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
(3) Aki a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedését úgy kívánja
módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt,
harminchárom, ötven vagy a hetvenöt százalékos határértéket köteles - a
szerzõdéskötést megelõzõen - a Felügyelettõl engedélyt kérni.
(4) A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ
személy köteles - a szerzõdéskötést megelõzõen két nappal - bejelenteni a
Felügyeletnek, ha befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja
szüntetni, illetõleg a tulajdoni részarányát vagy az elõnyt biztosító
szerzõdését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati
joga a tizenöt, harminchárom, ötven, vagy a hetvenöt százalékos határérték
alá csökken.
(5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerzõdés engedélyezésének feltételei
már nem állnak fenn, a Felügyelet a feltételek meglétének ismételt
igazolásáig, illetve a jogellenes állapot megszüntetéséig a tulajdonos
szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
(6) Ha a befektetési vállalkozás tulajdonosa szavazati jogát törvény
rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség
megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
1918. §
(1) A befektetési vállalkozás igazgatósága a névre szóló részvényekrõl
olyan részvénykönyvet köteles vezetni, amely tartalmazza:
) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét,
anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkezõ gazdasági társaság esetén székhelyét;
) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a
közös képviselõ a) pontban meghatározott adatait;
) a részvény kódját és névértékét;
) a részvény fajtáját;
) a részvényvásárlás idõpontját;
) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történõ bejegyzésének idõpontját;
) a felülbélyegzés idõpontját;
) a részvény bevonásának és megsemmisítésének idõpontját és
) a tulajdonszerzéssel összefüggõ felügyeleti határozat ügyszámát és
idõpontját.
(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen
minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetõleg az adatot
bejegyzõ személye, valamint a bejegyzés jogalapja és idõpontja.
(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt
százalékot elérõ tulajdonos által a befektetési vállalkozásban fennálló
közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is.
2019. §
(1) A 143. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének d) pontja, a 154.
§ (1) bekezdése, a 176. § (23) bekezdésének a) pontja, továbbá a 187. § (2)
bekezdésének e) és f) pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben
áll fenn, aki
) tíz százalékot elérõ vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik,
rendelkezett, illetve vezetõ állású személy do(vezetõ állású személy
- Hpt. 2. melléklet III. 17. pontvolt olyan befektetési
vállalkozásban,forgalmazóban és más pénzügyi intézményben, amely öt
éven belül fizetésképtelenné vált,esetében a fizetõképtelenség
bekövetkezett vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti
intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve, amelynek tevékenységi
engedélyét a Felügyelet visszavonta és akinek személyes felelõsségét
e helyzetek kialakulásáérta hivatkozott helyzet kialakulásáért
jogerõs határozat megállapította,
) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, a Hpt., az Átt., a
Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján
kiadott jogszabály elõírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet,
más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerõs
határozatban szankciót alkalmazott.
(2) A 18. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása szempontjából a
befektetési vállalkozás biztonságos mûködését veszélyeztetné különösen, ha a
leendõ tulajdonos
) tevékenysége, illetve a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása
veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás független, megbízható és
körültekintõ tulajdonosi irányítását;
) üzleti tevékenységének, illetõleg kapcsolatainak jellege vagy a más
vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni
részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet
akadályozza.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy
ellen a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének
III.-VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bûncselekmény
miatt büntetõeljárás van folyamatban, a büntetõeljárás befejezéséig
) a böntetõeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál a 14. §
(1) bekezdésében, illetve a 15. § (1) bekezdésében meghatározott
tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el;
) a Felügyelet a 14. § (2) bekezdésében meghatározott névjegyzékbe való
bejegyzéssel, illetve a 8. § (6) bekezdésében és a 17. § (2)
bekezdésében meghatározott tevékenységi engedélyezéssel kapcsolatos
eljárását felfüggeszti;
) a Felügyelet a 18. §-ban meghatározott engedélyt - az egyéb
feltételek megléte esetén - a tulajdonos szavazati jogának
felfüggesztésével adhatja meg.
HARMADIK RÉSZ
AZ ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATALA
V. fejezet
Az értékpapír elõállítása
2120. §
(1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - elõállítható nyomdai úton
okiratként vagy dematerializált értékpapírként (a továbbiakban: az értékpapír
jellege).
(2) A kibocsátó az azonos jogokat megtestesítõ értékpapíroknak csak az
azonos jelleggel történõ elõállításáról rendelkezhet.
(3) A dematerializált értékpapír bármilyen írásos formában történõ
megjelenítésén feltûnõ módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.
(4) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történõ
elõállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem
minõsülõ - okiratot állít ki, amely tartalmazza:
) az értékpapír jogszabályban elõírt valamennyi tartalmi kellékét;
) a kibocsátásról szóló döntést;
) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét;
) a kibocsátott értékpapírok számát és
) a kibocsátó cégszerû aláírását.
(5) Ha a (4) bekezdés c) és d) pontjában szereplõ adatokban bármilyen
változás áll be a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejûleg
új okiratot kell kiállítani.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a kibocsátó az allokáció
lezárását követõ napon, illetõleg azon a napon állítja ki, amikor a
kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. Ha a kibocsátó túljegyzést
nem fogad el, az okiratot a jegyzés tényleges lezárását követõ napon kell
kiállítani.
(7) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a központi értéktárban kell
elhelyezni, annak érdekében, hogy a 81. §-ban meghatározott idõpontban és
módon az értékpapír értékpapír-számlán történõ jóváírására sor kerülhessen.
(8) Folyamatos kibocsátás esetén, ha a kibocsátó a teljes értékpapír-
mennyiség kibocsátásáról rendelkezett, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott
okiratot a jegyzés megkezdésével egyidejûleg kell a központi értéktárban
elhelyezni. A jegyzési idõszak alatt a jegyzési helyek a jegyzés eredményét
naponta jelentik a kibocsátónak.
Az értékpapír átalakítása
2221. §
(1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton elõállított értékpapírt dematerializált
értékpapírrá alakítja át, egy országos napilapban és a tõzsde lapjában,
valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény
útján felszólítja az értékpapír tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.
(2) A hirdetményben meg kell jelölni a benyújtásra nyitva álló idõtartamot,
amely hat hónapnál nem lehet rövidebb. Az értékpapír tulajdonosa a megjelölt
határidõben az értékpapírt a kibocsátónak köteles benyújtani. A határidõ
elmulasztása az átalakított értékpapír követelése iránt jogvesztõ.
(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy idõben köteles megjelölni
azt az értékpapír-számlavezetõt (83. §), amellyel értékpapír-számlaszerzõdést
kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást
elmulasztotta.
(4) A benyújtást követõen a kibocsátó haladéktalanul gondoskodik arról,
hogy a dematerializált értékpapír a tulajdonos által megjelölt értékpapír-
számlán jóváírásra kerüljön. A központi értéktárnál elhelyezett értékpapírok
benyújtottnak tekintendõk hat hónappal a hirdetmény megjelenése után.
(5) A határidõ lejártát követõen a kibocsátó a be nem nyújtott
értékpapírokat érvénytelenné nyilvánítja. Errõl egy országos napilapban, a
tõzsde lapjában - részvény esetében a Cégközlönyben is - hirdetményt tesz
közzé.
(6) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyébe a kibocsátó új
dematerializált értékpapírt bocsát ki és azt értékesíti. A befolyt vételárat a
jogosultnak ki kell adni vagy a jogosultság megállapításáig hitelintézetnél
letétbe kell helyezni.
(7) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki vagy az
értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton
történõ elõállításáról utóbb nem rendelkezhet.
VI. fejezet
A nyilvános forgalomba hozatal feltételei és módja
Állampapír forgalomba hozatala
2322. §
(1) Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a Kincstár
vagy az MNB
) ismertetõt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé és
) ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal forgalmazót
bízzon meg.
(2) Az ismertetõt és a nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez
tájékoztatásul elõzetesen be kell nyújtani.
(3) A forgalomba hozatal legfontosabb adatait és az ismertetõ
megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátó - forgalmazó
igénybevétele esetén a forgalmazóval együttesen - hirdetményben nyilvánosságra
hozza. A hirdetményt legalább a jegyzést megelõzõen öt nappal egy országos
napilapban és a tõzsde lapjában kell közzétenni. A kibocsátási árat a
hirdetményben vagy legkésõbb a jegyzést megelõzõ napon a hirdetménnyel
megegyezõ módon kell közzétenni.
(4) Az ismertetõ megtekintésének lehetõségét a jegyzési helyeken a
hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.
(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogok és a nyilvános forgalomba
hozatalhoz készített ismertetõ adatait megváltoztatja, a kibocsátó és a
forgalmazó a változtatás tartalmát a változtatás idõpontját három nappal
megelõzõen köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott hirdetményt megjelentetõ országos napilapban és a tõzsde
lapjában megjelentetni.
(6) Az ismertetõ kötelezõ tartalmi elemeit a 2. számú melléklet
tartalmazza.
(7) Kincstárjegy kibocsátásánál az ismertetõ készítési kötelezettségre és
annak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(8) A VI. fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során - az állampapírok
nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódóan - a befektetési vállalkozás
alatt a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetet is
érteni kell.
Egyéb értékpapírok forgalomba hozatala
2423. §
(1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható
forgalomba , ha a kibocsátó
) tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé;
) a forgalomba hozatallal befektetési vállalkozást bíz meg, kivéve ha a
hitelintézet illetve a befektetési vállalkozás saját kibocsátású
értékpapírját hozza forgalomba.
(2) A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a
kibocsátó (illetve jogelõdje) legalább egy teljes naptári éve mûködjön.
(3) Részvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a
kibocsátó, illetve jogelõdje két teljes naptári éve mûködjön, kivéve ha
) a részvénytársaság alapításakor és az alaptõke felemelésekor
kibocsátott részvények együttes kibocsátási értéke a két teljes
naptári év alatt az ötven millió forintot nem haladja meg;
) a kibocsátó alaptõkéje legalább ötszázmillió forint, az alaptõke
hatvan százalékát elérõ részvény-portfolióval rendelkezik, és e
részvények több mint ötven százalékát olyan részvénytársaság
bocsátotta ki, amely legalább két teljes naptári éve mûködik
(portfolió-társaság).
(4) A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követõ hatvan napon belül
köteles kezdeményezni a kibocsátással érintett értékpapír fajta teljes
mennyiségének tõzsdei bevezetését, ha a kibocsátott sorozat névértéke
önmagában, vagy korábban nyilvánosan kibocsátott ugyanolyan jogot megtestesítõ
értékpapírral együtt a kettõszázmillió forintot eléri vagy meghaladja.
A tájékoztató
2524. §
(1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci,
gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a
befektetõ részérõl történõ megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.
(2) A tájékoztatóban, illetõleg az arról és az értékpapírról közzétett
hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a
valóságnak megfelelõnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél
elérésére alkalmasnak kell lennie.
(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezetõ adatot, téves következtetés
levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat és nem
hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését
veszélyeztetheti.
2625.§
(1) A tájékoztató kötelezõ tartalmi elemeit az 3. számú, a helyi
önkormányzat kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelezõ tartalmi
elemeit a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A tájékoztatónak tartalmaznia kell:
) a kibocsátást megelõzõ éves jelentés [48. § (1) bekezdés] óta eltelt
idõszakra vonatkozó legújabb gazdasági, pénzügyi adatokat is;
) hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír esetén Felügyelet által
elfogadott, független hitel- illetve értékpapír-minõsítõ szervezet
által a kibocsátóról készített, három hónapnál nem régebbi minõsítést
ha az rendelkezésre áll,
) kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a
tájékoztatóban szereplõ, a forgalomba hozatalt megelõzõ idõszakra
vonatkozó pénzügyi tényadatok és információk a kibocsátó
nyilvántartásaival megegyeznek, illetõleg az ezen adatokból következõ
állítások helytállóak;
) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás cégszerû aláírását.
27. §
(1) A tájékoztatóban figyelemfelkeltésre alkalmas módon ismertetni kell az
értékpapírra vonatkozó elõvásárlási jogot, ennek allokációs következményét.
(2) A tájékoztatónak feltûnõ módon kell tartalmaznia:
) ha dematerializált értékpapír forgalomba hozatalára kerül sor;
) ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák
forgalomba, valamint
) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás 38. § (1) bekezdésében
meghatározott felelõsségét.
Egyszerûsített tájékoztató
2827. §
(1) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás az értékpapír nyilvános
forgalomba hozatalához egyszerûsített tájékoztatót készíthet, ha a jegyzési
idõszak kezdõ napját megelõzõ hat hónapon belül tájékoztatót jelentetett meg.
(2) Az egyszerûsített tájékoztatónak tartalmaznia kell a forgalomba hozatal
adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplõ újabb pénzügyi, gazdasági,
jogi adatokat. Az egyszerûsített tájékoztatóhoz mellékelni kell a korábbi
tájékoztatót.
2928. §
Az egyszerûsített tájékoztató jóváhagyására, közzétételére, az abban
szereplõ adatokért történõ felelõsségvállalásra, a tájékoztatóra vonatkozó
törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.
A tájékoztató jóváhagyása
3029. §
(1) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a tájékoztató és a nyilvános
ajánlattétel közzétételéhez. A jóváhagyást a befektetési vállalkozásnak és a
kibocsátónak együttesen kell kérelmeznie.
(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez be kell nyújtani:
) a tájékoztató tervezetét három példányban;
) a nyilvános ajánlattétel szövegtervét;
) a jegyzési ív tervezetét;
) az értékpapír nyomdai úton történõ elõállítása esetén annak
tervezetét, vagy a dematerializált értékpapír esetén a 21 20. § (4)
bekezdésében meghatározott okirat tervezetét;
) a felügyeleti díj befizetésének igazolását;
) gazdasági társasági formában mûködõ kibocsátó esetén a cégkivonatot
és az alapszabályt (alapító okiratot) vagy a társasági szerzõdést;
) a kibocsátást elhatározó döntést tartalmazó okiratot és
) a forgalomba hozatallal megbízott befektetési vállalkozás és a
kibocsátó közötti szerzõdést, illetõleg a forgalomba hozatalban
közremûködõ befektetési vállalkozások egymás közötti szerzõdéseit.
(3) A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a befektetési vállalkozás
köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.
(4) A Felügyelet jogosult a befektetési vállalkozás és a kibocsátó
birtokában lévõ, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni,
azokról másolatot kérni, illetve szakértõvel megvizsgáltatni.
(5) A tájékoztatóban szereplõ adatok igazolása és ellenõrzése érdekében a
Felügyelet elõírhatja a kibocsátó éves beszámolójáról szóló könyvvizsgálói
jelentés benyújtását.
(6) A Felügyelet elõírhatja a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató egyes
adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését vagy egyes adatok,
illetve állítások elhagyását.
(7) Ha az értékpapír kibocsátása a befektetõk szempontjából a szokásostól
eltérõ kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást és a
kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltûnõ
módon történõ feltüntetésére.
3130. §
(1) A tájékoztató elbírálásának határideje hatvan nap. Az eljárás különös
méltánylást érdemlõ esetben - a kibocsátó és a befektetési vállalkozás
együttes kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb kilencven napra
felfüggeszthetõ.
(2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a Felügyeletnek haladéktalanul
bejelenti, ha a jóváhagyási eljárás idõtartama alatt olyan tény vagy körülmény
jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését,
módosítását, stb.) teszi szükségessé.
3231. §
(1) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e
törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre
irányul, valamint a befektetési vállalkozás és a kibocsátó nem tesz eleget a
3029. § (3)-(7) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedéseknek.
(2) Ha a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételére annak
jóváhagyását követõ harminc napon belül nem kerül sor, az csak a Felügyelet
általi ismételt jóváhagyást követõen tehetõ közzé.
A tájékoztató módosítása
3332. §
(1) Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása között
olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a
tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a
befektetési vállalkozás meghallgatása után elrendeli a tájékoztató
módosítását.
(2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztató
módosítását kezdeményezni, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy
eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a
tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését indokolttá teszi.
(3) A tájékoztatónak a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás által
történõ módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató
módosításának jóváhagyása a 3231. § (2) bekezdésében meghatározott határidõt
nem hosszabbítja meg. A módosítás jóváhagyására a tájékoztató jóváhagyásának
szabályait kell alkalmazni.
(4) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a tájékoztató Felügyelet által
engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok
szerint köteles haladéktalanul közzétenni.
(5) A (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a módosítás
közzétételéig a Felügyelet a jegyzést (eladást) felfüggesztheti.
(6) Ha a jegyzés vagy az eladás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a
Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató jóváhagyását meg kellett
volna tagadni vagy az a befektetõi érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a
tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és kötelezi a
kibocsátót, valamint a befektetési vállalkozást a folyamatban lévõ jegyzés
leállítására.
A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele
3433. §
(1) A nyilvános ajánlattételt, a tájékoztató jóváhagyásának számát és
idõpontját, a tájékoztató megtekintésének, illetve megjelentetésének helyét,
idejét és módját a kibocsátónak és a befektetési vállalkozásnak együttesen
hirdetményben kell nyilvánosságra hoznia.
(2) A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a forgalomba hozandó értékpapír és
a kibocsátó megnevezését, az értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét
és kibocsátási (eladási) árát (árfolyamát), továbbá a jegyzésre rendelkezésre
álló idõtartamot.
(3) A hirdetményt legkésõbb a jegyzés (eladás) kezdõ napját megelõzõ hét
nappal egy országos napilapban és a tõzsde lapjában kell közzétenni. Ha a
hirdetmény a két lapban nem egy napon jelenik meg, az utóbb megjelent
hirdetménynek kell a jegyzés (eladás) kezdõ napját hét nappal megelõzõen
megjelennie.
(4) Ha a forgalomba hozandó értékpapírral azonos jogokat megtestesítõ
értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára már sor került, az új forgalomba
hozatal esetén a jegyzési (eladási) ár (árfolyam) a (2) bekezdésben
foglaltaktól eltérõen a jegyzés kezdõnapját megelõzõ napon is közzétehetõ.
Ebben az esetben a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell az eladási ár
(árfolyam) közzétételének idõpontját és helyét.
(5) A tájékoztató teljes szövegét a jegyzés megkezdése elõtt
) abban az országos napilapban kell közölni, amelyben a nyilvános
ajánlattételt közzétették vagy
) valamennyi jegyzési helyen ingyenesen a nyilvánosság rendelkezésére
kell bocsátani.
(6) Ha a tájékoztatót a (5) bekezdés a) pontja szerint tették közzé,
valamennyi jegyzési helyen ki kell függeszteni, hogy a tájékoztató mely
országos napilapban, mikor jelent meg.
(7) A tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés lezárása közötti idõben a 3.
számú melléklet I. részének f) pontjában, valamint a 4. számú melléklet e)
pontjában meghatározott adatok - az értékesítésre felajánlott értékpapír
mennyiségének változása kivételével - nem módosíthatók.
3534. §
Semmis az értékpapír jegyzése és az adásvételére kötött szerzõdés, ha az
értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató és befektetési
vállalkozás igénybevétele nélkül hozták forgalomba.
A jegyzés
3635. §
(1) Ha jogszabály a jegyzési eljárás lefolytatását nem írja elõ vagy a
nyilvános forgalomba hozatal során összegyûjtendõ tõke legkisebb mértékét nem
határozza meg, jegyzési eljárás lefolytatásának a kibocsátó döntésétõl függõen
van helye.
(2) A feltételhez kötött jegyzés semmis. A jegyzési nyilatkozat csak
írásban érvényes. A jegyzési íven fel kell tüntetni azt, hogy a befektetõ a
jegyzési nyilatkozatát a tájékoztatóban (ismertetõben stb.) foglaltak
ismeretében tette meg.
(3) Dematerializált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés
csak olyan személytõl fogadható el, aki értékpapír-számla (83. §) vezetésre
szerzõdést kötött és a jegyzési íven a számlavezetõ azonosító adatait és
értékpapír-számlája számát feltüntette.
3736. §
(1) A jegyzésre nyitva álló legrövidebb idõtartam legalább három nap és a
jegyzésre nyitva álló idõtartam - a folyamatos kibocsátás kivételével - nem
haladhatja meg a hatvan napot.
(2) A kibocsátó, illetve egyetértése esetén a jegyzést lebonyolító
befektetési vállalkozás a jegyzést a kitûzött zárónap elõtt is lezárhatja, ha
a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás
lehetõségét tartalmazta. A jegyzési idõszak ez esetben sem lehet rövidebb
három napnál.
(3) Jegyzés elfogadására kizárólag az ismertetõben vagy tájékoztatóban
meghirdetett módon (jegyzési helyeken, a jegyzésre nyitva álló idõtartam
alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.
(4) Értékpapírt jegyezni (vásárolni) személyesen és meghatalmazott útján is
lehet. A meghatalmazott, illetve közremûködõ (pl. posta) útján történõ jegyzés
esetén a felelõsség a jegyzõ személyt terheli. Az ismertetõ vagy a tájékoztató
meghatározhatja a meghatalmazott útján történõ jegyzés feltételeit.
(5) A jegyzõ személy által a kibocsátónak vagy a befektetési vállalkozásnak
átadott személyes adatok - a jegyzõ személy kifejezett hozzájárulása hiányában
- az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem
használhatók fel.
A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelõsségi szabályok
3837. §
(1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezetõ tartalmával és
az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a
befektetési vállalkozás egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a
tájékoztatónak tartalmaznia kell.
(2) A tájékoztatót a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles külön
aláírt felelõsségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia
kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat
tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a
kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak.
3938. §
(1) Ha a tájékoztató a jegyzési idõszak alatt módosításra kerül, az a
befektetõ, aki a módosított tájékoztató közzététele elõtt jegyzett vagy
vásárolt értékpapírt, a szerzõdéstõl a módosítás közzétételét követõ tizenöt
napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését
kedvezõtlenül érinti. A befektetõ elállása esetén a kibocsátó, illetve a
befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetõnek a jegyzéssel
vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A közzétételt
követõ tizenöt napos idõtartam alatt az allokáció nem végezhetõ el.
(2) Folyamatos kibocsátás esetén a befektetõ a módosítás közzétételét
követõ tizenöt napig gyakorolhatja elállási jogát, feltéve, hogy a vásárlás a
módosítás közzétételét megelõzõ hatvan napon belül történt.
4039. §
(1) Ha jogszabály vagy a kibocsátó a jegyzés eredményességének feltételéül
a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a
megjelölt mennyiség a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre, a kibocsátó
és a befektetési vállalkozás a zárónapot követõ tizenöt napon belül köteles a
már befizetett összeget - kamatfizetési kötelezettség nélkül - a
tájékoztatóban meghirdetett módon visszafizetni.
(2) Ha a jegyzés a tájékoztatóban meghatározott okból nem fogadható el, a
kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés (eladás) lezárását követõ
tizenöt napon belül köteles a nem teljesíthetõ, de már befizetett jegyzés
összegét maradéktalanul visszafizetni.
(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt
visszavonta, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzéskor befizetett
összeget tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a
befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetõnek a jegyzéssel
vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség
teljesítését a kibocsátó és a befektetési vállalkozás három napon belül a
Felügyeletnek bejelenti.
4140. §
A kibocsátót és a befektetési vállalkozást a nyilvános ajánlattétel
megjelentetésétõl, illetõleg a 48-54 §-ban meghatározott tájékoztatási
kötelezettség napjától számított öt évig terheli a 38-4037-40. §-ban
meghatározott felelõsség. E felelõsség érvényesen nem zárható ki és nem
korlátozható.
4241. §
A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés során befizetett
összeget hitelintézetnél vagy a központi értéktárnál letéti számlán köteles
tartani. A letéti számlán elhelyezett összeg a 40. 39§-ban meghatározott
visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési
kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. A jegyzésben
közremûködõk haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz
letéti számlára történõ befizetésérõl.
Az allokáció
4342. §
(1) A tájékoztatóban közölni kell a jegyzés, aukció lezárását követõ
allokáció befejezésének idõpontját, valamint az allokáció eredményérõl való
értesítés módját.
(2) Idõbeli sorrendiséget allokációs elvként alkalmazni nem lehet abban az
esetben, ha a jegyzési idõtartam három nap.
Az aukció
4443. §
(1) Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala vagy eladása aukció
keretében is lebonyolítható. Az aukción a beérkezett vételi ajánlatok az ár
(hozam) alapján versenyeznek és az ajánlatok kielégítése a kibocsátó számára
legkedvezõbb vételártól (hozamtól) kezdõdik. A kibocsátó a vételi ajánlatokat
az értékpapír mennyisége alapján is rangsorolhatja.
(2) Az aukció lebonyolításának idõpontját, a lebonyolítás rendjét, az
aukción való részvétel feltételeit a tájékoztatóban vagy az ismertetõben
nyilvánosságra kell hozni.
A folyamatos kibocsátás
45.44. §
(1) A folyamatos kibocsátásra - a (2) és (3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel - a nyilvános forgalomba hozatal általános szabályait kell
alkalmazni.
(2) A kibocsátási idõszak tartama alatt a kibocsátó és a befektetési
vállalkozás köteles egyszerûsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június
30-i gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelõen és azt szeptember 30.
napjáig közzétenni.
(3) A kibocsátási idõszak tartama alatt megjelentetett éves jelentést (48-
49. §) ki kell egészíteni a folyamatos forgalomba hozatal aktuális adataival.
Az értékesítés egyéb szabályai
46.45. §
(1) Jegyzési garanciavállalás esetén a jegyzési garanciavállalások együttes
összegének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb kibocsátási
összeget.
(2) A forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden olyan dokumentum,
hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát stb. tervezetét, amely a nyilvános
forgalomba hozatal elõkészítését szolgálja, a Felügyelethez elõzetesen be kell
nyújtani.
47.46. §
(1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges
lezárását követõ hét napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét,
valamint azt egy országos napilapban és a tõzsde lapjában közzéteszi.
(2) Ha a jegyzés eredményét a cégbírósághoz be kell jelenteni, a bejegyzés
megtörténtét, illetõleg, ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, e tényt,
illetve ennek indokát a kibocsátó tizenöt napon belül a Felügyeletnek
bejelenti.
VII. fejezet
A kibocsátó tájékoztatási kötelezettsége
Rendszeres tájékoztatás
48.47. §
(1) Az állampapír kivételével a kibocsátó köteles a nyilvánosságot
rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, mûködésének fõbb
adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves gyorsjelentés és az éves
jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves
gyorsjelentést készíteni.
(2) A kibocsátó a gyorsjelentést a tárgyévet követõen legkésõbb február hó
15. napjáig egy országos napilapban és a tõzsde lapjában köteles közzétenni,
továbbá a Felügyeletnek megküldeni. Fel kell hívni a befektetõk figyelmét
arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem tekinthetõk auditált éves
beszámolón alapuló adatoknak.
(3) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetõk az éves jelentését
megtekinthessék. A kibocsátó legkésõbb a tárgyévet követõ április hó 30.
napjáig legalább egy országos napilapban és a tõzsde lapjában közleményben
köteles nyilvánosságra hozni az éves jelentés megtekintésének helyét és
idejét. Az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétõl számított
legkésõbb hét nap elteltével kell lehetõvé tenni.
(4) Az éves jelentést legkésõbb a tárgyévet követõ április hó 30. napjáig
meg kell küldeni a Felügyeletnek és ezzel egyidejûleg be kell jelenteni azt
is, hogy a közlemény megjelentetésére mikor és mely napilapban került sor.
(5) A Felügyelet a kibocsátót határidõ meghatározásával az éves jelentés
kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az éves jelentés e törvény
rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított éves jelentés
nyilvánosságra hozatalára a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(6) A rendszeres tájékoztató kötelezõ tartalmi elemeit az 5. számú
melléklet tartalmazza.
4948. §
(1) Az éves gyorsjelentést és az éves jelentést a kibocsátó köteles
cégszerûen aláírni. Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés tartalmáért a
kibocsátó felelõsséggel tartozik.
(2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó
felelõsségvállaló nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelõ adatokat és
állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó
helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bír.
(3) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi
intézmény a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzéteszi a saját joga
szerint elkészített éves jelentését.47
(4) Az a kibocsátó, amely a tárgyévet követõ év január 1. és április 30.
között tájékoztatót tesz közzé, nem köteles a tárgyévrõl éves jelentést
készíteni és közzétenni, feltéve hogy a tájékoztató az éves beszámoló adatait
tartalmazza. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell
azt, hogy a tájékoztató megjelenését követõen a kibocsátó éves jelentést nem
tesz közzé.
Rendkívüli tájékoztatás
5049. §
(1) A kibocsátó köteles - az állampapír kivételével - két napon belül a
Felügyeletnek megküldeni, valamint egy országos napilapban és a tõzsde
lapjában közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt, illetve minden az
értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintõ egyéb
információt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott két napos határidõt a kibocsátó vagy
más szerv döntésének meghozatalától, az esemény, tény bekövetkeztétõl, illetve
a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani.
(3) Ha a kibocsátó valamely értékpapírját külföldön hozták forgalomba a
kibocsátó köteles a kibocsátás helyének joga szerint nyilvánosságra hozandó
adatokat és információkat azonos idõben és azonos tartalommal belföldön is
közzétenni.
A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai
5150. §
A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezetõ
tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt az
éves jelentésnek tartalmaznia kell.
5251. §
Ha kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa
kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles két napon belül
a valóságnak megfelelõ adatok közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát az 50.
§ (1) bekezdésben meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén
kell közzétenni.
5352. §
A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és
rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.
A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése
5453. §
(1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy minden nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapírja tulajdonosának a száma harmincötre vagy az alá csökkent, és a
tõzsdére bevezetett értékpapír esetén az értékpapírt a tõzsdei értékpapír-
listáról törölték, a kibocsátó kérelmezheti, hogy a nyilvánosságnak történõ
adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.
(2) A kérelem benyújtásával egyidejûleg a kibocsátó rendkívüli
tájékoztatást köteles közzétenni egy országos napilapban és a tõzsde lapjában,
amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényérõl és annak
indokairól tájékoztatja.
(3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követõ harminc nap után, de
legkésõbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy
megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja
meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt
idõponttól kezdve
) a kibocsátót a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
nem terheli és
) az értékpapír a 76. §-ban meghatározott módon nem forgalmazható.
(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó egy országos napilapban és a
tõzsde lapjában köteles megjelentetni.
VIII. fejezet
Az értékpapír zártkörû forgalomba hozatala
5554. §
(1) A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatalára
akkor kerülhet sor, ha
) az értékpapír névértéke legalább ötmillió forint;
) a kibocsátó az értékpapírról az 57. §-ban meghatározott információs
összeállítást készít;
) a kibocsátó a Felügyeletnek a vásárlás (jegyzés) kezdõ napját
legalább tizenöt nappal megelõzõen bejelenti a kibocsátandó
értékpapír fajtáját, típusát, névértékét, darabszámát,
értékpapírkódját és
) benyújtja az értékpapír szövegtervezetét vagy a 21. § (4)
bekezdésében meghatározott okirat tervezetét.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentéshez mellékelni kell az
információs összeállítást is.
(3) A Felügyelet a bejelentéstõl számított tizenöt napon belül megtiltja a
forgalomba hozatalt, ha az jogszabályt sért. Ha a Felügyelet tizenöt napon
belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette.
(4) Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatala
esetén forgalmazó igénybevétele kötelezõ, kivéve, ha hitelintézet vagy
befektetési vállalkozásforgalmazó saját kibocsátású értékpapírt hoz
forgalomba.
(5) A zártkörûen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír
egyedileg elõre meg nem határozott személyek részére történõ átruházására csak
nyilvános ajánlattétel útján kerülhet sor. E szabály alkalmazása szempontjából
egyedileg meg nem határozott körben történõ átruházásra irányuló ajánlatnak
minõsül az is, ha az átruházó ajánlatát különféle nyilvántartások alapján
névre szólóan, de a vele közvetlen személyes vagy üzleti kapcsolatban nem álló
személyek részére teszi meg.
(6) Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatala
folyamatos kibocsátás útján is történhet.
5655. §
(1) Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatala
esetén nyilvános ajánlattétel nem tehetõ közzé. Az információs összeállítást
(5756. §) a kibocsátó és a forgalmazó a befektetõknek csak közvetlenül
küldheti meg.
(2) A kibocsátó és a forgalmazó a vásárlás (jegyzés) lezárását követõen hét
napon belül annak tényleges eredményét a Felügyeletnek bejelenti.
57.56. §
(1) Az információs összeállításnak olymódon kell tartalmaznia a
kibocsátandó értékpapír adatait, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi
adatait, üzleti terveit, hogy a befektetõ az értékpapír-vásárlás (jegyzés)
kockázatát felmérhesse. A befektetõ jogosult követelni az információs
összeállítás átadását, valamint további adatokkal történõ kiegészítését.
(2) Az információs összeállítást a kibocsátó köteles cégszerûen aláírni, az
abban foglaltak valódiságáért, továbbá a bejelentések megtételéért felelõs.
58.57. §
(1) A részvény zártkörû forgalomba hozatala esetében a kibocsátó (az
alapító)
) az alapító okiratot [Gt. 260. § (1) bekezdés];
) alaptõke-emelés esetén az errõl szóló közgyûlési vagy igazgatósági
határozatot
a cégbírósághoz történõ benyújtásával egyidejûleg köteles a Felügyelethez
is benyújtani.
(2) A kibocsátó az alaptõke emelés végrehajtását követõ hét napon belül az
alaptõke nagyságát köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentés teljesítéséért az
alapítók felelõssége egyetemleges.
5958. §
(1) Értékpapír zártkörû forgalomba hozatalának minõsül az is, ha
) a kibocsátó az értékpapírt kizárólag névre szólóan, intézményi
befektetõknek ajánlja fel megvételre, abban az esetben is, ha az
adott forgalomba hozatalban több, mint harmincöt intézményi befektetõ
jegyezheti le, vásárolhatja meg az értékpapírt (a továbbiakban:
személyre szóló elhelyezés) vagy
) a kibocsátott értékpapírt kizárólag a kibocsátó tulajdonosai, illetve
alkalmazottai jegyezhetik le.
(2) Személyre szóló elhelyezés esetén a kibocsátó - az 55. § (1)
bekezdésének c) pontjában meghatározott idõpontban - köteles a Felügyeletnek
bejelenteni azon intézményi befektetõk nevét, székhelyét, amelyeknek az
értékpapírt vételre felajánlotta.
6059. §
Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörû forgalomba hozatal
feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell
alkalmazni. Erre a tényre a Felügyelet az 58.57. § (1) bekezdésében
meghatározott okiratok benyújtását követõ tizenöt napon belül felhívja a
kibocsátó, illetve a kibocsátó alapítói (az érintett befektetõk) figyelmét és
egyidejûleg értesíti a cégbíróságot.
NEGYEDIK RÉSZ
NEMZETKÖZI ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM
IX. fejezet
Külföldi értékpapírok belföldi forgalomba hozatala
6160. §
(1) Devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történõ forgalomba
hozatalához, elismert értékpapír-piacra történõ bevezetéséhez a Felügyelet
engedélye illetve jóváhagyása szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg,
ha
) a befektetési eszköz a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak
minõsül;
) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság
megadta;
) a külföldi székhelyû kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a
székhelyének joga által meghatározott feltételek teljesítésére
vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történõ forgalomba
hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt
és annak hiteles magyar nyelvû fordítását;
) a befektetõ kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelõen
biztosított.
(3) Ha a devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történõ
forgalomba hozatalához, illetve elismert értékpapír-piacra történõ
bevezetéséhez devizahatósági engedély nem szükséges, a Felügyelet a (2)
bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételek meglétét az
ismertetõ, a tájékoztató, az információs összeállítás jóváhagyására irányuló
eljárásban vizsgálja.
6261. §
Nemzetközi szerzõdés alapján a Felügyelet elfogadja a 3. számú melléklet d)
pontjában meghatározott követelményeknek megfelelõ, a külföldi értékpapír-
felügyeletet ellátó hatóság által megkövetelt és ott közzétételre jóváhagyott
tájékoztatót.
63. §
A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény
által kibocsátott értékpapírok belföldön történõ forgalomba hozatalának
feltétele, hogy a kibocsátó a Felügyelet által jóváhagyott, a 7. számú
melléklet szerint összeállított ismertetõt a tájékoztatóra elõírt módon
közzétegye.
6464.§
A devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történõ forgalomba
hozatalára devizabelföldi forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.
65. §
A devizakülföldi kibocsátó által belföldön forgalomba hozott értékpapír
esetében - az e fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében - a Harmadik
Rész rendelkezései az irányadók.
X. fejezet
Belföldi értékpapírok külföldi forgalomba hozatala
6665. §
(1) Az állampapír kivételével belföldi székhelyû kibocsátó értékpapírjának
külföldön történõ forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) A belföldi kibocsátó értékpapírjának külföldön történõ forgalomba
hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha
) a kibocsátó az engedély iránti kérelemhez mellékeli:
1. a kibocsátás helyének joga által elõírt tájékoztató és
információs összeállítás tervezetét,
2. az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a 21. § (4) bekezdésben
meghatározott okirat tervezetét;
b) a kibocsátó vállalja, hogy a kibocsátás helyének joga szerint
meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége
alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetõknek
szolgáltatott információkat a Felügyeletnek benyújtja.
6766. §
(1) A 6665. §-ban meghatározottakon túl belföldi kibocsátó részvényének
külföldön történõ nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor
engedélyezi, ha a kibocsátó
) valamely részvényét a belföldi tõzsdére bevezették;
) eleget tesz a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási
kötelezettségének;
) ellen felügyeleti intézkedés nincs folyamatban és
) részvényének forgalomba hozatala olyan államban történik, amelynek
értékpapír-felügyeleti hatóságával nemzetközi szerzõdés alapján a
Felügyeletnek kölcsönös információ szolgáltatásra kiterjedõ
kapcsolata van.
(2) Belföldi kibocsátó részvénye külföldön kizárólag elismert értékpapír-
piacon hozható nyilvános forgalomba.
6867. §
(1) Belföldi kibocsátó külföldön forgalomba hozandó nyomdai úton
elõállított értékpapírját - az állampapír kivételével - a központi értéktárnál
letétbe helyezi. A külföldön forgalomba hozandó dematerializált értékpapírt a
központi értéktár a külföldi letéteményes értékpapír-számlájára vezeti át.
(2) A központi értéktárnál letétbe helyezett nyomdai úton elõállított
értékpapírról a központi értéktár letéti igazolást állít ki a külföldi
letéteményes részére. A külföldiek értékpapír-számláján nyilvántartott
dematerializált értékpapírt a központi értéktár elektronikus úton továbbítja a
külföldi letéteményeshez.
ÖTÖDIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK TEVÉKENYSÉGI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYAI
XI. fejezet
A kereskedelmi tevékenység
A szerzõdés megkötése
6968. §
(1) A befektetési szolgáltató a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó
szerzõdés (79. §) megkötését megelõzõen köteles tájékoztatni az ügyfelet a
befektetési eszköz árfolyamáról, az ügyletkötést megelõzõ idõszak árfolyam-
alakulásáról, piaci helyzetérõl, a nyilvános információkról, az ügylet
kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetõ-védelmi
rendszerrõl és minden olyan egyéb információról, amely a szerzõdés megkötése
és teljesítése esetén lényeges lehet.
(2) A befektetési szolgáltató a szerzõdés megkötése elõtt köteles vizsgálni
azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, ügylettípus, befektetési konstrukció
megfelelõ-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselõ képessége
szempontjából.
(3) Határidõs vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása
esetén a befektetési szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles
tenni és annak tudomásul vételét az ügyféllel aláíratni.
(4) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet
meghaladó mértékû, a határidõs vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredõ, az
ügyfélre háruló különleges kockázatot.
(5) A befektetési szolgáltatót az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
kötelezettség nem terheli, ha az ügyfél intézményi befektetõ, értékpapír-
kereskedõ vagy értékpapír-bizományos.
7069. §
(1) A tõzsdei kereskedési joggal rendelkezõ befektetési szolgáltató - a
tõzsdei kötésegységet el nem érõ összegû megbízás és a 7372. §-ban foglaltak
kivételével - tõzsdére bevezetett értékpapírra és tõzsdei termékre vonatkozó
megbízást köteles elfogadni. A tõzsdei kereskedési joggal nem rendelkezõ
befektetési szolgáltató a tõzsdére bevezetett értékpapírra és tõzsdei termékre
vonatkozó megbízás teljesítése érdekében közremûködõt köteles igénybe venni.
(2) A tõzsdére bevezetett értékpapírra és tõzsdei termékre - az állampapír
kivételével - a befektetési szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerzõdést
köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az
állampapírra is köteles a bizományi szerzõdést megkötni.
(3) A befektetési szolgáltató megbízást kizárólag az ügyfélforgalom számára
rendelkezésre álló irodájában vehet fel az általa megjelölt üzleti órákban.
7170. §
(1) A befektetési szolgáltató által kötött szerzõdést a befektetési
szolgáltató üzletszabályzata által elõírt módon írásba kell foglalni.
(2) A szerzõdésben az ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám
(számcsoport) jelige vagy bármely más, az ügyfél személyének elfedésére
alkalmas utalás.
(3) A befektetési szolgáltató ügyfelét köteles tájékoztatni az
engedélyezett befektetési és kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenységeirõl, továbbá tevékenységi körén belül az egyes tevékenységek
egymáshoz viszonyított arányáról.
7271. §
A befektetési szolgáltató nem javasolhat, nem kísérelhet meg és nem köthet
olyan ügyletet, amely megtévesztõ jellege folytán árfolyam manipulációs
célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányosnak
tekinthetõ.
A szerzõdés megkötésének megtagadása
7372. §
(1) A befektetési szolgáltató a szerzõdés megkötését megtagadja, ha az
) bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú;
) jogszabályi vagy egyéb forgalmazási tilalomba ütközik vagy
) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást
megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlõ.
(2) A befektetési szolgáltató a szerzõdés megkötését megtagadhatja, ha az
ügyfél
) általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti
tevékenységének más ügyfelek által történõ megítélését hátrányosan
érinthetik vagy
) a megbízási szerzõdésben irreális árfolyamot kíván kikötni.
(3) A szerzõdés megtagadását a befektetési szolgáltató két napon belül a
Felügyeletnek bejelenti.
A szerzõdés nyilvántartása és teljesítése
7473. §
(1) A befektetési szolgáltató szerzõdéseirõl egységes, idõrendi
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügyfél nevét, a
szerzõdés tartalmát, a beérkezés és a teljesítés (megszûnés) idõpontját és
módját. A befektetési szolgáltató a szerzõdés teljesítésérõl az ügyfelét
haladéktalanul értesíti.
(2) A befektetési szolgáltató nyilvántartásait a szerzõdés teljesítésétõl,
illetve megszûnésétõl számított öt évig köteles megõrizni.
75.74. §
(1) A befektetési szolgáltató a tõzsdére bevezetett értékpapírra vagy
tõzsdei termékre vonatkozó megbízást kizárólag tõzsdei forgalomban
teljesítheti.
(2) A tõzsdei kereskedés során a befektetési szolgáltató az adásvételi
szerzõdést az ügyféllel saját számlára kizárólag megfelelõ ellenajánlat
hiányában akkor kötheti meg, ha a tõzsdei szabályzat ezt lehetõvé teszi.
(3) Bizományi szerzõdés esetén a befektetési szolgáltató kizárólag az
ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás
ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan vagy azt megbontva.
(4) A befektetési szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az
idõrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú
ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót elõnyben
részesíteni.
(5) Az a befektetési szolgáltató, aki kereskedelmi tevékenységre jogosító
engedéllyel rendelkezik, csak az azonos tartalmú bizományi megbízások
teljesítésének megkísérlése után forgalmazhat saját számlájára, illetve saját
számlájáról.
(6) Ha a befektetési szolgáltató a bizományi megbízásokat összevontan,
illetve megbontva teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlõ
elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára
hátrányos.
(7) Ha a befektetési szolgáltató a megbízást a szerzõdésben meghatározott
árfolyamnál kedvezõbben teljesíti, az így jelentkezõ elõny kizárólag a
megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerzõdéses kikötés semmis.
(8) A befektetési szolgáltató a megbízás teljesítése érdekében közremûködõt
- a 70. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az ügyfél károsodástól
való megóvásához szükséges mértékben vehet igénybe.
Nyilvános vételi és eladási ajánlat árfolyamközléssel
7675. §
(1) A befektetési szolgáltató valamely nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapír vételi, illetve eladási árfolyamának nyilvános közlése esetén
köteles megjelölni azt az idõtartamot, legkisebb, illetõleg legnagyobb
mennyiséget, amelyre ajánlata fennáll. Ha a befektetési szolgáltató az
árfolyamajánlat érvényességének idõtartamát nem közli, a közölt árfolyam
visszavonásig vagy megváltoztatásig érvényes. A befektetési szolgáltató az
ajánlat visszavonását vagy megváltoztatását az ajánlat közlésével azonos módon
köteles közzétenni.
(2) Az árfolyam-ajánlat érvényességének idõtartama alatt a befektetési
szolgáltató az általa közölt árfolyamtól az egyes adásvételi szerzõdésekben
kizárólag rendkívüli körülmény bekövetkezte esetén, a Felügyelet egyidejû
értesítésével térhet el. Ilyen rendkívüli körülmény lehet különösen a
befektetési szolgáltató mûködését akadályozó üzemzavar és a rendkívüli
tájékoztatásban közzétett tény miatt elõálló, elõre nem látott piaci helyzet.
Az értesítésben az eltérés okát közölni kell
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az eltérés mértéke:
) részvények adásvétele esetén legfeljebb három százalék;
) egyéb értékpapír adásvétele esetén legfeljebb egy százalék lehet.
(4) Ha a befektetési szolgáltató ajánlati árat nem közöl, akkor kizárólag
az általa ténylegesen megkötött ügyletek árfolyamát, értékét és idõpontját
teheti közzé.
Kereskedési korlátozások
77.76. §
(1) A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevõ
pozíciójában lévõ fél két napon belül a Felügyeletnek bejelent, ha az ügyletet
megkötõ befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely
) az egyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó, a másik
befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékû közvetlen, vagy
) bármelyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó
közvetett
tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik.
(2) Ha hitelintézet olyan befektetési szolgáltatóval köt ügyletet, amelyben
tulajdonos, az egymással kötött ügyletet a vevõ pozíciójában lévõ fél két
napon belül a Felügyeletnek bejelenti.
7877. §
(1) A befektetési szolgáltatóforgalmazó
) saját kibocsátású részvényére és
) annak a kibocsátónak a részvényére, amelyikben tíz százalékot
meghaladóan közvetlen vagy közvetett tulajdonos
kötött saját számlás ügyletet, az üzletkötést követõen haladéktalanul
köteles bejelenteni a Felügyelet számára.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik - a
jegyzésre, illetve a nyilvános eladásra nyitva álló idõszak alatt, továbbá a
jegyzés lezárását követõ harmincadik napig - a jegyzési garanciavállalás
keretében megvásárolt értékpapírra.
Eltérõ fogalmak
7978. §
E fejezet alkalmazásában
) kereskedelmi tevékenység: a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontja
szerinti tevékenység;
) szerzõdés: az a) pont szerinti tevékenységre irányuló szerzõdés.
XII. fejezet
A dematerializált értékpapír forgalma
Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról
8079. §
(1) Belföldön kibocsátott dematerializált értékpapír (e fejezet
alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) átruházására kizárólag értékpapír-
számlán történõ terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
(2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkezõ bizonyításáig - azt kell
tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
A dematerializált értékpapír kibocsátása
8180. §
(1) Az értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír
kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul
köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az
értékpapír-tulajdonos számlavezetõjének személyérõl és a központi értékpapír-
számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a
központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a 2120. § (4) bekezdésében
meghatározott okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír
jóváírásával megnyitja.
(2) Az értékpapír-számlavezetõ - a központi értéktárnak a központi
értékpapír-számla megnyitásáról szóló értesítését követõen - az általa
vezetett értékpapír-számlán haladéktalanul jóváírja az értékpapírt és errõl a
számlatulajdonost értesíti.
Központi értékpapír-számla
8281. §
(1) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapír-számlák
összesített állománya folyamatosan megegyezzen az értékpapír-fajta kibocsátási
mennyiségével. Ha a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott értékpapír-
mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtõl eltér, a központi értéktár az
eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni és annak megszüntetése
érdekében intézkedni.
(2) Ha az értékpapír-számlavezetõ az általa vezetett értékpapír-számlán
olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezetõ által vezetett
értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapír-
számla számának megjelölésével kell végrehajtani.
(3) A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követõen az értékpapír-
számlavezetõ a nála vezetett értékpapír-számlán az értékpapírt haladéktalanul
jóváírja.
Az értékpapír-számla
83.82. §
(1) Értékpapír-számlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló
értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt:
számlavezetõ). Az elszámolóház jogosult a külföldi letétkezelõ értékpapír-
számláját vezetni.
(2) Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerzõdéssel jön létre.
Értékpapír-számlaszerzõdéssel a számlavezetõ kötelezettséget vállal arra, hogy
a vele szerzõdõ fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált
értékpapírt a számlavezetõnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és
kezeli, a számlatulajdonos szabályszerû rendelkezését teljesíti, valamint a
számlán történt jóváírásról, terhelésrõl és a számla egyenlegérõl a
számlatulajdonost értesíti.
(3) A számlavezetõ ügyfelének értékpapír-fajtánként egy értékpapír-számlát
vezethet.
8483. §
(1) Az értékpapír-számla tartalmazza
) a számla számát és elnevezését;
) a számlatulajdonos nevét (cégét), lakcímét (székhelyét);
) az értékpapírt és mennyiségét, továbbá
) az értékpapír zárolására való utalást.
(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport),
jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas
utalás.
8584. §
(1) Az értékpapír-számlán végrehajtott mûveletrõl a számlavezetõ a mûvelet
napján számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott
módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezetõ az értékpapír-számla
forgalmáról és egyenlegérõl a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul
tájékoztatást ad.
(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a
kiállítás idõpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át
és nem lehet engedményezés tárgya.
8685. §
(1) Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa,
illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott.
A számlavezetõ felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az
üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
(2) Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír
feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a
számlavezetõnek bejelentett közös képviselõ útján gyakorolható.
(3) Ha a számla tulajdonosa csõdeljárás, felszámolási eljárás, illetve
végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a
vagyonfelügyelõ, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csõdeljárás, a
felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után
a számlavezetõ csak ezen személyektõl fogadhat el rendelkezést. A
vagyonfelügyelõ, a felszámoló, a végelszámoló nevét, kirendelését, kijelölését
követõ három napon belül a számlatulajdonos köteles a számlavezetõnek
bejelenteni.
(4) A rendelkezésre jogosultak aláírás mintáját a számlavezetõvel az
üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.
(5) Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály
formanyomtatvány alkalmazását írhatja elõ.
Zárolt értékpapír-alszámla
8786. §
(1) A számlavezetõ zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan
értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerzõdés
alapján harmadik személyt megilletõ jog terhel.
(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen
óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a
személyt, akinek javára azt bejegyezték.
(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezetõ megküldi a
számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot
bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak.
Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, ha a
zárolásra okot adó körülmény megszûnt. Ez esetben az értékpapír-számlavezetõ
az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.
(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás idõtartama alatt az értékpapírt
jogosult elidegeníteni, a számlavezetõ gondoskodik arról, hogy a zárolásra
okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új
számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt
értékpapír-alszámlán.
(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt igazolja, hogy az
értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezetõ haladéktalanul
gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-
számlára történõ átutalásáról.
Az értékpapír-számla megszûnése
8887. §
(1) Az értékpapír-számlaszerzõdést a számlatulajdonos bármikor határidõ
nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban
csak akkor érvényes, ha egyidejûleg más számlavezetõt megjelöl.
(2) A számlavezetõ a szerzõdést harminc napi felmondással akkor szüntetheti
meg, ha tevékenységével felhagy vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez
kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem
teljesíti. A számlavezetõ a felmondás közlésével egyidejûleg felhívja a
számlatulajdonost, hogy a felmondási idõ alatt jelölje meg az új
számlavezetõt. Új számlavezetõ kijelölése hiányában a felelõs õrzés szabályait
kell alkalmazni.
(3) A felmondás csak írásban érvényes.
(4) Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerzõdést nem
szünteti meg.
A számlarendszer részletes szabályai
8988. §
A központi értékpapír-számla és az értékpapír-számla kezelésének, a
számlarendszer mûködtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja
meg.
XIII. fejezet
Ügyfélszámla
9089. §
(1) A forgalmazó ügyfélszámlát vezethet. A forgalmazó az ügyfélszámlán
tartja nyilván a számlatulajdonost megilletõ bevételt és a számláról teljesíti
a számlatulajdonost terhelõ kifizetést.
(2) Az ügyfélszámlán kizárólag a számlavezetõ befektetési szolgáltatási
tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.
(3) Az ügyfélszámla-nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön
jogszabály állapítja meg.
XIV. fejezet
A részvénykönyv vezetésének egyes szabályai, a részvényesi meghatalmazott
91. §
(1) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére
elszámolóháznak és forgalmazónak megbízást adhat. A megbízás tényét a
Cégközlönyben közzé kell tenni.
(2) Az értékpapír-számlavezetõ - a részvényes eltérõ rendelkezése hiányában
vagy a 92. §-ban meghatározott szerzõdés kivételével - a részvénykönyv
vezetõjének bejelenti a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét),
részvényfajtánként a részvényes tulajdonában álló részvények mennyiségét,
valamint törvényben meghatározott egyéb adatait.
(3) Ha a részvényes a (2) bekezdés alapján úgy rendelkezett, hogy adatait
ne vezessék be a részvénykönyvbe és a 92. § alapján a részvényesi jogok
gyakorlására az általa meghatalmazott bejegyzésére sem került sor, a
részvényes tulajdonában álló részvény alapján a részvénytársasággal szemben
részvényesi jog nem gyakorolható.
(4) A részvényes kérésére az értékpapír-számlavezetõ haladéktalanul
gondoskodik a részvényes részvénykönyvbe történõ bejegyzésérõl.
(5) A nyomdai úton elõállított és befektetési szolgáltatónál letétbe
helyezett részvény tekintetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket
kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentési, bejelentési, bejegyzési
kötelezettség az értékpapír-letétkezelõt terheli.
92. §
(1) A befektetési vállalkozás a részvényessel írásban kötött szerzõdés (e
fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerzõdés) alapján, a részvényes
meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját
nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a
részvényesi jogokat.
(2) A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapír-
számlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett névre szóló részvények
alapján gyakorolhat részvényesi jogokat. A szerzõdés nem lehet része az
értékpapír-számla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére, illetve más
befektetési szolgáltatási, kiegészítõ befektetési szolgáltatási szerzõdésnek.
(3) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog
gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes teljes egészében
jogosult.
(4) A szerzõdésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi
meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és
megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.
(5) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi
jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történõ bejegyzését
követõen gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a
joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét. A részvényesi
meghatalmazott részvénykönyvbe történõ bejegyzésének - a (8) bekezdésben
foglalt eset kivételével - feltétele, hogy a közokiratba vagy teljes bizonyító
erejû magánokiratba foglalt meghatalmazás egy példányát a részvénytársaságnál
letétbe helyezzék.
(6) A letétbe helyezett okirat megtekintését a részvénytársaság felügyelõ
bizottságánál az kezdeményezheti, akinek ehhez jogos érdeke fûzõdik
) a részvényesi jogai gyakorlásával összefüggésben vagy
) a részvénytársaság mûködésével kapcsolatban törvényben meghatározott
jogai és kötelezettségei gyakorlása során.
(7) A letétbe helyezett okirat megtekintésérõl (illetve az erre irányuló
kezdeményezés felügyelõ bizottság által történõ elutasításáról) a részvényesi
meghatalmazottat tájékoztatni kell.
(8) Ha részvénytársaság törvény rendelkezése alapján csak névre szóló
részvényt bocsáthat ki, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel
együtt jegyezhetõ be a részvénykönyvbe.
(9) A részvényesi meghatalmazott e tevékenysége során közremûködõt nem
vehet igénybe és a részvényesi jogok gyakorlása során köteles az ilyen
személytõ elvárható gondossággal eljárni, valamint feltüntetni azt, illetve
nyilatkozni arról, hogy részvényesi meghatalmazottként jár el.
(10) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerzõdésben
meghatározott módon és idõben tájékoztatni részvénytársaságnak a Gt. és e
törvény elõírásai alapján közzétett hirdetményeirõl, a közgyûlés
határozatáról, annak tartalmáról valamint a részvényesi jogok gyakorlása
körében tett intézkedéseirõl és azok következményeirõl.
(11) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a
részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok
gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok
tartalmáról, továbbá az okiratokat a részvényes kérésére bármikor vagy a
szerzõdés megszûnése esetén a részvényesnek kiadni.
(12) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerzõdés a részvény
átruházásával megszûnik.
(13) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos
rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a
részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törlésérõl, illetve a
letétbe helyezett meghatalmazás visszavonása iránt.
(14) A részvényesi meghatalmazott a közgyûlést megelõzõen köteles írásban
kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan idõben
köteles a részvényestõl utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás
megadásához kellõ idõ álljon rendelkezésére.
(15) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a
részvényesi meghatalmazott szerzõdésére, a részvényesi jogok részvényesi
meghatalmazott által történõ gyakorlására a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.
93. §
(1) Ha a részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a
dematerializált értékpapírról az értékpapír-számlavezetõ tulajdonosi igazolást
állít ki. A nyomdai úton elõállított és letétbe helyezett részvényt vagy ha
azt a részvénytársaság elfogadja, a letéti igazolást a letétkezelõ köteles a
részvényes rendelkezésére bocsátani.
(2) A tulajdonosi, illetve letéti igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó
és a részvényfajta megnevezését, a részvény sorszámát, az értékpapír-
számlavezetõ vagy letétkezelõ megnevezését és cégszerû aláírását, névre szóló
részvény esetén a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A
közgyûlési jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi, letéti igazolás a
közgyûlés vagy a megismételt közgyûlés napjáig érvényes.
(3) A tulajdonosi igazolás kiállítását követõen az értékpapír-számlán - az
adott értékpapírra vonatkozóan - változás nem vezethetõ, a letéti igazolás
kiállítását követõen a tulajdonos, illetve más személy rendelkezésére
bocsátani nem lehet, kivéve ha a tulajdonosi, letéti igazolás egyidejûleg
bevonásra kerül.
(4) A közgyûlési jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi, letéti
igazolásokról az értékpapír-számlavezetõ, a letétkezelõ a közgyûlést
(megismételt közgyûlést) megelõzõen tájékoztatja a részvénytársaságot.
9493. §
A részvénytársaság tulajdonában álló nyilvános kibocsátású saját részvények
együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptõke öt százalékát. A
részvénytársaság az így megszerzett saját részvények alapján részvényesi jogot
nem gyakorolhat és ezeket a részvényeket egy éven belül köteles elidegeníteni.
XV. fejezet
A befektetési szolgáltatási forgalmazási tevékenységekkel összefüggõ szabályok
A befektetési társaság hitelezés i tevékenysége
9594. §
(1) A befektetési hitelt nyújtó társaságköteles - a hitelkihelyezések
megalapozottsága, áttekinthetõsége, a kockázatok felmérése, ellenõrzése és
csökkentése érdekében - szabályzatot kidolgozni.
(2) A befektetési hitelt nyújtó a kihelyezésrõl történõ döntés elõtt
köteles meggyõzõdni az ügyfél kockázatviselõ képességérõl, fizetõképességérõl,
pénzügyi helyzetének stabilitásáról és köteles vizsgálni az értékpapír piaci
helyzetét és annak várható alakulását.
(3) A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír
árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának
ötven százalékát.
(4) A hitelbõl megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára
óvadékul szolgál.
(5) Befektetési hitel nem nyújtható
) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához;
) a hitelnyújtó tulajdonában lévõ egyszemélyes részvénytársaság által
kibocsátott részvény megvásárlásához,
) a hitelnyújtó tulajdonában lévõ értékpapír megvásárlásához, valamint
) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelt nyújtó tíz százalékot
elérõ vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
9695. §
A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi
árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék
kiegészítését követelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének
öt banki napon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerzõdést
felmondhatja.
Halasztott pénzügyi teljesítés
97. §
(1) A befektetési vállalkozás - ide nem értve az értékpapír-bizományost -
Az értékpapír-kereskedõ és a befektetési társaság az ügyfele részére
halasztott pénzügyi teljesítést engedhet.
(2) A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez
az ügyfél engedhetõ, ahol az értékpapír-kereskedõ vagy a befektetési társaság
bizományos, valamint értékpapír kibocsátásakor, ha a befektetési vállalkozás
az értékpapírt jegyzõ meghatalmazottjaként jár el vagy ha az értékpapír-
kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott
pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles az ügyfelet
terhelõ fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti
számla javára teljesíteni.
98. §
(1) A halasztott pénzügyi teljesítés idõtartama az ügyfél fizetési
kötelezettségének esedékességétõl számított legfeljebb tizenöt nap lehet.
(2) A halasztott pénzügyi teljesítés idõtartama alatt a megvásárolt
értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozó javára óvadékul szolgál.
Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi
teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.
Az ügynök tevékenysége
99. §
(1) Az ügynök tevékenysége körében az ügyfél részére ajánlattételre
kizárólag a befektetési szolgáltató nevében és kizárólag a befektetési
szolgáltató által írásban meghatározott szerzõdési feltételek szerint
jogosult.
(2) Az ügynök közremûködõt nem vehet igénybe. Az ügynök által az
ügyfeleknek az ügynöki tevékenysége körében okozott károkért a befektetési
szolgáltató köteles helytállni.
Ügyfél-követelések védelme
100. §(1) A forgalmazó hitelezõje a forgalmazó ügyfelét megilletõ
követelésekre - a forgalmazóval szembeni követelésének kielégítése céljából -
nem tarthat igényt.
(2) A forgalmazó az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten
köteles nyilvántartani az azonnali, illetõleg az opciós és határidõs
ügyletekbõl eredõ követeléseket és kötelezettségeket.
(13) A forgalmazó a 90. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévõ pénzeszközt
kizárólag banknál vezetett letéti, illetve - az ügyfél megbízásának
teljesítése érdekében - tõzsdeforgalmi számlán tarthatja és azt kizárólag az
ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel., illetve az ügyfelei
pénzeszközének kezelésére
(2) A befektetési szolgáltató az ügyfeleit megilletõ befektetési eszközöket
saját befektetési eszközeitõl elkülönítve köteles kezelni.
(3) Az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten kell
nyilvántartani az azonnali, illetõleg az opciós és határidõs ügyletekbõl eredõ
követeléseket és kötelezettségeket.
(4) Az ügyfelet megilletõ követelés a befektetési szolgáltató hitelezõjével
szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehetõ igénybe.
101. §
(1) A befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló, ügyfélkövetelést
(így különösen: pénz, befektetési eszköz) nem terhelheti meg, nem
kölcsönözheti, saját maga vagy másik ügyfele érdekében átmenetileg sem
használhatja. A befektetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél az
értékpapírjáról, illetve pénzeszközérõl bármikor rendelkezni tudjon.
(2) Az ügyfél értékpapírját kizárólag - az ügyféllel kötött szerzõdés
alapján - értékpapír-ügylet teljesítéséhez lehet felhasználni. A befektetési
szolgáltató e tevékenységébõl eredõ nyereség az ügyfelet illeti meg, a
veszteséget a befektetési szolgáltató viseli.
XVI. fejezet
A befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése
Likviditási szabály
102. §
(1) A befektetési vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani
fizetõképességét.
(2) A befektetési vállalkozás alaptõkéjének öt százalékát folyamatosan
likvid eszközben köteles tartani. E § alkalmazásában likvid eszköz a pénz és
az állampapír.
A befektetési vállalkozás saját tõkéje
103. §
(1) A befektetési vállalkozás saját tõkéje nem lehet kevesebb a 9. § (3)
bekezdésében meghatározott összegnél.
(2) Ha a befektetési vállalkozás saját tõkéjének összege az (1) bekezdésben
meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott idõt - legfeljebb
hat hónapot - biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott idõ alatt
a saját tõke feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a
befektetési vállalkozás forgalmazó tevékenységét felfüggeszti.
A kockázatok összértéke
104. §
(1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a nyitott pozícióiból,
a halasztott fizetésekbõl, az általa nyújtott hitelekbõl és a tulajdonában
álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztésébõl származó
kockázati összértékét.
(2) A nyitott pozíció értékének megállapítása során a jegyzési
garanciavállalás összegét a hitelintézet, befektetési társaság
viszontgaranciájával nem fedezett, még ténylegesen fennálló garanciavállalás
mértékéig kell figyelembe venni.
(3) A tõzsdei forgalomban kötött ügyleteket a nyitott pozíció számításánál
figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A nyitott pozíció számításának részletes szabályait külön jogszabály
állapítja meg.
105. §
(1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a saját tulajdonában
álló befektetési eszközök értékvesztésének, illetve értéknövekedésének
összevont értékét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott számítás során nem realizált
értéknövekedésnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi
értékének és bekerülési értékének különbözete pozitív. Nem realizált
veszteségnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének
és bekerülési értékének különbözete negatív.
(3) A befektetési eszköz forgalmi értékeként az utolsó tõzsdei záróárat, a
tõzsdére be nem vezetett befektetési eszköz esetében a tõzsde által
nyilvánosságra hozott, a tõzsdén kívüli piacon kialakult utolsó árfolyamot
kell figyelembe venni. Amennyiben tíz egymást követõ tõzsdenapon a befektetési
eszközre nem történt üzletkötés, mindaddig a tõzsdén kívüli árfolyamát kell
figyelembe venni, amíg tõzsdei üzletkötés nem történik. Megállapítható
forgalmi érték hiányában nem realizált értékvesztésként a befektetési eszköz
bekerülési értékét kell figyelembe venni.
106. §
(1) A kockázat összértékének meghatározásánál a befektetési vállalkozásnak
az általa nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés, valamint az általa nyújtott
hitelek óvadékkal nem biztosított értékét kell figyelembe venni.
(2) Az óvadékul szolgáló értékpapír értékét a 105. § (3) bekezdésében
meghatározottak szerint a befektetési vállalkozás naponta állapítja meg.
Tartalékképzés
107. §
(1) A befektetési társaság az adózott eredményébõl az osztalék kifizetése
elõtt általános tartalékot képez, melynek mértéke a tárgyévi adózott eredmény
tíz százaléka.
(2) A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános
tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha tõkemegfelelési mutatója
tizenkét százalék felett van és nincs negatív eredménytartaléka.
(3) A befektetési társaság osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott
naptári évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános
tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette.
(4) A befektetési társaság az általános tartalékot csak a tevékenységébõl
eredõ veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési társaság a
rendelkezésére álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy
egészben átcsoportosíthatja.
108. §
(1) Befektetési társaság a tevékenységével együtt járó valamennyi
feltárható és minõsíthetõ hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország-
és egyéb kockázat fedezetére külön jogszabályban elõírt módon kockázati
céltartalékot képez.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a befektetési társaságnak a
kockázatvállalással összefüggõ, elõre nem látható, illetõleg elõre nem
meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - külön jogszabály szerint
- általános kockázati céltartalékot kell képeznie, melyet a kockázati
céltartalék között elkülönítetten kell nyilvántartani.
(3) A befektetési társaság a kockázati céltartalékot, ideértve az általános
kockázati céltartalékot is, ráfordításként történõ elszámolással képzi. A
kockázatvállalásból származó veszteség leírására elõször a kockázati
céltartalékot kell felhasználni.
109. §
A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet
tevékenysége kockázatát az e törvényben és a Hpt.-ben elõírt módon állapítja
meg és veszi figyelembe.
A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje
110. §
(1) A befektetési vállalkozásnak - a mûködõképesség fenntartása és a
kötelezettségek teljesíthetõsége érdekében - az általa végzett befektetési
szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelõ nagyságú szavatoló
tõkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a 9. § (3) bekezdésben
meghatározott összeg alá.
(2)(3) A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje számításának módját a 8.
számú melléklet tartalmazza.
A befektetési vállalkozás tõkemegfelelési mutatója
111. §
A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének el kell érnie a kockázatok
összértékének nyolc százalékát.
Nagykockázat vállalás
112. §
(1) Az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértékét az ügyféllel szembeni
fizetési- és értékpapírszállítási kötelezettségek, az ügyfélnek nyújtott
hitelek és engedett halasztott fizetések, illetve a befektetési vállalkozás
rendelkezése alá került, az ügyfelét illetõ értékpapírok és követelések
különbözeteként kell megállapítani.
(2) Nagykockázat vállalásnak minõsül, ha az egy ügyfélel szembeni
kockázatok összértéke a befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének tíz
százalékát meghaladja.
(3) Az egy ügyféllel - ide nem értve az intézményi befektetõket - szemben a
befektetési vállalkozás által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja
meg a befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének huszonöt százalékát.
(4) Az intézményi befektetõ ügyfelével szemben a befektetési vállalkozás
által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a befektetési
vállalkozás szavatoló tõkéjét. Nem tartozik e pont hatálya álá két befektetési
szolgáltató egymással kötött ügylete.
(5) A befektetési vállalkozás által vállalt nagykockázat együttes összege
nem lehet több, mint a befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének
nyolcszorosa.
Befektetési korlátozások
113. §
(1) A befektetési szolgáltató kereskedelmi tevékenysége keretében
megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minõsül akkor, ha a
megszerzett értékpapírt egy éven túl tartja tulajdonában.
(2) Értékpapír-bizományos és értékpapír-kereskedõ csak befektetési
szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló (járulékos) vállalkozásban,
így különösen elszámolóházban, befektetési alapkezelõben szerezhet befektetési
célú részesedést.
(3) Értékpapír-bizományos szabad pénzeszközeit a (2) bekezdésben
meghatározottakon túl kizárólag kibocsátáskor vásárolt állampapírba fektetheti
be.
(4) A befektetési vállalkozás korlátlan felelõsséggel járó tulajdoni
részesedést nem szerezhet.
(5) A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben foglaltak kivételével csak
tevékenységéhez közvetlenül szükséges ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg.
(6) A befektetési vállalkozás a Cst. 56. § (2) bekezdése és a Vht. alapján
megszerzett ingatlant két éven belül köteles elidegeníteni.
(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a befektetési szolgáltatási
tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlannak minõsül az az ingatlan vagy
ingatlan rész, amely a befektetési vállalkozás saját üzletviteléhez, illetve
zavartalan mûködéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti
szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.
(8) A befektetési vállalkozás tulajdonában lévõ ingatlanok összértéke nem
haladhatja meg a befektetési vállalkozás jegyzett tõkéjének mértékét.
XVII. fejezet
Titoktartás
Üzleti titok
114115. §
(1) Üzleti titok minden olyan, a befektetési szolgáltatóási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet, valamint a tõzsde, az elszámolóház
tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek
titokban maradásához a befektetési szolgáltatónaká,si tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetnek,tõzsdének, elszámolóháznak méltányolható érdeke
fûzõdik és amelyet üzleti titokká minõsített, illetve amelynek titokban
tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.
(2) A befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóház tulajdonosa, az
e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezetõ állású személy,
valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek mûködésével
kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot idõbeli korlátozás nélkül
megtartani.
(3) A (2) bekezdésben elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a
feladatkörében a törvény felhatalmazása alapján eljáró
) Felügyelettel;
) Befektetõ-védelmi Alappal;
) MNB-vel;
d) Állami Számvevõszékkel;
) Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatallal;
) Gazdasági Versenyhivatallal;
) folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében nyomozóhatósággal,
ügyészséggel;
) nemzetbiztonsági szolgálattal és
) a büntetõ-, valamint a csõd- és felszámolási eljárás és a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
illetve a hagyatéki eljárásban a közjegyzõvel
szemben.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed
arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak
minõsülõ információhoz jutott.
(5) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a
befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat
) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal;
) a pénz- és tõkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi
költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium
részére.
Értékpapír-titok
115116. §
(1) Értékpapír-titok minden olyan, az ügyfélrõl, a befektetési szolgáltató,
a tõzsde, és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél
személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére,
gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési
szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetval ási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel kötött szerzõdéseire,
számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2) Az értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek
kell tekinteni mindenkit, aki befektetési szolgáltatótól, tõzsdétõl,
elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe.
116117. §
(1) Értékpapír-titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
) az ügyfél vagy annak törvényes képviselõje a rá vonatkozó
kiszolgáltatható értékpapír-titok körét pontosan megjelölve
közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan kéri,
vagy erre felhatalmazást ad;
) e törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól
felmentést ad;
) a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet ási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet érdeke ezt
az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt
követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapír-titok
megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Állami BankfelügyeletteÁllami
Biztosításfelügyelettel, Befektetõ-védelmi Alappal, MNB-vel, Állami
Számvevõszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal;
) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, valamint a feladatkörében
eljáró gyámhatósággal;
) csõdeljárás, felszámolási eljárás, helyi önkormányzatok
adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve
végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelõvel, felszámolóval,
pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval;
) a folyamatban lévõ büntetõ eljárás keretében eljáró, valamint a
feljelentés kiegészítését folytató nyomozóhatósággal, ügyészséggel;
) a büntetõ, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá
csõd-, felszámolási eljárás, illetve a helyi önkormányzatok
adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal;
) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos
információgyûjtésre felhatalmazott szervvel;
) a fõigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott
feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
) az adó, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének
ellenõrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható
okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró
adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel
szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, a tõzsdéhez, az
elszámolóházhozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezethez intézett
írásbeli megkeresése esetén.
(3) Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá
abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi
szerzõdés alapján külföldi állami adóhatóság és értékpapír-felügyeleti
tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében
írásban kér adatot befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezettól, tõzsdétõl, elszámolóháztól.
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy
számlát, akirõl vagy amelyrõl a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság
az értékpapír-titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az
adatkérés célját.
(5) A (2) és a (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére
bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az
adatkéréskor megjelölt.
(6) A befektetési szolgáltató, a tõzsde, az elszámolóház azási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (1)-(3) bekezdésben, valamint a
118.119. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási
kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.
117.118. §
(1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény
eltérõ rendelkezése hiányában - idõbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetõleg az
értékpapír-titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e
törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem
adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3) Aki üzleti titok vagy értékpapír-titok birtokába jut, azt nem
használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére
közvetlen vagy közvetett módon elõnyt szerezzen, továbbá hogy a befektetési
szolgáltatónak, tõzsdének, és az elszámolóháznakási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.
118.119. §
A befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóházási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet a nyomozóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat
és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a
kért adatot az általa lebonyolított ügyletrõl és a nála vezetett számláról, ha
adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
) kábítószer-kereskedelemmel;
) terrorizmussal;
) illegális fegyverkereskedelemmel;
) pénzmosással;
) szervezett bûnözéssel
áll összefüggésben.
119120. §
A 116117. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontja, valamint a 118119. §
alapján történõ adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb
esetben az ügyfelet az értékpapír-titok kiadásáról tájékoztatni kell.
120121. §
Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét
) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek
személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;
) a befektetési társaság részérõl a központi hitelintézeti
hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerbõl a befektetési
társaságnak pénzügyi intézményeknek a rendszer szabályainak megfelelõ
adatszolgáltatás;
) a befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóházási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy
egyéb szakértõnek történõ adatátadás.
Összesített adatok átadása
121122. §
A Felügyelet - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - más személynek vagy
hatóságnak befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetrólási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetrõl, kibocsátóról
vagy más személyrõl, illetve ezek tevékenységérõl csak egyedi azonosításra nem
alkalmas, összesített adatokat adhat át.
HATODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK
FELÜGYELETEÁLLAMI ÉRTÉKPAPÍR- ÉS TÕZSDEFELÜGYELET
XVIII. fejezet
A Felügyeletre vonatkozó szabályok
A Felügyelet feladatköre
122123. §
Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet jogállását és hatáskörét külön
törvény határozza meg.
123134. §
A Felügyelet feladatkörében:
) elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt;
) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltatóási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet, a kibocsátó, a tõzsde és az elszámolóház
tevékenységét;
) ellenõrzi, illetõleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási
tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;
) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltatóási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet üzletvitelének irányítását;
) ellenõrzi a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet,
a kibocsátó, a tõzsde és az elszámolóház információ szolgáltatásának
mûködését;
) alkalmazza a törvényben szabályozott intézkedéséket, szankciókat;
) bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás
gyanúja esetén vizsgálatot folytat és
) vezeti a törvényben elõírt nyilvántartásokat.
A Felügyelet bevételei
124134. §
(1) A Felügyelet bevételei:
) igazgatás-szolgáltatási díj;
) a felügyeleti díj;
) a felügyeleti bírság és
) egyéb bevételek.
(23) A felügyeleti bírságból származó bevétel húsz ötven százalékát a
tõkepiaci szakemberképzés, kutatás és a szaksajtó tevékenységének támogatására
kell fordítani.
(3) A felügyeleti bírságból származó bevétel nyolcvan százalékát a
Befektetõ-védelmi Alapba kell befizetni.
(4) A Felügyelet bevételeit - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott
kivétellel - csak mûködésének fedezetére használhatja fel.
A felügyeleti díj
125135. §
(1) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-
forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és az elszámolóház
felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordításokköltségek terhére.
(2) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-
forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-
forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a bizományosi és
kereskedelmi tevékenysége keretében lebonyolított árfolyamértéken számított
éves forgalom után:
) egymilliárd forintig 0,2 ezrelék;
) egymilliárd és százmilliárd forint között kettõszázezer forint és az
egymilliárd és százmilliárd forint közötti rész 0,15 ezrelékének
megfelelõ;
) százmilliárd forint fölött tizenötmillió-ötvenezer forint és a
százmilliárd forint fölötti rész 0,12 ezrelékének megfelelõ
felügyeleti díjat fizet.
(3) Tõzsdei határidõs opciós, illetve kamat- és devizacsere ügylet esetén
minden megnyitott kontraktus, illetve megkötött ügylet után tíz forint
felügyeleti díjat kell fizetni.
(4) Ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet
tõzsdén kötötték, a díj mértéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek
ötven százaléka.
(5) A felügyeleti díj évi összege legalább hatszázezer forint és legfeljebb
harmincmillió forint. Az egyéni kereskedõ legalább évi százhúszezer forint
felügyeleti díjat fizet.
(6) A bizományosi és kereskedelmi tevékenység folytatására nem jogosult
befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-forgalmazási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet havi húszezer forint felügyeleti
díjat fizet.
(7) Az elszámolóház által fizetendõ felügyeleti díj mértéke az éves mérleg
fõösszegének 0,1 ezreléke.
(8) A (2)-(6) bekezdésben meghatározott felügyeleti díjat a tárgynegyedévet
követõ hó tizenötödik napjáig, míg a (7) bekezdésben meghatározott díjat a
tárgyévet követõ január hó tizenötödik napjáig kell megfizetni.
(9) A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások
igénybevételéért fizetendõ díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter
rendeletben állapítja meg.
XIX. fejezet
A Felügyelet eljárása
126136. §
(1) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben
meghatározott eltérésekkel - az Áe. rendelkezései szerint jár el.
(2) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs
helye.
(3) A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével -
határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha
) az a befektetõk károsodástól történõ megóvása, illetõleg a tõkepiac
általános érdekeinek megóvása érdekében szükséges,
) annak hiányában a befektetési szolgáltató intézkedésre okot adó
helyzetében további romlás várható.
(4) A Felügyelet által a 196-200. § alapján hozott határozat bírósági
felülvizsgálata során a váltóperre vonatkozó határidõket kell alkalmazni.
(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a
tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában, idegen nyelvû kérelem esetén
mellékelni kell annak, illetve mellékleteinek hiteles magyar nyelvû fordítását
is.
A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetk jelentési kötelezettsége
127. §
(1) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a Felügyeletnek
köteles bejelenteni
) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;
) a járulékos vállalkozásban [113. § (2) bekezdés] történõ tulajdon
szerzését, illetõleg ilyen tulajdon megszûnését ;
) a 14. § (1) bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésben meghatározott
személyi körben bekövetkezett változást;
) az ügynökkel kötött szerzõdés módosítását és megszûnését;
) belföldi fiókjának megszûnését, külföldi fiókjának megnyitását és
megszûnését;
) a közgyûlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a
közgyûlés által hozott határozatokat;
) a közgyûlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a
könyvvizsgálói jelentést;
) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
) a vele szemben a Gt., az Sztv. és a Ctvr. alapján indult eljárást és
) a befektetési vállalkozása szavatoló tõkéje tíz százalékát elérõ,
vagy meghaladó hitelfelvételét.
(2) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet bejelentési
kötelezettségének:
) az (1) bekezdésének a), e), f), g) és i) pontja esetében a döntést
követõ öt napon belül;
) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követõ év január 15.
napjáig;
) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve
elidegenítését követõ öt napon belül;
) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást
megelõzõen, illetve alkalmazása vagy megbízása megszûnését követõ öt
napon belül;
) az (1) bekezdés h) pontja esetén az éves beszámoló elfogadását követõ
tizenöt napon belül;
) az (1) bekezdés j) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerõre
emelkedését követõ öt napon belül;
) az (1) bekezdés k) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt
napon belül és
) az (1) bekezdés l) pontja esetén a hitelszerzõdés megkötését követõ
két napon belül
köteles eleget tenni.
(3) Az MNB és a Kincstár az (1) bekezdés a), e), f) és i) pontjában
meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(4) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a
tevékenységérõl, az általa megkötött ügyletekrõl külön jogszabályban elõírt
módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki
rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek
adatot szolgáltatni.
Rendszeres és helyszíni ellenõrzés
128.137. §
(1) A Felügyelet rendszeresen ellenõrzi, hogy az értékpapír forgalomba
hozatala, a befektetési szolgáltatásiforgalmazási, a tõzsdei és elszámolóházi
tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, felügyeleti határozatoknak, a tõzsde
alapszabályának, szabályzatainak, az elszámolóház üzletszabályzatának,
szabályzatainak, valamint a befektetõk biztonságának. A befektetési
szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek
szabályzata által elõírt kötelezettségek betartását a Felügyelet ellenõrzi.ik
(2) A Felügyelet írásbeli megkeresésére a kibocsátó, továbbá felhívására a
befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet, köteles lehetõvé tenni a törvényben szabályozott
tevékenységérõl vezetett nyilvántartásba való betekintést, illetve az e
tevékenységére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatot köteles a
Felügyeletnek átadni.
(3) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történõ elõállítására
vonatkozó külön jogszabályban elõírt kötelezettségek ellenõrzése keretében, az
ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal
együttmûködve jár el.
129138. §
(1) A Felügyelet jogosult az e törvényben és külön jogszabályban
meghatározott - a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet, a tõzsde, az elszámolóház tevékenységének
engedélyezésére, mûködésére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a
nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint
határozatainak megtartását a helyszínen ellenõrizni.
(2) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet, a tõzsde és az elszámolóház köteles a
Felügyelet számára a helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni, illetõleg segíteni,
biztosítva az üzleti könyvek, jelentések, nyilvántartások ellenõrzését,
valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.
(3) A Felügyelet a helyszíni ellenõrzési feladatokkal könyvvizsgálót vagy
versenyeztetési szabályzata szerint külsõ szakértõt is megbízhat. A
szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi
névjegyzékben.
(4) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során
hivatalos személynek minõsül.
(5) A Felügyelet csak az ellenõrzési feladata ellátása érdekében
vizsgálhatja a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet ügyfelére vonatkozó adatot.
(6) A Felügyelet elnöke által kijelölt tõzsdebiztos jogosult a tõzsdei
forgalom helyszínén jelen lenni, a tõzsdei forgalmat ellenõrizni.
130. 139.§
(1) A tõzsde a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök
tõzsdei kereskedésérõl rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve
biztosítja az azokba való betekintést bármely idõpontban, bármely idõszakra
vonatkozóan.
(2) Az elszámolóház a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési
eszközök tõzsdei és tõzsdén kívüli kereskedésérõl, az elszámolásforgalomról és
az egyéb tevékenységérõl rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve
biztosítja az azokba való betekintést bármely idõpontban bármely idõszakra
vonatkozóan.
131140. §
(1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a befektetési
szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezettólási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezettõl, a tõzsdétõl, illetve elszámolóháztól rendkívüli beszámoló,
meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés
bemutatását, továbbá a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettólási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettõl, annak szervezeteitõl
felvilágosítást kérhet valamennyi üzleti ügyérõl, valamint betekinthet
könyveibe, irataiba és adathordozóiba.
(2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenõrzésre jogosult -
alkalmazott vagy megbízott az ellenõrzés lefolytatásához az üzleti tevékenység
ellenõrzéséhez szükséges helyiségbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat,
munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, iratról,
nyilvántartásról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.
132141. §
A Felügyelet nevében ellenõrzést folytató személy a feltárt jogsértés vagy
hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság
kiszabását kezdeményezheti.
A Felügyelet nyilvántartásai
133142. §
(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a befektetési szolgáltatóási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet következõ
adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:
) név, székhely;
) az alapítás idõpontja;
) a tevékenységi kör;
) a jegyzett alaptõke;
) tulajdonszerzés szempontjából engedély vagy bejelentés köteles
tulajdonosok;
) vezetõ állású személyek;
) az üzletkötõk neve;
) befektetési szolgáltatási tevékenység megkezdésének idõpontja;
) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
) fiók létesítésének idõpontja és helye;
) az ügynök neve, székhelye, fiókja.
(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a kibocsátó következõ adatait és az
azokban bekövetkezett változásokat:
) név, székhely;
) az alapítás idõpontja;
) a jegyzettalap tõke(törzstõke) nagysága;
) vezetõ állású személyek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük
mértéke,
) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más
társaságban lévõ részesedése;
) a kibocsátás adatai.
A Felügyelet adatkezelése
134. §
(1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához -
ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot
kezelhet.
(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra
alkalmatlan módon - felhasználható.
(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól - a felhasználás
céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben (136. §)
adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a
Felügyeletnél dokumentálni kell.
135. §
(1) A Felügyelet elnöke gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan
hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelõzésérõl, illetõleg
megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemrõl.
(2) A Felügyelet elnöke gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének
biztosítása érdekében:
) ha törvény kivételt nem tesz az érintett a Felügyelet által kezelt
adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy
a törléshez való jogát és
) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése
szerint - megszûnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
136. §
(1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:
) a befektetési szolgáltató vezetõ állású személyének és
alkalmazottjának, az egyéni kereskedõnek a 13-14. §-ban és a 16. §-
ban elõírt feltételek meglétének ellenõrzésére szolgáló adatait;
) a befektetési vállalkozásban történõ tulajdonszerzés engedélyezése
iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás
tulajdonosának a 18. §-ban elõírt feltételek meglétének ellenõrzésére
szolgáló adatait;
) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató
ügyfelének adatait;
) a bejelentésre kötelezett bennfentes személy (150. §) adatait;
) annak a személynek az adatait, akivel szemben bennfentes
kereskedelemmel, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolással
kapcsolatos eljárást folytat és
) a 216. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok
betartásának ellenõrzése érdekében:
. a tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású
személy;
. a befektetési szolgáltató vezetõ állású személye, üzletkötõje,
. a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál
vezetõ állású személy,
. a tõzsde tisztségviselõje és alkalmazottja,
. az elszámolóház vezetõ állású személyének és alkalmazottjának és
. az egyéni kereskedõ
. adatait;
g) a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában, a (2) bekezdésének a)
pontjában, a 15. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) pontjában, a
18. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltétel
ellenõrzésére szolgáló adatot.
(2) Az (1) bekezdés alapján a Felügyelet az érintett személyazonosító
adatait (családi és utónév, nõk esetében leánykori családi és utónév,
születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az
állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési
és ellenõrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre,
szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra,
munkaviszonyra, büntetlenségre és a 20. §-ban meghatározott kizáró okok
megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3) A Felügyelet az adatot:
) a vezetõ tisztségviselõi megbízatás, felügyelõ bizottsági tagság,
munkaviszony és tõzsdei tisztségviselõi megbízatás megszûnésétõl
számított öt évig;
) az egyéni kereskedõ tevékenységének megszüntetését követõ öt évig;
) a befektetési vállalkozásban meglévõ tulajdon elidegenítésétõl
számított tíz évig és
) a bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás és
ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás
lezárásától számított tíz évig
) az a)-d) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába
kerülésétõl számított öt évig
kezelheti.
XX. fejezet
A felügyeleti intézkedések és a felügyeleti bírság
Felügyeleti intézkedések, szankciók
137148. §
(1) Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
meghatározottak megsértése, illetõleg a mulasztás megállapítása esetén a
Felügyeletnek az intézkedést a rendelkezésére álló adatok és információk
elemzése, illetõleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetõleg a
hiányosságnak
) a befektetési szolgáltató mûködésére;
) ügyfelére, illetve
) a tõkepiac mûködésére
gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével kell
kiválasztania és alkalmaznia.
(2) A Felügyelet a jogszabályban, határozatában, valamint a tõzsde
alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóház üzletszabályzatában,
illetve szabályzataiban meghatározott feltételektõl való eltérés, a befektetõk
érdekét és a tõke-piac egyensúlyát, a tõke-piac többi szereplõjének helyzetét
veszélyeztetõ magatartás esetén a következõ intézkedéseket teheti:
) a felügyelete alá tartozó szervezetet a tõzsdei kereskedési
tevékenységre, az elszámolási tevékenységre, az értékpapír forgalomba
hozatalra és befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó
jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott
feltételeknek való megfelelésre határidõ kitûzésével felszólíthatja;
) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását
megtilthatja;
) a Felügyelet által kirendelt szakértõ közremûködésével kapcsolatban
felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;
) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
) a befektetési szolgáltató vezetõ állású személyének és
könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezheti;
) meghatározott idõre felfüggesztheti az értékpapír jegyzését és
forgalmazását, a befektetési eszköz forgalmazását, a tõzsdei
szekcióban történõ kereskedést, illetve a teljes tõzsdei kereskedést;
) a tõzsde jogszabályba ütközõ, az alapszabályával és szabályzataival
ellentétes tevékenységét megtilthatja, az alapszabály és szabályzatok
vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti,
valamint a tõzsde önkormányzó testületeit új szabályzat kidolgozására
vagy új határozat hozatalára kötelezheti;
) az elszámolóház jogszabályba ütközõ, az üzletszabályzattal és a
szabályzatokkal ellentétes tevékenységét megtilthatja, az
üzletszabályzat és a szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek
alkalmazását felfüggesztheti, valamint az elszámolóház igazgatóságát
új szabályzat kidolgozására vagy új határozat meghozatalára
kötelezheti;
) a tevékenységi engedélyt visszavonhatja, a befektetési szolgáltatási
tevékenység folytatását határozott idõre felfüggesztheti;
) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
) felügyeleti biztost rendelhet ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a Felügyelet ismételten
és együttesen is alkalmazhatja.
138. §
(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen
akkor, ha a befektetési vállalkozás:
) olyan helyzetbe kerül amelyben fennáll annak a veszélye, hogy
kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
) igazgatósága (más vezetõ állású személye) nem tudja ellátni feladatát
és ez veszélyezteti a befektetõk érdekeit;
) számvitelében, belsõ ellenõrzési rendszerében feltárt hiányosságok
oly mértékûek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének
értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll
fenn, ha
) a tulajdonosok a befektetési vállalkozás saját tõkéjét az elõírt
szintre nem emelik fel;
) az igazgatóság a közgyûlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja
össze.
139. §
(1) A Felügyelet a tõzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a
tõzsdének nincs érvényes alapszabálya vagy 30 napnál hosszabb idõtartam alatt
a tõzsdetanács megválasztására illetve az ügyvezetõ igazgató kinevezésére nem
kerül sor.
(2) A Felügyelet felügyeleti biztost elszámolóházhoz akkor rendelhet ki, ha
fennállnak a 138. § (1) bekezdésében meghatározott okok.
140. §
(1) A felügyeleti biztos kirendelésérõl rendelkezõ határozat kézhezvételéig
a befektetési vállalkozás és az elszámolóház igazgatósági tagjainak a Gt. 32.
§-a szerinti felelõssége fennmarad.
(2) Ha nincs lehetõség az ügyek átvételére a felügyeleti biztos közjegyzõ,
illetõleg rendõrség közremûködését veheti igénybe.
(3) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a vezetõ állású személy
a Gt.-ben, e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési
jogát csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével gyakorolhatja. Ha vezetõ
állású illetõleg cégjegyzésre jogosult személy nincs, a vezetõ állású személy
feladatkörét és a cégjegyzés jogát a felügyeleti biztos gyakorolja.
(4) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is
megállapíthat.
141. §
(1) A felügyeleti biztos az e minõségében okozott kárért, ha a
Felügyelettel munkaviszonyban áll a Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási
jogviszonyban áll a Ptk. 350. §-a szerint felel.
(2) A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel
végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak.
A felügyeleti bírság
142149. §
(1) A Felügyelet a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, a tõzsdét, az
elszámolóházat, illetve ezek vezetõ állású személyét és alkalmazottját, a
bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövetõ személyt e
törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban,
valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megszegése,
kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt az
MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató,
a tõzsde, illetve az elszámolóház megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló
jogszabályok, a deviza jogszabályok és a jegybanki rendelkezések elõírásait.
(3) Nem kötelezhetõ bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható volt.
(4) Nem szabható ki bírság, ha a kötelezettségszegés vagy mulasztás
Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétõl
számított három év már eltelt.
A bírság összege
143150. §
(1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet
határozatában meghatározott feltételtõl való eltérés, illetve a mulasztás
súlyának és az elért vagyoni elõny mértékének figyelembevételével kell
megállapítani.
(2) A bírság összege:
) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység esetén
1.000.000 - 5.000.000 forint;
) a befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezési feltételeitõl
való eltérés, illetve mulasztás esetén 50.000-1.000.000 forint;
) a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz, kapcsolódó
kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése
esetén 100.000-2.000.000 forint;
) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása,
késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 50.000-1.000.000 forint;
) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes
teljesítése esetén, ha az bennfentes kereskedelem alapját képezheti
500.000-3.000.000 forint;
) zártkörû forgalomba hozatal elõírásainak elmulasztása, megszegése,
hiányos teljesítése esetén 50.000-700.000,- forint;
) a tevékenységi és mûködési szabályok, valamint a 127. § megsértése
esetén 100.000-5.000.000 forint;
) a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó elõírások megsértése
esetén a forgalomba hozott értékpapír - árfolyamértéken számított -
összegének 5-50 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg
200.000-1.000.000 forint;
) bennfentes személyre elõírt bejelentési kötelezettség elmulasztása,
hiányos és késedelmes teljesítése esetén 20.000-200.000 forint;
) bennfentes kereskedelem esetén az ügylet tárgyát képezõ befektetési
eszköz, tõzsdei termék - árfolyamértéken számított - értékének 50-200
százaléka;
) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 500.000-5.000.000 forint
) a 142. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki
rendelkezés megsértése esetén 100.000-5.000.000 forint.
(3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy
késedelem esetén kiszabható bírság összege 10.000-500.000 forint.
(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a
tõzsde, az elszámolóház vezetõ állású személye és alkalmazottja terhére
kiszabható bírság összege 20.000-500.000 forint.
HETEDIK RÉSZ
A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁS
XXI. fejezet
A bennfentes kereskedelem tilalma
144151. §
(1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval
érintett értékpapírra, tõzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet
kötésére megbízást adni.
(2) Bennfentes információ:
) a kibocsátó, a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági
vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggõ
információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentõs
üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csõdhelyzetre, felszámolás
kezdeményezésére vonatkozó információ;
) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérõ vagy meghaladó részesedéssel
vagy szavazati joggal rendelkezõ személyre és vállalkozásra vonatkozó
információ;
) az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó
huszonöt százalékot elérõ vagy meghaladó részesedéssel, illetve
szavazati joggal rendelkezik;
) az értékpapír-piaci információ, így különösen a vállalat felvásárlási
szándék, megkötött bizományi szerzõdés, elõzetes eladási, vásárlási
döntés, forint-deviza árfolyamszint változás, a tulajdonosok közötti
szindikátusi szerzõdés, szavazási megállapodás, továbbá
) a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír nyilvános
forgalomba hozatala érdekében folytatott elõkészítõ tevékenységgel
összefüggõ információ,
amely nyilvánosságra még nem került, de nyilvánosságra hozatala esetén az
értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.
Bennfentes személy
145152. §
Bennfentes az a személy, aki számára bennfentes információt átadtak vagy
ahhoz bármi módon hozzájutott és tudatában van a megszerzett információ
bennfentes voltának.
146153. §
Bennfentes személynek minõsül:
) a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel
nem rendelkezõ gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézõje, vezetõ
tisztségviselõje és felügyelõ bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó
huszonöt százalékot elérõ vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati
joggal rendelkezik;
) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaságnak a vezetõ tisztségviselõje és felügyelõ
bizottsági tagja, érdemi ügyintézõje és az a munkavizsonyban állt
személy, amely a kibocsátóban huszonöt százalékot elérõ vagy
meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
) a kibocsátóval az információ felhasználásának idõpontját megelõzõ hat
hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt
személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz
juthatott hozzá;
) a forgalomba hozatal szervezésében közremûködõ bármely szervezet
érdemi ügyintézõje, vezetõ tisztségviselõje, továbbá ezen
szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba
hozatalban közremûködõ más alkalmazottja;
) a kibocsátó alaptõkéje (törzstõkéje) tíz százalékát elérõ vagy azt
meghaladó részesedéssel rendelkezõ természetes személy;
) számlavezetõ hitelintézet vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ
bizottsági tagja és érdemi ügyintézõje;
) az a)-b) és d)-f) pontban felsorolt személy közeli hozzátartozója..
147154. §
(1) A kibocsátónál vezetõ állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától
az éves beszámoló elfogadásáig terjedõ idõszakban nem köthet ügyletet a
kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a
kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 146153. § c) pontjában
meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közremûködnek.
(2) A vagyonfelügyelõ, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló
az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára a
saját javára ügyletet nem köthet.
Bennfentes kereskedelem
148155. §
(1) Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által - saját nevében vagy
képviselõként eljárva - saját vagy harmadik személy javára történõ
elõnyszerzés céljából
) azzal az értékpapírral vagy tõzsdei termékkel folytatott
kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;
) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tõzsdei
termékkel kereskedjen vagy
) javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy
tõzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen.
(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes
információ továbbadása más olyan személynek, akirõl feltételezhetõ, hogy azt a
kereskedelemben felhasználja.
(3) E § alkalmazásában a kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a
forgalmazást kell érteni.
149156. §
Nem minõsül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy
) az értékpapír-ügyletet befektetési szolgáltató közremûködése nélkül
kötötte vagy
) vagyonfelügyelõként, felszámolóként, végelszámolóként, pénzügyi
gondnokként a hitelezõk kielégítése érdekében értékesítette a
csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló
kibocsátó saját kibocsátású értékpapírját.
150157. §
(1) A 146153. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az
ügyletkötést követõ két napon belül bejelenteni, ha személyesen vagy megbízott
útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel
a 146153. §-ban említett jogviszonyban áll.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplõ értékpapír
megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés idõpontját és az
ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.
(3) Az (1) bekezdésben említett bejelentést a Felügyelet köteles a tõzsde
lapjában nyilvánosságra hozni.
XXII. fejezet
Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalma
151158. §
(1) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minõsül bármely értékpapír-
piaci szereplõ szándékos magatartása, amely
) értékpapír-piaci információ elhallgatásával;
) megalapozatlan, félrevezetõ információ közlésével, híresztelésével;
) ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az
értékpapír több ellenirányú ügyletben való mozgatásával;
) színlelt ügylet kötésével;
) a tõzsdei kereskedési rendszer vagy a tõzsdén kívüli kereskedési
szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel vagy
) a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával
olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre
álló információval kellõ módon nem indokolható és amely a piac többi
szereplõjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír
valós árfolyamától lényegesen eltérõ ügyletek kötését eredményezheti.
(2) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplõ
az (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítására másnak megbízást ad
vagy arra egyébként mást rávesz.
(3) Nem minõsül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az
általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly
helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidõ
hozzávetõleges megjelölésével - elõre meghirdetetten megbízást ad az általa
kibocsátott értékpapír vételére, illetõleg eladására és a folyamat végén annak
eredményét nyilvánosan közli. A közleményt egy országos napilapban és a tõzsde
lapjában kell megjelentetni.
NYOLCADIK RÉSZ
A BEFEKTETÕK VÉDELME
XXIII. fejezet
A befektetõk védelmének egyes szabályai
152.159. §
(1) Az ügyész a 3837. § (1) bekezdésében és a 148151. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési
szolgáltató, illetõleg a bennfentes személy ellen a félrevezetõ
tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes
kereskedelemmel létrejött szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az
érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezetõ
tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi
szerzõdésre kiterjed.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és
kizárólagos illetékességébe tartozik.
153160. §
(1) A kibocsátó és a forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal, a
forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megismertetése érdekében csak
olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind
megjelenési formájában a megalapozott befektetõi vélekedés kialakulását segíti
elõ.
(2) Tilos az ismertetõ, tájékoztató tartalmától eltérõ, azzal ellentétes
adatok közlése, a szédelgõ feldicsérés és a jegyzés vagy vásárlás tényéhez
kapcsolt sorsolás vagy más véletlenszerû nyereményígéret.
(3) Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztõmegtévesztõ
látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához
kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé.
(4) A nyilvános ajánlattétel közzététele elõtt, a nyilvános forgalomba
hozatallal összefüggõ hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános
forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása
folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra.
(5) A kibocsátó vagy a forgalmazóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhetõ
kamatot, átlagkamatot, hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a
kamat, átlagkamat, hozam vagy egyéb jövedelem mértéke elõre nem látható
körülménytõl függ, tilos azt biztosan elérhetõ jövedelemként feltüntetni.
154161. §
(1) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre
álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni.
(2) Az ügynök igénybevételébõl eredõ, az ügyfelet érintõ esetleges
következményekrõl, így különösen a hosszabb átfutási idõrõl, magasabb
díjtételekrõl az ügynök az értékpapír-ügylet megkötése elõtt köteles
tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló
irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni a vele ügynöki szerzõdéses
kapcsolatban álló befektetési szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az
ügyfelek a befektetési szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.
155162. §
A befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóház e törvény alapján
végzett tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánosságra
hozatala érdekében egy országos napilapban és a tõzsde lapjában legkésõbb a
tárgyévet követõ július 31-ig köteles közzétenni
) a könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóját (mérleg,
eredménykimutatását és kiegészítõ melléklet)
) az a) pont szerinti beszámoló megtekinthetõségének helyét és
idõpontját.
XXIV. fejezet
Befektetõ-védelmi Alap
156163. §
E törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül a 4. § (1)
bekezdésének b)-d), valamint a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és g)-h) pontjában
meghatározott tevékenységet folytató befektetési szolgáltatók - a 167. § (2)
bekezdésének b) pontja szerinti képviselõjük kijelölésével és a 166. § (1)
bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetésével - kötelesek
Befektetõ-védelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) létrehozni.
Az Alap jogállása
157164. §
(1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági és
helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhetõ.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagja részére
kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthetõ. Az Alap pénzeszközei kizárólag
az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(5) Az Alap saját tõkéje nem osztható fel.
(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság elõtt az
igazgatóság elnöke vagy az ügyvezetõ igazgató képviseli.
(7) Az Alap mûködésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el.
Az Alap feladata
158165. §
Az Alap feladata az Alap tagja által - a 156. §-ban meghatározott
tevékenysége keretében - az 1997. július 1. napját követõen megkötött
szerzõdésbõl eredõ befagyott követelés (161168. §) esetén a befektetõk részére
a 162169. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.
159166. §
Az Alap a kártalanításra jogosult befektetõtõl kapott megbízás alapján
elláthatja a befektetõ képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve
felszámolási eljárás során.
160.167. §
(1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
) az állam;
) a költségvetési szerv;
) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévõ gazdasági
társaság;
) a helyi önkormányzat;
) az intézményi befektetõ; a biztosítóintézet; önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár;
) az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betét-, illetve a
befektetési alap;intézményvédelmi alap;
) az elkülönített állami pénzalap;
) a befektetési szolgáltatóforgalmazási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet;
) a pénzügyi intézményhitelintézet;
) az MNB és
) a befektetési szolgáltatónálási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet vezetõ állású személy és a vele közös háztartásban élõ
közeli hozzátartozója,
) a befektetési szolgáltatóbantisztségviselõje, felügyelõ bizottsági
tagja, vezetõ állású dolgozója, tíz százalékot elérõ vagy azt
meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezõ
gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ez utóbbival közös
háztartásban élõ közeli hozzátartozója
által kötött a 158. 166.§-ban meghatározott ügyletbõl eredõ követelésre.
(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletbõl
eredõ követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerõsen megállapította, hogy
a befektetés forrása bûncselekménybõl származott.
Az Alapból történõ kifizetés
161168. §
Befagyott követelésnek minõsül, ha az Alap tagja a 158. §-ban meghatározott
ügyletbõl eredõ követelést az esedékességet követõ öt napon belül nem tudja a
befektetõ rendelkezésére bocsátani.
162169. §
(1) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetõ részére befagyott
követelését - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan -
legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetõnek az Alap
tagjánál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó valamennyi
befagyott követelését össze kell számítani.
(3) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási
tevékenységbõl származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró
követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektetõ befagyott
követelésébe be kell számítani.
(4) Az Alap a kártalanítást pénzzel vagy a befektetõvel történõ
megállapodás alapján állampapírral teljesíti.
163170. §
(1) Az Alap a kártalanítást a követelés befagyását követõ harminc napon
belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást
kezdeményeztek az Alap a kifizetést a bíróság felszámolást elrendelõ
végzésének közzétételét követõ tizenöt napon belül kezdi meg.
(2) Az Alap köteles egy országos napilapban és a tõzsde lapjában közzétenni
az igényérvényesítés elsõ napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés
teljesítésével megbízott szervezet nevét.
(3) Ha a kártalanításra jogosult a szerzõdést és a jogosultság igazolásához
szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja és azok az Alap tagja által vezetett
nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap köteles gondoskodni a neki vagy
az általa teljes bizonyító erejû magánokiratban meghatalmazott személy részére
járó kártalanítás haladéktalan kifizetésérõl.
A kifizetett követelések átszállása
164171. §
(1) Az Alapnak az a tagja vagy jogutódja, amelyre tekintettel az Alap
kártalanítást fizetett, köteles az igazgatóság által meghatározott módon és
határidõben a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével
kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E
kötelezettség akkor is fennáll, ha a tag idõközben az Alapból kilépett vagy
onnan kizárták.
(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az
ügyfélrõl az Alapra száll át.
(3) Ha az Alap tagja ellen felszámolási eljárás indult, az Alap a
felszámolásban érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.
Csatlakozás az Alaphoz
165172. §
(1) A 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására engedélyt kérõ
gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való
benyújtását megelõzõen köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap
igazgatóságának megküldeni.
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell
megtenni.
Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége
166173. §
(1) Az Alap tagja az Alaphoz történõ csatlakozáskor csatlakozási díjat
fizet. A csatlakozási díj az Alap tagja jegyzett tõkéjének fél százaléka, de
nem lehet kevesebb, mint százezer forint és nem haladhatja meg a kettõmillió
forint.
(2) Az Alap tagja évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj összegét
az igazgatóság állapítja meg az Alap tagja által a tárgyévet megelõzõ naptári
évben lebonyolított értékpapír-forgalom, az általa kezelt értékpapír-portfolió
és értékpapír-letét állomány arányában. Az éves díj összege nem lehet
kevesebb, mint százezer forint és nem haladhatja meg a kettõmillió forintot.
(3) Az Alap igazgatósága az Alap tagja által fizetendõ éves díjat
mérsékelheti, ha a tag - befektetési szolgáltatásiforgalmazási tevékenységére
tekintettel - az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A
díjmérséklés mértéke nem haladhatja meg a fizetendõ díj ötven százalékát.
(4) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap
eszközei a 162.169. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség
teljesítését nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az
igazgatóság által meghatározott módon és idõben kell teljesíteni. A rendkívüli
befizetési kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen
fizetett összeg nem haladhatja meg a kettõmillió forintot.
(5) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat,
valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.
Az Alap szervezete
167174. §
(1) Az Alapot hét tagú igazgatóság irányítja.
(2) Az igazgatóság tagja:
) a tõzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy
személy;
) a befektetési szolgáltatók - szakmai érdekképviseleti szervezeteik
által kijelölt - két képviselõje;
) a Felügyelet javaslata alapján - az Alap tagjaitól független
szakemberek közül - a pénzügyminiszter által kinevezett két személy.
(3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. Az igazgatósági tagságért
díjazás nem jár.
(4) Megszûnik az igazgatósági tagság:
) a (3) bekezdésben meghatározott idõ elteltével;
) a kijelölés visszavonásával, vagy visszahívással;
) felmentéssel;
) a tag halálával vagy
) tisztségrõl történõ lemondással.
(5) Az igazgatóság a tagjai közül két évenként elnököt választ.
(6) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését
össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet
bekövetkezése várható, illetve ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság
ülését az elnök hívja össze.
(7) A Felügyelet képviselõje és az Alap ügyvezetõ igazgatója az igazgatóság
ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(8) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag
jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerû szótöbbséggel hozza meg.
Az igazgatóság feladata
168175. §
(1) Az igazgatóság
) elfogadja az Alap szabályzatait;
) nevezi ki és menti fel az Alap ügyvezetõ igazgatóját, határozza meg
feladatát és díjazását;
) meghatározza az Alapot kezelõ munkaszervezet feladatait;
) meghatározza az Alap tagja által nyújtandó jelentések tartalmát és
gyakoriságát;
) meghatározza az Alap éves költségvetését és megállapítja az Alap éves
beszámolóját mérlegét;
) irányítja és ellenõrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét ;
) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az
Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;
) éves tevékenységérõl a tárgyévet követõ március 31. napjáig jelentést
készít és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;
) dönt az Alap tagjával szembeni szankcióról, a tag kizárásáról és
) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezetõ igazgató irányítja. Az ügyvezetõ
igazgató felett a munkáltatói jogot - a kinevezés és a felmentés kivételével -
az igazgatóság elnöke gyakorolja.
(3) Az igazgatóság megbízást adhat jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági
társaságnak az Alap munkafeladatainak ellátására.
169176. §
(1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
) a tagok által fizetendõ éves díj és a rendkívüli befizetés mértékét,
a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait és a díjfizetés
teljesítésének idejét;
) az Alap kezelésének szabályait;
) az Alapból történõ kifizetés rendjét;
) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait és
) az igazgatóság ügyrendjét.
(2) A szabályzat nem tartalmazhat az Alap egyes tagjaira indokolatlanul
hátrányos megkülönböztetést és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos
kezelését.
(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minõsített
határozatait a tõzsde lapjában nyilvánosságra hozni.
(4) Az Alap szabályzatát a Felügyelet hagyja jóvá.
(5) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel
meg e törvény vagy más jogszabály elõírásainak.
Az Alap forrásai
170179. §
Az Alap forrásai:
) a csatlakozási díj;
) az éves díj;
) a rendkívüli befizetés;
) az Alap vagyonának hozama;
) az Alap által felvett kölcsön és
) egyéb bevétel.
Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
171177. §
(1) Az Alap számláját az MNB vezeti.
(2) Az Alap a szabad pénzeszközeit kizárólag készpénzben vagy állampapírban
tarthatja.
(3) Az Alap gazdálkodásáte az Állami Számvevõszék ellenõrzinem folytathat.
(4) Az Alap kölcsönt vehet fel. Az MNB meghatározott mértékû hitelkeret
rendelkezésre tartására irányuló megállapodást köthet az Alappal.
(5) Az Alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.
Az Alapból történõ kilépés és kizárás
172180. §
(1) Az Alapból az Alap tagja saját elhatározásából csak akkor léphet ki,
ha minden olyan befektetési szolgáltatási tevékenységét megszüntette, amelybõl
az Alap által biztosított kötelezettsége származhat és igazolja, hogy az Alap
által biztosított ügyleteibõl eredõ kötelezettségeinek eleget tett.(2) Kil
épés esetén az Alap a kilépõ tag részére a csatlakozási díjat visszafizeti.
173181. §
(1) Ha az Alap tagja
) az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét határidõre nem
teljesíti;
) hirdetésében tévesen tájékoztat az Alap által biztosított ügyletekkel
kapcsolatos lényeges kérdésrõl és
) nyilvántartása nem teszi lehetõvé, az ügyfelek kártalanítási
jogosultságának egyértelmû megállapítását
az Alap igazgatósága felszólítja az a)-c) pontokban meghatározott
magatartások megszüntetésére és a felszólításról egyidejûleg értesíti a
Felügyeletet.
(2) Ha az Alap tagja a felszólítást követõ harminc nap elteltével a
felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, az Alap igazgatósága kezdeményezi
a Felügyeletnél intézkedés alkalmazását.
(3) Az Alap a tagot kizárja, ha a tag
) nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követõ felügyeleti
intézkedésnek vagy
b) a 156163. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító
engedélyét a Felügyelet visszavonta.(4) Az Alap tagja a csatlakozási
díjat nem igényelheti vissza, ha tagsága kizárással szûnt meg.
(4 5) A kizárás vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság
fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.
(5) Ha a befektetési szolgáltatót az Alapból kizárták vagy tagsági
viszonyát megszüntette, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti
vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt
befektetési szolgáltatónak azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá esõ
ügyletek után az éves díjat megfizesse.
KILENCEDIK RÉSZ
AZ ÉRTÉKPAPÍR-TÕZSDE
XXV. fejezet
A tõzsdére vonatkozó általános rendelkezések
A tõzsde jogállása
174182. §
(1) A tõzsde a hatékony tõkeáramlás, a tõkeértékelés, az árfolyam és egyéb
kockázat megosztása érdekében a tõzsdére bevezetett értékpapírok és tõzsdei
termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam-alakulást
elõsegítõ önkormányzó és önszabályozó szervezet. A tõzsde maga határozza meg
tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, tisztségviselõit,
szabályozza mûködését és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat.
(2) A tõzsde jogi személy.
A tõzsde alapítása
175183. §
(1) Tõzsdét befektetési vállalkozások alapíthatnak tõzsdei ügyleteik
lebonyolítására.
(2) A tõzsde alapításának feltétele, hogy
) legalább tizenöt alapító tag legkevesebb százötven millió forint
alapításkori alaptõke biztosításával a tõzsde megalakulását kimondja,
a tõzsde alapszabályát megállapítsa és a tõzsde tisztségviselõit
megválassza és
) a pénzügyminiszter elõterjesztése alapján a Kormány az alapítást
jóváhagyja.
(3) A Kormány a tõzsde alapításának jóváhagyását elutasítja, ha az alapítás
) nem felel meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
feltételeknek;
) nem illeszkedik a Kormány gazdaságpolitikai céljaihoz;
) a magyar pénz- és tõkepiac belföldi vagy nemzetközi megítélését
hátrányosan érintené.
(4) A tõzsde a Kormány jóváhagyásának idõpontjával nyeri el jogi
személyiségét, mûködését a Felügyelet által jóváhagyott alapszabály és
szabályzatok alapján kezdi meg.
A tõzsde alapszabálya és szabályzatai
176.184. §
(1) A tõzsde alapszabályában meg kell határozni:
) a tõzsde nevét, székhelyét;
) az alapító tagok nevét, székhelyét;
) az alapításkori alaptõke nagyságát;
) a tevékenységét;
) a tõzsde képviseletére jogosult tisztségviselõket;
) a tõzsdetagság létrejöttének, felfüggesztésének és megszûnésének
eljárási rendjét;
) a tõzsde szervezetét, testületeit, ezek feladat- és hatáskörét;
) a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, illetve
megszûnésének feltételeit és eljárási rendjét;
) az egyes tõzsdei termékek elkülönített kereskedését szolgáló szekció
alapvetõ szabályait, a szekciótagság szabályait;
) a tõzsde szervezetei által alkalmazható szankciókat;
) a tõzsde szervezetei által hozott döntés elleni jogorvoslat rendjét;
) a tõzsdetagság megszûnése esetén az elszámolás módját és
) a tõzsde megszûnése esetén a tõzsde vagyonának felhasználását.
(2) A tõzsde szabályzataiban meg kell határozni:
) a szekciók mûködésének szabályait;
) a tõzsdén köthetõ ügyletek részletszabályait;
) a tõzsdei kereskedelem rendjét;
) az értékpapír és tõzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit
és eljárási rendjét, a kereskedés felfüggesztésének eljárási rendjét;
) az árfolyam és az egyéb tõzsdei információ nyilvánosságra hozatalának
módját;
) a tagok adatszolgáltatásának rendjét;
) a tõzsde által beszedhetõ díjak körét és mértékét;
) a tõzsde vesztesége finanszírozásának szabályait;
) a tõzsdei forgalom elszámolásának rendjét;
) a tõzsdén kereskedõkre vonatkozó etikai normákat;
) a tõzsde tisztségviselõi és alkalmazottai által folytatható
befektetési tevékenység szabályait és
) a tõzsdei vizsga szabályait.
(3) Az alapszabály és a szabályzat nem tartalmazhat az egyes tõzsdei
kereskedõre indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.
(4) A tõzsde a (2) bekezdésben felsorolt szabályzatait - a h) és k) pontban
foglalt szabályzat kivételével - a Pénzügyi Közlönyben és a tõzsde lapjában
közzéteszi.
177185. §
(1) A tõzsde alapszabályának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a
Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha
) az alapszabály és a szabályzat nem felel meg a törvény vagy más
jogszabály rendelkezésének vagy
) a szabályzat ellentétes az alapszabály rendelkezésével.
XXVI. fejezet
Tõzsdetagság és a kereskedési jog
A tõzsdetagság keletkezése
178186. §
(1) A tõzsde tagja az a belföldön bejegyzett befektetési vállalkozás lehet,
amely
) tõzsdei üzletkötésre a tõzsde által elõírt vizsgával rendelkezõ
személyt alkalmaz;
) legalább egy tõzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;
) megfelel a tõzsde alapszabályában foglalt feltételeknek és vállalja a
tõzsde szabályzataiban elõírt feltételek teljesítését, betartását és
) befizette a tõzsde által megállapított belépési díjat.
(2) A tõzsdetanács (185. §) a tagfelvételi kérelmet harminc napon belül
elbírálja és a döntésérõl a kérelmezõt írásban értesíti.
(3) A tõzsdetanács tagfelvételi kérelmet elutasító döntése ellen
elõterjesztett felülvizsgálati kérelem esetén a döntést a közgyûlés
felülvizsgálja.
(4) A tõzsdetagok számának felsõ határa nem korlátozható.
A kereskedési jog
187. §
A kereskedési jog
179. §
(1) A tõzsde tagját az alapszabályban meghatározott körben és módon
kereskedési jog illeti meg.
(2) A tõzsde tagsági joggal nem járó kereskedési jogosultságot biztosíthat
tõzsdetagnak nem minõsülõ más befektetési szolgáltatónak is.
(3) A befektetési vállalkozás kereskedési jogot csak tagsági jogon
keresztül gyakorolhat.
180. §
(1) A tõzsdetagság megszûnik
) a befektetési vállalkozás megszûnésével;
) kilépéssel;
) kizárással vagy
) ha a befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja
szerinti tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet
visszavonja.
(2) A tõzsdetanács a tõzsdetagot kizárja, ha a tõzsde alapszabályában és
szabályzataiban elõírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követõen nem
teljesíti. A kizárással kapcsolatos döntés ellen a közgyûléshez elõterjesztett
felülvizsgálati kérelemnek van helye.
A tõzsdei forgalom elszámolása
181189. §
A tõzsdei forgalom elszámolása a tõzsde vagy attól szervezetileg független
elszámolóház által történhet. Ha az elszámolás nem a tõzsde által történik, a
tõzsde a megalakulását követõ tizenöt napon belül köteles szerzõdést kötni
elszámolóházzal.
XXVII. fejezet
A tõzsde szervezete és tisztségviselõi
A közgyûlés
182190. §
(1) A tõzsde legfõbb szerve a tagjainak összességébõl álló közgyûlés.
(2) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
) az alapszabály megállapítása és módosítása;
) a tõzsde hosszú távú stratégiai tervének elfogadása;
) a tõzsde választott tisztségviselõinek megválasztása és visszahívása;
) a tõzsde költségvetésének megállapítása és végrehajtásának
elfogadása;
) a tõzsdetanács, a felügyelõ bizottság és az etikai bizottság
beszámolójának elfogadása;
) döntés szekció létrehozásáról és megszüntetésérõl;
) a tõzsdetanács határozatának felülvizsgálata;
) döntés más tõzsdével való összeolvadásról, szétválásról, a tõzsde
megszüntetésérõl;
) a tõzsde éves beszámolójának elfogadása és
) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyûlés
kizárólagos hatáskörébe utal.
183. §
191. §
(1) A közgyûlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább
évenként egy alkalommal össze kell hívni.
(2) A közgyûlést harminc napon belül össze kell hívni, ha azt - az ok és a
cél megjelölésével - a tagok egyharmada vagy a felügyelõ bizottság kéri,
illetõleg ha azt a Felügyelet elrendeli.
(3) A közgyûlést a tõzsdetanács hívja össze. Ha a tõzsdetanács a közgyûlés
összehívását elmulasztja, a közgyûlést a Felügyelet hívja össze.
184192. §
(1) A közgyûlés határozatképes, ha azon a szavazati jogok több mint
kétharmadát képviselõ tag jelen van.
(2) Ha a közgyûlés nem határozatképes, a tizenöt napon belüli idõpontra
összehívott megismételt közgyûlés az eredeti napirenden szereplõ ügyekben a
megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, azonban ez a közgyûlés nem
dönthet az alapszabály megállapításáról és módosításáról, valamint a más
tõzsdével való összeolvadásról, szétválásról, illetve a tõzsde
megszüntetésérõl.
(3) A tõzsdetagot szekciónként legalább egy és legfeljebb tíz szavazat
illeti meg. Az alapszabály a tõzsdetagot megilletõ szavazatot a közgyûlés
összehívását megelõzõ egy évben szekciónként az egy tagra jutó forgalom
arányában állapítja meg.
(4) A közgyûlés - a törvény vagy az alapszabály eltérõ rendelkezésének
hiányában - egyszerû szavazat többséggel dönt. A közzétett napirenden nem
szereplõ ügyben a közgyûlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen
van és ahhoz egyhangúlag hozzájárult.
(5) Az alapszabály megállapításához és módosításához, a tõzsdetanács
döntésének felülvizsgálatához, valamint a tõzsde más tõzsdével való
összeolvadásához, szétválásához, a megszüntetéshez a közgyûlésen jelen lévõ
tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.
(6) A közgyûlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik.
A tõzsdetanács
185193. §
(1) A tõzsdetanács a tõzsde közgyûlésének alárendelt általános irányító
testület, melynek feladata:
) a tõzsde stratégiájának elõkészítése;
) a tõzsdetag felvétele és kizárása;
) a tõzsdei szabályzatok elfogadása, módosítása;
) az ügyvezetõ igazgató kinevezése és felmentése és
) minden olyan feladat ellátása, melyet a közgyûlés a tõzsdetanács
hatáskörébe utal.
(2) A tõzsdetanács az alapszabályban meghatározott, de legalább hét
természetes személybõl áll.
(3) A tõzsdetanács egy-egy tagja a befektetõk és a tõzsdére bevezetett
értékpapírok kibocsátóinak képviselõje.
(4) A befektetõk képviselõjét a befektetõi érdekképviseleti szervezetek, a
kibocsátók képviselõjét a tõzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói
választják.
(5) A delegált tõzsdetanács tagot az õt delegáló hívhatja vissza. A
delegált tõzsdetanács tag visszahívását a delegálásra jogosultnál a tõzsde is
kezdeményezheti.
(6) Ha a közgyûlés az ügyvezetõ igazgatót a tõzsdetanács tagjává
választotta, az ügyvezetõ igazgatói megbízatásának megszûnésével tõzsdetanácsi
tagsága is megszûnik.
(7) A tõzsdetanács határozatát erre irányuló kérelem esetén - a
szabályzatot megállapító, illetve módosító határozat kivételével - a közgyûlés
felülvizsgálja.
(8) A tõzsdetanács tevékenységérõl a közgyûlésnek évente egy alkalommal
beszámol.
A felügyelõ bizottság
186194. §
(1) A felügyelõ bizottság a tõzsde általános ellenõrzõ szerve, amely a
tõzsde gazdálkodását és a tõzsde szerveinek mûködését ellenõrzi, elõzetesen
véleményezi a közgyûlés napirendjére tûzött elõterjesztéseket.
(2) A felügyelõ bizottság tagja indítványt tehet a közgyûlés napirendjére
és tanácskozási joggal részt vesz a tõzsde közgyûlésén.
(3) A felügyelõ bizottság tevékenységérõl a közgyûlésnek évente egy
alkalommal beszámol.
187195. §
(1) A felügyelõ bizottság az alapszabályban meghatározott, de legalább öt
természetes személybõl áll.
(2) A felügyelõ bizottság tagjainak többségét a tõzsdetagok
tisztségviselõi, illetve alkalmazottai közül a közgyûlés választja. A
közgyûlés nem választhatja a felügyelõ bizottság tagjává a tõzsdetanács tagját
és a tõzsdetitkárság alkalmazottját.
A tõzsde etikai bizottsága
188196. §
A tõzsde köteles etikai bizottságot létesíteni. Az etikai bizottság
tevékenységérõl a közgyûlésnek évente egy alkalommal beszámol.
A tõzsdetitkárság
189197. §
(1) A tõzsdetitkárság feladata:
) a tõzsde operatív irányítása;
) a tõzsdei kereskedelem technikai, személyi feltételeinek biztosítása,
felügyelete;
) a közgyûlés és a tõzsdetanács döntéseinek elõkészítése, végrehajtása;
) a tõzsdei információk nyilvánosságra hozatala és
) a tõzsde gazdálkodási tevékenységének szervezése.
(2) A tõzsdetitkárság vezetését az ügyvezetõ igazgató látja el. Az
ügyvezetõ igazgató felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a
munkáltatói jogot a tõzsdetanács elnöke gyakorolja.
(3) A tõzsdetitkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogot az ügyvezetõ
igazgató gyakorolja.
(4) A tõzsdetitkárság tevékenységérõl az alapszabályban meghatározott módon
beszámol a tõzsdetanácsnak.
190198. §
A Felügyelet képviselõje jogosult a tõzsde közgyûlésén, a tõzsdetanács, a
felügyelõ bizottság és a szakmai bizottság ülésein tanácskozási joggal részt
venni.
A tõzsde tisztségviselõi és képviselete
191199. §
(1) A tõzsde tisztségviselõje:
) a tõzsdetanács és a felügyelõ bizottság elnöke;
) a tõzsdetanács és a felügyelõ bizottság tagja;
) az etikai bizottság elnöke és
) a tõzsde alapszabályában tisztségviselõként megjelölt más személy.
(2) A tisztségviselõt a közgyûlés legalább két, de legfeljebb öt évre
választja.
(3) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik:
) a (2) bekezdésben meghatározott idõtartam lejártával;
) lemondással;
) a tisztségviselõ halálával vagy
) visszahívással.
(4) A tõzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére vagy a Felügyelet
javaslatára a közgyûlés a választott tisztségviselõt visszahívhatja, ha
befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályt, a tõzsde
alapszabályát vagy szabályzatát megsérti vagy tevékenysége ellentétes a tõzsde
érdekével. A visszahíváshoz a közgyûlésen jelen levõ tagok által képviselt
szavazatok legalább háromnegyede szükséges.
192200. §
(1) A tõzsdét harmadik személlyel szemben, a bíróság és a hatóságok elõtt
) a tõzsdetanács elnöke, illetve
) az alapszabály által arra felhatalmazott személy
képviseli.
(2) A képviseleti jog korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
XXVIII. fejezet
A tõzsde gazdálkodása
193201. §
(1) A tõzsde alaptõkéje a tõzsdetagok által befizetett egyszeri belépési
díjak összege.
(2) A tõzsde bevételei:
) a tõzsdetagok éves tagsági díja;
) a kereskedési joggal rendelkezõk éves díja;
a kereskedési joggal rendelkezõk éves díja;
) a tõzsde szolgáltatásaiért járó díjak;
) természetes személyek és szervezetek felajánlásai, hozzájárulásai és
) egyéb bevételek.
(3) A tõzsde bevételei után társasági és helyi adót nem fizet. A mûködési
költségek kifizetése után fennmaradó esetleges bevételi többletet a tõzsdei
tevékenység fejlesztésére kell felhasználni.
(4) Szabad pénzeszközét a tõzsde kizárólag állampapírba fektetheti. A
tõzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben
szerezhet.
(5) A tõzsde éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.
194202. §
A tõzsde mûködése során csak olyan szolgáltatást nyújthat és csak olyan
korlátolt felelõsségû gazdasági társaságot vagy részvénytársaságot alapíthat,
illetve csak olyan korlátolt felelõsségû gazdasági társaságban vagy
részvénytársaságban vehet részt, amely a tõzsde alaptevékenységének
megvalósítását hivatott elõsegíteni. A tõzsde más gazdasági tevékenységet nem
folytathat.
195203. §
A tõzsde tartozásáért saját vagyonával felel. A tõzsdetag a tõzsde
tartozásáért nem felel.
XXIX. fejezet
A tõzsdei forgalmazás felfüggesztése
196204. §
(1) A tõzsde ügyvezetõ igazgatója legfeljebb tíz tõzsdenapra
felfüggesztheti meghatározott értékpapír tõzsdei forgalmazását, ha
árfolyamának, az arra történt üzletkötéseknek az alakulása az ismert adatokkal
vagy tényekkel nem támasztható alá, vagy a további forgalmazás nem biztosítja
a rendezett, áttekinthetõ és tisztességes kereskedelmet. A felfüggesztésrõl
történõ értesítéssel egyidejûleg a kibocsátót információ szolgáltatására kell
felhívni.
(2) A tõzsde ügyvezetõ igazgatója által elrendelt három tõzsdenapot
meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet elõzetes hozzájárulása szükséges.
197205. §
(1) A tõzsdetanács vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra
felfüggesztheti meghatározott értékpapír tõzsdei forgalmazását, ha a további
forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthetõ és tisztességes tõzsdei
kereskedelmet, veszélyezteti a befektetõk esélyegyenlõségét, jogos érdekeit,
illetve a piac egyensúlyát.
(2) A tõzsdetanács vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott
felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra
is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.
198206. §
(1) Meghatározott értékpapír-fajta tõzsdei forgalmazását, a tõzsdei szekció
mûködését vagy a teljes tõzsdei forgalmazást a tõzsde ügyvezetõ igazgatója - a
tõzsdetanács és a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett - legfeljebb egy
tõzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetõk jogos
érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tõzsde mûködését veszélyezteti.
(2) A tõzsdetanács vagy a Felügyelet meghatározott értékpapír-fajta tõzsdei
forgalmazását vagy a teljes tõzsdei forgalmazást határozott idõre
felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem
teszi lehetõvé, hogy a tõzsdei forgalom rendezett és áttekinthetõ legyen és
ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tõzsdei forgalmazás. A
tõzsdetanács által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása
szükséges, ha az a három tõzsdenapot meghaladja.
199207. §
A tõzsdére bevezetett értékpapírok többségét vagy a teljes tõzsdei
forgalmazást érintõ tíz tõzsdenapnál hosszabb idõtartamú felfüggesztéshez a
pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.
200208. §
(1) A tõzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésére a 196-199204-207. §
megfelelõ alkalmazásával kerülhet sor.
(2) Ha deviza alapú tõzsdei termék forgalmazásának felfüggesztése érdekében
az MNB elnöke a felfüggesztésre jogosult személyt vagy szervet megkeresi, a
megkeresett köteles azt haladéktalanul megvizsgálni és intézkedésérõl az MNB
elnökét haladéktalanul értesíteni.
(3) A 196-199204-207. §-ban meghatározott esetekben a tõzsde, illetve a
Felügyelet a felfüggesztésre vagy kereskedés visszaállítására vonatkozó
döntésérõl haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a tõzsde lapjában
nyilvánosságra hozza.
(4) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszûnt, a felfüggesztést
elrendelõ haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása
iránt. Ha a felfüggesztést a tõzsde ügyvezetõ igazgatója vagy a tõzsdetanács
rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem
intézkedik a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.
XXX. fejezet
A tõzsde megszûnése
201.209. §
(1) A tõzsde megszûnik, ha:
) a közgyûlés a tõzsde jogutód nélküli megszûnését határozza el;
) a tõzsdetagok száma tizenöt alá csökken és hat hónapon belül nem
kerül sor új tag felvételére.
(2) A tõzsde megszûnéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.
XXXI. fejezet
Tõzsdei választottbíróság
202210. §
(1) A tõzsde alapító okiratban a tõzsde mellett mûködõ állandó
választottbíróságot (a továbbiakban: tõzsdei választottbíróság) hozhat létre.
Tõzsdei választottbíróságot tõzsde és árutõzsde közösen is mûködtethet. A
tõzsdei választottbíróság mûködési feltételeit a tõzsde, illetve közösen
mûködtetett tõzsdei választottbíróság esetén a tõzsde és az árutõzsde közösen
biztosítja.
(2) A tõzsdei választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt.
rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(3) A tõzsdei választottbíróság eljárásának van helye
) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával,
befektetési szolgáltatással;
) a tõzsdei ügylettel;
) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre
vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;
) a tõzsde alapszabályával és szabályzatával és
) az elszámolóház alapszabályával, üzletszabályzatával és
szabályzatával
kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást
választottbírósági szerzõdésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon
rendelkezhetnek.
(4) A tõzsdei választottbíróság eljárása kiköthetõ a Vbt. 3. § (1)
bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a tõzsdei
választottbíróság eljárása köthetõ ki, ideértve a Vbt. 47.§-a alapján
nemzetközinek minõsülõ ügyeket is.
(6) A tõzsdei választottbíróság tagjait meghatározott idõre a tõzsde
közgyûlése választja. A tõzsdei választottbíróság elnökségét a tõzsdei
választottbíróság választja tagjai körébõl.
XXXII. fejezet
Tõzsdei ügylet
203211. §
(1) A tõzsdei ügylet az a szerzõdés, amelyet a tõzsdei kereskedési joggal
rendelkezõk a tõzsdén - a tõzsdei szabályzat által lehetõvé tett körben -
tõzsdére bevezetett értékpapírra vagy tõzsdei termékre vonatkozóan egymással
kötnek.
(2) A tõzsdei ügylet érvényességéhez a tõzsdei szabályzatban meghatározott
módon történõ írásba foglalása szükséges.
(3) A tõzsdei ügylet azonnali, határidõs és opciós ügylet lehet.
204212. §
Ha a tõzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül
vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták
volna, a kötelezettséget a tõzsdei szabályzatban meghatározott módon és idõben
kell teljesíteni (azonnali ügylet).
205213. §
(1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a tõzsdei ügyletben vállalt
kötelezettségeiket a tõzsdei szabályzat által meghatározott késõbbi idõpontban
teljesítik (határidõs ügylet). Ebben az esetben a tõzsdei ügylet a tõzsde
szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel - az elszámolóház
szabályzatában meghatározott követelmények kielégítése után - azáltal jön
létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és
visszaigazolja. Az ilyen ügyletbõl eredõ kötelezettséget - a szabályzata által
meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti.
(2) A határidõs ügylet teljesítése - a jogosult választása szerint -
történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, illetõleg készpénzes
elszámolással. Az elszámolóház szabályzata a szerzõdés tárgyának tényleges
átadásával történõ teljesítést korlátozhatja vagy kizárhatja.
206214. §
(1) Ha a tulajdonos az értékpapírra vagy tõzsdei termékre másnak vételi
jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal
megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a tulajdonossal
szemben az értékpapírra vagy tõzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a
tulajdonos az értékpapírt vagy tõzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal
eladhatja (eladási opció).
(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodásnak az értékpapír, tõzsdei
termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának idõtartama
(határnapja) meghatározását tartalmaznia kell.
(3) Az opció a tõzsdei ügylet megkötésétõl számítva legfeljebb öt évre
köthetõ ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthetõ, ez
esetben a határnap nem lehet távolabbi mint a tõzsdei ügylet megkötésétõl
számított öt év. Az öt évet meghaladó idõtartamra vagy öt évnél távolabbi
határnapra, illetve határozatlan idõre kikötött opció semmis. A tõzsdei
szabályzat az opció - egyes tõzsdei ügyletekben kiköthetõ - idõtartamát és
határnapját meghatározhatja.
(4) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletbõl folyó kötelezettsége alól
nem mentesítheti.
207215. §
A tõzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az
eladó tulajdonában. Tõzsdei ügyletben kikötött opció vagy elõvásárlási jog
átruházható és az örökösökre is átszáll.
TIZEDIK RÉSZ
AZ ELSZÁMOLÓHÁZ
XXXIII. fejezet
Az elszámolóház tevékenysége és engedélyezése
208.216. §
(1) Az elszámolóház kizárólag a következõ tevékenységeket folytatja (a
továbbiakban együtt: elszámolóházi tevékenység):
) tõzsdei ügylet elszámolása;
) tõzsdén kívüli értékpapír-ügylet elszámolása;
) árutõzsde tag árutõzsdei ügyeletének elszámolása;
) az általa elszámolt ügylet teljesítésének biztosítása;
) tõzsdeforgalmi számla vezetése;
) letétkezelõ részére letéti szolgáltatás nyújtása;
) a forgalmazók ási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteksaját
tulajdonában álló dematerializált értékpapírról értékpapír-számla
vezetése és
) részvénykönyv vezetése.
(2) Az elszámolóház befektetési szolgáltatási értékpapír-forgalmazási
tevékenységet az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem folytathatnem
folytathat.
209217. §
(1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye
szükséges. A Felügyelet az engedélyt a pénzügyminiszter és az MNB elnöke
egyetértésével adja meg.
(2) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a
kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezõ részvénytársaság kaphat, amely
) legalább eegymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett alapt
tõkével rendelkezik;
) káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és
felelõsségbiztosítással rendelkezik;
) legalább egy tõzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval ási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel elõszerzõdést kötött a
részükre nyújtandó szolgáltatásokról és
) rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban
meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel.
(3) A Felügyelet elszámolóházat a következõ tevékenységek folytatására
kötelezhet:
) központi értékpapír-nyilvántartás;
) értékpapír-kód kiadása;
) központi értékpapír-számlavezetés;
) belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára
szolgáló okirat kiállítása.
(4) A Felügyelet elszámolóházat akkor kötelezhet a (3) bekezdésben
meghatározott tevékenységek folytatására, ha
) nincs olyan elszámolóház, amely a (3) bekezdésben meghatározott
tevékenységeket együttesen folytatja;
) nem biztosítható a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
tevékenység egységes elvek szerinti folytatása;
) a magyar tõkepiac nemzetközi kapcsolatai ezt indokolttá teszik.
(5) Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet
visszavonja, ha
) az engedély kiadásának feltételeinek már nem állnak fenn és azok
megfelelõ határidõ elteltével nem pótolhatók;
) az elszámolóház az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem
kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó idõtartam alatt nem gyakorolja;
) az elszámolóház a tevékenység folytatásával felhagy;
) az elszámolóház a tevékenységre vonatkozó e törvényben és
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
elõírásokat ismétlõdõen vagy súlyosan megszegi;
) nem látja el a Felügyelet (3) bekezdés alapján hozott határozatában
megjelölt tevékenységet.
(6) Az elszámolóház tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter
és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.
(7) A Felügyelet az (5) bekezdés c) pontja alapján a tevékenység végzésére
jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóház ügyfele felé vállalt
kötelezettségének eleget tett, a tõzsdei forgalom elszámolását a tõzsde vagy
más elszámolóház átvállalta.
210218. §
Az elszámolóház köteles a szolgáltatását igénybe vevõvel szerzõdést kötni,
ha az
) megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek és vállalja az
elszámolóház szabályzatában meghatározott feltételek teljesítését és
) olyan tõzsde vagy árutõzsde tagja, amellyel az elszámolóház a tõzsdei
vagy árutõzsdei elszámolás lebonyolítására szerzõdést kötött.
Az elszámolóházban történõ tulajdonszerzés szabályai
211219. §
(1) Az elszámolóházban tulajdoni részesedést
) az MNB;
) tõzsde, árutõzsde;
) befektetési vállalkozás, árutõzsde tag;
) hitelintézet és
) elszámolóház
szerezhet.
(2) Elszámolóházban tulajdoni részesedést az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban
meghatározott személyek egyenként az elszámolóház alaptõkéjének tíz
százalékáig szerezhetnek.
XXXIV. fejezet
Az elszámolóház mûködése
212220. §
(1) Az elszámolóház üzletszabályzatban határozza meg a tevékenységére
vonatkozó általános szerzõdési feltételeket.
(2) Az elszámolóház szabályzatában meg kell határozni:
) a klíringtagság feltételeit azon ügyletek vonatkozásában, ahol az
elszámolóház közvetlen helytállási kötelezettséget vállal;
) a számlavezetés rendjét;
) az elszámolás rendjét;
) a kockázatok kezelésének módját;
) a szolgáltatást igénybe vevõ által fizetendõ díjak körét és mértékét;
) a kötelezõ letét képzésének, felhasználásának módját;
) a határidõs, opciós ügylet teljesítése biztosításának módját;
) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;
) a szolgáltatást igénybe vevõk által nyújtandó információk körét;
) az elszámolóház vezetõ tisztségviselõi és alkalmazottai által
végezhetõ befektetési tevékenység szabályait.
(3) Az üzletszabályzat és a szabályzat nem tartalmazhat az elszámolóháztól
szolgáltatást igénybe vevõ egyes szervezetekre indokolatlanul hátrányos
megkülönböztetést.
(4) Az elszámolóház a szabályzatának tervezetét véleményezteti azzal a
tõzsdével és árutõzsdével, amely tagjának az adott szabályzat alapján a
szolgáltatást nyújtja.
(5) Az elszámolóház az üzletszabályzatát és a szabályzatait - a (2)
bekezdés j) pontjában meghatározott szabályzat kivételével - a Pénzügyi
Közlönyben és a tõzsde lapjában teszi közzé.
213221. §
(1) Fizetõképességének biztosítása érdekében az elszámolóház tartalékot
képez. A tartalékképzés módját és mértékét külön jogszabály határozza meg. A
tartalék a következõ eszközökbõl állhat:
) készpénz, számlapénz;
) az MNB-nél elhelyezett betét vagy
) az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással
kibocsátott értékpapír.
(2) A tartalékul szolgáló eszközöket az eszközök között elkülönítetten kell
kimutatni.
(3) Az elszámolóház szabad pénzeszközeibõl a a jegyzett laptõkének és a
jegyzett alap tõkén felüli saját tõkéje pozitív összegének megfelelõ mértékben
kizárólag állampapírt és állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírt
vásárolhat. A betét elhelyezésénél az elszámolóház köteles a tõle elvárható
gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében.
(4) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóház szabályzata által
meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és elkülönítetten
nyilvántartott értékpapír és pénz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
Az ügyfél pénzeszközébõl és értékpapírjából az ügyfél ügyletéhez nyújtott
óvadékra a befektetési szolgáltató és az elszámolóház hitelezõje nem tarthat
igényt. Az óvadékot érvényesen kikötöttnek kell tekinteni akkor is, ha azt a
Cst. 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételektõl eltérõen
kötötték ki.
(5) Az elszámolóház pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.
Az elszámolóház felügyelete
214.222. §
(1) Az elszámolóház üzletszabályzatának és szabályzatainak
hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha
) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más
jogszabály rendelkezésének;
) a szabályzat ellentétes az üzletszabályzat rendelkezésével.
(3) A Felügyelet képviselõje jogosult az elszámolóház közgyûlésén és az
igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt venni.
(4) Az elszámolóház tevékenységérõl jelentést készít a Felügyeletnek,
továbbá az MNB által elõírt rendszerességgel, tartalommal és formában adatot
szolgáltat az MNB-nek. A Felügyeletnek benyújtandó jelentés rendszerességét,
tartalmát és módját külön jogszabály határozza meg.
215.223. §
(1) A Felügyelet a szolgáltatást igénybe vevõk és a befektetõk érdekeinek
védelmében az elszámolóház által vezetett egyes számlák fölötti rendelkezési
jogot legfeljebb harminc napra korlátozhatja.
(2) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja,
ha
) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy
károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán
nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;
) rendelkezésre álló információk alapján adat merül fel arra, hogy a
számla bûncselekménnyel van összefüggésben
) az arra jogosult a tõzsdei és a tõzsdén kívüli kereskedést
felfüggeszti;
) a forgalmazó ási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet
üzletvitelében olyan helyzet következik be, hogy további biztonságos
mûködése veszélybe kerül vagy
) az elszámolóház által vezetett központi értékpapír-számlán
nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége
eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétõl.
TIZENEGYEDIK RÉSZ
AZ ÖSSZEFERHETETLENSEGRE ES AZ ELNEVEZES VEDELMERE VONATKOZO SZABALYOK
XXXV. fejezet
Összeférhetetlenség
216.224. §
(1) A befektetési vállalkozás forgalmazó vezetõ állású személye és
üzletkötõje nem lehet
) más befektetési vállalkozásbanforgalmazóban részesedéssel rendelkezõ
természetes személy;
) más befektetési vállalkozásban forgalmazóban részesedéssel
rendelkezõ szervezet vezetõ állású személye;
) más befektetési vállalkozásforgalmazó vezetõ állású személye és
üzletkötõje;
) tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású személy
és alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás forgalmazó
által kibocsátott és tõzsdére bevezetett értékpapír esetét.
(2) Egyéni kereskedõ nem lehet befektetési szolgáltatónálási tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet, elszámolóháznál vezetõ állású személy, illetve
e szervezetek és a tõzsde alkalmazottja.
(3) A tõzsde tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja és az
elszámolóháznál vezetõ állású személy legfeljebb egy tõzsdére bevezetett
értékpapír kibocsátójánál lehet vezetõ állású személy vagy alkalmazott.
(4) A tõzsdetanács delegált tagja nem lehet befektetési szolgáltatónálási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vezetõ állású személy és
alkalmazott.
(5) A tõzsdével, illetve az elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy
nem lehet befektetési szolgáltatónálási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetnél és tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású
személy és alkalmazott.(6) A Felügyelet köztisztviselõje és a vele közös
háztartásban élõ hozzátartozó nem lehet
tõzsde tisztségviselõje, tõzsdei szakmai bizottság és tõzsdei
választottbíróság tagja;
értékpapírt nyilvánosan kibocsátó szervezetnél vezetõ tisztségviselõ,
felügyelõ bizottsági tag és alkalmazott;
a Felügyelet által felügyelt egyéb szervezetnél vezetõ tisztségviselõ,
felügyelõ bizottsági tag és alkalmazott.
(6) Az a személy, aki esetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott
összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt haladéktalanul az érintett
szervnek bejelenteni és az összeférhetetlenségi okot kilencven napon belül
megszüntetni.
217225. §
A befektetési vállalkozásnál vezetõ állású személy, illetve alkalmazott
által folytatható - a befektetési vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó,
ahhoz hasonló - személyes üzleti tevékenységének feltételeit,
nyilvántartásának módját belsõ szabályzatban határozza meg, amelyet a
Felügyelethez nyújt be.
XXXVI. fejezet
Az elnevezés védelme
218.226. §
(1) Az "értékpapír-tõzsde", "értéktõzsde" elnevezést vagy ennek idegen
nyelvû megfelelõjét, illetve az ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmû
kifejezést cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra kizárólag olyan szervezet
használhatja, amelyet a 175.183. § rendelkezései szerint alapítottak.
(2) Az a szervezet, amelyet nem a 175183. § rendelkezései szerint
alapítottak az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést és ezek bármilyen
kombinációját kizárólag oly módon használhatja, hogy ne legyen
összetéveszthetõ az e törvény elõírásai szerint alapított és mûködõ tõzsdével.
(3) Az "elszámolóház" és "értéktár" elnevezést vagy ezek idegen nyelvû
megfelelõjét, illetve ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmû kifejezést
kizárólag olyan szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és
reklámcélokra, amely a 208216. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek
végzésére jogosult. A korlátozás nem vonatkozik a bankközi, illetve postai
elszámolás-forgalom lebonyolítására létrehozott szervezetre.
(4) A "központi értéktár" elnevezést vagy ennek idegen nyelvû megfelelõjét,
illetve ezzel azonos, hasonló vagy rokon értelmû kifejezést kizárólag olyan
szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra, amelyet a
Felügyelet a 209217. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására
kötelezett.
(5) Olyan szervezet, amely nem az e törvény által szabályozott
tevékenységet folytat, cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra nem használhat
olyan elnevezést, amely azt a megtévesztõ látszatot keltheti, hogy az adott
szervezet befektetési szolgáltatási tevékenységgelértékpapír forgalmazásával,
illetõleg tõzsdei ügyletekkel foglalkozik.
TIZENKETTEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
219227. §
(1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezései
a folyamatban lévõ ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezõbb
szabályt tartalmaznak.
(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévõnek kell
tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés elõtt - az
1990. évi VI. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerûen
nyújtották be.
(3) Az 1990. évi VI. törvény elõírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti
bírság kiszabására okot adó esemény az e törvény hatálybalépése elõtt
következett be és az az 1990. évi VI. törvény alapján enyhébb elbírálás alá
esik.
Átmeneti rendelkezések
220228. §
(1) Az a gazdálkodó szervezet, amely a hatálybalépést megelõzõen hatályos
jogszabályok alapján engedélyhez nem kötött, e törvény alapján befektetési
szolgáltatásnak, kiegészítõ befektetési szolgáltatásnakforgalmazási minõsülõ
tevékenységet folytat, tevékenységét engedély nélkül legkésõbb 1997. december
31. napjáig folytathatja azzal, hogy a tevékenység folytatását legkésõbb 1997.
június 30. napjáig köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(2) A hatálybalépéskor korlátolt felelõsségû társasági formában mûködõ
befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetõleg
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet legkésõbb 1997. december
31. napjáig folytathat.
221229. §
Az árutõzsde tag részére pénzügyi határidõs és opciós ügyletek végzése
1997. december 31. napjáig tartó határozott idõre akkor is engedélyezhetõ, ha
az árutõzsde tag árutõzsde ügynöki tevékenysége mellett egyéb üzleti
tevékenységet is folytat.
222230. §
(1) A hatálybalépéskor már mûködõ, vagy a hatálybalépést követõen a 219227.
§ (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint
engedélyezett befektetési vállalkozás saját tõkéje nem csökkenhet a
hatálybalépés napján, illetve az engedélyezéskor meglévõ jegyzettalaptõ tõkéje
alá.
(2) Az (1) bekezdésben említett befektetési vállalkozásforgalmazó köteles
jegyzett tõkéjét 1997. december 31. napjáig a folytatott tevékenységének
megfelelõ a 9. § (3) bekezdésében8. § (1) bekezdésében meghatározott szintre
felemelni. Ennek hiányában 1998. január 1. napját követõen a befektetési
vállalkozás kizárólag a jegyzett tõkéje tényleges mértékének megfelelõ - a 7.
§ (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerinti - tevékenység folytatására jogosult.
(3) A hatálybalépéskor már mûködõ, vagy a hatálybalépést követõen a
219.227. § (1) bekezdése alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint
engedélyezett elszámolóház jegyzettalap tõkéjét legkésõbb 1997. június 30.
napjáig köteles a 209.217. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott
szintre felemelni.
223231. §
A hatálybalépéskor a 10. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 211219. § (2)
bekezdésében meghatározott tulajdonszerzési korlátozást meghaladó tulajdoni
részesedéssel rendelkezõ tulajdonos, a tulajdonszerzési korlátozást meghaladó
tulajdoni hányadát legkésõbb 1998. december 31. napjáig köteles elidegeníteni.
Ha a tulajdonos elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget, a törvényben
elõírt mértéket meghaladó tulajdona után szavazati jogot nem gyakorolhat.
224232. §
(1) A hatálybalépéskor értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti õrzési
tevékenységet folytató vagy az a befektetési szolgáltató, akinek e
tevékenységek folytatását a hatálybalépést követõen a 219. § (1) bekezdése
alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezték a 17. § (1)
bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonbiztosítási szerzõdést legkésõbb
1997. december 31. napjáig köteles megkötni.
(2) A hatálybalépéskor már mûködõ elszámolóház a 209217. § (2) bekezdésének
b) pontjában meghatározott vagyon- és felelõsségbiztosítási szerzõdést
legkésõbb 1997. december 31. napjáig köteles megkötni.
225233. §
A hatálybalépéskor már mûködõ befektetési vállalkozás a 113. §-ban
meghatározott befektetési korlátozásoknak meg nem felelõ befektetését - a
hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kivételével - legkésõbb 1998. december
31. napjáig köteles elidegeníteni.
226234. §
(1) A hatálybalépéskor a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatására
engedéllyel rendelkezõ vagy az a befektetési szolgáltató, aki e tevékenységek
folytatására a hatálybalépést követõen a 219.227. § (1) bekezdése alapján, az
1990. évi VI törvény szabályai szerint227 engedélyt kapott, az e törvényben és
külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi-technikai feltételek
meglétét legkésõbb 1997. december 31. napjáig köteles igazolni. Ennek
hiányában befektetési szolgáltatási tevékenység, illetõleg kiegészítõ
befektetési szolgáltatási tevékenység 1998. január 1. napját követõen nem
folytatható.
(2) A 15. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat
kötelezõ legkisebb idõtartama 1997. december 31. napjáig két év, 1998.
december 31. napjáig három év, 1999. december 31. napjáig négy év.
(3) Az a személy, akinek esetében a hatálybalépéskor a 216. §-ban
meghatározott összeférhetetlenségi ok fennáll, köteles azt legkésõbb 1997.
december 31. napjáig megszüntetni.(4) A Felügyelet köztisztviselõje a
törvény hatályba lépését megelõzõen jogszerûen szerzett olyan értékpapírt,
amelyet a 130. § alapján tulajdonában nem tarthat, legkésõbb 1998. február 28.
napjáig köteles elidegeníteni.
227235. §
(1) A hatálybalépéskor már mûködõ vagy a hatálybalépést követõen a 219.227.
§ (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint
engedélyezett befektetési vállalkozás
) az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen
elkészített üzletszabályzatát és
) a 217225. §-ban meghatározott szabályzatát
a Felügyeletnek legkésõbb 1997. március 31. napjáig köteles benyújtani.
(2) A tõzsde és az elszámolóház alapszabályát, üzletszabályzatát és
szabályzatait 1997. december 31-ig köteles e törvény szabályai szerint
módosítani és azt a Felügyelethez benyújtani.
228236. §
(1) A hatálybalépéskor már mûködõ befektetési vállalkozás forgalmazó a 102.
§ (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek 1997. március 31. napjáig
köteles eleget tenni.
(2) A befektetési vállalkozás a 104. § (1) bekezdésében, a 105. § (1)
bekezdésében és a 106. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket elsõ
ízben 1997. április 1. napján köteles alkalmazni.
(2) A forgalmazó a 107.§ (1) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében és
a 109. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket elsõ ízben 1997.
április 1. napján köteles alkalmazni.
(3) A befektetési vállalkozás a 110. § (1) bekezdésben, a 111. §-ban és a
112. §-ban foglalt rendelkezéseknek 1998. január 1. napjától köteles
megfelelni.
229237. §
(1) Az Alap igazgatóságának elsõ, a 167. § (2) bekezdésének a) és c)
pontjában meghatározott tagjait a hatálybalépést követõ kilencven napon belül
az arra jogosult köteles kijelölni, kinevezni.
(2) Az Alap elsõ ízben kinevezett, illetve kijelölt igazgatósági tagjainak
megbízatási ideje a 167. § (3) bekezdésben meghatározottaktól eltér. Két
személy megbízatása egy évre, további két személy megbízatása kettõ évre és
három személy megbízatása három évre szól. Az igazgatósági tagok közül
sorsolással kell megállapítani, hogy mely személyek megbízatása milyen
idõtartamra szól.
(3) Az Alap igazgatósága a hatálybalépést követõ százötven napon belül
köteles a 169. § (1) bekezdésben meghatározott szabályzatokat elfogadni és
jóváhagyásra a Felügyelethez benyújtani.
230238. §
A 24. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezést az 1997. december 31.
napját követõ nyilvános forgalomba hozatalra kell alkalmazni. Az 1998. január
1. napján már nyilvános forgalomban lévõ értékpapírok kibocsátói is kötelesek
- a folyamatos kibocsátású értékpapírok kivételével - a 24. § (4) bekezdésében
elõírt kötelezettségnek 1998. december 31. napjáig eleget tenni.
231239. §
(1) A részvénytársaság által a hatálybalépést megelõzõen megszerzett - a
94. §-ban meghatározott tulajdoni hányadot meghaladó mértékû - saját
részvények elidegenítésének határidejére a hatálybalépést megelõzõen hatályos
rendelkezést kell alkalmazni.
(2) A 24. § (3) bekezdésében, illetve a Gt. - e törvény 236. §-ának (12)
bekezdésével módosított - 301. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem
kell alkalmazni akkor, ha a nyilvános ajánlattétel, a tájékoztató
közzétételére, illetve az alaptõke-emelésére vonatkozó döntés cégbíróságon
történõ bejelentésére a hatálybalépés elõtt került sor. Ezekben az esetekben a
nyilvános forgalomba hozatalra, illetve az alaptõke-emelésre a hatálybalépést
megelõzõen hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A hatálybalépést megelõzõen zártkörûen alapított részvénytársaság
bemutatóra szóló részvényét legkésõbb 1998. június 30-ig névre szóló
részvénnyé kell átalakítani.
232240. §
A hatálybalépést megelõzõen forgalomba hozott, de a hatálybalépéskor a
kibocsátásnak megfelelõ névértéken és mennyiségben nyomdai úton még elõ nem
állított értékpapírok tekintetében a kibocsátó legkésõbb 1998. június 30.
napjáig köteles az értékpapírok nyomdai úton történõ elõállítására vagy
dematerializált értékpapírrá történõ átalakítására.
233. §
Az Ltvr. - e törvény 243. §-ának (1) bekezdésével módosított - 1. § (2)
bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépéskor már forgalomban
lévõ névre szólóan forgalomba hozott letéti jegyet.
Módosuló jogszabályok
234241. §
A Pp. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész
tárgyalásról vagy annak egy részérõl bármikor kizárhatja, ha az államtitok,
szolgálati titok vagy üzleti titok megõrzése végett, illetve nemzetgazdasági
érdekre tekintettel vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges. Az ügyfél
kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során
a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzügyi intézménytõl beszerzett adat
(banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) vagy befektetési
szolgáltatótól, tõzsdétõl, elszámolóháztólértékpapír- beszerzett adat
(értékpapír-titok) kerülne nyilvánosságra. A bíróság egyes hivatalos
személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen
lehessenek."
235242. §
(1) A Ptk. 338/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt
- más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthetõ, amely
jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását
(kibocsátását), illetve ebben a formában történõ megjelenítését jogszabály
lehetõvé teszi."
(2) A Ptk. 338/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról
rendelkezni, azt megterhelni - ha törvény ettõl eltérõen nem rendelkezik -
csak az értékpapír által, annak birtokában lehet."
(3) A Ptk. 373. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ (4) és (5)
bekezdés lép, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre
változik:
"(4) Az elõvásárlási jog átruházása - ha törvény eltérõen nem
rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt,
aki e jog gyakorlására jogosult.
(5) Az elõvásárlási jog - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az
örökösökre nem száll át."
(4) A Ptk. 375. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A bíróság a tulajdonost - törvény eltérõ rendelkezése hiányában
- a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos
bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges
változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tõle nem várható el."
236.243. §
(1) A Gt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Bármely tag (részvényes) kérheti a bíróságtól a gazdasági
társaság vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálását, amely e
törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a társasági szerzõdésbe (alapító
okiratba) vagy az alapszabályba ütközik. A keresetet indító részvényes köteles
legalább egy részvényt vagy legalább egy részvényrõl szóló zárolt értékpapír-
alszámla kivonatot a bíróságnál letétbe helyezni."
(2) A Gt. 234. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát (242-
245. §) alkotnak. Az egy részvényfajtához tartozó részvények azonos
névértékûek. Az egy részvényfajtához tartozó részvények összevont címletû
részvényként is kibocsáthatóak. A részvényfajtához fûzõdõ jogokat, valamint az
egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülõ részvények számát és névértékét
az alapszabályban kell megállapítani."
(3) A Gt. 237. §-a a következõ f) ponttal egészül ki:
(A részvényen legalább a következõket kell feltüntetni:)
"f) a részvény értékpapír-kódját."
(4) A Gt. 239. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"239. § A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történõ
bejegyzése és az alaptõke teljes befizetése után igényelheti a neki járó
nyomdai úton elõállított részvények kiadását, illetve az értékpapírok
forgalomba hozataláról a befektetési szolgáltatásokról, forgalmazásáról és az
értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi..... törvény (a továbbiakban: Épt.)
szerinti dematerializált értékpapír értékpapír-számlán történõ jóváírását."
(5) A Gt. 240. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A névre szóló részvény illetve az ideiglenes részvény átruházása a
részvénytársasággal szemben akkor hatályos, ha az új részvényest, illetve az
Épt.-ben meghatározott részvényesi meghatalmazottat (a továbiakban:
részvényesi meghatalmazott) a részvénykönyvbe bejegyezték."
(6) A Gt. 241. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a részvénytársaság
igazgatósága a névre szóló részvényekkel rendelkezõ részvényesekrõl részvény
fajtánként részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét
(cégét), lakcímét (székhelyét) és részvény fajtánkénti tulajdoni hányadát."
(6) A Gt. 241. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a részvénytársaság
igazgatósága a névre szóló részvényekkel rendelkezõ részvényesekrõl, illetve
részvényesi meghatalmazottakról részvényfajtánként részvénykönyvet vezet,
amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott nevét (cégét),
lakcímét (székhelyét) és a részvényes részvényfajtánkénti tulajdoni hányadát."
(7) A Gt. 241. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A részvénykönyvet bárki megtekintheti, ha érdekeltségét
valószínûsíti."
(8) A Gt. 252. §-a (3) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Az alapítási tervezetben ismertetni kell)
"i) az értékpapír elõállításának módját."
(9) A Gt. 260. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A zártkörûen alapított részvénytársaság kizárólag névre szóló
részvényeket bocsáthat ki.
(10) A Gt. 271. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"271. § A részvényes a közgyûlési jogait képviselõ útján is
gyakorolhatja. Nem lehet képviselõ az igazgatóság, a felügyelõ bizottság tagja
és a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejû
magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani."
(11) A Gt. 278. §-ának (1) bekezdése a következõ új h) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi h) és i) pont jelölése i) és j) pontra változik:
(A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)
"h) döntés a részvénytársaság által korábban kibocsátott és nyomdai
úton elõállított értékpapír dematerializált értékpapírrá történõ
átalakításáról;"
(12) A Gt. 301. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Új részvények nyilvános kibocsátásával az alaptõke felemelésére
akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó (illetve jogelõdje) legalább két teljes
naptári év óta mûködik, kivéve ha az összes kibocsátott részvény - ideértve az
alaptõke-emelés során kibocsátott részvényeket is - együttes kibocsátási
értéke az alaptõke felemelés után sem haladja meg az ötvenmillió forintot,
valamint az Épt. 24. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott portfolió
társaságot."
(13) A Gt. 302. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az alaptõke-emelésrõl az igazgatóság elõterjesztése alapján a
közgyûlés határoz. A közgyûlés összehívásáról szóló hirdetményben - a 279. §
(3) bekezdésében elõírtakon felül - ismertetni kell:
) az alaptõke-emelés indokát, tervezett módját és idejét;
) az alaptõke-emelés javasolt legkisebb és legnagyobb összegét;
) ha új részvényfajta kibocsátására kerül sor, az ahhoz kapcsolódó
jogokat, valamint azt, hogy az új részvények melyik, korábban
kibocsátott részvényfajtához kapcsolódó jogokat érintenek és
hogyan;
) az alapszabály módosítás tervezetét;
) ha az alaptõke-emelés nem pénzbeli hozzájárulással történik, az
erre vonatkozó javaslatot."
(14) A Gt. 303. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A közgyûlés összehívásáról szóló hirdetményben a 302. § (1)
bekezdésében felsoroltakat a (4) bekezdés szerint történõ alaptõke felemelés
esetén nem kell ismertetni."
(15) A Gt. 308. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha az alaptõke-emelés új részvények nyilvános kibocsátásával
történik, az alaptõke felemelésérõl szóló határozatot az igazgatóság a
cégbírósághoz intézett bejelentést követõ tizenöt nap elteltével hivatalos
lapban közzéteszi. A határozatnak tartalmaznia kell a 302. § (1) bekezdésében
felsorolt adatokat, továbbá az új részvények számát és kibocsátási értékét
(árfolyamát), valamint a részvényjegyzés kezdõ- és zárónapját. A
részvényjegyzés a közzététel után kezdõdhet meg."
237244. §
(1) A Bat. 9/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Zártkörû alap tulajdonosainak (a befektetési jegyek lehetséges
jegyzõinek) száma a harmincöt fõt nem haladhatja meg. Zártkörû alap csak zárt
végû befektetési alapként hozható létre."
(2) A Bat. 9/A. §-ának (3) bekezdésében "Az egyes értékpapírok forgalomba
hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtõzsdérõl szóló 1990. évi
VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 8. §-át" szövegrész helyébe "Az
értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokrólforgalmazásáról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996.
évi..... törvény (továbbiakban: Épt.) 30-33. §-át" szövegrész lép.
(3) A Bat. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(értékpapír alap részére csak olyan,)
"a) nyilvánosan forgalomba hozott, valamint"
(vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas
árfolyammal rendelkezik.)
(4) A Bat. 12. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "[Épt. 3. § d) pont]"
szövegrész helyébe az "[Épt. 3. § (2) bekezdés 2) pont]" szövegrész lép.
(5) A Bat. 13. §-ának (1) bekezdésében az "[Épt. 3. § d) pont]" szövegrész
helyébe az "[Épt. 3. § (2) bekezdés 2) pont]" szövegrész lép.
(6) A Bat. 20. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A befektetési jegyen fel kell tüntetni)
"d) a befektetési jegy névértékét, kódját és sorszámát;"
(7) A Bat. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A Felügyelet nyilvántartja az alapkezelõkre vonatkozó
adatokat."
(8) A Bat. 1. számú mellékletének III. Része helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1) bekezdésében,
valamint a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat."
(9) A Bat. 1. számú mellékletének IV. Része helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"A tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-ban
foglalt egyéb feltételeknek."
238245. §
Az Áht. 113/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-
kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó
szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési
tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok
forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-
tõzsdérõl szóló 1996. évi..... törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
239246. §
(1) Az Átt. 1. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ pont lép
és a bekezdés a következõ f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában áru:)
"e) index (kivéve ha az értékpapíron alapul),
f) az elõzõekbõl képzett árfolyamok és származékos termékek"
(2) Az Átt. 16. §-ának (6) bekezdése új f/ ponttal egészül ki:
(A Tõzsdetanács hatásköre legalább a következõkre terjed ki:)
"f) a szabályzatok megállapítása és módosítása,"
(3) Az Átt. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"30. § A tõzsde felügyeletét az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyeletrõl szóló 1996. évi.... törvény 1. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott közigazgatási szerv (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvényben
megállapított szabályok szerint látja el."
240.247. §
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 30. §-ának (4)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó
választottbíróság - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködik, amely biztosítja e
választottbíróság mûködési feltételeit, továbbá megválasztja és visszahívja a
választottbírókat."
248. 241.249. §
A Vbt. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Nemzetközi ügyekben - ha törvény eltérõen nem rendelkezik -
állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett
szervezett állandó választottbíróság jár el."
242250. §
(1) A Ktvr. 2. §-a (1) bekezdésének d), e), h), és i) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
(A kötvénynek tartalmaznia kell:)
"d) a kötvény névértékét, kódját és sorszámát;
e) a kibocsátó megnevezését;
h) a kötvény futamidejét; a kamatfizetési és beváltási
(törlesztési) idõpontokat
és feltételeket;
i) a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését
biztosító kötelezettségvállalásokat"
(2) A Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A kötvény kibocsátására jogosult)
"e) jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet,"
(3) A Ktvr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A névre szóló kötvény átruházása - ha törvény eltérõen nem
rendelkezik - a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó
által aláírt nyilatkozattal történik."
243251. §
(1) Az Ltvr. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A hitelintézet a megtakarítási lehetõségek bõvítése érdekében
letéti jegyet bocsáthat ki.
(2) A letéti jegy bemutatóra szóló értékpapír."
(2) Az Ltvr. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven
belül be kell fejezni."
(3) Az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A letéti jegynek tartalmaznia kell)
"d) a letéti jegy névértékét, kódját és sorszámát;"
244252. §
(1) Ahol a hatálybalépés elõtt kihirdetett jogszabály az 1990. évi VI.
törvényre vagy az Épt.-re utal, azon e törvényt kell érteni.
(2) Ahol jogszabály "forgalmazót", "értékpapír-ügynökséget" vagy
"értékpapír-forgalmazót" említ, azon az e törvény szerinti befektetési
vállalkozást kell érteni.
(3) Ahol jogszabály "értékpapír forgalomba hozatali", "értékpapír-
kereskedelmi", "értékpapír-bizományosi" vagy "forgalmazási tevékenységet"
említ, azon az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kell
érteni.
(3) Ahol jogszabály, bíróság, közjegyzõ vagy hatóság által nyújtott
szolgáltatás keretében vagy bíróság, közjegyzõ vagy hatóság intézkedéseként az
értékpapír "átvételét, magához vételét, lefoglalását, zár alá vételét" vagy
más ehhez hasonló kifejezést használ, azon a dematerializált értékpapír zárolt
alszámlára (87. §) helyezését is érteni kell.
245253. §
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok
tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben 1991. december 16-
án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény
alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében - a
9. számú melléklet szerinti irányelveket vette figyelembe.
Hatályukat vesztõ jogszabályok
246254. §
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
) az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és
forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1990. évi VI.
törvény és az azt módosító 1994. évi XLII. törvény 29-31. §-a, az
1991. évi XXVI. törvény 15. §-a (4) bekezdésének negyedik francia
bekezdése; az 1995. évi CV. törvény 112. §-a; az 1994. évi IV.
törvény 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja, az Átt. 66. §-a;
) a Gt. 236. §-a, a 279. §-ának (4) bekezdése és a 288. §-ának (4)
bekezdésébõl a "a 33. és 34. §-a" szövegrész;
) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a
bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletérõl
szóló 1989. évi 23. törvényerejû rendelet módosításáról szóló 1991.
évi LXV. törvény 30. §-ának (1) bekezdése;
) az MNB tv. 70. § (2) bekezdésébõl az "[Épt. 3. § b) pontja]"
szövegrész;
) az Átt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja, a 32. §-ának (2)
bekezdése;
) a Bit. 169. §-a;
) a Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja és
) az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja és a 4. §-ának (2)
bekezdése.
Felhatalmazás
247255. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének részletes
személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit;
) az értékpapír-letétkezelési tevékenység végzésének biztonsági,
személyi és tárgyi, technikai feltételeit;
) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és
biztonsági feltételeit;
) az egyes értékpapírok nyomdai úton történõ elõállításának,
kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a
Felügyelet ebbõl eredõ együttmûködési kötelezettségét;
) a dematerializált értékpapír elõállításának és továbbításának módját,
biztonsági szabályait;
) az értékpapír-számla, központi értékpapír-számla és az ügyfélszámla
megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve az
értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására szolgáló
formanyomtatvány bevezetésének szabályait és tartalmi kellékeit;
) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet üzletszabályzatának kötelezõ tartalmi elemeit, valamint
h) a befektetési szolgáltatásiforgalmazási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez
kapcsolódó, a Felügyelet részére történõ adatszolgáltatási
kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa
meg:
) az értékpapír-kód elemeinek tartalmi meghatározását;
) a befektetési szolgáltató nyitott pozícióinak számítási szabályait;
) az elszámolóház Felügyelet részére történõ adatszolgáltatási
kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;
) a tõzsde, az elszámolóház, a befektetési szolgáltató tájékoztatási
kötelezettségének tartalmát, módját, gyakoriságát
) az értékpapír-felügyeleti államigazgatási eljárások és igazgatási
szolgáltatások díját, valamint
) az értékpapír-forgalmazói szakmai vizsga vizsgakövetelményeit, a
vizsga lebonyolítási rendjét.
1. számú melléklet
az 1996. évi..... törvényhez
A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései:
1. Áe.: az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános
szabályairól;
2. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;
3. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutõzsdérõl és az árutõzsdei
ügyletekrõl;
4. Bat.: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;
5. Bit.: az 1995. évi XCVI. törvény a biztosító intézetekrõl és a
biztosítási tevékenységrõl;
6. Cst.: az 1991. évi IL. törvény a csõdeljárásról, a felszámolási
eljárásról és a végelszámolásról;
7. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;
8. Hpt.: az 1996. évi.... törvény a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról;
9. Gt.: az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról;
10. MNB tv.: az 1991. évi LX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról;
11. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról;
12. Ptk: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári
Törvénykönyvérõl;
13. Pp.: az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról;
14. Szmt.: az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrõl;
15. Sztv: az 1992. évi I. törvény a szövetkezetekrõl;
16. Vbt.: az 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról;
17. Vht.: az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról;
18. Ctvr.: az 1989. évi 23. törvényerejû rendelet a bírósági
cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletérõl;
19. Ktvr.: az 1982. évi 28. törvényerejû rendelet a kötvényrõl;
20. Ltvr.: az 1988. évi 18. törvényerejû rendelet a letéti jegyrõl;
2. számú melléklet
az 1996. évi..... törvényhez
Az állampapír ismertetõ kötelezõ tartalmi elemei
Az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához készítendõ ismertetõnek,
illetve a nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsorolt adatokat kell
tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése,
2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal
alapjául szolgáló döntés megjelölése, tartalma, idõpontja,
3. a kibocsátás tervezett nagysága,
4. a forgalmazó megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közremûködõ forgalmazók, ügynökök,
6. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,
7. a kötvény elnevezése, a kibocsátás célja,
8. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok
bemutatása,
9. tájékoztatás az átruházás korlátairól,
10. az értékpapírok száma, névértéke, az árfolyam meghatározás módszere,
11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,
12. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja,
13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
14. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,
15. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált
értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésben meghatározott okirat
tervezetét.
3. számú melléklet
az 1996. évi..... törvényhez
A tájékoztató kötelezõ tartalmi elemei
A tájékoztatónak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:
I.
a) ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL
A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételbõl adódó
kötelezettségei az eljárás során, az ajánlattevõ megnevezése, amennyiben az
más mint a kibocsátó, a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre
vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a jegyzési, eladási idõszak nyitó-
és zárónapja, a felügyeleti engedély száma és dátuma.
b) A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA
1. cégneve,
2. székhelye, telephelye,
3. az alapítás, a cégbejegyzés dátuma és helye, a cégjegyzék száma,
4. a jegyzett és a befizetett alaptõke,
5. a mûködési idõtartam,
6. az üzleti év,
7. a hirdetmények közzétételének helye,
8. a tevékenységi kör a TEAOR szám megjelölésével, engedélyhez kötött
tevékenység esetén nyilatkozat az engedély meglétérõl és tartalmáról,
9. a kibocsátó által korábban kibocsátott és még forgalomban levõ
értékpapír típusa és fajtája, a forgalomba hozatal idõpontja és
eredménye,
10. a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam
alakulásának bemutatása,
11. a részvényesek száma, összetétele,
12. a társaság olyan részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosainak
felsorolása, akik részesedése egyenként az alaptõke öt százalékát
meghaladja, a tulajdoni hányad megjelölésével részvény-fajtánként,
13. a kibocsátó korábban kibocsátott értékpapírjának tíz százalékot elérõ
vagy meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezõ, a részvénykönyvbe
bejegyzett tulajdonosának megnevezése,
14. a kibocsátó szervezeti felépítése,
15. az alkalmazotti létszám,
16. a vezetõ állású személyek személyi és szakmai adatai, így különösen
az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat. Más
gazdasági társaságnál betöltött vezetõ pozíció megléte esetén ennek
feltüntetése. A vezetõ állású személyek értékpapír-tulajdona a
kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,
17. az osztalékra való jogosultság, elsõbbségi jog, likvidációs szabály
érvényesülése, a szavazati jogok ismertetése, a részvények
átalakíthatóságával összefüggõ szabályok, eladási és vételi opció,
elõvásárlási jog, illetve a forgalomképesség egyéb korlátai,
18. dolgozói részvények esetén azok kibocsátási, vásárlási és
visszavásárlási feltételei.
c) A KIBOCSÁTÓ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE
1. a kibocsátó történetének rövid áttekintése, az üzleti tevékenység
fejlõdésérõl a kibocsát megelõzõ öt üzleti évre vonatkozóan,
2. fõbb gazdasági, üzleti tevékenység, szolgáltatás bemutatása, mûködési
terület,
3. alaptõke, saját tõke, tõketartalék, céltartalék nagysága, összetétele
(átértékelés, apport is),
4. árbevétel, költség és fedezeti összegek alakulása termék- és
szolgáltatás-csoportonként,
5. az eredmény alakulása, cash flow kimutatás legalább a kibocsátást
megelõzõ három évre vonatkozóan, ,
6. a termék és szolgáltatás értékesítés adatai,
7. vevõkapcsolatok,
8. szállítói kapcsolatok (a legfõbb szállítóktól való függés mértéke),
9. a tárgyi eszközök bemutatása,
10. készletek adatai (átlagos állomány, forgási sebesség, elfekvõ
készletek állománya),
11. folyamatban lévõ beruházások,
12. kutatási-fejlesztési tevékenység,
13. a hitelállomány szerkezete, a rövid és hosszúlejáratú kötelezettségek
(szállítóállomány, váltótartozások, adó, társadalombiztosítás, vám),
kivetett bírságok és késedelmi kamatok nagysága,
14. a kibocsátót terhelõ zálogjogok és egyéb terhek ismertetése,
15. fõbb gazdasági mutatók (jövedelmezõség, hatékonyság, likviditás,
stb.),
16. az ágazat piaci helyzete, piaci pozíciók, a konkurencia bemutatása,
17. adókedvezmények, dotációk,
18. a befektetések bemutatása, ha a befektetés forgalmi értéke, (ennek
megállapíthatatlansága esetén névértéke) meghaladja a kibocsátó
alaptõkéjének tíz százalékát, illetve ha a kibocsátó közvetlen vagy
közvetett módon többségi tulajdonnal rendelkezik az adott
társaságban,
19. a következõ három gazdasági évre vonatkozó üzleti terv, ideértve a
fõbb szakmai jellegû terjeszkedés irányát, innovációt és egyéb más
típusú projecteket,
20. a kibocsátó tulajdonában lévõ szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok,
21. a kibocsátó és a részvényesek között, továbbá a részvényesek egymás
között létrejött bármely olyan szerzõdés tartalma, amely a társaság
mûködését, üzleti tevékenységét jelentõsen befolyásolhatja, továbbá a
kibocsátó és a vezetõ állású személyei között létrejött, a társaság
mûködését befolyásoló szerzõdés tartalma.
d) PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS A KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK:
1. a tájékoztatóhoz mellékelni kell: a számvitelre vonatkozó
jogszabályok alapján elkészített utolsó három évre vonatkozó éves
beszámolót és kiegészítõ mellékletet, mérleget, eredmény-kimutatást,
az utolsó évre vonatkozó üzleti jelentést, konszolidált mérleget és
eredmény-kimutatást, valamint a könyvvizsgálói jelentést és az
átalakulással létrejött szervezet esetén - ha az átalakulás egy éven
belül történt - az átalakulási vagyonmérleget,
2. a tájékoztatónak tartalmaznia kell: a kibocsátó számviteli
politikájának ismertetését, az utolsó mérlegkészítés óta
rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. Ezen legújabb
pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján
összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni,
e) PERES ELJÁRÁSOK
A kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen kezdeményezett folyamatban levõ
peres eljárások felsorolását, ha a perérték az alaptõke tíz százalékát
meghaladja.
f) A FORGALOMBA HOZATAL ADATAI
1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma,
idõpontja,
2. az ajánlattevõ megnevezése, ha az nem azonos a kibocsátóval,
3. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,
4. a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési szolgáltatók
megnevezése,
5. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,
6. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre
vállalt összeg feltüntetése,
7. a forgalomba hozatal költségei,
8. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni
tervezett tõke felhasználási célja,
9. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok
bemutatása, az értékpapír kódja,
10. elõvásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,
11. az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam
meghatározás módszere,
12. sorozat- és sorszámok,
13. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja,
14. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
15. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,
16. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált
értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat
szövegének tervezete.
II.
Kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén az I. részben
meghatározottakon túlmenõen a tájékoztatónak a következõ adatokat is
tartalmaznia kell:
1. a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja,
kamatfizetés idõpontja,
2. ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény
futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai,
közzétételének módja,
3. az értékpapírhoz fûzõdõ egyéb feltételek,
4. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai.
III.
1. Ha a kibocsátóval vagy jogelõdjével szemben a nyilvános forgalomba
hozatalt megelõzõ három naptári évben csõdeljárást folytattak le vagy
felszámolási eljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia
kell az erre vonatkozó adatokat is.
2. Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely
személy garanciát vállal, a tájékoztatónak tartalmaznia kell a
garanciavállalóra vonatkozó az I. rész b) - e) pontjaiban, valamint
az ezen rész a) pontjában meghatározott adatokat is.
3. A tájékoztatóban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell
emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének kiemelkedõ kockázati
tényezõit.
4. A tájékoztatóban fel kell tüntetni a törvény 38. § (1) bekezdésben és
a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat.
4. számú melléklet
az 1996. évi..... törvényhez
A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelezõ
tartalmi elemei
A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következõ
adatokat kell tartalmaznia:
a) ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL
A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételbõl adódó
kötelezettségei, az ajánlattevõ megnevezése (amennyiben az más mint a
kibocsátó), a befektetési vállalkozás neve, a tájékoztatóra és az
ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató
Felügyelet által történõ jóváhagyás száma és dátuma, a jegyzési, eladási
idõszak nyitó- és zárónapja.
b) A KIBOCSÁTÓ
1. neve,
2. székhelye,
3. a hirdetmények közzétételi helyei,
4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,
5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levõ
értékpapír típusa, fajtája, fõbb adatai, a forgalomba hozatalok
felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az
önkormányzatot terhelõ kötelezettségek,
6. a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam
alakulásának bemutatása,
7. az önkormányzat szervezeti felépítése,
8. az alkalmazotti létszám,
9. a választott- (polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági
elnök) és a hivatali vezetõ tisztségviselõk (jegyzõ, aljegyzõ,
pénzügyi vezetõ, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó
terület felelõs vezetõje) személyi és szakmai adatai, így különösen
az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat, stb.
c) AZ ÖNKORMÁNYZAT BEMUTATÁSA
(legalább a kibocsátást megelõzõ három év adataira ki kell terjednie)
1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,
2. földrajzi határok, terület méretei,
3. területrendezési tervben szereplõ lakó, ipari, közületi,
mezõgazdasági, stb. területek,
4. kötelezõ és önként vállalt önkormányzati feladatok,
5. kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a
kibocsátás idõpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,
6. az önkormányzat területén élõ népesség száma, az egy fõre jutó
átlagkereset, életkori-, iskolázottsági- és képzettségi adatok,
7. az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezõk száma, szakmánkénti
megoszlásban,
8. jelentõsebb vállalkozások az önkormányzat területén,
9. munkanélküliség alakulása,
10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény,
iparûzési),
11. központi adókból származó bevételek,
12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója,
kilátásai,
13. a tényleges bevételek és kiadások felsorolása,
14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás
fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzõi,
mértékei,
15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,
16. az adósságszolgálatot esetleg korlátozó jogi körülmények,
17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidõn túli
tartozások,
18. lejárt követelések,
19. jelentõs peres ügyek.
d) PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS A KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK
1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli
jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelõzõ három évre vonatkozó
éves költségvetési beszámolót.
2. A tájékoztatónak tartalmaznia: kell az utolsó mérlegkészítés óta
rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi
információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg
adataival összehasonlíthatónak kell lenni.
e) A FORGALOMBA HOZATAL ADATAI:
1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma,
idõpontja,
2. az ajánlattevõ megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),
3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,
4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési vállalkozások,
ügynökök,
6. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,
7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyezésre
vállalt összeg feltüntetése,
8. a forgalomba hozatal nagysága,
9. a forgalomba hozatal költségei,
10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok
bemutatása,
11. az értékpapír kódja,
12. elõvásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,
13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási
árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,
14. sorozat- és sorszámok,
15. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja,
16. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
17. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,
18. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált
értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
okirat szövegének tervezete.
5. számú melléklet
az 1996. évi.... törvényhez
A rendszeres tájékoztatások kötelezõ tartalmi elemei
I.
Az éves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének idõpontjáig rendelkezésre
álló adatok alapján legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:
a) Gazdálkodási adatok:
Eredménykimutatás:
I. Értékesítés nettó árbevétele
II. Egyéb bevételek
III. Értékesítés közvetlen költségei
IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Egyéb ráfordítások
A. Üzleti (üzemi) tevékenység
VI. Pénzügyi mûveletek bevétele
VII. Pénzügyi mûveletek ráfordítása
B. Pénzügyi mûveletek eredménye
C. Szokásos vállalkozási eredmény
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás elõtti eredmény
Mérlegadatok:
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
C. Aktív idõbeli elhatárolások
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
D. Saját tõke
I. Alaptõke
II. Tõketartalék
III. Eredménytartalék
IV. Értékelési tartalék
V. Mérleg szerinti eredmény
E. Céltartalékok
F. Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív idõbeli elhatárolások
FORRÁSOK ÖSSZESEN
Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelõzõ évhez viszonyított
változást százalékos arányban.
Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid elemzéssel
értékelhetõk.
b) Társaságnál bekövetkezett változások
A társaság szervezetében, vezetõ tisztségviselõk, az alkalmazottak körében és
a tulajdonosi struktúrában az alaptõke öt százalékát elérõ változások.
II.
Az éves jelentésnek legalább a következõket kell tartalmaznia:
a) A kibocsátó elõzõ évi gazdálkodásának elemzésekkel alátámasztott, az
átfogó értékelést lehetõvé tevõ leírására, melynek legalább a tárgyévet
megelõzõ évvel történõ összehasonlító elemzésére kell kiterjednie.
Az üzleti elemzésben legalább a következõkre kell kitérni:
1. a tevékenységi körben beállt változások, így különösen új
tevékenységek, üzletágak, termékek, szolgáltatások bevezetése,
2. alaptõke, tõketartalékok és céltartalékok változása,
3. befejezett vagy folyamatban lévõ beruházások,
4. felvett hitelek alakulása, a likviditási helyzet elemzése,
5. pénzügyi adatok elemzése (bevételek, ráfordítások, eredmény,
eszköz-forrás kapcsolatok),
6. üzleti kapcsolatok (vevõk, szállítók) alakulása,
7. piaci pozíció alakulása, a változások értékelése,
8. alkalmazotti létszám alakulása,
9. befektetésekben bekövetkezett változások, a konszolidációba bevont
társaságok gazdasági, pénzüg0yi helyzetének bemutatása,
10. üzletpolitikai tervek,
11. a társaság gazdálkodásának kiemelt kockázati tényezõi.
b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.
c) A kibocsátó értékpapír struktúrájának változása:
1. a társaság által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,
2. a forgalomban levõ értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi
változásának részletes leírása,
3. a kibocsátó vezetõ állású személyeinek a kibocsátó által
kibocsátott értékpapír tulajdona.
d) A vezetõ állású személyek felsorolását. Ha a személyekben a tárgyévben
változás következett be, a változás indoklása, s az új vezetõ állású személyek
bemutatása.
e) A tárgyévet megelõzõ konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgáló
által hitelesített adatai, a könyvvizsgáló jelentése.
III.
A helyi önkormányzatok éves jelentésének kötelezõ tartalmi elemei:
a) Az önkormányzat elõzõ évi tevékenységének elemzésekkel
alátámasztott, az átfogó értékelést lehetõvé tevõ leírása, melynek
legalább a tárgyévet megelõzõ évvel történõ összehasonlító elemzésre kell
kiterjednie az éves beszámoló megfelelõ részei alapján.
b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.
c) Az önkormányzat által kibocsátott értékpapírok struktúrájának
változása:
1. az önkormányzat által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok
adatai,
2. a forgalomban levõ értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi
változásának részletes leírása.
d) A választott és a hivatali vezetõ tisztségviselõk személyében a
tárgyévben történt változások, ezek indoklása, az új vezetõ
tisztségviselõk bemutatása.
e) Az elõzõ év költségvetési beszámolója és a könyvvizsgáló jelentése.
6. számú melléklet
az 1996. évi.... törvényhez
A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendõ információk köre
I.
. Az értékpapírhoz fûzõdõ jogok tervezett megváltoztatása, valamint
azok végrehajtása,
. zártkörûen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,
. a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének idõpontja, módja,
helye,
. az értékpapírból származó kötelezettségek megszûnése, a kötelezettség
teljesítésének módja,
. bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerzõdés,
mely a kibocsátóra, vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással
van,
. olyan igazgatósági döntés, mely a társaság mûködését, piaci helyzetét
jelentõsen befolyásolja,
. jelentõs szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás,
beolvadás, átalakulás),
. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy
megszûnése),
. a közgyûlési meghívó és a közgyûlés határozatai,
. a kibocsátó bankszámlájának zárolása,
. csõd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás
lezárása,
. az alaptõke legalább tíz százalékának elvesztése,
. az alaptõke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel,
. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság
gazdasági teljesítményét jelentõsen befolyásolhatják,
. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a
kibocsátó ellen akkor, ha a perérték az alaptõke tíz százalékát
meghaladja,
. vezetõ állású személyekben bekövetkezett változása,
. a kibocsátó vezetõ állású személyének büntetõjogi felelõsségét
megállapító jogerõs bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó
gazdálkodásával összefüggésben van,
. vezetõ állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó
által kibocsátott értékpapírokból,
. a társaság új befektetései, illetve már meglevõ befektetések növelése
abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képezõ társaság
alaptõkéjének, törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,
. a társaság meglevõ befektetéseinek részleges vagy teljes eladása
abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett
társaság alap-, vagy törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,
. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság
nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást
közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a
kibocsátónak kell közzétenni,
. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy
eladási szándéka szerint,
. a kockázati tényezõk jelentõs megváltozása,
. a társaság terveinek, stratégiájának jelentõs megváltozása,
. egyéb olyan, az elõzõekben fel nem sorolt információ, amely az adott
kibocsátó esetében jelentõséggel bír.
II.
Helyi önkormányzatok által közzéteendõ információk
1. Az értékpapírhoz fûzõdõ jogok tervezett megváltoztatása, valamint
azok végrehajtása,
2. zártkörûen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,
3. az értékpapírból származó kötelezettségek megszûnése, a kötelezettség
teljesítésének módja,
4. olyan közgyûlési döntés, amely az önkormányzat gazdálkodási helyzetét
jelentõsen befolyásolja,
5. jelentõs szervezeti változásra vonatkozó döntés,
6. az önkormányzat valamely bankszámlájának zárolása,
7. az önkormányzat elleni csõdeljárás megindítása,
8. az éves tervezett bevételének tíz százalékát meghaladó hitelfelvétel,
9. a forgalomba hozatal céljának megvalósításával kapcsolatos nehézségek
(engedélyek megvonása, természeti és egyéb katasztrófák, stb.),
10. peres eljárás megindítása és lezárása az önkormányzat által vagy az
önkormányzat ellen akkor, ha a perérték az éves tervezett bevétel tíz
százalékát meghaladja,
11. vezetõ tisztségviselõk személyében bekövetkezett változás,
12. az önkormányzat vezetõ tisztségviselõjének, büntetõjogi felelõsségét
megállapító jogerõs bírósági határozat (különösen gazdálkodási-
pénzügyi bûncselekmények esetében),
13. az önkormányzat feloszlatását kezdeményezõ javaslat, illetve azt
eredményezõ döntés meghozatala,
14. az önkormányzat új befektetései, illetve már meglevõ befektetések
növelése abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képezõ társaság
alaptõkéjének, törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,
15. az önkormányzat meglevõ befektetéseinek részleges vagy teljes eladása
abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett
társaság alap-, vagy törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,
16. a kockázati tényezõk jelentõs megváltozása,
17. Egyéb olyan, az elõzõekben fel nem sorolt információ, amely az adott
önkormányzat esetében jelentõséggel bír.
7. számú melléklet
az 1996. évi.... törvényhez
A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendõ ismertetõ kötelezõ tartalmi
elemei
A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal
esetén az ismertetõnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,
2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba
hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idõpontja,
3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,
4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési vállalkozások,
ügynökök,
6. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,
7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,
8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,
9. az átruházás korlátai,
10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az
árfolyam meghatározás módszere,
11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,
12. a jegyzés illetve eladás kezdõ- és zárónapja,
13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
14. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,
15. utolsó lezárt gazdasági évének gazdálkodási adatait,
16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlegét (saját joga szerint),
17. a forgalomba hozatallal megszerzendõ tõke felhasználásának célja,
18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre
vállalt összeg feltüntetése,
19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált
értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésben meghatározott
okirat szövegének tervezete.
8. számú melléklet
az 1996. évi.... törvényhez
A szavatoló tõke elemei és kiszámításának módja
I. A szavatoló tõke elemei
1. A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje a következõ - alapvetõ és
járulékos - tõkeelemekbõl áll:
) jegyzett tõke;
) tõketartalék;
) eredménytartalék;
) általános tartalék;
) mérleg szerinti eredmény;
) értékelési tartalék;
) alárendelt kölcsöntõke.
Az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvetõ tõkeelemek,
a g) alpontban foglalt a továbbiakban: járulékos tõkeelem.
2. Alárendelt kölcsöntõkének minõsül minden olyan hitel, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:
) ténylegesen rendelkezésre áll és az igénybe vevõ befektetési
vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség
nélkül hozzáférhetõ, továbbá az igénybe vevõ befektetési vállalkozás
mérlegében szerepel;
) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdés tartalmazza
a hitelt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa
nyújtott hitel bevonható a befektetési vállalkozás adósságának
rendezésébe és a hitelt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében
a részvényesek elõtti legutolsó helyen áll;
) a hitel eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve
határozatlan idejû hitel csak a szerzõdésben rögzített, de
legkevesebb öt év múlva mondható fel;
) az alárendelt kölcsöntõke összegének a szavatoló tõkébe történõ
beszámítását legalább a visszafizetési idõpontot megelõzõ öt év során
- évente fokozatosan - csökkenteni kell;
) a hitel esetében tõketörlesztés az eredeti lejárat vagy a
szerzõdésben kikötött felmondási idõ elõtt csak akkor lehetséges, ha
a befektetési vállalkozás a törlesztés után is meg tud felelni
valamennyi, a tõke mértékéhez kötõdõ jogszabályi elvárásnak.
3. Évközi szavatoló tõke számítás esetén a tárgyévi eredmény pozitív
összege a szavatoló tõke elemeként nem vehetõ figyelembe, a mérleg szerinti
eredmény negatív összege a szavatoló tõkét csökkenti.
4. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján
képzett tartalék 0,45-szörös tényezõvel módosított értéke vehetõ figyelembe.
5. Amennyiben a közgyûlés a jegyzett tõke emelésrõl dönt, a megemelt
összegû jegyzett tõke a szavatoló tõkébe a közgyûlési határozat és a
tõkeemelés befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától
kezdõdõen számítható be.
6. Amennyiben a közgyûlés a jegyzett tõke leszállításáról dönt, a
szavatoló tõke számítása során a jegyzett tõkét leszállított értéken kell
figyelembe venni.
II. A szavatoló tõke kiszámítása
1. A szavatoló tõke számítása során az alapvetõ tõkébõl le kell vonni:
) a jegyzett tõke be nem fizetett összegét;
) az Szmt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak
értékét, kivéve a befektetési vállalkozás elhelyezését szolgáló
bérleti jog Szmt. szerinti értékét;
) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét;
) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba apportként bevitt vagy
pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget;
) más pénzügyi intézmény részére nyújtott alárendelt kölcsöntõkét,
2. A szavatoló tõke számításánál a járulékos tõkeelemeket csak olyan
mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvetõ tõkeelemek
összegét.
9. számú melléklet
az 1996. évi.... törvényhez
A törvény elõkészítése során figyelembe vett EGK irányelvek
. A Tanács 79/279/EGK számú irányelve az értékpapírok értékpapírtõzsdén
történõ hivatalos jegyzésének engedélyezésére vonatkozó feltételek
összehangolásáról
. A Tanács 80/390/EGK számú irányelve az értékpapírok hivatalos
értékpapír-tõzsdei jegyzésre történõ elfogadásához kötelezõen
nyilvánosságra hozandó tõzsdei tájékoztató összeállításával,
ellenõrzésével és hozzáférhetõvé tételével kapcsolatos elõírások
összehangolásáról
. A Tanács 82/121/EGK számú irányelve azon rendszeres információkról,
amelyet azoknak a részvénytársaságoknak kell nyilvánosságra hozniuk,
amelyek részvényeinek értékpapír-tõzsdén történõ hivatalos jegyzését
engedélyezték
. A Tanács 89/298/EGK számú irányelve az átruházható értékpapírok
nyilvános ajánlattételekor közzéteendõ tájékoztató tartalmával,
ellenõrzésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezések
összehangolásáról
. A Tanács 89/592/EGK számú irányelve a bennfentes ügyletekre vonatkozó
szabályozás összehangolásáról
. A Tanács 93/6/EGK számú irányelve a befektetõ cégek és a hitelintézetek
tõkemegfelelésérõl
. A Tanács 93/22/EGK számú irányelve az értékpapír befektetési
szolgáltatásokról