ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/3091/67..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán úrnak

az Országgyûlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a

személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló

T/3091.. számú törvényjavaslathoz az alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztjük elõ:

1. A törvényjavaslat 63. §-a az alábbi, új bekezdésel egészül ki:

(8) A Szja tv. 83.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(5) Az 1997. évi összevont adóalap adóját csökkenti - legfeljebb azonban a 44.

§ (2) bekezdésében említett korlátozás figyelembe vételével - a szövetkezet

tagja által 1997. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének

megvásárlására fordított összeg 30 százaléka - azzal, hogy e rendelkezés

alkalmazásában

a) szövetkezet tagjának minõsül az a magánszemély, aki a szövetkezeti

üzletrész vásárlásának idõpontjában ennek a szövetkezetnek a

tagnyilvántartásában tagként szerepel, továbbá, aki tulajdonosa a saját

szövetkezete olyan üzletrészének, amelyet a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi

I. törvény hatályba lépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló törvény

rendelkezései szerint vagyonnevesítés során szerzett ,

b) szövetkezeti üzletrész alatt az a) pontban említett törvény rendelkezései

szerint nevesített üzletrészt kell érteni,

c) megvásárlásra fordított összegnek legfeljebb az átalakulás befejezésekor

lezárt névértéket kell tekinteni -

feltéve, hogy a szövetkezet tagja az a) pont szerint szerzett üzletrészét

részben sem idegenítette el. Az említett jogcímen levont összeget az

adóhatóságnak be kell jelenteni és 15 napon belül meg kell fizetni abban az

adóévben, amelyben a magánszemély akár az a) pont szerint szerzett, akár

vásárolt szövetkezeti üzletrészét részben vagy egészében elidegenítette,

illetõleg a szövetkezet jogutód nélkül megszûnt. Nem minõsül elidegenítésnek

az az eset, ha a tag szövetkezete a szövetkezetekrõl szóló törvény által

lehetõvé tett szervezeti változást hajt végre, továbbá az az eset sem, ha a

szövetkezeti üzletrész vásárlásának éve utolsó napjától számított három év

eltelte után a szövetkezet felszámolási eljárással jogutód nélkül szûnik meg.

A szövetkezet - ideértve az említett szervezeti változás során létrejött új

szövetkezetet vagy gazdasági társaságot is - a tagja üzletrészének

elidegenítésérõl az adóhatóságnak adatot szolgáltat. A szövetkezeti üzletrész

vásárlásával kapcsolatos adókedvezmény visszafizetésének kötelezettsége a

magánszemély halálával megszûnik.

I n d o k o l á s:

A javaslat a szövetkezeti üzletrész vásárlásának adókedvezményét további egy

évvel meghosszabbítja. A kedvezmény fenntartása azért indokolt, mert a

szövetkezeti üzletrészek megszüntetése az eddig ismert, erre vonatkozó

törvénytervezetek alapján még hosszú évekig húzódhat. Véleményünk szerint az

üzletrész sorsának eldöntéséig nem indokolt a koncentrációt segítõ

közgazdasági eszközrendszer szûkítése.

2. A törvényjavaslat 64. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Szja tv. 26.§

(4) bekezdése, a 48.§ (4) bekezdése, a 83.§ (3) [,(5)] és (6) bekezdése, az

1.számú melléklet 1.6., a 4.11 és 8.17. pontja, valamint a 13.§-a elé a "Az

adófizetés" cím kerül,továbbá a Szja tv. 7. számú melléklete 8. pontjának elsõ

mondata kiegészül a következõ szövegrésszel: ", továbbá az elõre hozott

öregségi nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat."

I n d o k o l á s:

A javaslat a Szja. tv. 83. §-ának (5) bekezdésének átmeneti hatályban

tartásával összefüggésben technikai átvezetésre irányul.

Budapest, 1996. október 16.

Fodor Sándor Gráf József Pásztohy András Francz Rezsõ

MSZP MSZP MSZP MSZP

Gombos András Kertész Zoltán

SZDSZ SZDSZ

Eleje Honlap