ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az országgyûlés elnökének
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 102 § (1) bekezdése alapján az országgyûlési képviselõk
jogállásáról szóló T/3121.. számú törvényjavaslathoz benyújtott T/3121/42/6..
számú módosító javaslat 20 § (5) bekezdéséhez a következõ
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A 20 §. (5) bekezdése a következõképpen módosul:
" (5) a.,/ A képviselõi összeférhetetlenség megállapítására vonatkozóan
bármely választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár írásban bejelentést
tehet a Magyar Országgyûlés Elnökénél.
b., / A képviselõi összeférhetetlenség megállapítását indítványozó
bejelentést, illetve kezdeményezést bármely országgyûlési képviselõ tehet
írásban az Országgyûlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló
bizottsága elnökénél.
A bejelentésben , illetve a kezdeményezésben pontosan meg kell jelölni, hogy
mely képviselõvel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel;
mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges
bizonyítékokat is. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kezdeményezõ
személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos kezdeményezés esetén az
Országgyûlés Mentelmi és összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke nem
indítja meg a szükséges eljárást.
c.,/ Az összeférhetetlenségi bejelentésrõl, kezdeményezésrõl, valamint az
ezzel kapcsolatos eljárásokról az érintettet haladéktalanul értesíteni kell,
és biztosítani kell számára az eljárás minden fázisában való megjelenés,
illetve meghallgatás lehetõségét.
I n d o k o l á s:
Az összeférhetetlenség szabályozása során egyszerre kell biztosítani a
parlamenti demokrácia, benne a Magyar Országgyûlés stabilitását, valamint a
társadalmi ellenõrzés, a választói kontroll erõsítését. A törvényben tehát
teret kell hagyni a populláris akcióknak. Ez azonban nem csaphat át a
képviselõk és az Országgyûlés elleni politikai akciókba, a visszahívás
alkotmányjogi intézményének burkolt visszaállításába. A választópolgári
bejelentés semmiképpen nem érkezhet be a Mentelmi bizottsághoz, hiszen ebben
az esetben ez a bizottság a Parlament belsõ intézményrendszerébõl kiszakítva
egyfajta furcsa parlamenti ügyészséggé válna, és elárasztanák a külsõ
megkeresések. Indokolt, hogy a mentelmi jog analógiájára az Országgyûlés
legfõbb közjogi méltósága az Országgyûlés Elnöke, aki egyébként, aki egyébként
az Országgyûlés Hivatalának elsõ számú irányítója is, az Alkotmány szellemében
továbbra is egyedül képviselje kifelé a Magyar Országgyûlést, mint
Intézményt.
Amennyiben a bejelentés megalapozott, szinte biztosra vehetõ, hogy valamely
országgyûlési képviselõ felvállalja az ügyet, és összeférhetetlenségi
kezdeményezéssé formálja. Ezt az is gazrantálhatja, hogy a Házszabályban
nyilvánvalóan rendelkezni kell majd arról, hogy a formailag megálló
bejelentéseket a Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke köteles
ismertetni a bizottság plenáris ülésén a bizottsági tagokkal.
Budapest, 1996. november 27.
Dr. Géczi József Alajos
országgyûlési képviselõ