ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Gál Zoltán Úr
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
T/3091.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 57. §-át (az Szja tv. 72/A. §-át a hozzá tartozó alcímmel
együtt) a törvény szövegébõl törölni javaslom. Az e paragrafusokat követõ
paragrafusok számozása ennek megfelelõen értelemszerûen változik.
Indokolás:
A törvényjavaslatban szereplõ rendelkezés nyilvánvalóan a szakszervezeti
tagdíjak körül kialakult, illetve a "KESFLÓ-típusú" visszaélések megelõzését
célozza. A szándékkal teljesen egyetértve, ugyanakkor a választott technika
jogtechnikailatg aggályos és társadalmi hatását tekintve negatív is lehet.
Jogtechnikailag aggályos, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
érdekképviseletekre, önsegélyzõ szervezetekre, alapítványokra állapít meg az
Országgyûlés adófizetési kötelezettséget.
A társadalmi hatásokat tekintve pedig a tisztességes, valóban karitatív
szervezeteket bünteti a bevezetésre javasolt szabály. Ennek igazolására
lássunk két próbaszámítást:
1. Egészségkárosodottak vagy menekültek segélyezését végzõ szervezetek
esetében könnyen kialakulhat olyan bevételi struktúra, amelyben az alapítványi
és az érdekképviseleti támogatások vannak túlsúlyban. Adócsalásról ilyen
esetben még véletlenül sincs szó, a törvényjavaslat alapján mégis adófizetési
kötelezettség keletkezik. Lássuk példaként egy menekülteket támogató
alapítvány bevételeit:
közvetlen lakossági támogatás 100.000
szakszervezeti gyûjtésbõl származó támogatás 800.000
alapítványi támogatás 1.050.000
kamatbevétel 50.000
Összes bevétel: 2.000.000
kiosztott támogatás 1.800.000
érdekképviseleti, alapítványi támogatás 40 %-a 740.000
adóévben keletkezett egyéb bevétel 150.000
Összesen: 890.000
fizetendõ adó alapja: 1.800.000
- 890.000
azaz: 910.000
fizetendõ adó: 400.400
2. Egy gazdasági társaságnál mûködõ szakszervezet csak a szokványos mértékû
tagdíjat szedi be, más bevétele nincs. A bevétel egy részébõl szeptemberben
tanévkezdési segélyt ad a nagycsaládosoknak, karácsonykor pedig támogatást a
cég nyugdíjasainak. Ezen kívül rendkívüli esetekben temetési segélyt is
folyósít.
Összes bevétel (tagdíjakból): 800.000
Kiosztott összes támogatás: 400.000
A tagdíjbevétel 40 %-a: 320.000
fizetendõ adó alapja: 400.000
- 320.000
azaz: 80.000
fizetendõ adó (44%): 35.200
Ha ugyanezek a szervezetek a menekültek és a szakszervezeti tagok
segélyezése helyett irodabérletre, Internet-be való bekapcsolódásra, az
ügyintézõk mobil telefonjára költik a pénzüket, akkor nem terhelné õket a
javasolt adó.
A törvényjavaslatban szereplõ megoldás helyett a szakszervezeti,
érdekképviseleti tagdíj korrekt mértékének megállapítása, a szigorúbb
elszámoltatás és ellenõrzés, illetve a nyilvánossági követelmények
megállapítása sokkal eredményesebb és célszerûbb lehet.
Budapest, 1996. október 22.
Csizmár Gábor
(MSZP)