ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
Dr. G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló, T/3110..
számú törvényjavaslathoz benyújtott T/3110/3/5, T/3110/3/6. T/3110/6/1,
T/3110/14/1, és T/3110/14/2. számú módosító javaslatokhoz a következõ
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ:
1.
A törvényjavaslat 5. §-a a következõképpen módosul:
"5. §
A Bt. 5. § elõtti címének, valamint az 5. §-ának helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Hatósági engedély alapján végezhetõ [(liberalizált)] bányászati tevékenységek
5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen
a) az ásványi nyersanyagkutatást;
b) a bányatelek fektetést követõen az ásványvagyon feltárását és
kitermelését;
továbbá
c) a meddõhányó hasznosítását."
(2) A kõolaj és földgáz kitermelésére jogosult bányavállalkozó a
bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra
történõ hasznosításának enge-délyezését, ha az a környezetet nem
veszélyezteti, szennyezi, károsítja.
(3) Az 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdés a/ pont szerint jogosult
gazdálkodó szervezet részére, a bányászati tevékenység gyakorlását, valamint a
szénhidrogén szállító vezeték létesítését és üzemben tartását a
bányafelügyelet a törvény III. fejezetében foglalt általános szabályok szerint
engedélyezni. [Az engedélyezett bányászati tevékenység azt követõen is
gyakorolható, ha a gazdálkodó szervezetben a többségi állami, önkormányzati
tulajdoni hányad megszûnik.]
[(4) Az engedély alapján gyakorolt bányászati tevékenység feltételei, a
törvényben és a koncessziós szerzõdésben meghatározott kivételeken felül nem
lehetnek hátrányosabbak, mint a koncesszió jogszabályi feltételei. ]"
2.
A törvényjavaslat 28. §-a a következõk szerint módosul:
"28. § (1) E törvény [1997. január 1-jén] a kihirdetését követõ 90. napon
lép ha-tályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg [a Bt. 50. § (11) bekezdésének
b) pontja hatályát veszti]
a) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a helyébe a
követke-
zõ rendelkezés lép:
"2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának
feltétele, hogy
a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati
társulás (az
utóbbi kettõ a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14.
§-ban
foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató
gazdálkodó
szervezetben (Ptk. 685. § c/ pont) többségi tulajdoni
részesedéssel,
szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni
részesedés
esetén szavazatelsõbbségi részvénnyel rendelkezzen,
illetve e célra
költségvetési, illetõleg önkormányzati intézményt
alapítson, vagy
b) az állam, illetõleg az önkormányzat a tevékenység
gyakorlásának
idõleges jogát koncessziós szerzõdésben átengedje.
(2) Tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén az ágazati
törvény
meghatározhatja azokat a döntéseket, amelyekhez az (1) bekezdés a)
pont-
jában meghatározott szavazatelsõbbségi részvény tulajdonosának
egyetértése
szükséges."
b) az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló
1995. évi
XXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezéslép:
"(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés,
amely a kon-
cesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a)
pontjában
meghatározott állami tulajdon, illetve szavazati jog biztosításához
szüksé-
ges."
c) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-ának (2)
bekezdése,
és a Bt. 50. § (11) bekezdésének b) pontja hatályát veszti."
I n d o k o l á s
az 1. és 2. pontokhoz
A T/3110.. számú törvényjavaslat 5. §-a, a bányászati koncessziók tekintetében
érinti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. §
(2) bekezdésében és 2. §-ában foglalt rendelkezéseket.
Egyetértek a törvényjavaslatban foglalt azzal a törekvéssel, amely szerint
tartós kisebbségi állami tulajdon kialakulása esetében is lehetõvé kell tenni
a koncesszióköteles tevékenységek koncessziós pályázat nélkül történõ
folytatását.
Úgy ítélem meg azonban, ennek feltétele az, hogy Kt. eredeti alapelvének
sérülése nélkül érvényesüljön a Kt. elfogadása óta bekövetkezett gazdasági,
gazdaságpolitikai változások által szükséges módosítás.
A Kt. - az indokolásából kitûnõen - azt a jogalkotói megfontolást tükrözte,
"hogy abban a szûk körben, ahol az állami (önkormányzati) gazdasági
monopoliumok fenntartása továbbra is szükséges, ott e körülmény érdemi,
valóságos rendelkezési jogot kell, hogy biztosítson az állam (önkormányzat)
számára."
Az eredeti jogalkotói szándék tehát a koncesszióköteles tevékenységek esetében
alapvetõen az állam megfelelõ rendelkezési jogának biztosítása vagy a
közvetlen tulajdonosi jogokon, vagy ahol az nem lehetséges, ott a koncessziós
pályázat és a szerzõdéskötés rendszerén keresztül.
A bekövetkezett gazdasági változások eredményeként az állam szükséges
rendelkezési joga ma már nemcsak a többségi tulajdoni részesedésen, hanem
ettõl eltérõ részesedés esetén a megfelelõ szavazati jogon keresztül is
érvényesülhet, és célszerû, ha ezt a Kt. is megfelelõen tükrözi.
Véleményem szerint a koncessziós pályázati rendszer szabályainak oldása
azonban nem lehet kivételes, csupán a bányászati koncessziókra vonatkozó,
hanem általános, minden koncesszióköteles tevékenységre kiterjedõ, a
versenysemlegesség elvére figyelemmel lévõ szabályozás.
A kifejtettek alapján a Kt. olyan módosítását javasolom, amely megfelelõen
tükrözi azt a gazdasági változást, amely szerint többségi tulajdoni részesedés
nélkül is lehetséges többségi szavazati jog, illetve a kisebbségi tulajdoni,
szavazati részesedés mellett akkor nem kötelezõ a koncesszió rendszerének
alkalmazása, ha olyan szavazatelsõbbséget biztosító részvény van tartós állami
tulajdonban, amely a koncesszióköteles tevékenység szempontjából jelentõs és
meghatározó kérdésekben biztosítja az állami rendelkezési jogot. Figyelembe
véve azt is, hogy az egyes koncesszióköteles tevékenységek terén meglehetõsen
eltérõ ágazati sajátosságok érvényesülhetnek, amelyet már a Kt.-annak
keretjellege és az ágazati törvények számára biztosított nagyobb mozgástér
révén - érvényesít, lehetségesnek tartom a szavazatelsõbbségi részvény
esetében az ágazati törvények szerepének elismerését.
A javasolt megoldást nem különálló törvénymódosításként, hanem a
törvényjavaslat zárórendelkezései között tartom szükségesnek elhelyezni,
egyidejûleg a Bt. 5. §-ához kapcsolódó koncessziót érintõ szabályozást pedig
elhagyni javasolom.
A Kt. módosítása szükségessé teszi az állam tulajdonában álló vállalkozói
vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. § (2) bekezdésének
módosítását, továbbá a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvénynek
a Kt. módosítani javasolt 2. §-ával azonos, párhuzamos törvényi rendelkezést
tartalmazó 4. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését.
A kapcsolódó módosító indítvány benyújtását a 25. §-ban foglalt
fogalommeghatáro-zás módosítás teszi szükségessé.
Budapest, 1997. február 21.
Dr. Kiss Róbert
Dr. Hofmann Attila
SzDSz
MSzP