ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/3121/50..

Kapcsolódó módosító javaslat!

dr. Gál Zoltán

az Országgyûlés elnökének

HELYBEN

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján az országgyûlési képviselõk

jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3121.. számú

törvényjavaslathoz - a T/3121/13., T/3121/31.., a T/3121/32.., T/3121/26/1. és a

T/3121/18.., T/3121/40.., T/3121/44. számokon benyújtott módosító javaslatokhoz

kapcsolódva - a következõ

kapcsolódó módosító javaslatot

terjesztem elõ:

1.) A javaslat 1. § alatt szereplõ "Gazdasági összeférhetetlenség" fejezetcím

és a hozzá tartozó 13. és 14. § -ok szövege elmarad. A további paragrafusok

számozása értelemszerûen változik:

"1.§

[Gazdasági összeférhetetlenség

13.§

Országgyûlési képviselõ nem lehet:

a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi

vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-

helyettese, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, és felügyelõ

bizottságnak tagja;

b) a megyei közgyûlések, a megyei jogú városok, a Fõvárosi Önkormányzat

által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-

helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy vezetõ

testületének tagja;

c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni

részesedéssel (befolyásoló részesedéssel) mûködõ gazdasági társaság vezetõ

tisztségviselõje, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ-

bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre

irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).

d) a megyei közgyûlések, a megyei jogú városok, a Fõvárosi Önkormányzat

teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság vezetõ

tisztségviselõje, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ-

bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre

irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).

e) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni

részesedéssel (befolyásoló részesedéssel) vagy a megyei közgyûlések, a megyei

jogú városok, a Fõvárosi Önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni

részesedésével mûködõ gazdasági társaság által alapított leányvállalatnak

vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese,

igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének tagja;

14.§

Országgyûlési képviselõ nem lehet:

a) a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó

szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére

irányuló - szerzõdéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezetõ

tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó

szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban

álló vezetõje (vezérigazgatója).

b) a képviselõi mandátum fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl

számított két évig koncessziós társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ-

bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy

munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).]"

Indokolás:

Összeegyeztethetetlen az Alkotmánnyal a képviselõi tevékenységnek a

tulajdonviszonyok függvényében történõ megkülönböztetése.

A késõbbiekben megválasztandó Országgyûlés összetételére egészségtelenül

hat vissza a gazdasági összeférhetetlenség javasolt szabály, távol tartja a

képviselõségért indulástól a gazdasági élet szereplõinek jelentõs körét,

jelentõs rétegek reprezentánsait és fontos törvényalkotási kérdések valódi

szakértõit az Országgyûléstõl.

A kötött állami illetve önkormányzati tulajdonhányadhoz kapcsolódó

korlátozások értelmezhetetlenek, mivel a szavazati jogok százalékos arányai

viszonylag gyakran változhatnak (pl. jelzálog érvényesítése, felszámolási

eljárások, vagy akár részvényforgalmazás keretében). Ilyen esetekben a

javasolt szabályozás a képviselõi kör folyamatos változtatási kényszereit

eredményezheti, ami veszélyeztetheti a politikai stabilitást.

A közbeszerzési törvény nemcsak a beszerzõkre, hanem a szállítókra is

kiterjed. Elképzelhetetlen az, hogy a vezetõ tisztségviselõ személye

következtében vállalkozásoknak távol kell maradniuk a pályázatokban való

részvételtõl.

A koncessziós társaságokra szintén értelmezhetetlen a szabályozás. Pl.

egy regionális távközlési koncessziós társaság miért ne adhatná el részvényeit

olyan társaságnak, amelyben országgyûlési képviselõ mondjuk a felügyelõ

bizottság tagja?

Értelmezhetetlen a szabályozás pl. önkormányzati kulturális vagy

egészségügyi vállalkozások tekintetében. (Pl. miért ne lehetne országgyûlési

képviselõ a megyei önkormányzat által alapított Kft. ügyvezetõje, amennyiben

feladata a megyei jogú város kultúrházának üzemeltetése?)

Miért tiltsa törvény azt, hogy bármely, a javasolt szabályozás alá esõ

gazdasági vállalkozás sikeresen tevékenykedõ fõosztályvezetõjét,

ágazatvezetõjét, laboratóriumvezetõjét, fõkoordinátorát, fõtitkárát,

csoportfõnökét, vezetõ managerét, stb., stb. igazgatóhelyettessé, stb.

léptessék elõ csak azért, mert az illetõ egyben országgyûlési képviselõ?

A javaslat elfogadása esetén is érvényben maradnának a törvény mindazon

elõírásai, amelyek garantálják a képviselõk jövedelmi forrásainak

áttekinthetõségét, gazdasági kijáró tevékenységének tilalmát, stb., tehát az

alapvetõ célkitûzés a javaslat elfogadása esetén nem torzul.

2.) Az 1.) pont szerinti javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat 2.§ (3)

bekezdésének második és harmadik mondata elmarad:

"2. §

(3) A 18.§-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19.§-ban

meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatályba lépését követõ 30 napon

belül kell megtenni az Országgyûlés elnökénél. [A 13.§-ban meghatározott

összeférhetetlenségi szabályokat a jelenleg mandátummal rendelkezõ képviselõk

fennálló tisztségeik vonatkozásában nem kell alkalmazni. Ha azonban e

tisztségek valamelyike a képviselõi mandátum ideje alatt megszûnik, akkor

újabb összeférhetetlen tisztség nem létesíthetõ.]"

Indokolás:

A javaslat ésszerûen következik az 1.) pontban ismertetett javaslattól.

Csak azzal összefüggésben tehetõ fel szavazásra.

Budapest, 1996. november 20.

Pál László

MSZP

Eleje Honlap