ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Hivatkozva a Házszabály 94. § (1) bekezdésére,
a Kormány által T/3091.. számon,
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
módosításáról
tárgykörû törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
11. § A törvényjavaslat 2. § (2) bekezdése a következõképpen szól:
Az Szja tv. 3. § 9. ponja helyébe a következõ szövegrész lép:
"9. Szokásos piaci érték: az ügylet idõpontjában vagy az idõpontot magában
foglaló i dõszakban ismert /az általános forgalmi adót is tartalmazó/ ár,
[amelyet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szokásos
piaci áron vonatkozó rendelkezései szerint kell meghatározni].
A szokásos piaci árat a következõ módszerek valamelyikével kell
meghatározni:
a) összehasonlitó árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár
az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható
termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag
összehasonlitható piacon,
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a
terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában
történõ értékesitése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó
költségeivel és a szokásos haszonnal,
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci
árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell
meghatározni,
d) az adózó által kialakitott egyéb módszer alapján, ha az adózó
bizonyitja, hogy a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak
alapján nem határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben
megfelelõbb.
A szokásos piaci ár meghatározásánál új piacon való megjelenésre, a piaci
részesedés növelésére tekintettel a piaci bevezetõ ár alkalmazásáig
elismerésre kerül, hogy a kapcsolt vállalkozások az egymás közötti
szerzõdéseikben a szokásos piaci árnál magasabb vagy alacsonyabb árat
alkalmaznak.
A szokásos piaci ár alkalmazásánál - mivel a körülmények nem
összehasonlithatók - az egymás között érvényesitett árak eltérhetnek azon
ellenértéktõl, amelyet egyébként független felek esetén alkalmaznának,
amennyiben a méretüknél fogva piaci hárányban lévõ adózók közös beszerzés
és értékesités érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoznak létre, és e
kapcsolt vállalkozások közötti tartós szerzõdések révén a versenyhátrány
megszûntetését kivánják elérni.
A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlitható tevékenységet
végzõ független felek összehasonlitható körülmények között elérnek.
E paragrafus alkalmazásában terméknek minõsülnek az értékpapirok és az
immateriális javak is.
Az értékpapir szokásos piaci értéke az értékpapir tulajdonos-változása
idõpontjában érvényes kibocsátási (jegyzési) ár, a jegyzés lezárását
követõen a tulajdonos-változás idõpontját megelõzõ utolsó érvényes tõzsdei
átlagár (átlagárfolyam). A tõzsdén kivüli kereskedelemben az értékpapir
tulajdonos-változása idõpontjában érvényes ismert árat kell alapul venni."
I n d o k l á s :
A törvényjavaslat a fogalom meghatározás során visszahivatkozik a társasági
adóról szóló törvénybeni meghatározásra. A visszahivatkozás helyett, a fogalom
meghatározást át kell emelni - a módosítást is figyelembe véve - a Szja
törvénybe, ugyanis a Szja törvény hatálya alá tartozó vállalkozók,
magánszemélyek nincsenek kapcsolatban a társasági adóról szóló törvénnyel.
2. § A törvényjavaslat 2.§ /9/ bekezdése, mely többek között az Szja tv. 3.§
45. pontjának módosítását tartalmazza, a 45. pont a kövekezõ szövegrésszel
egészül ki::
"45. [Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt
olyan gépjármû, amely a vezetõvel együtt legfeljebb nyolc felnõtt személy
szállitására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemû, a
dizelüzemû, az elektromos üzemû, a gázüzemû személygépkocsi, a
versenyautó, az önjáró lakóautó.Személygépkocsinak minõsül továbbá az a
vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegû,
olyan gépjármû (nagy rakodóterû személygépkocsi), amelynek rakodótere
gyárilag kialakitva kettõnél több utas szállitására alkalmas, de kézzel
egyszerûen oldható ülésrögzitése révén a felhasznál szerinti terhek
szállitására bármikor átalakitható a válaszfal mögötti rakodótér,
ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolitására visszafordithatatlan
mûszaki átalakitással került sor.]
Személygépkocsinak minõsül a vezetõn kivül kettõnél több személy
szállitására - a forgalmi engedély alapján - alkalmas minden olyan
gépjármû, amelynek megengedett együttes tömege a 2500 kg-ot nem haladja
meg.
I n d o k l á s :
A személygépkocsi új definiciója adóbevételnövelõ hatású - a módosítás a
vegyeshasználatú személygépkocsik egy részét ide sorolja - amit nem
ellensúlyoz az anyagi jogszabályokban való egységes fogalom meghatározásra
való törekvésbõl származó elõny. A kis- és közepes vállalkozásokat fogja a
legérzékenyebben érinteni a fogalom meghatározásból adódó adófizetési
kötelezettség belépése, pl.: cégautó adó, mivel ezen adózók takarékosságból
többcélú, vegyeshasználatú autókat vásároltak a kisebb volumenû
szállitásaikhoz.
A fogalom meghatározások költségvetés bevételi vagy likviditási igényeinek
megfelelõen változnak, pl.: a saját vállalkozásban megvalósuló beruházás alatt
mást ért a számviteli törvény, az áfa törvény és az Szja törvény stb.
3. § A törvényjavaslat 3.§-ában az Szja tv. 4.§-át új /6/ bekezdéssel
javaslom kiegésziteni:
"/6/ A tulajdonjogi korlátozás alatt ingatlanok esetében a
földhivataloknál bejegyzett, pl.: haszonélvezeti jog korlátozásokat kell
érteni. Más vagyontárgyak tulajdonjogi korlátozását a közjegyzõk által
hitelesitett, illetve ügyvéd által ellenjegyzett szerzõdésekkel,
megállapodásokkal, stb. lehet hitelt érdemlõen igazolni."
I n d o k l á s :
A törvényjavaslat nem mondja meg, hogy mit ért tulajdonjogi korlátozás alatt,
igy széles adózói réteget - bérbeadókat - érintõen jogbizonytalanságot idéz
elõ. Többek között nem állapitható meg, hogy a közjegyzõ elõtt is hitelesitett
ingatlan használati jog átengedése, milyen adózói magatartást követel. A jog
gyakorlója lesz-e az adóalany vagy a tulajdonos adózók?
4. § A törvényjavaslat 5.§-ában az Szja tv. 11.§ /3/ bekezdését javaslom a
következõképpen módosítani:
"/3/ Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámitásánál
nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá esõ
jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó
vagyontárgy/ak/ értékesitésébõl származó jövedelmet, ha annak összege
kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a
kifizetõ megállapitotta és levonta, de be kell vallani - ha e törvény
másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztaléakból és
árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet, ha együttesen az évi 50 ezer
forintot meghaladja. Be kell vallani továbbá a föld bérbeadásából származó
bevételt, ha az több, mint évi 50 ezer foirnt, akkor is, ha a magánszemély
annak elkülönült adózását választotta."
I n d o k l á s :
A magánszemély bevallási kötelezettsége már az elsõ forinttól beáll, ha
osztalékból, árfolyamnyereségbõl realizál jövedelmet. A javaslat - valamint a
hatályos törvény - szerint indokolatlanul nagy teher, adminisztráció hárul az
adóhatóságokra, magánszemélyekre, szemben a csekély regisztrációs ismeretért.
Kontroll információként továbbra is rendelkezésre áll - ami elõlépne 50 ezer
forintig elsõdleges információvá - a kifizetõk adatszolgáltatási
kötelezettsége, adózónként.
5. § A törvényjavaslat 7. § -ában javaslom eszközölni az Szja tv.16. § /1/
bekezdés módosítását a következõképpen:
"/1/ Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a
magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem
önálló tevékenység, illetve azon tevékenységek körébe, amelyek adózására
törvény külön szabályokat állapit meg. Ide tartozik különösen az egyéni
vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló
tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerzõdés
szerint teljesitett mellékszolgáltatás, ez utóbbiról feltéve, hogy a tagnak a
bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem
számolja el."
I n d o k l á s :
Az önálló és nem önálló tevékenység és ezen keresztül megszerezhetõ jövedelem
megfogalmazása kizárta az egyéb jövedelem Tvj. 16.§, Szja tv. 28.§ /1/
bekezdés fogalom meghatározását. Két tevékenységet egzakt módon meg kell
határozni ahhoz, hogy a harmadikat, mint meg nem határozottat értelmezni
lehessen.
6. § A törvényjavaslat 15..§-ában az Szja tv. 25.§ /2/ bekezdés javaslom a
következõképpen módosítását:
"/2/ A jövedelem megállapitásánál nem kell figyelembe venni azt a
bevételt,
a) amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, és a társas vállalkozástól
a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közremûködõ tagja az
üzemanyagfogyasztási norma mértékéig költségtérités cimén kap, a
munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármû
használatára tekintettel, amely vonatkozik a vállalkozás érdekében
rendelkezésre bocsátott saját személygépkocsi használatára is, ha a
magánszemély az általános személygépkocsi normaköltséget érvényesiti,
feltéve, hogy a kapott összegrõl útnyilvántartással /menetlevéllel/,
valamint az APEH által közzétett üzemanyagár /vagy a számla szerinti
üzemanyagár/ figyelembevételével elszámol a munkáltatónak, a társas
vállalkozásnak, ide értve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a
társas vállalkozás a saját kezelésében lévõ töltõállomáson biztositja az
alkalmazottjának, tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag
felhasználása során megtakaritás mutatkozik a fogyasztási normákhoz
képest."
I n d o k l á s :
A jelen törvényjavaslat megfogalmazásából, valamint a szakértõi egyeztetésbõl
egyértelmûen megállapitható, hogy az nem tartalmazza a magánszemélyek
hivatalos célú saját személygépkocsi használatát. A korábbi törvényszöveg nem
volt egyértelmû, a gyakorlat azt mutatja, hogy az adózók a saját
személygépkocsi hivatalos használatát a megfogalmazásba beleértették.
Megitélésem szerint ez igy helyes, tehát a jelzett módosítás indokolt, mert
az önadózók számát igy nem növeli, az elszámoltatás csökkenti az esetleges
indokolatlan kilométer felhasználást.
7. § A törvényjavaslat 25. §-a végéhez csatolva, javasoljuk az Szja tv. 39.
§-át kiegészíteni egy új 39/A. sorszámú §-sal:
/Az Szja tv. 39.§-a után a következõ cimmel és 39/A. §-sal egészül ki:/
"A beruházási és forgóeszköz hitel kamatkedvezménye"
"39/A.§ Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéni vállalkozó és a
mezõgazdasági kistermelõ által, kizárólag az egyéni vállalkozói, illetõleg
kistermelõi tevékenységének folytatása érdekében pénzintézettel kötött
hitelszerzõdés alapján 1993. december 31. és 1996. január 1. között üzleti
célra, és 1996. január 1-je után beruházási és forgóeszköz finanszirozási
célra felvett hitel adóévben megfizetett kamatának 25%-a."
I n d o k l á s :
A beruházási és forgóeszköz hitel kamatkedvezményét a törvényjavaslat
eltörölte, igy ellentétbe került a gazdaságpolitika egyik kiemelt céljával,
nevezetesen "ösztönözni kell a termelési célú tõkefelhalmozást a fogyasztási
célú felhasználással szemben." Meg kivánom jegyezni, hogy az intézkedés a kis-
és közepes vállalkozásokat sújtja érdemben, hiszen a multinacionális cégek
külföldi hiteleket vesznek fel kedvezõ kamatozás mellett, nincsenek rászorulva
a belföldi magas kamatlábú hitelekre. A kis- és közepes vállalkozások
megerõsödéséhez, fejlõdéséhez járulna hozzá a kamatkedvezmény változatlan
formában történõ továbbvitele.
8. § A törvényjavaslat 32.§-ában javaslom az Szja tv. 49./B. § /5/ bekezdés
elhagyását
/a javaslat elfogadása esetén, a következõ bekezdések jelölése értelemszerûen
változik/:
[/5/ Ha akülön jogszabályban meghatározott értéket meghaladó kiadást
igazoló számla /egyszerûsitett számla, számlát helyettesitõ okmány/
szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt, akkor - ha az egyéni
vállalkozó költségként elszámolta - a vállalkozói bevételt növelni kell a
számlázott összeg áfa nélküli értékének 20%-ával. Nem kell ezt a
rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla kibocsátója - az egyéni
vállalkozót kivéve - magánszemély.]
I n d o k l á s :
A készpénz fizetés korlátozása az adótörvényekben több oldalról történõ
szankcionálással valósul meg, mivel ajövedelemtipusú adóknál a költségkénti
elszámolás korlátozása vagy a bevétel valós gazdasági tartalom nélküli
megemelése mellett az áfa levonásának a tilalma is belép, az áfa-nál ez még
adóhalmozódást is jelent. Figyelmen kivül hagyja a korlátozás azt a tényt,
hogy a nagymértékû készpénzforgalom többek között a vállalkozók egymás iránti
bizalmatlanságából fakad, amelyet a bevezetni tervezett szankciók sem fognak
megszûntetni, ugyanakkor a legális adózókat is egyes ügyleteiknél az
adóhatóság látókörébõl való kikerülésre ösztönözhetnek. Megitélésem szerint a
fekete gazdaság visszaszoritására közvetlenül érezhetõ kihatása nem lesz a
törvényjavaslatnak, mivel ezt nem anyagi jogszabályokkal, eljárási
szabályokkal kell megoldani, hanem a büntetõ eljárás keretében. Az
elviselhetetlen szankció halmozódás miatt a legális, eddig törvényt tisztelõ
vállalkozások önhibájukon kivül alkalmanként rákényszerûlhetnek a
törvényjavaslat "kijátszására", például számlabontással, részletre történõ
vétellel, stb., ugyanis ilyen jellegû részletkérdéseket a törvényjavaslat nem
kezel, ennek hiányában a várt eredmény biztonsággal elmaradhat.
9. § A törvényjavaslat 35.§-ában az Szja tv. 51.§ /2/ bekezdése b./ pontjának
a módosítását:
(/2/ Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét
megszûntette, akkor)
"b./ a megszûntetést követõen ezen tevékenységére tekintettel érkezõ [
bevételre, felmerülõ költségre az önálló tevékenységbõl származó
jövedelemrevonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide értve azt is, hogy
az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel
mértékéig számolható el] bevételét, felmerülõ költségét a megszûntetés
idõpontját megelõzõen megszerzett bevételnek, felmerült költségnek kell
tekinteni és ezen idõpontban hatályos szabályok szerint kell megállapitani
és bevallani az adót a felmerüléskori év Szja bevallásában."
I n d o k l á s :
A törvényjavaslat alapján az adóévben felmerült költség csak az adóévben
megszerzett bevétel mértékéig számolható el. Az intézkedés hatására várhatóan
megnõne azon adózók száma, akik nem adják vissza a vállalkozói igazolványukat,
amig a bevételeik be nem folynak, függetlenül attól, hogy már valós gazdasági
tevékenységet nem végeznek. A kintlévõségek növekedésével egyre jobban elválik
a bevétel és az érdekében felmerült költség idõben, igy elõre látható, hogy a
bevételét határidõre behajtani nem tudó vállalkozó tovább lesz sújtva azzal,
hogy ha mégis hozzájut a kintlévõségéhez, akkor költség hiányában a bevételt
kell leadóznia. Költségei korábban felmerültek, de azt az átalányadózás
rendszerében nem érvényesithette.
10. § A törvényjavaslat 40. §-ában az Szja tv. 57.§-ának elhagyását javaslom:
[57.§ Az átalányadózásra való jogosultság megszûnik, ha a magánszemély
nem teljesiti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.]
I n d o k l á s :
A számlaadási (nyugtaadási) kötelezettség megszegését az adózás rendjérõl
szóló törvény (Art) több fokozatban szankcionálja. Megitélésem szerint az
indokoltnál erõteljesebben lép fel jelenleg is az Art. - a költségvetés
bevételi igényének kielégitését csekély ellenõrzési munkaráforditással segiti
-. Az Art módosításában szerepel az üzletbezáráson keresztüli további
szigoritás a számlaadási, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén. A
jelzett körülményeket egységben kezelve könnyen belátható, hogy a szankció
halmozódást meg kell szüntetni és a szankcionálást az eljárási törvényben kell
megjeleniteni.
11. § A törvényjavaslat 49. §-ában az Szja tv. 72. § /1/ bekezdésének
módosítását javaslom:
" /1/ A kifizetõ által kamatmentesen vagy [a kölcsönnyújtás idõpontjában
érvényes jegybanki alapkamatnál] 20%-nál alacsonyabb kamat mellett
nyújtott - a /4/-/5/ bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely okból
meg nem felelõ - hitel (kölcsön, munkabérelõleg, pénzintézeti belsõ hitel)
kamatának [az elõzõekben emlitett kamatmértékhez] a 20%-os mértékhez
viszonyitott - a teljes futamidõre számitott - különbözete a
magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. A
kamatkülönbözet kiszámitása során a szerzõdés szerinti törlesztési ütemet
figyelembe véve, annak megfelelõen csökkenõ tõkére számitott kamatot kell
alapul venni."
I n d o k l á s :
A kifizetõ által nyújtott hitel kamatkedvezményébõl származó jövedelem
meghatározásánál a javaslat felemelte a 20%-os kamathatárt a jegybanki
alapkamat mértékére (e mérték alatt nyújtott hitel kamat különbözete
természetbeni juttatásnak minõsül, a kifizetõnél 44%-kal adózik). A
vállalkozások romló pénzügyi helyzete - a jelen törvényjavaslat likviditás
csökkentõ hatása is - jelentõsen csökkenti a hitelnyújtási lehetõséget, igy a
módosításnak adóbevétel növelõ hatása minimális, közérzet romboló hatása
viszont jelentõs.
.
12. § A törvényjavaslat 54.§ -ában az Szja tv. 83. §-t új /5/ bekezdéssel
kiegésziteni javaslom:
" /5/ Az 1997. évi összevont adóalap adóját csökkenti a legfeljebb azonban
a 44.§ T/26. bekezdésben emlitett korlátozás figyelembevételével - a
szövetkezet tagja által 1997. december 31-éig a saját szövetkezete
üzletrészének megvásárlására forditott összeg 30%-a - azzal, hogy e
rendelkezés alkalmazásában
a) szövetkezet tagjának minõsül az a magánszemély, aki a szövetkezeti
üzletrész vásárlásának idõpontjában ennek a szövetkezetnek a
tagnyilvántartásában tagként szerepel, továbbá, aki tulajdonosa a saját
szövetkezete olyan üzletrészének, amelyet a szövetkezetekrõl szóló 1992.
évi I. törvény hatályba lépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló
törvény rendelkezései szerint vagyonnevesités során szerzett
b) szövetkezeti üzletrész alatt az a) pontban emlitett törvény
rendelkezései szerint nevesitett üzletrészt kell érteni,
c) a megvásárlásra forditott összegnek legfeljebb az átalakulás
befejezésekor lezárt névértéket kell tekinteni
feltéve, hogy a szövetkezet tagja az a) pont szerint szerzett üzletrészét
részben sem idegenitette el. Az emlitett jogcimen levont összeget az
adóhatóságnak be kell jelenteni és 15 napon belül meg kell fizetni abban
az adóévben, amelyben a magánszemély akár az a) pont szerint szerzett,
akár a vásárolt szövetkezeti üzletrészét részben vagy egészében
elidegenitette, illetõleg a szövetkezet jogutód nélkül megszûnt. Nem
minõsül elidegenitésnek az az eset, ha a tag szövetkezete a
szövetkezetekrõl szóló törvény által lehetõvé tett szervezeti változást
hajt végre, továbbá az az eset sem, ha a szövetkezeti üzletrész
vásárlásának éve utolsó napjától számitott három év eltelte után a
szövetkezet felszámolási eljárással jogutód nélkül szûnik meg. A
szövetkezet - ideértve az emlitett szervezeti változás során létrejött új
szövetkezetet vagy gazdasági társaságot is - a tagja üzletrészének
elidegenitésérõl az adóhatóságnak adatot szolgáltat. A szövetkezeti
üzletrész vásárlásával kapcsolatos adókedvezmény visszafizetésének
kötelezettsége a magánszemély halálával megszûnik."
I n d o k o l á s :
A kedvezmény 1996. december 31-ével véglegesen megszûnne. Indokolt aj övõben
is fenntartani, mivel az üzletrészek koncentrációját elõsegitheti, ezáltal a
szövetkezetek helyzetét stabilabbá teheti. Ezen szerepébõl adódóan nincs
ellentmondásban a tervezett új szövetkezeti törvénnyel a kedvezmény
fenntartása, a további nevesités lehetõségének megszûntetése mellett szükséges
az üzletrészek koncentrációjának az ösztönzése. A szövetkezeti üzletrész
körüli vitákat közgazdasági eszközökkel kellene rendezni. Ezért szükséges a
társasági adóban és a személyi jövedelemadó törvényben ma is létezõ üzletrész
koncentrációt és bevonást segitõ, ösztönzõ rendszerek mûködtetése.
13. § A törvényjavaslat 3. számú melléklet II/7.. pontjában az Szja tv. 3.
számú melléklet II/7.. pontjának a módosítását javasolom:
" 7. A munkáltató által a magánszemélynek a saját személygépkocsi
használata miatt fizetett költségtérités összegébõl az eseti belföldi
kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az
üzemanyagfogyasztási norma, valamint [3] 4 Ft/km általános személygépkocsi
normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;"
I n d o k l á s :
Az általános személygépkocsi normaköltséget jelenleg 3,- Ft/km mértéket
indokolt növelni az infláció mértékével vagy valamelyest ahhoz közeliteni,
mivel több éve már változatlan. A gépkocsik beszerzési ára, a javitási,
karbantartási költségek folyamatosan nõttek, az arányos költségviselés elve
megkivánja a norma felemelését.
14. § A törvényjavaslat 1. számú melléklet 8. pontjában az Szja tv. 1. számú
melléklet 8.17. ponttal kiegésziteni javasolja:
"8.17. a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékébõl
legfeljebb havi 3000 forint vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel
vásárlására feljogositó ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékébõl
legfeljebb havi 2000 forintig terjedõ kedvezmény; az elõzõek ugyancsak
választható módon megilletik a szakmunkástanulót (szakképzõ iskola
tanulóját) és a kötelezõ szakmai gyakorlatának idején a diákot is és azt a
magánszemélyt is, aki nyugdijas, és a nyugdijba vonulása idején volt
munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni
juttatást, a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 3000
forintig, vagy a 2000 forintig terjedõ) kedvezményt veheti igénybe; e
rendelkezés alkalmazásában természetben nyújtott étkeztetés alatt a
munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a
munkahely eltérhetõ körzetében meleg étkeztetést biztositó szolgáltatónál
a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni."
I n d o k l á s :
Az étkezési hozzájárulás meghatározott összegû adómentességének
megszûntetésébõl várhatóan nem lesz érzékelhetõ adóbevételi többlete a
költségvetésnek. A munkáltatók többsége valószinûleg ezt a hozzájárulási
formát megszünteti, bérben kompenzációként ugyancsak várhatóan nem jelenik
meg. Vitathatatlanul npszerûtlen lépés, kérdés, hogy megéri-e. A
törvényjavaslat indoklásában elsõ helyen szerepel, hogy a kedvezmény az
alkalmazotti körben egy 0 adókulcsot jelent, amely akkor lenne valós indok, ha
a mértéke (1200,- Ft/hó/fõ, illetve 2000,- Ft/hó/fõ) egy adósávot kitöltene.
Jelen körülmények között ez maximum 24.000,- Ft, módosítva 36.000,- Ft,
viszont ilyen szûk adósávot még nem használtak az adótáblában.
15. § A törvényjavaslat 63.§ /3/ c./ pontját módosítani javasolja: /átmeneti
rendelkezés/:
" c./ Az áttérésig elhatárolt, nem rendezett veszteség, - ideértve az
értékvesztés miatt a társasági adóban korábban adóalapnövelõ tételéként
figyelembe vett összeg - elszámolásánál e törvény VI. fejezetében és a
49/B §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."
I n d o k l á s :
A törvényhelyi hivatkozással le kellett követni a törvényjavaslat szerkezeti
változását, ugyanis a VI. fejezetben csak a mezõgazdasági õstermelõk vannak,
mig egy új 49/B.§ alá kerültek nevesitésre a vállalkozói jövedelem szerint
adózó egyéni vállalkozók. A /3/ bekezdés c./ pontjának további módosítása csak
pontositást, egyértelmûsitést tartalmaz.
16. § A törvényjavaslat az Szja tv. 1. számú melléklet 1.3. pontját a
következõképpen javasolja módosítani:
"1.3 az állami szociális rendszer keretében, illetõleg a helyi önkormányzat,
továbbá az egyház és az egyházi karitativ szervezetek által nyújtott szociális
és nevelési segély, valamint a külön törvényben meghatározott tankönyv-
támogatás, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély,
lakásfenntartási támogatás és munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a
vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott
magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a
sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási
pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósitott nemzeti
gondozási dij, valamint a megváltozott munkaképességü dolgozók rendzsere
szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a munkáltatótól, az
érdekvédelmi szervezettõl az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona
részére folyósitott temetési segély, továbbá az önsegélyezõ feladatot is
vállaló társadalmi szervezet, önsegélyezõ egyesület által nyújtott szociális
segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyezõ feladat
ellátásának minõsül a társadalombiztositásról szóló törvényben felsorolt
ellátásokat kiegészitõ juttatások nyujtása."
I n d o k l á s
A tankönyv támogatás lehetõségét a közoktatásról szóló törvény - 1993. évi
LXXIX. tv. 118. § /5/ - teszi lehetõvé, ennek megfelelõen. "Az éves
költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét,
amelyet az iskolafenntartó - tanulói létszám alapján számitva - más célra fel
nem használható támogatásként kap, a piaci áron forgalomba kerülõ tanulói
tankönyvek megvásárlásának támogatásához..."
Méltánytalan, hogy a költségvetés egyik kezével adja, másikkal vissza is vegye
adó formájában a támogatást, amelyet kizárólag e célra lehet felhasználni.
Budapest, 1996. október 14.
dr. Sümeghy Csaba
FIDESZ