ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
T/3091.. sz. törvényjavaslathoz az alábbi
módosító indítványt
tesszük:
A törvényjavaslat 26. §-a a következõképpen módosul:
A Szja tv. 40. §-a és alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Személyi és családi kedvezmények
40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos
magánszemélynél az errõl szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdõ
napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havi [1200] 3000 forint.
(2) Az összevont adóalap adóját csökkenteni az eltartott személyek után
személyenként havi [1000] 3000 forint eltartói kedvezmény annál a
magánszemélynél, aki a saját háztartásában
a) [három vagy több] gyermeket tart el, e gyermek(ek) jogán,
b) súlyosan fogyatékos gyermeket tart el, e gyermek jogán[,]. [akkor is, ha
nincs e jogosulttal együtt legalább három gyermeke,
c) az a) vagy b) pontban említett gyermek(ek)et tart el, a gyermekek jogán
járó kedvezményen túlmenõen, a vele együtt élõ házastársa jogán is, feltéve,
hogy a házastárs éves összevont adóalapja és bevallásra kötelezett egyes
különadózó jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg az adóév utolsó
napján érvényes öregségi nyugdíj havi legkisebb összegének tizenkétszeresét.]
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában gyermek az, aki[re
tekintettel családi pótlékot folyósítanak,]16 évesnél fiatalabb vagy 16
évesnél idõsebb, de 20 évnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán tanul, illetve 16 évesnél idõsebb, de 20 évesnél
fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul. S[s]úlyosan
fogyatékos gyermek az, aki után a családi pótlékot a fogyatékos állapotára
tekintettel folyósítják, továbbá életkorától függetlenül az a rokkantsági
járadékban részesülõ, súlyosan fogyatékos magánszemély is, akinek eltartásáról
a szülõ saját háztartásában folyamatosan gondoskodik.
(4) Az eltartói kedvezmény a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek
fennállása mellett is csak akkor illeti meg a magánszemélyt, ha a kedvezmény
érvényesítésekor a bizonylatokon, illetõleg az adóbevallásában az eltartott
adóazonosító számát feltünteti.
(5) Az eltartói kedvezményt - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére is -
a[z] családfõ veheti igénybe, [akinek a nevére a családi pótlékot
folyósítják,] azonban azt a közös háztartásban élõ eltartó házastársak az
adóbevallásukban együttesen tett nyilatkozatukkal egymás között meg is
oszthatják, feltéve, hogy az adóbevallásban egymás adóazonosító számát
feltüntetik."
Indokolás
Magyarországon ma a legnehezebb anyagi helyzetben a családok vannak. Ezzel a
módosítással az õ helyzetükön, a gyermeknevelés anyagi nehézségein kívánunk
segíteni olyan módon, hogy a személyi jövedelemadó egy része - a központi
költségvetés teherbírói képességének figyelembe vételével - nem kerül
elvonásra, hanem a családoknál marad.
A javaslat az 1995-ben megszûntetett, és a jelenlegi módosítással
visszaállítani kívánt gyermekek utáni adókedvezmény mértékét növeli és a
kedvezményezettek körét bõvíti. Indítványunk szerint az adókedvezmény minden
gyermek esetén igénybe vehetõ és ennek alapján a szülõ(k) gyermekenként havi
3000 - évi 36 000 - forintot vonhat(nak) le az adó(juk)ból.
A javaslat elfogadása esetén a költségvetés személyi jövedelemadó bevétele
52,5 milliárd forinttal csökken, abban az esetben, ha minden család teljes
mértékben tudja igénybe venni az adókedvezményt.
A bevételkiesés fedezetét a nulla kamatozású, államadósságnak a
költségvetésben tervezettnél visszafogottabb ütemû kamatozó államadóssággá
való átalakításában látjuk, amire konkrét javaslatot is teszünk.
Az eltartói kedvezményt a családfõ veheti figyelembe, azonban a közös
háztartásban élõ házastársak - egymás adóazonosító számának feltüntetésével -
adóbevallásukban együttesen tett nyilatkozatukkal ezt egymás között meg is
oszthatják.
Budapest, 1996. október 21.
Dr. Boross Péter Demeter Ervin
MDF MDF