ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló T/3092.. számú törvényjavaslathoz a
következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 3. számú mellékletének 2. pontját törölni javasoljuk
és a számozás értelemszerûen változik:
"(2. a számla általános forgalmi adó nélküli értékének a 20 %-a, ha a
külön jogszabályban meghatározott értéket meghaladó kiadást igazoló számla,
egyszerûsített számla (számlát helyettesítõ okmány) szerint az ellenérték
kifizetése készpénzben történt azzal, hogy ezt a rendelkezést az említett
külön jogszabály hatálybalépését követõ 180. naptól teljesített kifizetésekre
kell alkalmazni. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla,
egyszerûsített számla kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve -
magánszemély;)"
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat ezen rendelkezése mind alkotmányjogi, mind adójogi
szempontból aggályos. A rendelkezés sértené a jogbiztonság elvét annyiban,
amennyiben vállalkozási költséget, amely minden kétséget kizáróan a
vállalkozás érdekében merült fel, bevételként rendel könyvelni bizonyos, külön
jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetén. Ez a külön
jogszabály lehetne kormány- vagy miniszteri rendelet is, így tehát
gyakorlatilag adókötelezettséggel kapcsolatos tárgykört törvényi szabályozáson
kívüli körre helyezne.
A rendelkezés egyébként sértené a vállalkozások szabadságának alkotmányos
jogát is, valamint a pénzforgalom rendjérõl szóló rendelkezéseket. Ugyanis a
gyakorlatba korlátozná - bizonyos összeghatár felett - illetve valóságosan
szankcionálná a vállalkozások szabad készpénzforgalmát és kifizetéseit. A
törlésre javasolt rendelkezés hatálybalépése esetén számos gyakorlati
problémát is vetne fel a piaci forgalomban.
2. A törvényjavaslat 3. számú mellékletének 7 pontját törölni javasoljuk.
"(az általános forgalmiadó nélkül 200 ezer forintot meghaladó
szolgáltatás ellenértéke, ha az alapajául szolgáló írásbeli szerzõdésbõl,
megállapodásból, a szolgáltatás jellege és tartalma, valamint - igazolás
hiányában - a szerzõdés tényleges teljesülése nem állapítható meg. Az adóévben
ugynazon személytõl ugyanazon jogcímen igénybevett szolgáltatások ellenértékét
együttesen kell figyelembe venni;)"
I n d o k o l á s
A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv szerint a szerzõdéseknél
általában nincs írásos formakényszer. Tehát az írásbeli szerzõdéssel,
megállapodással - ellenkezõ rendelkezés hiányában - teljesen egyenrangú a
szóbeli szerzõdés is. A törölni javasolt rendelkezés a Ptk-val ellentétben
gyakorlatilag a 200 ezer Ft-ot meghaladó ellenértékû szolgáltatásról szóló
szerzõdéseknél kötelezõ írásbeliséget vezet be. Ezen rendelkezés
hatálybaléptetése esetén fõképp az ellenértékek összeszámítása miatt is a
szolgáltató szektor jelentõs részét béníthatja meg. Ellenvetésül hozható fel
az is még, hogy különbséget tesz a 200 ezer Ft alatti és az ezt meghaladó
szolgáltatások között.
3. A törvényjavaslat 3. számú mellékletének 8. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"8. a 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékû tárgyi eszköz
selejtezése miatt ráfordításként - egyszeres könyvvitelt vezetõnél
(értékcsökkenési leírásként) pénzmozgással nem járó költséghelyesbítésként -
elszámolt nyilvántartási érték, ha a selejtezés ténye (dokumentumokkal hitelt
érdemlõen nincs alátámasztva) nincs legalább teljes bizonyító erejû
magánokirattal igazolva;"
I n d o k o l á s
A módosítási javaslat kétirányú. Egyrészt a számviteli törvény
módosításával való összhangot fogalmazza meg az egyszeres könyvvitelt
vezetõknél, másrészt pedig a hitelt érdemlõ alátámasztás határozatlan fogalma
helyett, minimumfeltételként a teljes bizonyító erejû magánokiratot írnánk
elõ.
Budapest, 1996. október 21.
dr. Brúszel László dr. Kristóf István