ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés Elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102.§ (1) bekezdése alapján az
országgyûlési képviselõk jogálásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról
- T/3121.. számon benyújtott törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatokat
terjesztem elõ:
1.
A törvényjavaslat 1. §-ához (a Tv. 14. §-ához).
A 14. § helyébe a következõ rendelkezés lép):
["14. §
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó
szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére
irányuló - szerzõdéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó
szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban
álló vezetõje (vezérigazgatója).
b) a képviselõi mandátum fennálása alatt, illetve annak megszûnésétõl
számított két évig koncessziós társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ-
bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy
munkavégzésre iránuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).]
"14. § (1) Az országgyûlési képviselõ és közeli hozzátartozója a képviselõi
megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl számított két évig
nem lehet:
a) a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó
beszerzések tekintetében szerzõdéses viszonyban álló vállalkozásban vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági tagja, valamint a vállalkozással
munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje
(vezérigazgatója);
b) koncessziós társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági tagja,
valamint munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló
vezetõje (vezérigazgatója);
c) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló,
1996. évi LVII. tv. 16.§ és 17.§ körébe tartozó megállapodásokat kötõ
vállalkozásokban vezetõ tisztségviselõ, igazgató tanácsának vagy vezetõ
testületének, felügyelõ bizottságának tagja, a vállalkozással munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgató).
(2) Az országgyûlési képviselõ, illetve közeli hozzátartozója a képviselõi
megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl számított két évig az
(1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezetekben nem rendelkezhet befolyásoló
részesedéssel."
Indokolás:
A módosító javaslat tovább bõvíti az összeférhetetlenség eseteit oly módon,
hogy azokban a vállalkozásokban, amelyekben a képviselõ vezetõ tisztségviselõ,
igazgató tanács vagy vezetõ testület, felügyelõ bizottság tagja, stb. nem
lehet - kibõvítve a monopóliumokra vonatkozó rendelkezéssel -, tulajdonos se
lehessen.
A módosító javaslat következtében az összeférhetetlenség ezen tilalmai az
országgyûlései képviselõ közeli hozzátartozóira is kiterjednek.
2.
A törvényjavaslat 1. §-ához.
A Tv. a következõ új 23. §-szal egészüljön ki:
"23. § E törvény alkalmazásában
a) közeli hozzátartozó: a polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény
685. § b) pontjában meghatározott személy;
b) állami tulajdoni részesedéssel mûködõ gazdasági társaság:
az a gazdasági társaság, amelyben
- az ÁPV Rt-nek tulajdoni, illetve közvetett tulajdoni részesedése
tekintetében befolyásoló részesedése van, illetve
- olyan gazdasági társaságnak van tulajdoni részesedése, amiben az államnak
befolyásoló részesedése van;
c) vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személy, a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság, valamint természetes személynek a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény szerinti piaci tevékenysége és tulajdonosi helyzete;
d) befolyásoló részesedés:
1.) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely
összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó
mértékû befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett
tulajdoni részesedését egybe kell számítani;
2.) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerzõdés, alapító okirat
(alapszabály), vagy elsõbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a
felügyelõ szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon
jelentõs befolyást tesz lehetõvé.
e) közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve
szavazatokkal rendelkezõ másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes
vállalkozás) tulajdonosait megilletõ tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a
tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe
venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban
fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes
vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati
hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona
van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a
közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy
szavazati hányadokat egybe kell számítani."
Indokolás:
Részben összefügg az elõzõ pontban írt módosító javaslattal. Az abban
hivatkozott fogalmak meghatározását célozza - kivéve az állami tulajdoni
részesedéssel mûködõ gazdasági társaság fogalmát, amelyet egyebként is használ
a törvényjavaslat, de nem határoz meg (lásd 13. §).
3.
A törvényjavaslat 1. §-ához (a Tv. 13. § c) pontjához):
A 13. § c) pontja a következõképpen módosul:
"/13. §
Országgyûlési képviselõ nem lehet:/
c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel
[(befolyásoló részesedéssel)] mûködõ gazdasági társaság vezetõ
tisztségviselõje, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ-
bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója)."
Indokolás:
E módosító javaslat az elõzõ pontben írt módosító javaslattal függ össze, mert
a befolyásoló részesedés definíciója az ott külön meghatározott értelmezõ
rendelkezések között már szerepel.
4.
A törvényjavaslat 1. §-ához (a Tv. 16.§ (1) bekezdéséhez):
A 16.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul):
"16. § (1) Az országgûlési képviselõ e minõségében eljárva, illetve képviselõi
megbízatását felhasználva saját maga vagy [családja] közeli hozzátartozója
számára semmilyen pénzbeni vagy természetbeni juttatást nem fogadhat el,
semmilyen anyagi elõnyre nem tehet szert."
Indokolás:
A közeli hozzátartozó fogalmát célszerû itt is használni - ahogyan az már egy
fenti módosító javaslatban, más vonatkozásban már szerepelt.
5.
A törvényjavaslat 1. §-ához (a Tv. 17. §-ához).
A 17. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti 17. §-ban írt
rendelkez2ések számozása (1) bekezdésre változik:
"17.§ (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra a képviselõre
is,
akinek befolyásoló részesedése van olyan vállalkozásban, amelynek az állammal
szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követõen -
köztartozása áll fenn, és azt az errõl szóló értesítés kézhezvételétõl
számított hatvan napon belül - részletfizetés esetén az ezt engedélyezõ
határozat rendelkezéseinek megfelelõen - nem rendezi."
Indokolás:
A módosító javaslattal a mandátum megszûnésének esetei bõvülnek oly módon,
hogy amennyiben a képviselõ - közvetlen vagy meghatározott arányú közvetett -
tulajdonában álló társaságnak ki nem egyenlített köztartozásai vannak, ez
szintén a fenti szankcióval járjon.
A módosító javaslat összefügg az 2. pontban írt módosító javaslattal, mert
használja - az ott meghatározott - befolyásoló részesedés fogalmát.
Budapest, 1996. november 5.
Dr. Hankó Faragó Miklós
SZDSZ