ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Hivatkozva a Házszabály 94. § (1) bekezdésére, a Kormány által T/3092..
számon,
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
(Tánya) módosításáról tárgykörû törvényjavaslathoz (Tvj.) a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
1. §. A Tvj. 7.§ /1/ bekezdés j./ pontját a következõképpen javasolom
módositani:
j.) "A sikeres szakmai vizsgát tett - az i./ pontban emlitett - szakképzõ
iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint
a /3/ bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy után a
foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztositási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl,
azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban
munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat
hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló
munkaviszonyát rendes felmondással nem szûntette meg, és a korábban
munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül nála
nem állt munkaviszonyban."
I n d o k l á s :
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó mezõgazdasági õstermelõ és
a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a fent
javasolt kedvezményt - szakképzõ iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása esetén a
foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztositási járulék adóalapcsökkentési lehetõsége - a személyi
jövedelemadó törvény tervezete szerint igénybe veheti. Indokolt a gazdálkodó
személyek azonos jogszabályi környezetének megteremtése érdekében ezen
adóalapcsökkentési lehetõség biztositása a társasági adó törvény hatálya alá
tartozók részére is.
2.§ A Tvj. 28.§ /5/ bekezdés helyébe a következõ normaszöveget javasolom:
"Nem kell az osztalékadót a kifizetõnek megállapitania, megfizetnie,
levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetõségû
osztalékban részesülõ belföldön, már mûködõ gazdasági
társaság, szövetkezet - ideértve az osztalékot fizetõ gazdasági
társaságot, szövetkezetet is - a jegyzett tõkéjének az emelésére fordit,
vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet
alapitásában vesz részt, feltéve, hogy a külföldi illetõségû, osztalékban
részesülõ rendelkezése alapján a kifizetõ azt közvetlenül erre a célra
utalja át.
I n d o k l á s :
A társasági adótörvény a gazdasági társaság fogalmába nem érti bele a
szövetkezetet, azt külön gazdálkodási formaként kezeli. Tekintettel arra, hogy
szövetkezetnek is lehet külföldi jogi személy tagja, indokolt a külföldi által
belföldi szövetkezet részére a hivatkozott szakasz szerinti osztalék
visszahagyása esetén az osztalékadó elengedésének lehetõségét biztositani,
hasonlóan a gazdasági társaságokhoz.
3.§ A Tvj. 3. számú melléklet 2. pontjának elhagyását javasolom, a 3-9.
pontok számozása 2-8. pontokra változik.
I n d o k l á s :
A készpénz fizetés korlátozása az adótörvényekben több oldalról történõ
szankcionálással valósul meg, mivel ajövedelemtipusú adóknál a költségkénti
elszámolás korlátozása vagy a bevétel valós gazdasági tartalom nélküli
megemelése mellett az áfa levonásának a tilalma is belép, az áfa-nál ez még
adóhalmozódást is jelent. Figyelmen kivül hagyja a korlátozás azt a tényt,
hogy a nagymértékû készpénzforgalom többek között a vállalkozók egymás iránti
bizalmatlanságából fakad, amelyet a bevezetni tervezett szankciók sem fognak
megszûntetni, ugyanakkor a legális adózókat is egyes ügyleteiknél az
adóhatóság látókörébõl való kikerülésre ösztönözhetnek. Megitélésem szerint a
fekete gazdaság visszaszoritására közvetlenül érezhetõ kihatása nem lesz a
törvényjavaslatnak, mivel ezt nem anyagi jogszabályokkal, eljárási
szabályokkal kell megoldani, hanem a büntetõ eljárás keretében. Az
elviselhetetlen szankció halmozódás miatt a legális, eddig törvényt tisztelõ
vállalkozások önhibájukon kivül alkalmanként rákényszerûlhetnek a
törvényjavaslat "kijátszására", például számlabontással, részletre történõ
vétellel, stb., ugyanis ilyen jellegû részletkérdéseket a törvényjavaslat nem
kezel, ennek hiányában a várt eredmény biztonsággal elmaradhat.
Budapest, 1996. október 14.
dr. Sümeghy Csaba
FIDESZ