1
1
T/2844/28.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl szóló
T/2844.. számú törvényjavaslat zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1996. november 14.
1996. évi ........ törvény
az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl
Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet
1. §
(1) Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a
Kormány felügyelete alatt mûködõ országos hatáskörû közigazgatási szerv.
(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési
szervként mûködik, szervezeti és mûködési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.
(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.
2. §
A Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítõ befektetési
szolgáltatási, elszámolóházi, befektetési alapkezelési tevékenységet végzõ
szervezet, illetve személy, valamint a tõzsdék (a továbbiakban: pénz- és
tõkepiaci szervezetek) prudens mûködésének, tulajdonosaik gondos
joggyakorlásának, a pénz- és tõkepiac zavartalan, illetve eredményes
mûködésének az elõsegítése, a pénz- és tõkepiaci szervezetek ügyfelei
érdekeinek védelme, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes
és szabályozott piaci verseny fenntartásának elõsegítése.
3. §
A Felügyelet hatásköre kiterjed:
) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
.......... törvény,
) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló, 1996. évi
.............. törvény,
) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,
) az árutõzsdérõl és az árutõzsdei ügyletekrõl szóló, 1994. évi XXXIX.
törvény,
) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,
) az egyes szakosított hitelintézetekrõl szóló törvény
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.
4. §
(1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénz- és tõkepiaci
rendszert érintõ jogszabályok elõkészítése során, valamint javaslatot tesz e
jogszabályok megalkotására.
(3) A Felügyelet tevékenységérõl évente beszámol a Kormánynak, továbbá
közzéteszi éves tájékoztatóját.
Nemzetközi együttmûködés
5. §
(1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk
létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttmûködési megállapodást köthet,
információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.
(2) A nemzetközi együttmûködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól
kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja
fel, illetõleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki
adatokat:
) a pénz- és tõkepiaci szervezetek alapításának, mûködésének
engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az
engedélyben foglaltak ellenõrzéséhez,
) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve
szankciók megalapozásához.
Határozatok közzététele
6. §
(1) A Felügyelet a bank-, értékpapír- és üzleti titok megtartása mellett -
a pénz- és tõkepiaci szereplõk, a befektetõk vagy a betétesek védelme
érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben
és az általa célszerûnek tartott más módon közzétenni.
(2) A Felügyelet az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezõk
jegyzékét rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben.
A Felügyelet vezetõi és alkalmazottai
7. §
(1) A Felügyelet elnökét és két elnökhelyettesét - a pénzügyminiszter és az
MNB elnökének együttes javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
A kinevezés idõtartama hat év.
(2) A Felügyelet elnökére, elnökhelyetteseire, valamint az alkalmazottaira
az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselõk jogállásáról szóló,
többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
rendelkezései az irányadók, azzal hogy a Ktv. 30/A § (3) bekezdésében
megállapított arány harmincöt százalék, a 42. § (5) bekezdés b) pontjában
megállapított arány negyvennyolc százalék, továbbá a 44. § (1) bekezdésében
megállapított illetmény kiegészítés mértéke negyvenöt százalék.
(3) Felmentéssel szûnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek
megbízatása, ha
) jogerõs bírói ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett
el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,
) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,
) tevékenységével a Felügyelet mûködését veszélyezteti.
(4) Közszolgálati jogviszonyban töltött idõnek minõsül a Magyar Nemzeti
Banknál eltöltött munkaviszony azon alkalmazottak esetében, akik 1997. január
1-jei hatállyal létesítenek közszolgálati jogviszonyt a Felügyelettel.
8. §
A Felügyelet elnöke
) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,
) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,
) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,
) képviseli a Felügyeletet,
) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy a
Felügyelet szervezeti és mûködési szabályzata a hatáskörébe utal,
) tanácskozási joggal résztvesz a Kormány ülésén a Felügyelet
feladatkörét érintõ kérdések tárgyalásakor.
9.§
(1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az nevezhetõ ki, aki
szakirányú felsõfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénz- és
tõkepiaci szervezetnél, illetve a közigazgatás pénzügyi, gazdasági területén
szerzett vezetõi gyakorlattal rendelkezik.
(2) Szakirányú felsõfokú végzettségnek minõsül az állam- és jogtudományi
egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási
fõiskolán vagy pénzügyi és számviteli fõiskolán szerzett oklevél.
Összeférhetetlenség
10.§
(1) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei és alkalmazottai (a továbbiakban:
a Felügyelet alkalmazottja) nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
(2) A Felügyelet alkalmazottja nem létesíthet tagsági viszonyt,
munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezetõ
tisztségviselõi jogviszonyt vagy felügyelõ bizottsági tagságot a Felügyelet
hatáskörébe tartozó, a 2. §-ban meghatározott szervezettel, és - a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi .......
törvény 110. § (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos
Betétbiztosítási Alappal.
(3) A Felügyelet alkalmazottja az öröklés kivételével:
) tulajdont pénz- és tõkepiaci szervezetben,
) állampapír, letéti jegy és zártkörûen kibocsátott értékpapír
kivételével értékpapírt,
) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt
nem szerezhet.
(4) A Felügyelet alkalmazottja pénz- és tõkepiaci szervezetben tulajdonosi
részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör
gyakorlójának pénz- és tõkepiaci szervezetben fennálló tulajdoni
részesedésérõl, továbbá a tulajdonában lévõ minden olyan befektetési
eszközrõl, amelyet kinevezése után nem szerezhet.
(5) A Felügyelet alkalmazottja kinevezése elõtt, illetõleg öröklés útján
szerzett a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és
egyéb befektetési eszközét a szerzéstõl számított három hónapon belül
elidegeníteni.
(6) A Felügyelet alkalmazottja a munkáltatói jogkör gyakorlójának
haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követõen a vele közös háztartásban
élõ közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot,
értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.
(7) A (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele
közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója tekintetében fennálló
összeférhetetlenségi ok megszüntéig a Felügyelet alkalmazottja nem vehet részt
olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi
okkal érintett szervezetre vonatkozik.
(8) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor köteles nyilatkozni
szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet
alkalmazottja a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles
megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen idõszak
alatt azonban nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában,
amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(9) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni
arról, hogy vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója a 3. § szerinti
szervezettel vezetõ tisztségviselõi jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követõen
keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói
jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok megszûnéséig a Felügyelet
alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében vagy
meghozatalában, amely érinti azt a 3. § szerinti szervezetet, amelynél a
közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal
rendelkezik.
(10) A Felügyelet alkalmazottja kinevezését követõen megszerzett, zárt
körben kibocsátott értékpapír tulajdonát a munkáltatói jogkör gyakorlójának
bejelenti.
(11) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b)
pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
(12) Külön törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
Titoktartási kötelezettség
11. §
(1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai
titokként köteles megõrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban
tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény
elõírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság
számára hozzáférhetõvé tenni.
(2) A (1) bekezdésben felsorolt személy a felügyeleti tevékenység
ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem
teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.
Átmeneti és záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 10. § (5) bekezdésében meghatározott elidegenítési kötelezettség alól
1998. február 28-ig kivételt képeznek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
1991. évi XC. törvény 35. §-ában említett, összjövedelem-csökkentõ
kedvezményre jogosító értékpapírok.
(3) Az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet
1997. január 1. napján megszûnik, e naptól kezdve e szervek jogutódja az
Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet.
(4) Ahol jogszabály Állami Bankfelügyeletet vagy Állami Értékpapír- és
Tõzsdefelügyeletet említ, azon az e törvény szerinti Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyeletet kell érteni.
(5) A törvény hatályba lépésekor az Állami Bankfelügyeletnél és az Állami
Értékpapír- és Tõzsdefelügyeletnél folyamatban lévõ ügyekben a Felügyelet jár
el.