ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján az országgyûlési képviselõk
jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3121.. számú
törvényjavaslathoz - a T/3121/59.. számú ajánlás 53. pontjában szereplõ
T/3121/4/2.. számon benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódva - a következõ
kapcsolódó módosító javaslatot
terjesztem elõ:
A tervezet 1. §-ban szereplõ, a törvény 19. §-ának címe és 19. §-a az alábbiak
szerint módosul:
"Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat-tételi
kötelezettség
19.§
(1) A képviselõ a mandátuma érvényességének megállapításától számított
harminc napon belül, majd megbízatásának megszûnésétõl számított harminc napon
belül köteles az Országgyûlés elnökénél az e törvény 1. és 2. számú melléklete
szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a
továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselõ saját nyilatkozatához
csatolni köteles a vele közös háztartásban élõ házas- vagy élettársának,
valamint gyermekének az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatát.
[(2) A vagyonnyilatkozat az országgyûlési képviselõ, a vele közös
háztartásban élõ házas- és élettársa valamint gyermeke következõ vagyonára
terjed ki:
a) az ingatlantulajdon, a vagyoni értékû jog;
b) az ötszázezer forint egyedi értéket meghaladó ingóság;
c) az értékpapír, továbbá a vagyoni értéket megtestesítõ tagsági vagy
részesedési jog;
d) ötszázezer forintot meghaladó készpénz, pénzintézeti számlakövetelés,
az összességében ötszázezer forintot meghaladó szerzõdés alapján fennálló
pénzkövetelés.
(3) A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a vagyon mennyiségét, és ha
ez megállapítható, azonosító adatait, szerzéskori értékét, továbbá szerzésének
idõpontját és jogcímét.]
(4) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a
képviselõ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselõi jogait nem
gyakorolhatja. A képviselõi megbízatás megszûnése után kötelezõ
vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén a képviselõ a korábbi
vagyonnyilatkozatban meghatározott vagyonösszeg alapulvételével késedelmi
kamatot köteles fizetni. Az Országgyûlés határozatban állapítja meg a
vagyonnyilatkozat elmulasztásának tényét és azt, hogy emiatt a képviselõ
késedelmi kamatot köteles fizetni az államnak. A határozatnak arra is utalnia
kell, hogy a késedelmi kamat a képviselõ megbízatásának megszûnését követõ
egy év leteltével bíróság által végrehajthatóvá válik. A késedelmi kamat
mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki
alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha a volt képviselõ a megbízatás
megszûnését követõ egy éven belül még nem tette meg a vagyonnyilatkozatot,
akkor az Országgyûlés a késedelmi kamat egy évre kiszámított összegének a
bírósági végrehajtását [kell] köteles kérni. A további kamatfizetési
kötelezettség ezzel megszûnik."
Indokolás:
A módosító javaslat pontosan meghatározza, hogy a képviselõ milyen
nyilatkozatot köteles tenni. Dr. Majtényi László adatvédelmi biztos úrnak az
Országgyûlés Mentelmi Bizottságához eljuttatott véleményét figyelembe véve a
javaslat a képviselõt csak arra kötelezi, hogy a vele közös háztartásban élõ
házas- vagy élettársának valamint gyermekének saját nyilatkozatát csatolja a
nyilatkozatához. Az információs önrendelkezés alkotmányos alapelvébõl
következõen vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat megtételére - mivel az
személyes adat - csak az érintett (ez esetben a házas-/élettárs, illetve
gyermek) jogosult. Garanciális jellegû szabályként állapítja meg a javaslat
azt is, hogy a képviselõvel közös háztartásban élõ házas-/élettársnak valamint
gyermeknek csak az 1. számú melléklet szerinti, tehát csak rendkívüli esetben
és rendkívül szûk mértékben nyilvános nyilatkozatot kell megtennie. Így az õ
személyes adataiba csak összeférhetetlenségi eljárás esetén tekinthetnek be,
és erre csak a Mentelmi Bizottság tagjai jogosultak. Széles nyilvánosságra
ezek az adatok soha nem kerülnek.
A módosító javaslat szerint a vagyonnyilatkozat elmulasztásának tényét,
valamint a késedelmi kamat fizetésének kötelezettségét és bírósági úton
történõ végrehajthatóságát az Országgyûlés határozatban állapítja meg. Ez
fontos, garanciális jellegû szabály, amely a szankció végrehajthatóságát is
lehetõvé teszi.
A javaslat azt is tartalmazza, hogy a késedelmi kamat az államnak fizetendõ.
Budapest, 1996. november 26.
Dr. Brúszel László Dr. Csizmadia László Dr. Várnai László