Válasz a K/3107.. sz. kérdésre
"Felelõsnek érzi-e Ön magát azért,
hogy 1996. elsõ felében 20 milliárd
forinttal nõtt a gazdasági és vagyon
elleni bûncselekményekkel okozott
kár nagysága az 1995-ös hasonló
idõszakhoz képest és így közel 50
milliárd forintra rúg a teljes kárösz-
szeg?"
Dr. Sepsey Tamás országgyûlési képviselõ úrnak
Magyar Demokrata Fórum
B u d a p e s t
Tisztelt Képviselõ Úr!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a Kormány védi az Alkotmányos rendet;
védi és biztosítja az állampolgárok jogait; biztosítja a törvények
végrehajtását; irányítja a rendõrség mûködését; a közrend és közbiztonság
védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A rendõrség alapvetõ
feladata a közbiztonság és a belsõ rend védelme.
Hangsúlyozom, hogy a gazdálkodással összefüggésben elkövetett bûncselekmények
abba a kategóriába tartoznak, melyeknél a gazdasági élet szabályozása,
önszabályozása határozza meg a deviancia mértékét, s ezen
- 2 -
keresztül a bûnözés struktúráját, dinamikáját, a bûnözéssel okozott kár
mértékét. A fentiek alapján e területen a nyomozó hatóságok "tüneti kezelést"
végezhetnek.
Nevezetesen, az elkövetett bûncselekményeket felderítik, bizonyítják, s a
lehetséges módon intézkednek az okozott kár megtérülésére. Megjegyzem, hogy a
felderítés, az eredményes büntetõeljárások száma természetszerûleg egyenes
arányban áll az okozott kár, vagyoni hátrány mértékével.
Az 1980-as évek végétõl - összefüggésben a gazdasági válság elhúzódásával és
egyre súlyosabbá válásával, a gazdasági és szociális helyzet jelentõs
romlásával, a nemzeti jövedelem, az életszínvonal nagymértékû csökkenésével,
a szociális piacgazdaság megalapozásával és a társadalmi tulajdon
magántulajdonná átalakításának folyamatával elkerülhetetlenül együttjáró
hibákkal, a jogállamiság megteremtésével, a határok nyitottabbá válásával, a
korábbi erkölcsi- és értékrend felbomlásával - magyarázható a vagyon elleni és
a gazdálkodással összefüggésben elkövetett bûncselekmények számának dinamikus
növekedése.
A mennyiségi növekedésen túl az egyes bûncselekmények struktúrája is
változott. Mind több sorozatszerûen elkövetett vagyon elleni bûncselekmény
vált ismertté. A gazdasági bûncselekményekre jellemzõ a szervezettszerû, a
szervezett, illetve a nemzetközi elkövetés. Ezek azok a bûncselekmény-
kategóriák, melyek a mennyiségi és minõségi változás miatt, mintegy 20
milliárd forinttal növelték 1995. I. félévéhez képest a bûncselekményekkel
okozott kárt, vagyoni hátrányt.
A vagyon elleni bûncselekményekkel okozott kár 1996. I. félévében 25,1
milliárd forintról 38,3 milliárd forintra, a gazdasági bûncselekmények
elkövetési értéke pedig 4,7 milliárd forintról 11,2 milliárd forintra
növekedett.
Megjegyzem, hogy a nyomozóhatóságok munkájának köszönhetõen a vagyon elleni
bûncselekményekkel okozott kárból 1995. I. félévében 1,9 milliárd forintot,
míg 1996. I. félévében 6,1 milliárd forintot sikerült megtéríttetni. A
gazdasági bûncselekmények által okozott kárból 1996. I. félévében az
elkobzással biztosított érték az elõzõ félévhez képest háromszorosára (1,8
milliárd forintról 5,4 milliárd forintra) emelkedett.
- 3 -
Kérem a Tisztelt Képviselõ Urat, hogy a kormányzat és az általam vezetett
minisztérium erõfeszítéseit értékelje és saját munkájában kérem személyes
segítségét, hogy az Ön által felvetett kérdésben még hatékonyabb jogszabály-
alkotási, szervezeti, mûködési feltételeket biztosíthassunk e bûncselekmények
megelõzésében, felderítésében, a nyomozóhatóságok munkájának segítésében.
Budapest, 1996. november " "
Tisztelettel:
Kuncze Gábor