1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
EGYSÉGES JAVASLAT
a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Meddgyessy Péter
Pénzügyminiszter
Budapest, 1996. november 6.
1996. évi ..... törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról
Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a
vállalkozások kedvezõ mûködési feltételeinek elõsegítése, továbbá az Európai
Közösségekhez való társulásból eredõ szempontok érvényesítése érdekében az
Országgyûlés a társasági adózás szabályairól és az osztalékadóról a következõ
törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
Alapelvek
1.
(1) A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy
azt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl (a továbbiakban: vállalkozási
tevékenység) elért jövedelem alapján meghatározott társasági és az osztalékadó
kötelezettségnek - a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos elõírására
tekintettel - e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel
az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltakra is.
(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését
eredményezõ szabály, adóelõny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban
alkalmazható, illetõleg érvényesíthetõ, amennyiben az annak alapjául szolgáló
jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelõny
célját. Az alkalmazhatóságot, illetõleg az érvényesíthetõséget annak kell
bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az
állapítható meg, hogy annak célja csak adóelõny az egyik fél vagy a felek
számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minõsül
a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelõny
nem érvényesíthetõ.
3 Ha e törvény ugyanazon jogcímen többféle módon teszi lehetõvé költség,
ráfordítás figyelembevételét, az adózás elõtti eredmény csökkentését, vagy
adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet élni,
kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri
elszámolás lehetõségére.
(4) Amennyiben a Magyar Köztársaság által kötött és hatályban lévõ
nemzetközi szerzõdés e törvény tárgyát képezõ, vagy annak megfelelõ adóval
kapcsolatban eltérõ rendelkezéseket tartalmaz, a nemzetközi szerzõdés
elõírásai az irányadóak azzal, hogy az nem eredményezhet e törvény
rendelkezéseiben meghatározottakhoz képest kiterjesztõ adókötelezettséget.
A társasági adó és az osztalékadó alanya
2.
(1) A társasági adó alanya a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül
a) a gazdasági társaság,
b) a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az
egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, a magánszemélyek jogi
személyiséggel rendelkezõ munkaközössége, az erdõbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban:
MRP),
f) a közhasznú társaság, a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület,
az egyház, a lakásszövetkezet (ideértve az alapítvány, a közalapítvány, a
társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház alapszabályában, illetve
alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is),
ha az adóévben - törvényben és a gazdálkodási rendjét megállapító
jogszabályban meghatározott - vállalkozási tevékenységbõl bevételt ér el, vagy
e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást számol el, továbbá az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, ha kiegészítõ vállalkozási
tevékenységbõl bevételt ér el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget,
ráfordítást számol el.
(3) Külföldi illetõségû adózó a külföldi személy, ha
a) belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet (a továbbiakban:
külföldi vállalkozó, vagy
b belföldi személytõl, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétõl a
jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó ellenértéket kap (a
továbbiakban: külföldi szervezet.
(4) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt
szervezet.
(5) Az osztalékadó alanya
a) az osztalékban részesülõ belföldi személy a magánszemély kivételével (a
továbbiakban: belföldi illetõségû osztalékban részesülõ),
b) az osztalékban részesülõ külföldi személy (a továbbiakban: külföldi
illetõségû osztalékban részesülõ).
(6) A kifizetõre terjed ki az osztalékadóval kapcsolatos adókötelezettség
abban az esetben, ha az osztalékot nem pénzben nyújtja.
Teljes körû és korlátozott adókötelezettség
3.
(1) A belföldi illetõségû adózó és a belföldi illetõségû osztalékban
részesülõ adókötelezettsége a belföldrõl és a külföldrõl származó jövedelmére
egyaránt kiterjed teljes körû adókötelezettség.
(2) A külföldi illetõségû adózó és a külföldi illetõségû osztalékban
részesülõ adókötelezettsége a belföldi telephelyén végzett tevékenységbõl
származó és/vagy a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó
jövedelmére terjed ki korlátozott adókötelezettség.
Fogalmak
4.
E törvény alkalmazásában
1. adóév: a naptári év vagy az az idõszak, amelyre az adókötelezettség
kiterjed;
2. adózó: a 2. § (2) és (3) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi
személy;
3. azonos munkakör: a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel kiadott, 1996.
október 1-én hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint
azonosnak minõsülõ munkakör;
4. árbevétel:
a) a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele,
b) pénzintézetnél a kapott kamat és kamatjellegû bevétel, csökkentve a
fizetett kamattal és kamatjellegû ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi
szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó
árbevételével,
c) biztosítónál a biztosítási bevételek, növelve a nem biztosítási
tevékenység bevételeivel és a befektetések nettó bevételével, valamint
csökkentve a viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk, szolgáltatások
ráfordításaival, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok
bevételkorrekciójával, továbbá a kapott osztalékkal és részesedéssel,
d) értékpapír-forgalmazónál a befektetési szolgáltatási tevékenység
bevétele, növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételével,
valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel;
5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csõd-, a felszámolási
eljárásban az egyezségi megállapodásban rögzített elengedett követelés; a
felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat
alapján várhatóan meg nem térülõ követelés; a felszámolási eljárás
befejezésével ki nem egyenlített követelés, módosítva a felszámolási eljárás
során már elszámolt összeggel; a jogszabályban behajthatatlan követelésként
elismert összeg; az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn,
aki nem lelhetõ fel, s ezt az adózó dokumentumokkal hitelt érdemlõen
bizonyítja; az a követelés, amely a végrehajtás során nem, vagy csak részben
térült meg; az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan csak
veszteséggel, aránytalan költségráfordítással érvényesíthetõ; kivéve az
elõzõleg felsorolt követelésekbõl azt, amelyre a pénzintézet, az értékpapír-
forgalmazó kockázati céltartalékot képezett;
6. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad- és a
tranzit területet is;
7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy,
jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb
szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi
illetõségûnek minõsülõ magánszemély;
8. beruházás értéke: a tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési,
elõállítási értéke;
9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe
helyezõ; a beruházás megkezdésének napja: az építési, szerelési naplóba
történõ elsõ bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló elsõ gép, berendezés,
jármû átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény
vonatkozásában
a) gép:a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Ipari Termékek
Jegyzéke (a továbbiakban: ITJ) 32-tõl - 39-ig és a 42-es termékszám alá
tartozó gép és berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett
munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,
b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a
talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának,
természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a
talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el,
ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelõ használatra alkalmatlanná
válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási
vezetékek, fûtési, szellõzõ, légfrissítõ berendezések és felvonók, amelyek az
épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az
ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok
használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is
szolgálnak, vagy már meglévõ épületbe késõbb kerülnek beépítésre,
c) kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ)
az 544 termékjel alá sorolt épület,
d) termék-elõállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás,
amelyet az üzembehelyezést követõen az adózó ipari vagy mezõgazdasági termék
elõállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költsége a termék
közvetlen költsége között jelenik meg,
e) infrastruktúrális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és
személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és
hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához
közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41,
ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-bõl, ÉJ 71-bõl, ÉJ 91-bõl, ITJ 32-tõl 39-ig, ITJ 42);
10. célszervezet: a megváltozott munkaképességû dolgozókat foglalkoztató, a
pénzügyminiszter által a népjóléti miniszterrel egyetértésben a teljes
adóévre ilyennek kijelölt belföldi személy;
11. ellenõrzött külföldi társaság: az a külföldi személy,
a) amelynek székhelye olyan államban van, ahol a külföldi személy
jövedelmére jogszabály nem ír elõ társasági adó vagy annak megfelelõ
adókötelezettséget, vagy az adóévre elõírt adómérték legfeljebb 10 százalék,
kivéve ha a székhely szerinti országgal a Magyar Köztársaságnak hatályos
egyezménye van a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásáról
(a továbbiakban: egyezmény), és
b) amelynek az alapítói vagyonából az adóévben a belföldi illetõségû adózó
közvetlenül vagy közvetve - megszakítással vagy anélkül - legalább 30 napon át
és az adóév utolsó napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;
12. elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû tevékenység: kizárólag a külföldi
személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi
személy társasági szerzõdésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban
meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elõ;
13. elõleg: a kifizetett összeg (átadott ellenérték), amely idõben megelõzi
a szolgáltatás nyújtásának megkezdését, illetve a dolog átadását azzal, hogy
összege nem haladhatja meg a jogügylet (megállapodás) szerinti ellenértéket;
14. elsõ kötelezettségvállalás idõpontja: az a nap, amikor az adózó a
vállalkozási tevékenységgel - beleértve a megalakulást is - kapcsolatos elsõ
jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi;
15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási
engedély jogerõre emelkedésének a napja;
16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóba történõ elsõ
bejegyzés;
17. független képviselõ: az adózótól gazdaságilag és jogilag független
személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót
képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselõ olyan
tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem
független a képviselõ, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása,
vagy átfogó ellenõrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a
képviselõ viseli;
18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden
dolog;
19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott
feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely
pályázati úton "ipari park" minõsítést kap;
20. jogdíj:
a) a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló
jognak,
b) a know-hownak, az üzleti titoknak,
c) az irodalmi, a mûvészeti vagy a tudományos mûvek szerzõi jogának,
valamint a szerzõi joggal szomszédos jogoknak
használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért
kapott ellenérték;
21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;
22. jövedelemszerzés helye:
a) vállalkozási tevékenységbõl származó jövedelem esetében az a hely, ahol
a jövedelmet szerzõ telephelye található; ha azonban a vállalkozást nem
telephelyen folytatják, akkor - kivéve a b)-f) pontokban meghatározott
jövedelmeket - az a hely, ahol a vállalkozást folytató belföldi illetõséggel
bír,
b) kamatjövedelem esetében - a c) pontban foglalt kivétellel - az a hely,
ahol a kölcsön szerzõdés szerinti igénybevevõje belföldi illetõséggel bír,
illetve ahol a kölcsönt a szerzõdés szerint igénybevevõ telephely adóköteles,
c) kötvény utáni kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kötvényt
kibocsátó belföldi illetõséggel bír,
d) elõadói, mûvészeti és sporttevékenységért, bemutatókért
(kiállításokért) járó díj esetében az a hely, ahol a tevékenységet végzik,
e) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizetõ belföldi illetõséggel
bír, illetve ahol a jogdíjat fizetõ telephely adóköteles,
f) osztalék esetében az a hely, ahol az osztalékot nyújtó személy belföldi
illetõséggel bír;
23. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerzõdéses kapcsolatban állóknál,
ha
a) az egyik adózó, a másik adózót érintõen,
b) az adózó az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személyt
érintõen,
c) az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személy az adózót
érintõen,
közvetlenül vagy közvetve részt vesz az irányításban, ellenõrzésben vagy
közvetlenül, illetve közvetve 25 százaléknál nagyobb mértékû szavazati joggal
rendelkezik a döntések meghozatalakor, vagy a jegyzett tõkébõl 25 százalékot
meghaladó részesedéssel bír, illetve
d) ugyanazon adózó(k) más adózók,
e) ugyanazon adózó(k) adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi
személyek,
f) ugyanazon, adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személyek az
adózó(k)
irányításában, ellenõrzésében, közvetlenül vagy közvetve részt vesz(nek)
vagy együttesen, közvetlenül, illetve közvetve, a jegyzett tõkébõl 25
százalékot meghaladó részesedéssel bír(nak), vagy 25 százaléknál nagyobb
mértékû szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintõ
döntésekben;
g) az a)-f) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában az irányításban,
ellenõrzésben való részvételt jelent közkereseti társaságnál és betéti
társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az
igazgatótanácsban, korlátolt felelõsségû társaságnál az ügyvezetésben,
részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban való részvétel;
leányvállalatnál az igazgatót, minden más esetben a képviseletre jogosultat
kell az irányításban, ellenõrzésben résztvevõnek tekinteni, azzal, hogy a
feltételek meghatározásához magánszemélyek esetében a Polgári Törvénykönyvben
meghatározott közeli hozzátartozók szavazati jogát, részesedését együtt kell
figyelembe venni;
24. kiemelt térség: a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott
foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megelõzõ
év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15 százalékot;
25. közhasznú tevékenység bevétele: a 4. számú melléklet C fejezetében
meghatározott tevékenységbõl származó bevételnek az a része, amely a közhasznú
társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel -
helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a
költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül
önálló költségvetéssel rendelkezõ intézménnyel - folyamatos szolgáltatás
teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj
változtatásának feltételeit is tartalmazó szerzõdés alapján folytatott
tevékenységébõl származik;
26. KSH besorolás: az 1995. december 31. napján érvényes statisztikai
besorolási rend;
27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés,
egyéb szervezet;
28. külföldön tevékenységet végzõ: az a belföldön bejegyzett, belföldi
székhellyel rendelkezõ, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi
tulajdonban lévõ korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság, amely az
adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi
feltételnek, azaz
a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megilletõ
kedvezményeket biztosító - 1992. december 31. napját követõen megadott -
engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt
követõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Észak-Budapesti Igazgatósága
a feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett,
b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy külföldi
személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a KSH Szolgáltatások Jegyzéke (a
továbbiakban: SZJ) alapján pénzügyi szolgáltatásnak nem minõsülõ - más olyan
szolgáltatást, amelynek a teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló
törvény elõírása szerint külföld,
c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi
ügyvédeket foglalkoztat, valamint külön-külön számítva, a társaság vezetõ
tisztségviselõinek, felügyelõ bizottsága tagjainak és az alkalmazottainak
többsége belföldi magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének
belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,
d) a mûködéséhez szükséges bankszámláját belföldön vezeti,
e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági
társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem
tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs
belföldi személy;
29. osztalék:
a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményébõl a tag, a
tulajdonos részesedése,
b) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás - a
jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendõ
támogatás kivételével -, továbbá az elengedett kötelezettség (ideértve a más
által átvállalt tartozás összegét is),
c) a befektetés jogutód nélküli megszûnés miatti kivonásakor a
vagyonfelosztási javaslat szerint, átalakuláskor a vagyonmérleg szerint a
befektetés számvitelben kimutatott nyilvántartási, könyv szerinti értékét (a
továbbiakban: könyv szerinti érték) meghaladóan realizált vagyoni részesedés,
továbbá a jegyzett tõke leszállításakor kivont vagyoni értéknek a megszûnt
befektetés ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékét meghaladó része,
d) az adózott eredménybõl a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg;
30. osztalékelõleg: az osztalékra jogosult adózónak a várható osztalékra
tekintettel kifizetett, a kifizetõnél követelésként nyilvántartásba vett
összeg;
31. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított
étel, ital, és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék,
továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez
kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyûlésen, közgyûlésen,
igazgatósági, felügyelõ bizottsági értekezleten felmerült költségek általános
forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;
32. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt
olyan gépjármû, amely a vezetõvel együtt legfeljebb nyolc felnõtt személy
szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemû, a dízelüzemû,
az elektromos üzemû, a gázüzemû személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró
lakóautó; személygépkocsinak minõsül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-
ot meg nem haladó megengedett együttes tömegû olyan gépjármû (nagy rakodóterû
személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettõnél több utas
szállítására alkalmas, de kézzel egyszerûen oldható ülésrögzítése révén a
teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve
azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan mûszaki
átalakítással került sor;
33. telephely:
a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy
amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat,
függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a
telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a
fiókot, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat,
az üzemet, a mûhelyt, a bányát, a kõolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti
erõforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,
b) az építkezés vagy az összeszerelõ tevékenység (a továbbiakban együtt:
építkezés) helye - ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti
tevékenységet is - abban az esetben, ha idõtartama (folyamatosan vagy
megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési
területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló
szerzõdésen alapulnak vagy különbözõ személyek adták a megrendeléseket; a
gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képezõ építkezések egy
építkezési területnek minõsülnek,
c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni belföldön
lévõ természeti erõforrás közvetlen hasznosítása esetén,
d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni ingatlan és
természeti erõforrás térítés ellenében történõ hasznosítása, ingatlanhoz és
természeti erõforráshoz kapcsolódó vagyoni értékû jog térítés ellenében
történõ átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban: ingatlan
hasznosítása) esetén,
e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni - kivéve,
ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi - azon tevékenységek
esetében, amelyeket más külföldi vagy belföldi személy a külföldi személy
nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerzõdést köthet belföldön - és
e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn,
amelybõl rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,
f telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni az elõzõ rendelkezések
korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében belföldi vagy külföldi
személy - a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével -
belföldön felmerülõ kockázatokra köt biztosítást,
g nem minõsül telephelynek:
1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására,
bemutatására használt létesítmény,
2. a külföldi személy, árujának illetve termékének kizárólag tárolás,
bemutatás, belföldi személy általi feldolgozás céljából történõ készletezése,
3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történõ áru-,
illetve termékbeszerzési, valamint információgyûjtési célú fenntartása,
4. a létesítménynek kizárólag egyéb elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû
tevékenység folytatása céljából való fenntartása,
5. a független képviselõ (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység,
amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el;
34. természeti erõforrás: a környezet védelmének általános szabályairól
szóló törvényben meghatározott fogalom;
35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra
berendezkedett;
36. vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási
egység.
MÁSODIK RÉSZ
A TÁRSASÁGI ADÓ
II. FEJEZET
A társasági adókötelezettség
5. §
1 A vállalkozási tevékenységet folytató adózót a jövedelme után e törvény
elõírása szerint társasági adókötelezettség terheli.
(2) A társasági adókötelezettség - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a vállalkozási tevékenység érdekében tett elsõ
kötelezettségvállalás idõpontjában, átalakulás esetén az átalakulás napjától
kezdõdik, és az adózó jogutód nélküli megszûnésének, az e törvény hatálya
alóli kikerülésének, átalakulás esetén az átalakulásának a napjáig tart. A
cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti az adókötelezettséget.
(3) Ha a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerûsített éves
beszámolót, egyszerûsített mérleget a naptári év utolsó napjával nem kell
elkészíteni, akkor az adózás elõtti eredményt és az adót az adóév utolsó
napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani és
bevallani. Ilyen esetben
a) a cégbírósági bejegyzést,
b) a cégbírósági bejegyzés elmaradását,
c) a végelszámolás befejezését
követõen utólag - az egyes adóévekre külön-külön - elkészített éves beszámoló,
egyszerûsített éves beszámoló, egyszerûsített mérleg (a továbbiakban:
beszámoló) alapján - a bevallással érintett idõszakban hatályos elõírások
szerint - megállapított tényleges adó, valamint a könyvviteli zárlat alapján
megállapított adó különbözetét az adózó, a különbözet bevallásával
egyidejûleg, befizeti vagy visszaigényli.
(4) A külföldi vállalkozónak belföldön végzett építkezés esetén az
adókötelezettséget elsõ ízben abban az évben kell teljesítenie, amikor az
építkezés idõtartama meghaladja a három hónapot, illetve az építkezés
telephellyé minõsítéséhez az egyezményben meghatározott idõtartamot. Ilyenkor
a külföldi vállalkozó elsõ adóéve az építkezés kezdetének a napjával kezdõdik.
(5) A 2. § (2) bekezdés g) pontjában szereplõ személy adókötelezettsége
abban az adóévben áll fenn, amely adóévben vállalkozási tevékenységbõl
bevételt ér el, költséget, ráfordítást számol el.
(6) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A
beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítõ adózó a társasági
adóbevallás adatait, az az adózó, amely forintról konvertibilis devizára vagy
konvertibilis devizáról forintra történõ könyvvezetésre tér át, az adó
meghatározásához szükséges adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév
utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át
forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti
Bank által jegyzett árfolyama, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által a
Magyar Közlönyben közzétett, USA-dollárban megadott árfolyamot kell a forintra
történõ átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más
esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény elõírása nem vonatkozik.
A társasági adóalap megállapítása
6.i§
(1) A társasági adó alapja belföldi illetõségû adózó esetében az adózás
elõtti eredmény, módosítva a 7. §, 8. §, 16. §, 18. §, 28. § és 29. §-ban
foglaltakkal.
(2) Az adózás elõtti eredmény
a) kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a beszámoló részét képezõ
eredménykimutatásban kimutatott összeg,
b) egyszeres könyvvitelt vezetõ adózónál a pénzforgalmi nyilvántartás
alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az
adóévi költségek és ráfordítások különbsége).
(3) Az adózás elõtti eredményt könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az
adózó mindaddig, amíg a beszámoló készítésére nem kötelezett, ideértve a
jogelõd nélkül létrejött adózót is, ha a cégbírósági bejegyzése véglegesen
elmarad, vagy ha az adóhatóság a nyilvántartásból törli.
(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület,
az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
célszervezet, a kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató
részvénytársaság, az MRP, a közhasznú társaság, a vízitársulat és a külföldön
tevékenységet végzõ esetében az (1) - (3) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §
figyelembevételével kell alkalmazni.
Az adóalap megállapításakor csökkentõ jogcímek
7. §
(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségébõl - a 17. § és 29. §-ban
foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg,
b) az adóévet megelõzõ évben a 8. § (1) bekezdésének a) pontja alapján
adózás elõtti eredményt növelõ tételként számításba vett összeg,
c) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a bányászatról és a villamos energia
termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben, továbbá a
környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi
kötelezettségek fedezetére az adóévben ráfordításként elszámolt céltartaléknak
az adóévet megelõzõ évben ráfordításként elszámolt céltartalékot meghaladó
összege,
d) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a számviteli törvény elõírásai
alapján terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt,
de legfeljebb az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és
mértékekkel számított összeg, továbbá az immateriális javak, a tárgyi
eszközök értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök
megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor a számviteli törvény elõírása
alapján megállapított beszerzési értéknek az adóalapnál elszámolt
értékcsökkenési leírással csökkentett összege (a továbbiakban: számított
nyilvántartási érték), egyszeres könyvvitelt vezetõ adózónál az 1. és 2. számú
mellékletben meghatározott módon és mértékkel számított értékcsökkenési leírás
összege,
e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál
bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó által a vállalkozási övezetté
minõsítést követõen ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett
tárgyi eszközök - kivéve a közúti gépjármûvet (ITJ 41-3, ITJ 41-4), az
épületet és az építményt - beszerzési értéke abban az esetben, ha az adózó
nem veszi igénybe a 22. § szerinti adókedvezményt,
f) az eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok bontásban)
nyilvántartott értékvesztésbõl az adóévben a (2)i bekezdés figyelembevételével
a felhasználásra arányosan jutó összeg, vagy - az adózó döntése szerint az
eszközcsoport egészére egyedi nyilvántartás vállalása mellett - az eszközhöz
tartozóan nyilvántartott értékvesztés az eszköz nyilvántartásból való
kikerülésekor,
g) a bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék, kivéve az
ellenõrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot,
h) az érték nélkül, vagy megváltási áron nyilvántartott termõföld és erdõ
értékesítésébõl származó ellenérték,
i) az iskolai rendszerû szakképzésben közremûködõ adózónál tanulónként
minden megkezdett hónap után havi 6000 forint, ha az adózó a szakképzõ iskolai
tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerzõdés
alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján végzi,
j) a sikeres szakmai vizsgát tett - az i) pontban említett - szakképzõ
iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a (3)
bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy után a
foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal,
hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban
munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hónapon
belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát
rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély
az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,
k) a szövetkezetnél a termõföldért kapott kárpótlási jegy névértékének és
címletértékének különbözete, abban az esetben, ha a szövetkezet a kárpótlási
jegyet állami tulajdon megvásárlására fordította,
l) erre jogszabályban feljogosított mûvészeti szervezet gondozásában
kibocsátott mûvészeti szakvéleményben mûvészeti értékûnek elismert
képzõmûvészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi
beruházások értékének 2 ezreléke,
m) a szövetkezet által az üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt üzletrész
bevonása esetén - a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény
hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény
szerinti az átalakulás befejezésekor lezárt névérték mértékéig - a névértéknek
a visszavásárlási árat meghaladó összegébõl a fel nem osztható szövetkezeti
vagyon növelésére fordított rész,
n) a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteségbõl a behajthatatlan
követelés, továbbá korábban az adózás elõtti eredménynél csökkentõ tételként
el nem ismert, ráfordításként elszámolt hitelezési veszteségre befolyt,
bevételként elszámolt összeg,
o) a társasházi közös tulajdonban álló ingatlanrészek hasznosításából
származó, közös bevételbõl való részesedés címén a társasháztól kapott
bevétel,
p) a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek b) pontja
szerinti átszámítási különbözet összege,
r) a bírságnak, továbbá az adózás rendjérõl és a társadalombiztosításról
szóló törvényekben elõírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben
bevételként elszámolt, az elõzõ adóévekben az adózás elõtti eredményt növelõ
tételként figyelembe vett összeg,
s) az egyszeres könyvvitelt vezetõnél - a tárgyi eszköz, immateriális javak
vagy értékpapír beszerzése érdekében adott elõleget kivéve - a fizetett
elõleg, továbbá a korábban az adózás elõtti eredmény növeléseként figyelembe
vett kapott elõleg a bevételkénti elszámoláskor,
t) a kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 13) címén az adóévben felmerült, a
számviteli törvény elõírásai szerint a kutatási-kísérleti fejlesztés saját
közvetlen költségeként elszámolt összeg - csökkentve a ráesõ kapott támogatás
összegével - 20 százaléka függetlenül attól, hogy azt kísérleti fejlesztés
aktivált értékeként - állományba vették vagy sem.
(2) Nyilvántartott értékvesztés az elõzõ adóévekben elszámolt, az adó
alapjánál csökkentésként még figyelembe nem vett értékvesztés halmozott
összege, amelybõl az adózás elõtti eredmény csökkentéseként a felhasználással
arányos rész számolható el a következõ képlet szerint:
«INVALID_FIELD: Object»
ahol:
E = elszámolható értékvesztés,
N = nyilvántartott értékvesztés,
F = a könyvviteli nyilvántartással egyezõ nyitó érték és az adóévi
beszerzés, elõállítás, befektetés együttes összegének, valamint a záró
értéknek a különbözete,
I = a könyvviteli nyilvántartással egyezõ nyitó érték és az adóévi
beszerzés, elõállítás, befektetés együttes összege.
(3) Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül
megelõzõen
a) legalább hat hónapig a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ által
nyilvántartott munkanélküli volt, vagy
b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló
támogatásában részesült, vagy
c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a
munkaügyi központtal továbbra is együttmûködött,
azzal, hogy az a) - c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából
azt az idõtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi, gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az elõzetes
letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés idõtartamát, valamint a sor-
vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött idõt (a
szolgálat megkezdése és befejezése közötti idõtartamot) figyelmen kívül kell
hagyni.
Az adóalap megállapításakor növelõ jogcímek
8. §
(1) Az adózás elõtti eredményt növeli:
a) a számviteli törvény 27.i§ (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben
ráfordításként elszámolt céltartaléknak az e § (2) bekezdése szerinti elismert
mértékét meghaladó része,
b) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a számviteli törvény 46. § (3) és
(4) bekezdése szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege, a
tárgyi eszköz, az immateriális javak értékesítésekor, apportálásakor a könyv
szerinti érték, továbbá ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor,
hiányakor ráfordításként elszámolt összeg,
c) a számviteli törvény 39.i§-ának (1) és (3)-(4) bekezdéseiben foglalt
értékelési szabályok szerint a mérleg fordulónapján meglévõ eszközök után az
adóévre ráfordításként elszámolt értékvesztés összege,
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás elõtti eredmény
csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és
tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a
vállalkozási, a bevételszerzõ tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú
mellékletben foglaltakra,
e) a jogerõs határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjérõl,
továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti
jogkövetkezményekbõl adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege,
kivéve, ha önellenõrzéshez kapcsolódik,
f) a megváltási áron nyilvántartott termõföld és erdõ értékesítésekor a
könyv szerinti érték,
g) a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében
meghatározott, valamint 30. § (2) bekezdésében felsorolt szerencsejátékokat
szervezõ bármely gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen
és közvetett költségének és a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény 38.
§-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a
különbsége, ha az elõbbi a nagyobb,
h) a hitelezési veszteség címen ráfordításként elszámolt összeg, kivéve azt
a hitelezési veszteségként elszámolt követelést, amelyre a pénzintézet, az
értékpapír forgalmazó kockázati céltartalékot képzett,
i) gazdasági társaság és szövetkezet átalakulása esetén a jogutódnál a
saját tõke növekményének megfelelõ, - vagyonmérleg szerinti - átértékelési
különbözet, amelyet több jogutód esetén olyan arányban kell megosztani,
amilyen arányban a vagyonmérleg alapján a jogutódok az átértékelt vagyonból
részesednek; az átértékelési különbözettel az átalakulás évében és az azt
követõ két adóévben, egyenlõ részletekben kell az adózás elõtti eredményt
növelni; ha a társaság, a szövetkezet a megjelölt idõszakon belül megszûnik, a
társasági adóalapnál még számításba nem vett teljes összeget a megszûnéskor
kell a társasági adó alapjához hozzászámítania,
j) a kapott kölcsön kamatának a saját tõke négyszeresét meghaladó
kölcsönrészre jutó arányos része, ha az adózó a vele kapcsolt vállalkozásban
lévõtõl - kivéve a pénzintézetet - kap kölcsönt azzal, hogy saját tõke alatt
az adóévet megelõzõ évi beszámolóban, illetve a nyitómérlegben kimutatott -
értékelési tartalék nélküli - saját tõkét, annál az adózónál, amely az adózás
elõtti eredményét könyvviteli zárlat alapján állapítja meg, a társasági
szerzõdésben, alapszabályban, alapító okiratban, a tulajdonosok közötti
megállapodásban meghatározott, az alapító által tartósan rendelkezésre
bocsátott forrást, rögzített jegyzett tõkét; kölcsön alatt az adóévben az
említett kapcsolt vállalkozásban lévõ felé fennálló kölcsön napi átlagos
állományát kell érteni,
k) a természetbeni juttatásként személyi jövedelemadóval nem adózott
reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része,
l) egyszeres könyvvitelt vezetõnél az elõlegként kapott összeg, továbbá a
korábban adott, az adózás elõtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett
elõleg a költségkénti elszámoláskor,
m) az ellenõrzött külföldi társaság fel nem osztott - a külföldi ország joga
alapján megállapított - nyereségébõl az adózót a részesedése alapján megilletõ
összeg,
n) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt
támogatás, juttatás, tartozásátvállalás, elengedett követelés, továbbá az
utólag adott, nem számlázott engedmény - ide nem értve az adásvételi
szerzõdésen alapuló, az abban elõre rögzített feltételekkel adott engedmény
szerzõdés szerinti összegét - kivéve, ha a támogatás, juttatás
na) belföldi székhelyû alapítványnak, közalapítványnak, vagy közérdekû
kötelezettségvállalás céljára történt, feltéve, hogy
1. az alapítvány, a közalapítvány, illetve a közérdekû kötelezettségvállalás
betegségmegelõzõ és gyógyító, szociális, egészségügyi, tudományos, kutatási,
környezetvédelmi, mûemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási,
sport, vallási és hitéleti célt, gyermek és ifjúsági célt, az állampolgári
jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregekkel és a hátrányos
helyzetûekkel, illetõleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel,
valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos elõbbi célok megvalósítását,
a menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elõsegítését szolgálja, és
errõl, valamint a támogatás, juttatás összegérõl az alapítvány, közalapítvány
vagy a közérdekû kötelezettségvállalás szervezõje igazolást ad, továbbá
2. az alapítványnak, a közalapítványnak, illetõleg a közérdekû
kötelezettségvállalási célra átadott pénzeszközzel összefüggõ jogügylet
vonatkozó dokumentumai (alapító okirat, tájékoztatók, reklámok, stb.) és
körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján még
közvetve sem állapítható meg, hogy az átadott összeg nem szolgálja, vagy
látszólag szolgálja az 1. pontban felsorolt célokat, azaz csak az adózás
elõtti eredmény csökkentéssel elérhetõ vagyoni elõnyt jelent az adományozónak,
az adományozó tulajdonosának, a vezetõ tisztségviselõknek, a felügyelõ
bizottság és az igazgatóság tagjainak, a könyvvizsgálónak, valamint ezen
személyek és a magánszemély tulajdonosok közeli hozzátartozóinak,
nb) állami vállalat, részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ társaság
privatizációjának, valamint a tulajdonukban lévõ vagyonrészek értékesítésének
MRP keretében történõ teljesülése esetén, az MRP szervezet alapcéljának
megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége
idõszakában történt,
nc) a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû kötelezettségvállalásként,
továbbá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti
közmûsorszolgálati mûsor, mûsorszám támogatására (szponzorálására) történt,
o) a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek a) pontja
szerinti átszámítási különbözet összege.
(2) A céltartalék elismert mértéke a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a
követelések, az elõlegként és kölcsönként adott összegek miatt várható
veszteségek fedezetére, a számviteli törvény 27. §-ának (1) bekezdése alapján
az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék, de legfeljebb az adóév
utolsó napján fennálló, elõzõekben felsorolt követelések összegének
a) 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka,
b) 181-360 napos késedelem esetén 5 százaléka,
c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.
(3) Az (1) bekezdés na) pontjában felsorolt jogcímeken említett tételek
együttes összegébõl legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százalékával nem
kell az adózás elõtti eredményt növelni.
(4) Az (1) bekezdés nb) pontjában említett támogatásként, juttatásként,
kizárólag állami tulajdonban lévõ vagyon elidegenítése esetén az átutalt
összeget; állami és nem állami vagyonrészek együttes elidegenítése esetén az
átutalt összegbõl az állami tulajdoni hányadnak megfelelõ arányos részt;
részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ társasági vagyonrész
elidegenítése esetén az átutalt összegbõl, a társaságban lévõ állami tulajdoni
hányadnak megfelelõ arányos részt; de bármely esetben legfeljebb az adózás
elõtti eredmény 20 százalékának megfelelõ összeget lehet figyelembe venni.
Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az
egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
adóalapjának megállapítása
9. §
(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület,
az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
adóalapja a számviteli törvény, valamint a beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségükre vonatkozó jogszabály elõírásai szerint
megállapított adózás elõtti eredmény, egyszeres könyvvitelt vezetõk esetében a
pénzforgalmi könyvvitel szerinti vállalkozási tevékenység eredménye,
módosítva a (2) - (5) bekezdésben foglaltakkal.
(2) Csökkenteni kell az adózás elõtti eredményt
a) a vállalkozási tevékenység célját szolgáló beruházások értéke alapján a
7. § (1) bekezdése l) pontjának elõírása szerint;
b) a 7. § (1) bekezdésének a), b), g), r) pontjai szerint meghatározott
értékekkel;
c) a 7. § (1) bekezdésének d), e), f), i), j), n), o) és t) pontja, továbbá
a (2) és (3) bekezdése alapján megállapított értékbõl a vállalkozási
tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett
kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.
(3) Növelni kell az adózás elõtti eredményt
a) a 8. § (1) bekezdés a), e), j), m) pontja és (2) bekezdése szerint
meghatározott értékekkel;
b) a 8. § (1) bekezdés b), c), d), h), k), n) pontja, valamint a 8. § (3),
(4) bekezdései alapján megállapított értékbõl a vállalkozási tevékenységhez
közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett kapcsolat esetén a
vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a
16. §, a 18. §, a 28. §, és a 29. § rendelkezéseit.
(5) Az egyház a vállalkozási tevékenységbõl elért nyereségnek (adózás elõtti
eredmény) azzal a részével is csökkentheti az adó alapját, amelyet a
kulturális, nevelési, oktatási, felsõoktatási, szociális, egészségügyi,
gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és mûemlékvédelmi tevékenység,
továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége,
ráfordítása fedezetére használ fel.
A célszervezet adóalapja
10. §
(1) A célszervezet adóalapja az adóévi és a (6) bekezdés szerint
nyilvántartott adómentesen képzõdött eredménytartalékból az eredmény
kiegészítésére bevont eredménybõl a tagok, tulajdonosok részére megállapított
osztalék, módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal.
(2) Csökkenteni kell a megállapított osztalékot a 7. § (1) bekezdés r) és t)
pontjában meghatározott összeggel.
(3) Növelni kell a megállapított osztalékot a 8. § (1) bekezdésének d), e),
j), k), m) pontjában meghatározott tételekkel.
(4) A célszervezet jogutód nélküli megszûnése esetén, valamint abban az
adóévben, amelyben a célszervezeti kijelölést visszavonták, az adó alapja a
számviteli törvény elõírásai alapján megállapított adózás elõtti eredmény,
módosítva a 7. §, 8. §, 16. §, 18. §, 28. § és 29. §-ban foglaltakkal és
növelve az adómentesen képzõdött - a (6) bekezdés szerint nyilvántartott -
eredménytartalék összegével.
(5) A célszervezet átalakulása esetén a jogutódnak - ha nem minõsül
célszervezetnek - meg kell növelnie az adó alapját a jogelõdnél adómentesen
képzõdött eredménytartalék összegével.
(6) A célszervezetnek az adózottan és az adómentesen képzõdött
eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan
képzõdött eredménytartaléknak kell tekinteni az 1992. évi nyitómérlegben
szereplõ eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az
adóévben képzõdött, amelyben az adózó nem minõsült célszervezetnek. Az 1992.
évi eredménytartalék akkor minõsül adózottan képzettnek, ha a célszervezet
osztalékot nem állapított meg. Az 1993. évtõl képzett eredménytartalékot - ha
az adózó célszervezetnek minõsült - adómentesen képzettnek kell tekinteni. Az
eredménytartalék állományának csökkenését a megelõzõ évi nyilvántartás alapján
számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen
képzett eredménytartalék között.
A kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató
részvénytársaság adóalapja
11. §
(1) A külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelõen mûködõ, kizárólag készfizetõ
kezességvállalást folytató részvénytársaság az adó alapját - a (2) bekezdés
szerint - megszûnéskor állapítja meg.
(2) Az adó alapja a kötelezettség teljesítését követõen fennmaradó összes
vagyon és az alapítók hozzájárulásának különbsége.
Az MRP adóalapja
12. §
(1) Az MRP adóalapja a számviteli törvény, valamint az MRP
beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény, módosítva a
(2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal.
(2) A tárgyévi eredményt csökkenti a saját erõ címén a résztvevõk által
befizetett összeg, a résztvevõket foglalkoztató társaság által átutalt
összeg, a résztvevõk egyéb befizetései, más magánszemély és jogi személy
befizetése, a 7. §-ban, és megszûnéskor a 16. § (1) bekezdésében, az
egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréskor a 16. § (3)
bekezdésében az adózás elõtti eredmény csökkentéseként meghatározott jogcímek
szerinti összeg.
(3) A tárgyévi eredményt növeli a 8. §-ban, és megszûnéskor a 16. § (1)
bekezdésében, egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréskor a
16. § (3) bekezdésében az adózás elõtti eredmény növeléseként meghatározott
jogcímek szerinti összeg, valamint a résztvevõk tulajdonába adott vagyonrészek
beszerzési (nyilvántartási) értékeként a költségek (ráfordítások) között
elszámolt érték.
A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja
13. §
(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6. § elõírásai
alapján megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a 7. § (1) bekezdés a)
- g), i), j), l), n) - r), t) pontjaiban, a 8. § (1) bekezdés a) - e), h) -
k), m), o) pontjaiban, továbbá a 16. §, a 18. §, a 28. § és a 29. §-ban
foglaltakkal, továbbá növelve
a) a visszafizetési kötelezettség nélkül pénzben nyújtott támogatással,
juttatással, tartozásátvállalással, elengedett követeléssel, továbbá az utólag
adott, nem számlázott engedménnyel, ide nem értve az adásvételi szerzõdésen
alapuló, az abban elõre rögzített feltételekkel adott engedmény szerzõdés
szerinti összegét,
b) közhasznú társaság esetében jogutód nélküli megszûnéskor, továbbá
átalakulással történõ megszûnéskor a jogutódnál - akkor, ha a jogutód nem
közhasznú társaság - a saját tõke (2) bekezdés szerint meghatározott adómentes
növekményével.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság, a
saját tõke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani
adózott és adómentesen képzett részekre. A saját tõke adóévi változásából az
adómentesen képzõdött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi közhasznú
tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva
kell meghatározni.
A külföldi vállalkozó adóalapja
14. §
(1) A külföldi vállalkozó a belföldi telephelynek betudható árbevétele,
bevétele és az ezekhez kapcsolódó felmerült költsége, ráfordítása
különbözeteként - a 17. § szerint elhatárolt veszteséget is figyelembe véve
- határozza meg az adó alapját, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12
százaléka, ez utóbbit kell az adó alapjának tekintenie. Az árbevétel, a
bevétel, a költség és a ráfordítás számbavételénél a számviteli törvény
eredménykimutatásra és az eszközök értékelésére elõírt rendelkezései szerint
kell eljárni függetlenül attól, hogy a külföldi vállalkozó nem alanya a
számviteli törvénynek.
(2) Az árbevétel, bevétel és a költség, ráfordítás kimutatásánál úgy kell
eljárni, mintha a telephely a tevékenységét önálló - a külföldi személytõl
független - vállalkozásként fejtette volna ki.
(3) Telephelynek betudható árbevétel, bevétel a telephely útján kifejtett
vállalkozási tevékenységgel összefüggésben elért árbevétel, bevétel tekintet
nélkül a származás helyére. A telephely közvetítésével elért - a telephely
árbevételeként, bevételeként meg nem jelenített - árbevétel, bevétel 5
százaléka, mint jutalék, minden esetben a telephelynek betudható
árbevételnek, bevételnek minõsül.
(4) A külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenység költségeként,
ráfordításaként - a (5)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az árbevétel,
bevétel megszerzése érdekében felmerült, az adóévet terhelõ, bizonylatolt
összeget számolhatja el, tekintet nélkül a felmerülés helyére. Értékcsökkenési
leírásként a telephely által végzett tevékenységet szolgáló, ott üzemeltetett
tárgyi eszköz értéke alapján az 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított
mérték vehetõ figyelembe. A külföldi vállalkozónál felmerült üzletvezetési és
általános ügyviteli költségbõl, ráfordításból - a külföldön felmerült adót
kivéve - a telephelyre arányosan jutó összeg érvényesíthetõ, azzal, hogy ez az
arány nem haladhatja meg a telephelynek betudható bevételnek, árbevételnek a
külföldi vállalkozó összes bevételéhez, árbevételéhez viszonyított arányát.
(5) Az adóalap megállapításakor költségként, ráfordításként nem vehetõ
figyelembe
a) a pénzügyi ellenõrzés alapján megállapított belföldi adóhiány, egyéb
belföldi jogszabály megsértésébõl keletkezõ jogerõs befizetési kötelezettség
(adó, bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenõrzési pótlékot,
b) a kötelezettség nélkül adott ajándék nyilvántartási értéke, a pénzbeli
támogatás, továbbá a természetbeni juttatásként személyi jövedelemadóval nem
adózott reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része,
c) a társasági adó.
(6) Ingatlan hasznosítása esetén - a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve - a
telephelynek betudható árbevétel: az ellenérték, a telephelynek betudható
költség: a továbbszámlázott üzemeltetési költség, az 1. és 2. számú melléklet
szerint megállapított értékcsökkenési leírás, a javítási és a karbantartási
költség, a telephelynek betudható ráfordítás: a beszerzési ár részét nem
képezõ adók, hozzájárulások bevallott összege, valamint az ingatlan
beszerzéséhez és felújításához felvett hitel beszerzési árba be nem számító,
adóévben esedékes kamata.
(7) Ingatlan értékesítése, apportálása esetén a telephelynek betudható
árbevétel az ellenérték, a telephelynek betudható költség a megszerzésre - az
1. és 2. számú melléklet szerint elszámolt értékcsökkenési leírással
csökkentve - igazoltan fordított összeg.
(8) A külföldi vállalkozó az árbevételérõl, bevételérõl és az ehhez
kapcsolódó, elismert költségérõl, ráfordításáról a számviteli törvény kettõs
könyvvitelre vonatkozó szabályai szerint forintban köteles nyilvántartást
vezetni. A külföldi pénznemben keletkezett árbevételt, bevételt, költséget,
ráfordítást a számviteli törvény elõírásai alapján kell forintra átszámítani.
A külföldi szervezet adóalapja
15. §
(1) Külföldi szervezet adóalapjaként a részére belföldi személy, valamint a
külföldi vállalkozó belföldi telephelye által kifizetett, a jövedelemszerzés
helye alapján belföldrõl származónak minõsülõ következõ bevételeket kell - a
(2) bekezdésben foglaltak kivételével - figyelembe venni:
a) nyújtott hitel (kölcsön) kamata,
b) kötvény kamata,
c) belföldön végzett elõadói, mûvészeti és sporttevékenységért, bemutatókért
(kiállításokért) járó díj,
d) jogdíj.
(2) Az adóalap meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a
Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, a
belföldön bejegyzett pénzintézet által fizetett kamatot, ide nem értve, ha a
pénzintézet megbízás alapján lebonyolító tevékenységet folytat.
(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank
hivatalos - pénzügyi teljesítés napján érvényes - devizaárfolyamán kell
forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar
Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
által a Magyar Közlönyben közzétett, USA-dollárban megadott árfolyamot kell a
forintra történõ átszámításkor figyelembe venni.
A társasági adóalap módosításának különös szabályai
16. §
(1) Az adózónak jogutód nélküli megszûnésekor
a) a számviteli törvény 39. §-ának (1), valamint (3) és (4) bekezdése
alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztéssel, valamint a
nyilvántartott értékvesztés összegével az adózás elõtti eredményét
csökkentenie kell,
b) egyszeres könyvvitel alkalmazása esetén - az egyéb módosító tételeket is
figyelembe véve - az adózás elõtti eredményét növelnie kell a megszûnésig
keletkezett, a számviteli törvény elõírása szerint a pénzügyi rendezéskor
bevételnek minõsülõ, megszûnésig be nem folyt (a követelések között
nyilvántartott) összeggel, továbbá a vásárolt készletek záróállományával -
függetlenül attól, hogy az adózó a meglévõ készlet ellenértékét kiegyenlítette
vagy sem - és a fizetett elõleg összegével; csökkentenie kell a számviteli
törvény szerint a pénzügyi rendezéskor költségnek, ráfordításnak minõsülõ, a
megszûnésig ki nem egyenlített tartozással és a kapott elõleggel,
c) kettõs könyvvitel vezetése esetén az adózás elõtti eredményét növelnie
kell azzal az összeggel, amellyel a tárgyi eszköz és az immateriális javak
könyv szerinti értéke meghaladja a számított nyilvántartási értéket,
csökkenteni kell azzal az összeggel, amellyel a számított nyilvántartási érték
a könyv szerinti értéket meghaladja.
(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogutód a jogelõdnél nyilvántartott értékvesztéssel növelt összeget
mutatja ki ezen a címen; több jogutód esetén a jogelõdnél nyilvántartott
értékvesztést a vagyonmérleg alapján megosztott, az értékvesztés alapját
képezõ készletek, befektetések, értékpapírok arányában meg kell bontani,
b) a jogelõdnek módosítania kell az adózás elõtti eredményét az (1)
bekezdés c) pontja szerinti összeggel.
(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésrõl a kettõs könyvvezetésre tér
át, az áttérés évében
a) az egyszerûsített mérlegben kimutatott vásárolt készlet értékébõl a
kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értékével az adózás
elõtti eredményét növelnie kell,
b) a kapott elõleg címen az elõzõ adóévi adóbevallásában figyelembe vett,
az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentenie, a fizetett
elõleg címen figyelembe vett, az adóévben követelésként kimutatott összeggel
növelnie kell az adózás elõtti eredményét.
(4) Az adózónak, ha a kettõs könyvvezetésrõl az egyszeres könyvvezetésre
tér át, az áttérés évében
a) a mérlegben kimutatott vásárolt készlet értékébõl a kiegyenlített, nem
beruházási célra beszerzett készlet értékével az adózás elõtti eredményét
csökkentenie kell,
b) az elõzõ évi beszámolóban a kötelezettségek között kimutatott (kapott)
elõleggel növelnie, a vásárolt készletek, illetve a követelések között
kimutatott (adott) elõleggel csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét.
(5) Az egyéni cégbõl átalakult adózó, ha átalakulását megelõzõen a személyi
jövedelemadó törvény hatálya alá tartozott, a (3) bekezdésben foglaltak és a
számvitelrõl szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre
való áttéréskor a nyitást követõen elõírt elszámolásai alkalmazása mellett
a) az átalakulás idõpontjáig keletkezett és addig nem rendezett elhatárolt
veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás elõtti
eredményét, azzal, hogy az öt éves idõtartamot a keletkezés idõpontjától kell
számítania,
b) az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott saját tõke növekményével a 8.
§ (1) bekezdésének i) pontja szerint növeli az adózás elõtti eredményét.
(6) A felszámolási eljárás hitelezõkkel történt egyezség alapján való
megszûnése esetén az adózónak, az eljárás befejezõ napjára elkészített
vagyonmérlegében szereplõ saját tõke és a felszámolás kezdõ napját megelõzõ
napra készített beszámolójában szereplõ saját tõke különbözetével, az eljárás
befejezése évérõl készített adóbevallásában
a) növelnie kell az adózás elõtti eredményét, ha a felszámolás idõszaka
alatt a saját tõke növekedett,
b) csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét, ha a felszámolás idõszaka
alatt a saját tõke csökkent.
(7) Jogutód nélküli megszûnésnek minõsül, ha az adózó - az átalakulás miatti
megszûnést kivéve - bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha
a székhelyét külföldre helyezi át.
(8) Nem minõsül megszûnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról
forintra történõ könyvvezetésre tér át, valamint ha a 2. § (2) bekezdés g)
pontjában meghatározott belföldi személy azért nem minõsül adózónak, mert nem
ér el a vállalkozási tevékenységbõl bevételt, vagy nem számol el ehhez
kapcsolódóan költséget, ráfordítást.
Veszteségelhatárolás
17.i§
(1) Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban:
elhatárolt veszteség), ezzel az összeggel az adózó a következõ öt adóévben - a
(2)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti
megosztásban csökkentheti az adózás elõtti eredményét.
(2) A jogelõd nélkül létrejött adózó a vállalkozási tevékenység megkezdése
évének és az azt követõ két adóévnek az elhatárolt veszteségébõl - kivéve a
számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - az
(1) bekezdésben megjelölt idõtartam alatt figyelembe nem vett résszel az
ötödik adóévet követõen is csökkentheti az adózás elõtti eredményét.
(3) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi adóévekrõl áthozott elhatárolt
veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt
veszteségek levonásánál a korábbi adóévekrõl áthozott veszteségeket kell
elõször figyelembe venni.
(4) A mezõgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az
adóévet megelõzõ két adóévben befizetett adójának önellenõrzéssel való
módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelõzõ két adóév adózás
elõtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem
él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelõzõ két adóév
terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem
alkalmazhatja.
(6) Ha a privatizációs lízingszerzõdés idõtartama alatt az adózónál
vagyonvesztés történik vagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében
szerzõdõ azonnali hatállyal nem mondja fel a szerzõdést, a vagyonvesztés vagy
a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1) - (2) bekezdésben foglalt
veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.
(7) Jogutódlás melletti megszûnés esetén a jogelõdnél keletkezett és az
adózás elõtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett, elhatárolt
veszteségre - az (1) bekezdés szerinti idõtartamba a jogelõdnél eltelt idõt is
beszámítva - az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók, feltéve, hogy a
jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan
tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás idõpontjában az átalakulásban érintett
adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i). Ezzel a lehetõséggel a jogutód(ok)
utoljára abban az adóévben élhet(nek), amelyben megfelelt(ek) az új
tulajdonos(ok) részesedésére elõírt feltételnek. Több jogutód esetén az
elhatárolt veszteséget olyan arányban kell megosztani, amilyen arányban a
vagyonmérleg alapján a jogutód(ok) az átértékelt vagyonból részesednek.
(8) Az (1) bekezdés rendelkezése a vállalkozási tevékenység megkezdésének
évét követõ harmadik adóévben, és az azt követõ adóévekben keletkezett
negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az
adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások
együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg,
ha a feltétel a tevékenység végzéséhez szükséges beruházás üzembehelyezésének
elmaradása, vagy elemi kár miatt nem teljesült.
(9) E § alkalmazásában a külföldi vállalkozó nem minõsül jogelõd nélkül
létrejött adózónak.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
18.i§
(1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti szerzõdésekben -
ideértve a gazdasági tevékenységgel összefüggõ szaktanácsadást és a mûszaki-
gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönt és a hitelt is - (általános
forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket
alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható
körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének, a
szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbségével
a) az adózók kölcsönös nyilatkozat alapján az adóbevallásban módosíthatják,
b) az adóhatóság az ellenõrzés során módosítja,
az adózás elõtti eredményt.
(2) A szokásos piaci árat a következõ módszerek valamelyikével kell
meghatározni:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az
ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy
szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a
terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történõ
értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és
aszokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az
önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó
bizonyítja, hogy a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem
határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelõbb.
(3) A szokásos piaci ár alkalmazásánál - mivel a körülmények nem
összehasonlíthatóak - az egymás között érvényesített árak eltérhetnek azon
ellenértéktõl, amelyet egyébként független felek esetén alkalmaznának,
amennyiben a méretüknél fogva piaci hátrányban lévõ adózók közös beszerzés és
értékesítés érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoznak létre, és e kapcsolt
vállalkozások közötti tartós szerzõdések révén a versenyhátrány megszüntetését
kívánják elérni.
(4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet
végzõ független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.
(5) E § alkalmazásában terméknek minõsülnek a számviteli törvény elõírása
szerint részesedésként, értékpapírként, váltó követelésként nyilvántartott
eszközök (a továbbiakban: értékpapír) és az immateriális javak is.
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
III. FEJEZET
A társasági adó mértéke
19. §
(1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív
adóalap 18 százaléka.
(2) A külföldön tevékenységet végzõ esetében a társasági adó a pozitív
adóalap 3 százaléka.
Adómentesség
20. §
(1) Nem kell az adót megfizetnie
a) az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók részére
adózás elõtti eredménycsökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a társadalmi
szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, ha a
- gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok elõírása szerint és a 4. számú
mellékletben foglaltakat figyelembevéve nyilvántartott - vállalkozási
tevékenységébõl elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes
bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot,
b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként,
juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés
nélkül átadott eszköz számított nyilvántartási értékével csökkentett adóalap
olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a közhasznú tevékenységbõl
elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységbõl elért
bevétel képvisel az összes bevételen belül,
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár
kiegészítõ vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele nem haladja meg a
pénztár összes bevételének a 20 százalékát.
(2) A közhasznú társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az
adómentességgel csökkentett társasági adó arányában érvényesítheti.
(3) A közhasznú társaság, jogutód nélküli megszûnésekor, az (1) bekezdés b)
pontjának rendelkezéseit nem alkalmazhatja.
Beruházási adókedvezmények
21. §
(1) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelõ összegû beruházási
adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követõen megkezdett,
legalább 1 milliárd forint értékû, termék-elõállítást szolgáló beruházás
üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév közül azokban az adóévekben,
a) amelyekben a megelõzõ adóévhez viszonyítva az export árbevételét 25
százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû export árbevételt ér el, amelyet az a)
pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el
kellett volna érnie.
(2) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelõ összegû beruházási
adókedvezményt vehet igénybe az 1996. december 31-ét követõen megkezdett,
legalább 1 milliárd forint értékû, kereskedelmi szálláshely létesítését
szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév közül azokban az
adóévekben,
a) amelyekben a megelõzõ adóévhez viszonyítva az árbevételét 25 százalékkal,
de legalább 600 millió forinttal növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el, amelyet az a)
pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el
kellett volna érnie.
(3) A kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben székhellyel vagy
cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó
az adónak a (4) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási
adókedvezményként veheti igénybe a térségben (övezetben) 1995. december 31-ét
követõen megkezdett és az üzembe helyezést követõen ott üzemeltetett
a) termék-elõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5
adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben export vagy KSH besorolási rend
alapján mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevételét a megelõzõ adóévhez
viszonyítva
aa) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább 1
százalékkal növeli,
ab) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás
értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli,
b) kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe
helyezésének évét követõ 5 adóévben.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás
üzemeltetési helye szerinti, a beruházás megkezdésekor kiemelt térségnek,
vállalkozási övezetnek minõsülõ térségben (övezetben) folytatott
termékelõállító és kereskedelmi szálláshely szolgáltató tevékenységbõl
származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított
összege.
(5) Az (1) - (3) bekezdésekben meghatározott adókedvezmény utoljára a 2002.
évi adóalap utáni adóból vehetõ igénybe.
(6) Nem élhet az (1)-(5) bekezdésben meghatározott adókedvezménnyel az az
adózó, amelynek a kormány a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét
engedélyezte, kivéve ha ez utóbbi jogáról az adóhatóságnak 1997. március 31-
éig írásban tett bejelentéssel lemondott.
Térségi és egyéb adókedvezmények
22. §
(1) A beruházás értéke hat százalékának megfelelõ adókedvezményt vehet
igénybe az üzembehelyezés évében
a) a kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál
bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a székhelyen, telephelyen üzembe
helyezett és ott üzemeltetett gép értéke után,
b) a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál
bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a székhelyen, telephelyen üzembe
helyezett és ott üzemeltetett gép és épület értéke után.
(2) A kiemelt térségben és/vagy a vállalkozási övezetben az adózó által
üzembe helyezett és ott üzemeltetett infrastruktúrális beruházás értéke hat
százalékának megfelelõ adókedvezményt vehet igénybe az adózó az üzembe
helyezés évében.
(3) A (1)-(2) bekezdés alapján igénybe vett adókedvezményt késedelmi
pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha az adózó a gép, épület vagy
infrastruktúrális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés
napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi, illetõleg, ha
három éven belül az adókedvezménnyel telepített tárgyi eszközt olyan térségbe
(övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezményt nem érvényesíthette volna.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adókedvezmény a kiemelt térségben üzembe
helyezett, korábban még használatba nem vett gép, infrastruktúrális beruházás
értéke alapján, a vállalkozási övezetben a vállalkozási övezetté minõsítést
követõen üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép, épület,
infrastruktúrális beruházás értéke alapján vehetõ igénybe, ha annak
értékcsökkenési leírását az adózó a 2. számú melléklet rendelkezései szerint
számolja el.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap
utáni adóból vehetõ igénybe.
(6) A szövetkezet vagy jogutódja az 1998. adóév(ek) társasági adójából,
illetve - ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következõ adóévek
társasági adójából, de legkésõbb a 2003. adóévi társasági adóból a
tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991.
évi XXV. törvény rendelkezései alapján az árverésre termõfölddel együtt
kijelölt ültetvények után az ültetvények könyv szerinti értékének a
telepítéshez igénybe vett állami támogatás, valamint az ültetvény
földterületéért kapott térítés együttes összegét meghaladó részét
adókedvezményként veheti igénybe
(7) A szövetkezet vagy jogutódja az 1998. adóév(ek) társasági adójából,
illetve - ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következõ adóévek
társasági adójából, de legkésõbb a 2003. adóévi társasági adóból a
szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16.§-a szerint önkormányzati
tulajdonba átadott utak könyv szerinti értékének az út építéséhez igénybe vett
állami támogatást meghaladó részét adókedvezményként veheti igénybe.
Az adókedvezmények igénybevételének szabályai
23. §
(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (3)
bekezdése, a 22.§ (6)-(7) bekezdése és a 29. § (5) bekezdés a), d) pontja
alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az
az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult
adókedvezményre.
(2) A 21. § (3) bekezdése alapján igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett
adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthet adókedvezményt az
adózó a 21. § (1) és (2) bekezdésében, a 22. §-ban, a 29. § (5) bekezdés c)
pontjában foglaltak szerint, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés
a) és d) pontja alapján az adóévben 100 százaléknál kisebb mértékû
adókedvezményre jogosult.
(3) A 4. § 28. pontja szerinti külföldön tevékenységet végzõ nem vehet
igénybe adókedvezményt.
(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehetõ igénybe.
A fizetendõ adó
24. §
A fizetendõ adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az
adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külföldön
megfizetett társasági adóval (annak megfelelõ jövedelemadóval).
ELJÁRÁSI ÉS ADÓELÕLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK
IV. FEJEZET
A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése
25. §
(1) A külföldi szervezet esetében a 19. § szerinti mértékkel számított
társasági adót a kifizetõ, illetve a külföldi vállalkozó belföldi telephelye
levonással állapítja meg, fizeti meg és errõl igazolást ad a külföldi
szervezet részére.
(2) A külföldi szervezet az (1) bekezdés szerint levont és befizetett
társasági adóból az egyezmény alapján õt megilletõ visszatérítést, az
illetõsége szerinti ország adóügyekben illetékes hatóságától kapott, az
illetõségét igazoló, hitelesített, magyar nyelvû dokumentum, továbbá a levont
adóról kapott igazolás alapján az adóhatóságtól visszaigényli.
Az adóelõleg bevallásának és fizetésének szabályai
26. §
(1) Az adózónak - a (3), az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével -
az adóévet megelõzõ adóévrõl szóló adóbevallással egyidejûleg az adóév július
1-jétõl az ezt követõ év június 30-áig terjedõ idõszakra a társasági
adóelõleget is be kell vallania, az esedékességi idõre esõ összeget is
feltüntetve.
(2) Az adóelõleg
a) az adóévet megelõzõ teljes évben változatlan formában mûködõ adózónál az
elõzõ adóévi fizetendõ adó összege,
b) az adóévet megelõzõ évben jogelõd nélkül vagy átalakulással létrejött
adózónál az elõzõ adóév fizetendõ adójának a mûködés naptári napjai alapján
egész évre számított összege.
(3) Az adóévben átalakulással létrejött adózó az átalakulás napjától
számított 30 napon belül köteles a jogelõd által az adóévre bevallott
adóelõlegbõl számított (az átalakulás formájától függõen: azzal egyezõ,
összesített, megosztott) adóelõleget bevallani, és ennek alapján köteles, a
bevallás esedékességének napjától az adóévet követõ év június 30-áig
adóelõleget fizetni. E rendelkezés alkalmazásában a részleges átalakulással
érintett szövetkezetnek a jogutódra vonatkozó elõírások szerint kell eljárnia.
(4) A külföldi vállalkozó esetében az adóelõleg alapja az elõzõ adóévre
fizetett adó, ha az elõzõ adóéve a naptári évtõl eltért, a mûködése naptári
napjai alapján egész évre számított összeg.
(5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott
adóelõleget nem érinti.
(6) Megszûnésekor az adózónak nem kell adóelõleget bevallania.
(7) Az adóelõleg a (8)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel
a) havonta, egyenlõ részletekben esedékes, ha a bevallott adó meghaladja a
3 millió forintot;
b) negyedévente, egyenlõ részletekben esedékes, ha a bevallott adó
legfeljebb 3 millió forint.
(8) A mezõgazdasági és erdõgazdálkodási ágazatba sorolt adózónál
a) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 10 százaléka, a második
negyedévében 20 százaléka, a harmadik negyedévében 30 százaléka, a negyedik
negyedévében 40 százaléka esedékes, ha a bevallott adó legfeljebb 3 millió
forint,
b) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 3,3 százaléka, a második
negyedévében 6,6 százaléka, a harmadik negyedévében 10 százaléka, a negyedik
negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha a bevallott adó meghaladja a
3 millió forintot.
(9) A külföldi vállalkozónál az adóelõleg negyedévente egyenlõ részletekben
esedékes.
(10) Az adóelõleget az adózónak - kivéve, ha külföldi vállalkozó, vagy
egyszeres könyvvitelt vezetõ - az adóévi várható fizetendõ adó összegére ki
kell egészítenie.
(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia a 2. § (2)
bekezdés e), f) és g) pontjában felsorolt adózónak, továbbá a külföldön
tevékenységet végzõnek és a külföldi szervezetnek.
HARMADIK RÉSZ
OSZTALÉKADÓ
V. FEJEZET
27. §
(1) A kapott (realizált) osztalék után az osztalékban részesülõ 20 százalék
mértékû osztalékadót köteles fizetni.
(2) Mentes az osztalékadó alól az e törvény hatálya alá tartozó belföldi
illetõségû osztalékban részesülõ.
(3) Az osztalékból a kifizetõ a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az
osztalékadót és azt az adózás rendjérõl szóló törvény elõírása szerint
bevallja és megfizeti. A kifizetõ az adó levonásáról az osztalékban
részesülõnek igazolást ad.
(4) A kifizetõ állapítja meg az osztalékadót, és azt az adózás rendjérõl
szóló törvény elõírása szerint bevallja és megfizeti, abban az esetben is, ha
a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ részére az osztalék teljesítése
nem pénzben történik. Ilyen esetben a kifizetõ az osztalék összegérõl és a
megállapított adóról igazolást ad az osztalékban részesülõnek, és a
megfizetett osztalékadót a könyveiben a követelések között tartja nyilván.
(5) Nem kell az osztalékadót a kifizetõnek megállapítania, megfizetnie,
levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetõségû
osztalékban részesülõ belföldön, már mûködõ gazdasági társaság, szövetkezet -
ideértve az osztalékot fizetõ gazdasági társaságot, szövetkezetet is -
jegyzett tõkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan
alakuló gazdasági társaság , szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve hogy
a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ rendelkezése alapján a kifizetõ
azt közvetlenül erre a célra utalja, adja át.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési
kötelezettség
a) a jegyzett tõke csökkentésére hozott döntés alapján, vagy
b) a jegyzett tõkének megfelelõ részvény, üzletrész értékesítésekor, vagy
c) a társaság megszûnésekor
válik esedékessé.
(7) A kifizetõnek le kell vonnia az osztalékadót a belföldi illetõségû
osztalékban részesülõnek fizetett osztalék azon részébõl, amely készpénzben
került kifizetésre, vagy amelyet nem a belföldi illetõségû osztalékban
részesülõ belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utal.
(8) A kifizetõ a (4) bekezdés alapján megfizetett osztalékadónak arra a
részére, amely meghaladja a külföldi illetõségû osztalékban részesülõt az
egyezmény alapján terhelõ osztalékadót, a külföldi illetõségét igazoló - az
illetõsége szerinti ország adóhatóságától származó - okirat benyújtásával az
adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elõ.
(9) A külföldi illetõségû osztalékban részesülõ állapítja meg, vallja be és
fizeti meg az osztalékadót, ha az osztalékhoz nem kifizetõtõl jut hozzá.
(10) Az osztalékelõlegre az osztalékra elõírt rendelkezéseket kell
alkalmazni azzal, hogy az osztalékelõlegre teljesített adónak az osztalék
adóját meghaladó különbözetével az osztalék jóváhagyásakor a kifizetõ számol
el az adóhatósággal.
NEGYEDIK RÉSZ
A KETTÕS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE
VI. FEJEZET
28. §
(1) A belföldi illetõségû adózónak a külföldön ténylegesen megfizetett
(levont) és a számviteli elõírások szerint ráfordításként elszámolt társasági
adóval (annak megfelelõ jövedelemadóval) növelnie kell a társasági adó
alapját.
(2) A társasági adó megállapításakor
a) az adóalapot úgy kell módosítani, hogy az ne tartalmazza a külföldön
adóztatható jövedelmet, ha az egyezmény így rendelkezik,
b) egyezmény hiányában, vagy ha az egyezmény az adó beszámításáról
rendelkezik, levonható a társasági adóból adóvisszatartás formájában a
külföldön megfizetett adó.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint levont összeg nem haladhatja meg az
adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak azt a hányadát, amennyit a
külföldi jövedelem az adóalapban képvisel.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldrõl származó jövedelmet e
törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldrõl
származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel
összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldrõl származó
jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhetõ költségeket, adózás
elõtti eredményt növelõ, csökkentõ tételeket.
ÖTÖDIK RÉSZ
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
VII. FEJEZET
29. §
(1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény
(a továbbiakban: Ta tv.) következõ rendelkezéseit változatlan feltételek
mellett alkalmazni kell, ha a gazdasági esemény 1996. december 31-éig
megtörtént:
a) a 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4)-(5) bekezdése az
1993. évi IC. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével,
b) a 4. § (3) bekezdés j) pontja, valamint az 5. § (12) bekezdése, az 1994.
évi LXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének figyelembevételével, azzal, hogy
a lízingszerzõdés lejárat elõtti megszüntetése esetén növelni kell az
adóalapot a lízingszerzõdéshez kapcsolódó idõbeli elhatárolás ráfordításként
elszámolt összegével, ha azt az adózónak nem térítették meg,
c) a 4. § (3) bekezdés s) pontja és az 5. § (9) bekezdése,
d) a 19. § (16) bekezdése.
(2) A Ta tv. 6. §-ának elõírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás
elõtti eredménybõl az elhatárolás idõpontjában érvényes feltételek szerint
írható le.
(3) A Ta tv. 5. § (3) bekezdése szerinti 1997. január 1-jén nyilvántartott
értékvesztésnek az adózás elõtti eredménybõl való levonására e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy, ha az adózó valamely
eszközcsoportot érintõen az eszközönkénti nyilvántartás alapján él a
levonással, akkor az eszközcsoport 1997. január 1-jén nyilvántartott
értékvesztését 3 adóév alatt egyenlõ részletekben vonhatja le az adózás
elõtti eredménybõl.
(4) A Ta tv. 5. §-a (11) bekezdése alapján adómentesként nyilvántartott
saját tõke az 1997. év január 1-jei állomány nyitó értéke.
(5) A Ta tv. vonatkozó rendelkezései alapján adókedvezményt a társasági
adóból a következõ feltételekkel lehet érvényesíteni:
a) a 12. §, a 3. § 4., 5., 6., 7., 16. és 17. pontja változatlan
feltételekkel érvényesíthetõ, figyelemmel e törvény 23. §-ának
rendelkezéseire,
b) a 14/B. § és a 14/C. § rendelkezését az eredeti feltételek szerint lehet
alkalmazni, figyelemmel az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés b)
pontjának, az 1996. évi LXXVIII. törvény 36. §-ának, valamint e törvény 23. §-
ának rendelkezéseire,
c) a 13. § (1) bekezdését az 1996. december 31-éig megkötött hitelszerzõdés
alapján elszámolt kamatra alkalmazni lehet, figyelemmel az 1993. évi IC.
törvény 16. § (1) bekezdés d) pontjára, az 1995. évi CVI. törvény 18. § (3)
bekezdésére, valamint az e törvény 23. §-ának rendelkezéseire,
d) az 1993. évi IC. törvény 11. §-ával törvénybe iktatott 14/A. § (2) és
(3) bekezdése alapján a kormány által egyedileg engedélyezett adókedvezmény az
engedélyben és a 190/1994. (XII.31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint
vehetõ igénybe, figyelemmel e törvény 23. §-ának rendelkezéseire.
(6) Az 1997. évben június 30-áig jogerõs fizetési meghagyás alapján kell az
adóelõleget teljesíteni, illetve június 1-je elõtti átalakulás esetén a 26. §
(3) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor a jogelõd jogerõs fizetési
meghagyása alapján kell a jogutódnak az adóelõleget bevallania.
(7) Az 1996. évi fizetendõ adó alapján történõ adóelõleg bevallásakor, az
1996. évi fizetendõ adót csökkenteni kell a - kiegészítõ adóból igénybevett
kedvezményekkel csökkentett - kiegészítõ adóval, és növelni az így
megállapított összeg 20 százalékával.
(8) Nem kell a 27. § alapján osztalékadót megállapítani
a) a jegyzett tõke leszállítása miatt, ha a jegyzett tõke emelése az 1995.
vagy 1996. évi adózott eredménybõl történt, feltéve, hogy arról a döntést
1997. május 31-éig meghozták és a jegyzett tõke emelését - ha jogszabály
kötelezõvé teszi - 1997. június 30-áig bejelentették a cégbíróságon, továbbá
feltéve, hogy a jegyzett tõke leszállítására nem kerül sor a döntés, illetve
- bejegyzési kötelezettség esetén - a bejegyzés évét követõ 3 naptári éven
belül,
b) az 1997. és az 1998. évi adózott eredmény elszámolásakor megállapított
osztaléknak arra a részére, amelynek a forrása az 1995. elõtti adóévekben
keletkezett eredménytartalék,
c) a jegyzett tõke 1997. és 1998. évi leszállításakor, vagy a befektetésnek
1997. és 1998. évi megszûnés miatti kivonásakor, az osztaléknak arra a
részére, amely az 1995. elõtti adóévekben keletkezett.
(9) Az e törvény 5. § (6) bekezdésének rendelkezését - az 1996. évben
évközben benyújtott adóbevallást kivéve - az 1996. évrõl benyújtott
adóbevallásnál is alkalmazni kell.
(10) A 8. § (1) bekezdésének j) pontja alkalmazásakor, a Ta tv. 4. § (3)
bekezdés t) pontja szerinti elõírások alapján, az 1993. január 1-jétõl 1996.
december 31-éig nyújtott kölcsönt is figyelembe kell venni.
(11) Az 1997. adóévben az adózó az adózás elõtti eredményét csökkentheti a
számviteli törvény 45. § (14) bekezdése alapján bevételként elszámolt
céltartaléknak az 1996. évi adózás elõtti eredmény csökkentéseként a Ta tv. 5.
§ (1) bekezdése alapján számításba vett összeget meghaladó részével.
(12) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ 1997. évben csökkentheti a társasági
adó alapját az 1996. december 31-ére készített egyszerûsített mérlegben
kimutatott vásárolt készlet értékébõl a kiegyenlített, nem beruházási célra
beszerzett készlet értékével.
(13) Ahol a törvény a társasági adókötelezettséggel összefüggésben korábbi
évekre utaló rendelkezést tartalmaz, ott ez alatt értelemszerûen a Ta. tv.
elõírásait is érteni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
VIII. FEJEZET
30. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - elsõ ízben az 1997. évi adóalap
megállapítására és az 1997. évi társasági- és osztalékadó kötelezettségre kell
alkalmazni.
(2) Az 1996. évi eredménybõl jóváhagyott - egyszeres könyvvitelt vezetõnél
pedig az 1996. évben kifizetett - osztalék után a Ta. tv. 9. §-a alapján
kiegészítõ adót kell megállapítani. Nem kell az egyéni vállalkozónak az 1996.
évben hatályos Ta. tv. 7.§-ának elõírásait alkalmazni, illetve a 9. §-a (3)
bekezdés d) pontja alapján kiegészítõ adót fizetnie, ha 1997. január 1.
napjától a tevékenysége megszüntetése nélkül, egyéni vállalkozóként a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adózást alkalmazza.
(3) A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi a 4. § 11/a) pontjában
foglaltaknak megfelelõ államok nevét.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény;
b) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
26. § (3)-(5) bekezdése;
c) az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggõ
jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 6. § (2) és (3)
bekezdése, valamint 7. § (1) és (2) bekezdései;
d) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
1992. évi LXXIII. törvény;
e) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény és a társasági
adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 1993. évi LIII.
törvény 2. és 3. §-a;
f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény 73. § (1), (3) és (4) bekezdése;
g) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
1993. évi IC. törvény;
h) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 84. § (1)
bekezdésének o) és p) pontja;
i) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
1994. évi LXXXIII. törvény;
j) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.
törvény 65. §-a;
k) a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról és
kiegészítésérõl szóló 1995. évi XX. törvény 8. §-a;
l) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló
1995. évi XLVIII. törvény 6. §-a;
m) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
1995. évi CVI. törvény a 19. § kivételével;
n) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 157. § (1)
bekezdése;
o) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI.
törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvény 36.§-a, 47. § -a és 7.
számú melléklete.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 85. §-a (2) és (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) E törvény hatálybalépése után a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi ... törvény 4. §-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön
tevékenységet végzõ - a vámszabadterületi társaságokhoz hasonlóan -
devizakülföldinek minõsül attól a naptól kezdve, amikortól a hivatkozott 4. §
28. pontjában - az adókedvezmény igénybevételéhez - elõírt valamennyi feltétel
egyidejû teljesítését a társaság bejelenti a devizahatóságnak.
(3) A (2) bekezdésben említett devizakülföldi a devizabelföldiek bérét és
egyéb juttatását csak felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán
elhelyezett konvertibilis fizetõeszköz átváltásából származó forint terhére
fizetheti ki."
b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény 41/A § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(1) A megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatási
rehabilitációjának elõsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás
fizetésére köteles:/
"a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi .........
törvény 2. §-a (2) bekezdésének a) - d) pontjában meghatározott adózó, "
c) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény 73. § (2) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(2) A nem természetes személy támogató által a pénztárnak juttatott
pénzbeli és nem pénzbeli adomány olyan közérdekû kötelezettségvállalásnak
minõsül, amely megfelel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.
évi .... törvény 8. § (1) bekezdés n) pontja szerinti feltételeknek és a 3.
számú melléklet 5. b) pontja szerinti kivételnek."
d) ahol jogszabály a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt
említi, ott az alatt ezt a törvényt kell érteni.
1. számú melléklet
az 1996. évi ................ törvényhez
Az értékcsökkenési leírás szabályairól
1. E törvény alkalmazásakor az adóalapnál a számviteli törvény szerint
elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírást, de
legfeljebb a 2. számú mellékletben meghatározott leírási kulcsok jegyzéke
alapján és az e melléklet szabályainak alkalmazásával megállapított összeget
lehet érvényesíteni. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt is
tartalmaznak, akkor az adózót a módszerek között választási lehetõség illeti
meg.
2. Értékcsökkenési leírást az üzembehelyezés napjától a megsemmisülés, a
hiány feltárás, a selejtezés, illetve értékesítés, apportálás (ideértve az
átalakulást is) napjáig (a továbbiakban: állománycsökkenés) lehet elszámolni.
Ha az üzembehelyezés, illetve az állománycsökkenés az adóévben évközben
valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét arányosan kell
kiszámítani arra az idõszakra, ameddig az adott adóévben az eszköz állományban
volt.
3. Az értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével,
elõállításával, bõvítésével, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket.
4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, az erdõ,
a képzõmûvészeti alkotás beszerzési ára, elõállítási költsége után, kivéve az
5/d) pontban foglaltakat, a hulladék tárolásra igénybevett földterületet,
telket és a meliorációt. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a
telek beszerzési értékét el kell különíteni.
5. A számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési
leírás érvényesíthetõ
a) az immateriális javaknál,
b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél,
c) az ipari park közmûnek minõsülõ - út, víz- és csatornaellátás,
energiaellátás, távközlés célját szolgáló - tárgyi eszközeinél,
d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek,
építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti
bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek és
az igénybevett földterület esetében, valamint a villamosenergia iparban az
atomerõmûvi technológiai épületek, építmények,
e) a százezer forint egyedi beszerzési, elõállítási érték alatti, valamint a
2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá
sorolt tárgyi eszközök esetében.
6. Az 1995. december 31-e után üzembehelyezett, korábban még használatba nem
vett, ITJ 32-tõl 39-ig és a 42-es termékszám alá tartozó gép és berendezés
esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthetõ.
7. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbeadott épület, építmény és
ültetvény esetében 10 százalék, minden egyéb bérbeadott tárgyi eszköz után
30 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.
8. A vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál
bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a vállalkozási övezetté minõsítést
követõen ott üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett épület
esetében 10 százalék mértékû értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
9. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ adózó a számított nyilvántartási értéket
értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az
üzembehelyezett tárgyi eszközök
a) értékesítése, selejtezése, megsemmisülése, hiánya esetén;
b) más gazdasági társaságba apportként történõ bevitelekor;
c) térítés nélküli átadása esetén, ha
ca) az átadást jogszabály írja elõ;
cb) az átadás a 8. § (1) bekezdésének n) pontjában említett célokra és
feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg a hivatkozott
rendelkezés alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az adózás elõtti
eredmény húsz százalékát;
cc) az átadás magánszemély részére történt és az a személyi jövedelemadóról
szóló törvény alapján természetbeni juttatásnak minõsül;
cd) az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kis értékû
ajándéknak minõsül;
ce) az átadott saját elõállítású tárgyi eszköz a szokásos üzleti
kapcsolatban mintakollekciónak minõsül.
10. Terven felüli értékcsökkenési leírást a számviteli törvény alapján
elszámolt összegben lehet érvényesíteni
a) a vagyoni értékû jog esetében akkor, ha a szerzõdés módosulása miatt a
jog korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetõ,
b) kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett kísérleti fejlesztés
révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik vagy az
eredménytelen lesz.
11. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a vállalkozási övezetben
székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel
rendelkezõ adózó által a vállalkozási övezetté minõsítést követõen ott üzembe
helyezett, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök - kivéve a
közúti gépjármûvet, az épületet és az építményt - beszerzési értéke után, ha
az adózó a tárgyi eszköz beszerzési értékét a 7. § (1) bekezdés e) pontja
alapján egyösszegben elszámolta.
2. számú melléklet
az 1996. évi ............... törvényhez
Leírási kulcsok jegyzéke
I. ÉPÜLETEK
Az épület jellege leírási kulcs
%
1. Hosszú élettartamú szerkezetbõl 2,0
2. Közepes élettartamú szerkezetbõl 3,0
3. Rövid élettartamú szerkezetbõl 6,0
A felsorolt csoportokon belül az épületek mûszaki ismérvek szerinti
besorolása:
A csoport megnevezése Felmenõ (függõleges) teherhordó Kitöltõ (nem teherhordó) falazat Vízszintes teherhordó szerkezet
szerkezet (közbensõ és tetõfödém, ill.
egyesített teherhordó,
térelhatároló tetõszerkezet)
Hosszú élettartamú szerkezet Beton- és vasbeton-, égetett tégla-, Tégla, blokk, panel, öntött falazat, Elõregyártott és monolit vas-beton
kõ-, kohósalak- és acélszerkezet fémlemez, üvegbeton és profil-üveg acéltartók közötti kitöltõ elem, valamint boltozott födém
Közepes élettartamú szerkezet Könnyûacél- és egyéb fémszerkezet, Azbeszt, mûanyag és egyéb függönyfal Fagerendás (borított és
gázszilikát szerkezet, bauxit-beton sûrûgerendás), mátrai födém, könnyû
szerkezet, tufa- és salakblokk acélfödém, ill. egyesített acél
szerkezet, fûrészelt faszerkezet, tetõszerkezet könnyû kitöltõ
vályogfal szigetelt alapokon elemekkel Rövid élettartamú szerkezet Szerfás, és deszka-szerkezet Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt Szerfás tapasztott és egyéb
vályogvert falszerkezet, ideiglenes lapfal egyszerû falfödém
téglafalazat
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentõ
alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az
épülettõl függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet
számolni.
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket
kiszolgáló vezetékek leírását az épülettõl függetlenül, a gépeknél, illetve
vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
II. ÉPÍTMÉNYEK
Az építmény jellege leírási kulcs %
Ipari építmény 2,0
Mezõgazdasági építmény 3,0
Melioráció 10,0
Mezõgazdasági tevékenységet végzõ adózónál a bekötõ- és 5,0
üzemi út
Közforgalmi vasút és kiegészítõ építményei, ideértve az 4,0
iparvágányokat is
Egyéb vasúti építmény (elõvárosi vasút, közúti 7,0
villamosvasút, metróvasúti pálya stb.)
Vízi építmény 2,0
Híd 4,0
Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit 8,0
is
Kõolaj- és földgázvezeték, gázvezeték 6,0
Gõz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték 4,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték 25,0
Egyéb, minden más vezeték 3,0
Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény 1,0
kivételével)
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Minden egyéb építmény 2,0
ebbõl: a szemétégetõ 15,0
Hulladéktároló az a földdel szilárd kapcsolatban álló építmény, amely a
fogyasztás, vagy a termelési, szolgáltatási és más tevékenységek során
keletkezõ olyan elhasználódott termék tárolására alkalmas, amely termék sem a
hulladék tulajdonosa, sem a hulladéktároló tulajdonosa által nem kerül vissza
a keletkezéséhez vezetõ tevékenységbe és eredeti anyagként sem értékesítik.
A hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre
értékcsökkentést a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.
Melioráció: az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseirõl szóló jogszabály
alapján melioráció jogcímen támogatásban részesíthetõ beruházás.
III. ÜLTETVÉNY
Ültetvény csoportok leírási kulcs %
1.csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy
szilva, szõlõ, szõlõanyatelep, mandula, mogyoró 6,0
2. csoport: õszibarack, kajszibarack, pöszméte, ribiszke
komló, gyümölcsanyatelep 10,0
3. csoport: spárga, málna, szeder, torma 15,0
4. csoport: dió, gesztenye 4,0
Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s
ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület
és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minõsül.
IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMÛVEK
a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
1. Szerszámgépekbõl a programvezérlésû, számvezérlésû gépek, berendezések:
ITJ 34-bõl a programvezérlésû, számvezérlésû gépek, berendezések
2. Irányítástechnikai és általános rendeltetésû számítástechnikai gépek,
berendezések:
ITJ 48
3. Ipari robotok:
ITJ 35-81-1
4. Mérõmûszerekbõl, irányítástechnikai készülékekbõl az átviteltechnikai, az
ipari különleges vizsgálómûszerek és a komplex elven mûködõ különleges mérõ
és vizsgáló berendezések:
ITJ 47-58, 47-86 és 47-88
5. Ügyviteltechnikai eszközök:
ITJ 46-7
6. Napkollektor:
ITJ 25-94-bõl
7. Fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint mezõgazdasági és
erdõgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelõ hõfejlesztõ
berendezések:
ITJ 32-39-bõl
8. Hulladékmegsemmisítõ, feldolgozó, hatástalanító és hasznosító berendezések:
ITJ 33-81
9. Szennyvíz-, élõvíztisztító és fertõtlenítõ készülékek és berendezések:
ITJ 33-83
10. Szennyezõanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések:
ITJ 36-11-bõl és a 36-13-ból, ITJ 69-99-45
11. Elektrosztatikus leválasztók (elektrofilter), egyéb, gázszerû közegbõl
szennyezõanyag leválasztást szolgáló szûrõk, porleválasztók, és abszorpciós
gáztisztítók:
ITJ 36-14, és a 36-19-bõl, 36-34-bõl, 36-35-bõl
12. Orvosi, gyógyászati, laboratóriumi eszközök:
ITJ 46-2
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
Jármûvek
ITJ 41
c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
Minden egyéb - az a)-b) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.
3. számú melléklet
az 1996. ...............évi törvényhez
Jellemzõen elõforduló, nem a vállalkozás érdekében felmerülõ költségek,
ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem számít a vállalkozási,
a bevételszerzõ tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak -
kivéve, ha az a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni
juttatásnak minõsül - különösen:
1. az adózó által 1996. december 31. napját követõen
a) 6 millió forintot meghaladó beszerzési értéken használatba vett, üzembe
helyezett személygépkocsi javítási, karbantartási költségébõl, biztosítási
díjából a kötelezõ gépjármûfelelõsség-biztosítás kivételével, továbbá a terv
szerinti értékcsökkenési leírásból a 6 millió forintot meghaladó értékkel
arányos összeg,
b) személygépkocsihoz kiegészítésként (külön számlával) beszerzett tartozék,
kiegészítõ értéke és ezek beszerelési, javítási költsége, kivéve, ha a
tartozék, a kiegészítõ a személygépkocsi eredeti beszerzési árában szereplõ
felszerelés cseréjét szolgálja;
2. a számla általános forgalmi adó nélküli értékének a 20 százaléka, ha a
külön jogszabályban meghatározott módon számított értéket meghaladó kiadást
igazoló számla/számlák (egyszerûsített számla/számlák, számlát helyettesítõ
okmány/okmányok) szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt, azzal,
hogy ezt a rendelkezést az említett külön jogszabály hatálybalépése hónapjának
utolsó napját követõ hatodik hónap utolsó napjától teljesített kifizetésekre
kell alkalmazni. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a
számla/számlák kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magánszemély;
3. tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, apportálása esetén az
ellenértéket meghaladó számított nyilvántartási érték, készlet értékesítése,
apportálása esetén az ellenértéket meghaladó könyv szerinti érték, ha a
bevételként elszámolt összeg kevesebb a könyv szerinti érték 50 százalékánál.
Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha az adózó az értékesítést a szokásos
üzleti tevékenységeként végzi;
4. az értékpapírnak a beszerzéstõl számított két éven belüli elidegenítése
esetén - ideértve az apportot is - az elszámolt árfolyamveszteségnek, egyéb
ráfordításnak az a része, amely abból keletkezett, hogy az értékpapír
beszerzési és/vagy eladási ára a gazdasági esemény megtörténtekor a 18. §
szerint meghatározott szokásos piaci ártól 10 százalékot meghaladó mértékben
eltért;
5. a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális javak, tárgyi eszköz,
befektetett pénzügyi eszköznek minõsülõ részesedés, értékpapír és forgóeszköz)
könyv szerinti értéke, immateriális javak és tárgyi eszközök esetében
számított nyilvántartási értéke, a nyújtott szolgáltatás általános forgalmi
adó alapot képezõ összege, továbbá a térítés nélküli átadás,
szolgáltatásnyújtás miatt felmerült, ráfordításként elszámolt általános
forgalmi adó azzal, hogy ezekkel az értékekkel nem kell az adózás elõtti
eredményt növelni, ha
a) az átadás jogszabály elõírása alapján történt, továbbra is ideértve azt,
ha a térítés nélküli átadás a közmû (út, víz- és csatorna,
energiaszolgáltatási, távközlési létesítmény) üzemeltetésre történõ átadásával
együtt valósul meg és az ültetvény átadását, ha arra a szövetkezetnél vagy
jogutódjánál az 1991. évi XXV. törvény rendelkezései alapján az árverésen
termõfölddel együtt került sor,
b) az átadás a 8. § (1) bekezdésének na) pontjában említett célokra és
feltételekkel történt olyan mértékig, amely nem haladja meg a hivatkozott
rendelkezés alapján ráfordításként figyelembe vett összeggel együttvéve sem
az ott meghatározott értéket,
c) az átadott eszköz az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása
szerint kis értékû ajándéknak minõsül,
d) az átadott saját elõállítású eszköz a szokásos üzleti kapcsolatban
mintakollekciónak minõsül;
6. a továbbképzés címen felmerült költség, kivéve a munkaviszonyban álló, a
személyesen közremûködõ tag és a választott tisztségviselõ továbbképzésének
költségét;
7. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó
szolgáltatás ellenértéke, ha az alapjául szolgáló írásbeli szerzõdésbõl,
megállapodásból a szolgáltatás jellege és tartalma, valamint - igazolás
hiányában - a szerzõdés tényleges teljesülése nem állapítható meg. Az adóévben
ugyanazon személytõl ugyanazon jogcímen igénybevett szolgáltatások
ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;
8. a 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékû tárgyi eszköz selejtezése
esetén a számított nyilvántartási érték, ha a selejtezés ténye dokumentumokkal
hitelt érdemlõen nincs alátámasztva;
9. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazás, a szállás díja, külföldi
kiküldetés esetén az utazás, a szállás, a lakás bérleti díja címén felmerült
összeg, továbbá az errõl szóló kormányrendelet szerint a magánszemélynél
naponta számított, igazolás nélkül elismert költség, ha az utazásra vonatkozó
dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél,
tartózkodási idõ, a tényleges szakmai és szabadidõprogram aránya stb.) valós
tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak
látszólagosan hivatali, üzleti.
4. számú melléklet
az 1996. évi .......... törvényhez
Az alapítványnál, a közalapítványnál, a társadalmi szervezetnél, a
köztestületnél, a lakásszövetkezetnél, a közhasznú társaságnál végzett
kedvezményezett tevékenységrõl
A
Alapítványnál, közalapítványnál, társadalmi szervezetnél és köztestületnél
végzett kedvezményezett tevékenységek
Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy
ezt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl e törvény alkalmazásában nem minõsül
vállalkozási tevékenységnek
1. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a
pénzintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam
által kibocsátott értékpapír hozama;
2. a kizárólag az alapítványi, a közalapítványi célú, illetve a társadalmi
szervezet, köztestület célja szerinti tevékenységet szolgáló immateriális
javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítése;
3. a következõ tevékenységek végzése
SZJ 011131 Parkosítás, zöldterületek gondozása, a
közterületeken végzett szolgáltatások
SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása
SZJ 012200 Különleges rendeltetésû erdõk és területek
gondozása
SZJ 0813 Diákotthoni, kollégiumi ellátás
SZJ 13 Kutatás és kísérleti fejlesztés
SZJ 14215 Mûemlékvédelem
SZJ 142312 Környezeti elemek, környezet- és egészségkárosító
tényezõk mérése, vizsgálata, elemzése
SZJ 1441-bõl Munkaerõ-közvetítés, - kölcsönzés és kapcsolódó
tanácsadás, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevõje
munkanélküli
SZJ 16 Oktatás
Kivéve:
SZJ 1633 Felsõfokú továbbképzés
SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás
SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás,
vizsgáztatás
SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás
SZJ 165900 Oktatást kiegészítõ egyéb szolgáltatás
SZJ 1711 Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II.
törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott
szolgáltatások, az ott meghatározott feltételekkel
SZJ 1713 Szociális ellátás
SZJ 181 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági
szolgáltatás
SZJ 19 Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatás
kivéve:
SZJ 191500 Hangfelvétel készítés
SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny
SZJ 191629 Egyéb, máshová nem sorolt zenei,
táncmûvészeti és vegyes elõadás
SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás
SZJ 195 Egyéb pihenõ-szórakoztató szolgáltatás
4. az üdültetés (SZJ 08143), ha a
szervezett - kedvezményes - üdültetési célt szolgáló létesítményt
gyermek és ifjúsági, illetve a munkavállalók üdültetését biztosító
alapítvány, közalapítvány üzemelteti, ideértve az
egészségkárosodottak, fogyatékosok, munkanélküliek üdültetését is;
5. az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a
köztestület cél szerinti tevékenysége, függetlenül attól, hogy a
tevékenységet a 3. és 4. pont tartalmazza vagy nem.
B
Lakásszövetkezet kedvezményezett tevékenysége
Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre
irányuló, vagy ezt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl e törvény
alkalmazásában nem minõsül vállalkozási tevékenységnek
1. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése
után a pénzintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat,
illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama;
2. a belsõ szolgáltatás.
C
Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek
SZJ 01111-bõl Növénytermesztési és kertészeti szolgáltatásból a nemzeti
génvagyon részét képezõ növényfajták génmegõrzése, a
génmegõrzés technológiájának fejlesztése: vonal- és
fajtagyûjtemény, törzsállomány, illetve törzsültetvény
(kivéve: nemesítõi munkagyûjtemény)
SZJ 01112-bõl Állattenyésztési szolgáltatásból õshonos állatfajták tartása,
génmegõrzése
SZJ 011131 Parkosítás, zöldterületek gondozása, a közterületeken
végzett szolgáltatások
SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása
SZJ 012200 Különleges rendeltetésû erdõk és területek gondozása
SZJ 0442 Nyersanyag visszanyerése hulladékból
SZJ 054200 Megújuló energiahordozók (nap, szél, vegyi stb. energiákat
hasznosító) járulékos szolgáltatásai
SZJ 055110 Ivóvízszolgáltatás
SZJ 09121 Helyi, kötöttpályás személyszállítás
kivéve: SZJ 091215 Libegõvel, siklóval stb. történõ
személyszállítás
SZJ 09122 Menetrendszerû közúti, távolsági személyszállítás
SZJ 09124 Menetrendszerû közúti, helyi személyszállítás
SZJ 111-bõl Saját vagy bérelt ingatlan hasznosításából saját vagy bérelt
mûemléki ingatlan hasznosítása
SZJ 13 Kutatás és kísérleti fejlesztés
SZJ 142120 Település és tájtervezés
SZJ 14215 Mûemlékvédelem
SZJ 142160 Területfejlesztés- és rendezési tervezés
SZJ 142275 Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés
SZJ 142312 Környezeti elemek (föld, levegõ, víz, zaj, rezgés stb.)
környezet-és egészségkárosító tényezõk mérése, vizsgálata,
elemzése
SZJ 1441-bõl Munkaerõ-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás,
amennyiben a szolgáltatás igénybe vevõje munkanélküli
SZJ 16 Oktatás
kivéve:
SZJ 1633 Felsõfokú továbbképzés
SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás
SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás
SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás
SZJ 165900 Oktatást kiegészítõ egyéb szolgáltatás
SZJ 1711 Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II. törvény 16/A.
§ (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott
meghatározott feltételekkel
SZJ 1713 Szociális ellátás
SZJ 181 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás
SZJ 19 Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatás
kivéve:
SZJ 191500 Hangfelvétel készítés
SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny
SZJ 191629 Egyéb, máshová nem sorolt zenei, táncmûvészeti és
vegyes elõadás
SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás
SZJ 195 Egyéb pihenõ-szórakoztató szolgáltatás
A közforgalom számára megnyitott út-, híd-, alagút fejlesztéséhez,
fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó kedvezményezett
tevékenységek
SZJ 06200 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás
SZJ 09412 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése
SZJ 1230 Adatfeldolgozás
SZJ 1240 Adatbanki szolgáltatás
SZJ 1421 Építészeti, építõmérnöki szolgáltatás és az ehhez
kapcsolódó mûszaki tanácsadás
SZJ 1422 Szakmai tervezés, tanácsadás
SZJ 1423 Mûszaki tesztelés és elemzés
SZJ 144980 Mûszaki-gazdasági dokumentálás
SZJ 1641 Szakmai oktatás
SZJ 192000 Hírügynökségi tevékenység
Az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó kedvezményezett
tevékenységek
SZJ 042120 Gépek és berendezések technológiai szerelése
SZJ 043200 Gépek és berendezések javítása
SZJ 061000 Építõmesteri munkák, épületfenntartás és
-korszerûsítés
SZJ 062000 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás
SZJ 063 Építési szakipari fenntartási szolgáltatás
SZJ 064100 Villanyszerelés
SZJ 064200 Vízvezetékszerelés
SZJ 064400 Fûtési, hûtési és más klimatikus rendszerek szerelése
SZJ 064900 Egyéb szerelõipari és épületgépészeti szolgáltatás
SZJ 069 Egyéb építõipari szolgáltatás
SZJ 091260 Közúti teherszállítás
SZJ 092220 Belvízi teherszállítás
5. számú melléklet
az 1996. évi .....törvényhez
A társasági adóalanynak nem minõsülõ szervezetek
1. a Magyar Nemzeti Bank,
2. az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-
végrehajtási vállalat és a fogvatartottak foglalkoztatását végzõ
jogutódja,
3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített
közhasznú társaság,
4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság,
5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási
Közhasznú Társaság,
6. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság,
7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati mûsorszolgáltatók,
8. a felszámolás kezdõ napjától a felszámolási eljárás alatt állók.