ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/3092/40..

Módosító javaslat!

dr. Gál Zoltán Úrnak

az Országgyûlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

Hivatkozva a Házszabály 94. § (1) bekezdésére, a Kormány által T/3092..

számon,

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény

(Tánya) módosításáról tárgykörû törvényjavaslathoz (Tvj.) a következõ

módosító javaslatot

terjesztem elõ:

1. §. A Tvj. 7.§ /1/ bekezdés j./ pontját a következõképpen javasolom

módositani:

j.) "A sikeres szakmai vizsgát tett - az i./ pontban emlitett - szakképzõ

iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint

a /3/ bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy után a

foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett

társadalombiztositási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl,

azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban

munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat

hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló

munkaviszonyát rendes felmondással nem szûntette meg, és a korábban

munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül nála

nem állt munkaviszonyban."

I n d o k l á s :

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó mezõgazdasági õstermelõ és

a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a fent

javasolt kedvezményt - szakképzõ iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása esetén a

foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett

társadalombiztositási járulék adóalapcsökkentési lehetõsége - a személyi

jövedelemadó törvény tervezete szerint igénybe veheti. Indokolt a gazdálkodó

személyek azonos jogszabályi környezetének megteremtése érdekében ezen

adóalapcsökkentési lehetõség biztositása a társasági adó törvény hatálya alá

tartozók részére is.

2.§ A Tvj. 28.§ /5/ bekezdés helyébe a következõ normaszöveget javasolom:

"Nem kell az osztalékadót a kifizetõnek megállapitania, megfizetnie,

levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetõségû

osztalékban részesülõ belföldön, már mûködõ gazdasági

társaság, szövetkezet - ideértve az osztalékot fizetõ gazdasági

társaságot, szövetkezetet is - a jegyzett tõkéjének az emelésére fordit,

vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet

alapitásában vesz részt, feltéve, hogy a külföldi illetõségû, osztalékban

részesülõ rendelkezése alapján a kifizetõ azt közvetlenül erre a célra

utalja át.

I n d o k l á s :

A társasági adótörvény a gazdasági társaság fogalmába nem érti bele a

szövetkezetet, azt külön gazdálkodási formaként kezeli. Tekintettel arra, hogy

szövetkezetnek is lehet külföldi jogi személy tagja, indokolt a külföldi által

belföldi szövetkezet részére a hivatkozott szakasz szerinti osztalék

visszahagyása esetén az osztalékadó elengedésének lehetõségét biztositani,

hasonlóan a gazdasági társaságokhoz.

3.§ A Tvj. 3. számú melléklet 2. pontjának elhagyását javasolom, a 3-9.

pontok számozása 2-8. pontokra változik.

I n d o k l á s :

A készpénz fizetés korlátozása az adótörvényekben több oldalról történõ

szankcionálással valósul meg, mivel ajövedelemtipusú adóknál a költségkénti

elszámolás korlátozása vagy a bevétel valós gazdasági tartalom nélküli

megemelése mellett az áfa levonásának a tilalma is belép, az áfa-nál ez még

adóhalmozódást is jelent. Figyelmen kivül hagyja a korlátozás azt a tényt,

hogy a nagymértékû készpénzforgalom többek között a vállalkozók egymás iránti

bizalmatlanságából fakad, amelyet a bevezetni tervezett szankciók sem fognak

megszûntetni, ugyanakkor a legális adózókat is egyes ügyleteiknél az

adóhatóság látókörébõl való kikerülésre ösztönözhetnek. Megitélésem szerint a

fekete gazdaság visszaszoritására közvetlenül érezhetõ kihatása nem lesz a

törvényjavaslatnak, mivel ezt nem anyagi jogszabályokkal, eljárási

szabályokkal kell megoldani, hanem a büntetõ eljárás keretében. Az

elviselhetetlen szankció halmozódás miatt a legális, eddig törvényt tisztelõ

vállalkozások önhibájukon kivül alkalmanként rákényszerûlhetnek a

törvényjavaslat "kijátszására", például számlabontással, részletre történõ

vétellel, stb., ugyanis ilyen jellegû részletkérdéseket a törvényjavaslat nem

kezel, ennek hiányában a várt eredmény biztonsággal elmaradhat.

Budapest, 1996. október 14.

dr. Sümeghy Csaba

FIDESZ

Eleje Honlap