1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/3092/92..

EGYSÉGES JAVASLAT

a társasági adóról és az osztalékadóról

szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Meddgyessy Péter

Pénzügyminiszter

Budapest, 1996. november 6.

1996. évi ..... törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a

vállalkozások kedvezõ mûködési feltételeinek elõsegítése, továbbá az Európai

Közösségekhez való társulásból eredõ szempontok érvényesítése érdekében az

Országgyûlés a társasági adózás szabályairól és az osztalékadóról a következõ

törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Alapelvek

1.

(1) A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy

azt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl (a továbbiakban: vállalkozási

tevékenység) elért jövedelem alapján meghatározott társasági és az osztalékadó

kötelezettségnek - a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos elõírására

tekintettel - e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel

az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltakra is.

(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését

eredményezõ szabály, adóelõny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban

alkalmazható, illetõleg érvényesíthetõ, amennyiben az annak alapjául szolgáló

jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelõny

célját. Az alkalmazhatóságot, illetõleg az érvényesíthetõséget annak kell

bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az

állapítható meg, hogy annak célja csak adóelõny az egyik fél vagy a felek

számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minõsül

a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelõny

nem érvényesíthetõ.

3 Ha e törvény ugyanazon jogcímen többféle módon teszi lehetõvé költség,

ráfordítás figyelembevételét, az adózás elõtti eredmény csökkentését, vagy

adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet élni,

kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri

elszámolás lehetõségére.

(4) Amennyiben a Magyar Köztársaság által kötött és hatályban lévõ

nemzetközi szerzõdés e törvény tárgyát képezõ, vagy annak megfelelõ adóval

kapcsolatban eltérõ rendelkezéseket tartalmaz, a nemzetközi szerzõdés

elõírásai az irányadóak azzal, hogy az nem eredményezhet e törvény

rendelkezéseiben meghatározottakhoz képest kiterjesztõ adókötelezettséget.

A társasági adó és az osztalékadó alanya

2.

(1) A társasági adó alanya a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személy.

(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül

a) a gazdasági társaság,

b) a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével,

c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az

egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, a magánszemélyek jogi

személyiséggel rendelkezõ munkaközössége, az erdõbirtokossági társulat,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban:

MRP),

f) a közhasznú társaság, a vízitársulat,

g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület,

az egyház, a lakásszövetkezet (ideértve az alapítvány, a közalapítvány, a

társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház alapszabályában, illetve

alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is),

ha az adóévben - törvényben és a gazdálkodási rendjét megállapító

jogszabályban meghatározott - vállalkozási tevékenységbõl bevételt ér el, vagy

e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást számol el, továbbá az

önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, ha kiegészítõ vállalkozási

tevékenységbõl bevételt ér el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget,

ráfordítást számol el.

(3) Külföldi illetõségû adózó a külföldi személy, ha

a) belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet (a továbbiakban:

külföldi vállalkozó, vagy

b belföldi személytõl, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétõl a

jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó ellenértéket kap (a

továbbiakban: külföldi szervezet.

(4) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt

szervezet.

(5) Az osztalékadó alanya

a) az osztalékban részesülõ belföldi személy a magánszemély kivételével (a

továbbiakban: belföldi illetõségû osztalékban részesülõ),

b) az osztalékban részesülõ külföldi személy (a továbbiakban: külföldi

illetõségû osztalékban részesülõ).

(6) A kifizetõre terjed ki az osztalékadóval kapcsolatos adókötelezettség

abban az esetben, ha az osztalékot nem pénzben nyújtja.

Teljes körû és korlátozott adókötelezettség

3.

(1) A belföldi illetõségû adózó és a belföldi illetõségû osztalékban

részesülõ adókötelezettsége a belföldrõl és a külföldrõl származó jövedelmére

egyaránt kiterjed teljes körû adókötelezettség.

(2) A külföldi illetõségû adózó és a külföldi illetõségû osztalékban

részesülõ adókötelezettsége a belföldi telephelyén végzett tevékenységbõl

származó és/vagy a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó

jövedelmére terjed ki korlátozott adókötelezettség.

Fogalmak

4.

E törvény alkalmazásában

1. adóév: a naptári év vagy az az idõszak, amelyre az adókötelezettség

kiterjed;

2. adózó: a 2. § (2) és (3) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi

személy;

3. azonos munkakör: a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel kiadott, 1996.

október 1-én hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint

azonosnak minõsülõ munkakör;

4. árbevétel:

a) a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele,

b) pénzintézetnél a kapott kamat és kamatjellegû bevétel, csökkentve a

fizetett kamattal és kamatjellegû ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi

szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó

árbevételével,

c) biztosítónál a biztosítási bevételek, növelve a nem biztosítási

tevékenység bevételeivel és a befektetések nettó bevételével, valamint

csökkentve a viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk, szolgáltatások

ráfordításaival, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok

bevételkorrekciójával, továbbá a kapott osztalékkal és részesedéssel,

d) értékpapír-forgalmazónál a befektetési szolgáltatási tevékenység

bevétele, növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételével,

valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel;

5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csõd-, a felszámolási

eljárásban az egyezségi megállapodásban rögzített elengedett követelés; a

felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat

alapján várhatóan meg nem térülõ követelés; a felszámolási eljárás

befejezésével ki nem egyenlített követelés, módosítva a felszámolási eljárás

során már elszámolt összeggel; a jogszabályban behajthatatlan követelésként

elismert összeg; az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn,

aki nem lelhetõ fel, s ezt az adózó dokumentumokkal hitelt érdemlõen

bizonyítja; az a követelés, amely a végrehajtás során nem, vagy csak részben

térült meg; az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan csak

veszteséggel, aránytalan költségráfordítással érvényesíthetõ; kivéve az

elõzõleg felsorolt követelésekbõl azt, amelyre a pénzintézet, az értékpapír-

forgalmazó kockázati céltartalékot képezett;

6. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad- és a

tranzit területet is;

7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy,

jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb

szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi

illetõségûnek minõsülõ magánszemély;

8. beruházás értéke: a tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési,

elõállítási értéke;

9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe

helyezõ; a beruházás megkezdésének napja: az építési, szerelési naplóba

történõ elsõ bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló elsõ gép, berendezés,

jármû átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény

vonatkozásában

a) gép:a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Ipari Termékek

Jegyzéke (a továbbiakban: ITJ) 32-tõl - 39-ig és a 42-es termékszám alá

tartozó gép és berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett

munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,

b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a

talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának,

természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a

talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el,

ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelõ használatra alkalmatlanná

válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási

vezetékek, fûtési, szellõzõ, légfrissítõ berendezések és felvonók, amelyek az

épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az

ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok

használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is

szolgálnak, vagy már meglévõ épületbe késõbb kerülnek beépítésre,

c) kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ)

az 544 termékjel alá sorolt épület,

d) termék-elõállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás,

amelyet az üzembehelyezést követõen az adózó ipari vagy mezõgazdasági termék

elõállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költsége a termék

közvetlen költsége között jelenik meg,

e) infrastruktúrális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és

személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és

hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához

közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41,

ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-bõl, ÉJ 71-bõl, ÉJ 91-bõl, ITJ 32-tõl 39-ig, ITJ 42);

10. célszervezet: a megváltozott munkaképességû dolgozókat foglalkoztató, a

pénzügyminiszter által a népjóléti miniszterrel egyetértésben a teljes

adóévre ilyennek kijelölt belföldi személy;

11. ellenõrzött külföldi társaság: az a külföldi személy,

a) amelynek székhelye olyan államban van, ahol a külföldi személy

jövedelmére jogszabály nem ír elõ társasági adó vagy annak megfelelõ

adókötelezettséget, vagy az adóévre elõírt adómérték legfeljebb 10 százalék,

kivéve ha a székhely szerinti országgal a Magyar Köztársaságnak hatályos

egyezménye van a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásáról

(a továbbiakban: egyezmény), és

b) amelynek az alapítói vagyonából az adóévben a belföldi illetõségû adózó

közvetlenül vagy közvetve - megszakítással vagy anélkül - legalább 30 napon át

és az adóév utolsó napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;

12. elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû tevékenység: kizárólag a külföldi

személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi

személy társasági szerzõdésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban

meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elõ;

13. elõleg: a kifizetett összeg (átadott ellenérték), amely idõben megelõzi

a szolgáltatás nyújtásának megkezdését, illetve a dolog átadását azzal, hogy

összege nem haladhatja meg a jogügylet (megállapodás) szerinti ellenértéket;

14. elsõ kötelezettségvállalás idõpontja: az a nap, amikor az adózó a

vállalkozási tevékenységgel - beleértve a megalakulást is - kapcsolatos elsõ

jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi;

15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási

engedély jogerõre emelkedésének a napja;

16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóba történõ elsõ

bejegyzés;

17. független képviselõ: az adózótól gazdaságilag és jogilag független

személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót

képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselõ olyan

tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem

független a képviselõ, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása,

vagy átfogó ellenõrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a

képviselõ viseli;

18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden

dolog;

19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott

feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely

pályázati úton "ipari park" minõsítést kap;

20. jogdíj:

a) a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló

jognak,

b) a know-hownak, az üzleti titoknak,

c) az irodalmi, a mûvészeti vagy a tudományos mûvek szerzõi jogának,

valamint a szerzõi joggal szomszédos jogoknak

használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért

kapott ellenérték;

21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;

22. jövedelemszerzés helye:

a) vállalkozási tevékenységbõl származó jövedelem esetében az a hely, ahol

a jövedelmet szerzõ telephelye található; ha azonban a vállalkozást nem

telephelyen folytatják, akkor - kivéve a b)-f) pontokban meghatározott

jövedelmeket - az a hely, ahol a vállalkozást folytató belföldi illetõséggel

bír,

b) kamatjövedelem esetében - a c) pontban foglalt kivétellel - az a hely,

ahol a kölcsön szerzõdés szerinti igénybevevõje belföldi illetõséggel bír,

illetve ahol a kölcsönt a szerzõdés szerint igénybevevõ telephely adóköteles,

c) kötvény utáni kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kötvényt

kibocsátó belföldi illetõséggel bír,

d) elõadói, mûvészeti és sporttevékenységért, bemutatókért

(kiállításokért) járó díj esetében az a hely, ahol a tevékenységet végzik,

e) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizetõ belföldi illetõséggel

bír, illetve ahol a jogdíjat fizetõ telephely adóköteles,

f) osztalék esetében az a hely, ahol az osztalékot nyújtó személy belföldi

illetõséggel bír;

23. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerzõdéses kapcsolatban állóknál,

ha

a) az egyik adózó, a másik adózót érintõen,

b) az adózó az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személyt

érintõen,

c) az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személy az adózót

érintõen,

közvetlenül vagy közvetve részt vesz az irányításban, ellenõrzésben vagy

közvetlenül, illetve közvetve 25 százaléknál nagyobb mértékû szavazati joggal

rendelkezik a döntések meghozatalakor, vagy a jegyzett tõkébõl 25 százalékot

meghaladó részesedéssel bír, illetve

d) ugyanazon adózó(k) más adózók,

e) ugyanazon adózó(k) adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi

személyek,

f) ugyanazon, adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személyek az

adózó(k)

irányításában, ellenõrzésében, közvetlenül vagy közvetve részt vesz(nek)

vagy együttesen, közvetlenül, illetve közvetve, a jegyzett tõkébõl 25

százalékot meghaladó részesedéssel bír(nak), vagy 25 százaléknál nagyobb

mértékû szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintõ

döntésekben;

g) az a)-f) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában az irányításban,

ellenõrzésben való részvételt jelent közkereseti társaságnál és betéti

társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az

igazgatótanácsban, korlátolt felelõsségû társaságnál az ügyvezetésben,

részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban való részvétel;

leányvállalatnál az igazgatót, minden más esetben a képviseletre jogosultat

kell az irányításban, ellenõrzésben résztvevõnek tekinteni, azzal, hogy a

feltételek meghatározásához magánszemélyek esetében a Polgári Törvénykönyvben

meghatározott közeli hozzátartozók szavazati jogát, részesedését együtt kell

figyelembe venni;

24. kiemelt térség: a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott

foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megelõzõ

év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15 százalékot;

25. közhasznú tevékenység bevétele: a 4. számú melléklet C fejezetében

meghatározott tevékenységbõl származó bevételnek az a része, amely a közhasznú

társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel -

helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a

költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül

önálló költségvetéssel rendelkezõ intézménnyel - folyamatos szolgáltatás

teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj

változtatásának feltételeit is tartalmazó szerzõdés alapján folytatott

tevékenységébõl származik;

26. KSH besorolás: az 1995. december 31. napján érvényes statisztikai

besorolási rend;

27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi

személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés,

egyéb szervezet;

28. külföldön tevékenységet végzõ: az a belföldön bejegyzett, belföldi

székhellyel rendelkezõ, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi

tulajdonban lévõ korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság, amely az

adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi

feltételnek, azaz

a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megilletõ

kedvezményeket biztosító - 1992. december 31. napját követõen megadott -

engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt

követõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Észak-Budapesti Igazgatósága

a feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett,

b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy külföldi

személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a KSH Szolgáltatások Jegyzéke (a

továbbiakban: SZJ) alapján pénzügyi szolgáltatásnak nem minõsülõ - más olyan

szolgáltatást, amelynek a teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló

törvény elõírása szerint külföld,

c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi

ügyvédeket foglalkoztat, valamint külön-külön számítva, a társaság vezetõ

tisztségviselõinek, felügyelõ bizottsága tagjainak és az alkalmazottainak

többsége belföldi magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének

belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,

d) a mûködéséhez szükséges bankszámláját belföldön vezeti,

e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági

társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem

tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs

belföldi személy;

29. osztalék:

a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményébõl a tag, a

tulajdonos részesedése,

b) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás - a

jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendõ

támogatás kivételével -, továbbá az elengedett kötelezettség (ideértve a más

által átvállalt tartozás összegét is),

c) a befektetés jogutód nélküli megszûnés miatti kivonásakor a

vagyonfelosztási javaslat szerint, átalakuláskor a vagyonmérleg szerint a

befektetés számvitelben kimutatott nyilvántartási, könyv szerinti értékét (a

továbbiakban: könyv szerinti érték) meghaladóan realizált vagyoni részesedés,

továbbá a jegyzett tõke leszállításakor kivont vagyoni értéknek a megszûnt

befektetés ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékét meghaladó része,

d) az adózott eredménybõl a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg;

30. osztalékelõleg: az osztalékra jogosult adózónak a várható osztalékra

tekintettel kifizetett, a kifizetõnél követelésként nyilvántartásba vett

összeg;

31. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított

étel, ital, és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék,

továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez

kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyûlésen, közgyûlésen,

igazgatósági, felügyelõ bizottsági értekezleten felmerült költségek általános

forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;

32. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt

olyan gépjármû, amely a vezetõvel együtt legfeljebb nyolc felnõtt személy

szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemû, a dízelüzemû,

az elektromos üzemû, a gázüzemû személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró

lakóautó; személygépkocsinak minõsül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-

ot meg nem haladó megengedett együttes tömegû olyan gépjármû (nagy rakodóterû

személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettõnél több utas

szállítására alkalmas, de kézzel egyszerûen oldható ülésrögzítése révén a

teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve

azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan mûszaki

átalakítással került sor;

33. telephely:

a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy

amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat,

függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a

telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a

fiókot, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat,

az üzemet, a mûhelyt, a bányát, a kõolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti

erõforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,

b) az építkezés vagy az összeszerelõ tevékenység (a továbbiakban együtt:

építkezés) helye - ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti

tevékenységet is - abban az esetben, ha idõtartama (folyamatosan vagy

megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési

területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló

szerzõdésen alapulnak vagy különbözõ személyek adták a megrendeléseket; a

gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képezõ építkezések egy

építkezési területnek minõsülnek,

c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni belföldön

lévõ természeti erõforrás közvetlen hasznosítása esetén,

d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni ingatlan és

természeti erõforrás térítés ellenében történõ hasznosítása, ingatlanhoz és

természeti erõforráshoz kapcsolódó vagyoni értékû jog térítés ellenében

történõ átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban: ingatlan

hasznosítása) esetén,

e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni - kivéve,

ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi - azon tevékenységek

esetében, amelyeket más külföldi vagy belföldi személy a külföldi személy

nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerzõdést köthet belföldön - és

e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn,

amelybõl rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,

f telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni az elõzõ rendelkezések

korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében belföldi vagy külföldi

személy - a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével -

belföldön felmerülõ kockázatokra köt biztosítást,

g nem minõsül telephelynek:

1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására,

bemutatására használt létesítmény,

2. a külföldi személy, árujának illetve termékének kizárólag tárolás,

bemutatás, belföldi személy általi feldolgozás céljából történõ készletezése,

3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történõ áru-,

illetve termékbeszerzési, valamint információgyûjtési célú fenntartása,

4. a létesítménynek kizárólag egyéb elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû

tevékenység folytatása céljából való fenntartása,

5. a független képviselõ (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység,

amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el;

34. természeti erõforrás: a környezet védelmének általános szabályairól

szóló törvényben meghatározott fogalom;

35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra

berendezkedett;

36. vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási

egység.

MÁSODIK RÉSZ

A TÁRSASÁGI ADÓ

II. FEJEZET

A társasági adókötelezettség

5. §

1 A vállalkozási tevékenységet folytató adózót a jövedelme után e törvény

elõírása szerint társasági adókötelezettség terheli.

(2) A társasági adókötelezettség - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak

figyelembevételével - a vállalkozási tevékenység érdekében tett elsõ

kötelezettségvállalás idõpontjában, átalakulás esetén az átalakulás napjától

kezdõdik, és az adózó jogutód nélküli megszûnésének, az e törvény hatálya

alóli kikerülésének, átalakulás esetén az átalakulásának a napjáig tart. A

cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti az adókötelezettséget.

(3) Ha a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerûsített éves

beszámolót, egyszerûsített mérleget a naptári év utolsó napjával nem kell

elkészíteni, akkor az adózás elõtti eredményt és az adót az adóév utolsó

napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani és

bevallani. Ilyen esetben

a) a cégbírósági bejegyzést,

b) a cégbírósági bejegyzés elmaradását,

c) a végelszámolás befejezését

követõen utólag - az egyes adóévekre külön-külön - elkészített éves beszámoló,

egyszerûsített éves beszámoló, egyszerûsített mérleg (a továbbiakban:

beszámoló) alapján - a bevallással érintett idõszakban hatályos elõírások

szerint - megállapított tényleges adó, valamint a könyvviteli zárlat alapján

megállapított adó különbözetét az adózó, a különbözet bevallásával

egyidejûleg, befizeti vagy visszaigényli.

(4) A külföldi vállalkozónak belföldön végzett építkezés esetén az

adókötelezettséget elsõ ízben abban az évben kell teljesítenie, amikor az

építkezés idõtartama meghaladja a három hónapot, illetve az építkezés

telephellyé minõsítéséhez az egyezményben meghatározott idõtartamot. Ilyenkor

a külföldi vállalkozó elsõ adóéve az építkezés kezdetének a napjával kezdõdik.

(5) A 2. § (2) bekezdés g) pontjában szereplõ személy adókötelezettsége

abban az adóévben áll fenn, amely adóévben vállalkozási tevékenységbõl

bevételt ér el, költséget, ráfordítást számol el.

(6) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A

beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítõ adózó a társasági

adóbevallás adatait, az az adózó, amely forintról konvertibilis devizára vagy

konvertibilis devizáról forintra történõ könyvvezetésre tér át, az adó

meghatározásához szükséges adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév

utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át

forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti

Bank által jegyzett árfolyama, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által a

Magyar Közlönyben közzétett, USA-dollárban megadott árfolyamot kell a forintra

történõ átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más

esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény elõírása nem vonatkozik.

A társasági adóalap megállapítása

6.i§

(1) A társasági adó alapja belföldi illetõségû adózó esetében az adózás

elõtti eredmény, módosítva a 7. §, 8. §, 16. §, 18. §, 28. § és 29. §-ban

foglaltakkal.

(2) Az adózás elõtti eredmény

a) kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a beszámoló részét képezõ

eredménykimutatásban kimutatott összeg,

b) egyszeres könyvvitelt vezetõ adózónál a pénzforgalmi nyilvántartás

alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az

adóévi költségek és ráfordítások különbsége).

(3) Az adózás elõtti eredményt könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az

adózó mindaddig, amíg a beszámoló készítésére nem kötelezett, ideértve a

jogelõd nélkül létrejött adózót is, ha a cégbírósági bejegyzése véglegesen

elmarad, vagy ha az adóhatóság a nyilvántartásból törli.

(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület,

az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a

célszervezet, a kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató

részvénytársaság, az MRP, a közhasznú társaság, a vízitársulat és a külföldön

tevékenységet végzõ esetében az (1) - (3) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §

figyelembevételével kell alkalmazni.

Az adóalap megállapításakor csökkentõ jogcímek

7. §

(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:

a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségébõl - a 17. § és 29. §-ban

foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg,

b) az adóévet megelõzõ évben a 8. § (1) bekezdésének a) pontja alapján

adózás elõtti eredményt növelõ tételként számításba vett összeg,

c) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a bányászatról és a villamos energia

termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben, továbbá a

környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása

alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi

kötelezettségek fedezetére az adóévben ráfordításként elszámolt céltartaléknak

az adóévet megelõzõ évben ráfordításként elszámolt céltartalékot meghaladó

összege,

d) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a számviteli törvény elõírásai

alapján terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt,

de legfeljebb az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és

mértékekkel számított összeg, továbbá az immateriális javak, a tárgyi

eszközök értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök

megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor a számviteli törvény elõírása

alapján megállapított beszerzési értéknek az adóalapnál elszámolt

értékcsökkenési leírással csökkentett összege (a továbbiakban: számított

nyilvántartási érték), egyszeres könyvvitelt vezetõ adózónál az 1. és 2. számú

mellékletben meghatározott módon és mértékkel számított értékcsökkenési leírás

összege,

e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál

bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó által a vállalkozási övezetté

minõsítést követõen ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett

tárgyi eszközök - kivéve a közúti gépjármûvet (ITJ 41-3, ITJ 41-4), az

épületet és az építményt - beszerzési értéke abban az esetben, ha az adózó

nem veszi igénybe a 22. § szerinti adókedvezményt,

f) az eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok bontásban)

nyilvántartott értékvesztésbõl az adóévben a (2)i bekezdés figyelembevételével

a felhasználásra arányosan jutó összeg, vagy - az adózó döntése szerint az

eszközcsoport egészére egyedi nyilvántartás vállalása mellett - az eszközhöz

tartozóan nyilvántartott értékvesztés az eszköz nyilvántartásból való

kikerülésekor,

g) a bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék, kivéve az

ellenõrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot,

h) az érték nélkül, vagy megváltási áron nyilvántartott termõföld és erdõ

értékesítésébõl származó ellenérték,

i) az iskolai rendszerû szakképzésben közremûködõ adózónál tanulónként

minden megkezdett hónap után havi 6000 forint, ha az adózó a szakképzõ iskolai

tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerzõdés

alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján végzi,

j) a sikeres szakmai vizsgát tett - az i) pontban említett - szakképzõ

iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a (3)

bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy után a

foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett

társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal,

hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban

munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hónapon

belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát

rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély

az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,

k) a szövetkezetnél a termõföldért kapott kárpótlási jegy névértékének és

címletértékének különbözete, abban az esetben, ha a szövetkezet a kárpótlási

jegyet állami tulajdon megvásárlására fordította,

l) erre jogszabályban feljogosított mûvészeti szervezet gondozásában

kibocsátott mûvészeti szakvéleményben mûvészeti értékûnek elismert

képzõmûvészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi

beruházások értékének 2 ezreléke,

m) a szövetkezet által az üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt üzletrész

bevonása esetén - a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény

hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény

szerinti az átalakulás befejezésekor lezárt névérték mértékéig - a névértéknek

a visszavásárlási árat meghaladó összegébõl a fel nem osztható szövetkezeti

vagyon növelésére fordított rész,

n) a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteségbõl a behajthatatlan

követelés, továbbá korábban az adózás elõtti eredménynél csökkentõ tételként

el nem ismert, ráfordításként elszámolt hitelezési veszteségre befolyt,

bevételként elszámolt összeg,

o) a társasházi közös tulajdonban álló ingatlanrészek hasznosításából

származó, közös bevételbõl való részesedés címén a társasháztól kapott

bevétel,

p) a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek b) pontja

szerinti átszámítási különbözet összege,

r) a bírságnak, továbbá az adózás rendjérõl és a társadalombiztosításról

szóló törvényekben elõírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben

bevételként elszámolt, az elõzõ adóévekben az adózás elõtti eredményt növelõ

tételként figyelembe vett összeg,

s) az egyszeres könyvvitelt vezetõnél - a tárgyi eszköz, immateriális javak

vagy értékpapír beszerzése érdekében adott elõleget kivéve - a fizetett

elõleg, továbbá a korábban az adózás elõtti eredmény növeléseként figyelembe

vett kapott elõleg a bevételkénti elszámoláskor,

t) a kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 13) címén az adóévben felmerült, a

számviteli törvény elõírásai szerint a kutatási-kísérleti fejlesztés saját

közvetlen költségeként elszámolt összeg - csökkentve a ráesõ kapott támogatás

összegével - 20 százaléka függetlenül attól, hogy azt kísérleti fejlesztés

aktivált értékeként - állományba vették vagy sem.

(2) Nyilvántartott értékvesztés az elõzõ adóévekben elszámolt, az adó

alapjánál csökkentésként még figyelembe nem vett értékvesztés halmozott

összege, amelybõl az adózás elõtti eredmény csökkentéseként a felhasználással

arányos rész számolható el a következõ képlet szerint:

«INVALID_FIELD: Object»

ahol:

E = elszámolható értékvesztés,

N = nyilvántartott értékvesztés,

F = a könyvviteli nyilvántartással egyezõ nyitó érték és az adóévi

beszerzés, elõállítás, befektetés együttes összegének, valamint a záró

értéknek a különbözete,

I = a könyvviteli nyilvántartással egyezõ nyitó érték és az adóévi

beszerzés, elõállítás, befektetés együttes összege.

(3) Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül

megelõzõen

a) legalább hat hónapig a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ által

nyilvántartott munkanélküli volt, vagy

b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló

törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló

támogatásában részesült, vagy

c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a

munkaügyi központtal továbbra is együttmûködött,

azzal, hogy az a) - c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából

azt az idõtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi, gyermekágyi

segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az elõzetes

letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés idõtartamát, valamint a sor-

vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött idõt (a

szolgálat megkezdése és befejezése közötti idõtartamot) figyelmen kívül kell

hagyni.

Az adóalap megállapításakor növelõ jogcímek

8. §

(1) Az adózás elõtti eredményt növeli:

a) a számviteli törvény 27.i§ (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben

ráfordításként elszámolt céltartaléknak az e § (2) bekezdése szerinti elismert

mértékét meghaladó része,

b) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a számviteli törvény 46. § (3) és

(4) bekezdése szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege, a

tárgyi eszköz, az immateriális javak értékesítésekor, apportálásakor a könyv

szerinti érték, továbbá ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor,

hiányakor ráfordításként elszámolt összeg,

c) a számviteli törvény 39.i§-ának (1) és (3)-(4) bekezdéseiben foglalt

értékelési szabályok szerint a mérleg fordulónapján meglévõ eszközök után az

adóévre ráfordításként elszámolt értékvesztés összege,

d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás elõtti eredmény

csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és

tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a

vállalkozási, a bevételszerzõ tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú

mellékletben foglaltakra,

e) a jogerõs határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjérõl,

továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti

jogkövetkezményekbõl adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege,

kivéve, ha önellenõrzéshez kapcsolódik,

f) a megváltási áron nyilvántartott termõföld és erdõ értékesítésekor a

könyv szerinti érték,

g) a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében

meghatározott, valamint 30. § (2) bekezdésében felsorolt szerencsejátékokat

szervezõ bármely gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen

és közvetett költségének és a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény 38.

§-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a

különbsége, ha az elõbbi a nagyobb,

h) a hitelezési veszteség címen ráfordításként elszámolt összeg, kivéve azt

a hitelezési veszteségként elszámolt követelést, amelyre a pénzintézet, az

értékpapír forgalmazó kockázati céltartalékot képzett,

i) gazdasági társaság és szövetkezet átalakulása esetén a jogutódnál a

saját tõke növekményének megfelelõ, - vagyonmérleg szerinti - átértékelési

különbözet, amelyet több jogutód esetén olyan arányban kell megosztani,

amilyen arányban a vagyonmérleg alapján a jogutódok az átértékelt vagyonból

részesednek; az átértékelési különbözettel az átalakulás évében és az azt

követõ két adóévben, egyenlõ részletekben kell az adózás elõtti eredményt

növelni; ha a társaság, a szövetkezet a megjelölt idõszakon belül megszûnik, a

társasági adóalapnál még számításba nem vett teljes összeget a megszûnéskor

kell a társasági adó alapjához hozzászámítania,

j) a kapott kölcsön kamatának a saját tõke négyszeresét meghaladó

kölcsönrészre jutó arányos része, ha az adózó a vele kapcsolt vállalkozásban

lévõtõl - kivéve a pénzintézetet - kap kölcsönt azzal, hogy saját tõke alatt

az adóévet megelõzõ évi beszámolóban, illetve a nyitómérlegben kimutatott -

értékelési tartalék nélküli - saját tõkét, annál az adózónál, amely az adózás

elõtti eredményét könyvviteli zárlat alapján állapítja meg, a társasági

szerzõdésben, alapszabályban, alapító okiratban, a tulajdonosok közötti

megállapodásban meghatározott, az alapító által tartósan rendelkezésre

bocsátott forrást, rögzített jegyzett tõkét; kölcsön alatt az adóévben az

említett kapcsolt vállalkozásban lévõ felé fennálló kölcsön napi átlagos

állományát kell érteni,

k) a természetbeni juttatásként személyi jövedelemadóval nem adózott

reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része,

l) egyszeres könyvvitelt vezetõnél az elõlegként kapott összeg, továbbá a

korábban adott, az adózás elõtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett

elõleg a költségkénti elszámoláskor,

m) az ellenõrzött külföldi társaság fel nem osztott - a külföldi ország joga

alapján megállapított - nyereségébõl az adózót a részesedése alapján megilletõ

összeg,

n) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt

támogatás, juttatás, tartozásátvállalás, elengedett követelés, továbbá az

utólag adott, nem számlázott engedmény - ide nem értve az adásvételi

szerzõdésen alapuló, az abban elõre rögzített feltételekkel adott engedmény

szerzõdés szerinti összegét - kivéve, ha a támogatás, juttatás

na) belföldi székhelyû alapítványnak, közalapítványnak, vagy közérdekû

kötelezettségvállalás céljára történt, feltéve, hogy

1. az alapítvány, a közalapítvány, illetve a közérdekû kötelezettségvállalás

betegségmegelõzõ és gyógyító, szociális, egészségügyi, tudományos, kutatási,

környezetvédelmi, mûemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási,

sport, vallási és hitéleti célt, gyermek és ifjúsági célt, az állampolgári

jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregekkel és a hátrányos

helyzetûekkel, illetõleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel,

valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos elõbbi célok megvalósítását,

a menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elõsegítését szolgálja, és

errõl, valamint a támogatás, juttatás összegérõl az alapítvány, közalapítvány

vagy a közérdekû kötelezettségvállalás szervezõje igazolást ad, továbbá

2. az alapítványnak, a közalapítványnak, illetõleg a közérdekû

kötelezettségvállalási célra átadott pénzeszközzel összefüggõ jogügylet

vonatkozó dokumentumai (alapító okirat, tájékoztatók, reklámok, stb.) és

körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján még

közvetve sem állapítható meg, hogy az átadott összeg nem szolgálja, vagy

látszólag szolgálja az 1. pontban felsorolt célokat, azaz csak az adózás

elõtti eredmény csökkentéssel elérhetõ vagyoni elõnyt jelent az adományozónak,

az adományozó tulajdonosának, a vezetõ tisztségviselõknek, a felügyelõ

bizottság és az igazgatóság tagjainak, a könyvvizsgálónak, valamint ezen

személyek és a magánszemély tulajdonosok közeli hozzátartozóinak,

nb) állami vállalat, részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ társaság

privatizációjának, valamint a tulajdonukban lévõ vagyonrészek értékesítésének

MRP keretében történõ teljesülése esetén, az MRP szervezet alapcéljának

megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége

idõszakában történt,

nc) a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû kötelezettségvállalásként,

továbbá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti

közmûsorszolgálati mûsor, mûsorszám támogatására (szponzorálására) történt,

o) a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek a) pontja

szerinti átszámítási különbözet összege.

(2) A céltartalék elismert mértéke a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a

követelések, az elõlegként és kölcsönként adott összegek miatt várható

veszteségek fedezetére, a számviteli törvény 27. §-ának (1) bekezdése alapján

az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék, de legfeljebb az adóév

utolsó napján fennálló, elõzõekben felsorolt követelések összegének

a) 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka,

b) 181-360 napos késedelem esetén 5 százaléka,

c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.

(3) Az (1) bekezdés na) pontjában felsorolt jogcímeken említett tételek

együttes összegébõl legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százalékával nem

kell az adózás elõtti eredményt növelni.

(4) Az (1) bekezdés nb) pontjában említett támogatásként, juttatásként,

kizárólag állami tulajdonban lévõ vagyon elidegenítése esetén az átutalt

összeget; állami és nem állami vagyonrészek együttes elidegenítése esetén az

átutalt összegbõl az állami tulajdoni hányadnak megfelelõ arányos részt;

részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ társasági vagyonrész

elidegenítése esetén az átutalt összegbõl, a társaságban lévõ állami tulajdoni

hányadnak megfelelõ arányos részt; de bármely esetben legfeljebb az adózás

elõtti eredmény 20 százalékának megfelelõ összeget lehet figyelembe venni.

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az

egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár

adóalapjának megállapítása

9. §

(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület,

az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár

adóalapja a számviteli törvény, valamint a beszámoló készítési és

könyvvezetési kötelezettségükre vonatkozó jogszabály elõírásai szerint

megállapított adózás elõtti eredmény, egyszeres könyvvitelt vezetõk esetében a

pénzforgalmi könyvvitel szerinti vállalkozási tevékenység eredménye,

módosítva a (2) - (5) bekezdésben foglaltakkal.

(2) Csökkenteni kell az adózás elõtti eredményt

a) a vállalkozási tevékenység célját szolgáló beruházások értéke alapján a

7. § (1) bekezdése l) pontjának elõírása szerint;

b) a 7. § (1) bekezdésének a), b), g), r) pontjai szerint meghatározott

értékekkel;

c) a 7. § (1) bekezdésének d), e), f), i), j), n), o) és t) pontja, továbbá

a (2) és (3) bekezdése alapján megállapított értékbõl a vállalkozási

tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett

kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.

(3) Növelni kell az adózás elõtti eredményt

a) a 8. § (1) bekezdés a), e), j), m) pontja és (2) bekezdése szerint

meghatározott értékekkel;

b) a 8. § (1) bekezdés b), c), d), h), k), n) pontja, valamint a 8. § (3),

(4) bekezdései alapján megállapított értékbõl a vállalkozási tevékenységhez

közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett kapcsolat esetén a

vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a

16. §, a 18. §, a 28. §, és a 29. § rendelkezéseit.

(5) Az egyház a vállalkozási tevékenységbõl elért nyereségnek (adózás elõtti

eredmény) azzal a részével is csökkentheti az adó alapját, amelyet a

kulturális, nevelési, oktatási, felsõoktatási, szociális, egészségügyi,

gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és mûemlékvédelmi tevékenység,

továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége,

ráfordítása fedezetére használ fel.

A célszervezet adóalapja

10. §

(1) A célszervezet adóalapja az adóévi és a (6) bekezdés szerint

nyilvántartott adómentesen képzõdött eredménytartalékból az eredmény

kiegészítésére bevont eredménybõl a tagok, tulajdonosok részére megállapított

osztalék, módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal.

(2) Csökkenteni kell a megállapított osztalékot a 7. § (1) bekezdés r) és t)

pontjában meghatározott összeggel.

(3) Növelni kell a megállapított osztalékot a 8. § (1) bekezdésének d), e),

j), k), m) pontjában meghatározott tételekkel.

(4) A célszervezet jogutód nélküli megszûnése esetén, valamint abban az

adóévben, amelyben a célszervezeti kijelölést visszavonták, az adó alapja a

számviteli törvény elõírásai alapján megállapított adózás elõtti eredmény,

módosítva a 7. §, 8. §, 16. §, 18. §, 28. § és 29. §-ban foglaltakkal és

növelve az adómentesen képzõdött - a (6) bekezdés szerint nyilvántartott -

eredménytartalék összegével.

(5) A célszervezet átalakulása esetén a jogutódnak - ha nem minõsül

célszervezetnek - meg kell növelnie az adó alapját a jogelõdnél adómentesen

képzõdött eredménytartalék összegével.

(6) A célszervezetnek az adózottan és az adómentesen képzõdött

eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan

képzõdött eredménytartaléknak kell tekinteni az 1992. évi nyitómérlegben

szereplõ eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az

adóévben képzõdött, amelyben az adózó nem minõsült célszervezetnek. Az 1992.

évi eredménytartalék akkor minõsül adózottan képzettnek, ha a célszervezet

osztalékot nem állapított meg. Az 1993. évtõl képzett eredménytartalékot - ha

az adózó célszervezetnek minõsült - adómentesen képzettnek kell tekinteni. Az

eredménytartalék állományának csökkenését a megelõzõ évi nyilvántartás alapján

számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen

képzett eredménytartalék között.

A kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató

részvénytársaság adóalapja

11. §

(1) A külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban

meghatározott feltételeknek megfelelõen mûködõ, kizárólag készfizetõ

kezességvállalást folytató részvénytársaság az adó alapját - a (2) bekezdés

szerint - megszûnéskor állapítja meg.

(2) Az adó alapja a kötelezettség teljesítését követõen fennmaradó összes

vagyon és az alapítók hozzájárulásának különbsége.

Az MRP adóalapja

12. §

(1) Az MRP adóalapja a számviteli törvény, valamint az MRP

beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló

jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény, módosítva a

(2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal.

(2) A tárgyévi eredményt csökkenti a saját erõ címén a résztvevõk által

befizetett összeg, a résztvevõket foglalkoztató társaság által átutalt

összeg, a résztvevõk egyéb befizetései, más magánszemély és jogi személy

befizetése, a 7. §-ban, és megszûnéskor a 16. § (1) bekezdésében, az

egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréskor a 16. § (3)

bekezdésében az adózás elõtti eredmény csökkentéseként meghatározott jogcímek

szerinti összeg.

(3) A tárgyévi eredményt növeli a 8. §-ban, és megszûnéskor a 16. § (1)

bekezdésében, egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréskor a

16. § (3) bekezdésében az adózás elõtti eredmény növeléseként meghatározott

jogcímek szerinti összeg, valamint a résztvevõk tulajdonába adott vagyonrészek

beszerzési (nyilvántartási) értékeként a költségek (ráfordítások) között

elszámolt érték.

A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja

13. §

(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6. § elõírásai

alapján megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a 7. § (1) bekezdés a)

- g), i), j), l), n) - r), t) pontjaiban, a 8. § (1) bekezdés a) - e), h) -

k), m), o) pontjaiban, továbbá a 16. §, a 18. §, a 28. § és a 29. §-ban

foglaltakkal, továbbá növelve

a) a visszafizetési kötelezettség nélkül pénzben nyújtott támogatással,

juttatással, tartozásátvállalással, elengedett követeléssel, továbbá az utólag

adott, nem számlázott engedménnyel, ide nem értve az adásvételi szerzõdésen

alapuló, az abban elõre rögzített feltételekkel adott engedmény szerzõdés

szerinti összegét,

b) közhasznú társaság esetében jogutód nélküli megszûnéskor, továbbá

átalakulással történõ megszûnéskor a jogutódnál - akkor, ha a jogutód nem

közhasznú társaság - a saját tõke (2) bekezdés szerint meghatározott adómentes

növekményével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság, a

saját tõke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani

adózott és adómentesen képzett részekre. A saját tõke adóévi változásából az

adómentesen képzõdött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi közhasznú

tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva

kell meghatározni.

A külföldi vállalkozó adóalapja

14. §

(1) A külföldi vállalkozó a belföldi telephelynek betudható árbevétele,

bevétele és az ezekhez kapcsolódó felmerült költsége, ráfordítása

különbözeteként - a 17. § szerint elhatárolt veszteséget is figyelembe véve

- határozza meg az adó alapját, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12

százaléka, ez utóbbit kell az adó alapjának tekintenie. Az árbevétel, a

bevétel, a költség és a ráfordítás számbavételénél a számviteli törvény

eredménykimutatásra és az eszközök értékelésére elõírt rendelkezései szerint

kell eljárni függetlenül attól, hogy a külföldi vállalkozó nem alanya a

számviteli törvénynek.

(2) Az árbevétel, bevétel és a költség, ráfordítás kimutatásánál úgy kell

eljárni, mintha a telephely a tevékenységét önálló - a külföldi személytõl

független - vállalkozásként fejtette volna ki.

(3) Telephelynek betudható árbevétel, bevétel a telephely útján kifejtett

vállalkozási tevékenységgel összefüggésben elért árbevétel, bevétel tekintet

nélkül a származás helyére. A telephely közvetítésével elért - a telephely

árbevételeként, bevételeként meg nem jelenített - árbevétel, bevétel 5

százaléka, mint jutalék, minden esetben a telephelynek betudható

árbevételnek, bevételnek minõsül.

(4) A külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenység költségeként,

ráfordításaként - a (5)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az árbevétel,

bevétel megszerzése érdekében felmerült, az adóévet terhelõ, bizonylatolt

összeget számolhatja el, tekintet nélkül a felmerülés helyére. Értékcsökkenési

leírásként a telephely által végzett tevékenységet szolgáló, ott üzemeltetett

tárgyi eszköz értéke alapján az 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított

mérték vehetõ figyelembe. A külföldi vállalkozónál felmerült üzletvezetési és

általános ügyviteli költségbõl, ráfordításból - a külföldön felmerült adót

kivéve - a telephelyre arányosan jutó összeg érvényesíthetõ, azzal, hogy ez az

arány nem haladhatja meg a telephelynek betudható bevételnek, árbevételnek a

külföldi vállalkozó összes bevételéhez, árbevételéhez viszonyított arányát.

(5) Az adóalap megállapításakor költségként, ráfordításként nem vehetõ

figyelembe

a) a pénzügyi ellenõrzés alapján megállapított belföldi adóhiány, egyéb

belföldi jogszabály megsértésébõl keletkezõ jogerõs befizetési kötelezettség

(adó, bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenõrzési pótlékot,

b) a kötelezettség nélkül adott ajándék nyilvántartási értéke, a pénzbeli

támogatás, továbbá a természetbeni juttatásként személyi jövedelemadóval nem

adózott reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része,

c) a társasági adó.

(6) Ingatlan hasznosítása esetén - a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve - a

telephelynek betudható árbevétel: az ellenérték, a telephelynek betudható

költség: a továbbszámlázott üzemeltetési költség, az 1. és 2. számú melléklet

szerint megállapított értékcsökkenési leírás, a javítási és a karbantartási

költség, a telephelynek betudható ráfordítás: a beszerzési ár részét nem

képezõ adók, hozzájárulások bevallott összege, valamint az ingatlan

beszerzéséhez és felújításához felvett hitel beszerzési árba be nem számító,

adóévben esedékes kamata.

(7) Ingatlan értékesítése, apportálása esetén a telephelynek betudható

árbevétel az ellenérték, a telephelynek betudható költség a megszerzésre - az

1. és 2. számú melléklet szerint elszámolt értékcsökkenési leírással

csökkentve - igazoltan fordított összeg.

(8) A külföldi vállalkozó az árbevételérõl, bevételérõl és az ehhez

kapcsolódó, elismert költségérõl, ráfordításáról a számviteli törvény kettõs

könyvvitelre vonatkozó szabályai szerint forintban köteles nyilvántartást

vezetni. A külföldi pénznemben keletkezett árbevételt, bevételt, költséget,

ráfordítást a számviteli törvény elõírásai alapján kell forintra átszámítani.

A külföldi szervezet adóalapja

15. §

(1) Külföldi szervezet adóalapjaként a részére belföldi személy, valamint a

külföldi vállalkozó belföldi telephelye által kifizetett, a jövedelemszerzés

helye alapján belföldrõl származónak minõsülõ következõ bevételeket kell - a

(2) bekezdésben foglaltak kivételével - figyelembe venni:

a) nyújtott hitel (kölcsön) kamata,

b) kötvény kamata,

c) belföldön végzett elõadói, mûvészeti és sporttevékenységért, bemutatókért

(kiállításokért) járó díj,

d) jogdíj.

(2) Az adóalap meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a

Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, a

belföldön bejegyzett pénzintézet által fizetett kamatot, ide nem értve, ha a

pénzintézet megbízás alapján lebonyolító tevékenységet folytat.

(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank

hivatalos - pénzügyi teljesítés napján érvényes - devizaárfolyamán kell

forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar

Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

által a Magyar Közlönyben közzétett, USA-dollárban megadott árfolyamot kell a

forintra történõ átszámításkor figyelembe venni.

A társasági adóalap módosításának különös szabályai

16. §

(1) Az adózónak jogutód nélküli megszûnésekor

a) a számviteli törvény 39. §-ának (1), valamint (3) és (4) bekezdése

alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztéssel, valamint a

nyilvántartott értékvesztés összegével az adózás elõtti eredményét

csökkentenie kell,

b) egyszeres könyvvitel alkalmazása esetén - az egyéb módosító tételeket is

figyelembe véve - az adózás elõtti eredményét növelnie kell a megszûnésig

keletkezett, a számviteli törvény elõírása szerint a pénzügyi rendezéskor

bevételnek minõsülõ, megszûnésig be nem folyt (a követelések között

nyilvántartott) összeggel, továbbá a vásárolt készletek záróállományával -

függetlenül attól, hogy az adózó a meglévõ készlet ellenértékét kiegyenlítette

vagy sem - és a fizetett elõleg összegével; csökkentenie kell a számviteli

törvény szerint a pénzügyi rendezéskor költségnek, ráfordításnak minõsülõ, a

megszûnésig ki nem egyenlített tartozással és a kapott elõleggel,

c) kettõs könyvvitel vezetése esetén az adózás elõtti eredményét növelnie

kell azzal az összeggel, amellyel a tárgyi eszköz és az immateriális javak

könyv szerinti értéke meghaladja a számított nyilvántartási értéket,

csökkenteni kell azzal az összeggel, amellyel a számított nyilvántartási érték

a könyv szerinti értéket meghaladja.

(2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogutód a jogelõdnél nyilvántartott értékvesztéssel növelt összeget

mutatja ki ezen a címen; több jogutód esetén a jogelõdnél nyilvántartott

értékvesztést a vagyonmérleg alapján megosztott, az értékvesztés alapját

képezõ készletek, befektetések, értékpapírok arányában meg kell bontani,

b) a jogelõdnek módosítania kell az adózás elõtti eredményét az (1)

bekezdés c) pontja szerinti összeggel.

(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésrõl a kettõs könyvvezetésre tér

át, az áttérés évében

a) az egyszerûsített mérlegben kimutatott vásárolt készlet értékébõl a

kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értékével az adózás

elõtti eredményét növelnie kell,

b) a kapott elõleg címen az elõzõ adóévi adóbevallásában figyelembe vett,

az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentenie, a fizetett

elõleg címen figyelembe vett, az adóévben követelésként kimutatott összeggel

növelnie kell az adózás elõtti eredményét.

(4) Az adózónak, ha a kettõs könyvvezetésrõl az egyszeres könyvvezetésre

tér át, az áttérés évében

a) a mérlegben kimutatott vásárolt készlet értékébõl a kiegyenlített, nem

beruházási célra beszerzett készlet értékével az adózás elõtti eredményét

csökkentenie kell,

b) az elõzõ évi beszámolóban a kötelezettségek között kimutatott (kapott)

elõleggel növelnie, a vásárolt készletek, illetve a követelések között

kimutatott (adott) elõleggel csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét.

(5) Az egyéni cégbõl átalakult adózó, ha átalakulását megelõzõen a személyi

jövedelemadó törvény hatálya alá tartozott, a (3) bekezdésben foglaltak és a

számvitelrõl szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre

való áttéréskor a nyitást követõen elõírt elszámolásai alkalmazása mellett

a) az átalakulás idõpontjáig keletkezett és addig nem rendezett elhatárolt

veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás elõtti

eredményét, azzal, hogy az öt éves idõtartamot a keletkezés idõpontjától kell

számítania,

b) az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott saját tõke növekményével a 8.

§ (1) bekezdésének i) pontja szerint növeli az adózás elõtti eredményét.

(6) A felszámolási eljárás hitelezõkkel történt egyezség alapján való

megszûnése esetén az adózónak, az eljárás befejezõ napjára elkészített

vagyonmérlegében szereplõ saját tõke és a felszámolás kezdõ napját megelõzõ

napra készített beszámolójában szereplõ saját tõke különbözetével, az eljárás

befejezése évérõl készített adóbevallásában

a) növelnie kell az adózás elõtti eredményét, ha a felszámolás idõszaka

alatt a saját tõke növekedett,

b) csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét, ha a felszámolás idõszaka

alatt a saját tõke csökkent.

(7) Jogutód nélküli megszûnésnek minõsül, ha az adózó - az átalakulás miatti

megszûnést kivéve - bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha

a székhelyét külföldre helyezi át.

(8) Nem minõsül megszûnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról

forintra történõ könyvvezetésre tér át, valamint ha a 2. § (2) bekezdés g)

pontjában meghatározott belföldi személy azért nem minõsül adózónak, mert nem

ér el a vállalkozási tevékenységbõl bevételt, vagy nem számol el ehhez

kapcsolódóan költséget, ráfordítást.

Veszteségelhatárolás

17.i§

(1) Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban:

elhatárolt veszteség), ezzel az összeggel az adózó a következõ öt adóévben - a

(2)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti

megosztásban csökkentheti az adózás elõtti eredményét.

(2) A jogelõd nélkül létrejött adózó a vállalkozási tevékenység megkezdése

évének és az azt követõ két adóévnek az elhatárolt veszteségébõl - kivéve a

számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - az

(1) bekezdésben megjelölt idõtartam alatt figyelembe nem vett résszel az

ötödik adóévet követõen is csökkentheti az adózás elõtti eredményét.

(3) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi adóévekrõl áthozott elhatárolt

veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt

veszteségek levonásánál a korábbi adóévekrõl áthozott veszteségeket kell

elõször figyelembe venni.

(4) A mezõgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az

adóévet megelõzõ két adóévben befizetett adójának önellenõrzéssel való

módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelõzõ két adóév adózás

elõtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem

él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelõzõ két adóév

terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem

alkalmazhatja.

(6) Ha a privatizációs lízingszerzõdés idõtartama alatt az adózónál

vagyonvesztés történik vagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében

szerzõdõ azonnali hatállyal nem mondja fel a szerzõdést, a vagyonvesztés vagy

a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1) - (2) bekezdésben foglalt

veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.

(7) Jogutódlás melletti megszûnés esetén a jogelõdnél keletkezett és az

adózás elõtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett, elhatárolt

veszteségre - az (1) bekezdés szerinti idõtartamba a jogelõdnél eltelt idõt is

beszámítva - az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók, feltéve, hogy a

jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan

tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás idõpontjában az átalakulásban érintett

adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i). Ezzel a lehetõséggel a jogutód(ok)

utoljára abban az adóévben élhet(nek), amelyben megfelelt(ek) az új

tulajdonos(ok) részesedésére elõírt feltételnek. Több jogutód esetén az

elhatárolt veszteséget olyan arányban kell megosztani, amilyen arányban a

vagyonmérleg alapján a jogutód(ok) az átértékelt vagyonból részesednek.

(8) Az (1) bekezdés rendelkezése a vállalkozási tevékenység megkezdésének

évét követõ harmadik adóévben, és az azt követõ adóévekben keletkezett

negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az

adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások

együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg,

ha a feltétel a tevékenység végzéséhez szükséges beruházás üzembehelyezésének

elmaradása, vagy elemi kár miatt nem teljesült.

(9) E § alkalmazásában a külföldi vállalkozó nem minõsül jogelõd nélkül

létrejött adózónak.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

18.i§

(1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti szerzõdésekben -

ideértve a gazdasági tevékenységgel összefüggõ szaktanácsadást és a mûszaki-

gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönt és a hitelt is - (általános

forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket

alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható

körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének, a

szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbségével

a) az adózók kölcsönös nyilatkozat alapján az adóbevallásban módosíthatják,

b) az adóhatóság az ellenõrzés során módosítja,

az adózás elõtti eredményt.

(2) A szokásos piaci árat a következõ módszerek valamelyikével kell

meghatározni:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az

ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy

szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a

terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történõ

értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és

aszokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az

önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó

bizonyítja, hogy a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem

határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelõbb.

(3) A szokásos piaci ár alkalmazásánál - mivel a körülmények nem

összehasonlíthatóak - az egymás között érvényesített árak eltérhetnek azon

ellenértéktõl, amelyet egyébként független felek esetén alkalmaznának,

amennyiben a méretüknél fogva piaci hátrányban lévõ adózók közös beszerzés és

értékesítés érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoznak létre, és e kapcsolt

vállalkozások közötti tartós szerzõdések révén a versenyhátrány megszüntetését

kívánják elérni.

(4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet

végzõ független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

(5) E § alkalmazásában terméknek minõsülnek a számviteli törvény elõírása

szerint részesedésként, értékpapírként, váltó követelésként nyilvántartott

eszközök (a továbbiakban: értékpapír) és az immateriális javak is.

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

III. FEJEZET

A társasági adó mértéke

19. §

(1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív

adóalap 18 százaléka.

(2) A külföldön tevékenységet végzõ esetében a társasági adó a pozitív

adóalap 3 százaléka.

Adómentesség

20. §

(1) Nem kell az adót megfizetnie

a) az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók részére

adózás elõtti eredménycsökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a társadalmi

szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, ha a

- gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok elõírása szerint és a 4. számú

mellékletben foglaltakat figyelembevéve nyilvántartott - vállalkozási

tevékenységébõl elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes

bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot,

b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként,

juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés

nélkül átadott eszköz számított nyilvántartási értékével csökkentett adóalap

olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a közhasznú tevékenységbõl

elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységbõl elért

bevétel képvisel az összes bevételen belül,

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár

kiegészítõ vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele nem haladja meg a

pénztár összes bevételének a 20 százalékát.

(2) A közhasznú társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az

adómentességgel csökkentett társasági adó arányában érvényesítheti.

(3) A közhasznú társaság, jogutód nélküli megszûnésekor, az (1) bekezdés b)

pontjának rendelkezéseit nem alkalmazhatja.

Beruházási adókedvezmények

21. §

(1) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelõ összegû beruházási

adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követõen megkezdett,

legalább 1 milliárd forint értékû, termék-elõállítást szolgáló beruházás

üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév közül azokban az adóévekben,

a) amelyekben a megelõzõ adóévhez viszonyítva az export árbevételét 25

százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli, vagy

b) amely évekre számítva olyan értékû export árbevételt ér el, amelyet az a)

pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el

kellett volna érnie.

(2) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelõ összegû beruházási

adókedvezményt vehet igénybe az 1996. december 31-ét követõen megkezdett,

legalább 1 milliárd forint értékû, kereskedelmi szálláshely létesítését

szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév közül azokban az

adóévekben,

a) amelyekben a megelõzõ adóévhez viszonyítva az árbevételét 25 százalékkal,

de legalább 600 millió forinttal növeli, vagy

b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el, amelyet az a)

pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el

kellett volna érnie.

(3) A kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben székhellyel vagy

cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó

az adónak a (4) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási

adókedvezményként veheti igénybe a térségben (övezetben) 1995. december 31-ét

követõen megkezdett és az üzembe helyezést követõen ott üzemeltetett

a) termék-elõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5

adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben export vagy KSH besorolási rend

alapján mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevételét a megelõzõ adóévhez

viszonyítva

aa) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább 1

százalékkal növeli,

ab) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás

értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli,

b) kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe

helyezésének évét követõ 5 adóévben.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás

üzemeltetési helye szerinti, a beruházás megkezdésekor kiemelt térségnek,

vállalkozási övezetnek minõsülõ térségben (övezetben) folytatott

termékelõállító és kereskedelmi szálláshely szolgáltató tevékenységbõl

származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított

összege.

(5) Az (1) - (3) bekezdésekben meghatározott adókedvezmény utoljára a 2002.

évi adóalap utáni adóból vehetõ igénybe.

(6) Nem élhet az (1)-(5) bekezdésben meghatározott adókedvezménnyel az az

adózó, amelynek a kormány a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény

1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét

engedélyezte, kivéve ha ez utóbbi jogáról az adóhatóságnak 1997. március 31-

éig írásban tett bejelentéssel lemondott.

Térségi és egyéb adókedvezmények

22. §

(1) A beruházás értéke hat százalékának megfelelõ adókedvezményt vehet

igénybe az üzembehelyezés évében

a) a kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál

bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a székhelyen, telephelyen üzembe

helyezett és ott üzemeltetett gép értéke után,

b) a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál

bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a székhelyen, telephelyen üzembe

helyezett és ott üzemeltetett gép és épület értéke után.

(2) A kiemelt térségben és/vagy a vállalkozási övezetben az adózó által

üzembe helyezett és ott üzemeltetett infrastruktúrális beruházás értéke hat

százalékának megfelelõ adókedvezményt vehet igénybe az adózó az üzembe

helyezés évében.

(3) A (1)-(2) bekezdés alapján igénybe vett adókedvezményt késedelmi

pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha az adózó a gép, épület vagy

infrastruktúrális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés

napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi, illetõleg, ha

három éven belül az adókedvezménnyel telepített tárgyi eszközt olyan térségbe

(övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezményt nem érvényesíthette volna.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adókedvezmény a kiemelt térségben üzembe

helyezett, korábban még használatba nem vett gép, infrastruktúrális beruházás

értéke alapján, a vállalkozási övezetben a vállalkozási övezetté minõsítést

követõen üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép, épület,

infrastruktúrális beruházás értéke alapján vehetõ igénybe, ha annak

értékcsökkenési leírását az adózó a 2. számú melléklet rendelkezései szerint

számolja el.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap

utáni adóból vehetõ igénybe.

(6) A szövetkezet vagy jogutódja az 1998. adóév(ek) társasági adójából,

illetve - ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következõ adóévek

társasági adójából, de legkésõbb a 2003. adóévi társasági adóból a

tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok

tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991.

évi XXV. törvény rendelkezései alapján az árverésre termõfölddel együtt

kijelölt ültetvények után az ültetvények könyv szerinti értékének a

telepítéshez igénybe vett állami támogatás, valamint az ültetvény

földterületéért kapott térítés együttes összegét meghaladó részét

adókedvezményként veheti igénybe

(7) A szövetkezet vagy jogutódja az 1998. adóév(ek) társasági adójából,

illetve - ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következõ adóévek

társasági adójából, de legkésõbb a 2003. adóévi társasági adóból a

szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti

szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16.§-a szerint önkormányzati

tulajdonba átadott utak könyv szerinti értékének az út építéséhez igénybe vett

állami támogatást meghaladó részét adókedvezményként veheti igénybe.

Az adókedvezmények igénybevételének szabályai

23. §

(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (3)

bekezdése, a 22.§ (6)-(7) bekezdése és a 29. § (5) bekezdés a), d) pontja

alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az

az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult

adókedvezményre.

(2) A 21. § (3) bekezdése alapján igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett

adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthet adókedvezményt az

adózó a 21. § (1) és (2) bekezdésében, a 22. §-ban, a 29. § (5) bekezdés c)

pontjában foglaltak szerint, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés

a) és d) pontja alapján az adóévben 100 százaléknál kisebb mértékû

adókedvezményre jogosult.

(3) A 4. § 28. pontja szerinti külföldön tevékenységet végzõ nem vehet

igénybe adókedvezményt.

(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehetõ igénybe.

A fizetendõ adó

24. §

A fizetendõ adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az

adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külföldön

megfizetett társasági adóval (annak megfelelõ jövedelemadóval).

ELJÁRÁSI ÉS ADÓELÕLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK

IV. FEJEZET

A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése

25. §

(1) A külföldi szervezet esetében a 19. § szerinti mértékkel számított

társasági adót a kifizetõ, illetve a külföldi vállalkozó belföldi telephelye

levonással állapítja meg, fizeti meg és errõl igazolást ad a külföldi

szervezet részére.

(2) A külföldi szervezet az (1) bekezdés szerint levont és befizetett

társasági adóból az egyezmény alapján õt megilletõ visszatérítést, az

illetõsége szerinti ország adóügyekben illetékes hatóságától kapott, az

illetõségét igazoló, hitelesített, magyar nyelvû dokumentum, továbbá a levont

adóról kapott igazolás alapján az adóhatóságtól visszaigényli.

Az adóelõleg bevallásának és fizetésének szabályai

26. §

(1) Az adózónak - a (3), az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével -

az adóévet megelõzõ adóévrõl szóló adóbevallással egyidejûleg az adóév július

1-jétõl az ezt követõ év június 30-áig terjedõ idõszakra a társasági

adóelõleget is be kell vallania, az esedékességi idõre esõ összeget is

feltüntetve.

(2) Az adóelõleg

a) az adóévet megelõzõ teljes évben változatlan formában mûködõ adózónál az

elõzõ adóévi fizetendõ adó összege,

b) az adóévet megelõzõ évben jogelõd nélkül vagy átalakulással létrejött

adózónál az elõzõ adóév fizetendõ adójának a mûködés naptári napjai alapján

egész évre számított összege.

(3) Az adóévben átalakulással létrejött adózó az átalakulás napjától

számított 30 napon belül köteles a jogelõd által az adóévre bevallott

adóelõlegbõl számított (az átalakulás formájától függõen: azzal egyezõ,

összesített, megosztott) adóelõleget bevallani, és ennek alapján köteles, a

bevallás esedékességének napjától az adóévet követõ év június 30-áig

adóelõleget fizetni. E rendelkezés alkalmazásában a részleges átalakulással

érintett szövetkezetnek a jogutódra vonatkozó elõírások szerint kell eljárnia.

(4) A külföldi vállalkozó esetében az adóelõleg alapja az elõzõ adóévre

fizetett adó, ha az elõzõ adóéve a naptári évtõl eltért, a mûködése naptári

napjai alapján egész évre számított összeg.

(5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott

adóelõleget nem érinti.

(6) Megszûnésekor az adózónak nem kell adóelõleget bevallania.

(7) Az adóelõleg a (8)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) havonta, egyenlõ részletekben esedékes, ha a bevallott adó meghaladja a

3 millió forintot;

b) negyedévente, egyenlõ részletekben esedékes, ha a bevallott adó

legfeljebb 3 millió forint.

(8) A mezõgazdasági és erdõgazdálkodási ágazatba sorolt adózónál

a) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 10 százaléka, a második

negyedévében 20 százaléka, a harmadik negyedévében 30 százaléka, a negyedik

negyedévében 40 százaléka esedékes, ha a bevallott adó legfeljebb 3 millió

forint,

b) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 3,3 százaléka, a második

negyedévében 6,6 százaléka, a harmadik negyedévében 10 százaléka, a negyedik

negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha a bevallott adó meghaladja a

3 millió forintot.

(9) A külföldi vállalkozónál az adóelõleg negyedévente egyenlõ részletekben

esedékes.

(10) Az adóelõleget az adózónak - kivéve, ha külföldi vállalkozó, vagy

egyszeres könyvvitelt vezetõ - az adóévi várható fizetendõ adó összegére ki

kell egészítenie.

(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia a 2. § (2)

bekezdés e), f) és g) pontjában felsorolt adózónak, továbbá a külföldön

tevékenységet végzõnek és a külföldi szervezetnek.

HARMADIK RÉSZ

OSZTALÉKADÓ

V. FEJEZET

27. §

(1) A kapott (realizált) osztalék után az osztalékban részesülõ 20 százalék

mértékû osztalékadót köteles fizetni.

(2) Mentes az osztalékadó alól az e törvény hatálya alá tartozó belföldi

illetõségû osztalékban részesülõ.

(3) Az osztalékból a kifizetõ a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az

osztalékadót és azt az adózás rendjérõl szóló törvény elõírása szerint

bevallja és megfizeti. A kifizetõ az adó levonásáról az osztalékban

részesülõnek igazolást ad.

(4) A kifizetõ állapítja meg az osztalékadót, és azt az adózás rendjérõl

szóló törvény elõírása szerint bevallja és megfizeti, abban az esetben is, ha

a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ részére az osztalék teljesítése

nem pénzben történik. Ilyen esetben a kifizetõ az osztalék összegérõl és a

megállapított adóról igazolást ad az osztalékban részesülõnek, és a

megfizetett osztalékadót a könyveiben a követelések között tartja nyilván.

(5) Nem kell az osztalékadót a kifizetõnek megállapítania, megfizetnie,

levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetõségû

osztalékban részesülõ belföldön, már mûködõ gazdasági társaság, szövetkezet -

ideértve az osztalékot fizetõ gazdasági társaságot, szövetkezetet is -

jegyzett tõkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan

alakuló gazdasági társaság , szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve hogy

a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ rendelkezése alapján a kifizetõ

azt közvetlenül erre a célra utalja, adja át.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési

kötelezettség

a) a jegyzett tõke csökkentésére hozott döntés alapján, vagy

b) a jegyzett tõkének megfelelõ részvény, üzletrész értékesítésekor, vagy

c) a társaság megszûnésekor

válik esedékessé.

(7) A kifizetõnek le kell vonnia az osztalékadót a belföldi illetõségû

osztalékban részesülõnek fizetett osztalék azon részébõl, amely készpénzben

került kifizetésre, vagy amelyet nem a belföldi illetõségû osztalékban

részesülõ belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utal.

(8) A kifizetõ a (4) bekezdés alapján megfizetett osztalékadónak arra a

részére, amely meghaladja a külföldi illetõségû osztalékban részesülõt az

egyezmény alapján terhelõ osztalékadót, a külföldi illetõségét igazoló - az

illetõsége szerinti ország adóhatóságától származó - okirat benyújtásával az

adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elõ.

(9) A külföldi illetõségû osztalékban részesülõ állapítja meg, vallja be és

fizeti meg az osztalékadót, ha az osztalékhoz nem kifizetõtõl jut hozzá.

(10) Az osztalékelõlegre az osztalékra elõírt rendelkezéseket kell

alkalmazni azzal, hogy az osztalékelõlegre teljesített adónak az osztalék

adóját meghaladó különbözetével az osztalék jóváhagyásakor a kifizetõ számol

el az adóhatósággal.

NEGYEDIK RÉSZ

A KETTÕS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE

VI. FEJEZET

28. §

(1) A belföldi illetõségû adózónak a külföldön ténylegesen megfizetett

(levont) és a számviteli elõírások szerint ráfordításként elszámolt társasági

adóval (annak megfelelõ jövedelemadóval) növelnie kell a társasági adó

alapját.

(2) A társasági adó megállapításakor

a) az adóalapot úgy kell módosítani, hogy az ne tartalmazza a külföldön

adóztatható jövedelmet, ha az egyezmény így rendelkezik,

b) egyezmény hiányában, vagy ha az egyezmény az adó beszámításáról

rendelkezik, levonható a társasági adóból adóvisszatartás formájában a

külföldön megfizetett adó.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint levont összeg nem haladhatja meg az

adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak azt a hányadát, amennyit a

külföldi jövedelem az adóalapban képvisel.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldrõl származó jövedelmet e

törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldrõl

származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel

összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldrõl származó

jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhetõ költségeket, adózás

elõtti eredményt növelõ, csökkentõ tételeket.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

VII. FEJEZET

29. §

(1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény

(a továbbiakban: Ta tv.) következõ rendelkezéseit változatlan feltételek

mellett alkalmazni kell, ha a gazdasági esemény 1996. december 31-éig

megtörtént:

a) a 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4)-(5) bekezdése az

1993. évi IC. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével,

b) a 4. § (3) bekezdés j) pontja, valamint az 5. § (12) bekezdése, az 1994.

évi LXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének figyelembevételével, azzal, hogy

a lízingszerzõdés lejárat elõtti megszüntetése esetén növelni kell az

adóalapot a lízingszerzõdéshez kapcsolódó idõbeli elhatárolás ráfordításként

elszámolt összegével, ha azt az adózónak nem térítették meg,

c) a 4. § (3) bekezdés s) pontja és az 5. § (9) bekezdése,

d) a 19. § (16) bekezdése.

(2) A Ta tv. 6. §-ának elõírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás

elõtti eredménybõl az elhatárolás idõpontjában érvényes feltételek szerint

írható le.

(3) A Ta tv. 5. § (3) bekezdése szerinti 1997. január 1-jén nyilvántartott

értékvesztésnek az adózás elõtti eredménybõl való levonására e törvény

rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy, ha az adózó valamely

eszközcsoportot érintõen az eszközönkénti nyilvántartás alapján él a

levonással, akkor az eszközcsoport 1997. január 1-jén nyilvántartott

értékvesztését 3 adóév alatt egyenlõ részletekben vonhatja le az adózás

elõtti eredménybõl.

(4) A Ta tv. 5. §-a (11) bekezdése alapján adómentesként nyilvántartott

saját tõke az 1997. év január 1-jei állomány nyitó értéke.

(5) A Ta tv. vonatkozó rendelkezései alapján adókedvezményt a társasági

adóból a következõ feltételekkel lehet érvényesíteni:

a) a 12. §, a 3. § 4., 5., 6., 7., 16. és 17. pontja változatlan

feltételekkel érvényesíthetõ, figyelemmel e törvény 23. §-ának

rendelkezéseire,

b) a 14/B. § és a 14/C. § rendelkezését az eredeti feltételek szerint lehet

alkalmazni, figyelemmel az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés b)

pontjának, az 1996. évi LXXVIII. törvény 36. §-ának, valamint e törvény 23. §-

ának rendelkezéseire,

c) a 13. § (1) bekezdését az 1996. december 31-éig megkötött hitelszerzõdés

alapján elszámolt kamatra alkalmazni lehet, figyelemmel az 1993. évi IC.

törvény 16. § (1) bekezdés d) pontjára, az 1995. évi CVI. törvény 18. § (3)

bekezdésére, valamint az e törvény 23. §-ának rendelkezéseire,

d) az 1993. évi IC. törvény 11. §-ával törvénybe iktatott 14/A. § (2) és

(3) bekezdése alapján a kormány által egyedileg engedélyezett adókedvezmény az

engedélyben és a 190/1994. (XII.31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint

vehetõ igénybe, figyelemmel e törvény 23. §-ának rendelkezéseire.

(6) Az 1997. évben június 30-áig jogerõs fizetési meghagyás alapján kell az

adóelõleget teljesíteni, illetve június 1-je elõtti átalakulás esetén a 26. §

(3) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor a jogelõd jogerõs fizetési

meghagyása alapján kell a jogutódnak az adóelõleget bevallania.

(7) Az 1996. évi fizetendõ adó alapján történõ adóelõleg bevallásakor, az

1996. évi fizetendõ adót csökkenteni kell a - kiegészítõ adóból igénybevett

kedvezményekkel csökkentett - kiegészítõ adóval, és növelni az így

megállapított összeg 20 százalékával.

(8) Nem kell a 27. § alapján osztalékadót megállapítani

a) a jegyzett tõke leszállítása miatt, ha a jegyzett tõke emelése az 1995.

vagy 1996. évi adózott eredménybõl történt, feltéve, hogy arról a döntést

1997. május 31-éig meghozták és a jegyzett tõke emelését - ha jogszabály

kötelezõvé teszi - 1997. június 30-áig bejelentették a cégbíróságon, továbbá

feltéve, hogy a jegyzett tõke leszállítására nem kerül sor a döntés, illetve

- bejegyzési kötelezettség esetén - a bejegyzés évét követõ 3 naptári éven

belül,

b) az 1997. és az 1998. évi adózott eredmény elszámolásakor megállapított

osztaléknak arra a részére, amelynek a forrása az 1995. elõtti adóévekben

keletkezett eredménytartalék,

c) a jegyzett tõke 1997. és 1998. évi leszállításakor, vagy a befektetésnek

1997. és 1998. évi megszûnés miatti kivonásakor, az osztaléknak arra a

részére, amely az 1995. elõtti adóévekben keletkezett.

(9) Az e törvény 5. § (6) bekezdésének rendelkezését - az 1996. évben

évközben benyújtott adóbevallást kivéve - az 1996. évrõl benyújtott

adóbevallásnál is alkalmazni kell.

(10) A 8. § (1) bekezdésének j) pontja alkalmazásakor, a Ta tv. 4. § (3)

bekezdés t) pontja szerinti elõírások alapján, az 1993. január 1-jétõl 1996.

december 31-éig nyújtott kölcsönt is figyelembe kell venni.

(11) Az 1997. adóévben az adózó az adózás elõtti eredményét csökkentheti a

számviteli törvény 45. § (14) bekezdése alapján bevételként elszámolt

céltartaléknak az 1996. évi adózás elõtti eredmény csökkentéseként a Ta tv. 5.

§ (1) bekezdése alapján számításba vett összeget meghaladó részével.

(12) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ 1997. évben csökkentheti a társasági

adó alapját az 1996. december 31-ére készített egyszerûsített mérlegben

kimutatott vásárolt készlet értékébõl a kiegyenlített, nem beruházási célra

beszerzett készlet értékével.

(13) Ahol a törvény a társasági adókötelezettséggel összefüggésben korábbi

évekre utaló rendelkezést tartalmaz, ott ez alatt értelemszerûen a Ta. tv.

elõírásait is érteni kell.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. FEJEZET

30. §

(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2)

bekezdésben foglaltak kivételével - elsõ ízben az 1997. évi adóalap

megállapítására és az 1997. évi társasági- és osztalékadó kötelezettségre kell

alkalmazni.

(2) Az 1996. évi eredménybõl jóváhagyott - egyszeres könyvvitelt vezetõnél

pedig az 1996. évben kifizetett - osztalék után a Ta. tv. 9. §-a alapján

kiegészítõ adót kell megállapítani. Nem kell az egyéni vállalkozónak az 1996.

évben hatályos Ta. tv. 7.§-ának elõírásait alkalmazni, illetve a 9. §-a (3)

bekezdés d) pontja alapján kiegészítõ adót fizetnie, ha 1997. január 1.

napjától a tevékenysége megszüntetése nélkül, egyéni vállalkozóként a

személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adózást alkalmazza.

(3) A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi a 4. § 11/a) pontjában

foglaltaknak megfelelõ államok nevét.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény;

b) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény

26. § (3)-(5) bekezdése;

c) az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggõ

jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 6. § (2) és (3)

bekezdése, valamint 7. § (1) és (2) bekezdései;

d) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló

1992. évi LXXIII. törvény;

e) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény és a társasági

adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 1993. évi LIII.

törvény 2. és 3. §-a;

f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.

törvény 73. § (1), (3) és (4) bekezdése;

g) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló

1993. évi IC. törvény;

h) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 84. § (1)

bekezdésének o) és p) pontja;

i) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló

1994. évi LXXXIII. törvény;

j) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.

törvény 65. §-a;

k) a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról és

kiegészítésérõl szóló 1995. évi XX. törvény 8. §-a;

l) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló

1995. évi XLVIII. törvény 6. §-a;

m) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló

1995. évi CVI. törvény a 19. § kivételével;

n) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 157. § (1)

bekezdése;

o) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI.

törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvény 36.§-a, 47. § -a és 7.

számú melléklete.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 85. §-a (2) és (3) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálybalépése után a társasági adóról és az osztalékadóról

szóló 1996. évi ... törvény 4. §-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön

tevékenységet végzõ - a vámszabadterületi társaságokhoz hasonlóan -

devizakülföldinek minõsül attól a naptól kezdve, amikortól a hivatkozott 4. §

28. pontjában - az adókedvezmény igénybevételéhez - elõírt valamennyi feltétel

egyidejû teljesítését a társaság bejelenti a devizahatóságnak.

(3) A (2) bekezdésben említett devizakülföldi a devizabelföldiek bérét és

egyéb juttatását csak felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán

elhelyezett konvertibilis fizetõeszköz átváltásából származó forint terhére

fizetheti ki."

b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló

1991. évi IV. törvény 41/A § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/(1) A megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatási

rehabilitációjának elõsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás

fizetésére köteles:/

"a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi .........

törvény 2. §-a (2) bekezdésének a) - d) pontjában meghatározott adózó, "

c) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.

törvény 73. § (2) bekezdése a következõk szerint módosul:

"(2) A nem természetes személy támogató által a pénztárnak juttatott

pénzbeli és nem pénzbeli adomány olyan közérdekû kötelezettségvállalásnak

minõsül, amely megfelel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.

évi .... törvény 8. § (1) bekezdés n) pontja szerinti feltételeknek és a 3.

számú melléklet 5. b) pontja szerinti kivételnek."

d) ahol jogszabály a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt

említi, ott az alatt ezt a törvényt kell érteni.

1. számú melléklet

az 1996. évi ................ törvényhez

Az értékcsökkenési leírás szabályairól

1. E törvény alkalmazásakor az adóalapnál a számviteli törvény szerint

elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírást, de

legfeljebb a 2. számú mellékletben meghatározott leírási kulcsok jegyzéke

alapján és az e melléklet szabályainak alkalmazásával megállapított összeget

lehet érvényesíteni. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt is

tartalmaznak, akkor az adózót a módszerek között választási lehetõség illeti

meg.

2. Értékcsökkenési leírást az üzembehelyezés napjától a megsemmisülés, a

hiány feltárás, a selejtezés, illetve értékesítés, apportálás (ideértve az

átalakulást is) napjáig (a továbbiakban: állománycsökkenés) lehet elszámolni.

Ha az üzembehelyezés, illetve az állománycsökkenés az adóévben évközben

valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét arányosan kell

kiszámítani arra az idõszakra, ameddig az adott adóévben az eszköz állományban

volt.

3. Az értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével,

elõállításával, bõvítésével, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket.

4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, az erdõ,

a képzõmûvészeti alkotás beszerzési ára, elõállítási költsége után, kivéve az

5/d) pontban foglaltakat, a hulladék tárolásra igénybevett földterületet,

telket és a meliorációt. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a

telek beszerzési értékét el kell különíteni.

5. A számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési

leírás érvényesíthetõ

a) az immateriális javaknál,

b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél,

c) az ipari park közmûnek minõsülõ - út, víz- és csatornaellátás,

energiaellátás, távközlés célját szolgáló - tárgyi eszközeinél,

d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek,

építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti

bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek és

az igénybevett földterület esetében, valamint a villamosenergia iparban az

atomerõmûvi technológiai épületek, építmények,

e) a százezer forint egyedi beszerzési, elõállítási érték alatti, valamint a

2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá

sorolt tárgyi eszközök esetében.

6. Az 1995. december 31-e után üzembehelyezett, korábban még használatba nem

vett, ITJ 32-tõl 39-ig és a 42-es termékszám alá tartozó gép és berendezés

esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthetõ.

7. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbeadott épület, építmény és

ültetvény esetében 10 százalék, minden egyéb bérbeadott tárgyi eszköz után

30 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.

8. A vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál

bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a vállalkozási övezetté minõsítést

követõen ott üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett épület

esetében 10 százalék mértékû értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

9. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ adózó a számított nyilvántartási értéket

értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az

üzembehelyezett tárgyi eszközök

a) értékesítése, selejtezése, megsemmisülése, hiánya esetén;

b) más gazdasági társaságba apportként történõ bevitelekor;

c) térítés nélküli átadása esetén, ha

ca) az átadást jogszabály írja elõ;

cb) az átadás a 8. § (1) bekezdésének n) pontjában említett célokra és

feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg a hivatkozott

rendelkezés alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az adózás elõtti

eredmény húsz százalékát;

cc) az átadás magánszemély részére történt és az a személyi jövedelemadóról

szóló törvény alapján természetbeni juttatásnak minõsül;

cd) az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kis értékû

ajándéknak minõsül;

ce) az átadott saját elõállítású tárgyi eszköz a szokásos üzleti

kapcsolatban mintakollekciónak minõsül.

10. Terven felüli értékcsökkenési leírást a számviteli törvény alapján

elszámolt összegben lehet érvényesíteni

a) a vagyoni értékû jog esetében akkor, ha a szerzõdés módosulása miatt a

jog korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetõ,

b) kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett kísérleti fejlesztés

révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik vagy az

eredménytelen lesz.

11. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a vállalkozási övezetben

székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel

rendelkezõ adózó által a vállalkozási övezetté minõsítést követõen ott üzembe

helyezett, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök - kivéve a

közúti gépjármûvet, az épületet és az építményt - beszerzési értéke után, ha

az adózó a tárgyi eszköz beszerzési értékét a 7. § (1) bekezdés e) pontja

alapján egyösszegben elszámolta.

2. számú melléklet

az 1996. évi ............... törvényhez

Leírási kulcsok jegyzéke

I. ÉPÜLETEK

Az épület jellege leírási kulcs

%

1. Hosszú élettartamú szerkezetbõl 2,0

2. Közepes élettartamú szerkezetbõl 3,0

3. Rövid élettartamú szerkezetbõl 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek mûszaki ismérvek szerinti

besorolása:

A csoport megnevezése Felmenõ (függõleges) teherhordó Kitöltõ (nem teherhordó) falazat Vízszintes teherhordó szerkezet

szerkezet (közbensõ és tetõfödém, ill.

egyesített teherhordó,

térelhatároló tetõszerkezet)

Hosszú élettartamú szerkezet Beton- és vasbeton-, égetett tégla-, Tégla, blokk, panel, öntött falazat, Elõregyártott és monolit vas-beton

kõ-, kohósalak- és acélszerkezet fémlemez, üvegbeton és profil-üveg acéltartók közötti kitöltõ elem, valamint boltozott födém

Közepes élettartamú szerkezet Könnyûacél- és egyéb fémszerkezet, Azbeszt, mûanyag és egyéb függönyfal Fagerendás (borított és

gázszilikát szerkezet, bauxit-beton sûrûgerendás), mátrai födém, könnyû

szerkezet, tufa- és salakblokk acélfödém, ill. egyesített acél

szerkezet, fûrészelt faszerkezet, tetõszerkezet könnyû kitöltõ

vályogfal szigetelt alapokon elemekkel Rövid élettartamú szerkezet Szerfás, és deszka-szerkezet Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt Szerfás tapasztott és egyéb

vályogvert falszerkezet, ideiglenes lapfal egyszerû falfödém

téglafalazat

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentõ

alapján kell meghatározni.

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az

épülettõl függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet

számolni.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket

kiszolgáló vezetékek leírását az épülettõl függetlenül, a gépeknél, illetve

vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

II. ÉPÍTMÉNYEK

Az építmény jellege leírási kulcs %

Ipari építmény 2,0

Mezõgazdasági építmény 3,0

Melioráció 10,0

Mezõgazdasági tevékenységet végzõ adózónál a bekötõ- és 5,0

üzemi út

Közforgalmi vasút és kiegészítõ építményei, ideértve az 4,0

iparvágányokat is

Egyéb vasúti építmény (elõvárosi vasút, közúti 7,0

villamosvasút, metróvasúti pálya stb.)

Vízi építmény 2,0

Híd 4,0

Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit 8,0

is

Kõolaj- és földgázvezeték, gázvezeték 6,0

Gõz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték 4,0

Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték 25,0

Egyéb, minden más vezeték 3,0

Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény 1,0

kivételével)

Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0

Hulladéktároló 20,0

Minden egyéb építmény 2,0

ebbõl: a szemétégetõ 15,0

Hulladéktároló az a földdel szilárd kapcsolatban álló építmény, amely a

fogyasztás, vagy a termelési, szolgáltatási és más tevékenységek során

keletkezõ olyan elhasználódott termék tárolására alkalmas, amely termék sem a

hulladék tulajdonosa, sem a hulladéktároló tulajdonosa által nem kerül vissza

a keletkezéséhez vezetõ tevékenységbe és eredeti anyagként sem értékesítik.

A hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre

értékcsökkentést a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Melioráció: az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseirõl szóló jogszabály

alapján melioráció jogcímen támogatásban részesíthetõ beruházás.

III. ÜLTETVÉNY

Ültetvény csoportok leírási kulcs %

1.csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy

szilva, szõlõ, szõlõanyatelep, mandula, mogyoró 6,0

2. csoport: õszibarack, kajszibarack, pöszméte, ribiszke

komló, gyümölcsanyatelep 10,0

3. csoport: spárga, málna, szeder, torma 15,0

4. csoport: dió, gesztenye 4,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s

ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület

és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minõsül.

IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMÛVEK

a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. Szerszámgépekbõl a programvezérlésû, számvezérlésû gépek, berendezések:

ITJ 34-bõl a programvezérlésû, számvezérlésû gépek, berendezések

2. Irányítástechnikai és általános rendeltetésû számítástechnikai gépek,

berendezések:

ITJ 48

3. Ipari robotok:

ITJ 35-81-1

4. Mérõmûszerekbõl, irányítástechnikai készülékekbõl az átviteltechnikai, az

ipari különleges vizsgálómûszerek és a komplex elven mûködõ különleges mérõ

és vizsgáló berendezések:

ITJ 47-58, 47-86 és 47-88

5. Ügyviteltechnikai eszközök:

ITJ 46-7

6. Napkollektor:

ITJ 25-94-bõl

7. Fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint mezõgazdasági és

erdõgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelõ hõfejlesztõ

berendezések:

ITJ 32-39-bõl

8. Hulladékmegsemmisítõ, feldolgozó, hatástalanító és hasznosító berendezések:

ITJ 33-81

9. Szennyvíz-, élõvíztisztító és fertõtlenítõ készülékek és berendezések:

ITJ 33-83

10. Szennyezõanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések:

ITJ 36-11-bõl és a 36-13-ból, ITJ 69-99-45

11. Elektrosztatikus leválasztók (elektrofilter), egyéb, gázszerû közegbõl

szennyezõanyag leválasztást szolgáló szûrõk, porleválasztók, és abszorpciós

gáztisztítók:

ITJ 36-14, és a 36-19-bõl, 36-34-bõl, 36-35-bõl

12. Orvosi, gyógyászati, laboratóriumi eszközök:

ITJ 46-2

b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Jármûvek

ITJ 41

c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Minden egyéb - az a)-b) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

3. számú melléklet

az 1996. ...............évi törvényhez

Jellemzõen elõforduló, nem a vállalkozás érdekében felmerülõ költségek,

ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem számít a vállalkozási,

a bevételszerzõ tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak -

kivéve, ha az a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni

juttatásnak minõsül - különösen:

1. az adózó által 1996. december 31. napját követõen

a) 6 millió forintot meghaladó beszerzési értéken használatba vett, üzembe

helyezett személygépkocsi javítási, karbantartási költségébõl, biztosítási

díjából a kötelezõ gépjármûfelelõsség-biztosítás kivételével, továbbá a terv

szerinti értékcsökkenési leírásból a 6 millió forintot meghaladó értékkel

arányos összeg,

b) személygépkocsihoz kiegészítésként (külön számlával) beszerzett tartozék,

kiegészítõ értéke és ezek beszerelési, javítási költsége, kivéve, ha a

tartozék, a kiegészítõ a személygépkocsi eredeti beszerzési árában szereplõ

felszerelés cseréjét szolgálja;

2. a számla általános forgalmi adó nélküli értékének a 20 százaléka, ha a

külön jogszabályban meghatározott módon számított értéket meghaladó kiadást

igazoló számla/számlák (egyszerûsített számla/számlák, számlát helyettesítõ

okmány/okmányok) szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt, azzal,

hogy ezt a rendelkezést az említett külön jogszabály hatálybalépése hónapjának

utolsó napját követõ hatodik hónap utolsó napjától teljesített kifizetésekre

kell alkalmazni. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a

számla/számlák kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magánszemély;

3. tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, apportálása esetén az

ellenértéket meghaladó számított nyilvántartási érték, készlet értékesítése,

apportálása esetén az ellenértéket meghaladó könyv szerinti érték, ha a

bevételként elszámolt összeg kevesebb a könyv szerinti érték 50 százalékánál.

Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha az adózó az értékesítést a szokásos

üzleti tevékenységeként végzi;

4. az értékpapírnak a beszerzéstõl számított két éven belüli elidegenítése

esetén - ideértve az apportot is - az elszámolt árfolyamveszteségnek, egyéb

ráfordításnak az a része, amely abból keletkezett, hogy az értékpapír

beszerzési és/vagy eladási ára a gazdasági esemény megtörténtekor a 18. §

szerint meghatározott szokásos piaci ártól 10 százalékot meghaladó mértékben

eltért;

5. a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális javak, tárgyi eszköz,

befektetett pénzügyi eszköznek minõsülõ részesedés, értékpapír és forgóeszköz)

könyv szerinti értéke, immateriális javak és tárgyi eszközök esetében

számított nyilvántartási értéke, a nyújtott szolgáltatás általános forgalmi

adó alapot képezõ összege, továbbá a térítés nélküli átadás,

szolgáltatásnyújtás miatt felmerült, ráfordításként elszámolt általános

forgalmi adó azzal, hogy ezekkel az értékekkel nem kell az adózás elõtti

eredményt növelni, ha

a) az átadás jogszabály elõírása alapján történt, továbbra is ideértve azt,

ha a térítés nélküli átadás a közmû (út, víz- és csatorna,

energiaszolgáltatási, távközlési létesítmény) üzemeltetésre történõ átadásával

együtt valósul meg és az ültetvény átadását, ha arra a szövetkezetnél vagy

jogutódjánál az 1991. évi XXV. törvény rendelkezései alapján az árverésen

termõfölddel együtt került sor,

b) az átadás a 8. § (1) bekezdésének na) pontjában említett célokra és

feltételekkel történt olyan mértékig, amely nem haladja meg a hivatkozott

rendelkezés alapján ráfordításként figyelembe vett összeggel együttvéve sem

az ott meghatározott értéket,

c) az átadott eszköz az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása

szerint kis értékû ajándéknak minõsül,

d) az átadott saját elõállítású eszköz a szokásos üzleti kapcsolatban

mintakollekciónak minõsül;

6. a továbbképzés címen felmerült költség, kivéve a munkaviszonyban álló, a

személyesen közremûködõ tag és a választott tisztségviselõ továbbképzésének

költségét;

7. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó

szolgáltatás ellenértéke, ha az alapjául szolgáló írásbeli szerzõdésbõl,

megállapodásból a szolgáltatás jellege és tartalma, valamint - igazolás

hiányában - a szerzõdés tényleges teljesülése nem állapítható meg. Az adóévben

ugyanazon személytõl ugyanazon jogcímen igénybevett szolgáltatások

ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

8. a 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékû tárgyi eszköz selejtezése

esetén a számított nyilvántartási érték, ha a selejtezés ténye dokumentumokkal

hitelt érdemlõen nincs alátámasztva;

9. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazás, a szállás díja, külföldi

kiküldetés esetén az utazás, a szállás, a lakás bérleti díja címén felmerült

összeg, továbbá az errõl szóló kormányrendelet szerint a magánszemélynél

naponta számított, igazolás nélkül elismert költség, ha az utazásra vonatkozó

dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél,

tartózkodási idõ, a tényleges szakmai és szabadidõprogram aránya stb.) valós

tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak

látszólagosan hivatali, üzleti.

4. számú melléklet

az 1996. évi .......... törvényhez

Az alapítványnál, a közalapítványnál, a társadalmi szervezetnél, a

köztestületnél, a lakásszövetkezetnél, a közhasznú társaságnál végzett

kedvezményezett tevékenységrõl

A

Alapítványnál, közalapítványnál, társadalmi szervezetnél és köztestületnél

végzett kedvezményezett tevékenységek

Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy

ezt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl e törvény alkalmazásában nem minõsül

vállalkozási tevékenységnek

1. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a

pénzintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam

által kibocsátott értékpapír hozama;

2. a kizárólag az alapítványi, a közalapítványi célú, illetve a társadalmi

szervezet, köztestület célja szerinti tevékenységet szolgáló immateriális

javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítése;

3. a következõ tevékenységek végzése

SZJ 011131 Parkosítás, zöldterületek gondozása, a

közterületeken végzett szolgáltatások

SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása

SZJ 012200 Különleges rendeltetésû erdõk és területek

gondozása

SZJ 0813 Diákotthoni, kollégiumi ellátás

SZJ 13 Kutatás és kísérleti fejlesztés

SZJ 14215 Mûemlékvédelem

SZJ 142312 Környezeti elemek, környezet- és egészségkárosító

tényezõk mérése, vizsgálata, elemzése

SZJ 1441-bõl Munkaerõ-közvetítés, - kölcsönzés és kapcsolódó

tanácsadás, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevõje

munkanélküli

SZJ 16 Oktatás

Kivéve:

SZJ 1633 Felsõfokú továbbképzés

SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás

SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás,

vizsgáztatás

SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás

SZJ 165900 Oktatást kiegészítõ egyéb szolgáltatás

SZJ 1711 Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II.

törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott

szolgáltatások, az ott meghatározott feltételekkel

SZJ 1713 Szociális ellátás

SZJ 181 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági

szolgáltatás

SZJ 19 Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatás

kivéve:

SZJ 191500 Hangfelvétel készítés

SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny

SZJ 191629 Egyéb, máshová nem sorolt zenei,

táncmûvészeti és vegyes elõadás

SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás

SZJ 195 Egyéb pihenõ-szórakoztató szolgáltatás

4. az üdültetés (SZJ 08143), ha a

szervezett - kedvezményes - üdültetési célt szolgáló létesítményt

gyermek és ifjúsági, illetve a munkavállalók üdültetését biztosító

alapítvány, közalapítvány üzemelteti, ideértve az

egészségkárosodottak, fogyatékosok, munkanélküliek üdültetését is;

5. az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a

köztestület cél szerinti tevékenysége, függetlenül attól, hogy a

tevékenységet a 3. és 4. pont tartalmazza vagy nem.

B

Lakásszövetkezet kedvezményezett tevékenysége

Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre

irányuló, vagy ezt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl e törvény

alkalmazásában nem minõsül vállalkozási tevékenységnek

1. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése

után a pénzintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat,

illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama;

2. a belsõ szolgáltatás.

C

Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

SZJ 01111-bõl Növénytermesztési és kertészeti szolgáltatásból a nemzeti

génvagyon részét képezõ növényfajták génmegõrzése, a

génmegõrzés technológiájának fejlesztése: vonal- és

fajtagyûjtemény, törzsállomány, illetve törzsültetvény

(kivéve: nemesítõi munkagyûjtemény)

SZJ 01112-bõl Állattenyésztési szolgáltatásból õshonos állatfajták tartása,

génmegõrzése

SZJ 011131 Parkosítás, zöldterületek gondozása, a közterületeken

végzett szolgáltatások

SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása

SZJ 012200 Különleges rendeltetésû erdõk és területek gondozása

SZJ 0442 Nyersanyag visszanyerése hulladékból

SZJ 054200 Megújuló energiahordozók (nap, szél, vegyi stb. energiákat

hasznosító) járulékos szolgáltatásai

SZJ 055110 Ivóvízszolgáltatás

SZJ 09121 Helyi, kötöttpályás személyszállítás

kivéve: SZJ 091215 Libegõvel, siklóval stb. történõ

személyszállítás

SZJ 09122 Menetrendszerû közúti, távolsági személyszállítás

SZJ 09124 Menetrendszerû közúti, helyi személyszállítás

SZJ 111-bõl Saját vagy bérelt ingatlan hasznosításából saját vagy bérelt

mûemléki ingatlan hasznosítása

SZJ 13 Kutatás és kísérleti fejlesztés

SZJ 142120 Település és tájtervezés

SZJ 14215 Mûemlékvédelem

SZJ 142160 Területfejlesztés- és rendezési tervezés

SZJ 142275 Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés

SZJ 142312 Környezeti elemek (föld, levegõ, víz, zaj, rezgés stb.)

környezet-és egészségkárosító tényezõk mérése, vizsgálata,

elemzése

SZJ 1441-bõl Munkaerõ-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás,

amennyiben a szolgáltatás igénybe vevõje munkanélküli

SZJ 16 Oktatás

kivéve:

SZJ 1633 Felsõfokú továbbképzés

SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás

SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás

SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás

SZJ 165900 Oktatást kiegészítõ egyéb szolgáltatás

SZJ 1711 Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II. törvény 16/A.

§ (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott

meghatározott feltételekkel

SZJ 1713 Szociális ellátás

SZJ 181 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

SZJ 19 Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatás

kivéve:

SZJ 191500 Hangfelvétel készítés

SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny

SZJ 191629 Egyéb, máshová nem sorolt zenei, táncmûvészeti és

vegyes elõadás

SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás

SZJ 195 Egyéb pihenõ-szórakoztató szolgáltatás

A közforgalom számára megnyitott út-, híd-, alagút fejlesztéséhez,

fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó kedvezményezett

tevékenységek

SZJ 06200 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás

SZJ 09412 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése

SZJ 1230 Adatfeldolgozás

SZJ 1240 Adatbanki szolgáltatás

SZJ 1421 Építészeti, építõmérnöki szolgáltatás és az ehhez

kapcsolódó mûszaki tanácsadás

SZJ 1422 Szakmai tervezés, tanácsadás

SZJ 1423 Mûszaki tesztelés és elemzés

SZJ 144980 Mûszaki-gazdasági dokumentálás

SZJ 1641 Szakmai oktatás

SZJ 192000 Hírügynökségi tevékenység

Az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó kedvezményezett

tevékenységek

SZJ 042120 Gépek és berendezések technológiai szerelése

SZJ 043200 Gépek és berendezések javítása

SZJ 061000 Építõmesteri munkák, épületfenntartás és

-korszerûsítés

SZJ 062000 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás

SZJ 063 Építési szakipari fenntartási szolgáltatás

SZJ 064100 Villanyszerelés

SZJ 064200 Vízvezetékszerelés

SZJ 064400 Fûtési, hûtési és más klimatikus rendszerek szerelése

SZJ 064900 Egyéb szerelõipari és épületgépészeti szolgáltatás

SZJ 069 Egyéb építõipari szolgáltatás

SZJ 091260 Közúti teherszállítás

SZJ 092220 Belvízi teherszállítás

5. számú melléklet

az 1996. évi .....törvényhez

A társasági adóalanynak nem minõsülõ szervezetek

1. a Magyar Nemzeti Bank,

2. az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-

végrehajtási vállalat és a fogvatartottak foglalkoztatását végzõ

jogutódja,

3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített

közhasznú társaság,

4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság,

5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási

Közhasznú Társaság,

6. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság,

7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati mûsorszolgáltatók,

8. a felszámolás kezdõ napjától a felszámolási eljárás alatt állók.

Eleje Honlap